Belovár-Kőrös vármegye (horvátul Bjelovar-Križevci, Bjelovarsko-križevačka županija, németül Komitat Bellau-Kreutz, szlovákul Bjelovarsko-križevatská župa) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság délnyugati részében, a Dráva és a Száva között.

Megnézni Horvát–Szlavónország és Belovár-Kőrös vármegye

Blagorodovac

Blagorodovac falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében.

Megnézni Horvát–Szlavónország és Blagorodovac

Borova Kosa

Borova Kosa falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében.

Megnézni Horvát–Szlavónország és Borova Kosa

Bulinac

Bulinac falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében.

Megnézni Horvát–Szlavónország és Bulinac

Cremušina

Cremušina falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében.

Megnézni Horvát–Szlavónország és Cremušina

Cseh Ervin

Szentkatolnai Cseh Ervin (Valpó, 1838. március 23. – Erdőd, 1918. június 12.) erdélyi magyar származású horvát-szlavónországi politikus, két ízben horvát–dalmát–szlavón tárca nélküli miniszter.

Megnézni Horvát–Szlavónország és Cseh Ervin

Dalmát Királyság (1815–1918)

A Dalmát Királyság az Adriai-tenger keleti partján fekvő osztrák koronatartomány (Kronland). 1797-től 1867-ig a Habsburg Birodalom tartománya, kivéve 1805–1815 között, ekkor a napóleoni Francia Császárság része.

Megnézni Horvát–Szlavónország és Dalmát Királyság (1815–1918)

Dautan

Dautan falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében.

Megnézni Horvát–Szlavónország és Dautan

Délvidék magyar uralom alatt 1941–1944

1941-ben Magyarország visszafoglalta a trianoni békeszerződéssel Jugoszláviához csatolt területeinek egy részét.

Megnézni Horvát–Szlavónország és Délvidék magyar uralom alatt 1941–1944

Dežanovac

Dežanovac (régi magyar neve Szentlélek) falu és község Horvátországban Belovár-Bilogora megyében.

Megnézni Horvát–Szlavónország és Dežanovac

Dijakovac

Dijakovac (1971-ig Đakovac) falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében.

Megnézni Horvát–Szlavónország és Dijakovac

Dobrakutya

Dobrakutya falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében.

Megnézni Horvát–Szlavónország és Dobrakutya

Doljani (Daruvár)

Doljani (csehül Dolany) falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében.

Megnézni Horvát–Szlavónország és Doljani (Daruvár)

Donja Vrijeska

Donja Vrijeska falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében.

Megnézni Horvát–Szlavónország és Donja Vrijeska

Donje Cjepidlake

Donje Cjepidlake falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében.

Megnézni Horvát–Szlavónország és Donje Cjepidlake

Donji Borki

Donji Borki (Donji és Srednji Borki egyesítése) falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében.

Megnézni Horvát–Szlavónország és Donji Borki

Donji Daruvar

Donji Daruvar falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében.

Megnézni Horvát–Szlavónország és Donji Daruvar

Dražica (Nagygordonya)

Dražica falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében.

Megnézni Horvát–Szlavónország és Dražica (Nagygordonya)

Drljanovac

Drljanovac falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében.

Megnézni Horvát–Szlavónország és Drljanovac

Főrendiház

Főrendiházi képviselők 1865 körül A Főrendiház a magyar országgyűlés felsőháza volt, amely jogilag 1926-ig állt fenn, ám ténylegesen csak 1918.

Megnézni Horvát–Szlavónország és Főrendiház

Fiume kormányzóinak listája

Kormányzói Palota Fiume kormányzói Fiume város és csatolt részei kormányzója voltak, hatáskörük ugyanakkor kiterjedt a teljes horvát-magyar tengerpart tengerészeti ügyeire is.

