Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Goldziher Ignác

Index Goldziher Ignác

Goldziher Ignác Székesfehérvári szülőháza Emléktáblája szülőháza falán Goldziher Ignác és Goldziher Károly sírja Budapesten. Kozma utcai izraelita temető: 2-1-8. Goldziher Ignác (Székesfehérvár, 1850. június 22. – Budapest, 1921. november 13.) magyar orientalista, egyetemi tanár, a budapesti izraelita hitközség titkára, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

94 kapcsolatok: A bahái hit története, A Kozma utcai izraelita temető nevezetes halottainak listája, A Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Vállalata, A Magyar Tudományos Akadémia tagjainak listája (G–K), A Pallas nagy lexikona, Aasa Kajsz, Abu l-Alá al-Maarri, Abu l-Aszvad ad-Duali, Abu Naszr Muhammad al-Fárábi, Ahmad al-Badawi, Ali kalifa, Amr ibn Kulszúm, An-Nábiga adz-Dzubjáni, Antar-regény, Antara ibn Saddád, Arab irodalom, Arisztoteliánusok, Az arabok dicsérete, Az iszlám művészete, Az iszlám története, Az MTA Elhunyt Tagjai Fölött Tartott Emlékbeszédek, Azhar Egyetem, Bacher Vilmos, Badí az-Zamán al-Hamadáni, Bory Jenő, Budapest emléktábláinak listája, Charles Barbier de Meynard, Ciszterci Szent István Gimnázium, Dzsarír ibn Atijja, Dzsáhilijja, Dzsihád, Egri Oszkár, ELTE Bölcsészettudományi Kar, Emléktáblák Budapest VII. kerületében, Ernest Renan, Fináczy Ernő, Gázi Kászim pasa dzsámija, Germanus Gyula, Goldzieher Vilmos, Goldziher Károly, Hárisz ibn Hilliza, Híres székesfehérváriak listája, Heinrich Leberecht Fleischer, Hiemer–Font–Caraffa-épülettömb, Ignác, Imru l-Kajsz, Iszlám, Június 22., Judaisztikai szakirodalmi művek listája, Kaszída, ..., Kába szentély, Kégl Sándor, Kúnos Ignác, Kúthy József, Labíd ibn Rabía, Magyar Hírmondó (Magvető Kiadó), Magyar néprajzkutatók listája, Magyar nyelvű irodalomtörténetek listája, Mahler Ede, Múlt és Jövő, Mecset, Mekkai zarándoklat, Mihráb, Mohamed próféta, Muallakát, Muhalhil, Mustafa İslamoğlu, Mutalammisz, Nagy képes világtörténet, Népszerű Zsidó Könyvtár, November 14., Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem, Richtmann Mózes, Románné Goldzieher Klára, Sanfara, Schreiner Márton, Simon Róbert, Sulok Zoltán, Székesfehérvár műemlékeinek listája, Taabbata Sarran, Tarafa ibn al-Abd, Társadalomtudományi Könyvtár (Gondolat), Tények és tanúk, Török-iszlám építészet Magyarországon, Théba, Turáni Társaság, Umar ibn Abi Rabía, Uri János, Urva ibn al-Vard, Venetianer Lajos, Zajti Ferenc, Zuhajr ibn Abi Szulma, 1850, 1921. Bővíteni index (44 több) »

A bahái hit története

A bahái hit, bahái írásmóddal: bahá'í hit Baháalláh követőinek a vallása, egyike a világ legfiatalabb önálló vallásának.

Új!!: Goldziher Ignác és A bahái hit története · Többet látni »

A Kozma utcai izraelita temető nevezetes halottainak listája

A holokauszt áldozatainak síremlékei Ezen a lapon a Kozma utcai izraelita temető nevezetes halottainak listája található, családi név szerinti betűrendben, születési és halálozási évvel, a sírhely pontos megjelölésével kapcsos zárójelben.

Új!!: Goldziher Ignác és A Kozma utcai izraelita temető nevezetes halottainak listája · Többet látni »

A Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Vállalata

A Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Vállalata a 19.

Új!!: Goldziher Ignác és A Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Vállalata · Többet látni »

A Magyar Tudományos Akadémia tagjainak listája (G–K)

G • Gy • H • I, Í • J • K.

Új!!: Goldziher Ignác és A Magyar Tudományos Akadémia tagjainak listája (G–K) · Többet látni »

A Pallas nagy lexikona

A Pallas nagy lexikona, alcímén Az összes ismeretek enciklopédiája a 19. század legvégének nagy irodalmi alkotása, az első önálló vállalkozású, nem fordításon alapuló magyar nagylexikon.

