Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
34 kapcsolatok: Antifóna, Újpogányság, Üdvözlégy Mária, tengernek csillagja, Ókeresztény egyház, Blakhernai Szűz Mária-templom (Berat), Boldogasszony (vallás), Boszorkányszombat, Candelária (Brazília), Csillagom, révészem, Dolmányos varjú, Február, Február 2., Gata (étel), Gázi Kászim pasa dzsámija, Hit és Fény, I. Szergiusz pápa, Imbolc, Julián naptár, Keresztény egyházi naptár, Leuveni Katolikus Egyetem, Liechtenstein, Mariazell, Mária-tisztelet, Mária-tisztelet Magyarországon, Munkaszüneti nap, Nedeczky László, Pécs, Szarvasgede, Szűz Mária, Szent Miklós szerb ortodox templom (Szeged), Szent Tamás-templom (Manhattan), Szentgotthárdi ciszterci apátság, Szeretetláng mozgalom, 1948.
Antifóna
Az antifóna tágabb értelemben több kóruscsoportnak egymásnak felelgető éneklésmódja.
Új!!: Gyertyaszentelő Boldogasszony és Antifóna · Többet látni »
Újpogányság
Az újpogányság vagy neopogányság olyan új vallási mozgalmak gyűjtőfogalma, amely összefoglaló neve mindazon (jellemzően természetközpontú) vallási csoportok sokféleségének, melyek különféle archaikus vallási hagyományokhoz nyúlnak vissza, felelevenítve és újjáélesztve az egykori hiedelmeket és vallási gyakorlatokat, a modern világ kihívásaihoz igazítva őket.
Új!!: Gyertyaszentelő Boldogasszony és Újpogányság · Többet látni »
Üdvözlégy Mária, tengernek csillagja
Az Üdvözlégy Mária, tengernek csillagja az Ave maris stella című Mária-himnusz népének-feldolgozása.
Új!!: Gyertyaszentelő Boldogasszony és Üdvözlégy Mária, tengernek csillagja · Többet látni »
Ókeresztény egyház
A keresztény ókor az 1. századtól a 7. század végéig, a II.
Új!!: Gyertyaszentelő Boldogasszony és Ókeresztény egyház · Többet látni »
Blakhernai Szűz Mária-templom (Berat)
A Blakhernai Szűz Mária-templom (albán Kisha e Shën Mëri Vllahernës) a 13.
Új!!: Gyertyaszentelő Boldogasszony és Blakhernai Szűz Mária-templom (Berat) · Többet látni »
Boldogasszony (vallás)
Boldogasszony szobor a budapesti Magyarok Nagyasszonya-sziklatemplomban Boldogasszony vagy régiesen Bódog Akszin az ősi anyaistennő magyar neve, később a Beata Virgo (Boldogságos Szűz) néven is nevezett Szűz Mária magyar népies neve.
Új!!: Gyertyaszentelő Boldogasszony és Boldogasszony (vallás) · Többet látni »
Boszorkányszombat
Francisco José de Goya y Lucientes: ''Boszorkányszombat'' A boszorkányszombat (röviden: szombat, szabbat vagy sabbat) azon személyek – rendszerint éjjeli – rituális összejövetele, akik boszorkánysággal foglalkoznak.
Új!!: Gyertyaszentelő Boldogasszony és Boszorkányszombat · Többet látni »
Candelária (Brazília)
Candelária egy község (município) Brazíliában, Rio Grande do Sul államban.
Új!!: Gyertyaszentelő Boldogasszony és Candelária (Brazília) · Többet látni »
Csillagom, révészem
A Csillagom, révészem egy kevéssé ismert magyar népdal.
