Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
57 kapcsolatok: A repülés története, Aerodinamikai felhajtóerő, Apollo parancsnoki és műszaki egység, Állásszög, Átesés, Belépés a légkörbe, Boeing 757, Dugóhúzó (repülés), Ejtőernyő, Fékszárny, F–8 Crusader, Felhajtóerő (egyértelműsítő lap), Fokker D.VII, Forgószárnyas légijárművek, Gemini-program, Gemini–11, Hajítófa, Indukált örvény, JAS 39 Gripen, Jármű, Ka–18, Kármán-vonal, Közegellenállás, Konvertiplán, Láncszabály, Légcsavar, Légi jármű, Lhásza-Gonkar repülőtér, M.C.202 Folgore, Madarak, Magnus-effektus, Mars Science Laboratory, MiG–23, Nyikolaj Jegorovics Zsukovszkij, Oceanográfia, Repülési alapfogalmak, Repüléstan, Repülőgép, Reynolds-szám, Robotrepülőgép, Sárkány (repülés), Siklóernyő, Szárny (biológia), Szárny (technika), Szárnyprofil, Szélcsatorna, Szélnyírás, Szojuz (űrhajó), Szu–22, Szu–27, ..., Trimmlap, Tu–144, Turbina (erőgép), Világűr, Vitorlázó repülőgép, Voith Schneider Propeller, Wright fivérek. Bővíteni index (7 több) »
A repülés története
A középkorban sok vakmerő kísérletező csatolt szárnyszerű alkotmányt magára, azután leugrott egy toronyból vagy egy szikla tetejéről - de mind lezuhant, és közülük sokan halálra is zúzták magukat.
Új!!: Felhajtóerő (aerodinamika) és A repülés története · Többet látni »
Aerodinamikai felhajtóerő
#ÁTIRÁNYÍTÁS Felhajtóerő (aerodinamika).
Új!!: Felhajtóerő (aerodinamika) és Aerodinamikai felhajtóerő · Többet látni »
Apollo parancsnoki és műszaki egység
Az Apollo parancsnoki és műszaki egység (angolul: Apollo Command and Service Module – Apollo CSM) a NASA Apollo-programjában – majd később az azokból leágazó más programokban – használt űrhajó volt, amely a holdra szálláshoz használt űrhajórendszer egyik fő komponensének számított.
Új!!: Felhajtóerő (aerodinamika) és Apollo parancsnoki és műszaki egység · Többet látni »
Állásszög
Az ''állásszög'' értelmezése. A fekete vonalak jelzik a közeg áramlásának irányát a szárnyprofil körül Az állásszög vagy megfúvási szög (\alpha) az aerodinamikában azt a szöget jelenti, amit egy áramlásba helyezett testen kijelölt referenciavonal és a körülötte áramló közeg e testhez viszonyított sebességének iránya bezár.
Új!!: Felhajtóerő (aerodinamika) és Állásszög · Többet látni »
Átesés
Az átesés a repülésben használatos szakkifejezés.
Új!!: Felhajtóerő (aerodinamika) és Átesés · Többet látni »
Belépés a légkörbe
Az Apollo parancsnoki kabin belépése a légkörbe – jól látható a hőpajzs izzása (művészi ábrázolás) A belépés a légkörbe az űrhajók, űrszondák vagy természetes eredetű tárgyak (meteorok, üstökösök) a világűrből kiindulva a légkörben való haladásának folyamata.
Új!!: Felhajtóerő (aerodinamika) és Belépés a légkörbe · Többet látni »
Boeing 757
Boeing 757-es repülőgép az Air Italy színeiben A Boeing 757 amerikai rövid- és középtávú, kéthajtóműves utasszállító repülőgép, amelyet a Boeing repülőgépgyártó vállalat 1981 és 2004 között sorozatban gyártott.
Új!!: Felhajtóerő (aerodinamika) és Boeing 757 · Többet látni »
Dugóhúzó (repülés)
A dugóhúzó a repülőgép egyik szárnyának olyan mértékű sebességvesztése (átesés), hogy az átesett szárnyon a felhajtóerő termelése megszűnik, a repülőgép autorotációs pörgésbe kezd, vagyis nagyon szűk sugarú, önmagát fenntartó helikális pályára áll.
Új!!: Felhajtóerő (aerodinamika) és Dugóhúzó (repülés) · Többet látni »
Ejtőernyő
Hagyományos, körkupolás ejtőernyős manőverezés közben Az ejtőernyő olyan eszköz, mely légellenállása vagy formájából adódóan rajta keletkező felhajtóerő révén biztonságos földet érési sebességre csökkenti az egyébként szabadon eső test zuhanását.