Új!!: Goldziher Ignác és A Pallas nagy lexikona · Többet látni »

Aasa Kajsz

Majmún ibn Kajsz al-Aasa, másképp Aasa Kajsz (arab betűkkel ميمون بن قيس الأعشى – Maymūn ibn Qays al-Aʿšā; Manfúha oázis, 570 előtt – Manfúha oázis, 629 k.) dzsáhilijja korának egyik jelentős arab költője volt.

Új!!: Goldziher Ignác és Aasa Kajsz · Többet látni »

Abu l-Alá al-Maarri

Abu l-Alá Ahmad ibn Abdalláh al-Maarri t-Tanúhi (Maarrat an-Numán, 973 – Maarrat an-Numán, 1058) középkori arab költő, prózaíró és irodalomtudós volt.

Új!!: Goldziher Ignác és Abu l-Alá al-Maarri · Többet látni »

Abu l-Aszvad ad-Duali

Abu l-Aszvad Zálim ibn Amr ad-Duali (arab betűkkel أبو الأسود ظالمبن عمرو الدؤلي – Abū l-Aswad Ẓālim ibn ʿAmr ad-Duʾalī; Kúfa, 606 körül – Baszra, 688) arab filológus és költő.

Új!!: Goldziher Ignác és Abu l-Aszvad ad-Duali · Többet látni »

Abu Naszr Muhammad al-Fárábi

Fárábi Kazahsztán egyik bankjegyén Abu Naszr Muhammad ibn al-Farah al-Fárábi (török nyelven: Farabi, perzsául: محمد فارابی), rövid néven: Abu Naszr al-Fárábi (ismert neve: Muhammad bin Muhammad bin Tarhan bin Uzalag al-Fárábi), valamint a nyugati világban: Alpharabius, al-Fárábi, Farabi és Abunaser; kb.

Új!!: Goldziher Ignác és Abu Naszr Muhammad al-Fárábi · Többet látni »

Ahmad al-Badawi

Ahmad al-Badawī (teljes nevén Sayyid Ahmad al-Badawī (arabul أحمد البدوي) (Fez, Marokko i.sz. 1200 körül – Tanta, Egyiptom 1276) a legnagyobb egyiptomi muszlim szufi szerzetesrendnek, a Tariqa Ahmadiayya-nak az alapítója. Nevében az „al-Badawi” jelentése „a beduin”. A nyolcgyermekes család legfiatalabb gyermeke volt. A mekkai zarándoklatra még gyermekként 1206-ban indult el és négyévi utazás után 1211-ben érkezett Mekkába, ahol apja meghalt. Ahmad Mekkában maradt és viselkedésével „a dühöngő” elnevezésre tett szert. A Korán és a Saria tanulmányozása hatására változott meg 1230 körül. 1236-ban legidősebb fivérével már mint Ahmad sejk Irakba vándorolt és ott több misztikus, többek között Haladsch sírját is meglátogatta. Visszatérve Egyiptomba, Tantában telepedett le. Az egyiptomi iszlám hierológia legelőkelőbb személyének tartják és szentként tisztelik. Sírja a Nílus deltában található Tanta városában van, ahová a muszlim hívők évente három alkalommal is elzarándokolnak. A hagyomány szerint óriási testi erővel rendelkezett, mindig elfátyolozva járt – hasonlóan a beduinokhoz, amiért a melléknevet kapta - és sok csodát beszélnek róla. A monda szól arról is, hogy arcának megpillantása a kíváncsiskodó ember halálát okozta. A hívők hite szerint a tantai szent sírhoz zarándoklás orvosolja a meddő nők bánatát. Goldziher Ignác leírása szerint a vallási ünnepek Tantában, az óegyiptomi Bubasztiszban tartott ünnepek átvétele az iszlámba, melyek utolsó napján a rendhez tartozó dervisek egy szamarat vezettek a szent sírt magába foglaló mecsethez, ahová az állat magától lépett be. A tömeg ekkor az állat szőrét kitépve az állatot lekopaszította, mert a szamár szőrét a hívők szent és szerencsehozó amulettnek tartották és életük végéig őrizték. Az európai népek a középkorban hasonlóan hittek a felakasztott bűnösök hajszálaiban.

Új!!: Goldziher Ignác és Ahmad al-Badawi · Többet látni »

Ali kalifa

Ali ibn Abi Tálib (Mekka, 599. március 17./július 29. – Kúfa, 661. január 24.) volt az iszlám negyedik rásidún (helyesen vezetettek) kalifája (uralkodott 656. június 17-étől haláláig).

