Dolgozunk az Unionpedia alkalmazás helyreállításán a Google Play Áruházban
KimenőBeérkező
🌟Egyszerűsítettük a dizájnunkat a jobb navigáció érdekében!
Instagram Facebook X LinkedIn

Gumó

Index Gumó

Édesburgonya ''(Ipomoea batatas)'' gyökérgumói A gumó (tuber) megvastagodott, gömbölyded, rövid szártagú, gyakran magas víztartalmú, tápanyag raktározására módosult növényi szerv, mely száron vagy gyökéren képződik.

Tartalomjegyzék

  1. 82 kapcsolatok: Afrikai ciklámen, Anubisz-pávián, Arany bandikut, Ausztrál kéknyelvűszkink, Évelő növény, Bandikutalakúak, Bóbitás gyöngytyúk, Botanika, Bukovinai földikutya, Burgonya, Csalitpatkányfélék, Csíkos gnú, Csicsóka (növényfaj), Csupasz turkáló, Dália (növénynemzetség), Dioscorea polystachya, Dzseládapávián, Etén, Főzeléklencse, Fehérajkú pekari, Fuzárium, Galléros pávián, Günther-dikdik, Geofiton, Grizzly medve, Guineai pávián, Gyógynövény, Gyökérzöldség, Gyöktörzs, Hagyma (növényalaktan), Hagymagumó, Házi sertés, Hegyi tasakospatkány, Hillebrandia sandwicensis, Himalájai fényfácán, Hosszúlábú potoró, Hosszúorrú bandikut, Huszármajom, Jamsz, Kaktuszfélék, Kalumbagyökér, Kamcsatkai barnamedve, Kardszarvú antilop, Kétujjú lajhár, Keleti békakorsó, Kerti dália, Kikericsfélék, Kislevelű ciklámen, Kodiak-medve, Koronás szellőrózsa, ... Bővíteni index (32 több) »

Afrikai ciklámen

Az afrikai ciklámen (Cyclamen africanum) a hangavirágúak (Ericales) rendjébe, ezen belül a kankalinfélék (Primulaceae) családjába tartozó faj.

Megnézni Gumó és Afrikai ciklámen

Anubisz-pávián

Az Anubisz-pávián (Papio anubis) az öt páviánfaj egyike, bár korábban szavannapávián néven egy fajként kezelték a nagyon hasonló medvepáviánnal, a guineai páviánnal és a sárgás babuinnal.

Megnézni Gumó és Anubisz-pávián

Arany bandikut

Az arany bandikut (Isoodon auratus) az emlősök (Mammalia) osztályának az erszényesek (Marsupialia) alosztályágába, ezen belül a bandikutalakúak (Peramelemorphia) rendjébe és a bandikutfélék (Peramelidae) családjába tartozó faj.

Megnézni Gumó és Arany bandikut

Ausztrál kéknyelvűszkink

Az ausztrál kéknyelvűszkink vagy közönséges kéknyelvűszkink (Tiliqua scincoides) a hüllők (Reptilia) osztályának pikkelyes hüllők (Squamata) rendjének, ezen belül a vakondgyíkfélék (Scincidae) családjának egy nagy méretű képviselője.

Megnézni Gumó és Ausztrál kéknyelvűszkink

Évelő növény

A nagy meténg ''(Vinca major)'', egy évelő növény Évelő növénynek azokat a lágyszárúakat szoktuk nevezni, amelyek hosszú ideig élnek és termésérés után a föld feletti száruk elpusztul, viszont mindig van földbeli száruk (gyöktörzs, hagyma, hagymagumó, gumó) vagy vastag gyökerük, amely áttelel.

Megnézni Gumó és Évelő növény

Bandikutalakúak

Kis bandikut ''(Isoodon obesulus)'' A bandikutalakúak vagy bandikutok (Peramelemorphia) az emlősök (Mammalia) osztályának elevenszülő emlősök (Theria) alosztályának és az erszényesek (Marsupialia) alosztályágának egyik rendje.

