Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
66 kapcsolatok: A matematikai logika története, A számok használatának gyakorisága, A szigorúság forradalma, A természetes számok összeadása, Analitikus filozófia, Arisztotelész logikája, Az aritmetika alapjai (Frege), Bad Kleinen, Bertrand Russell, Definíció, Edmund Husserl, Elsőrendű logika, Elsőrendű nyelv, Ernst Abbe, Függvény (matematika), Függvény grafikonja, Filozófia, Filozófiai logika, Filozófusok listája, Fogalom, Fogalomírás, Formális logika, Frege, Frege geometriafilozófiája, Frege-kalkulus, Friedrich Ludwig Gottlob Frege, Giuseppe Peano, Halmazelmélet, Henri Bergson, Hermann Günther Grassmann, Homunkuluszparadoxon, Igazság (filozófia), Igazságelméletek, Július 26., Jel, Jelentés, Kizárt harmadik elve, Kompozicionalitás, Kvantor (logika), Lóparadoxon, Logika, Logikai grammatika, Logikai szemantika, Ludwig Wittgenstein, Matematikafilozófia, Matematikai bizonyítás, Matematikai logika, Matematikusok listája, Mecklenburg-Elő-Pomeránia, Metamatematika, ..., Naiv halmazelmélet, Németül beszélő filozófusok listája, November 8., Nyelvfilozófia, Nyelvjáték, Nyitott mondat, Principia Mathematica, Rudolf Carnap, Rudolf Hermann Lotze, Szemantika, Wismar, 1848 a tudományban, 1879, 1884, 1925, 1925 a tudományban. Bővíteni index (16 több) »
A matematikai logika története
A logika ősrégi tudomány, története az ókorig vezethető vissza.
Új!!: Gottlob Frege és A matematikai logika története · Többet látni »
A számok használatának gyakorisága
A köznapi életben a számok használatának gyakorisága nem egyenletes.
Új!!: Gottlob Frege és A számok használatának gyakorisága · Többet látni »
A szigorúság forradalma
A „szigorúság forradalma” kifejezés a matematika történetének azt a 19. századra eső időszakát jelenti, amikor a matematika módszereiben és szóhasználatában azt a rá jellemző nagyon precíz és egzakt képét vette föl, amit ma is tapasztalhatunk, ha kinyitunk egy matematikakönyvet.
Új!!: Gottlob Frege és A szigorúság forradalma · Többet látni »
A természetes számok összeadása
művelettáblája a 10-nél kisebb számokra A természetes számok összeadása a számtani (azaz a természetes vagy egész számok halmazán értelmezett) kétváltozós műveletek egyike, minden bizonnyal a legrégebb óta használt, legalapvetőbb és legfontosabb kétváltozós számtani művelet.
Új!!: Gottlob Frege és A természetes számok összeadása · Többet látni »
Analitikus filozófia
Az analitikus filozófia bizonyos, a 20.
Új!!: Gottlob Frege és Analitikus filozófia · Többet látni »
Arisztotelész logikája
Arisztotelész Logikájának egy 1570-es kiadása A Sztageirában született Arisztotelészt (i. e. 384 – i. e. 322), a görög filozófia nagy alakját tartjuk a logika megteremtőjének.
Új!!: Gottlob Frege és Arisztotelész logikája · Többet látni »
Az aritmetika alapjai (Frege)
Az aritmetika alapjai (Die Grundlagen der Arithmetik, rövid idegen néven Grundlagen) Gottlob Frege jénai matematikus 1884-ben írt műve.
Új!!: Gottlob Frege és Az aritmetika alapjai (Frege) · Többet látni »
Bad Kleinen
Bad Kleinen település a Németország Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartományában.
Új!!: Gottlob Frege és Bad Kleinen · Többet látni »
Bertrand Russell
Bertrand Russell (Ravenscroft (Monmouthshire), Wales, 1872. május 18. – Penrhyndeudraeth, Wales, 1970. február 2.) irodalmi Nobel-díjas angol matematikus, logikatudós, filozófus és szociológus, Kingston III.
Új!!: Gottlob Frege és Bertrand Russell · Többet látni »
Definíció
Definíciónak nevezzük általában egy fogalomnak vagy egy jel (például egy nyelvi kifejezés) jelentésének meghatározását.
