Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
45 kapcsolatok: A fizika ágazatai, A fizika története, A mikrofizika története évszámokban, Albert Einstein, Alexandre Edmond Becquerel, Atomfizika, Üstökös, Elektromágnesség, Elektron, Fény, Fényelektromos hatás, Fermi-szint, Fizika, Fizikai Nobel-díj, Fotocella, Fotodióda, Fotoeffektus, Fotoelektromos hatás, Fotoelektromos jelenség, Fotoelektron-sokszorozó, Fototranzisztor, Gamma-sugárzás, Geiger–Müller-számláló, Hullám-részecske kettősség, Hullámoptika, Ionizáló sugárzás, Jan Szczepanik, Július 9., Június 20., Kvantummechanika, Kvantumoptika, Légkör, Mars (bolygó), Modern fizika, Napenergia Magyarországon, Olajcseppkísérlet, Owen Willans Richardson, Robert Millikan, Sávszerkezet, Szórás (fizika), Townsend-lavina, Világító dióda, Wilhelm Hallwachs, 1868, 1953.
A fizika ágazatai
A fizika fő területei A fizika az anyag és az energia valamilyen kölcsönhatásával foglalkozó tudományág.
Új!!: Fényelektromos jelenség és A fizika ágazatai · Többet látni »
A fizika története
Egy Newton-inga A fizika (az ógörög φύσις physis szóból, jelentése „természet”) a tudomány egyik alapvető ága.
Új!!: Fényelektromos jelenség és A fizika története · Többet látni »
A mikrofizika története évszámokban
A kvantummechanika, molekulafizika, atomfizika, magfizika és részecskefizika története évszámokban.
Új!!: Fényelektromos jelenség és A mikrofizika története évszámokban · Többet látni »
Albert Einstein
Einstein érettségi bizonyítványa 1896-ból. A 6-os a lehetséges legjobb jegy. Látható, hogy tévhit, miszerint Einstein rossz lett volna matematikából Albert Einstein (Ulm, 1879. március 14. – Princeton, 1955. április 18.) zsidó származású német Nobel-díjas elméleti fizikus; egyes tudományos és laikus körökben a legnagyobb 20. századi tudósnak tartják.
Új!!: Fényelektromos jelenség és Albert Einstein · Többet látni »
Alexandre Edmond Becquerel
Alexandre Edmond Becquerel (A. E. Becquerel) (Párizs, Franciaország, 1820. március 24. – ugyanott, 1891. május 13.) francia fizikus, Antoine César Becquerel fizikus fia, a fizikai Nobel-díjas Henri Becquerel apja, Jean Becquerel fizikus nagyapja.
Új!!: Fényelektromos jelenség és Alexandre Edmond Becquerel · Többet látni »
Atomfizika
Bohr-modell szerinti energiaszintjeinek illusztrációja Az atomfizika a fizika egyik alapvető ága, amely az anyag atomos szerkezetével, annak törvényszerűségeivel, a makroszkopikus anyagjellemzők mikroszkopikus magyarázataival foglalkozik.
Új!!: Fényelektromos jelenség és Atomfizika · Többet látni »
Üstökös
A Hale–Bopp-üstökös Az üstökös olyan naprendszerbeli égitest, amely a Nap körül, általában elnyújtott pályán kering, és a Nap közelébe érve jellegzetesen fényes kómája és csóvája fejlődik – mindkét jelenség legfőbb oka az üstökösmagot érő napsugárzás.
Új!!: Fényelektromos jelenség és Üstökös · Többet látni »
Elektromágnesség
Az elektromágnesség az elektromos és mágneses jelenségek gyűjtőneve.
Új!!: Fényelektromos jelenség és Elektromágnesség · Többet látni »
Elektron
Az elektron (az ógörög ήλεκτρον, borostyán szóból) negatív elektromos töltésű elemi részecske, amely az atommaggal együtt kémiai részecskéket alkot, és felelős a kémiai kötésekért.
