Tartalomjegyzék
35 kapcsolatok: A fizika története, A mikrofizika története évszámokban, Abszorpció (fizika), Alagúthatás, Albert Einstein, Arago-folt, Christiaan Huygens, Davisson–Germer-kísérlet, De Broglie-hipotézis, Elektromágnesség, Elektronmikroszkóp, Erwin Schrödinger, Fény, Fényelektromos jelenség, Fotocella, Foton, George Paget Thomson, Határozatlansági reláció, Hullámoptika, Ionizáció, Kvantálás (fizika), Kvantum-elektrodinamika, Kvantummechanika, Kvantumoptika, Lendület, Lester Halbert Germer, Louis de Broglie, Mértékszabadság, Mértéktérelmélet, Mezoszkopikus fizika, Modern fizika, Niels Bohr, Részecskesugárzás, Schrödinger macskája, Spektroszkópia.
A fizika története
Egy Newton-inga A fizika (az ógörög φύσις physis szóból, jelentése „természet”) a tudomány egyik alapvető ága.
Megnézni Hullám-részecske kettősség és A fizika története
A mikrofizika története évszámokban
A kvantummechanika, molekulafizika, atomfizika, magfizika és részecskefizika története évszámokban.
Megnézni Hullám-részecske kettősség és A mikrofizika története évszámokban
Abszorpció (fizika)
A fizikai értelemben vett abszorpció elektromágneses sugárzás elnyelődése anyagi közegben, például gázokban, folyadékokban, vagy szilárd anyagokban.
Megnézni Hullám-részecske kettősség és Abszorpció (fizika)
Alagúthatás
Az alagúthatás (illetve alagúteffektus) kvantummechanikai jelenség.
Megnézni Hullám-részecske kettősség és Alagúthatás
Albert Einstein
Einstein érettségi bizonyítványa 1896-ból. A 6-os a lehetséges legjobb jegy. Látható, hogy tévhit, miszerint Einstein rossz lett volna matematikából Albert Einstein (Ulm, 1879. március 14. – Princeton, 1955. április 18.) zsidó származású német Nobel-díjas elméleti fizikus; egyes tudományos és laikus körökben a legnagyobb 20.
Megnézni Hullám-részecske kettősség és Albert Einstein
Arago-folt
Felvétel egy 5.8 mm kör alakú tárgy árnyékának közepén látható Arago-foltról. a diffrakció miatt, ami nem következhetne be a geometriai optika szerint. Arago-folt képződik az árnyékban. 1.
Megnézni Hullám-részecske kettősség és Arago-folt
Christiaan Huygens
Christiaan Huygens (kiejtése hollandul (IPA):; angolul), latinos névformában Christianus Hugenius (1629. április 14. – 1695. július 8.) holland matematikus, fizikus és csillagász.
Megnézni Hullám-részecske kettősség és Christiaan Huygens
Davisson–Germer-kísérlet
A Davisson–Germer-kísérletet Clinton Davisson és Lester Germer amerikai fizikusok végezték el 1927-ben, ezzel igazolva a de Broglie-hipotézist.
Megnézni Hullám-részecske kettősség és Davisson–Germer-kísérlet
De Broglie-hipotézis
Az elektromágneses sugárzásnál számos esetben jelentkezett a kísérletek értelmezésénél a hullám-részecske kettősség.
Megnézni Hullám-részecske kettősség és De Broglie-hipotézis
Elektromágnesség
Az elektromágnesség az elektromos és mágneses jelenségek gyűjtőneve.
Megnézni Hullám-részecske kettősség és Elektromágnesség
Elektronmikroszkóp
Az 1933-ban Ernst Ruska által készített elektronmikroszkóp hangya képe pásztázó elektronmikroszkóppal felnagyítva Az elektronmikroszkóp egy olyan mikroszkóp, ami elektronnyalábot – nagy sebességre felgyorsított elektronokat – használ a megfigyelendő tárgy leképezésére.
Megnézni Hullám-részecske kettősség és Elektronmikroszkóp
Erwin Schrödinger
Schrödinger sírja Alpbachban Erwin Rudolf Josef Alexander Schrödinger Nobel-díjas osztrák fizikus, a kvantummechanika egyik atyja.
Megnézni Hullám-részecske kettősség és Erwin Schrödinger
Fény
Szivárványhíd és fényjáték a Väimela Alajärv tó felett Észtországban Vasútállomás ablakán beszűrődő fény A fény emberi szemmel érzékelhető elektromágneses sugárzás.
Megnézni Hullám-részecske kettősség és Fény
Fényelektromos jelenség
A fotoelektromos hatás (fotoeffektus, fényelektromos jelenség) a küszöbszintnél nagyobb frekvenciájú elektromágneses sugárzás (például látható fény vagy ultraibolya sugárzás) által egy anyag (leginkább fém) felszínén lévő elektronok kilökődése (kibocsátása).
Megnézni Hullám-részecske kettősség és Fényelektromos jelenség
Fotocella
A fotocella fényelektromos hatáson alapuló fényérzékeny berendezés, amely a fényhullámokra elektromos választ ad.
Megnézni Hullám-részecske kettősség és Fotocella
Foton
A foton az elektromágneses sugárzások, többek között a fény elemi részecskéje, legkisebb egysége, kvantuma.
Megnézni Hullám-részecske kettősség és Foton
George Paget Thomson
George Paget Thomson Sir (Cambridge, 1892. május 3. – Cambridge, 1975. szeptember 10.) angol fizikus, az ugyancsak Nobel-díjas sir Joseph John Thomson (J.J. Thomson) fizikus fia.