Új!!: Gottlob Frege és Definíció · Többet látni »
Edmund Husserl
Edmund Husserl (Prostějov, Morvaország, akkori Habsburg Birodalom, mai Csehország, 1859. április 8. – Freiburg, 1938. április 26.) német filozófus, a fenomenológia irányzatának megalapítója, a 20. század első felének nagyhatású gondolkodója.
Új!!: Gottlob Frege és Edmund Husserl · Többet látni »
Elsőrendű logika
Az elsőrendű logika a matematikai logikának az elsőrendű nyelvekkel foglalkozó ága.
Új!!: Gottlob Frege és Elsőrendű logika · Többet látni »
Elsőrendű nyelv
Az elsőrendű nyelvek (vagy másképpen elsőrendű logikai nyelvek) fogalma a matematikai logika egyik legalapvetőbb fogalma.
Új!!: Gottlob Frege és Elsőrendű nyelv · Többet látni »
Ernst Abbe
Ernst Karl Abbe (Eisenach, 1840. január 23. – Jéna, 1905. január 14.) német matematikus, fizikus, egyetemi tanár.
Új!!: Gottlob Frege és Ernst Abbe · Többet látni »
Függvény (matematika)
intervallumon értelmezett valós függvény grafikonja a koordinátasíkon ábrázolva. f: -4;1,5 → '''R'''; ''x''↦ex(x2-x) A függvény vagy más néven parciális (részleges) leképezés a matematika egy olyan absztrakt fogalma, mely a geometriai leképezések, elemi algebrai műveletek, folytonosan változó mennyiségek és hasonló, bemeneti értékekből egyetlen kimeneti értéket produkáló fogalmak általános leírására szolgál.
Új!!: Gottlob Frege és Függvény (matematika) · Többet látni »
Függvény grafikonja
Egy függvény grafikonján vagy gráfján értjük azon rendezett párok halmazát, melyek első komponensei a függvény értelmezési tartományainak elemeiből, a második komponensek az elsőhöz tartozó függvényértékből állnak.
Új!!: Gottlob Frege és Függvény grafikonja · Többet látni »
Filozófia
Raffaello: ''Az athéni iskola'' (1509. Vatikán, Stanza della Segnatura) 20 neves ókori filozófus (J. W. Cook metszete, 1825) A filozófia, régebben magyarítva bölcselet a világegyetem, a természet, az élet okával és céljával, a történelemben érvényesülő rendezőelvvel, a tudás és megismerés lehetőségével, a szépség, művészet és nyelv mibenlétével, a jogi-politikai normák természetével, a cselekedetek helyes vagy helytelen mivoltával, Isten és a transzcendencia létével foglalkozó tudományág.
Új!!: Gottlob Frege és Filozófia · Többet látni »
Filozófiai logika
A filozófiai logika a logika egy ága, amely a logikai problémákat filozófiai szemszögből és módszerekkel tárgyalja.
Új!!: Gottlob Frege és Filozófiai logika · Többet látni »
Filozófusok listája
Gruber József-víztározó oldalán a Gellért-hegyenhttp://www.szeretlekmagyarorszag.hu/nyolc-kulonleges-szobor/ Nyolc különleges szobor, szeretlekmagyarorszag.hu A filozófus olyan ember, aki – akár hivatásszerűen, akár másképp – foglalkozik a filozófiával.
Új!!: Gottlob Frege és Filozófusok listája · Többet látni »
Fogalom
A fogalmak dolgok, tárgyak, személyek tulajdonságai, közöttük fennálló vélt vagy valós kapcsolatok, összefüggések (relációk).
Új!!: Gottlob Frege és Fogalom · Többet látni »
Fogalomírás
„Fogalomírásomnak az élet nyelvéhez való viszonyát, úgy vélem, azzal világíthatom meg a legjobban, ha a mikroszkópnak a szemhez való viszonyával vetem össze.
Új!!: Gottlob Frege és Fogalomírás · Többet látni »
Formális logika
A formális logika, vagy más néven szimbolikus logika a logika tudományának egy ága, az okok és következmények struktúrájával foglalkozik.
Új!!: Gottlob Frege és Formális logika · Többet látni »
Frege
#ÁTIRÁNYÍTÁS Gottlob Frege.