Megnézni Gumó és Bandikutalakúak

Bóbitás gyöngytyúk

A bóbitás gyöngytyúk vagy kontyos gyöngytyúk (Guttera pucherani) a madarak (Aves) osztályának tyúkalakúak (Galliformes) rendjébe, ezen belül a gyöngytyúkfélék (Numididae) családjába tartozó faj.

Megnézni Gumó és Bóbitás gyöngytyúk

Botanika

jobb A növénytan vagy botanika a biológiának növényekkel foglalkozó ága.

Megnézni Gumó és Botanika

Bukovinai földikutya

A bukovinai földikutya (Spalax graecus) az emlősök (Mammalia) osztályának a rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül a földikutyafélék (Spalacidae) családjába tartozó faj.

Megnézni Gumó és Bukovinai földikutya

Burgonya

A burgonya (Solanum tuberosum), ismertebb nevén a krumpli a burgonyafélék (Solanaceae) családjába tartozó növény, amelyet keményítőben gazdag gumójáért termesztenek világszerte.

Megnézni Gumó és Burgonya

Csalitpatkányfélék

A csalitpatkányfélék (Octodontidae) az emlősök (Mammalia) osztályába és a rágcsálók (Rodentia) rendjébe tartozó család.

Megnézni Gumó és Csalitpatkányfélék

Csíkos gnú

A csíkos gnú (Connochaetes taurinus) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és a tehénantilop-formák (Alcelaphinae) alcsaládjába tartozó faj.

Megnézni Gumó és Csíkos gnú

Csicsóka (növényfaj)

bélyegkép A csicsóka (Helianthus tuberosus) a fészkesvirágzatúak családjába tartozó gumós évelő, gyógynövény.

Megnézni Gumó és Csicsóka (növényfaj)

Csupasz turkáló

A csupasz turkáló (Heterocephalus glaber) az emlősök (Mammalia) osztályának rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül a turkálófélék (Bathyergidae) családjába tartozó faj.

Megnézni Gumó és Csupasz turkáló

Dália (növénynemzetség)

A dália (Dahlia) a fészkesvirágzatúak (Asterales) rendjébe, ezen belül az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába tartozó nemzetség.

Megnézni Gumó és Dália (növénynemzetség)

Dioscorea polystachya

A Dioscorea polystachya vagy kínai jamsz az egyszikűek (Liliopsida) osztályának jamszgyökérvirágúak (Dioscoreales) rendjébe, ezen belül a jamszgyökérfélék (Dioscoreaceae) családjába tartozó faj.

Megnézni Gumó és Dioscorea polystachya

Dzseládapávián

Nőstény A dzseládapávián röviden dzseláda vagy barna pávián, hegyi pávián (Theropithecus gelada) a cerkóffélék családjába (Cercopithecidae), azon belül pedig a cerkófmajomformák alcsaládjába (Cercopithecinae) tartozó faj.

Megnézni Gumó és Dzseládapávián

Etén

Az etén (elavult nevén etilén) egy összegképletű szerves vegyület.

Megnézni Gumó és Etén

Főzeléklencse

A fenti adatoktól jelentősen eltér az USDA 2018-as adatbázisából származó értékek, ami alapján a fentivel éppen ellentétes táplálkozási javaslatok születtek; Tápértékadatok Főzeléklencse A források többek között: USDA A főzeléklencse (Lens culinaris) egyik legrégebbi kultúrnövényünk, Közép-Európában már a kőkorszak idején termesztették.

Megnézni Gumó és Főzeléklencse

Fehérajkú pekari

A fehérajkú pekari vagy pézsmapekari (Tayassu pecari) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a pekarifélék (Tayassuidae) családjába tartozó Tayassu nem egyetlen faja.

Megnézni Gumó és Fehérajkú pekari

Fuzárium

A fuzárium hatalmas gombanemzetségét többnyire a Gibberella nemzetségbe tartozó tömlősgombák tökéletlen (más néven anamorf, aszexuális, ivartalanul szaporodó) formáival azonosítják, amelyek konidiospórák segítségével szaporodnak.