Új!!: Gyertyaszentelő Boldogasszony és Csillagom, révészem · Többet látni »
Dolmányos varjú
Dolmányos varjú városi környezetben A dolmányos varjú vagy szürke varjú (Corvus cornix) a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a varjúfélék (Corvidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Gyertyaszentelő Boldogasszony és Dolmányos varjú · Többet látni »
Február
Berry hercegének hóráskönyvében'' (1410 körül) Valentin-napi amerikai képeslap az 1920-as évekből Kovács Béla 2002-ben, ''a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja'' alkalmából leleplezett szobra Budapesten Február (régiesen Februárius) az év második hónapja a Gergely-naptárban, szabályos években 28 napos, szökőévekben pedig 29 napos.
Új!!: Gyertyaszentelő Boldogasszony és Február · Többet látni »
Február 2.
Névnapok: Aida, Karolina + Adna, Apor, Aporka, Bodó, Brúnó, Brútusz, Johanna, Manyi, Maréza, Mari, Mária, Mariella, Marinka, Marion, Marióra, Mariska, Milli, Mimi, Miriam, Mirjam, Opika, Teofánia, Tifani, Virgínia.
Új!!: Gyertyaszentelő Boldogasszony és Február 2. · Többet látni »
Gata (étel)
A gata örmény péksütemény vagy édes kenyér.
Új!!: Gyertyaszentelő Boldogasszony és Gata (étel) · Többet látni »
Gázi Kászim pasa dzsámija
A pécsi Gázi Kászim pasa dzsámija, hivatalosan Gyertyaszentelő Boldogasszony-templom, hétköznapi nevén belvárosi templom (vagy egyszerűen csak „pécsi dzsámi”) a magyarországi török-iszlám építészet legmonumentálisabb alkotása, Pécs egyik jelképe, Európa legészakibb épségben maradt dzsámija, amely ma római katolikus templomként működik.
Új!!: Gyertyaszentelő Boldogasszony és Gázi Kászim pasa dzsámija · Többet látni »
Hit és Fény
A Hit és Fény (franciául Foi et Lumière; angolul Faith and Light) olyan ökumenikus elhivatottságú katolikus lelkiségi mozgalom, amely a családban élő értelmi és halmozottan sérült emberek szolgálatában áll.
Új!!: Gyertyaszentelő Boldogasszony és Hit és Fény · Többet látni »
I. Szergiusz pápa
I.
Új!!: Gyertyaszentelő Boldogasszony és I. Szergiusz pápa · Többet látni »
Imbolc
Az imbolc (vagy másként: imbolg, óimelc) a kelta nyelvi-kulturális kör egyik ünnepe, mely a Gergely-naptár szerinti február 1-jét megelőző nap sötétedésekor kezdődik.
Új!!: Gyertyaszentelő Boldogasszony és Imbolc · Többet látni »
Julián naptár
A julián naptár (vagy Julianus-naptár) Caius Iulius Caesar által – Róma alapítása után 709-ben (Kr. e. 45-ben) – bevezetett naptár, amely a már akkorra csaknem háromezer éve alkalmazott egyiptomi naptáron alapult, ami sokkal pontosabb és egyszerűbb volt más korabeli kalendáriumoknál, így a rómainál is.
Új!!: Gyertyaszentelő Boldogasszony és Julián naptár · Többet látni »
Keresztény egyházi naptár
A keresztény egyházi naptár az adott év egyházi ünnepeit tartalmazza.
Új!!: Gyertyaszentelő Boldogasszony és Keresztény egyházi naptár · Többet látni »
Leuveni Katolikus Egyetem
A Leuveni Katolikus Egyetem (hollandul: Katholieke Universiteit Leuven, hivatalos rövidítése: K.U.Leuven, szóközök nélkül) a Németalföld legősibb egyeteme, valamint a legrégibb, ma is fennálló katolikus egyetem a világon.
Új!!: Gyertyaszentelő Boldogasszony és Leuveni Katolikus Egyetem · Többet látni »
Liechtenstein
Liechtenstein (hivatalosan Liechtensteini Hercegség vagy Liechtensteini Fejedelemség,, alemannul: Liachtaschta vagy Förschtatum Liachtaschta) európai monarchia Ausztria és Svájc között, a Rajna völgyében.