Megnézni Hullám-részecske kettősség és George Paget Thomson
Határozatlansági reláció
A kvantummechanikai határozatlansági reláció (németesen: összefüggés, angolosan: elv) alapvető, elméleti határ bizonyos fizikai mennyiségek egyszerre, teljes pontossággal való megismerhetőségére.
Megnézni Hullám-részecske kettősség és Határozatlansági reláció
Hullámoptika
A hullámoptika, más néven fizikai optika a fizikában az optika azon területe, amely a fényt mint elektromágneses hullámot értelmezi.
Megnézni Hullám-részecske kettősség és Hullámoptika
Ionizáció
Az atomok első ionizációs energiája a rendszám függvényében Ionizációnak nevezzük azt a folyamatot, amikor egy atomból vagy molekulából elektromos töltéssel rendelkező ion keletkezik elektromosan töltött részecskék (elektronok vagy ionok) hozzáadásával vagy elvételével.
Megnézni Hullám-részecske kettősség és Ionizáció
Kvantálás (fizika)
A fizikában a kvantálás a klasszikus fizika kvantumelméleti megfogalmazását jelenti.
Megnézni Hullám-részecske kettősség és Kvantálás (fizika)
Kvantum-elektrodinamika
A kvantum-elektrodinamika (QED) az elektrodinamika, azaz a részecskék elektromágneses kölcsönhatásának kvantumelmélete.
Megnézni Hullám-részecske kettősség és Kvantum-elektrodinamika
Kvantummechanika
A kvantummechanika a fizika azon ága, amelyik a nanoszkopikus méreteknél történő jelenségeket vizsgálja; így az elemi részecskék viselkedését vagy például az olyan alacsony hőmérsékletű makrojelenségeket, mint a szuperfolyékonyság és a szupravezetés.
Megnézni Hullám-részecske kettősség és Kvantummechanika
Kvantumoptika
A kvantumoptika az optika azon ága, mely a fény egyes kvantumjaival, a fotonokkal és azok atomokkal és molekulákkal való kölcsönhatásaival foglalkozik.
Megnézni Hullám-részecske kettősség és Kvantumoptika
Lendület
A lendület (ritkán mozgásmennyiség, fizikus szóhasználattal impulzus vagy mozgásállapot) egy test mozgását leíró dinamikai vektormennyiség.
Megnézni Hullám-részecske kettősség és Lendület
Lester Halbert Germer
Lester Germer (jobbra) és Clinton Davisson (balra) 1927-ben Lester Halbert Germer amerikai fizikus volt.
Megnézni Hullám-részecske kettősség és Lester Halbert Germer
Louis de Broglie
Louis-Victor-Pierre-Raymond, de Broglie 7.
Megnézni Hullám-részecske kettősség és Louis de Broglie
Mértékszabadság
A mértékszabadság az elektrodinamikai potenciálokra jellemző sajátos többértelműség: meghatározott transzformációval egymásba vihető végtelen sok, egymástól különböző potenciálhoz ugyanazok az erőterek és egyéb fizikai mennyiségek tartoznak.
Megnézni Hullám-részecske kettősség és Mértékszabadság
Mértéktérelmélet
A mértéktérelmélet vagy leggyakrabban egyszerűen mértékelmélet a térelméletek egy gyakran használt, speciális fajtája, ezekben a tér (téridő) minden pontjában definiált fizikai mennyiség (mező) pontról pontra („lokálisan”) eleget tesz valamilyen „belső” (azaz, nem a téridőkoordinátákban, hanem a mező változóira elvégezhető) szimmetriacsoporttal jellemezhető szimmetriának, azaz ha elvégezzük a mértéktranszformációt – úgy, hogy a mező folytonosan differenciálható marad –, akkor az elméletből számolható fizikai mennyiségek nem változnak.
Megnézni Hullám-részecske kettősség és Mértéktérelmélet
Mezoszkopikus fizika
A mezoszkopikus fizika a kondenzált anyagok fizikája, azon belül a szilárdtestfizika egy ága, mely a mikrovilág (~10 nm) és a makrovilág (~1 μm) mérettartományai közé eső méretű anyagok, fizikai összefüggések és jelenségek vizsgálatával foglalkozik.
Megnézni Hullám-részecske kettősség és Mezoszkopikus fizika
Modern fizika
fénysebességnél sokkal kisebb sebességekkel, és az atomoknál sokkal nagyobb méretekkel. A modern fizika általában nagy sebességekkel és kis távolságokkal foglalkozik A modern fizika a fizika „Newton utáni” felfogása.
Megnézni Hullám-részecske kettősség és Modern fizika
Niels Bohr
Niels Henrik David Bohr (Koppenhága, 1885. október 7. – Koppenhága, 1962. november 18.) Nobel-díjas dán fizikus, az atomszerkezet és a kvantummechanika kutatója.
Megnézni Hullám-részecske kettősség és Niels Bohr
Részecskesugárzás
Részecskesugárzás alatt általában szubatomi részecskék áramlását értjük a téren vagy anyagon keresztül.
Megnézni Hullám-részecske kettősség és Részecskesugárzás
Schrödinger macskája
A Schrödinger macskája Erwin Schrödinger Nobel-díjas osztrák fizikus nevéhez fűződő gondolatkísérlet.
Megnézni Hullám-részecske kettősség és Schrödinger macskája
Spektroszkópia
A spektroszkópia az elektromágneses sugárzás spektrumának rögzítésére, tanulmányozására és értelmezésére szolgáló módszerek, illetve tudományok összessége.
Megnézni Hullám-részecske kettősség és Spektroszkópia