Megnézni Gumó és Fuzárium

Galléros pávián

A galléros pávián (Papio hamadryas, másképp Papio hamadryas hamadryas) az öt páviánfaj – más megközelítésben egyetlen faj alfajai – legismertebbike.

Megnézni Gumó és Galléros pávián

Günther-dikdik

A Günther-dikdik (Madoqua guentheri) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és az antilopformák (Antilopinae) alcsaládjába tartozó faj.

Megnézni Gumó és Günther-dikdik

Geofiton

A geofitonok a növények egy csoportja.

Megnézni Gumó és Geofiton

Grizzly medve

A grizzly medve vagy röviden grizzly (ejtsd: grizli, tudományos nevén Ursus arctos horribilis) a barna medve Észak-Amerikában honos alfaja.

Megnézni Gumó és Grizzly medve

Guineai pávián

A guineai pávián vagy vörös pávián (Papio papio) az öt páviánfaj egyike, bár korábban szavannapávián néven a nagyon hasonló Anubisz-páviánt, a medvepáviánt és a sárgás babuint is az alfajainak tekintették.

Megnézni Gumó és Guineai pávián

Gyógynövény

Oktatási célú gyógynövénykert Gyógynövények alatt a gyógyító hatású vegyületeket (farmakonokat) tartalmazó, a gyógyászatban tudományosan vagy néphit szerint használt növényeket értjük.

Megnézni Gumó és Gyógynövény

Gyökérzöldség

A gyökérzöldségek olyan növényi gyökerek, amelyek zöldségként fogyaszthatóak.

Megnézni Gumó és Gyökérzöldség

Gyöktörzs

Gyömbér rizómája A gyöktörzs (gyökértörzs, rizóma) egyes növények vastag, rendszerint el nem ágazó és belül tömör, függőlegesen vagy vízszintesen növő, föld alatti módosult szára.

Megnézni Gumó és Gyöktörzs

Hagyma (növényalaktan)

''Amaryllis'' hagymája A hagyma (bulbus) tápanyag-raktározásra módosult föld alatti hajtás (tehát szárból és allevelekből áll), amely az egyszikűek egyes családjaira – például hagymafélék, amarilliszfélék, liliomfélék – jellemző.

Megnézni Gumó és Hagyma (növényalaktan)

Hagymagumó

A hagymagumó (bulbotuber) a hagyma és a gumó tulajdonságait keverten mutató módosult föld alatti hajtás.

Megnézni Gumó és Hagymagumó

Házi sertés

A házi sertés, sertés vagy disznó (Sus scrofa domestica) a disznófélék családjába tartozó vaddisznó (Sus scrofa) háziasított formája.

Megnézni Gumó és Házi sertés

Hegyi tasakospatkány

A hegyi tasakospatkány (Thomomys monticola) az emlősök (Mammalia) osztályának a rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül a tasakospatkány-félék (Geomyidae) családjába tartozó faj.

Megnézni Gumó és Hegyi tasakospatkány

Hillebrandia sandwicensis

A Hillebrandia sandwicensis a tökvirágúak (Cucurbitales) rendjébe, ezen belül a begóniafélék (Begoniaceae) családjába tartozó faj.

Megnézni Gumó és Hillebrandia sandwicensis

Himalájai fényfácán

A himalájai fényfácán (Lophophorus impejanus) a madarak osztályának tyúkalakúak (Galliformes) rendjébe és a fácánfélék (Phasianidae) családjába tartozó faj.

Megnézni Gumó és Himalájai fényfácán

Hosszúlábú potoró

A hosszúlábú potoró (Potorous longipes) az emlősök (Mammalia) osztályának az erszényesek (Marsupialia) alosztályágába, ezen belül a diprotodontia rendjébe és a patkánykenguru-félék (Potoroidae) családjába tartozó faj.

Megnézni Gumó és Hosszúlábú potoró

Hosszúorrú bandikut

A hosszúorrú bandikut (Perameles nasuta) az emlősök (Mammalia) osztályának az erszényesek (Marsupialia) alosztályágába, ezen belül a bandikutalakúak (Peramelemorphia) rendjébe és a bandikutfélék (Peramelidae) családjába tartozó faj.