Új!!: Gyertyaszentelő Boldogasszony és Liechtenstein · Többet látni »
Mariazell
Mariazell város Ausztria Stájerország tartományában, Közép-Európa egyik legismertebb Mária-kegyhelye, híres zarándokhely.
Új!!: Gyertyaszentelő Boldogasszony és Mariazell · Többet látni »
Mária-tisztelet
A Mária-tisztelet Szűz Mária megkülönböztetett tisztelete a keresztény egyházakban.
Új!!: Gyertyaszentelő Boldogasszony és Mária-tisztelet · Többet látni »
Mária-tisztelet Magyarországon
Boldogasszony Szent Gellért püspök volt a Szűz Mária-tisztelet elindítója Magyarországon.
Új!!: Gyertyaszentelő Boldogasszony és Mária-tisztelet Magyarországon · Többet látni »
Munkaszüneti nap
A munkaszüneti nap olyan naptári nap, amelyen a munkavállaló csak olyan munkáltatónál foglalkoztatható, ahol e napra rendes munkaidő eshet.
Új!!: Gyertyaszentelő Boldogasszony és Munkaszüneti nap · Többet látni »
Nedeczky László
Dr.
Új!!: Gyertyaszentelő Boldogasszony és Nedeczky László · Többet látni »
Pécs
Pécs (/Pečuj, a középkorban, az ókorban) megyei jogú város Magyarország délnyugati részén, az ország ötödik legnagyobb települése Budapest, Debrecen, Szeged és Miskolc után.
Új!!: Gyertyaszentelő Boldogasszony és Pécs · Többet látni »
Szarvasgede
Szarvasgede község Nógrád vármegyében, a Pásztói járásban.
Új!!: Gyertyaszentelő Boldogasszony és Szarvasgede · Többet látni »
Szűz Mária
Raffaello Sanzio Madonna a réten – Google Art Project Mária (arámiul: ܡܪܝܡ) a Biblia (Újszövetség) és a Korán egyik alakja, Jézus édesanyja.
Új!!: Gyertyaszentelő Boldogasszony és Szűz Mária · Többet látni »
Szent Miklós szerb ortodox templom (Szeged)
A Szent Miklós szerb ortodox templom Szeged egyik legrégebbi, barokk stílusban fennmaradt, építménye a Dóm téren található, Fogadalmi templom mögötti, myrai Szent Miklós ereklyéinek átvitelére fölszentelt szerb ortodox templom.
Új!!: Gyertyaszentelő Boldogasszony és Szent Miklós szerb ortodox templom (Szeged) · Többet látni »
Szent Tamás-templom (Manhattan)
A Szent Tamás-templom egy episzkopális plébánia az 53.
Új!!: Gyertyaszentelő Boldogasszony és Szent Tamás-templom (Manhattan) · Többet látni »
Szentgotthárdi ciszterci apátság
A szentgotthárdi ciszterci apátság 1183-ban, III. Béla király adományozása révén Szentgotthárdon alapított ciszterci apátság. Az alapítók Franciaországból, Trois Fontaines-ből érkeztek Magyarországra, a mai Vas vármegyébe, és birtokolták a mai Vendvidéket és néhány őrségi települést. E területek egészen addig a gyepűrendszer részét képezték. A ciszterciek a korban igen fejlett mezőgazdasági ismeretekkel rendelkeztek, így az apátság megalapítása a Szentgotthárd környéki vidék fejlődésének máig legfontosabb mérföldköve, egyfajta alapja, amely jelentős volt a középkori Magyarország gazdaságára nézve is. A szentgotthárdin kívül további négy monostor jött létre Béla király idejében. A Szentgotthárdról kirajzók alapítása Pornó (Pornóapáti) volt. A ciszterciek saját maguk művelték a földjüket jobbágyaikkal együtt, gazdag ismeretekkel rendelkeztek az állattenyésztés, a halászat, a szőlőtermesztés és az erdőgazdálkodás terén is. Ez utóbbi környezetvédelmi tekintetben is rendkívül fontos, mert a ciszterci típusú erdőgazdálkodás hozzájárult ahhoz, hogy a Vendvidéken