Új!!: Felhajtóerő (aerodinamika) és Ejtőernyő · Többet látni »
Fékszárny
Airbus A320 repülőgép hátrasikló, kétszeresen réselt fékszárnya kiengedett helyzetben. A fékszárnyak előtt fölhajtott állapotban vannak a féklapok. A fékszárny olyan mozgatható felület a repülőgép szárnyainak kilépő élein, amely kiengedési fokozataitól függően egyre jobban növeli a szárnyak felhajtóerejét.
Új!!: Felhajtóerő (aerodinamika) és Fékszárny · Többet látni »
F–8 Crusader
A Vought F–8 (eredetileg F8U) Crusader szuperszonikus, egyhajtóműves, haditengerészeti vadászrepülőgép, melyet az 1950-es években fejlesztettek ki az Egyesült Államokban, elsősorban a Vought F–7 Cutlass leváltására.
Új!!: Felhajtóerő (aerodinamika) és F–8 Crusader · Többet látni »
Felhajtóerő (egyértelműsítő lap)
* Felhajtóerő - folyadékokban és gázokban a behelyezett testekre ható statikus erő, ami a hajót a víz felszínén tartja, és lehetővé teszi a léghajózást.
Új!!: Felhajtóerő (aerodinamika) és Felhajtóerő (egyértelműsítő lap) · Többet látni »
Fokker D.VII
A Fokker D.VII egy első világháborús vadászrepülőgép, amely Reinhold Platznak, a Fokker-Flugzeugwerke főtervezőjének tervezőasztalán született meg, 1918 nyarán és őszén.
Új!!: Felhajtóerő (aerodinamika) és Fokker D.VII · Többet látni »
Forgószárnyas légijárművek
A forgószárnyas légijárművek olyan levegőnél nehezebb légi járművek, melyeknél a felhajtóerőt többé-kevésbé függőleges tengelyű forgószárnyak biztosítják.
Új!!: Felhajtóerő (aerodinamika) és Forgószárnyas légijárművek · Többet látni »
Gemini-program
A Gemini-program jelvénye Gemini űrhajó Föld körüli pályán (a Gemini–VII a Gemini–VI–A-ból fényképezve) Edward White az első amerikai űrsétán, a Gemini–IV küldetésen A Gemini-program az Egyesült Államok harmadikként bejelentett, ám repüléseit tekintve másodikként végrehajtott, űrhajósokat az űrbe juttató űrrepülési programja volt.
Új!!: Felhajtóerő (aerodinamika) és Gemini-program · Többet látni »
Gemini–11
A Gemini–11, vagy hivatalos megjelölése szerint a Gemini XI az amerikai Gemini-program kilencedik emberes küldetése volt.
Új!!: Felhajtóerő (aerodinamika) és Gemini–11 · Többet látni »
Hajítófa
A hajítófa fából készült ősi vadászfegyver, harci eszköz, játékszer; az egyik legrégebbi emberi szerszám.
Új!!: Felhajtóerő (aerodinamika) és Hajítófa · Többet látni »
Indukált örvény
Az indukált örvény a szárny mögött, annak szélein keletkező, körkörösen forgó légáramlat.
Új!!: Felhajtóerő (aerodinamika) és Indukált örvény · Többet látni »
JAS 39 Gripen
Nevadában, a Nellis légibázison. A gépek alá három-három 1275 literes tüzelőanyag-póttartályt függesztettek A JAS 39 Gripen (magyarul: Griffmadár) négy és feledik generációs könnyű vadászbombázó repülőgép, amelyet a svéd Saab, Ericsson, Volvo és Celsius Aerotech cégből megalakult konzorcium, az Industrigruppen JAS gyárt.
Új!!: Felhajtóerő (aerodinamika) és JAS 39 Gripen · Többet látni »
Jármű
Forgalom Járműveknek a szárazföldi, vízi és légi személyszállító és/vagy teherhordó eszközöket nevezzük.
Új!!: Felhajtóerő (aerodinamika) és Jármű · Többet látni »
Ka–18
Az 1965-ös Budapesti Ipari Vásáron kiállított Ka–18-as helikopter a Felvonulási téren A Ka–18 (NATO-kódja: Hog) koaxiális rotorelrendezésű szovjet többcélú helikopter, melyet a Kamov tervezőiroda készített az 1950-es évek közepén.
Új!!: Felhajtóerő (aerodinamika) és Ka–18 · Többet látni »
Kármán-vonal
archívdátum.