Megnézni Gumó és Hosszúorrú bandikut

Huszármajom

250px A huszármajom (Erythrocebus patas) egy viszonylag nagy termetű, talajlakó majomfaj a cerkóffélék (Cercopithecidae) családjában, nemének egyetlen képviselője.

Megnézni Gumó és Huszármajom

Jamsz

A jamsz, jam vagy jam(sz)gyökér (Dioscorea, angol: Yam, spanyol: Ñame, francia: Igname) a trópusi lakosság egyik nagyon fontos tápláléknövénye.

Megnézni Gumó és Jamsz

Kaktuszfélék

A kaktuszfélék (Cactaceae) családja mintegy 2000 fajt foglal magába.

Megnézni Gumó és Kaktuszfélék

Kalumbagyökér

A kalumbagyökér vagy kolombógyökér (Jateorhiza palmata) a holdmagfélék (Menispermaceae) családjába tartozó Jateorhiza növénynemzetség egyik faja.

Megnézni Gumó és Kalumbagyökér

Kamcsatkai barnamedve

A kamcsatkai barna medve (Ursus arctos beringianus) a barna medve második legnagyobb termetű alfaja, mérete alig marad el a csúcstartó kodiak medvéétől.

Megnézni Gumó és Kamcsatkai barnamedve

Kardszarvú antilop

A kardszarvú antilop (Oryx dammah) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és a lóantilopformák (Hippotraginae) alcsaládjába tartozó faj.

Megnézni Gumó és Kardszarvú antilop

Kétujjú lajhár

A kétujjú lajhár vagy unau (Choloepus didactylus) az emlősök (Mammalia) osztályának vendégízületesek (Xenarthra) öregrendjébe és a szőrös vendégízületesek (Pilosa) rendjébe, ezen belül a lajhárok (Folivora) alrendjébe és a kétujjú lajhárfélék (Megalonychidae) családjába tartozó faj.

Megnézni Gumó és Kétujjú lajhár

Keleti békakorsó

A keleti békakorsó, mézes bolonyik, német murok vagy cukorgyökér (Sium sisarum) a zellerfélék családjába tartozó, ehető gumójú növény.

Megnézni Gumó és Keleti békakorsó

Kerti dália

A kerti dália vagy változékony dália (Dahlia pinnata vagy Dahlia × pinnata) a fészkesvirágzatúak (Asterales) rendjébe, ezen belül az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába tartozó faj.

Megnézni Gumó és Kerti dália

Kikericsfélék

A kikericsfélék (Colchicaceae) az egyszikűek (Liliopsida) osztályában a liliomvirágúak (Liliales) rendjének egyik családja.

Megnézni Gumó és Kikericsfélék

Kislevelű ciklámen

A kislevelű ciklámen (Cyclamen coum) a hangavirágúak (Ericales) rendjébe, ezen belül a kankalinfélék (Primulaceae) családjába tartozó faj.

Megnézni Gumó és Kislevelű ciklámen

Kodiak-medve

Hím kodiak-medve A kodiak-medve (Ursus arctos middendorffi) a barna medve legnagyobb termetű alfaja.

Megnézni Gumó és Kodiak-medve

Koronás szellőrózsa

A koronás szellőrózsa (Anemone coronaria) boglárkavirágúak (Ranunculales) rendjébe, ezen belül a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjába tartozó faj.

Megnézni Gumó és Koronás szellőrózsa

Maraş-dondurma

A Maraş-dondurma (törökül: Maraş dondurması) Törökország Kahramanmaraş településéről származó fagylalt, melyet salep és masztix (a Pistacia lentiscus gyantája) hozzáadásával készítenek.

Megnézni Gumó és Maraş-dondurma

Mesotheriidae

A Mesotheriidae az emlősök (Mammalia) osztályának a fosszilis Notoungulata rendjébe, ezen belül a Typotheria alrendjébe tartozó család.