Megnézni Horvát–Szlavónország és Fiume kormányzóinak listája

Garai Miklós (nádor, 1366–1433)

A francia király címeradománya Garai Miklós részére egy 1416. március 26-án kelt oklevélen Garai Miklós (1366 körül – 1433. december 31. előtt) horvát-szlavón bán 1394-től 1402-ig és a Magyar Királyság nádora 1402-től 1433-ig.

Megnézni Horvát–Szlavónország és Garai Miklós (nádor, 1366–1433)

Gornja Kovačica

Gornja Kovačica falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében.

Megnézni Horvát–Szlavónország és Gornja Kovačica

Gornja Rašenica

Gornja Rašenica falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében.

Megnézni Horvát–Szlavónország és Gornja Rašenica

Gornja Vrijeska

Gornja Vrijeska falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében.

Megnézni Horvát–Szlavónország és Gornja Vrijeska

Gornje Cjepidlake

Gornje Cjepidlake falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében.

Megnézni Horvát–Szlavónország és Gornje Cjepidlake

Gornji Borki

Gornji Borki falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében.

Megnézni Horvát–Szlavónország és Gornji Borki

Gornji Daruvar

Gornji Daruvar falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében.

Megnézni Horvát–Szlavónország és Gornji Daruvar

Gornji Sređani

Gornji Sređani (1900-ig Sređani Rimski, régi magyar neve Pekerszerdahely) falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében.

Megnézni Horvát–Szlavónország és Gornji Sređani

Goveđe Polje

Goveđe Polje falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében.

Megnézni Horvát–Szlavónország és Goveđe Polje

Grobosinc

Grobosinc város és község Horvátországban Belovár-Bilogora megyében.

Megnézni Horvát–Szlavónország és Grobosinc

Historizáló építészet Magyarországon

A budapesti Országház A Központi Statisztikai Hivatal székháza A historizáló építészet Magyarországon az 1860-as évektől az 1900-as évek elejéig meghatározó építészeti irányzatok összefoglaló neve.

Megnézni Horvát–Szlavónország és Historizáló építészet Magyarországon

Horvát bán

A horvát báni palota Zágrábban A horvát bán (horvátul Hrvatski ban) volt Horvátország széles jogkörrel rendelkező vezetője, aki a királyt helyettesítette.

Megnézni Horvát–Szlavónország és Horvát bán

Horvát–dalmát–szlavón tárca nélküli miniszterek listája

A horvát–dalmát–szlavón tárca nélküli miniszter a magyar–horvát kiegyezés értelmében létrejött miniszteri tisztség volt a mindenkori magyar kormányban.

Megnézni Horvát–Szlavónország és Horvát–dalmát–szlavón tárca nélküli miniszterek listája

Horvátországi szerbek

A horvátországi szerbek képezik Horvátország legnagyobb nemzeti kisebbségét, a 2011-es népszámlálás szerint az összlakosság 4,4%-át téve ki.

Megnézni Horvát–Szlavónország és Horvátországi szerbek

Illír Királyság (1816–1849)

Az Illír Királyság az Osztrák Császárság koronatartománya volt 1816–1849 között, amely a napóleoni háborúk végén, a volt Francia Császárság Illír tartományainak osztrák bekebelezése után, a bécsi kongresszus jóváhagyásával, I.

Megnézni Horvát–Szlavónország és Illír Királyság (1816–1849)

Ilovski Klokočevac

Ilovski Klokočevac falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében.

Megnézni Horvát–Szlavónország és Ilovski Klokočevac

Ivanovo Polje

Ivanovo Polje falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében.

Megnézni Horvát–Szlavónország és Ivanovo Polje

Ivanovo Selo

Ivanovo Selo (1869-ig Johannisdorf, helyi neve: Premija) falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében.

Megnézni Horvát–Szlavónország és Ivanovo Selo

Jasenik (Šandrovac)

Jasenik falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében.