Új!!: Fényelektromos jelenség és Elektron · Többet látni »
Fény
Szivárványhíd és fényjáték a Väimela Alajärv tó felett Észtországban Vasútállomás ablakán beszűrődő fény A fény emberi szemmel érzékelhető elektromágneses sugárzás.
Új!!: Fényelektromos jelenség és Fény · Többet látni »
Fényelektromos hatás
#ÁTIRÁNYÍTÁS Fényelektromos jelenség.
Új!!: Fényelektromos jelenség és Fényelektromos hatás · Többet látni »
Fermi-szint
Többrétegű félvezető eszköz, melyben fém-félvezető közti Schottky-átmenet, illetve félvezető-félvezető közti heteroátmenet is található. A rétegek között beálló termikus egyensúly következtében a határfelületeken sávelhajlás látható, a kapuelektródával beállított közös E_F '''Fermi-szintet''' piros pontozott vonal jelzi A szilárdtestfizikában Fermi-szintnek (vagy Fermi-nívónak) nevezik egy rendszerben az elektronok kémiai potenciálját.
Új!!: Fényelektromos jelenség és Fermi-szint · Többet látni »
Fizika
A fizikai jelenségek különböző példái A fizika (ógörögül a természet ismerete, az ógörög φύσις fűzisz "természet"-ből) az anyaggalA Mai fizika elején Richard Feynman az atomi hipotézist javasolja a messze legtermékenyebb tudományos elképzelésnek: "Ha valamilyen kataklizma során, az összes tudományos ismeretnek egyetlen mondat el kellene pusztulnia, mely állítás tartalmazná a legtöbb információt a legkevesebb szóval kifejezve? Azt hiszem ez az,hogy minden dolog atomokból épül fel - kis részecskékből, melyek örök mozgásban vannak, vonzva egymást, amikor kis távolságra vannak egymástól, de ellenállnak annak, hogy egymáshoz préseljük őket..." és mozgásával, ill.
Új!!: Fényelektromos jelenség és Fizika · Többet látni »
Fizikai Nobel-díj
A fizikai Nobel-díjasok listája.
Új!!: Fényelektromos jelenség és Fizikai Nobel-díj · Többet látni »
Fotocella
A fotocella fényelektromos hatáson alapuló fényérzékeny berendezés, amely a fényhullámokra elektromos választ ad.
Új!!: Fényelektromos jelenség és Fotocella · Többet látni »
Fotodióda
A fotodióda fényérzékeny dióda.
Új!!: Fényelektromos jelenség és Fotodióda · Többet látni »
Fotoeffektus
#ÁTIRÁNYÍTÁS Fényelektromos jelenség.
Új!!: Fényelektromos jelenség és Fotoeffektus · Többet látni »
Fotoelektromos hatás
#ÁTIRÁNYÍTÁS Fényelektromos jelenség.
Új!!: Fényelektromos jelenség és Fotoelektromos hatás · Többet látni »
Fotoelektromos jelenség
#ÁTIRÁNYÍTÁS Fényelektromos jelenség.
Új!!: Fényelektromos jelenség és Fotoelektromos jelenség · Többet látni »
Fotoelektron-sokszorozó
A Bay Zoltán magyar fizikus nevéhez fűződő fotoelektron-sokszorozók (fényelektromos sokszorozók, angolul photomultiplier tube, PMT) az ultraibolya, látható vagy közeli infravörös tartományban nagyon érzékeny detektorok.
Új!!: Fényelektromos jelenség és Fotoelektron-sokszorozó · Többet látni »
Fototranzisztor
A fototranzisztorok a fény érzékelésére alkalmas tranzisztorok, a belső fotoelektromos hatás ugyanazon az elven alapul, mint a fotodiódáknál.
Új!!: Fényelektromos jelenség és Fototranzisztor · Többet látni »
Gamma-sugárzás
A gamma-sugárzás (jele γ), nagyfrekvenciájú elektromágneses sugárzás, melynek frekvenciája 1019 Hz feletti, illetve hullámhossza 20–30 pikométer alatti.