Megnézni Gumó és Mesotheriidae

Mesotherium

A Mesotherium az emlősök (Mammalia) osztályának a Notoungulata rendjébe, ezen belül a Mesotheriidae családjába tartozó nem.

Megnézni Gumó és Mesotherium

Mezei zsurló

A mezei zsurló (Equisetum arvense) évelő növény, amelynek gyöktörzse van (rizóma); az északi féltekén honos.

Megnézni Gumó és Mezei zsurló

Mindennapi élet Japánban a szamurájok korában

A mindennapi élet Japánban a szamurájok korában, a 12–16.

Megnézni Gumó és Mindennapi élet Japánban a szamurájok korában

Mocsári tisztesfű

A mocsári tisztesfű (Stachys palustris) az ajakosvirágúak (Lamiales) rendjén belül az árvacsalánfélék (Lamiaceae) családjába tartozó növényfaj, mely Magyarországon is előfordul; nevezik seppedéki vagy süppedéki tisztesfűnek is.

Megnézni Gumó és Mocsári tisztesfű

Mony (egyértelműsítő lap)

A mony uráli eredetű elavult magyar szó.

Megnézni Gumó és Mony (egyértelműsítő lap)

Nősziromfélék

Crocus chrysanthus Fehér-lila csíkos sáfrányok ''(Crocus sp.)'' A nősziromfélék (Iridaceae) a spárgavirágúak rendjének egy családja.

Megnézni Gumó és Nősziromfélék

Okapi

Az okapi (Okapia johnstoni) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a zsiráffélék (Giraffidae) családjába tartozó faj.

Megnézni Gumó és Okapi

Pakafélék

A pakafélék (Cuniculidae) vagy régebbi nevén (Agoutidae) az emlősök (Mammalia) osztályába és a rágcsálók (Rodentia) rendjébe tartozó család.

Megnézni Gumó és Pakafélék

Placerias

A Placerias az emlősszerűek (Synapsida) osztályának Therapsida rendjébe, ezen belül az Anomodontia alrendjébe és a Kannemeyeriidae családjába tartozó triász kori fosszilis nem.

Megnézni Gumó és Placerias

Rhynchosauria

A Rhynchosauria az archosaurusok rokonságába tartozó, szokatlan diapsida hüllők egy csoportja, melynek tagjai a középső triász időszakban éltek.

Megnézni Gumó és Rhynchosauria

Sancocho

A sancocho hagyományos levesféle, mely gyakran pörköltként is ismert számos országban Latin-Amerikában, mely a spanyol ételből, a cocidóból eredeztethető.

Megnézni Gumó és Sancocho

Sárgabóbitás kakadu

A sárgabóbitás kakadu (Cacatua galerita) a madarak (Aves) osztályának papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe, ezen belül a kakadufélék (Cacatuidae) családjába tartozó faj.

Megnézni Gumó és Sárgabóbitás kakadu

Sárgás babuin

A sárgás babuin (Papio cynocephalus) az öt páviánfaj egyike, bár korábban szavannapávián néven egy fajként kezelték a nagyon hasonló medvepáviánnal, a guineai páviánnal és az Anubisz-páviánnal.

Megnézni Gumó és Sárgás babuin

Sharpe-őszantilop

A Sharpe-őszantilop (Raphicerus sharpei) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és az antilopformák (Antilopinae) alcsaládjába tartozó faj.

Megnézni Gumó és Sharpe-őszantilop

Szavannai varacskosdisznó

A szavannai varacskosdisznó vagy közönséges varacskosdisznó (Phacochoerus africanus) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a disznófélék (Suidae) családjába és a Suinae/?Phacochoerinae alcsaládjába tartozó faj.

Megnézni Gumó és Szavannai varacskosdisznó

Szár (botanika)

Repce ''(Brassica napus)'' elmetszett szára A szár (caulis) a szövetes növények korlátlan növekedésű hajtástengelye.

Megnézni Gumó és Szár (botanika)

Szobaciklámen

A szobaciklámen (Cyclamen persicum) a hangavirágúak (Ericales) rendjébe, ezen belül a kankalinfélék (Primulaceae) családjába tartozó faj.