Megnézni Horvát–Szlavónország és Jasenik (Šandrovac)

Jugoszláv Királyság

A Jugoszláv Királyság (szerbül, horvátul, szlovénül, bosnyákul Kraljevina Jugoslavija, macedónul Кралство Југославија) egy délkelet-európai többnemzetiségű állam volt a Balkán-félszigeten, a két világháború között.

Megnézni Horvát–Szlavónország és Jugoszláv Királyság

Kašljavac

Kašljavac falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében.

Megnézni Horvát–Szlavónország és Kašljavac

Kapcsolt részek

IV. Krešimir horvát király horvát és dalmát királysága 1070. körül A Magyar Királyság és a társországok1867. évi I. törvénycikk: Fölséges I. Ferencz József úr Magyarország és Társországai királyává avattatik és koronáztatik Horvát–Szlavónország térképe 1876-ban Kapcsolt részeknek (partes adnexae) nevezték a Magyar Királyság (regni Hungariae) történelme során a Horvát-Szlavón-Dalmát társországokat.

Megnézni Horvát–Szlavónország és Kapcsolt részek

Katinac

Katinac falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében.

Megnézni Horvát–Szlavónország és Katinac

Katonai határőrvidék

A határőrvidék ''(militärgrenze)'' nyugati része (Erdély nélkül) a 19. században Az Adriai-tengertől Erdélyig terjedő keskeny földrész a határőrvidék térképe (1780) A katonai határőrvidék a Habsburg Birodalom délkeleti, balkáni határvidékének őrzésére szervezett, katonai igazgatás alatt álló speciális közigazgatási terület volt a történelmi Magyarország déli vidékein.

Megnézni Horvát–Szlavónország és Katonai határőrvidék

Khuen-Héderváry Sándor

Gróf hédervári Khuen-Héderváry Sándor (Hédervár, Győr vármegye, 1881. június 16. – Szentendre, 1946. október 15.) császári és királyi kamarás, magyar királyi titkos tanácsos, hivatásos diplomata, nagybirtokos, a III.

Megnézni Horvát–Szlavónország és Khuen-Héderváry Sándor

Kip (Szircs)

Kip falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében.

Megnézni Horvát–Szlavónország és Kip (Szircs)

Končanica

Končanica falu és község Horvátországban Belovár-Bilogora megyében.

Megnézni Horvát–Szlavónország és Končanica

Koreničani

Koreničani falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében.

Megnézni Horvát–Szlavónország és Koreničani

Kreštelovac

Kreštelovac (régi magyar neve Kristályfölde) falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében.

Megnézni Horvát–Szlavónország és Kreštelovac

Lasovac

Lasovac falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében.

Megnézni Horvát–Szlavónország és Lasovac

Lasovac Brdo

Lasovac Brdo (1991-ig Lasovac-Brdo) falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében.

Megnézni Horvát–Szlavónország és Lasovac Brdo

Ljudevit Selo

Ljudevit Selo (1900-ig Lipovac, 1971-ig Ljudevitino Selo) falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében.

Megnézni Horvát–Szlavónország és Ljudevit Selo

Magyar irredentizmus

A Magyar Királyság Horvát–Szlavónországgal az Osztrák-Magyar Monarchiában az első világháború előtt (rózsaszínnel) A magyar irredentizmus a két világháború között Magyarországon kialakult erős szellemi irányzat, amelynek célja az 1920-as trianoni békediktátum felülvizsgálata a Nagy-Magyarország helyreállításának eszménye alapján.

Megnézni Horvát–Szlavónország és Magyar irredentizmus

Magyar–horvát kiegyezés

A kiegyezést megelőző állapot: Horvátország, Szlavónia és a Horvát határőrvidék még külön entitás (1868) A magyar–horvát kiegyezés (horvátul hrvatsko-ugarska nagodba) a magyar Országgyűlés által 1868.

Megnézni Horvát–Szlavónország és Magyar–horvát kiegyezés

Magyarország zászlóinak képtára

Ez a galéria Magyarország jelenlegi és történelmi zászlóit mutatja be.