Új!!: Goldziher Ignác és Ali kalifa · Többet látni »

Amr ibn Kulszúm

Amr ibn Kulszúm (meghalt 600 k.) a dzsáhilijja korának egyik neves arab költője, anyai ágon Muhalhil unokája volt.

Új!!: Goldziher Ignác és Amr ibn Kulszúm · Többet látni »

An-Nábiga adz-Dzubjáni

An-Nábiga adz-Dzubjáni, eredeti nevén Zijád ibn Muávija (arab betűkkel زياد بن معاوية النابغة الذبياني – Ziyād ibn Muʿāwiya an-Nābiġa aḏ-Ḏubyānī; meghalt 604-ben) a dzsáhilijja korának jelentős arab költője volt.

Új!!: Goldziher Ignác és An-Nábiga adz-Dzubjáni · Többet látni »

Antar-regény

Az Antar-regény (arab betűkkel ﻗﺼﺔ عنترة – Qiṣṣat ʿAntara, magyarosan Kisszat Antara) az arab irodalom egyik ismert, nagy múltra visszatekintő népi alkotása, mely a középkori Európa lovagregényeivel mutat sok hasonlóságot.

Új!!: Goldziher Ignác és Antar-regény · Többet látni »

Antara ibn Saddád

Antara ibn Saddád (meghalt 615 körül) a dzsáhilijja korának talán legismertebb arab költője, az arabok nemzeti hőse.

Új!!: Goldziher Ignác és Antara ibn Saddád · Többet látni »

Arab irodalom

Arab irodalom alatt az arab nyelven megírt középkori és újkori munkák összessége értendő.

Új!!: Goldziher Ignác és Arab irodalom · Többet látni »

Arisztoteliánusok

Arisztotelész (Francesco Hayez festménye) Az arisztotelianizmus (peripatetikusok) egy filozófiai irányzat, amely Arisztotelész filozófiájára épít, tagjait azok a gondolkodók összessége teszi ki, akik Arisztotelész filozófiáját követték.

Új!!: Goldziher Ignác és Arisztoteliánusok · Többet látni »

Az arabok dicsérete

A magyarul Az arabok dicsérete címet viselő mű Sanfara, az egyik legismertebb dzsáhilijja kori költő verse.

Új!!: Goldziher Ignác és Az arabok dicsérete · Többet látni »

Az iszlám művészete

Arab mozaik (735) Ibn Battúta (1304-1369) földrajzi író Az iszlám művészete a muszlim kultúra és hagyomány művészeti megnyilvánulása.

Új!!: Goldziher Ignác és Az iszlám művészete · Többet látni »

Az iszlám története

Mohamed születése. Középkori miniatúra (Dzsámi at-taváríh, Irán, Tabriz, 1314–15) Az iszlám története a 7. században az Arab-félszigeten kifejlődött, és onnan robbanásszerűen terjeszkedő monoteista vallás története, amely úgy történelemformáló erejénél fogva, mint hatásaiban ma is százmilliók mindennapi életét és kultúráját határozza meg.

Új!!: Goldziher Ignác és Az iszlám története · Többet látni »

Az MTA Elhunyt Tagjai Fölött Tartott Emlékbeszédek

A Magyar Tudományos Akadémia elhunyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek a Magyar Tudományos Akadémia sorozata volt.

Új!!: Goldziher Ignác és Az MTA Elhunyt Tagjai Fölött Tartott Emlékbeszédek · Többet látni »

Azhar Egyetem

Az Azhar Egyetem (arabul Dzsamaa al-Azhar, sokszor al-Azhar As-saríf (الأزهر الشريف „A nemes Azhar”) az iszlám világ egyik legfontosabb felsőoktatási intézménye Kairóban. Egy mecsethez kapcsolódik, és Fátima az-Zahra, Mohamed próféta lányának tiszteletére nevezték el építtetői, az Egyiptomot 969-ben elfoglaló Fátimidák, akik magukat Fátimától, Mohamed próféta lányától eredeztették. Nyomban hozzá is fogtak az építkezéshez, és 971-re elkészült a híres egyetem. A mecset nagy imámja jelenleg (kalifa hiányában) a szunnita iszlám legmagasabb rangú vallási vezetője.

