Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
11 kapcsolatok: A magyar őstörténet írott forrásai, Abbászida Kalifátus, Abd ar-Rasíd gaznavida szultán, Abu Ubajd al-Bakri, Honfoglalás, Hunok, Kaukázusi Magyarország, Krónika (műfaj), Magyar népi halászat, Mindennapi élet a magyar honfoglalás korában, Muhammad ibn Ahmad al-Dzsajháni.
A magyar őstörténet írott forrásai
Német Lajos birodalmát megtámadta'' A magyar őstörténet kutatói számos írott forrást használhatnak fel munkájuk során, a kínai évkönyvektől kezdve a görög feljegyzéseken keresztül a szláv mondákig.
Új!!: Gardízi és A magyar őstörténet írott forrásai · Többet látni »
Abbászida Kalifátus
Az Abbászida Kalifátus közel-keleti és észak-afrikai területeket uraló, középkori muszlim birodalom volt.
Új!!: Gardízi és Abbászida Kalifátus · Többet látni »
Abd ar-Rasíd gaznavida szultán
Abu Manszúr Abd ar-Rasíd ibn Mahmúd al-Gaznavi (arab írással أبو منصور عبد الرشيد بن محمود الغزنوي, tudományos átiratban Abū Manṣūr ʿAbd ar-Rašīd ibn Maḥmūd al-Ġaznawī), uralkodói nevén Izz ad-Daula (arabul عز الدولة, átiratban ʿIzz ad-Dawla) és Zajn al-Milla (زين الملة, Zayn al-Milla; 1023/1024 – Gazni, 1053) gaznavida szultán volt (uralkodott 1050. január 24-től haláláig).
Új!!: Gardízi és Abd ar-Rasíd gaznavida szultán · Többet látni »
Abu Ubajd al-Bakri
Abu Ubajd Abdalláh ibn Abd al-Azíz al-Bakri (arab betűkkel: أبو عبيد عبدالله بن عبد العزيز البكري, tudományos átiratban: Abū ʿUbayd ʿAbd Allāh ibn ʿAbd al-ʿAzīz al-Bakrī, 1014 – 1094), vagy egyszerűen Al-Bakri (arab betűkkel: البكري) mór, vagyis andalúziai arab történetíró és földrajztudós volt.
Új!!: Gardízi és Abu Ubajd al-Bakri · Többet látni »
Honfoglalás
Általános értelemben honfoglalásnak nevezzük azt a folyamatot, melynek során valamely nép egy kiválasztott területet birtokába vesz, abból a célból, hogy ott új hazát alapítson.
Új!!: Gardízi és Honfoglalás · Többet látni »
Hunok
Attila halála idején, a 453. évben hsziungnu és hun bronzüstök elterjedési területe Eurázsiában, Érdy Miklós gyűjtése nyomán A hunok néven ismert népességet részben kelet-európai, részben belső-ázsiai eredetű pásztorkodó lovasnépek alkották.
Új!!: Gardízi és Hunok · Többet látni »
Kaukázusi Magyarország
A Kaukázusi Magyarország a magyarok nyugat felé vándorlása során az egyik hosszabban feltételezhető szállásterületük volt a Kaukázus északi előterében, ahol valószínűleg a száraz kazah sztyeppén korábban élt lovas nomadizmusuk után a csapadékosabb környezetben letelepedettebb, ún.
Új!!: Gardízi és Kaukázusi Magyarország · Többet látni »
Krónika (műfaj)
A Képes krónika ''(Chronicon Pictum)'' egy díszes lapja A krónika görög eredetű szó (kronosz-idő -> khronikosz-idő szerinti), a latin chronica megfelelője.
Új!!: Gardízi és Krónika (műfaj) · Többet látni »
Magyar népi halászat
Herman Ottó: A magyar halászat könyve című művének illusztrációjahttp://mek.oszk.hu/03100/03104/html/index.htm Herman Ottó: A magyar halászat könyve 1887.
Új!!: Gardízi és Magyar népi halászat · Többet látni »
Mindennapi élet a magyar honfoglalás korában
A mindennapi élet a magyar honfoglalás korában a magyar társadalom fejlődésének rendkívül fontos szakaszához tartozik, aminek során, mintegy két évszázad alatt, a nagyállattartó nomád társadalom földművelő, hűbéri rendszerű társadalommá alakult át.
Új!!: Gardízi és Mindennapi élet a magyar honfoglalás korában · Többet látni »
Muhammad ibn Ahmad al-Dzsajháni
Al-Dzsajháni, teljes nevén: Abu áh (Abu Naszr Szaíd) Muhammad ibn Ahmad al-Dzsajháni (tudományos átírásban: Abū ’āh Muḥammad ibn Aḥmad al-Ğayhānī, perzsa nyelven: ابو عبدالله محمد بن احمد جیهانی; Dzsajhán?, IX. század – Buhara, 922 után) vélhetően perzsa anyanyelvű, arabul író buharai tudós és államférfi.
Új!!: Gardízi és Muhammad ibn Ahmad al-Dzsajháni · Többet látni »