Megnézni Horvát–Szlavónország és Magyarország zászlóinak képtára

Mala Dapčevica

Mala Dapčevica falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében.

Megnézni Horvát–Szlavónország és Mala Dapčevica

Mala Jasenovača

Mala Jasenovača falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében.

Megnézni Horvát–Szlavónország és Mala Jasenovača

Mala Peratovica

Mala Peratovica falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében.

Megnézni Horvát–Szlavónország és Mala Peratovica

Mali Bastaji

Mali Bastaji falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében.

Megnézni Horvát–Szlavónország és Mali Bastaji

Mali Miletinac

Mali Miletinac falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében.

Megnézni Horvát–Szlavónország és Mali Miletinac

Mali Zdenci

Mali Zdenci (régi magyar neve „Felső-Zdench”) falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében.

Megnézni Horvát–Szlavónország és Mali Zdenci

Markovac (Daruvár)

Markovac falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében.

Megnézni Horvát–Szlavónország és Markovac (Daruvár)

Maslenjača

Maslenjača falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében.

Megnézni Horvát–Szlavónország és Maslenjača

Méter

A méter (jele: m) a hosszúság és a távolság alapmértékegysége az SI-mértékegységrendszerben.

Megnézni Horvát–Szlavónország és Méter

Megyericse

Megyericse falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében.

Megnézni Horvát–Szlavónország és Megyericse

Milan Neralić

Milan (Mihajlo) Neralić (Horvát–Szlavónország, Károlyváros megye, Szluin, 1875. február 26. – Osztrák–Magyar Monarchia, Alsó-Ausztria, Bécsújhely, 1918. február 17.) olimpiai bronzérmes horvát nemzetiségű osztrák kardvívómester.

Megnézni Horvát–Szlavónország és Milan Neralić

Miljanovac

Miljanovac falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében.

Megnézni Horvát–Szlavónország és Miljanovac

Nagy-ausztriai Egyesült Államok

Nemzetiségek eloszlása az Osztrák–Magyar Monarchia területén. Forrás: William R. Shepherd: ''Historical Atlas'' (1911)http://www.lib.utexas.edu/maps/historical/history_shepherd_1923.html William R. Shepherd: ''Historical Atlas'', www.lib.utexas.edu A Nagy-ausztriai Egyesült Államok (németül: Vereinigte Staaten von Groß-Österreich) egy Ferenc Ferdinánd főherceg környezetéhez tartozó tudóscsoport által készített terv volt az Osztrák–Magyar Monarchia konföderatív átalakítására, amely soha nem valósult meg.

Megnézni Horvát–Szlavónország és Nagy-ausztriai Egyesült Államok

Nagy-Magyarország

Az 1880-as népszámlálás alapján készült etnográfiai térkép (Hátsek Ignác, 1885) Teleki Pál miniszterelnök, földrajztudós híres térképe Magyarország 1910-es népességének nemzetiségek szerinti megoszlásáról.

Megnézni Horvát–Szlavónország és Nagy-Magyarország

Nagybarna

Nagybarna falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében.

Megnézni Horvát–Szlavónország és Nagybarna

Nagygordonya

Nagygordonya falu és község Horvátországban Belovár-Bilogora megyében.

Megnézni Horvát–Szlavónország és Nagygordonya

Nevinac

Nevinac falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében.

Megnézni Horvát–Szlavónország és Nevinac

Nova Krivaja

Nova Krivaja falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében.

Megnézni Horvát–Szlavónország és Nova Krivaja

Nova Rača

Újracsa (horvátul: Nova Rača) falu és község Horvátországban Belovár-Bilogora megyében.

Megnézni Horvát–Szlavónország és Nova Rača

Orlovac (Nova Rača)

Orlovac falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében.

