Tartalomjegyzék
48 kapcsolatok: Aétiosz, Abüdénosz, Agedincum, Alexandriai Szent Atanáz, Anatólia történelme, Ankara, Arintheus, Athéni Priszkosz, Április 7., Constantinus-dinasztia, December 10., Delphoi, Ephesusi Maximus, Eutropius, Flavia Basilina, Flavia Eusebia, Flavia Helena, Flavius Dagalaifus, Flavius Florentius (361), Flavius Gallicanus, Flavius Hannibalianus, Flavius Iovinus, Flavius Iulius Constantius, Flavius Nevitta, Flavius Victor, Friedrich de la Motte Fouqué, Gore Vidal, Hecebolius, Henrik Ibsen, Iamblikhosz, Június 26., Joseph von Eichendorff, Libaniosz, Lukács evangélista ereklyéje, Magister militum, Mardonius, Nikoklész (filozófus), Nikomédiai Euszebiosz, Oribasziosz, Plótinosz, Római consulok listája, Római császárkor, Római császárok listája időrendben, Saturninius Secundus Salutius, Scriptores historiae Augustae, Symmachus, Szalusztiosz, 363-as galileai földrengés.
Aétiosz
Aétiosz (Aëtius Antiochenus, Ἁέτιος ὁ Ἀντιοχεύς) (Coele-Syria, 300 – Konstantinápoly, 367) az arianizmus alapítója.
Megnézni Flavius Iulianus római császár és Aétiosz
Abüdénosz
Abüdénosz (görög Αβυδηνός, latinosan Abydenus, 1. század?) görög történetíró, a „Kháldea és Asszíria története” című munka (vagy Peri Asszürión, röviden Asszüriaka, Ἀσσυριακά) szerzője.
Megnézni Flavius Iulianus római császár és Abüdénosz
Agedincum
Agedincum (néha Agendicum) ókori város a Római Birodalom Gallia provinciájában, azon belül Lugdunensis tartományban, a mai Yonne folyó partján.
Megnézni Flavius Iulianus római császár és Agedincum
Alexandriai Szent Atanáz
ereklyéi a kairói Szent Márk székesegyházban Alexandriai Atanáz görögösen Athanasziosz (latin betűkkel Athanásziosz Alexandríasz), egyházi nevén Alexandriai Szent Atanáz vagy Nagy Szent Atanáz, a Kopt Egyházban Apostoli Szent Atanáz, (Alexandria, 298 körül – Alexandria, 373.
Megnézni Flavius Iulianus római császár és Alexandriai Szent Atanáz
Anatólia történelme
Anatólia: a Boszporusztól Örményország határáig, a Fekete-tenger és a Földközi-tenger között. Anatólia történelme egészen az őskőkorszakig visszavezethető, a legkorábbi kultúrák maradványai a középső és keleti részén találhatóak, közülük az i.
Megnézni Flavius Iulianus római császár és Anatólia történelme
Ankara
Ankara (régiesen Angora) 1923 óta Törökország fővárosa, második legnagyobb városa Isztambul után, valamint az ország egyik legnagyobb egyetemi városa.
Megnézni Flavius Iulianus római császár és Ankara
Arintheus
Arintheus (vagy Flavius Arintheus fl. 355–378) nevéből ítélve görög származású római hadvezér, 366–378 között magister peditum, a 372.
Megnézni Flavius Iulianus római császár és Arintheus
Athéni Priszkosz
Athéni Priszkosz vagy épeiroszi Priszkosz (305 körül – 395/396) újplatonista bölcselő.
Megnézni Flavius Iulianus római császár és Athéni Priszkosz
Április 7.
Névnapok: Herman + Armand, Armanda, Armandina, Ármin, Árpád, Asszunta, Azucséna, Jelek, József, Kreola, Kreszcencia, Lotár, Manna, Mária, Szenta, Urzulina.
Megnézni Flavius Iulianus római császár és Április 7.
Constantinus-dinasztia
I. Constantius római császár, Musei Capitolini, Róma A Constantinus-dinasztia I. Constantius római császár és Flavius Iulianus római császár közötti időszakban adta a Római Birodalom uralkodóit.
Megnézni Flavius Iulianus római császár és Constantinus-dinasztia
December 10.
Névnapok: Judit + Eulália, Lívia, Loretta.
Megnézni Flavius Iulianus római császár és December 10.
Delphoi
Delphoi (görögül Δελφοί) régészeti terület és modern város Görögországban.