rendkívül egyedi erdők alakultak ki. Különösen Orfalu községben, a híres Fekete-tó környékén találni meg ennek legszebb példáját, mivel ott nagy számú öreg, de jó állapotban levő magas fa található, amely ma az Őrségi Nemzeti Park kiemelten védett része. Szükséges megemlíteni, hogy az apátság lakói nem kizárólag munkástestvéreikre vagy jobbágyaikra hárították a nehéz fizikai munkát, hanem maguk is kivették részüket a tennivalókból. A szerzetesek éppúgy dolgoztak a földeken, a nagy munkák idején olykor több mint fél napot. A jobbágyaikkal is jól bántak, bár előfordultak komoly összetűzések az adóemelések kapcsán vagy az apát által elkövetett visszaélések miatt. A ciszterciek nem véletlenül igyekeztek megtelepedni gyér népességű vagy egészen lakatlan helyeken. Ez hozzátartozik a sajátos szerzetesi gondolathoz, a világtól való elzárkózáshoz. Továbbá a szerzeteseknek saját kétkezi munkájukból kellett megélniük, ami ugyancsak az elzárkózás elvéhez tartozik, megelőzendő a mással szembeni függő viszonyt. Az apátság a 14. század második felében hanyatlásnak indult. 1391-től Széchy Miklós fiai birtokolták időszakos megszakításokkal 1528-ig. Széchy Tamás önkényeskedései miatt csaknem teljesen elpusztult az apátság. 1528-ban visszanyerte javait s a talpra állás jelei mutatkoztak, de az utolsó apátot elkergették 1556-ban és a monostort erőddé alakították át. Ráadásul eljött a török hódoltság kora is. A 17. században a rabló akindzsik és szerbek már az apátság belső birtokain jártak. 1605-ben a megszálló császári erők elpusztították a régi apátságot, amelynek maradványai ma is láthatók. 1664-ben a szentgotthárdi csata pusztításai söpörtek végig a vidéken. A ciszterciektől csak a barokk stílusú templom és monostor épületegyüttese maradt fenn, az egykori Magtártemplom ma színházként működik. Előbbi építése az ún. heiligenkreuzi korszakhoz kapcsolható, amikor az apátságot 1734-ben III. Károlytól megkapta a heiligenkreuzi apátság, mely feltámasztotta haló poraiból a nagy múltú vendvidéki ciszterci apátságot. A kiegyezést követően, a mindenkori magyar kormányok követelései nyomán 1878-ban szétválasztották a két apátságot. A régi apátság birtokainak egy része a trianoni Magyarország határain kívülre, vagyis Jugoszláviához, illetve Ausztriához került. A kommunista hatalomátvételt követően 1950-ben végleg megszűnt a szerzetesi élet Szentgotthárdon. A vendvidéki területek határsávi közegbe kerültek, elszigetelődtek, ami nem kedvezett a szocialista Termelőszövetkezetek kialakulásának, ezért a vidék megmenekült a nagyüzemi mezőgazdaság minden káros következményétől. A birtok egykori majorjaiból kialakult községek többsége ma is létezik, és lakóik java része szintén az egykori apátság telepeseinek leszármazottja.
Új!!: Gyertyaszentelő Boldogasszony és Szentgotthárdi ciszterci apátság · Többet látni »
Szeretetláng mozgalom
A Szeretetláng olyan magyar alapítású katolikus lelkiségi világmozgalom, amely a Római Katolikus Egyház tanítását vallva megvalósítani igyekszik az úgynevezett Szeretetláng Lelkinaplóban rögzített tanításokat.
Új!!: Gyertyaszentelő Boldogasszony és Szeretetláng mozgalom · Többet látni »
1948
Nincs leírás.
Új!!: Gyertyaszentelő Boldogasszony és 1948 · Többet látni »
