Tartalomjegyzék
19 kapcsolatok: Elektromos kapacitás, Euler-konstans (egyértelműsítő lap), Euler-Mascheroni állandó, Euler-Mascheroni-állandó, Euler–Mascheroni állandó, Euler–Mascheroni-konstans, Gamma-függvény, Hamis felfedezési arány, Integrál, Kolosszálisan bővelkedő számok, Logaritmus, Matematikai állandók, Osztóösszeg-függvény, Osztószám-függvény, Prímhézag, Riemann-sejtés, Srínivásza Rámánudzsan, Transzcendenciaelmélet, Transzcendens számok.
Elektromos kapacitás
Az elektromos kapacitás vagy röviden kapacitás a kondenzátort, a több kondenzátorból álló kétpólust, illetve a magában álló, környezetétől elszigetelt elektromos vezetőt jellemző fizikai mennyiség.
Megnézni Euler–Mascheroni-állandó és Elektromos kapacitás
Euler-konstans (egyértelműsítő lap)
*Euler-féle szám.
Megnézni Euler–Mascheroni-állandó és Euler-konstans (egyértelműsítő lap)
Euler-Mascheroni állandó
#ÁTIRÁNYÍTÁS Euler–Mascheroni-állandó.
Megnézni Euler–Mascheroni-állandó és Euler-Mascheroni állandó
Euler-Mascheroni-állandó
#ÁTIRÁNYÍTÁS Euler–Mascheroni-állandó.
Megnézni Euler–Mascheroni-állandó és Euler-Mascheroni-állandó
Euler–Mascheroni állandó
#ÁTIRÁNYÍTÁS Euler–Mascheroni-állandó.
Megnézni Euler–Mascheroni-állandó és Euler–Mascheroni állandó
Euler–Mascheroni-konstans
#ÁTIRÁNYÍTÁS Euler–Mascheroni-állandó.
Megnézni Euler–Mascheroni-állandó és Euler–Mascheroni-konstans
Gamma-függvény
valós számegyenes mentén A Γ-függvény (gamma-függvény) a következő képlettel definiált komplex változós függvény: \Gamma (s) \int_0^\infty t^e^ \ dt.
Megnézni Euler–Mascheroni-állandó és Gamma-függvény
Hamis felfedezési arány
A statisztikában a hamis felfedezési arány (false discovery rate, FDR) egy többszörös összehasonlítást használó módszer az elsőfajú hibák arányának felderítésére nullhipotézis tesztelése során.
Megnézni Euler–Mascheroni-állandó és Hamis felfedezési arány
Integrál
alt.
Megnézni Euler–Mascheroni-állandó és Integrál
Kolosszálisan bővelkedő számok
A matematika, azon belül a számelmélet területén a kolosszálisan bővelkedő számok (angol nyelvterületen colossally abundant numbers, rövidítve CA) olyan természetes számok, melyek egy bizonyos, szigorú értelemben vett „sok” osztóval rendelkeznek.
Megnézni Euler–Mascheroni-állandó és Kolosszálisan bővelkedő számok
Logaritmus
A logaritmus két szám között értelmezett matematikai művelet, amely közeli kapcsolatban van a hatványozással.
Megnézni Euler–Mascheroni-állandó és Logaritmus
Matematikai állandók
Az "állandó" fogalom magyarázatát lásd a konstans című szócikkben.
Megnézni Euler–Mascheroni-állandó és Matematikai állandók
Osztóösszeg-függvény
grafikonja (pontdiagramja ''n''.
Megnézni Euler–Mascheroni-állandó és Osztóösszeg-függvény
Osztószám-függvény
A számelmélet magyar szakirodalmában általában d(n)-nel jelölt osztószám-függvény a pozitív természetes számok halmazán értelmezett számelméleti függvény, melynek értéke az argumentum (pozitív) osztóinak száma (az osztók közé 1-et és magát a független változóként vett számot is beleértve).
Megnézni Euler–Mascheroni-állandó és Osztószám-függvény
Prímhézag
A matematika, azon belül a számelmélet területén a prímhézag (prime gap, jelölése a gap-ből gyakran g) két egymást követő prímszám közötti különbséget jelenti.
Megnézni Euler–Mascheroni-állandó és Prímhézag
Riemann-sejtés
A Riemann-sejtés, amelyet először Bernhard Riemann fogalmazott meg 1859-ben, egyetlen számelméleti tárgyú dolgozatában, a Riemann-féle zéta-függvény zérushelyeinek eloszlásával foglalkozik (és így a prímszámok lehető legegyenletesebb eloszlását állítja).
Megnézni Euler–Mascheroni-állandó és Riemann-sejtés
Srínivásza Rámánudzsan
Srínivásza Rámánudzsan Ijengar (szokásos latin betűs átírásban Srinivasa Ramanujan Iyengar; 1887. december 22. – 1920. április 26.) indiai matematikus zseni.
Megnézni Euler–Mascheroni-állandó és Srínivásza Rámánudzsan
Transzcendenciaelmélet
A transzcendenciaelmélet a számelmélet azon ágazata, ami a transzcendens számok kvantitatív és kvalitatív vizsgálatával foglalkozik.
Megnézni Euler–Mascheroni-állandó és Transzcendenciaelmélet
Transzcendens számok
A matematikában azokat a valós vagy komplex számokat nevezik transzcendensnek, amelyek nem algebrai számok, amelyek tehát nem gyökei egész (vagy racionális) együtthatós polinomnak, más szóval nem megoldásai alakú egyenletnek, ahol n ≥ 1, az együtthatók egészek és nem mind egyenlőek nullával.
Megnézni Euler–Mascheroni-állandó és Transzcendens számok
Ismert mint Euler-Mascheroni-konstans.