Megnézni Horvát–Szlavónország és Orlovac (Nova Rača)

Osztrák Császárság

Az Osztrák Császárság (hivatalos neve 1804-1867 között: Osztrák Császárság (németül: Kaiserthum Oesterreich), 1867 és 1918 között: a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok (Die im Reichsrat vertretenen Königreiche und Länder), köznapi nevén, illetve egyszerűen Ausztria egy 1804-től 1918-ig létező állam volt Közép-Európában, amely állam 1804-től 1867-ig a Habsburg Monarchián belül, 1867-től pedig az Osztrák–Magyar Monarchia néven létrejövő államszövetség részeként, a reálunió két tagállama közül a Lajtán inneni része volt, más néven Ciszlajtánia vagy Lajtáninnen (németül: Cisleithanien vagy Zisleithanien, csehül: Předlitavsko, lengyelül: Przedlitawia, szlovénül: Cislajtanija, ukránul: Цислейтанія), azaz az Ausztriai Császárság nem hivatalos megnevezése volt.

Megnézni Horvát–Szlavónország és Osztrák Császárság

Osztrák–Magyar Monarchia

Az Osztrák–Magyar Monarchia, más néven Osztrák–Magyar Birodalom vagy Ausztria–Magyarország (vagy Österreich-Ungarn, vagy Rakousko-Uhersko) 1867 és 1918 között fennállt különleges, kettős (dualista) állam, pontosabban államszövetség, reálunió volt Közép-Európában.

Megnézni Horvát–Szlavónország és Osztrák–Magyar Monarchia

Pakrani

Pakrani falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében.

Megnézni Horvát–Szlavónország és Pakrani

Palešnik

Palešnik falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében.

Megnézni Horvát–Szlavónország és Palešnik

Petar Preradović

Petar Preradović (Grabovnica, Verőce mellett, 1818. március 19. – Pottenstein, 1872. augusztus 18.) horvát költő, író, drámaíró, az Osztrák Császárság hadseregének vezérőrnagya.

Megnézni Horvát–Szlavónország és Petar Preradović

Poljani (Grobosinc)

Poljani falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében.

Megnézni Horvát–Szlavónország és Poljani (Grobosinc)

Potočani (Đulovac)

Potočani falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében.

Megnézni Horvát–Szlavónország és Potočani (Đulovac)

Progár

Progár (szerbül Прогар / Progar) falu Szerbiában, Belgrád fővárosi körzetben, Szurcsin városi községben.

Megnézni Horvát–Szlavónország és Progár

Puklica

Puklica falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében.

Megnézni Horvát–Szlavónország és Puklica

Pupelica

Pupelica falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében.

Megnézni Horvát–Szlavónország és Pupelica

Rastovac (Grobosinc)

Rastovac falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében.

Megnézni Horvát–Szlavónország és Rastovac (Grobosinc)

Ravneš

Ravneš falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében.

Megnézni Horvát–Szlavónország és Ravneš

Révay család

A báró/gróf szklabinai és blatnicai, illetve nemes trebosztói és bisztricskai Révay család egy régi magyarországi nemesi család.

Megnézni Horvát–Szlavónország és Révay család

Removac

Removac falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében.

Megnézni Horvát–Szlavónország és Removac

Ribnjačka

Ribnjačka falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében.

Megnézni Horvát–Szlavónország és Ribnjačka

Sasovac

Sasovac falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében.

Megnézni Horvát–Szlavónország és Sasovac

Severin

Severin falu és község Horvátországban Belovár-Bilogora megyében.

Megnézni Horvát–Szlavónország és Severin

Sibenik

Sibenik falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében.

Megnézni Horvát–Szlavónország és Sibenik

Slovinska Kovačica

Slovinska Kovačica falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében.

Megnézni Horvát–Szlavónország és Slovinska Kovačica

Sokolovac (Dežanovac)

Sokolovac (1910-ig Sokolovac Dežanovački, majd 1971-ig Sokolovac Daruvarski) falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében.