Új!!: Felhajtóerő (aerodinamika) és Kármán-vonal · Többet látni »
Közegellenállás
A folyadékban vagy gázban mozgó testre erő hat.
Új!!: Felhajtóerő (aerodinamika) és Közegellenállás · Többet látni »
Konvertiplán
A konvertiplán olyan repülőgép, amely a szárnyvégeken elhelyezett hajtóművek függőleges elforgatásával kombinálja a helikopterek és a légcsavaros repülőgépek tulajdonságait.
Új!!: Felhajtóerő (aerodinamika) és Konvertiplán · Többet látni »
Láncszabály
A láncszabály egy eljárás összetett függvények deriválására a matematikában.
Új!!: Felhajtóerő (aerodinamika) és Láncszabály · Többet látni »
Légcsavar
EP–3 Orion felderítő repülőgép légcsavarja(a technikus nem a motort indítja be a légcsavar megforgatásával, hanem a felszállás előtti ellenőrzést végzi a propeller megmozgatásával) A légcsavar, idegen szóval propeller a repülőgépek körében általánosan használt erőátviteli megoldás, amely a motor teljesítményét közvetíti a hordozó közegre, a levegőre.
Új!!: Felhajtóerő (aerodinamika) és Légcsavar · Többet látni »
Légi jármű
A légi jármű olyan mesterséges eszköz, ami a levegőben képes haladni (saját energiaforrással, vagy az aerodinamikai felhajtóerőt kihasználva), és közben képes élőlényeket vagy tárgyakat szállítani.
Új!!: Felhajtóerő (aerodinamika) és Légi jármű · Többet látni »
Lhásza-Gonkar repülőtér
A Lhásza-Gonkar repülőtér (拉萨贡嘎机场) a Kínai Népköztársaság Tibeti Autonóm Terület székhelyének, Lhászának a nemzetközi repülőtere.
Új!!: Felhajtóerő (aerodinamika) és Lhásza-Gonkar repülőtér · Többet látni »
M.C.202 Folgore
A Macchi M.C.202 Folgore (Villám) egy második világháborús olasz vadászrepülőgép volt.
Új!!: Felhajtóerő (aerodinamika) és M.C.202 Folgore · Többet látni »
Madarak
A madarak (Aves) meszes héjú tojással szaporodó, melegvérű gerinces állatok.
Új!!: Felhajtóerő (aerodinamika) és Madarak · Többet látni »
Magnus-effektus
A Magnus-effektus egy „nyesett labda” példáján A videóban a forgó henger iránya eltér a függőlegestől a forgás irányától függően balra vagy jobbra A Magnus-effektus vagy “Magnus-hatás” a folyadékok mechanikájába sorolható jelenség, mely akkor lép fel, ha egy forgó test halad valóságos közegben, ekkor a haladási irányára merőlegesen egy erő lép fel, mely abba az irányba mutat, ahol a forgó test felületén a legnagyobb a közeg helyi sebessége.
Új!!: Felhajtóerő (aerodinamika) és Magnus-effektus · Többet látni »
Mars Science Laboratory
Az MSL (balra) méretarányos összehasonlítása a korábbi Mars Exploration Roverrel (jobbra) A Mars Science Laboratory nevű NASA küldetés célja, hogy eljuttassa a Marsra a Curiosity nevű (jelentése: kíváncsiság) marsjárót, amely az elődeihez képest nagyobb méretű, és radioizotópos termoelektromos generátorral (RTG) üzemel.
Új!!: Felhajtóerő (aerodinamika) és Mars Science Laboratory · Többet látni »
MiG–23
A Mikojan–Gurjevics MiG–23 (Микоян–Гуревич МиГ–23) egyhajtóműves, változtatható szárnynyilazású harmadik generációs vadászrepülőgép, melyet a Szovjetunióban fejlesztettek ki, elsősorban a MiG–21 repülőgépek leváltására.
Új!!: Felhajtóerő (aerodinamika) és MiG–23 · Többet látni »
Nyikolaj Jegorovics Zsukovszkij
Nyikolaj Jegorovics Zsukovszkij, oroszul Николай Егорович Жуковский (Orehovo, ma Vlagyimiri terület, 1847. január 17. (Julián-naptár szerint január 5.) – Moszkva, 1921. március 17.) orosz matematikus, fizikus, mérnök, az áramlástan (aerodinamika és hidrodinamika) jelentős kutatója, a repülés fizikai alapfeltételeinek elemzője és elméletének kidolgozója.