Új!!: Gottlob Frege és Frege · Többet látni »
Frege geometriafilozófiája
A geometriáról Frege – amennyire ez megállapítható, egész életében – homlokegyenest ellenkező véleményt vallott, mint az aritmetikáról (ld. például a Grundlagen témába vágó szakaszait).
Új!!: Gottlob Frege és Frege geometriafilozófiája · Többet látni »
Frege-kalkulus
A Frege-kalkulus egy matematikai logikai kalkulus (levezetőrendszer), azaz egy alapjelekből, axiómákból, levezetési szabályokból álló formális nyelv vagy elmélet, melyet Gottlob Frege jénai matematikus alkotott meg 1879-ben megjelent, Fogalomírás (Begriffsschrift) c. könyvében.
Új!!: Gottlob Frege és Frege-kalkulus · Többet látni »
Friedrich Ludwig Gottlob Frege
#ÁTIRÁNYÍTÁS Gottlob Frege.
Új!!: Gottlob Frege és Friedrich Ludwig Gottlob Frege · Többet látni »
Giuseppe Peano
Giuseppe Peano (Cuneo, Piemont, Olaszország, 1858. augusztus 27. – Torino, Olaszország, 1932. április 20.) olasz matematikus, logikatudós, nyelvész, a matematika axiómarendszereinek egyik megalapítója.
Új!!: Gottlob Frege és Giuseppe Peano · Többet látni »
Halmazelmélet
A halmazelmélet - a matematikai logikával együtt - a matematika legalapvetőbb tudományága, mely a halmaz fogalmát tanulmányozza.
Új!!: Gottlob Frege és Halmazelmélet · Többet látni »
Henri Bergson
Henri Louis Bergson (ejtsd: anri lui bergszon, Párizs, 1859. október 18. – Párizs, 1941. január 4.) francia filozófus.
Új!!: Gottlob Frege és Henri Bergson · Többet látni »
Hermann Günther Grassmann
Hermann Günter Grassmann (Poroszország, Stettin, 1809. április 15. – Stettin, 1877. szeptember 26.) német matematikus, algebrista, filológus, nyelvész.
Új!!: Gottlob Frege és Hermann Günther Grassmann · Többet látni »
Homunkuluszparadoxon
A homunkuluszparadoxon egy filozófiai ellentmondásféleség, amely számos tudomány (a biológia, a pszichológia, a logika, a kognitív tudomány, a filozófiai ismeretelmélet, a számelmélet) területén megjelenik, és minden esetben kísértetiesen azonos érvelésforma vezet hozzá, olyan úgynevezett regressus ad infinitum érvelés, amely a végtelenségig folytatható.
Új!!: Gottlob Frege és Homunkuluszparadoxon · Többet látni »
Igazság (filozófia)
Antonio Canova: Iustitia (1792) – Milánó, Piazza Scala Képtár Az igazság a valóság ellenőrizhető tényei, és az erről szóló állítások megfelelése egymásnak.
Új!!: Gottlob Frege és Igazság (filozófia) · Többet látni »
Igazságelméletek
Az állítás és tárgyának viszonyáról, az igazságfogalom jelentéséről a következő elméletek alakultak ki.
Új!!: Gottlob Frege és Igazságelméletek · Többet látni »
Július 26.
Névnapok: Anna, Anikó + Áhim, Anada, Anélia, Anéta, Anett, Anetta, Anettka, Anica, Aniella, Anika, Anilla, Anina, Anita, Anitra, Anka, Annadóra, Annaliza, Annalotti, Annarita, Annelin, Anni, Berill, Joachim, Joáhim, Joakim, Kisanna, Kisó, Nanett, Nanetta, Nina, Ninell, Ninett, Ninetta, Ninon, Panka, Panna, Panni, Penni, Taddeus, Tádé.
Új!!: Gottlob Frege és Július 26. · Többet látni »
Jel
A jelekkel foglalkozó tudomány meghatározása szerint a jel a valóság egy olyan, érzékszerveinkkel felfogható (látható, tapintható, hallható) darabja, jelensége, amely az (emberi vagy állati, vagy egyéb) elme vagy értelem számára egy másik valóságdarabra, jelenségre utal (Georg Klaus megállapítása).