Új!!: Fényelektromos jelenség és Gamma-sugárzás · Többet látni »
Geiger–Müller-számláló
Egy „végablakos” Geiger-csövön alapuló proporcionális számláló sematikus képe Egy Geiger–Müller-csövön alapuló modern proporcionális számláló A Geiger–Müller-cső egy gáztöltésű detektor, ami az ionizáló sugárzás kimutatására képes.
Új!!: Fényelektromos jelenség és Geiger–Müller-számláló · Többet látni »
Hullám-részecske kettősség
A fizikában hullám-részecske kettősségnek nevezzük azt a koncepciót, hogy a fény és az anyag mutat mind hullám-, mind részecsketulajdonságokat.
Új!!: Fényelektromos jelenség és Hullám-részecske kettősség · Többet látni »
Hullámoptika
A hullámoptika, más néven fizikai optika a fizikában az optika azon területe, amely a fényt mint elektromágneses hullámot értelmezi.
Új!!: Fényelektromos jelenség és Hullámoptika · Többet látni »
Ionizáló sugárzás
Ionizáló sugárzás az olyan sugárzás, amelyben terjedő részecskéknek elegendő energiája van a velük kölcsönhatásba lépő atomok és molekulák ionizációjához.
Új!!: Fényelektromos jelenség és Ionizáló sugárzás · Többet látni »
Jan Szczepanik
Jan Szczepanik (Mościsk melletti Rudniki faluban (Ausztria-Magyarország Galícia tartománya, ma Ukrajna), 1872. Június 13. – Tarnów, 1926. április 18.) lengyel feltaláló, akit kortársai „a lengyel Edison” vagy „galíciai zseni” néven emlegettek.
Új!!: Fényelektromos jelenség és Jan Szczepanik · Többet látni »
Július 9.
Névnapok: Lukrécia + Bereniké, Detre, Eleonóra, Fausztia, Fausztina, Félix, Gotfrid, Hajna, Koppány, Leonóra, Margit, Marina, Marinella, Marinetta, Nóra, Réta, Vera, Verbéna, Verita, Veron, Verona, Veronika, Veronka.
Új!!: Fényelektromos jelenség és Július 9. · Többet látni »
Június 20.
Névnapok: Rafael + Baltazár, Benigna, Dea, Deodát, Deodáta, Dina, Fabiána, Feliciána, Floransz, Florencia, Florentina, Gemma, Koppány, Margit, Özséb, Rafaella, Ráfis, Szilamér, Szörénke, Szörényke, Polett.
Új!!: Fényelektromos jelenség és Június 20. · Többet látni »
Kvantummechanika
A kvantummechanika a fizika azon ága, amelyik a nanoszkopikus méreteknél történő jelenségeket vizsgálja; így az elemi részecskék viselkedését vagy például az olyan alacsony hőmérsékletű makrojelenségeket, mint a szuperfolyékonyság és a szupravezetés.
Új!!: Fényelektromos jelenség és Kvantummechanika · Többet látni »
Kvantumoptika
A kvantumoptika az optika azon ága, mely a fény egyes kvantumjaival, a fotonokkal és azok atomokkal és molekulákkal való kölcsönhatásaival foglalkozik.
Új!!: Fényelektromos jelenség és Kvantumoptika · Többet látni »
Légkör
A földi légkör rétegei: troposzféra, sztratoszféra, mezoszféra, termoszféra, exoszféra A légkör vagy atmoszféra egy égitest felszínét körülvevő gázburok.
Új!!: Fényelektromos jelenség és Légkör · Többet látni »
Mars (bolygó)
Viking leszállóegység készítette képen Mars-térkép a 19. századból A Mars a Naptól számított negyedik bolygó a Naprendszerben.
Új!!: Fényelektromos jelenség és Mars (bolygó) · Többet látni »
Modern fizika
fénysebességnél sokkal kisebb sebességekkel, és az atomoknál sokkal nagyobb méretekkel. A modern fizika általában nagy sebességekkel és kis távolságokkal foglalkozik A modern fizika a fizika „Newton utáni” felfogása.