Megnézni Horvát–Szlavónország és Sokolovac (Dežanovac)

Spiridion Brusina

Spiridion Brusina (Zára, 1845. december 11. – Zágráb, 1908. május 21.) horvát zoológus, malakológus, paleontológus, tengerbiológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

Megnézni Horvát–Szlavónország és Spiridion Brusina

Stara Krivaja

Stara Krivaja falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében.

Megnézni Horvát–Szlavónország és Stara Krivaja

Stara Plošćica

Stara Plošćica falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében.

Megnézni Horvát–Szlavónország és Stara Plošćica

Stara Rača

Óracsa (horvátul: Stara Rača) falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében.

Megnézni Horvát–Szlavónország és Stara Rača

Stephan Sarkotić von Lovćen

Stephan Sarkotić von Lovćen vagy Stjepan barun Sarkotić Lovćenski (Sinac, 1858. október 4. – Bécs, 1939. október 16.) az Osztrák–Magyar Monarchia Császári és Királyi Hadseregének horvát származású vezérezredese, Bosznia-Hercegovina területi kormányzója, Dalmácia és Montenegró katonai kormányzója az első világháború alatt.

Megnézni Horvát–Szlavónország és Stephan Sarkotić von Lovćen

Szerém vármegye

Szerém vármegye (németül Komitat Syrmien, horvátul Srijem / Srijemska županija, szlovákul Srijemská župa, szerbül: Срем) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság déli, Horvát–Szlavónországhoz tartozó részében.

Megnézni Horvát–Szlavónország és Szerém vármegye

Szircs

Szircs (más néven Szirács) falu és község Horvátországban Belovár-Bilogora megyében.

Megnézni Horvát–Szlavónország és Szircs

Szlavónia (egyértelműsítő lap)

* Szlavónia, régió.

Megnézni Horvát–Szlavónország és Szlavónia (egyértelműsítő lap)

Tociljevac

Tociljevac falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében.

Megnézni Horvát–Szlavónország és Tociljevac

Treglava

Treglava falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében.

Megnézni Horvát–Szlavónország és Treglava

Trianoni békeszerződés

date.

Megnézni Horvát–Szlavónország és Trianoni békeszerződés

Trojeglava

Trojeglava falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében.

Megnézni Horvát–Szlavónország és Trojeglava

Turčević Polje

Turčević Polje falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében.

Megnézni Horvát–Szlavónország és Turčević Polje

Velika Dapčevica

Velika Dapčevica falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében.

Megnézni Horvát–Szlavónország és Velika Dapčevica

Velika Klisa

Velika Klisa falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében.

Megnézni Horvát–Szlavónország és Velika Klisa

Velika Trnava

Velika Trnava (1900-ig Trnava) falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében.

Megnézni Horvát–Szlavónország és Velika Trnava

Veliki Bastaji

Veliki Bastaji falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében.

Megnézni Horvát–Szlavónország és Veliki Bastaji

Veliki Miletinac

Veliki Miletinac falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében.

Megnézni Horvát–Szlavónország és Veliki Miletinac

Veliki Zdenci

Veliki Zdenci (régi magyar neve Alsó-Zdench) falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében.

Megnézni Horvát–Szlavónország és Veliki Zdenci

Verőce vármegye

Verőce vármegye (németül Komitat Virovititz, horvátul Virovitica / Virovitička županija, szlovákul Virovitická župa) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság déli, Horvát–Szlavónországhoz tartozó részében.

Megnézni Horvát–Szlavónország és Verőce vármegye

Verőce-Drávamente megye

Horvát–Szlavónországban 1914-ben Verőce-Drávamente megye (horvátul Virovitičko-podravska županija) Észak-Szlavóniában található a magyar határ mentén.

Megnézni Horvát–Szlavónország és Verőce-Drávamente megye

Vrbovac (Daruvár)

Vrbovac (1910 és 1971 között Vrbovac Podborski) falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében.

Megnézni Horvát–Szlavónország és Vrbovac (Daruvár)

Vukovije

Vukovije (1971-ig Vukovje Batinjsko) falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében.