Új!!: Gottlob Frege és Jel · Többet látni »
Jelentés
A jelentés a nyelvtudomány alapfogalma.
Új!!: Gottlob Frege és Jelentés · Többet látni »
Kizárt harmadik elve
A kizárt harmadik elve a logika történetében többféleképpen megfogalmazott alapelv.
Új!!: Gottlob Frege és Kizárt harmadik elve · Többet látni »
Kompozicionalitás
A kompozicionalitás elve egy elméleti előfeltevés a formális szemantikában és a nyelvfilozófiában, amely arra vonatkozó iránymutatást fogalmaz meg, hogy miképp kezeljük az összetett állítások jelentését.
Új!!: Gottlob Frege és Kompozicionalitás · Többet látni »
Kvantor (logika)
Egy tipikus kvantoros következtetés ábrázolása Venn-diagramon. Mivel az ''emberek'' és ''halandók'' közös részét jelentő tartományban van létezési jel, ezért igaz a következtetés A kvantorok elmélete a „minden” és „létezik” szavak használatát kívánja vizsgálni speciális, logikai szempontból.
Új!!: Gottlob Frege és Kvantor (logika) · Többet látni »
Lóparadoxon
A ló-paradoxon a minden ló azonos színű állítás (téves) bizonyításán alapul (nem tévesztendő össze az analitikus filozófia ún. lóproblémájával, mely Gottlob Frege és Bano Kerry egy vitájában került elő).
Új!!: Gottlob Frege és Lóparadoxon · Többet látni »
Logika
A logika az érvényes következtetések és bizonyítások, illetve az ezzel összefüggő filozófiai, matematikai, nyelvészeti és tudományos módszertani kérdések tudománya.
Új!!: Gottlob Frege és Logika · Többet látni »
Logikai grammatika
A logikai grammatika a logika azon területe, mely a természetes nyelvek vagy a természetes nyelvek valamely jól meghatározott töredékének nyelvtanát logikai szempontok szerint vizsgálja.
Új!!: Gottlob Frege és Logikai grammatika · Többet látni »
Logikai szemantika
A logikai szemantika a logika azon fejezete, amely a nyelvi elemek jelentését logikai szemszögből kívánja feltárni, elemezni.
Új!!: Gottlob Frege és Logikai szemantika · Többet látni »
Ludwig Wittgenstein
Ludwig Josef Johann Wittgenstein (IPA) (Bécs, 1889. április 26. – Cambridge, 1951. április 29.) osztrák filozófus, a huszadik század egyik legnagyobb hatású gondolkodója, jelentősen hozzájárult a logika, a matematikafilozófia és a nyelvfilozófia fejlődéséhez.
Új!!: Gottlob Frege és Ludwig Wittgenstein · Többet látni »
Matematikafilozófia
Matematikaszobor Marosvásárhelyen A matematikafilozófia a filozófia azon ága, mely a matematikával foglalkozik (szemben a tudománnyal mint olyannal általában foglalkozó tudományfilozófiával, melynek nem tárgya külön a matematika természete, és ami nem jelenti külön egy-egy tudományág vizsgálatát), a matematikafilozófia az ún.
Új!!: Gottlob Frege és Matematikafilozófia · Többet látni »
Matematikai bizonyítás
Egy matematikai bizonyítás a matematika tudományában érvényesnek vagy igaznak tartott kijelentések érvényességének demonstrálásának, igazolásának módja.
Új!!: Gottlob Frege és Matematikai bizonyítás · Többet látni »
Matematikai logika
A matematikai logika a matematika egyik fejezete, a matematikai rendszereket, a matematikai bizonyításokat matematikai módszerekkel vizsgálja.
Új!!: Gottlob Frege és Matematikai logika · Többet látni »
Matematikusok listája
A matematikusok listája a matematika terén jelentős eredményeket elért külföldi tudósok betűrendi felsorolását tartalmazza.
Új!!: Gottlob Frege és Matematikusok listája · Többet látni »
Mecklenburg-Elő-Pomeránia
Mecklenburg-Elő-Pomeránia (németül: Mecklenburg-Vorpommern) Németország egyik tartománya az ország északkeleti részén, fővárosa Schwerin.