Megnézni Gumó és Szobaciklámen

Szolanin

A szolanin (solanin) a burgonyafélékben (Solanaceae) megtalálható mérgező szteránvázas glikoalkaloid neve.

Megnézni Gumó és Szolanin

Takarmány

Szénakazal Takarmány minden anyag, mely állati tápanyagokat tartalmaz, s emiatt etethető.

Megnézni Gumó és Takarmány

Tarajos sül

A tarajos sül (Hystrix cristata) az emlősök (Mammalia) osztályának rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül a gyalogsülfélék (Hystricidae) családjába tartozó faj.

Megnézni Gumó és Tarajos sül

Téltemető

A téltemető (Eranthis hyemalis) a boglárkavirágúak (Ranunculales) rendjébe, ezen belül a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjába tartozó faj.

Megnézni Gumó és Téltemető

Törpedisznó

A törpedisznó (Porcula salvania) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a disznófélék (Suidae) családjába és a Suinae alcsaládjába tartozó Porcula emlősnem egyetlen faja.

Megnézni Gumó és Törpedisznó

Vaddisznó

250px A vaddisznó (Sus scrofa) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a disznófélék (Suidae) családjába és a Suinae alcsaládjába tartozó faj.

Megnézni Gumó és Vaddisznó

Varacskosdisznó

A varacskosdisznó (Phacochoerus) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a disznófélék (Suidae) családjába és a Suinae/?Phacochoerinae alcsaládjába tartozó nem.

Megnézni Gumó és Varacskosdisznó

Vízigesztenye

A vízigesztenye (Eleocharis dulcis) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának perjevirágúak (Poales) rendjébe, ezen belül a palkafélék (Cyperaceae) családjába tartozó faj.

Megnézni Gumó és Vízigesztenye

Vízikalász

A vízikalász vagy vízifüzér (Aponogeton) a hídőrvirágúak (Alismatales) rendjébe tartozó vízikalászfélék (Aponogetonaceae) családjának egyetlen nemzetsége.

Megnézni Gumó és Vízikalász

Vöröshátú erdeipocok

A vöröshátú erdeipocok (Myodes glareolus, korábban Clethrionomys glareolus) az emlősök (Mammalia) osztályának rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül a hörcsögfélék (Cricetidae) családjába és a pocokformák (Arvicolinae) alcsaládjába tartozó faj.

Megnézni Gumó és Vöröshátú erdeipocok

Versenyegérformák

A versenyegérformák (Gerbillinae) az emlősök (Mammalia) osztályának a rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül az egérfélék (Muridae) családjába tartozó alcsalád.

Megnézni Gumó és Versenyegérformák

Vietnámi csüngőhasú sertés

Vietnámi csüngőhasú sertések a lisszaboni állatkertben A vietnámi csüngőhasú sertés a párosujjú patások rendjén belül a sertésfélék családjába tartozó domesztikált faj.

Megnézni Gumó és Vietnámi csüngőhasú sertés

Vietnámi szemölcsös disznó

A vietnámi szemölcsös disznó (Sus verrucosus) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a disznófélék (Suidae) családjába és a Suinae alcsaládjába tartozó faj.

Megnézni Gumó és Vietnámi szemölcsös disznó

Ismert mint Gyökérgumó, Szárgumó.

, Maraş-dondurma, Mesotheriidae, Mesotherium, Mezei zsurló, Mindennapi élet Japánban a szamurájok korában, Mocsári tisztesfű, Mony (egyértelműsítő lap), Nősziromfélék, Okapi, Pakafélék, Placerias, Rhynchosauria, Sancocho, Sárgabóbitás kakadu, Sárgás babuin, Sharpe-őszantilop, Szavannai varacskosdisznó, Szár (botanika), Szobaciklámen, Szolanin, Takarmány, Tarajos sül, Téltemető, Törpedisznó, Vaddisznó, Varacskosdisznó, Vízigesztenye, Vízikalász, Vöröshátú erdeipocok, Versenyegérformák, Vietnámi csüngőhasú sertés, Vietnámi szemölcsös disznó.