Megnézni Flavius Iulianus római császár és Delphoi
Ephesusi Maximus
Latinosan Ephesusi Maximus, görögösen Epheszoszi Maximosz (Epheszosz, 310 körül – Epheszosz, 372) újplatonikus filozófus, gazdag család sarja.
Megnézni Flavius Iulianus római császár és Ephesusi Maximus
Eutropius
Eutropius (4. század – 387 után) római történetíró.
Megnézni Flavius Iulianus római császár és Eutropius
Flavia Basilina
Flavia Basilina (meghalt 332/333, Konstantinápoly) a görög származású Flavius Iulius Iulianus leánya, Flavius Iulius Constantius második felesége.
Megnézni Flavius Iulianus római császár és Flavia Basilina
Flavia Eusebia
Flavia Eusebia (Thessalonici, ? – Mediolanum, 361 előtt) 352–353 telétől II. Constantius római császár második felesége.
Megnézni Flavius Iulianus római császár és Flavia Eusebia
Flavia Helena
Helena arcképe egy pénzérmén Flavia Helena és Iulianus Flavia Helena (326 előtt – 360/361) I. Constantinus római császár és második felesége, Fausta Flavia Maxima házasságából született gyermek.
Megnézni Flavius Iulianus római császár és Flavia Helena
Flavius Dagalaifus
Flavius Dagalaifus (vagy Dagalaif, görögül Γλαἵφος) 4. századi germán származású római katona, hadvezér, a magister equitum rang birtokosa, a 366.
Megnézni Flavius Iulianus római császár és Flavius Dagalaifus
Flavius Florentius (361)
Flavius Florentius (? – 361 után) a Római Birodalom politikusa és főtisztviselője.
Megnézni Flavius Iulianus római császár és Flavius Florentius (361)
Flavius Gallicanus
Flavius Gallicanus (? – Alexandria, 362) római politikus, a Római Birodalom consulja 330-ban.
Megnézni Flavius Iulianus római császár és Flavius Gallicanus
Flavius Hannibalianus
Flavius Hannibalianus (? – 337. szeptember) a Constantinus-dinasztia tagja, Flavius Iulius Dalmatius második fia, aki féltestvére volt I. Constantinus római császárnak.
Megnézni Flavius Iulianus római császár és Flavius Hannibalianus
Flavius Iovinus
A szarkofág nagyobb részlete Flavius Iovinus (vagy Valerius Iovinus) római katona, hadvezér.
Megnézni Flavius Iulianus római császár és Flavius Iovinus
Flavius Iulius Constantius
Flavius Iulius Constantius (született ismeretlen helyen, 289 után – Konstantinápoly, 337 szeptembere) Constantius Chlorus és Flavia Maximiana Theodora (Maximianus örökbefogadott leánya) fia, apai féltestvére I. Constantinusnak.
Megnézni Flavius Iulianus római császár és Flavius Iulius Constantius
Flavius Nevitta
Flavius Nevitta (? – 363 után) frank származású római katona, hadvezér a 4. század közepén.
Megnézni Flavius Iulianus római császár és Flavius Nevitta
Flavius Victor
Flavius Victor szarmata származású római katona, hadvezér, a magister equitum rang birtokosa, a 369.
Megnézni Flavius Iulianus római császár és Flavius Victor
Friedrich de la Motte Fouqué
Friedrich Heinrich Karl de la Motte Fouqué (írói álnevei Pellegrin és A.L.T. Frank), * (Brandenburg an der Havel, 1777. február 12. – Berlin, 1843. január 23.) német romantikus író, a „romanticizmus Don Quijote-ja”.
Megnézni Flavius Iulianus római császár és Friedrich de la Motte Fouqué
Gore Vidal
Gore Vidal 1948-ban Gore Vidal (születési nevén Eugene Luther Vidal) (West Point, New York, 1925. október 3. – Hollywood Hills, Kalifornia, 2012. július 31.) amerikai író és politikus, időnként színész.
Megnézni Flavius Iulianus római császár és Gore Vidal
Hecebolius
Hecebolius vagy – helytelenül – Ecebolius (görögül Ἑκηβὸλῳς, Hekébolósz) a 4. század kiváló szónoka Konstantinápolyban.
Megnézni Flavius Iulianus római császár és Hecebolius
Henrik Ibsen
Henrik Johan Ibsen (Skien, 1828. március 20. – Kristiania, 1906. május 23.) norvég drámaíró, színházi rendező, költő.
Megnézni Flavius Iulianus római császár és Henrik Ibsen
Iamblikhosz
Iamblikhosz (arámi nyelven ya-mlku, „Ő egy király”), (Khalkisz, Szíria, Coelosyria, 250 körül – 330 körül) szíriai, valószínűleg arameus származású, görögül író filozófus.