Új!!: Gottlob Frege és Mecklenburg-Elő-Pomeránia · Többet látni »
Metamatematika
A metamatematika a modern (19. század utáni) matematikai, matematikafilozófiai, illetve filozófiai publikációkban különféle, egymással rokonságban lévő, de nem mindenhol ugyanabban az értelemben használt kifejezés és fogalom.
Új!!: Gottlob Frege és Metamatematika · Többet látni »
Naiv halmazelmélet
A halmazelmélet alapjait Georg Cantor rakta le egy 1874-ben megjelent cikkében, melyben a valós számok nem megszámlálhatóan végtelen voltát bizonyította be elsőként.
Új!!: Gottlob Frege és Naiv halmazelmélet · Többet látni »
Németül beszélő filozófusok listája
A németül beszélő filozófusok listája tartalmazza a nevezetes német, osztrák és svájci német nyelvű filozófusokat.
Új!!: Gottlob Frege és Németül beszélő filozófusok listája · Többet látni »
November 8.
Névnapok: Zsombor + Adeodát, Bagamér, Deodát, Gotfrid, Hódos, Kál, Kara, Karád, Kasztor, Klaudiusz, Kolos, Kolozs.
Új!!: Gottlob Frege és November 8. · Többet látni »
Nyelvfilozófia
Ferdinand de Saussure, a modern nyelvészet alapító atyja A nyelvfilozófia a nyelvi jelentés mibenlétével, nyelv és gondolkodás kapcsolatával, a nyelvhasználat szabályaival foglalkozó filozófiai kutatási terület.
Új!!: Gottlob Frege és Nyelvfilozófia · Többet látni »
Nyelvjáték
A nyelvjáték Ludwig Wittgenstein kései filozófiájának meghatározó fogalma, a Filozófiai vizsgálódások visszatérő eleme.
Új!!: Gottlob Frege és Nyelvjáték · Többet látni »
Nyitott mondat
Az 1960-as évek új matematikájának szaknyelvében jelent meg, a nyitott mondat egy olyan mondat, melyben a változók helyére az alaphalmazból elemeket helyettesítve a kifejezés kiértékelése igaz vagy hamis eredményt ad.
Új!!: Gottlob Frege és Nyitott mondat · Többet látni »
Principia Mathematica
A ''Principia Mathematica to *56'' rövidített változatának címlapja. A Principia Mathematica (A matematika alapjai) a matematika megalapozásáról szóló háromkötetes munka, melyet Alfred North Whitehead és Bertrand Russell írt és 1910-ben, 1912-ben és 1913-ban publikált.
Új!!: Gottlob Frege és Principia Mathematica · Többet látni »
Rudolf Carnap
Rudolf Carnap (Ronsdorf, Németország, 1891. május 18. – Santa Monica, Kalifornia, 1970. szeptember 14.) német-amerikai filozófus.
Új!!: Gottlob Frege és Rudolf Carnap · Többet látni »
Rudolf Hermann Lotze
Lotze síremléke Göttingenben Rudolf Hermann Lotze (Bautzen, Szászország, 1817. május 21. – Berlin, 1881. július 1.) német filozófus, egyetemi tanár.
Új!!: Gottlob Frege és Rudolf Hermann Lotze · Többet látni »
Szemantika
A szemantika (magyarul jelentéstan, ám ez a kifejezés az utóbbi időkben egyre kevésbé pontos) a nyelvészet egyik részterülete, amely a nyelvi formák (szavak, szimbólumok stb.) jelentésével, illetve jelentésváltozásaival foglalkozik.
Új!!: Gottlob Frege és Szemantika · Többet látni »
Wismar
Wismar egy kis kikötőváros, egykori Hanza-város, Németország északi részén, a Balti-tenger partján, Mecklenburg-Elő-Pomeránia szövetségi államban.
Új!!: Gottlob Frege és Wismar · Többet látni »
1848 a tudományban
Az 1848.
Új!!: Gottlob Frege és 1848 a tudományban · Többet látni »
1879
Nincs leírás.
Új!!: Gottlob Frege és 1879 · Többet látni »
1884
Nincs leírás.
Új!!: Gottlob Frege és 1884 · Többet látni »
1925
Nincs leírás.
Új!!: Gottlob Frege és 1925 · Többet látni »
1925 a tudományban
Az 1925.
Új!!: Gottlob Frege és 1925 a tudományban · Többet látni »