Új!!: Goldziher Ignác és Azhar Egyetem · Többet látni »

Bacher Vilmos

Bacher Vilmos (Liptószentmiklós, 1850. január 12. – Budapest, 1913. december 25.) zsidó származású orientalista, rabbi, hosszabb időn át a Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem tanára.

Új!!: Goldziher Ignác és Bacher Vilmos · Többet látni »

Badí az-Zamán al-Hamadáni

Al-Hamadáni, teljes nevén Abú l-Fadl Ahmad ibn al-Huszajn al-Hamadzání (أبو الفضل أحمد بن الحسين الهمذاني, Abū l-Faḍl Aḥmad ibn al-Ḥusayn al-Hamaḏānī), elterjedt nevén al-Hamadání (Hamadán, 968 – Herát, 1008) arabul alkotó perzsa költő és író.

Új!!: Goldziher Ignác és Badí az-Zamán al-Hamadáni · Többet látni »

Bory Jenő

Bory Jenő (Székesfehérvár, 1879. november 9. – Székesfehérvár, 1959. december 20.) magyar építészmérnök, szobrász- és festőművész, egyetemi tanár, 1943-tól 1945-ig a Magyar Képzőművészeti Egyetem rektora.

Új!!: Goldziher Ignác és Bory Jenő · Többet látni »

Budapest emléktábláinak listája

A Budapesten található, vagy bizonyítottan létezett, de már eltűnt emléktáblák összegző listája. Rövidítések, jelmagyarázat.

Új!!: Goldziher Ignác és Budapest emléktábláinak listája · Többet látni »

Charles Barbier de Meynard

Charles Adrien Casimir Barbier de Meynard (Isztambul, 1826. február 6. – Párizs, 1908. március 31.) francia történész, orientalista.

Új!!: Goldziher Ignác és Charles Barbier de Meynard · Többet látni »

Ciszterci Szent István Gimnázium

A Ciszterci Szent István Gimnázium (az államszocializmus idején József Attila Gimnázium) 1702-ben alapított középfokú oktatási intézmény Székesfehérvárott, a város legrégebb óta folyamatosan működő középiskolája, Magyarország egyik legnagyobb múltú gimnáziuma.

Új!!: Goldziher Ignác és Ciszterci Szent István Gimnázium · Többet látni »

Dzsarír ibn Atijja

Dzsarír ibn Atijja (meghalt 728 k.) az Omajjád-kori arab költészet egyik legkimagaslóbb alakja volt.

Új!!: Goldziher Ignác és Dzsarír ibn Atijja · Többet látni »

Dzsáhilijja

A dzsáhilijja (arab nyelven: جاهلية – ğāhiliyya) az arabok történetének iszlám, tehát 622 előtti korszaka.

Új!!: Goldziher Ignác és Dzsáhilijja · Többet látni »

Dzsihád

A dzsihád iszlám vallási kifejezés, amely az Isten útján való küzdelmet, törekvést jelenti.

Új!!: Goldziher Ignác és Dzsihád · Többet látni »

Egri Oszkár

Egri Oszkár magyar ügyvéd, címzetes egyetemi docens.

Új!!: Goldziher Ignác és Egri Oszkár · Többet látni »

ELTE Bölcsészettudományi Kar

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar (rövidítve: ELTE BTK) az ELTE legrégebbi folyamatosan működő egyetemi kara.

Új!!: Goldziher Ignác és ELTE Bölcsészettudományi Kar · Többet látni »

Emléktáblák Budapest VII. kerületében

Budapest VII. kerülete szócikkhez kapcsolódó képgaléria, mely helyi, országos vagy nemzetközi hírű személyekkel, valamint épületekkel, műtárgyakkal, helynevekkel és eseményekkel összefüggő emléktáblákat tartalmaz.

Új!!: Goldziher Ignác és Emléktáblák Budapest VII. kerületében · Többet látni »

Ernest Renan

Renan szülőháza Tréguier-ben Renan szobra szülővárosában Ernest Renan (Tréguier, 1823.

Új!!: Goldziher Ignác és Ernest Renan · Többet látni »

Fináczy Ernő

Felsővisói Fináczy Ernő (Buda, 1860. május 10. – Budapest, 1935. február 26.) pedagógus, egyetemi tanár, a magyarországi neveléstörténeti kutatások jelentős személyisége, az MTA tagja.

Új!!: Goldziher Ignác és Fináczy Ernő · Többet látni »

Gázi Kászim pasa dzsámija

A pécsi Gázi Kászim pasa dzsámija, hivatalosan Gyertyaszentelő Boldogasszony-templom, hétköznapi nevén belvárosi templom (vagy egyszerűen csak „pécsi dzsámi”) a magyarországi török-iszlám építészet legmonumentálisabb alkotása, Pécs egyik jelképe, Európa legészakibb épségben maradt dzsámija, amely ma római katolikus templomként működik.