Új!!: Felhajtóerő (aerodinamika) és Nyikolaj Jegorovics Zsukovszkij · Többet látni »
Oceanográfia
A Föld óceánjai Az oceanográfia (ógörög eredetű szó a ὠκεάνος – ’világtenger’ és a γραϕω – ’írok’ szavak összetételéből) vagy oceanológia (ahol az ógörög λόγος – ’szó, beszéd, tan, tudomány’), magyarul tengertan, a természetföldrajz, azon belül a hidrológia (víztan) egyik interdiszciplináris tudományterülete.
Új!!: Felhajtóerő (aerodinamika) és Oceanográfia · Többet látni »
Repülési alapfogalmak
Az alábbiakban a légi közlekedésben, főleg a polgári légiforgalomban használt, a repülésről szóló szócikkekben gyakrabban előforduló alapfogalmak rövid ismertetései olvashatók.
Új!!: Felhajtóerő (aerodinamika) és Repülési alapfogalmak · Többet látni »
Repüléstan
A Wright-fivérek repülőgépén lévő pilóta-, és utas ülés A repüléstan (latin eredetű szóval aviatika) a mérnöki tudomány azon ága, amely repülő szerkezetek (például repülőgép, űrhajó, léghajó) tervezésével, építésével és a repülés elméletével foglalkozik.
Új!!: Felhajtóerő (aerodinamika) és Repüléstan · Többet látni »
Repülőgép
Boeing 747-es repülőgép A repülőgép a levegőnél nehezebb olyan közlekedési eszköz, mely a légkörben halad, merev felületei és a levegő reakcióerejéből keletkező felhajtóerő segítségével a repülési magasság és irány megváltoztatására, illetve megtartására képes motor vagy hajtómű segítségével.
Új!!: Felhajtóerő (aerodinamika) és Repülőgép · Többet látni »
Reynolds-szám
A Reynolds-szám egyike az áramlástan és a hőátadás számításaiban használt hasonlósági dimenziómentes számoknak.
Új!!: Felhajtóerő (aerodinamika) és Reynolds-szám · Többet látni »
Robotrepülőgép
torpedóvető csövébe V–1 London felett A hidegháború egyik legelterjedtebb robotrepülőgépe, az amerikai AGM–86 ALCM, mely elsősorban a B–52 Stratofortress nehézbombázók fegyvere volt Naval Strike Missile A robotrepülőgép irányított fegyverfajta, mely a célig tartó utat a levegőben, repülőgépekhez hasonlóan repülve teszi meg.
Új!!: Felhajtóerő (aerodinamika) és Robotrepülőgép · Többet látni »
Sárkány (repülés)
''Modellrepülőgép törzsének váza'' A sárkány vagy sárkányszerkezet a repülőgép hajtóművek, műszerek és az egyéb beépített eszközök nélküli szerkezete, a belső vázzal és a külső borítással együtt.
Új!!: Felhajtóerő (aerodinamika) és Sárkány (repülés) · Többet látni »
Siklóernyő
Hármas keringő a Hármashatár-hegyen A siklóernyő merev tartást biztosító elemektől megfosztott hordozófelületű, hajtómű nélküli repülő szerkezet.
Új!!: Felhajtóerő (aerodinamika) és Siklóernyő · Többet látni »
Szárny (biológia)
cserebogár szárnyai. Az 1. pár szárny a bogaraknál másodlagosan átalakult, ez egy mechanikai védelmet szolgáló fedőszárny ''(elytra)''. A 2. pár szárny a repülést szolgálja A denevérszárnyak, mint ezé a maláj repülőrókáé is, húsosak és toll nélküliek A szárny olyan felület, ami a repülésre alkalmassá tevő felhajtóerőt biztosít a levegőben vagy más gáz halmazállapotú anyagban való mozgáshoz.
Új!!: Felhajtóerő (aerodinamika) és Szárny (biológia) · Többet látni »
Szárny (technika)
A szárny a levegőben vagy folyadékban való mozgás közben felhajtóerőt termel, ami a szárnyhoz tartozó testre hat.
Új!!: Felhajtóerő (aerodinamika) és Szárny (technika) · Többet látni »
Szárnyprofil
Szárnyprofilok fejlődése Szárnyprofil felhajtóerő- (cy) és ellenállás-tényezője (cx) az állásszög (α) függvényében A szárnyprofil vagy szárnyszelvény a repülőgép szárnya vagy a légcsavar, helikopter forgószárny keresztmetszete.