Új!!: Fényelektromos jelenség és Modern fizika · Többet látni »
Napenergia Magyarországon
Visontán a Mátrai Erőmű és a Markazi-víztározó között Kőszegi napelemek Napelemek az egykori kalocsai Tomori fűrdő területén Napkollektorok a kiskőrösi Rónaszéki Termálfűrdőben Fotovoltatikus erőmű Jászapátiban A sellyei napelempark A pécsi napelempark keletről Magyarországon - a világ többi országához hasonlóan - egyre nagyobb teret hódit a Napból származó energia közvetlen energiatermelésre történő felhasználása.
Új!!: Fényelektromos jelenség és Napenergia Magyarországon · Többet látni »
Olajcseppkísérlet
Az olajcseppkísérlet Robert Andrews Millikan által végzett, a legkisebb töltés, az elemi töltés nagyságának megmérését célzó kísérlet volt.
Új!!: Fényelektromos jelenség és Olajcseppkísérlet · Többet látni »
Owen Willans Richardson
Niels Bohr (felül), Owen Willans Richardson (alul) 1927-ben a Solvay konferencián Sir Owen Willans Richardson, a Királyi Társaság tagja (FRS) (1879. április 26. – 1959. február 15.) brit fizikus volt, aki 1928-ban a termikus emisszió területén végzett kutatásai során felfedezett Richardson-törvényért fizikai Nobel-díjat kapott.
Új!!: Fényelektromos jelenség és Owen Willans Richardson · Többet látni »
Robert Millikan
Millikan 23 évesen Robert Andrews Millikan (Morrison, Illinois, 1868. március 22. – San Marino, Kalifornia, 1953. december 19.) amerikai kísérleti fizikus, aki 1923-ban elnyerte a fizikai Nobel-díjat az elektron töltésének megméréséért, és a fotoeffektussal kapcsolatos munkájáért.
Új!!: Fényelektromos jelenség és Robert Millikan · Többet látni »
Sávszerkezet
A sávszerkezet határozza meg, hogy egy szilárdtest vezetési jellege fémes, félfémes, félvezető, vagy szigetelő-e A szilárdtestfizikában az energiasáv-szerkezet (más néven elektron-sávszerkezet, egyszerűbben sávszerkezet) leírja azokat az energiatartományokat, melyekkel a szilárdtestbeli elektronok (úgynevezett sávelektronok) rendelkezhetnek.
Új!!: Fényelektromos jelenség és Sávszerkezet · Többet látni »
Szórás (fizika)
A szórás fizikai jelensége részecskék egymással vagy egy erőcentrummal való ütközése, kölcsönhatása során létrejövő rendezetlen, de matematikailag általában leírható módon történő irányváltoztatását jelenti.
Új!!: Fényelektromos jelenség és Szórás (fizika) · Többet látni »
Townsend-lavina
A Townsend-lavina vagy más néven Townsend-kisülés egy gázionizáló folyamat, ahol kisszámú szabad elektron elegendően nagy elektromos tér hatására lavinaszerű növekedésbe kezd, az elektromos vezetés megnő.
Új!!: Fényelektromos jelenség és Townsend-lavina · Többet látni »
Világító dióda
Kék fényt kibocsátó dióda, UV-LED LED-ek különböző tokozásban, színben és méretben LED-ek különböző méretben, balról jobbra: 8, 5, 3 mm-es fejátmérővel(balról összehasonlításképpen egy gyufaszál) A világító dióda félvezető anyagból készült fényforrás.
Új!!: Fényelektromos jelenség és Világító dióda · Többet látni »
Wilhelm Hallwachs
Wilhelm Hallwachs (Darmstadt, 1859. július 9. – Drezda, 1922. június 20.) német fizikus.
Új!!: Fényelektromos jelenség és Wilhelm Hallwachs · Többet látni »
1868
Nincs leírás.
Új!!: Fényelektromos jelenség és 1868 · Többet látni »
1953
Nincs leírás.
Új!!: Fényelektromos jelenség és 1953 · Többet látni »
Átirányítja itt:
Haalwachs-effektus, Haalwachs-hatás.