Új!!: Goldziher Ignác és Gázi Kászim pasa dzsámija · Többet látni »

Germanus Gyula

'''Germanus Gyula''' emléktáblája egykori lakhelyén(Budapest, V., Petőfi tér 3-5.) Germanus Gyula (Budapest, 1884. november 6. – Budapest, 1979. november 7.) felvett nevén Julius Abdulkerim Germanus (عبد الكريمجرمانوس), nemzetközi hírű magyar orientalista, arab nyelvészeti, kultúrtörténeti író, irodalmár, nyelvész, történész, országgyűlési képviselő, több arab nemzeti akadémia tagja.

Új!!: Goldziher Ignác és Germanus Gyula · Többet látni »

Goldzieher Vilmos

Goldzieher Vilmos (Köpcsény, 1849. január 2. – Budapest, Terézváros, 1916. június 15.) szemészorvos, egyetemi tanár, magyar királyi udvari tanácsos, Románné Goldzieher Klára apja, Goldziher Ignác unokatestvére.

Új!!: Goldziher Ignác és Goldzieher Vilmos · Többet látni »

Goldziher Károly

Goldziher Károly (Budapest, 1881. február 26. – Budapest, 1955. november 6.) magyar matematikus, egyetemi tanár; a matematikai tudományok doktora (1952).

Új!!: Goldziher Ignác és Goldziher Károly · Többet látni »

Hárisz ibn Hilliza

Hárisz ibn Hilliza (6. század) a dzsáhilijja korának egyik neves arab költője volt.

Új!!: Goldziher Ignác és Hárisz ibn Hilliza · Többet látni »

Híres székesfehérváriak listája

Ez a lista a Székesfehérváron született vagy a városhoz tevékenységük kapcsán kötődő híres embereket tartalmazza.

Új!!: Goldziher Ignác és Híres székesfehérváriak listája · Többet látni »

Heinrich Leberecht Fleischer

Heinrich Leberecht Fleischer (Schandau, 1801. február 21. – Lipcse, 1888. február 10.) német orientalista, a németországi modern arabisztika megalapozója.

Új!!: Goldziher Ignác és Heinrich Leberecht Fleischer · Többet látni »

Hiemer–Font–Caraffa-épülettömb

A Hiemer–Font–Caraffa-épülettömb Székesfehérvár belvárosának egyik kiemelkedő értékű, egyedileg védett műemléki épületegyüttese.

Új!!: Goldziher Ignác és Hiemer–Font–Caraffa-épülettömb · Többet látni »

Ignác

Az IgnácA Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név a latin Ignatius név rövidülése.

Új!!: Goldziher Ignác és Ignác · Többet látni »

Imru l-Kajsz

Imru l-Kajsz ibn Hudzsr (501 k. – Anküra, 540 k.) a dzsáhilijja korának egyik legnagyobb, sokak szerint legkiválóbb arab költője volt.

Új!!: Goldziher Ignác és Imru l-Kajsz · Többet látni »

Iszlám

Az iszlám (arabul الإسلامal-islām, al-iszlám) az ősi arab politeizmussal, a zsidó vallással és a kereszténységgel közös tőről fakadó ábrahámi, monoteista vallás, melynek hívei a Koránt Isten szavának, Mohamedet pedig az utolsó és fő prófétának, a „próféták pecsétjének” tartják.

Új!!: Goldziher Ignác és Iszlám · Többet látni »

Június 22.

Névnapok: Paulina + Akács, Ákos, Albin, Albina, Alvina, Horácia, Jósiás, Józsiás, Józsua, Józsué, Kriszta, Krisztabella, Krisztiána, Krisztin, Krisztina, Lambert, Rozvita, Tamás, Tinka.

Új!!: Goldziher Ignác és Június 22. · Többet látni »

Judaisztikai szakirodalmi művek listája

Az alábbi felsorolásban a judaisztika témakörében elérhető könyvek olvashatóak (minden könyvnél az ISBN megjelölésével, 2005-ös gyűjtés, ezért bővítendő).

Új!!: Goldziher Ignác és Judaisztikai szakirodalmi művek listája · Többet látni »

Kaszída

A kaszída az arab irodalom egyik eredeti, nagyra becsült lírai műfaja.