Új!!: Felhajtóerő (aerodinamika) és Szárnyprofil · Többet látni »
Szélcsatorna
Szélcsatorna vázlata1 – terelőbordák2 – fúvóka3 – kisminta-tartó keret4 – ventilátor5 – légvisszaforgató csatorna A szélcsatorna kísérleti berendezés, melyet elsősorban testek körül áramló közeg hatásainak vizsgálatára fejlesztettek ki.
Új!!: Felhajtóerő (aerodinamika) és Szélcsatorna · Többet látni »
Szélnyírás
A szélnyírás egy olyan időjárási fogalom, amit elsősorban a repülésben használnak.
Új!!: Felhajtóerő (aerodinamika) és Szélnyírás · Többet látni »
Szojuz (űrhajó)
A Szojuz (oroszul: Союз, magyarul Szövetség) szovjet, majd orosz űrhajó, amelyet a Szojuz-program keretében fejlesztettek ki.
Új!!: Felhajtóerő (aerodinamika) és Szojuz (űrhajó) · Többet látni »
Szu–22
A Szu–17, a Szu–20 és a Szu–22 (NATO-kódja: Fitter) szuperszonikus, egyhajtóműves, változtatható nyilazású szárnyú harcászati vadászbombázó repülőgép-család, melyet a Szu–7 továbbfejlesztésével a OKB Szuhoj hozott létre a Szovjetunióban az 1970-es évek elejére, a szárazföldi csapatok harcának támogatására.
Új!!: Felhajtóerő (aerodinamika) és Szu–22 · Többet látni »
Szu–27
A Szu–27 kéthajtóműves, negyedik generációs, nehéz elfogó vadászrepülőgép, melyet az 1980-as évek közepére fejlesztettek ki a Szovjetunióban Mihail Petrovics Szimonov vezetésével, az amerikai F–14, F–15, F–16 és F/A–18 repülőgépek ellen, a korábbi elfogóvadászok, elsősorban a MiG–25, a Jak–28 és a Szu–15 leváltására.
Új!!: Felhajtóerő (aerodinamika) és Szu–27 · Többet látni »
Trimmlap
oldalkormányon (zöld) és a csűrőn (kék) Trimmlapok L–410 Turbolet repülőgépen. Az 1-es az oldalkormány, a 2-es a magassági kormányfelület trimmlapját jelöli A trimmlap légi járművek kormánylapjainak kilépőélén kialakított kisebb felületű, állítható állásszögű lap, amely a pilótának a repülőgép kormányzásához kifejtett erejét igyekszik csökkenteni.
Új!!: Felhajtóerő (aerodinamika) és Trimmlap · Többet látni »
Tu–144
A Tu–144 (NATO-kód: Charger) a világ leggyorsabb utasszállító repülőgépe, a Concorde-ot megelőzve a világon az első szuperszonikus utasszállító repülő.
Új!!: Felhajtóerő (aerodinamika) és Tu–144 · Többet látni »
Turbina (erőgép)
A turbina forgó erőgép, mely arra szolgál, hogy egy közeg energiáját hasznos mechanikai munkává alakítsa.
Új!!: Felhajtóerő (aerodinamika) és Turbina (erőgép) · Többet látni »
Világűr
A világűr a világegyetem égitestek közötti légüres térsége.
Új!!: Felhajtóerő (aerodinamika) és Világűr · Többet látni »
Vitorlázó repülőgép
DG–1000 vitorlázó repülőgép A vitorlázó repülőgép a levegőnél nehezebb, hajtómű nélküli, merevszárnyú repülőgép.
Új!!: Felhajtóerő (aerodinamika) és Vitorlázó repülőgép · Többet látni »
Voith Schneider Propeller
Egy Voith Schneider hajtómű A Voith Schneider propeller animációja A hajtás lapátjaira ható erők A Voith Schneider Propeller (rövidítve: VSP) egy, hajókon használt egyedülálló hajtómű rendszer, mely lehetővé teszi a meghajtás teljes vezérlését, és a fokozatmentes, pontos és gyors irányítást.
Új!!: Felhajtóerő (aerodinamika) és Voith Schneider Propeller · Többet látni »
Wright fivérek
A Wright fivérek, Orville Wright (1871. augusztus 19. – 1948. január 30.) és Wilbur Wright (1867. április 16. – 1912. május 30.) nevét elsősorban az első, gyakorlatban működő repülőgép megtervezésével és megépítésével kapcsolatban, és az első irányítható, motorral hajtott, levegőnél nehezebb eszközzel való repülés kapcsán ismerhetjük, sok más repülési mérföldkő mellett.
Új!!: Felhajtóerő (aerodinamika) és Wright fivérek · Többet látni »