Megnézni Flavius Iulianus római császár és Iamblikhosz
Június 26.
Névnapok: János, Pál + Adeodát, Ádin, Adon, Adonisz, Adony, Dakó, Deodát, Dókus, Dózsa, Kirill, Morgan, Morgána, Pável, Pelágiusz, Pénelopé, Pósa, Upor.
Megnézni Flavius Iulianus római császár és Június 26.
Joseph von Eichendorff
Báró Joseph Karl Benedikt von Eichendorff (Lubowitz-kastély, Ratibor mellett, 1788. március 10. – Neiße, 1857. november 26.) 19. századi német romantikus költő.
Megnézni Flavius Iulianus római császár és Joseph von Eichendorff
Libaniosz
Libaniosz, (Antiokheia, ma Antakya, Törökország, 314 – 393?) görög szónok, görög szofista filozófus.
Megnézni Flavius Iulianus római császár és Libaniosz
Lukács evangélista ereklyéje
Lukács evangélista sírja A Lukács evangélista ereklyéje a hagyomány szerint Lukács evangélista csontváza.
Megnézni Flavius Iulianus római császár és Lukács evangélista ereklyéje
Magister militum
A Magister militum ("a katonák ura") a késői Római Birodalomban használt rang volt, II. Constantinus uralkodásától.
Megnézni Flavius Iulianus római császár és Magister militum
Mardonius
Mardonius (fl. 320–342) Iulianus császár gót származású nevelője a Nicomediában töltött időszakában, 337–342 között.
Megnézni Flavius Iulianus római császár és Mardonius
Nikoklész (filozófus)
Spártai Nikoklész (görögül Νικοκλής, latinosan Nicocles, Spárta, 310 – 388) görög nyelvész (grammatikus), szónok (rétor) és filozófus.
Megnézni Flavius Iulianus római császár és Nikoklész (filozófus)
Nikomédiai Euszebiosz
Nikomédiai Eusebius (Ευσέβιος ο Νικομηδείας), (? – 341) ókeresztény püspök, aki a 3. század végén és a 4. század első felében élt és működött.
Megnézni Flavius Iulianus római császár és Nikomédiai Euszebiosz
Oribasziosz
Oribasziosz (latinos alakban Oribasius, Pergamon, 326 – Konstantinápoly, 403) görög orvos.
Megnézni Flavius Iulianus római császár és Oribasziosz
Plótinosz
Plótinosz, régiesen Plótinos, (Lükopolisz, Egyiptom, Kr. u. 203 – Campania tartomány, Itália, Kr. u. 269) filozófus, az újplatonizmus megalapítója.
Megnézni Flavius Iulianus római császár és Plótinosz
Római consulok listája
Ez a lista a consulokat tartalmazza.
Megnézni Flavius Iulianus római császár és Római consulok listája
Római császárkor
A római császárkor vagy a Római Császárság, avagy bizonyos értelemben a Római Birodalom mint császári birodalom az ókori Róma harmadik korszaka, mely a királyságot és a köztársaságot váltotta i.
Megnézni Flavius Iulianus római császár és Római császárkor
Római császárok listája időrendben
Az ókori Római Birodalom uralkodói, regnálásuk időrendi sorrendjében.
Megnézni Flavius Iulianus római császár és Római császárok listája időrendben
Saturninius Secundus Salutius
Saturninius Secundus Salutius (4. század) gall származású római tisztviselő.
Megnézni Flavius Iulianus római császár és Saturninius Secundus Salutius
Scriptores historiae Augustae
Scriptores historiae Augustae (röviden Historia Augusta), azaz „Fenséges történetek” néven nevezik azt az ókori császáréletrajz-gyűjteményt, mely Hadrianus császártól Numerianus császárig 30 császár életrajzát tartalmazza.
Megnézni Flavius Iulianus római császár és Scriptores historiae Augustae
Symmachus
Quintus Aurelius Memmius Eusebius Symmachus (342 körül – 402/403) római szenátor és rétor.
Megnézni Flavius Iulianus római császár és Symmachus
Szalusztiosz
Szalusztiosz (Σαλούστιος, vagy latinosan Sallustius, 4. század közepe) görög származású, görögül író római filozófus.
Megnézni Flavius Iulianus római császár és Szalusztiosz
363-as galileai földrengés
A 363-as galileai földrengés május 18-án és 19-én, két hullámban rázta meg a Római Birodalom Syria-Palestina provinciájához tartozó Galileát és a környező régiókat.
Megnézni Flavius Iulianus római császár és 363-as galileai földrengés