Új!!: Goldziher Ignác és Kaszída · Többet látni »

Kába szentély

A Kába szentély a Nagy Mecset udvarán A Kába szentély ajtaja Mohamed a Kába előtt A Kába (arabul: الكعبة – al-Kaʿba, magyarosan al-Kaaba) a mekkai nagymecset belső udvarán álló szentély.

Új!!: Goldziher Ignác és Kába szentély · Többet látni »

Kégl Sándor

Csalai Kégl Sándor (Kiskunlacháza-Szunyog, 1862. december 1. – Kiskunlacháza-Pusztaszentkirály, 1920. december 29.) iranista, irodalomtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező (1906) tagja.

Új!!: Goldziher Ignác és Kégl Sándor · Többet látni »

Kúnos Ignác

Kúnos Ignác vagy Kunos Ignác, születési és 1881-ig használt nevén Lusztig Ignác (Hajdúsámson, 1860. szeptember 22. – Budapest, 1945. január 12.) nyelvész, turkológus, folklorista, a Magyar Tudományos Akadémia levelező (1893) tagja.

Új!!: Goldziher Ignác és Kúnos Ignác · Többet látni »

Kúthy József

Kúthy József, névváltozat: Kuthy (Agárd, 1849. január 23. (keresztelés) – Budapest, Ferencváros, 1921. május 8.) bölcseleti doktor, okleveles mérnök, szakíró, állami főreáliskolai igazgató és címzetes főigazgató.

Új!!: Goldziher Ignác és Kúthy József · Többet látni »

Labíd ibn Rabía

Labíd ibn Rabía (meghalt 661-ben) a dzsáhilijja és a korai iszlám korának egyik legjelentősebb arab költője volt.

Új!!: Goldziher Ignác és Labíd ibn Rabía · Többet látni »

Magyar Hírmondó (Magvető Kiadó)

A Magyar Hírmondó – a Magvető Kiadó könyvsorozata (1978–1990).

Új!!: Goldziher Ignác és Magyar Hírmondó (Magvető Kiadó) · Többet látni »

Magyar néprajzkutatók listája

Az alábbi lista a jelentősebb magyar néprajztudósokat, azaz a tárgyi néprajz különböző részterületeivel, társadalomnéprajzzal, népművészettel, szokáskutatással, szöveg-, zene- és táncfolklorisztikával, dialektológiával, etnológiával, valamint kulturális antropológiával foglalkozó magyar szakemberek névsorát tartalmazza.

Új!!: Goldziher Ignác és Magyar néprajzkutatók listája · Többet látni »

Magyar nyelvű irodalomtörténetek listája

Az alábbi lista megpróbálja összegyűjteni a jelenleg magyar nyelven létező összefoglaló irodalomtörténeti műveket.

Új!!: Goldziher Ignác és Magyar nyelvű irodalomtörténetek listája · Többet látni »

Mahler Ede

Sírja a Kozma utcai izraelita temetőben Mahler Ede (Eduard Mahler) (Cífer, 1857. szeptember 28. – Istvántelek, 1945. június 29.) magyar-osztrák orientalista, csillagász, természettudós, történész, régész, egyiptológus, az ELTE BTK Egyiptológiai Tanszékének alapítója, az MTA levelező tagja.

Új!!: Goldziher Ignác és Mahler Ede · Többet látni »

Múlt és Jövő

A Múlt és Jövő folyóirat, majd könyvkiadó; az egyik legrégibb, és legtovább fennálló magyar lap- és könyvkiadó.

Új!!: Goldziher Ignác és Múlt és Jövő · Többet látni »

Mecset

Konya, Törökország A mecset az iszlám vallás temploma.

Új!!: Goldziher Ignác és Mecset · Többet látni »

Mekkai zarándoklat

Szent Mecset a zarándoklat alatt A mekkai zarándoklat (arab: حج, tudományos átírás: ḥaǧǧ, magyarosan: haddzs) az iszlám ötödik pillére.

Új!!: Goldziher Ignác és Mekkai zarándoklat · Többet látni »

Mihráb

Córdoba mihrab A mihráb a mekkai Kába szentély és egyben az imádkozás irányát – más néven kiblát – jelző falifülke vagy tábla az imahelyen.

Új!!: Goldziher Ignác és Mihráb · Többet látni »

Mohamed próféta

Mohamed próféta (Mekka, 570 – Medina, 632. június 8.) az iszlám vallás legfőbb prófétája.