Megnézni Horvát–Szlavónország és Vukovije

Zrinska

Zrinska falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében.

Megnézni Horvát–Szlavónország és Zrinska

, Jasenik (Šandrovac), Jugoszláv Királyság, Kašljavac, Kapcsolt részek, Katinac, Katonai határőrvidék, Khuen-Héderváry Sándor, Kip (Szircs), Končanica, Koreničani, Kreštelovac, Lasovac, Lasovac Brdo, Ljudevit Selo, Magyar irredentizmus, Magyar–horvát kiegyezés, Magyarország zászlóinak képtára, Mala Dapčevica, Mala Jasenovača, Mala Peratovica, Mali Bastaji, Mali Miletinac, Mali Zdenci, Markovac (Daruvár), Maslenjača, Méter, Megyericse, Milan Neralić, Miljanovac, Nagy-ausztriai Egyesült Államok, Nagy-Magyarország, Nagybarna, Nagygordonya, Nevinac, Nova Krivaja, Nova Rača, Orlovac (Nova Rača), Osztrák Császárság, Osztrák–Magyar Monarchia, Pakrani, Palešnik, Petar Preradović, Poljani (Grobosinc), Potočani (Đulovac), Progár, Puklica, Pupelica, Rastovac (Grobosinc), Ravneš, Révay család, Removac, Ribnjačka, Sasovac, Severin, Sibenik, Slovinska Kovačica, Sokolovac (Dežanovac), Spiridion Brusina, Stara Krivaja, Stara Plošćica, Stara Rača, Stephan Sarkotić von Lovćen, Szerém vármegye, Szircs, Szlavónia (egyértelműsítő lap), Tociljevac, Treglava, Trianoni békeszerződés, Trojeglava, Turčević Polje, Velika Dapčevica, Velika Klisa, Velika Trnava, Veliki Bastaji, Veliki Miletinac, Veliki Zdenci, Verőce vármegye, Verőce-Drávamente megye, Vrbovac (Daruvár), Vukovije, Zrinska.

Uniópédia egy koncepció térkép vagy szemantikai hálózat szervezésében, mint egy enciklopédia vagy szótár. Ez ad egy rövid meghatározása minden fogalom és kapcsolatokat.

Ez egy hatalmas internetes mentális térképet, amely alapul szolgál a koncepció rajzok. Ez szabadon használhatják, és minden cikket, vagy dokumentum letölthető. Ez egy eszköz, forrás, vagy hivatkozás tanulmányok, a kutatás, az oktatás, a tanulás vagy tanítás, amely felhasználható a tanárok, oktatók, tanulók vagy hallgatók; A tudományos világ: az iskola, általános iskolai, középiskolai, középiskolai, középső, főiskola, műszaki végzettség, főiskola, egyetem, egyetemi, mester- vagy doktori fokozatot; A papírok, jelentések, projektek, ötletek, dokumentáció, felmérések, összefoglalók, vagy dolgozat. Itt az a meghatározás, magyarázat, leírás, illetve értelmében minden jelentős amelyen információra van szüksége, és egy listát a hozzájuk kapcsolódó fogalmak, mint a szószedet. Elérhető a magyar, angol, spanyol, portugál, japán, kínai, francia, német, olasz, lengyel, holland, orosz, arab, hindi, svéd, ukrán, katalán, cseh, héber, dán, finn, indonéz, norvég, román, török, vietnami, koreai, thai, görög, bolgár, horvát, szlovák, litván, filippínó, lett, észt és szlovén. Több nyelven hamarosan.

Az információk a Wikipédia cikkekből és más Wikimedia-projektekből származnak, és elérhetők a Creative Commons Nevezd meg!-Így add tovább! licenc alatt.

Az Uniópédia a Wikimedia Foundation nem támogatja, és nem áll kapcsolatban vele.

A Google Play, Android és a Google Play-logó a Google Inc. védjegyei.

Adatvédelmi irányelvek

Nyelveken

Horvát–Szlavónország

Tartalomjegyzék