Új!!: Goldziher Ignác és Mohamed próféta · Többet látni »

Muallakát

A Muallakát egy 8. századi arab versgyűjtemény (díván), mely a hagyomány szerint Hammád ar-Rávija, a híres regös munkája, és az arabok pogány korának, a dzsáhilijjának általa legjobbnak talált hét kaszídáját foglalja össze.

Új!!: Goldziher Ignác és Muallakát · Többet látni »

Muhalhil

Adí ibn Rabía, közismert ragadványnevén al-Muhalhil (meghalt 531 körül) a dzsáhilijja korának egyik arab költője volt.

Új!!: Goldziher Ignác és Muhalhil · Többet látni »

Mustafa İslamoğlu

Mustafa İslamoğlu (Develi, 1960. október 28. –) török iszlámtudós, író.

Új!!: Goldziher Ignác és Mustafa İslamoğlu · Többet látni »

Mutalammisz

Dzsarír ibn Abd al-Maszíh, közismert ragadványnevén al-Mutalammisz (arab جرير بن عبد المسيح المتلمس – Ǧarīr ibn ʿAbd al-Masīḥ al-Mutalammis; meghalt 569 körül) a dzsáhilijja korának egyik arab költője, a híres Tarafa ibn al-Abd anyai nagybátyja volt.

Új!!: Goldziher Ignác és Mutalammisz · Többet látni »

Nagy képes világtörténet

A Nagy képes világtörténet egy 12 kötetes, nagy enciklopédikus történettudományi mű a 20.

Új!!: Goldziher Ignác és Nagy képes világtörténet · Többet látni »

Népszerű Zsidó Könyvtár

A Népszerű Zsidó Könyvtár egy magyar nyelvű könyvsorozat volt az 1910-es években, amely a következő köteteket tartalmazta.

Új!!: Goldziher Ignác és Népszerű Zsidó Könyvtár · Többet látni »

November 14.

Névnapok: Aliz + Erzsébet, Huba, Jozafát, Klementina, Vanda, Zdenkó.

Új!!: Goldziher Ignác és November 14. · Többet látni »

Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem

Az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem (röviden: OR-ZSE) 1877-ben Budapesten alapított, a világ legrégibb, ma is alapításának helyén működő rabbiképző intézete.

Új!!: Goldziher Ignác és Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem · Többet látni »

Richtmann Mózes

Richtmann Mózes Léb (Homonna, 1880. szeptember 22. – Budapest, 1972. augusztus 20.) tanár, rabbi, szerkesztő, judaika-kutató.

Új!!: Goldziher Ignác és Richtmann Mózes · Többet látni »

Románné Goldzieher Klára

Románné Goldzieher Klára (Budapest, 1881. december 24. – Baden bei Wien, 1962. augusztus 8.) magyar textilművész, grafológus.

Új!!: Goldziher Ignác és Románné Goldzieher Klára · Többet látni »

Sanfara

Szábit ibn Ausz al-Azdi, közismert ragadványnevén as-Sanfara (arab betűkkel ثابت بن أوس الأزدي الشنفرى – Ṯābit ibn Aws al-Azdī š-Šanfara; meghalt a 6. század elején) a dzsáhilijja korának egyik legnagyobb arab költője volt.

Új!!: Goldziher Ignác és Sanfara · Többet látni »

Schreiner Márton

Schreiner Márton (Nagyvárad, 1863. június 8. – Lankwitz, 1926. október 9.) rabbi, orientalista, vallásfilozófus.

Új!!: Goldziher Ignác és Schreiner Márton · Többet látni »

Simon Róbert

Simon Róbert (Párizs, 1939. június 23. –) magyar történész, orientalista, műfordító.

Új!!: Goldziher Ignác és Simon Róbert · Többet látni »

Sulok Zoltán

Sulok Zoltán (1970) közgazdász, a Magyarországi Muszlimok Egyháza nevű iszlám szervezet elnöke.

Új!!: Goldziher Ignác és Sulok Zoltán · Többet látni »

Székesfehérvár műemlékeinek listája

Székesfehérváron 2019 januárjával bezárólag 139 műemlék állt védelem és három védetté nyilvánítási eljárás alatt.

Új!!: Goldziher Ignác és Székesfehérvár műemlékeinek listája · Többet látni »

Taabbata Sarran

Taabbata Sarran (arab betűkkel تأبط شراً – taʾabbaṭa šarran), eredeti nevén Szábit ibn Dzsábir al-Fahmi (arabul ثابت بن جابر الفهمي – Ṯābit ibn Ǧābir al-Fahmī; meghalt a 6. század elején) a dzsáhilijja korának arab költője volt.

Új!!: Goldziher Ignác és Taabbata Sarran · Többet látni »

Tarafa ibn al-Abd

Tarafa ibn al-Abd (a mai Bahrein, 538 k. – a mai Bahrein, 564 k.) a dzsáhilijja korának egyik híres arab költője volt.

Új!!: Goldziher Ignác és Tarafa ibn al-Abd · Többet látni »

Társadalomtudományi Könyvtár (Gondolat)

A Társadalomtudományi Könyvtár egy magyar nyelvű társadalomtudományi könyvsorozat volt, amelynek kötetei az 1970-es és 1980-as években jelentek meg a Gondolat Kiadó gondozásában.

Új!!: Goldziher Ignác és Társadalomtudományi Könyvtár (Gondolat) · Többet látni »

Tények és tanúk

A Tények és tanúk (1975–1990-ig, majd 2015-től) a budapesti Magvető Könyvkiadó könyvsorozata (ISSN 0324-797X), amelyben főként neves magyar szerzők visszaemlékezései, naplói jelentek meg, de néhány külföldi szerzőé is (Alvah Bessie, Indira Gandhi, Dolores Ibárruri).

Új!!: Goldziher Ignác és Tények és tanúk · Többet látni »

Török-iszlám építészet Magyarországon

id. Math. Merian: Buda látképe a 17. századból (rézkarc) Buda látképe (1617) Spanyolországon és a Balkán államain kívül alig van olyan európai ország, melyben muszlim szellemiségű emlékek egészítik ki az építészeti stílusok sorát.

Új!!: Goldziher Ignác és Török-iszlám építészet Magyarországon · Többet látni »

Théba

A thébai nekropolisz térképe https://web.archive.org/web/20070628162917/http://upload.wikimedia.org/wikipedia/en/7/7c/Theban_Necropolis_Map.jpeg (teljes képernyős változat) Théba (ókori egyiptomi nevén Uaszet, görögül Θῆβα, Théba, Διὸς Πόλις Μεγάλη, Dioszpolisz Megalé,, biblikus No Amon, ma, Ṭībah) egyiptomi város, a Középbirodalom és az Újbirodalom nagy része alatt az ország fővárosa, ma világörökségi helyszín.

Új!!: Goldziher Ignác és Théba · Többet látni »

Turáni Társaság

A Turáni Társaság, vagy másik nevén a Magyar Ázsiai Társaság 1910.

Új!!: Goldziher Ignác és Turáni Társaság · Többet látni »

Umar ibn Abi Rabía

Umar ibn Abi Rabía (arab betűkkel عمر بن أبي ربيعة – ʿUmar ibn Abī Rabīʿa), eredeti nevén Umar ibn Abdalláh ibn Abi Rabía (644? – 712 vagy 721) arab költő, aki elsősorban a szerelmi költészet (gazal) úttörőjeként ismert.

Új!!: Goldziher Ignác és Umar ibn Abi Rabía · Többet látni »

Uri János

Uri János (Nagykőrös, 1724. december 27. – Oxford, 1796. október 18.) filológiai és teológiai doktor, orientalista, könyvtáros, az Oxfordi Egyetem keleti kéziratainak rendezője.

Új!!: Goldziher Ignác és Uri János · Többet látni »

Urva ibn al-Vard

Urva ibn al-Vard (arab betűkkel عروة بن الورد – ʿUrwa ibn al-Ward; meghalt 596 körül) a dzsáhilijja korának egyik, nagylelkűségéről híres arab költője volt.

Új!!: Goldziher Ignác és Urva ibn al-Vard · Többet látni »

Venetianer Lajos

Dr.

Új!!: Goldziher Ignác és Venetianer Lajos · Többet látni »

Zajti Ferenc

Zajti Ferenc (Újfehértó, 1886. március 5. – Budapest, 1961. június 29.) magyar festő, autodidakta orientalista, egyetemi tanár, könyvtáros, író.

Új!!: Goldziher Ignác és Zajti Ferenc · Többet látni »

Zuhajr ibn Abi Szulma

Zuhajr ibn Abi Szulma (meghalt 622 előtt) a dzsáhilijja korának egyik kiemelkedő arab költője volt.

Új!!: Goldziher Ignác és Zuhajr ibn Abi Szulma · Többet látni »

1850

Nincs leírás.

Új!!: Goldziher Ignác és 1850 · Többet látni »

1921

Nincs leírás.

Új!!: Goldziher Ignác és 1921 · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »