Erdélyi szászok

Erdélyi szász régiók1. Királyföld ''(Königsboden)''2. Barcaság ''(Burzenland)''3. Beszterce-vidék ''(Nösnerland)'' Németek lakta területek Romániában 1918-ban (a mai romániai megyékre kivetítve; a térkép a bánáti és szatmári németeket is feltünteti) Aldorfi szász jegyespár, 1874. Asszonyfalva, erődtemplom Brassó főtere Brassó, Fekete templom Fenyőfalva, erődtemplom Jakabfalva, erődtemplom Medgyes belvárosa Nagyszeben, Brukenthal-palota Nagyszeben, a Fazekasok tornya Nemes, erődtemplom Segesvár óvárosa Szászdálya, erődtemplom Szentágota, erődtemplom Az erdélyi szászok (saját nyelvükön Siebenbürger Sachsen) német anyanyelvű kisebbség Romániában, Erdélyben.

827 kapcsolatok: A hamelni patkányfogó, A Magyar Királyság a 18. században, A magyarországi nemzetiségek története, A Német Lovagrend Magyarországon, A németek kitelepítése, A reformáció Magyarországon, A román nyelv szókincse, A Román Televízió magyar adása, A romániai németek kitelepítése a Szovjetunióba, A szebeni fiúk (regény), A török kiűzése Magyarországról, Adami János (testőr), Adolf Meschendörfer, Adolf Schullerus, Ady Endre Irodalmi Kör (Temesvár), Agyagfalvi gyűlés, Ajton, Alamor, Albert Amlacher, Alcina (település), Alkenyér, Almakerék, Alsóbajom, Alsópián, Alsóváradja, Alvinc, Alvincziana resolutio, Andreanum, Andreas Czirner, Andreas Friedsmann, Andreas Heldmann, Anemone Latzina, Anton von Schmerling, Apold, Apollonia Hirscher, Apollonia Hirscher utca, Aranka György (író), Archiv des Vereins für siebenbürgische Landeskunde, Arthur Arz von Straussenburg, Újegyház, Újtohán, Astra-negyed, Aszúbeszterce, Úzok, Avram Iancu, Az első világháború fontosabb személyiségei, Ágostai hitvallás, Ágotakövesd, Árokalja, Örlős Endre, ..., Ötödik keresztes hadjárat, Óbrassó, Ófelnémet hangeltolódás, Óradna, Óvár (Kolozsvár), Égig érő fa, Bakfark Bálint, Barabás Miklós (festő), Baráthely, Barcaföldvár, Barcarozsnyó, Barcasági Szász Múzeum, Barcasági-medence, Baumgart Bálint, Bausznern Guidó, Bálványos vára, Bánáti Köztársaság, Bánáti svábok, Báránykút, Báránykúti erődtemplom, Báthory András erdélyi fejedelem, Báthory Gábor erdélyi fejedelem, Báthory István (erdélyi vajda, 1477–1534), Báthory István erdélyi fejedelem, Bátos, Bázna, Bécs ostroma (1529), Bürkös, Beer-villa, Belső-Szolnok vármegye, Belváros (Brassó), Bencenc, Bendorf (Szeben megye), Berény (település), Bereményi Géza, Beresztelke, Berethalom, Bese (Románia), Besenyő (Románia), Beszterce (település), Betelepülések és betelepítések Magyarországra, Bethlen Farkas (főispán), Betlen (Brassó megye), Bibliográfia, Binder Ottó, Blakok, Bocskai István, Bocskai-felkelés, Bodó Pál, Boetius János, Bojca, Boldogváros, Boldogvárosi erődtemplom, Bolgárszeg, Bolgárszegi evangélikus templom, Bolonya, Bolonyai szász evangélikus templom, Bolyai János, Bongárd, Borberek, Borháncs, Born Ignác, Boroskrakkó, Boszorkány, Botfalu (Románia), Brassai Sámuel, Brassó, Brassó címere, Brassó Megyei Levéltár, Brassó szomszédságai, Brassó várfalai és bástyái, Brassó vármegye, Brassó Városi Civilizációjának Múzeuma, Brassó-belvárosi református templom, Brassó-vidék, Brassói íróper, Brassói falikrónika, Brassói magyar evangélikus templom, Brassói Sportlíceum, Brassói Szász Iparosegylet, Brassói-medence, Brassópojána, Brozer István, Brulya, Brulya község, Brulyai erődtemplom, Carl Lehmann, Carl Wolff, Celna, Cenk, Cenkalji sétány, Cholnoky Jenő, Christian Schesaeus, Cikendál, Cikmántor, Cipszerek, Coresi diakónus, Csák Péter, Csángó irodalom, Csépán (település), Cseresnyés Sándor (újságíró), Cserni Jován, Cserni Jován-felkelés, Csicsóholdvilág, Csicsóholdvilági erődtemplom, Csicsókápolna, Csukás, Csutak Vilmos, Cultura (folyóirat), Czeides-ház, Czell Frigyes és fiai, Daniel Filtsch, Dános, Dés, December 18., December 2., December 28., December 5., December 7., December 8., December 9., Dedrád, Derestye, Diákemlékmű (Barcaföldvár), Dieter Acker, Diploma Leopoldinum, Dipse, Ditró, DN13-as főút (Románia), Doboka vármegye, Doborka, Drág, Drombár, Dunai svábok, Edith Soterius von Sachsenheim, Eduard Albert Bielz, Első román iskola, Emil von Bömches, Erasmus János, Erőss Alfréd, Erdély, Erdély címere, Erdély erődtemplomos falvai, Erdély történelme, Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig, Erdélyi belháború, Erdélyi Fejedelemség (1570–1711), Erdélyi Fejedelemség (1711–1867), Erdélyi fejedelmi tanács, Erdélyi Helikon, Erdélyi Múzeum (Gundelsheim), Erdélyi Múzeum-Egyesület, Erdélyi napló-, emlékirat- és történetírók listája, Erdélyi Nemzeti Múzeum, Erdélyi szász, Erdélyi szász evangélikus püspökök listája, Erdélyi szász költők, írók listája, Erdélyi szász nyelv, Erdélyi szász univerzitás, Erdélyi vérengzés (1848–49), Erdélyi-hegyalja, Erdélyi–török háború (1612–13), Erich Bergel, Erich Jekelius, Erked, Erzsébetváros (Románia), Evangélikus templom (Marosvásárhely), Fazsindely, Fófeld, Földszin, Földvári csata (1529), Fönlaki csata, Főrendiház, Február 4., Fehér vármegye, Fehéregyháza, Fekete templom, Fekete utca (Brassó), Feketehalmy-Czeydner Ferenc, Feketehalom, Felek, Felkenyér, Fellegvár (vár, Kolozsvár), Felmér, Felméri erődtemplom, Felsőbánya, Felsőbudak, Felsőszászújfalu, Fenyőfalva, Fogarasföld, Fogarasi vár, Franz Hiemesch, Friedrich Balthes, Friedrich Bömches (politikus), Friedrich Cloos, Friedrich Deubel, Friedrich Teutsch, Friedrich Wächter, Friedrich Wilhelm Seraphin, Galacfalva, Garat (település), Gavriil Munteanu, Görög templom (Brassó), Georg Daniel Teutsch, Georg von Reicherstorffer, Geréb (egyértelműsítő lap), Geréb (tisztség), Gerdály, Gernot Nussbächer, Gheorghe Lazăr (pedagógus), Ghiczy András, Goblinus, Goriupp Aliz, Gottfried Capesius, Gründlerek, Gruzda János, Guraró, Guraszáda, Gustav Gräser, Gustav Kisch, Gyergyóremete, Gyulafehérvár, Gyulafehérvári főegyházmegye, Gyulafehérvári román nagygyűlés, Haller-kastély (Zoltán), Halmágy, Harald Siegmund, Hargitaliget, Harina, Havasalföld, Hásság, Házsongárdi temető, Hégen, Hétúr, Hétfalu, Hídelve, Hídvég (Románia), Hója, Hóstát (Kolozsvár), Höltövény, Höltövényi erődtemplom, Heinrich Melas, Helmut Sadler, Heltai Gáspár, Henningfalva, Herrnhuti Testvérgyülekezet, Hesshaimer-villa, Hidegvíz, Hoffgreff-énekeskönyv, Homoród (Brassó megye), Homoródújfalu, Homoróddaróc, Honterus-ház, Honterusfest, Hortobágy (folyó, Románia), Hortobágyfalva, Hosszúaszó (Fehér megye), Hosszúmező, I. Károly magyar király, II. András magyar király, II. János magyar király, II. László havasalföldi fejedelem, II. Rákóczi Ferenc, III. Vlad havasalföldi fejedelem, Ilarie Chendi, Illenbák, Ingodály, Ioan Piuariu-Molnar, Ion Gheorghe Maurer, Iorga-intézet Nemzetiségtörténeti Osztálya, Ippi mészárlás, Irodalmi levelezés (Erdély), IV. Péter moldvai fejedelem, Jakab Elek (történész), Jakabfalva, Jád, Jákótelki református templom, Jászkun kerület, Jövedics, Július 1., Július 2., Július 4., Június 11., Június 16., Június 25., Jekelius-ház, Johann Artz, Johann Barth, Johann Hedwig, Johann Karl Albrich, Johann Kelp, Johann Lukas Hedwig, Johann Martin Honigberger, Johann Plecker, Johann Seivert, Johann Tartler, Johannes Abrahami, Johannes Benkner (városbíró, ?–1528), Johannes Benkner (városbíró, ?–1565), Johannes Honterus, Johannes Honterus-szobor, Johannes Lapicida-ház, Josef Barth, Josef Bedeus von Scharberg, Joseph Trausch, Julius Römer (botanikus), Kalács (sütemény), Kapu utca, Karl Ernst Schnell, Karl Kurt Klein, Karolina tér, Kasztó, Katalin utca (Brassó), Katalin-kapu, Kálbor, Kávássy Kristóf, Kächen, Kézdiszászfalu, Könyvégetés, Körösfői református templom, Kövess Hermann, Középfalva, Kútfalva, Küküllőmagyarós, Kőhalmi vár, Kőhalom, Kőhalomszék, Kelemen Lajos-emlékkönyv, Kelnek, Kelneki erődtemplom, Kemény Zsigmond Társaság, Keménynagyszőlős, Kenyérmező, Kenyérmezei csata, Kerc, Kerelőszentpáli csata, Keresztényfalva, Keresztényfalvi erődtemplom, Kereszténysziget, Keresztvár, Kerlés, Kinizsi Pál (regény), Királyföld, Királyhalma, Kirulyfürdő, Kisapold, Kiscsűr, Kisdemeter, Kisdisznód, Kisebbség, Kisebbségi humánum, Kisekemező, Kisenyed, Kiskapus, Kisludas, Kispéterfalva, Kisprázsmár, Kisprázsmári erődtemplom, Kisselyk, Kissink, Kisszentlászló, Kistalmács, Kistorony, Kiszsolna, Klaus Johannis, Kniezsa István, Kolostor utca (Brassó), Kolozs vármegye, Kolozsnagyida, Kolozsvár, Kolozsvár várfalai és bástyái, Kolozsvári Tamás, Konca, Koppenbachi Vilmos, Kora újkori magyar történelem, Kornis család, Kovács András (művészettörténész), Kovács Ferenc (irodalomtörténész), Kovács István (történész), Kovácsok bástyája (Brassó), Krizba, Kudzsir, Kund (település), Kunok, Latorvár (település), Lámkerék, Lépes György (püspök), Lópiaci kapu, Lövölde (Brassó), Leánylopás, Lemnek, Lengyel unitáriusok Kolozsváron, Lesses, Lippa ostroma (1528–29), Ludwig Reissenberger, Lukas Seuler, Lunka Zoltán, Lutheránus templom (Kolozsvár), Luxemburgi nyelv, Luxemburgiak, Magyar Athenas, Magyar Autonóm Tartomány, Magyar Állam (1849), Magyar belháború (1526–38), Magyar helységnevek (Maros megye), Magyar Királyság, Magyar Nép (hetilap), Magyar szókincs, Magyar történelem, Magyar utca (Kolozsvár), Magyar–török háború (1375–77), Magyarberéte, Magyarcserged, Magyarellenesség, Magyarfenes, Magyargoroszló, Magyarigen, Magyarnemegye, Magyarország építészete, Magyarország és Örményország kapcsolatai, Magyarország és Románia kapcsolatai, Magyarország nemzetiségei, Magyarországi nemzetiségek 1848–49-ben, Magyarosítás, Major (Románia), Malomárka, Maria Schneider (színművész), Markus Pemflinger, Marosújfalu, Marosfelfalu, Marosszentimre, Martin Schmeitzel, Martontelke, Mathias Miles, Május 26., Május 8., Márpod, Márton Áron, Mártonfalva, Mártonhegy (Románia), Méhkertek, Müncheni kódex, Medgyes, Medgyes építészeti emlékei, Medgyes magyar irodalmi élete, Medgyes ostroma (1534), Medgyesi gyűlés (1919), Medgyesszék, Meister Éva, Melitta Rühn, Mese (Románia), Meszesi kapu, Mezőerked, Mezőség, Mezőségi néptáncok, Michael Albert, Michael Bielz, Michael Bruckenthal, Michael Czakul, Michael Gottlieb Neustädter, Mikó Imre (politikus), Mikeszásza, Miklóstelke, Mikola Ferenc (tanácsúr), Milkó, Millenniumi emlékmű (Brassó), Mindennapi élet Mátyás király korában, Mirkvásár, Mirkvásári erődtemplom, Mocsáry Lajos, Moldvai csángók, Moltke család, Monorfalva, Monoszló Péter, Morgonda, Muzsna, Nagy Béla (katonatiszt), Nagy Jenő (néprajzkutató), Nagy Zoltán (szakíró), Nagyapó mesefája, Nagyapold, Nagybaromlak, Nagybánya, Nagycsűr, Nagycsűri ütközet, Nagydisznód, Nagyekemező, Nagyenyed, Nagyenyedi vérengzés, Nagykapus, Nagyludas, Nagymoha, Nagyselyk, Nagysink, Nagysinki erődtemplom, Nagysinkszék, Nagyszeben, Nagyszebeni prépostság, Nagytalmács, Naszód, Nádpatak, Nádpataki erődtemplom, Négyfalu, Német Lovagrend, Német nyelv, Németek, Némethy Gergely, Népi játékok, Névelemzés, Nemzet, Nemzeti Liberális Párt (Románia), Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények, Nyomdászat Erdélyben, Obertini csata, Oláhújfalu, Oláhivánfalva, Oláhszentgyörgy, Olimpia sportkomplexum, Olt, Oltalsósebes, Oltár-kő, Omlás, Országgyűlések Tordán, Oskar Pastior, Oskar Paulini, Paszmos, Paul Traugott Meissner, Pásztortűz, Péchy Manó, Péterfalva, Pe Tocile-i ortodox templom, Petényi-márna, Petele, Peter Sigerus, Peter Traugott Lange, Petki János, Pfalzi nyelv, Pinták, Piso Jakab, Polyán, Pozsony Ferenc, Prázsmár, Prod, Puliszka, Rajk László (politikus), Rádosi erődtemplom, Rákóczi-szabadságharc, Rózsák tere (Marosvásárhely), Rüstorf, Rüsz, Redut (Brassó), Reformáció, Regau, Rehó, Rend (feudalizmus), Rendi nemzet, Resinár, Retteg, Riomfalva, Román művészet, Román parasztháború, Románia, Románia javasolt világörökségi helyszínei, Románia kultúrája, Románia magyar emlékei, látnivalói, Románia oktatási rendszere, Románia történelme, Románia turizmusa, Romániai Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház, Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház, Romániai falurombolás, Romániai Magyar Dalosszövetség, Romániai magyar művészettörténet, Romániai magyarok, Romániai Német Demokrata Fórum, Romániai nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrája, Roskány, Rozsonda, Rudolf Steiner, Sajómagyarós, Sajószentandrás, Sajószentiván, Salamon és Markalf, Samuel Joseph Maetz, Sálfalva, Sálya, Sándor József (politikus, 1853–1945), Sárd, Sárkány (település), Sáros község, Sárosi erődtemplom, Sárpatak, Sósmező, Sövénység, Schöfft József Ágoston, Schmidt Mária, Sebeshely, Seewalchen am Attersee, Segesd (Románia), Segesvár, Segesvár magyar művelődési élete, Segesvár történelmi központja, Segesvárszék, Sellenberk, Siebenbürgenlied, Siebenbürgischer Volksfreund, Siebenbürgischer Würgengel, Somogyom, Sorostély, Soterius von Sachsenheim család, Spring (Románia), Stephan Closius, Stephan Ludwig Roth, Supplex libellus Valachorum Transsilvaniae, Systhema Bethlenianum, Systhema Bruckenthalianum, Szabad királyi város, Szabadelvű Párt, Szabadkőművesség Magyarországon, Szapáry-kormány, Szarvady Gyula, Szatmárnémeti, Szász (egyértelműsítő lap), Szász Néppárt, Szász Nemzeti Bank, Szászörményes, Szász–magyar irodalmi kapcsolatok, Szászbogács, Szászbuda, Szászbudak, Szászbuzd, Szászcsanád, Szászcsór, Szászdálya, Szászencs, Szászfehéregyháza, Szászház, Szászhermány, Szászhermány község, Szászhermányi erődtemplom, Szászivánfalva, Szászkézd, Szászkeresztúr, Szászlekence, Szászlepény, Szászludvég, Szásznagyvesszős, Szásznádas, Szásznyíres, Szászok, Szászorbó, Szászpatak, Szászrégen, Szászsáros, Szászsebes, Szászsebesi vár, Szászsebesszék, Szászszentgyörgy, Szászszentlászló, Szásztyukos, Szászváros, Szászvárosszék, Szászveresmart, Szászvolkány, Szászzalatna, Szászzsombor, Százférfiak, Százhalom, Szécsényi Tamás, Szék (terület), Székelyderzs, Székelyek, Székelyföld, Székelyföld történelme, Székelyföld történelmi székei, Székelyzsombor, Szénaverős, Szépművészeti Múzeum (Brassó), Szépnyír, Sződfalvi csata, Szőlősi csata, Szeben vármegye, Szebeni csata, Szebenrécse, Szebenszék, Szelindek, Szelistyeszék, Szent arkangyalok templom (Höltövény), Szent Bertalan-templom (Brassó), Szent Mihály-templom (Kolozsvár), Szentágota, Szentágothai János, Szenterzsébet (Románia), Szentgotthárdi ciszterci apátság, Szentháromság-templom (Vidombák), Szentmáté, Szeptember 16., Szerdahely (Románia), Szerdahelyszék, Szinai csata, Szisz Ferenc, Szohodol (Brassó megye), Szomszédság (erdélyi szászok), Szunyogszék, Takovo-rend, Tamási Áron Gimnázium, Tartler-árvaház, Töltött káposzta, Török szövetségesek a magyarországi török háborúkban, Törcsvári-szoros, Tövis (település), Teitelbaum Mózes (szatmári rebbe), Teke (település), Tekeújfalu, Thomas Bomel, Tilicske, Tisza Kálmán-kormány, Tobias Fleischer, Toporcsa, Tordos, Torja, Torockó, Transzhumáló pásztorkodás, Transzilvanizmus, Traugott Teutsch, Ugra (Románia), Umling család, Umling Lőrinc, Ungár Péter (politikus), Unio Trium Nationum, Unitárius oktatás Kolozsváron, Utolsó tatárjárás, Uzon, V. János moldvai fejedelem, V. László magyar király, Vajola, Váldhíd, Vízakna, Vízszilvás, Völc, Vöröstoronyi-szoros, Verein für siebenbürgische Landeskunde, Vessződ, Vidombák (település), Vidombáki erődtemplom, Vinda, Vingárd, Visk, Vlachok, Wéber Rudolf, Wernher von Braun, Wilhelm Hermann, Wissahickon Valley Park, Wlislocki Henrik, Zalatna, Zágor, Zernest, Zernyesti csata, Zoltán (Maros megye), Zsiberk, Zsidve, 1224, 1486, 1549 a tudományban, 16. század, 1630, 1776, 1784-es erdélyi parasztfelkelés, 1785, 1839, 1848–49-es forradalom és szabadságharc, 1854, 1876-os megyerendezés, 19. századi magyar nemzetiségi politika, 1927, 1935, 2011-es népszámlálás (Románia). Bővíteni index (777 több) » « Shrink index

A hamelni patkányfogó

A hamelni patkányfogó szobra Hamelnben A Hamelni patkányfogó (németül: Der Rattenfänger von Hameln) német legenda, mely Hameln városához kapcsolódik.

Új!!: Erdélyi szászok és A hamelni patkányfogó · Többet látni »

A Magyar Királyság a 18. században

A 18.

Új!!: Erdélyi szászok és A Magyar Királyság a 18. században · Többet látni »

A magyarországi nemzetiségek története

Magyarországon fennállása során mindig jelentős számban éltek más nemzetiségűek is a magyarok mellett.

Új!!: Erdélyi szászok és A magyarországi nemzetiségek története · Többet látni »

A Német Lovagrend Magyarországon

Teuton lovagok pecsétje, 14. század A Német Lovagrend első európai vállalkozása Magyarországon kezdődött 1211-ben.

Új!!: Erdélyi szászok és A Német Lovagrend Magyarországon · Többet látni »

A németek kitelepítése

A németek kitelepítése a németség lakóhelyéről való tömeges kitelepítése, tervszerű etnikai tisztogatás volt a második világháború után, amit a legtöbb helyen sok halálos áldozattal járó, brutális kegyetlenséggel hajtottak végre.

Új!!: Erdélyi szászok és A németek kitelepítése · Többet látni »

A reformáció Magyarországon

Magyarországon a 16. században, a török uralom korszakában terjedtek el a reformáció eszméi.

Új!!: Erdélyi szászok és A reformáció Magyarországon · Többet látni »

A román nyelv szókincse

A román nyelv szókincsét először a 20. század közepén mérték fel.

Új!!: Erdélyi szászok és A román nyelv szókincse · Többet látni »

A Román Televízió magyar adása

A Román Televízió bukaresti magyar adása 1969.

Új!!: Erdélyi szászok és A Román Televízió magyar adása · Többet látni »

A romániai németek kitelepítése a Szovjetunióba

A romániai németek kitelepítését a Szovjetunióba 1945.

Új!!: Erdélyi szászok és A romániai németek kitelepítése a Szovjetunióba · Többet látni »

A szebeni fiúk (regény)

A szebeni fiúk Lengyel Balázs 1952-ben írt, az Ifjúsági Kiadó által megjelentetett ifjúsági, történelmi regénye.

Új!!: Erdélyi szászok és A szebeni fiúk (regény) · Többet látni »

A török kiűzése Magyarországról

A török kiűzése Magyarországról (más szóval nagy török háború vagy török elleni visszafoglaló háború) annak a nagy hadjáratsorozatnak volt az eredménye, amellyel a történelmi Magyar Királyság területének nagy részéről kiszorították az Oszmán Birodalmat.

Új!!: Erdélyi szászok és A török kiűzése Magyarországról · Többet látni »

Adami János (testőr)

Adami János (17. század) költő.

Új!!: Erdélyi szászok és Adami János (testőr) · Többet látni »

Adolf Meschendörfer

Adolf Meschendörfer (Brassó, 1877. május 8. – Brassó, 1962. július 4.) erdélyi szász író.

Új!!: Erdélyi szászok és Adolf Meschendörfer · Többet látni »

Adolf Schullerus

Adolf Schullerus (Fogaras, 1864. március 7. – Nagyszeben, 1928. január 28.) erdélyi szász nyelvész, néprajzkutató, teológus, politikus és író.

Új!!: Erdélyi szászok és Adolf Schullerus · Többet látni »

Ady Endre Irodalmi Kör (Temesvár)

Az Ady Endre Irodalmi Kör székhelye Temesvár (1951–1979).

Új!!: Erdélyi szászok és Ady Endre Irodalmi Kör (Temesvár) · Többet látni »

Agyagfalvi gyűlés

''A gyűlés helyszínén 1998-ban állított emlékmű'' Az 1848.

Új!!: Erdélyi szászok és Agyagfalvi gyűlés · Többet látni »

Ajton

220px Görögkatolikus templom Ajton (másképp Ajtony, románul Aiton, németül Eiten) az azonos nevű község központja Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében,.

Új!!: Erdélyi szászok és Ajton · Többet látni »

Alamor

Alamor (szászul Meldenbrich) falu Romániában, Erdélyben, Szeben megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Alamor · Többet látni »

Albert Amlacher

Albert Amlacher (Szászváros, 1847. december 27. – Szászváros, 1939. január 14.) erdélyi szász tanár, evangélikus lelkész, németül alkotó író.

Új!!: Erdélyi szászok és Albert Amlacher · Többet látni »

Alcina (település)

Alcina (vagy Alțina) falu Romániában, Erdélyben, Szeben megyében, az azonos nevű község központja.

Új!!: Erdélyi szászok és Alcina (település) · Többet látni »

Alkenyér

Alkenyér (Zsibotalkenyér, románul Șibot, németül Unterbrodsdorf, szászul Britsdref) falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Alkenyér · Többet látni »

Almakerék

Almakerék (románul Mălâncrav, németül Malmkrog, szászul Malemkref) falu Romániában, Szeben megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Almakerék · Többet látni »

Alsóbajom

Alsóbajom (szászul Bonnesdref) falu Romániában, Szeben megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Alsóbajom · Többet látni »

Alsópián

Alsópián (vagy Szászpián,, korábban Pianu Săsesc is, helyi ejtés szerint Chian,, szász nyelven Pîn) falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Alsópián · Többet látni »

Alsóváradja

Alsóváradja falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Alsóváradja · Többet látni »

Alvinc

A Martinuzzi-kastély Dörre Tivadar rajza a kastélyról A kastély egyik reneszánsz ablakkerete A ferences templom A romos református templom Alvinc környéke 1769–1773 között Alvinc (röviden, vagy, szászul Wints vagy Wänts) falu Romániában, Fehér megyében, az azonos nevű község központja.

Új!!: Erdélyi szászok és Alvinc · Többet látni »

Alvincziana resolutio

Az Alvincziana resolutio I. Lipót magyar király által 1693.

Új!!: Erdélyi szászok és Alvincziana resolutio · Többet látni »

Andreanum

A Károly Róbert-féle megerősítés Andreanum a neve annak a kiváltságlevélnek, amelyet II. András király 1224-ben adott a Szászváros és Barót közötti területen lakó erdélyi szászoknak, akik addig különböző ispánok fennhatósága alá tartoztak.

Új!!: Erdélyi szászok és Andreanum · Többet látni »

Andreas Czirner

Andreas Czirner (Petele, ? – Újfalu, 1781. február 15.) erdélyi szász evangélikus lelkész.

Új!!: Erdélyi szászok és Andreas Czirner · Többet látni »

Andreas Friedsmann

Andreas Friedsmann, magyaros névalakban Friedsmann András (Andreas Ireneus), Újegyház, 1529.

Új!!: Erdélyi szászok és Andreas Friedsmann · Többet látni »

Andreas Heldmann

Andreas Heldmann (Berethalom, 1668 – Holm, feltehetőleg 1770. eleje körül) erdélyi szász történész, nyelvész.

Új!!: Erdélyi szászok és Andreas Heldmann · Többet látni »

Anemone Latzina

Anemone Latzina (Brassó, 1942. február 17. – Bukarest, 1993. november 18.) erdélyi szász költő, műfordító.

Új!!: Erdélyi szászok és Anemone Latzina · Többet látni »

Anton von Schmerling

Anton von Schmerling lovag (németül Anton Ritter von Schmerling) (Bécs, 1805. augusztus 23. – Bécs, 1893. május 23.) osztrák politikus.

Új!!: Erdélyi szászok és Anton von Schmerling · Többet látni »

Apold

Apold (románul Apold, németül Trappold) falu Romániában Maros megyében, Apold központja.

Új!!: Erdélyi szászok és Apold · Többet látni »

Apollonia Hirscher

Apollonia Hirscher (? – Brassó, 1547. december 31.) erdélyi szász patricius, kereskedő.

Új!!: Erdélyi szászok és Apollonia Hirscher · Többet látni »

Apollonia Hirscher utca

A brassói Apollonia Hirscher utca (korábban Halpiac) a városerőd egyik északnyugat-délkelet irányú utcája, a történelmi központ egyik fontos keresztirányú tengelye.

Új!!: Erdélyi szászok és Apollonia Hirscher utca · Többet látni »

Aranka György (író)

Aranka György (Szék, 1737. szeptember 15. – Marosvásárhely, 1817. március 11.) magyar művelődésszervező, történész, író, költő, filozófus, esztéta.

Új!!: Erdélyi szászok és Aranka György (író) · Többet látni »

Archiv des Vereins für siebenbürgische Landeskunde

Archiv des Vereins für siebenbürgische Landeskunde az erdélyi szászok német nyelvű honismereti folyóirata.

Új!!: Erdélyi szászok és Archiv des Vereins für siebenbürgische Landeskunde · Többet látni »

Arthur Arz von Straussenburg

Báró straussenburgi Arz Artúr (németül: Arthur Freiherr Arz von Straussenburg), (Nagyszeben, 1857. június 16. – Budapest, 1935. július 1.) erdélyi szász származású magyar katonatiszt, császári és királyi vezérezredes, az első világháború sikeres katonai vezetője, 1917-től 1918-ig az Osztrák–Magyar Monarchia haderőinek vezérkari főnöke.

Új!!: Erdélyi szászok és Arthur Arz von Straussenburg · Többet látni »

Újegyház

Újegyház (románul Nocrich, németül Leschkirch, vagy Neukirch) falu Romániában Szeben megyében, az azonos nevű község központja.

Új!!: Erdélyi szászok és Újegyház · Többet látni »

Újtohán

A falu egykori marhabélyege Újtohán falu Romániában, Brassó megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Újtohán · Többet látni »

Astra-negyed

Az Astra-negyed (korábbi nevein Honterus, majd Steagul Roșu, azaz ''Vörös Zászló'', magyarul ritkán Újváros) Brassó városrésze.

Új!!: Erdélyi szászok és Astra-negyed · Többet látni »

Aszúbeszterce

Aszúbeszterce (románul Dorolea) szász település Romániában, Beszterce-Naszód megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Aszúbeszterce · Többet látni »

Úzok

Az úzok vagy oguzok (Ghuzz, Guozz, Kuz, Oguz, Oğuz, Okuz, Oufoi, Ouz, Ouzoi, Torks, Turkmen, Uguz, Uğuz, és Uz neveken) az 1. évezred közepén Kaszpi-tengertől keletre feltűnt lovasnomád nép, amelyről több görög és bizánci forrás is említést tesz, ezenkívül fontos információkkal szolgálnak róluk az orkhoni feliratok és más ótörök történelmi művek, például a 8-9. századból származó Korkut apó könyve (Dede Korkut Kitabı) című eposz.

Új!!: Erdélyi szászok és Úzok · Többet látni »

Avram Iancu

Avram Iancu, magyarosan Janku Ábrahám (Felsővidra, 1824 – Körösbánya, 1872. szeptember 10.) erdélyi román jogász, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc ellen Erdélyben szervezett császárhű román felkelés vezetője.

Új!!: Erdélyi szászok és Avram Iancu · Többet látni »

Az első világháború fontosabb személyiségei

Nincs leírás.

Új!!: Erdélyi szászok és Az első világháború fontosabb személyiségei · Többet látni »

Ágostai hitvallás

Az ágostai hitvallás (latinul Confessio Augustana, németül Augsburger Bekenntnis) az evangélikus egyház egyik legfontosabb hitvallási irata, a reformáció jelentős dokumentuma, a legfontosabb lutheri hittételek összefoglalása.

Új!!: Erdélyi szászok és Ágostai hitvallás · Többet látni »

Ágotakövesd

Ágotakövesd, 1912-ig Kövesd (korábban Cuieșd,, szászul Käbeš) falu Romániában, Szeben megyében, Szentágotától nyugatra.

Új!!: Erdélyi szászok és Ágotakövesd · Többet látni »

Árokalja

Árokalja (románul Arcalia, németül Kallesdorf) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Árokalja · Többet látni »

Örlős Endre

Örlős Endre, születési és 1933-ig használt nevén Öszterreicher Endre (Bolkács, 1903. november 30. – Budapest, 1988. április 6.) magyar orvos.

Új!!: Erdélyi szászok és Örlős Endre · Többet látni »

Ötödik keresztes hadjárat

Az ötödik keresztes hadjárat (1217–1221) a muszlim kézre került szentföldi területek visszafoglalására, a keresztes hadjáratok keretében indított háború.

Új!!: Erdélyi szászok és Ötödik keresztes hadjárat · Többet látni »

Óbrassó

Jellegzetes szász házak a Hosszú utca végén A Hosszú utca A brassói operaház Óbrassó (vagy Brașovul Vechi) Brassó városrésze.

Új!!: Erdélyi szászok és Óbrassó · Többet látni »

Ófelnémet hangeltolódás

A térkép sárgával jelöli az alnémet, kékkel a középnémet és zölddel a felnémet dialektusok elterjedési területét Az ófelnémet vagy második germán hangeltolódás (Zweite Lautverschiebung) egy hangtani változás, amely feltehetőleg a 3. és 9. század között ment végbe a német nyelvterület déli részén, tehát lezárult még a legkorábbi német nyelvemlékek megszületése előtt, és amelynek során létrejött az ófelnémet nyelv, a mai déli német nyelvjárások és az irodalmi német nyelv közös elődje.

Új!!: Erdélyi szászok és Ófelnémet hangeltolódás · Többet látni »

Óradna

A főtér – jobbról balra a volt főszolgabírói hivatal, a Florian Porcius nyolc osztályos iskola (volt állami elemi népiskola), bal szélen a római katolikus templom A görög katolikus templom Sírok a zsidó temetőben Óradna környéke 1769–1773 között Óradna (Radna, románul Rodna, Rodna Veche, régen Rogna és Rocna is, németül Altrodenau, Roden vagy Rodenau, szászul Rodne vagy Rudne) falu Romániában, Beszterce-Naszód megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Óradna · Többet látni »

Óvár (Kolozsvár)

Az Óvár térképe 1831-ből Az Óvár Kolozsvár legrégebbi része, amely a belváros északnyugati részén helyezkedik el.

Új!!: Erdélyi szászok és Óvár (Kolozsvár) · Többet látni »

Égig érő fa

Az égig érő fa, vagy életfa nem meseelem, de meséknek is része, önálló mesetípus, sámánisztikus képzet, amely a magyar népmesekincsnek is fontos része, keletről magunkkal hozott örökség.

Új!!: Erdélyi szászok és Égig érő fa · Többet látni »

Bakfark Bálint

Bakfark Bálint (Bacfort v. Graevius Bálint v. Valentin Greff Bakfark, de előfordul még a Bachfarrt, Backvart, Bekwark, Bakfart névváltozat is) – (Brassó, 1506. vagy 1507. augusztus 15.? más forrás szerint 1526 – Padova, 1576. augusztus 22., más forrás szerint: augusztus 15. vagy 13.) erdélyi szász zeneszerző és lantművész, a reneszánsz hangszeres muzsika jeles képviselője.

Új!!: Erdélyi szászok és Bakfark Bálint · Többet látni »

Barabás Miklós (festő)

Barabás Miklós leánya Henriette (1842–1892) 1858 Barabás Miklós leánya Barabás Ilona (1844–1929) 1863 Barabás Miklós három leánya. 1864 Barabás Miklós (Márkosfalva, 1810. február 10. – Budapest, Ferencváros, 1898. február 12.) magyar festő, az első olyan, aki képes volt festészetből megélni, grafikus, fényképész, az MTA tagja.

Új!!: Erdélyi szászok és Barabás Miklós (festő) · Többet látni »

Baráthely

Baráthely (románul Brateiu, németül Pretai, szászul Pretoa) falu Romániában, Szeben megyében, az azonos nevű község központja.

Új!!: Erdélyi szászok és Baráthely · Többet látni »

Barcaföldvár

Földvár (szászul Märrembirg) falu Romániában, Erdélyben, Brassó megyében, a Barcaságban.

Új!!: Erdélyi szászok és Barcaföldvár · Többet látni »

Barcarozsnyó

Barcarozsnyó (1910-ig Rozsnyó, románul Râșnov, németül Rosenau, szászul Rusnâ, latinul Comidava) város Romániában, az erdélyi Barcaságban, Brassó megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Barcarozsnyó · Többet látni »

Barcasági Szász Múzeum

A Barcasági Szász Múzeum egy brassói természettudományi, helytörténeti, és néprajzi múzeum volt, melynek története a 19.

Új!!: Erdélyi szászok és Barcasági Szász Múzeum · Többet látni »

Barcasági-medence

A Barcasági-medence a Keresztényhavas felől. Háttérben a Kotla (Nagy-Fekete-hegy) látható A Barcasági-medence a Kotla (Nagy-Fekete-hegy) felől. Az előtérben Feketehalom van. A Barcasági-medence (románul Depresiunea Țara Bârsei) Erdély keleti szélén helyezkedik el, Brassó megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Barcasági-medence · Többet látni »

Baumgart Bálint

Baumgart Bálint (Memel, 1610. május 5. – Kolozsvár, 1672. január 12.) unitárius lelkész.

Új!!: Erdélyi szászok és Baumgart Bálint · Többet látni »

Bausznern Guidó

Bausznern Guidó (Komárom, 1839. augusztus 25. – Nagyszeben, 1917. augusztus 23.) erdélyi szász politikus, országgyűlési képviselő, Fogaras vármegye főispánja.

Új!!: Erdélyi szászok és Bausznern Guidó · Többet látni »

Bálványos vára

Bálványos várának romjai Bálványosváralja falu (románul Unguraș, németül Schlosswall) melletti magaslaton találhatók, a mai Romániában Kolozs megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Bálványos vára · Többet látni »

Bánáti Köztársaság

A Bánáti Köztársaság vagy Bánsági Köztársaság rövid életű (24 napig fennállt) de facto állam, amelyet a Bánságban, vagy másik nevén a Bánátban kiáltottak ki 1918-ban.

Új!!: Erdélyi szászok és Bánáti Köztársaság · Többet látni »

Bánáti svábok

A bánáti svábok vagy bánsági svábok német népcsoport Közép- és Délkelet-Európában.

Új!!: Erdélyi szászok és Bánáti svábok · Többet látni »

Báránykút

Báránykút (vagy Brigittenau, helyi nyelvjárásban Bekuoten) falu Romániában, Brassó megye északnyugati határán.

Új!!: Erdélyi szászok és Báránykút · Többet látni »

Báránykúti erődtemplom

A báránykúti erődtemplom egy szász evangélikus erődtemplom Romániában, Brassó megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Báránykúti erődtemplom · Többet látni »

Báthory András erdélyi fejedelem

Somlyói Báthory András (IV. András) (Szilágysomlyó, 1563 – Csíkszentdomokos, 1599. október 31.) magyar bíboros, hét hónapig Erdély fejedelme.

Új!!: Erdélyi szászok és Báthory András erdélyi fejedelem · Többet látni »

Báthory Gábor erdélyi fejedelem

Somlyói Báthory Gábor (gyakran Báthori) (Nagyvárad, 1589. augusztus 15. – Nagyvárad, 1613. október 27.) erdélyi fejedelem, a Báthori-család utolsó uralkodója az Erdélyi Fejedelemség trónján.

Új!!: Erdélyi szászok és Báthory Gábor erdélyi fejedelem · Többet látni »

Báthory István (erdélyi vajda, 1477–1534)

Somlyói Báthory István (1477 – 1534. március 17.) erdélyi vajda, Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király apja.

Új!!: Erdélyi szászok és Báthory István (erdélyi vajda, 1477–1534) · Többet látni »

Báthory István erdélyi fejedelem

Báthory István (Szilágysomlyó, Keleti Magyar Királyság, 1533. szeptember 27. – Grodno, Lengyel–Litván Nemzetközösség, 1586. december 12.), magyar főnemes, magyar költő, erdélyi fejedelem 1571-től, valamint választott lengyel király és litván nagyfejedelem 1575-től hitvese, Anna lengyel királynő mellett saját, 1586-os haláláig.

Új!!: Erdélyi szászok és Báthory István erdélyi fejedelem · Többet látni »

Bátos

Református templom Múzeum Almaszobor Evangélikus templom Evangélikus templom Bátos (helyi szászul Biutš) falu Romániában, Maros megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Bátos · Többet látni »

Bázna

bélyegkép bélyegkép bélyegkép ortodox templom Bázna (más néven Felsőbajom, románul Bazna, korábban Baiumul de Sus, németül Baassen, korábban Ober-Bassen, szászul Baußen) falu Romániában, Szeben megyében, az azonos nevű község központja.

Új!!: Erdélyi szászok és Bázna · Többet látni »

Bécs ostroma (1529)

Bécs első török ostroma (Erste Wiener Türkenbelagerung) 1529.

Új!!: Erdélyi szászok és Bécs ostroma (1529) · Többet látni »

Bürkös

Református templom Bürkös (vagy Bürgesch, szászul Berješ) falu Romániában, Szeben megyében, az azonos nevű község központja.

Új!!: Erdélyi szászok és Bürkös · Többet látni »

Beer-villa

A brassói Beer-villa 1904–1905 között épült a szász Ignaz Beer bankár és családja számára a Fellegvár sor (str. Mihai Eminescu) 10.

Új!!: Erdélyi szászok és Beer-villa · Többet látni »

Belső-Szolnok vármegye

Belső-Szolnok vármegye (latinul Comitatus Szolnok Interior, németül Innere Szolnoker Gespanschaft, románul: Comitatul Solnocul Interior) Magyarország egyik történelmi vármegyéje volt Erdélyben.

Új!!: Erdélyi szászok és Belső-Szolnok vármegye · Többet látni »

Belváros (Brassó)

Brassó belvárosa a Cenkről jobbra jobbra A Zsinór utca Az egykori gabonaraktár a Rosenangerban A volt Continental szálló a Csergepiacon A Lensor A Jekelius-ház A Felsővilla utca Korona szálló jobbra A Honterus szülőháza helyén álló ház Árvaház utca, végén a Bolgárszegi-kapuval A Redut A Belváros Brassó egyik városnegyede.

Új!!: Erdélyi szászok és Belváros (Brassó) · Többet látni »

Bencenc

Aurel Vlaicu szülőháza a 20. század elején (Adler Lipót felvétele) Bencenc (románul Aurel Vlaicu, korábban Binținți, németül Benzenz) falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében, a Kenyérmezőn.

Új!!: Erdélyi szászok és Bencenc · Többet látni »

Bendorf (Szeben megye)

Bendorf (románul Benești, németül Bendorf vagy Bägendorf) falu Romániában, Szeben megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Bendorf (Szeben megye) · Többet látni »

Berény (település)

Berény (vagy Bärend) falu Romániában, Hunyad megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Berény (település) · Többet látni »

Bereményi Géza

Bereményi Géza Sándor (született Vetró, Budapest, 1946. január 25. –) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-, József Attila- és Balázs Béla-díjas magyar író, dalszöveg- és forgatókönyvíró, filmrendező, a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház örökös tagja.

Új!!: Erdélyi szászok és Bereményi Géza · Többet látni »

Beresztelke

Beresztelke (románul Breaza, németül Bretzdorf, korábban Breit, szászul Bretzdref) falu Romániában Maros megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Beresztelke · Többet látni »

Berethalom

A szárnyasoltár Az erődtemplom a főtérről A sekrestyeajtó zárszerkezete A Mauzóleumtorony A kocsibejáró A Scheidungshaus A Katolikus torony A Harangtorony Az erődtemplom jobbra Berethalom (románul Biertan, korábban Ghiertan, németül Birthälm) falu Romániában, Erdélyben, Szeben megyében, a történelmi Királyföldön.

Új!!: Erdélyi szászok és Berethalom · Többet látni »

Bese (Románia)

A Marosvásárhely melletti Bese faluról a Remeteszeg szócikkben olvashatsz. Bese, falu Romániában, Maros megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Bese (Románia) · Többet látni »

Besenyő (Románia)

Besenyő (korábban Beșineu,, szász nyelven Heendref) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Besenyő (Románia) · Többet látni »

Beszterce (település)

Beszterce (románul Bistrița, németül Bistritz, korábban Nösen) város Romániában, Erdélyben.

Új!!: Erdélyi szászok és Beszterce (település) · Többet látni »

Betelepülések és betelepítések Magyarországra

A Magyar Királyság etnográfiai térképe (1910) A betelepülések és betelepítések Magyarországra és az ennek következtében kialakuló demográfiai változások alakították ki az ország jelenlegi nemzetiségi térszerkezetét.

Új!!: Erdélyi szászok és Betelepülések és betelepítések Magyarországra · Többet látni »

Bethlen Farkas (főispán)

Bethleni Bethlen Farkas (1560. – Kisbún, 1618. április 13.) az erdélyi udvari lovasság főkapitánya, a fejedelmi tanács tagja, Küküllő vármegye főispánja, szamosújvári főkapitány.

Új!!: Erdélyi szászok és Bethlen Farkas (főispán) · Többet látni »

Betlen (Brassó megye)

Betlen falu Romániában, Erdélyben, Brassó megyében, Fogarastól három km-re nyugatra.

Új!!: Erdélyi szászok és Betlen (Brassó megye) · Többet látni »

Bibliográfia

A Grazi Egyetem könyvtárában lévő bibliográfiák A bibliográfia szó szerinti jelentése: könyvészet.

Új!!: Erdélyi szászok és Bibliográfia · Többet látni »

Binder Ottó

Binder Ottó (Medgyes, 1889. május 14. – Kunszentmárton, 1951. november 27.) magyar katona és olimpikon.

Új!!: Erdélyi szászok és Binder Ottó · Többet látni »

Blakok

A német Buch-Gemeinschaft Nagy Világtérképének részlete. Blakok a Lop-Nor sivatagban A blakok, gyakran bulákok török nép voltak.

Új!!: Erdélyi szászok és Blakok · Többet látni »

Bocskai István

Bocskai István szobra (Millenniumi emlékmű) reformáció emlékművén A kismarjai Bocskai család címere Kismarjai Bocskai István (Kolozsvár, 1557. január 1. – Kassa, 1606. december 29.) magyar államférfi, Bihar vármegye főispánja, 1605 és 1606 között Erdély és Magyarország fejedelme.

Új!!: Erdélyi szászok és Bocskai István · Többet látni »

Bocskai-felkelés

A Bocskai-felkelés vagy Bocskai-szabadságharc 1604–1606 között zajlott.

Új!!: Erdélyi szászok és Bocskai-felkelés · Többet látni »

Bodó Pál

Bodó Pál, szül.

Új!!: Erdélyi szászok és Bodó Pál · Többet látni »

Boetius János

Boetius János, más néven Erdélyi Boetius (1240 körül – 1284 körül) dán származású filozófus, a párizsi egyetem bölcsészeti karának tanára.

Új!!: Erdélyi szászok és Boetius János · Többet látni »

Bojca

Bojca (szászul Issenderf) falu Romániában, Szeben megyében, az azonos nevű község központja.

Új!!: Erdélyi szászok és Bojca · Többet látni »

Boldogváros

Boldogváros (szászul: Selijescht) falu Romániában, Brassó megye északnyugati határán.

Új!!: Erdélyi szászok és Boldogváros · Többet látni »

Boldogvárosi erődtemplom

A boldogvárosi erődtemplom egy szász evangélikus erődtemplom Romániában, Brassó megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Boldogvárosi erődtemplom · Többet látni »

Bolgárszeg

Bolgárszeg (vagy Șcheii Brașovului, vagy Wallachische Vorstadt, szászul Belgerei) Brassó városrésze.

Új!!: Erdélyi szászok és Bolgárszeg · Többet látni »

Bolgárszegi evangélikus templom

A bolgárszegi szász evangélikus templom Brassó Bolgárszeg városrészében, a Porond utca (Strada Prundului, Angergasse) 3.

Új!!: Erdélyi szászok és Bolgárszegi evangélikus templom · Többet látni »

Bolonya

Bolonya Brassó négy történelmi városrészének egyike, egykoron önálló település.

Új!!: Erdélyi szászok és Bolonya · Többet látni »

Bolonyai szász evangélikus templom

A bolonyai szász evangélikus templom Brassó Bolonya városrészében, a Vasút utca (str. Iuliu Maniu, Bahnstraße) és a Kertész utca (str. Cantacuzino, Gärtnergasse) elágazásánál áll.

Új!!: Erdélyi szászok és Bolonyai szász evangélikus templom · Többet látni »

Bolyai János

Bolyai János (Kolozsvár, 1802. december 15. – Marosvásárhely, 1860. január 27.) magyar matematikus és hadmérnök.

Új!!: Erdélyi szászok és Bolyai János · Többet látni »

Bongárd

Bongárd (szászul Bangert) falu Romániában, Szeben megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Bongárd · Többet látni »

Borberek

Az ortodox templom A református templom tornya Borberek környéke 1769-1773 között Borberek (szászul Burpriχ) falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Borberek · Többet látni »

Borháncs

Kolozsvár látképe az erdőfeleki útról. A városnegyed a kép középső részén, a völgy bejáratánál látható háznegyed. Borháncs Kolozsvár délkeleti határa, egyik új városnegyede.

Új!!: Erdélyi szászok és Borháncs · Többet látni »

Born Ignác

Born Ignác (németül Ignaz Edler von Born; Gyulafehérvár, 1742. december 26. – Bécs, 1791. július 24.) erdélyi szász geológus, felvilágosult tudós, udvari tanácsos, a világ első nemzetközi tudományos társaságának az alapítója.

Új!!: Erdélyi szászok és Born Ignác · Többet látni »

Boroskrakkó

250px 250px Boroskrakkó, 1911-ig Krakkó település Romániában, Fehér megyében, az azonos nevű község központja.

Új!!: Erdélyi szászok és Boroskrakkó · Többet látni »

Boszorkány

A boszorkány (röviden boszorka) szót többféle értelemben használhatjukː a néphit szerint egy olyan lunáris vallást gyakorló nő vagy férfi volt, aki természetfeletti, démoni képességekkel rendelkezett, és rosszat, betegséget, pusztulást hozott, aki a népi mágiát, azaz a boszorkányságot gyakorolta.

Új!!: Erdélyi szászok és Boszorkány · Többet látni »

Botfalu (Románia)

Botfalu (románul Bod, németül Brenndorf) falu Romániában, Brassó megyében, Brassótól 17 km-re északra.

Új!!: Erdélyi szászok és Botfalu (Románia) · Többet látni »

Brassai Sámuel

Szülőháza Torockószentgyörgyön Brassai Sámuel (Torockószentgyörgy, 1797. június 15. vagy 1800. február 13. – Kolozsvár, 1897. június 24.) nyelvész, filozófus, természettudós, az „utolsó erdélyi polihisztor”, az MTA tagja.

Új!!: Erdélyi szászok és Brassai Sámuel · Többet látni »

Brassó

Brassó (románul Brașov, németül Kronstadt, Kronstadt in Siebenbürgen, Kronen, szászul Kruhnen, latinul Brassovia vagy Corona, bolgárul Брашевъ, lengyelül Braszów, szlovákul Brašov, jiddisül Kronshtat) város Erdélyben (jelenleg Romániában). 1950. augusztus 22. és 1960. december 24. között a neve Orașul Stalin (Sztálinváros, Stalinstadt) volt. Az erdélyi szászok egykori nagy központja, régen Brassó vármegye, ma Brassó megye székhelye. Brassópojána tartozik hozzá. Magyarországi testvérvárosa 1993 óta Győr.

Új!!: Erdélyi szászok és Brassó · Többet látni »

Brassó címere

Brassó jelenleg használt címere Brassó városának címere kék pajzson háromlombos aranyszínű korona, ezüst fatörzsre és gyökereire helyezve.

Új!!: Erdélyi szászok és Brassó címere · Többet látni »

Brassó Megyei Levéltár

A Román Állami Levéltár Brassó megyei osztálya Románia egyik legnagyobb és legrégebbi archívuma.

Új!!: Erdélyi szászok és Brassó Megyei Levéltár · Többet látni »

Brassó szomszédságai

Brassó 17. századi pecsétje A szomszédságok (Nachbarschaften) az erdélyi szászok sajátos önszerveződési formái voltak, melyek egészen a 19.

Új!!: Erdélyi szászok és Brassó szomszédságai · Többet látni »

Brassó várfalai és bástyái

Brassó várfalai és bástyái a szászok által lakott belvárost védték.

Új!!: Erdélyi szászok és Brassó várfalai és bástyái · Többet látni »

Brassó vármegye

Brassó vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Brassó vármegye (románul: Comitatul Brașov) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság erdélyi részében.

Új!!: Erdélyi szászok és Brassó vármegye · Többet látni »

Brassó Városi Civilizációjának Múzeuma

Brassó Városi Civilizációjának Múzeuma 2009-ben nyílt meg a város főterén álló Closius-házban.

Új!!: Erdélyi szászok és Brassó Városi Civilizációjának Múzeuma · Többet látni »

Brassó-belvárosi református templom

A Brassó-belvárosi Református Egyházközség temploma a Șaguna sor (Strada Andrei Șaguna) 3.

Új!!: Erdélyi szászok és Brassó-belvárosi református templom · Többet látni »

Brassó-vidék

Brassó-vidék egykori közigazgatási terület Erdélyben, 1795-ben a szászok földjének egy vidéke, Brassó székhellyel.

Új!!: Erdélyi szászok és Brassó-vidék · Többet látni »

Brassói íróper

Az 1959-es brassói íróper erdélyi szász írók ellen irányuló koncepciós per volt a Gheorghe Gheorghiu-Dej által vezetett Romániában.

Új!!: Erdélyi szászok és Brassói íróper · Többet látni »

Brassói falikrónika

Brassói falikrónika (Kronstädter Wandchronik; Breve Chronicon Daciae, Dacia rövid krónikája) A latin nyelvű Brassói falikrónika eredetileg a brassói Fekete templom kórusának falain volt olvasható.

Új!!: Erdélyi szászok és Brassói falikrónika · Többet látni »

Brassói magyar evangélikus templom

A brassói magyar evangélikus templom Bolonya városrészben, a Vasút utca (Str. Iuliu Maniu, Bahngasse) 2.

Új!!: Erdélyi szászok és Brassói magyar evangélikus templom · Többet látni »

Brassói Sportlíceum

A brassói Sportlíceum a legelsőként alapított sportiskola a mai Románia területén: a német közösség a 19.

Új!!: Erdélyi szászok és Brassói Sportlíceum · Többet látni »

Brassói Szász Iparosegylet

A Brassói Szász Iparosegylet 1841-ben alakult, hogy segítse a kisiparosok munkáját.

Új!!: Erdélyi szászok és Brassói Szász Iparosegylet · Többet látni »

Brassói-medence

A Brassói-medence (más néven Brassó-Háromszéki-medence vagy Barcasági-Háromszéki-medence, románul Depresiunea Brașovului) Erdély keleti szélén helyezkedik el, Brassó megyében és Kovászna megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Brassói-medence · Többet látni »

Brassópojána

Brassópojána, köznapi nevén Pojána (Poiana) Románia egyik legjelentősebb téli üdülőközpontja.

Új!!: Erdélyi szászok és Brassópojána · Többet látni »

Brozer István

Brozer István (17. század) kolozsvári ötvösmester.

Új!!: Erdélyi szászok és Brozer István · Többet látni »

Brulya

Brulya falu és községközpont Romániában, Szeben megye keleti részén.

Új!!: Erdélyi szászok és Brulya · Többet látni »

Brulya község

Brulya község község Romániában, Szeben megye keleti határán.

Új!!: Erdélyi szászok és Brulya község · Többet látni »

Brulyai erődtemplom

A brulyai erődtemplom a 13. században emelt szász evangélikus templom a Szeben megyei Brulyán.

Új!!: Erdélyi szászok és Brulyai erődtemplom · Többet látni »

Carl Lehmann

Carl Lehmann, magyarosan Lehmann Károly (Törcsvár, 1894. március 17. – Brassó, 1990. június 1.) szász turisztikai technikus, hegymászó, hegyi vezető, fényképész.

Új!!: Erdélyi szászok és Carl Lehmann · Többet látni »

Carl Wolff

Carl Wolff, vagy magyarosan Wolff Károly (Segesvár, 1849. október 11. – Segesvár, 1929. október 3.) erdélyi szász közgazdász, újságíró, politikus; a 19.

Új!!: Erdélyi szászok és Carl Wolff · Többet látni »

Celna

Celna falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Celna · Többet látni »

Cenk

A Cenk (szászul: Zänn) 960 méter tengerszint feletti magasságú hegytömb, a Barcasági-hegyekhez tartozó Keresztényhavas főgerincéből a Nagykrukknál leváló, északkeleti irányba haladó mellékgerinc része, Brassó történelmi központjától délkeletre.

Új!!: Erdélyi szászok és Cenk · Többet látni »

Cenkalji sétány

A Cenkalji sétány (egyéb nevei Vársétány vagy Felső sétatér, vagy Promenada de sus, vagy Felsenweg) egy 1 kilométer hosszú brassói promenád, mely a Cenk északnyugati oldalát és a város délkeleti, jórészt épen fennmaradt várfalait követi.

Új!!: Erdélyi szászok és Cenkalji sétány · Többet látni »

Cholnoky Jenő

Váci utca 38. Országos Tiszti Kaszinó. A felvétel 1934. március 19-én készült Percy Thomas Etherton ezredes előadása alkalmával, melyet a Mount Everest átrepüléséről tartott. Balról 1. Boér Elek egyetemi tanár, 2. Paikert Alajos múzeumigazgató, 3. báró Villani Lajos diplomata, 4. Dr. Cholnoky Jenő földrajztudós, 5. Lukács György jogász, miniszter, 6. József főherceg, 7. P. T. Etherton ezredes, 9. báró Perényi Zsigmond politikus, koronaőr. Jobbról 1. Auguszta főhercegasszony, 2. Horthy Miklós kormányzó, 4. Magdolna főhercegnő. Csolnokosi Cholnoky Jenő (Veszprém, 1870. július 23. – Budapest, 1950. július 5.) magyar földrajztudós, író, egyetemi tanár, jelentős tudományos társaságok elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és a magyar geográfia legnagyobb tudósainak egyike.

Új!!: Erdélyi szászok és Cholnoky Jenő · Többet látni »

Christian Schesaeus

Christian Schesaeus (Scheser) (Medgyes, 1535 körül – 1585. június 30.) erdélyi szász költő.

Új!!: Erdélyi szászok és Christian Schesaeus · Többet látni »

Cikendál

Cikendál (szász nyelven Tsakeln) falu Romániában, Erdélyben, Szeben megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Cikendál · Többet látni »

Cikmántor

Cikmántor (románul Țigmandru, németül Zuckmantel, szászul Tsäckmankel) falu Romániában, Maros megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Cikmántor · Többet látni »

Cipszerek

A cipszerek vagy szepességi szászok német ajkú népcsoport.

Új!!: Erdélyi szászok és Cipszerek · Többet látni »

Coresi diakónus

Szent Miklós-templom udvarán Coresi diakónus (? – Brassó, 1583) târgoviștei származású román nyomdász, fordító, a 16. századi román cirillbetűs könyvkiadás központi személyisége.

Új!!: Erdélyi szászok és Coresi diakónus · Többet látni »

Csák Péter

Csák (I.) Péter (1240 körül – 1283-84) a Csák nemzetség trencséni ágának tagja, I. Máté negyedik, legfiatalabb fia, Csák Máté, a közismert tartományúr apja.

Új!!: Erdélyi szászok és Csák Péter · Többet látni »

Csángó irodalom

Zabolán, Kovászna megye Csángó irodalom a Kárpátok gerincvonalától keletre vagy nyugatra élő, csángóknak nevezett magyar csoportokról szóló vagy tőlük származó irodalom.

Új!!: Erdélyi szászok és Csángó irodalom · Többet látni »

Csépán (település)

260px Csépán (1925-ig Cepan,, helyi nyelvjárásban Tsepan vagy Tschipndrof) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Csépán (település) · Többet látni »

Cseresnyés Sándor (újságíró)

Cseresnyés Sándor (Temesvár, 1909. szeptember 28. – Budapest, 1971. június 11.) magyar újságíró.

Új!!: Erdélyi szászok és Cseresnyés Sándor (újságíró) · Többet látni »

Cserni Jován

Cserni Jován-ábrázolás Cserni Jován (vagy,,, Lippa?, 1492? – Tornyosfalu, 1527. július 25.) szerb felkelővezér.

Új!!: Erdélyi szászok és Cserni Jován · Többet látni »

Cserni Jován-felkelés

A Cserni Jován-felkelés vagy más néven Délvidéki szerb felkelés Cserni Jován vezetésével kirobbantott megmozdulása a délvidéki szerb félkatonai elemeknek, akiket Szapolyai János magyar király telepített le.

Új!!: Erdélyi szászok és Cserni Jován-felkelés · Többet látni »

Csicsóholdvilág

Csicsóholdvilág (szászul Appesstref vagy Zappesstref) falu Romániában, Szeben megye északnyugati határán.

Új!!: Erdélyi szászok és Csicsóholdvilág · Többet látni »

Csicsóholdvilági erődtemplom

A csicsóholdvilági erődtemplom a Szeben megyei, egykoron szászok által lakott Csicsóholdvilág központjában, egy magaslaton áll.

Új!!: Erdélyi szászok és Csicsóholdvilági erődtemplom · Többet látni »

Csicsókápolna

Csicsókápolna (Căpâlna) település Romániában, Szilágy megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Csicsókápolna · Többet látni »

Csukás

Csukás, 1901-ig Ebendorf falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Csukás · Többet látni »

Csutak Vilmos

Csutak Vilmos (Zágon, 1878. november 6. – Sepsiszentgyörgy, 1936. május 14.) magyar történész, helytörténész.

Új!!: Erdélyi szászok és Csutak Vilmos · Többet látni »

Cultura (folyóirat)

A Cultura négynyelvű (francia, román, magyar, német) kolozsvári folyóirat.

Új!!: Erdélyi szászok és Cultura (folyóirat) · Többet látni »

Czeides-ház

A Czeides-ház Brassó műemlék épülete, mely főleg Bem József erdélyi hadjárata kapcsán ismert.

Új!!: Erdélyi szászok és Czeides-ház · Többet látni »

Czell Frigyes és fiai

A Czell Frigyes és fiai (Friedrich Czell & Söhne) egy brassói vállalatcsoport volt.

Új!!: Erdélyi szászok és Czell Frigyes és fiai · Többet látni »

Daniel Filtsch

Daniel Filtsch (Nagyszeben, 1730. december 10. – 1793. december 24.) ágostai evangélikus lelkész.

Új!!: Erdélyi szászok és Daniel Filtsch · Többet látni »

Dános

Az erődtemplom délkeletről Dános környéke a 18. században Dános (románul Daneș, németül Dunesdorf, szászul Dunesdref) falu Romániában, Erdélyben, Maros megyében, Dános község központja.

Új!!: Erdélyi szászok és Dános · Többet látni »

Dés

Désakna környéke (NY) 1769–1773 között Dés környéke (K) 1769–1773 között Dés (kiejtve: Dézs, románul Dej, németül Deesch, korábban Burglos) város (municípium) Romániában Kolozs megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Dés · Többet látni »

December 18.

Névnapok: Auguszta + Dés, Dezsér, Dezsider, Dezső, Gracián, Graciána, Graciella, Haralda, Harmat, Harmatka, Karácson, Mária, Töhötöm, Zajzon.

Új!!: Erdélyi szászok és December 18. · Többet látni »

December 2.

Névnapok: Melinda, Vivien + Anelma, Aranka, Aura, Aurél, Aurélia, Bibiána, Dénes, Dienes, Gyenes, Szilvánusz, Viviána, Vivianna.

Új!!: Erdélyi szászok és December 2. · Többet látni »

December 28.

Névnapok: Kamilla + Apor, Apród, Ármin, Gáspár, Gazsó, Ince, Rúfusz, Teodor, Teofila, Tódor.

Új!!: Erdélyi szászok és December 28. · Többet látni »

December 5.

Névnapok: Vilma + Ábel, Bács, Bacsó, Ciklámen, Csaba, Csanád, Csobád, Dalma, Kerecsen, Sába, Sebő, Ünige.

Új!!: Erdélyi szászok és December 5. · Többet látni »

December 7.

Névnapok: Ambrus + Agaton, Amarant, Amaranta, Ambos, Ambró, Ambrózia, Amrita, Ángyán, Ányos, Kenéz, Szabin.

Új!!: Erdélyi szászok és December 7. · Többet látni »

December 8.

Névnapok: Mária + Buzád, Buzát, Emő, Emőke, Immakuláta, Küllikki, Mátyás.

Új!!: Erdélyi szászok és December 8. · Többet látni »

December 9.

Névnapok: Natália + Ábel, Delila, Filotea, Gardénia, Georgina, Gina, Györe, György, Györgyi, Györgyike, Györk, Györke, Leona, Natali, Natasa, Noella, Péter, Pető, Piládész, Üdvöske, Valéria, Zsorzsett.

Új!!: Erdélyi szászok és December 9. · Többet látni »

Dedrád

Művelődési ház Általános iskola Evangélikus templom Dedrád (vagy Deutsch-Zepling, szász nyelven Zaiplenk) falu Romániában, Erdélyben, Maros megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Dedrád · Többet látni »

Derestye

Derestye (vagy Dyrste) Brassó városrésze; egykoron önálló település, melyet Brassó-környéki románok alapítottak a 16.

Új!!: Erdélyi szászok és Derestye · Többet látni »

Diákemlékmű (Barcaföldvár)

A barcaföldvári Diákemlékmű az 1612-es földvári csatában elesett brassói szász diákoknak állít emléket.

Új!!: Erdélyi szászok és Diákemlékmű (Barcaföldvár) · Többet látni »

Dieter Acker

Dieter Acker (Nagyszeben, 1940. november 3. – München, 2006. május 27.) erdélyi szász születésű német zeneszerző.

Új!!: Erdélyi szászok és Dieter Acker · Többet látni »

Diploma Leopoldinum

A diploma első oldala Diploma Leopoldinum név alatt ismeretes a közjogban az a hitlevél, melyet I. Lipót német-római császár és magyar király 1690.

Új!!: Erdélyi szászok és Diploma Leopoldinum · Többet látni »

Dipse

Dipse (helyi szász nyelvjárásban Dirbâχ) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Dipse · Többet látni »

Ditró

Ditró, másként Gyergyóditró (szászul Dittrichderf) község Romániában, Hargita megye északi részén, Szárhegy és Salamás között, a magyar nyelvi tömb határán.

Új!!: Erdélyi szászok és Ditró · Többet látni »

DN13-as főút (Románia)

A DN13-as főút (románul drumul național 13) országút Romániában, amely Brassót és Marosvásárhelyt köti össze.

Új!!: Erdélyi szászok és DN13-as főút (Románia) · Többet látni »

Doboka vármegye

Mátyás király halálakor az első katonai felmérés térképének részletén, 1782-85 Közigazgatási egységek egy 1862-es térképen Doboka vármegye egyike az 1876-os megyerendezés során megszűnt erdélyi történelmi vármegyéknek.

Új!!: Erdélyi szászok és Doboka vármegye · Többet látni »

Doborka

Az erődtemplom Doborka (szászul Dobrenk) falu Romániában, Erdélyben, Szeben megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Doborka · Többet látni »

Drág

A fatemplom Drág falu Romániában, Erdélyben, Szilágy megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Drág · Többet látni »

Drombár

Drombár környéke 1769-1773 között Drombár, 1911 és 1918 között Dombár (vagy Brunndorf) falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Drombár · Többet látni »

Dunai svábok

A dunai svábok (más néven Duna menti németek, németül Donauschwaben) az egykori Magyar Királyság és utódállamai, így a mai Magyarország területén élő német nyelvű népcsoport elnevezése.

Új!!: Erdélyi szászok és Dunai svábok · Többet látni »

Edith Soterius von Sachsenheim

Edith Jeanette Soterius von Sachsenheim (Barcaföldvár, 1887. december 26. – London, 1970. január 4.) erdélyi szász festőművésznő.

Új!!: Erdélyi szászok és Edith Soterius von Sachsenheim · Többet látni »

Eduard Albert Bielz

Eduard Albert Bielz vagy magyar szakirodalomban használt nevén Bielz Ede Albert (Nagyszeben, 1827. február 4. – Nagyszeben 1898. május 26.) erdélyi szász természettudós, történész, statisztikus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

Új!!: Erdélyi szászok és Eduard Albert Bielz · Többet látni »

Első román iskola

A brassói első román iskola az első olyan román tanintézmény volt a mai Románia területén, ahol román nyelven tanítottak, és ahova világi emberek is beiratkozhattak (korábban csak az egyháziak részesülhettek oktatásban, és csak egyházi szláv nyelven).

Új!!: Erdélyi szászok és Első román iskola · Többet látni »

Emil von Bömches

Gróf és boori lovag Emil von Bömches, magyar forrásokban Bömches Emil vagy Bömches Elemér (Szászsebes, 1879. július 9. – Brassó, 1969) erdélyi szász vadász, természetjáró, olimpiai sportlövő.

Új!!: Erdélyi szászok és Emil von Bömches · Többet látni »

Erasmus János

Erasmus János (Salzwedel, ? – Kolozsvár, 1601. március 17.), unitárius lelkész.

Új!!: Erdélyi szászok és Erasmus János · Többet látni »

Erőss Alfréd

Erőss Alfréd magyar katolikus pap, költő, tanulmányíró, gyulafehérvári segédpüspök.

Új!!: Erdélyi szászok és Erőss Alfréd · Többet látni »

Erdély

A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.

Új!!: Erdélyi szászok és Erdély · Többet látni »

Erdély címere

http://hu.wikibooks.org/wiki/Erd%C3%A9ly_c%C3%ADmere Erdély címere Az Erdélyi Nagyfejedelemség címere A Magyar Királyság középcímere Románia címere Erdély címere az általános magyarázat szerint a három kiváltságos erdélyi nemzet: a magyar, a székely és a szász jelképeit egyesíti.

Új!!: Erdélyi szászok és Erdély címere · Többet látni »

Erdély erődtemplomos falvai

Erdélyben több mint 150, jó állapotban megőrződött, erődített templom van, amelyek különféle építészeti stílusban épültek.

Új!!: Erdélyi szászok és Erdély erődtemplomos falvai · Többet látni »

Erdély történelme

Erdély történelme sok évszázadon át összefonódott a magyar nép, az egész Magyarország történetével.

Új!!: Erdélyi szászok és Erdély történelme · Többet látni »

Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig

Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig szervesen összefonódott egész Magyarország korabeli történelmével.

Új!!: Erdélyi szászok és Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig · Többet látni »

Erdélyi belháború

Az erdélyi belháború egy polgárháborús konfliktus volt az Erdélyi Fejedelemségben 1611-ben.

Új!!: Erdélyi szászok és Erdélyi belháború · Többet látni »

Erdélyi Fejedelemség (1570–1711)

Az Erdélyi Fejedelemség (vagy Erdel Prensliği), a rákosi végzésre hivatkozva, a mohácsi csatavesztést követő kettős királyválasztás következményeként 1570-ben, a speyeri szerződés által létrejött történelmi államalakulat, az Oszmán Birodalom vazallus állama, amely jelentős szerepet töltött be a kora újkori magyar történelemben.

Új!!: Erdélyi szászok és Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) · Többet látni »

Erdélyi Fejedelemség (1711–1867)

Az Erdélyi Fejedelemség (Habsburg birodalmi tartományként) 1765-től Erdélyi Nagyfejedelemség magyar koronatartomány, 1804-től pedig osztrák koronatartomány, 1860, Chambers's Encyclopaedia based on Brockhaus Enzyklopädie, 10th Edition volt, amelyet a Habsburg Birodalom (később Osztrák Birodalom) Habsburg-házi és Habsburg-Lotaringiai-házi uralkodói uraltak. Miután az oszmánokat kiűzték a középkori Magyar Királyság területeinek nagy részéből, a Rákóczi-szabadságharc (1703-1711) bukása után a Habsburg-dinasztia az Erdélyi Fejedelemség egykori területeit követelte a címükben, a " Magyar király " címben. Az 1848-as forradalom idején a magyar kormány az 1848. évi áprilisi törvényekkel kikiáltotta az uniót Erdéllyel. Az erdélyi országgyűlés május 30-i megerősítése és a király június 10-i jóváhagyása után Erdély ismét Magyarország, valamint a szabadságharc idején fennálló Magyar Állam szerves részévé vált. Meg kell itt jegyezni, hogy e döntés eredményeként az erdélyi románok 1848-as forradalmi mozgalma végül az unió miatt szembefordult a magyar forradalommal, és Erdélyben polgárháborús viszonyok alakultak ki a román és magyar foradalmi erők között, amelyek a polgári áldozatai is voltak. A forradalom bukása után az Olmützi alkotmány kimondta, hogy az Erdélyi Fejedelemség Magyarországtól teljesen független, külön koronaföld legyen.. (Section I, Art.

Új!!: Erdélyi szászok és Erdélyi Fejedelemség (1711–1867) · Többet látni »

Erdélyi fejedelmi tanács

Az erdélyi fejedelmi tanács (status consilium) az erdélyi fejedelmek tanácsadó testülete volt.

Új!!: Erdélyi szászok és Erdélyi fejedelmi tanács · Többet látni »

Erdélyi Helikon

Erdélyi Helikon havonta megjelenő szépirodalmi és kritikai folyóirat.

Új!!: Erdélyi szászok és Erdélyi Helikon · Többet látni »

Erdélyi Múzeum (Gundelsheim)

Az Erdélyi Múzeum (németül: Siebenbürgisches Museum) a németországi Gundelsheimben található, az erdélyi szászok és más, ebben a többnemzetiségű régióban velük együtt élő erdélyi etnikai csoport kulturális örökségének védelmére, megőrzésére és dokumentálására hivatott létrejönni.

Új!!: Erdélyi szászok és Erdélyi Múzeum (Gundelsheim) · Többet látni »

Erdélyi Múzeum-Egyesület

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) az erdélyi tudományos és irodalmi élet fellendítésére Kolozsvárt alakult egyesület.

Új!!: Erdélyi szászok és Erdélyi Múzeum-Egyesület · Többet látni »

Erdélyi napló-, emlékirat- és történetírók listája

Az erdélyi krónikások, napló- és emlékiratírók, történetírók munkái alapvető forrásmunkák Erdély történelmének és művelődéstörténetének tanulmányozásához.

Új!!: Erdélyi szászok és Erdélyi napló-, emlékirat- és történetírók listája · Többet látni »

Erdélyi Nemzeti Múzeum

Az Erdélyi Nemzeti Múzeum vagy Erdélyi Múzeum, alapításkori hivatalos nevén Erdélyi Országos Múzeum 1859-ben alapított, az Erdélyi Múzeum-Egyesület által működtetett intézmény.

Új!!: Erdélyi szászok és Erdélyi Nemzeti Múzeum · Többet látni »

Erdélyi szász

#ÁTIRÁNYÍTÁS Erdélyi szászok.

Új!!: Erdélyi szászok és Erdélyi szász · Többet látni »

Erdélyi szász evangélikus püspökök listája

A nagyszebeni evangélikus székegyház A berethalmi erődtemplom Az alábbi lista az erdélyi szász evangélikus püspököket, más néven szuperintendenseket tartalmazza, hivatali idő szerinti sorrendben.

Új!!: Erdélyi szászok és Erdélyi szász evangélikus püspökök listája · Többet látni »

Erdélyi szász költők, írók listája

Ez a lista az erdélyi szász szerzők névsorát tartalmazza betűrendben, évszámmal ellátva.

Új!!: Erdélyi szászok és Erdélyi szász költők, írók listája · Többet látni »

Erdélyi szász nyelv

Németek lakta területek Romániában 1918-ban (a mai romániai megyékre kivetítve) Az erdélyi szász nyelvet a német nyelv legtávolabbi dialektusának tartják számon, melyet ma már nagyon kevesen beszélnek Erdélyben.

Új!!: Erdélyi szászok és Erdélyi szász nyelv · Többet látni »

Erdélyi szász univerzitás

Az erdélyi szász univerzitás vagy szász universitas vagy szász egyetem (latinul universitas saxonum, németül Nationsuniversität) az erdélyi szászok önkormányzati szerve volt 1486-tól 1876-ig; ezt követően alapítványként működött 1937-ig.

Új!!: Erdélyi szászok és Erdélyi szász univerzitás · Többet látni »

Erdélyi vérengzés (1848–49)

Avram Iancu román felkelővezér Az erdélyi vérengzés néven elhíresült magyarellenes támadások 1848.

Új!!: Erdélyi szászok és Erdélyi vérengzés (1848–49) · Többet látni »

Erdélyi-hegyalja

bélyeg Az Erdélyi-hegyalja Fehér megye központi részén, a Torockói-hegység és a Maros völgye között fekszik.

Új!!: Erdélyi szászok és Erdélyi-hegyalja · Többet látni »

Erdélyi–török háború (1612–13)

Az erdélyi–török háború (1612–13) az Erdélyi Fejedelemség és az Oszmán Birodalom közt tört ki.

Új!!: Erdélyi szászok és Erdélyi–török háború (1612–13) · Többet látni »

Erich Bergel

Erich Bergel (Barcarozsnyó, 1930. június 1. – Ruhpolding, 1998. május 3.) erdélyi szász karmester.

Új!!: Erdélyi szászok és Erich Bergel · Többet látni »

Erich Jekelius

Erich Wolfgang Jekelius (Hosszúfalu, 1889. augusztus 2. – Bissingen, 1970. november 27.), erdélyi szász paleontológus, geológus, geneológus, Románia egyik vezető őslénykutatója.

Új!!: Erdélyi szászok és Erich Jekelius · Többet látni »

Erked

Erked (románul Archita, németül Arkeden, szászul Ärkeden) falu Romániában, Maros megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Erked · Többet látni »

Erzsébetváros (Románia)

A vár 210px Erzsébetváros, 1733-ig Ebesfalva (románul Dumbrăveni, 1930-ig Ibașfalău vagy Elisabetopole, németül Elisabethstadt vagy Eppeschdorf, szászul Appeschterf, latinul Elisabetopolis) város Romániában, Erdélyben, Szeben megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Erzsébetváros (Románia) · Többet látni »

Evangélikus templom (Marosvásárhely)

A marosvásárhelyi evangélikus templom a Régikórház (Spitalul Vechi) utca 7.

Új!!: Erdélyi szászok és Evangélikus templom (Marosvásárhely) · Többet látni »

Fazsindely

Uszkai porta istállója Zsindelytető Zakopanéban, tetőablakokkal A dragomérfalvi fatemplom tetőzete Francia zsindelytípusok a 15–16. században Zsindely hasítása A Közép-Európában elterjedt kézivonó pad A fazsindely (zsindely) egy-két centiméter vastag, hat–tizenöt centiméter széles, harminc–hatvan centiméter hosszú, hasított vagy fűrészelt fából készült tetőfedő anyag, illetve a belőle készült tető (kisebb elemekből álló, ún. pikkelyes fedés).

Új!!: Erdélyi szászok és Fazsindely · Többet látni »

Fófeld

250px 270px Fófeld, 1910-től 1918-ig Hóföld (erdélyi szász nyelven Hiufält) falu Romániában, Erdélyben, Szeben megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Fófeld · Többet látni »

Földszin

Földszin (1937-ig Felța,, helyi szász nyelvjárásban Fälzendref) falu Romániában, Erdélyben, Szeben megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Földszin · Többet látni »

Földvári csata (1529)

A földvári csata (románul Bătălia de la Feldioara, németül Schlacht bei Marienburg, vagy Schlacht bei Märrembirg) a német-osztrák-magyar sereg és moldvai sereg között lezajlott csata a Brassó melletti Barcaföldvár közelében I. Ferdinánd osztrák főherceg és IV. Péter moldvai vajda között.

Új!!: Erdélyi szászok és Földvári csata (1529) · Többet látni »

Fönlaki csata

A fönlaki csata Cserni Jován és I. János magyar király között lezajlott ütközet, amely a délvidéki szerbek győzelmét hozta.

Új!!: Erdélyi szászok és Fönlaki csata · Többet látni »

Főrendiház

Főrendiházi képviselők 1865 körül A Főrendiház a magyar országgyűlés felsőháza volt, amely jogilag 1926-ig állt fenn, ám ténylegesen csak 1918.

Új!!: Erdélyi szászok és Főrendiház · Többet látni »

Február 4.

Névnapok: Csenge, Ráhel + Anderz, Andos, András, André, Andrea, Androméda, Bereniké, Csengele, Gabriella, Gilbert, Holló, Janka, Johanna, Kada, Ormos, Rabán, Ráchel, Rákhel, Rákis, Róbert, Robertó, Robin, Robinzon, Ronalda, Ronett, Ronetta, Veron, Verona, Veronika, Veronka, Funda.

Új!!: Erdélyi szászok és Február 4. · Többet látni »

Fehér vármegye

Mátyás király halálakor 260px Alsó- és Felső-Fehér vármegyék egy 1862-es térképen Fehér vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Erdélyben Gyula–Fehérvár központtal.

Új!!: Erdélyi szászok és Fehér vármegye · Többet látni »

Fehéregyháza

Fehéregyháza (románul Albești, 1924-ig Ferihaz, helyi ejtés szerint Feriaz, németül Weißkirch bei Schäßburg) falu Romániában, Erdélyben, Maros megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Fehéregyháza · Többet látni »

Fekete templom

A Fekete templom télen 250px 250px 250px A brassói szász evangélikus Fekete templom Románia legnagyobb temploma, egyben az európai gótika legkeletebbre fekvő jelentős alkotása.

Új!!: Erdélyi szászok és Fekete templom · Többet látni »

Fekete utca (Brassó)

A brassói Fekete utca a történelmi központ második leghosszabb utcája.

Új!!: Erdélyi szászok és Fekete utca (Brassó) · Többet látni »

Feketehalmy-Czeydner Ferenc

Vitéz Feketehalmy-Czeydner Ferenc (Piski, 1890. november 22. – Zsablya, 1946. november 5.) magyar katonatiszt (legmagasabb viselt magyar rendfokozata vezérezredes) harcolt az első és a második világháborúban.

Új!!: Erdélyi szászok és Feketehalmy-Czeydner Ferenc · Többet látni »

Feketehalom

A Kotla háromdimenziós képe Az erődtemplom A Kotla Az evangélikus templom belső tere Az evangélikus templom kazettás mennyezete Az ortodox templom A víztározó A Kotla A régi városháza Feketehalom (románul Codlea, németül Zeiden, szászul Zäöeden, latinul Cidium) megyei jogú város (municípium) Romániában, Erdélyben, Brassó megyében, a Barcaságban.

Új!!: Erdélyi szászok és Feketehalom · Többet látni »

Felek

Felek (románul Avrig, németül Freck) város Romániában, Szeben megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Felek · Többet látni »

Felkenyér

Felkenyér (szászul Britsderf) falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Felkenyér · Többet látni »

Fellegvár (vár, Kolozsvár)

Az erőd nyugati kapuja A Bécsi kapu A Belvedere szálló a Fellegvár tetején A szálloda és a kereszt a Kis-Szamos partjáról A Fellegvár (románul Cetățuie) Kolozsváron a Kis-Szamos melletti 405 méter magas dombon levő erődítmény neve.

Új!!: Erdélyi szászok és Fellegvár (vár, Kolozsvár) · Többet látni »

Felmér

Felmér (románul Felmer, németül Felmern, szászul Fälmern) falu Romániában, Brassó megye északnyugati részén.

Új!!: Erdélyi szászok és Felmér · Többet látni »

Felméri erődtemplom

A felméri erődtemplom egy szász evangélikus erődtemplom Romániában, Brassó megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Felméri erődtemplom · Többet látni »

Felsőbánya

A városháza 2017-ben Felsőbánya (románul Baia Sprie, németül Mittelstadt, latinul Mons Medius) város Romániában, Máramaros megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Felsőbánya · Többet látni »

Felsőbudak

Felsőbudak (románul Budacu de Sus) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Felsőbudak · Többet látni »

Felsőszászújfalu

Felsőszászújfalu (románul Satu Nou, régebb Uifalăul Săsesc, németül Oberneudorf, erdélyi szász nyelven Naindref) település Romániában, Beszterce-Naszód megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Felsőszászújfalu · Többet látni »

Fenyőfalva

Fenyőfalva (vagy Brad,, szászul Giresa) falu Romániában, Szeben megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Fenyőfalva · Többet látni »

Fogarasföld

Fogarasföld térképe Fogarasföld, Fogaras vidék Erdély egykori közigazgatási területe, mely a Fogarasi-havasoktól az Olt síkságáig terjedő terület, székhelye Fogaras volt.

Új!!: Erdélyi szászok és Fogarasföld · Többet látni »

Fogarasi vár

A Vörös torony (b) és a Tomori-torony (j), előtérben a Szabó János-bástyával A Tömlöc-bástya, jobboldalt a kapubástyával Az első emeleti loggia A fogarasi vár Romániában, Fogaras város központjában található várkastély.

Új!!: Erdélyi szászok és Fogarasi vár · Többet látni »

Franz Hiemesch

Franz Hiemesch (Brassó, 1849. december 15. – Brassó, 1911. április 4.) erdélyi szász ügyvéd, politikus, Brassó városának polgármestere 1898-tól haláláig.

Új!!: Erdélyi szászok és Franz Hiemesch · Többet látni »

Friedrich Balthes

Friedrich Albert Balthes, egyes forrásokban Fritz Balthes erdélyi szász építész.

Új!!: Erdélyi szászok és Friedrich Balthes · Többet látni »

Friedrich Bömches (politikus)

Friedrich Bömches boori lovag, magyaros írásmóddal Bömches Frigyes (Brassó, 1805 – Brassó, 1866. március 4.) országgyűlési képviselő, Magyar Királyi Kúriai bíró, a III.

Új!!: Erdélyi szászok és Friedrich Bömches (politikus) · Többet látni »

Friedrich Cloos

Friedrich Sigmund Cloos, több forrásban Fritz Cloos (Brassó, 1909. május 1. – Waakirchen, 2004. május 3.) a második világháború végén a Deutsche Arbeiterorganisation Rumäniens vezetője, 1961 és 1987 között a román Securitate ügynöke Nyugat-Németországban.

Új!!: Erdélyi szászok és Friedrich Cloos · Többet látni »

Friedrich Deubel

Friedrich Deubel (Brassó, 1845. január 13. – Brassó, 1933. január 9.) erdélyi szász mészárosmester, entomológus, hegymászó.

Új!!: Erdélyi szászok és Friedrich Deubel · Többet látni »

Friedrich Teutsch

Friedrich Teutsch (Segesvár, 1852. szeptember 16. – 1933. február 11.) teológiai és bölcseleti doktor, egyháztörténész, erdélyi szász evangélikus püspök.

Új!!: Erdélyi szászok és Friedrich Teutsch · Többet látni »

Friedrich Wächter

Friedrich Wächter (Brassó, 1827. – Nagyszeben, 1884. április 26.) Szeben vármegye főispánja, a szászok grófja.

Új!!: Erdélyi szászok és Friedrich Wächter · Többet látni »

Friedrich Wilhelm Seraphin

Friedrich Wilhelm Seraphin, Szinnyeinél Seraphin Frigyes Vilmos (Nagyszeben, 1861. május 5. – Brassó, 1909. január 1.) erdélyi szász tanár, író, történész.

Új!!: Erdélyi szászok és Friedrich Wilhelm Seraphin · Többet látni »

Galacfalva

Galacfalva, 1912-ig Galac falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Galacfalva · Többet látni »

Garat (település)

Garat (1931-ig Ștena) falu Romániában, Erdélyben, Brassó megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Garat (település) · Többet látni »

Gavriil Munteanu

Gavriil Munteanu (Vingárd, 1812. február – Brassó, 1869. december 29.) román műfordító, tanár.

Új!!: Erdélyi szászok és Gavriil Munteanu · Többet látni »

Görög templom (Brassó)

A brassói görög templom Felirat a templomon az alapítók nevével: a használt ábécé a görög és a cirill keveréke A templom városfal felőli oldalán álló Lőportorony A brassó-belvárosi Szentháromság („görög”) ortodox templom az egykori Lópiac, a mai Gheorghe Barițiu utca 12.

Új!!: Erdélyi szászok és Görög templom (Brassó) · Többet látni »

Georg Daniel Teutsch

Georg Daniel Teutsch (Segesvár, 1817. december 2. – Nagyszeben, 1893. július 2.) erdélyi szász történész, evangélikus püspök.

Új!!: Erdélyi szászok és Georg Daniel Teutsch · Többet látni »

Georg von Reicherstorffer

Georg von Reicherstorffer (Nagyszeben, 1495. k. – Prossnitz, 1554 k.) erdélyi szász történetíró és térképész.

Új!!: Erdélyi szászok és Georg von Reicherstorffer · Többet látni »

Geréb (egyértelműsítő lap)

*Geréb (Hrábzke), szlovákiai község.

Új!!: Erdélyi szászok és Geréb (egyértelműsítő lap) · Többet látni »

Geréb (tisztség)

A geréb tisztség, német nyelven Gräve (Graf.

Új!!: Erdélyi szászok és Geréb (tisztség) · Többet látni »

Gerdály

Gerdály kísértetfalu Romániában, Szeben megye keleti határán.

Új!!: Erdélyi szászok és Gerdály · Többet látni »

Gernot Nussbächer

Gernot Nussbächer (Brassó, 1939. augusztus 22. – Brassó, 2018. június 21.) erdélyi szász történész, levéltáros.

Új!!: Erdélyi szászok és Gernot Nussbächer · Többet látni »

Gheorghe Lazăr (pedagógus)

Gheorghe Lazăr, magyaros írásmóddal Lázár György (Felek, Szeben vármegye, 1779. június 5. – Felek, 1823. szeptember 17.) román pedagógus, író, görögkeleti lelkész és teológus.

Új!!: Erdélyi szászok és Gheorghe Lazăr (pedagógus) · Többet látni »

Ghiczy András

Ghiczy (vagy Ghyczy, Ghiczi, Géczy, Géczi) András (? – 1614) erdélyi fejedelemjelölt, Báthory Gábor fejedelemnek egyaránt volt a kegyeltje és az ellenfele; az 1610-es évek első felében az erdélyi történelem egyik ismert szereplője.

Új!!: Erdélyi szászok és Ghiczy András · Többet látni »

Goblinus

Goblinus, Alfred fia Göbl (Szebenszék, 1325 előtt – Gyulafehérvár, 1386. március 27. és május 28. között) erdélyi katolikus püspök volt 1376.

Új!!: Erdélyi szászok és Goblinus · Többet látni »

Goriupp Aliz

Goriupp Aliz (Buziásfürdő, 1894. augusztus 18. – Budapest, 1979. február 4.) könyvtáros, sajtótörténész, bibliográfus.

Új!!: Erdélyi szászok és Goriupp Aliz · Többet látni »

Gottfried Capesius

Gottfried Capesius (1815. november 27. – Nagyszeben, 1880. szeptember 11.) evangélikus gimnáziumi igazgató.

Új!!: Erdélyi szászok és Gottfried Capesius · Többet látni »

Gründlerek

A gründlerek (Gründe: szűk völgyek) a déli Szepesség lakói.

Új!!: Erdélyi szászok és Gründlerek · Többet látni »

Gruzda János

Gruzda János (Tövis, 1881. november 18. – Zalatna, 1953. november 3.) romániai magyar festő.

Új!!: Erdélyi szászok és Gruzda János · Többet látni »

Guraró

A főutca az ortodox templommal kallómalom a bukaresti falumúzeumban A völgyzárógát Guraró (románul Gura Râului, németül Auendorf) falu Romániában, Erdélyben, Szeben megyében, a Szebeni-Hegyalja tájegységben, az azonos nevű község központja.

Új!!: Erdélyi szászok és Guraró · Többet látni »

Guraszáda

jobbra utolsó ítélet Guraszáda falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Guraszáda · Többet látni »

Gustav Gräser

Gustav Arthur Gräser (Brassó, 1879. február 16. – München, 1958. október 27.) erdélyi szász származású spirituális tanítómester és művész, ismert filozófus és pacifista.

Új!!: Erdélyi szászok és Gustav Gräser · Többet látni »

Gustav Kisch

Gustav Kisch, vagy Gustav Oswald Kisch (Beszterce, 1869. március 26. – Kolozsvár, 1938. június 1.) - nyelvész, germanista és protestáns teológus, természettudós, a német nyelv és irodalom professzora Kolozsváron.

Új!!: Erdélyi szászok és Gustav Kisch · Többet látni »

Gyergyóremete

Gyergyóremete (románul Remetea) falu Romániában, Hargita megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Gyergyóremete · Többet látni »

Gyulafehérvár

Gyulafehérvár környéke 1770 körül Gyulafehérvár vagy III. Károly magyar király után Károlyfehérvár (románul Bălgrad, majd Alba Iulia, németül Karlsburg, vagy Weissenburg, latinul Apulum, szászul Keist) város Romániában, Fehér megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Gyulafehérvár · Többet látni »

Gyulafehérvári főegyházmegye

A Gyulafehérvári főegyházmegye a történelmi Erdély területét magába foglaló római katolikus részegyház Romániában.

Új!!: Erdélyi szászok és Gyulafehérvári főegyházmegye · Többet látni »

Gyulafehérvári román nagygyűlés

A gyulafehérvári gyűlés résztvevői határozat felolvasása közben A gyulafehérvári román nagygyűlést 1918.

Új!!: Erdélyi szászok és Gyulafehérvári román nagygyűlés · Többet látni »

Haller-kastély (Zoltán)

A zoltáni Haller-kastély műemlék épület Romániában, Maros megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Haller-kastély (Zoltán) · Többet látni »

Halmágy

Halmágy (románul Hălmeag, németül Halmagen, szászul Halmajen) falu Romániában, Erdélyben, Brassó megyében, Fogarastól 18 km-re kelet-északkeletre, az Olt jobb partján.

Új!!: Erdélyi szászok és Halmágy · Többet látni »

Harald Siegmund

Harald Siegmund (Brassó, 1930. március 19. – München, 2012. november 22.) erdélyi szász származású író és evangélikus lelkész.

Új!!: Erdélyi szászok és Harald Siegmund · Többet látni »

Hargitaliget

Hargitaliget, másként Szortyogó borvízláp a Hargita-hegységben, a Tolvajos-pataka völgyében található dagadóláp Romániában, Erdélyben, Hargita megyében, Kirulyfürdőtől északkeletre.

Új!!: Erdélyi szászok és Hargitaliget · Többet látni »

Harina

260px 260px Harina (románul Herina, németül Münzdorf, szászul Minzdref) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Harina · Többet látni »

Havasalföld

Havasalföld (más néven: Román-alföld, régen: Munténia, Vlahföld, Oláhország, románul: Țara Românească, latinul: Valachia) Moldva mellett Románia fő történelmi tartománya.

Új!!: Erdélyi szászok és Havasalföld · Többet látni »

Hásság

Az evangélikus templom Hásság falu Romániában, Erdélyben, Szeben megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Hásság · Többet látni »

Házsongárdi temető

A Házsongárdi temető Kolozsvár történelmi temetőkertje, melynek bejárata a Petőfi utcából nyílik.

Új!!: Erdélyi szászok és Házsongárdi temető · Többet látni »

Hégen

Hégen (1964-ig Hendorf,, szászul Händerf) falu Romániában, Szeben megyében, az azonos nevű község központja.

Új!!: Erdélyi szászok és Hégen · Többet látni »

Hétúr

Hétúr (szászul Marembriχ) falu Romániában, Maros megyében, Segesvár közelében.

Új!!: Erdélyi szászok és Hétúr · Többet látni »

Hétfalu

Hétfalu a Romániában, Erdélyben, a Barcaság délkeleti szegletében, Brassótól keletre, a Nagykőhavas északi lábánál fekvő hét település együttes neve.

Új!!: Erdélyi szászok és Hétfalu · Többet látni »

Hídelve

Kolozsvár térképe 1897-ből Hídelve Kolozsvár egyik történelmi városrésze.

Új!!: Erdélyi szászok és Hídelve · Többet látni »

Hídvég (Románia)

Hídvég (románul Hăghig, németül Fürstenberg) falu Romániában, Kovászna megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Hídvég (Románia) · Többet látni »

Hója

A Hója hegygerinc és erdő Kolozsváron, a Törökvágástól nyugatra.

Új!!: Erdélyi szászok és Hója · Többet látni »

Hóstát (Kolozsvár)

Kolozsvár a 17. század közepén a városfalakon kívüli hóstátokkal Kolozsvárnak a keleti és az északi várfalakon kívüli peremnegyedeit a 19. századig hóstátokként ismerték.

Új!!: Erdélyi szászok és Hóstát (Kolozsvár) · Többet látni »

Höltövény

Höltövény (románul Hălchiu, németül Heldsdorf vagy Hültzdorf, szászul Hölzdorf) falu Romániában Brassó megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Höltövény · Többet látni »

Höltövényi erődtemplom

A höltövényi erődtemplom egy gótikus templomépület és a hozzá tartozó kettős várfal volt a barcasági Höltövényen.

Új!!: Erdélyi szászok és Höltövényi erődtemplom · Többet látni »

Heinrich Melas

Heinrich Melas (Szászsebes, 1829. augusztus 12. – Segesvár, 1894. november 23.) erdélyi szász ügyvéd, költő, műfordító.

Új!!: Erdélyi szászok és Heinrich Melas · Többet látni »

Helmut Sadler

Helmut Sadler (Mirkvásár, 1921. június 23. – Mauer, 2017. június 19.) erdélyi szász származású zeneszerző.

Új!!: Erdélyi szászok és Helmut Sadler · Többet látni »

Heltai Gáspár

Heltai Gáspár (Nagydisznód ?, 1510. ? – Kolozsvár, 1574. ?) reformátor, protestáns lelkész, szépíró, műfordító és nyomdász.

Új!!: Erdélyi szászok és Heltai Gáspár · Többet látni »

Henningfalva

Henningfalva (románul Henig, németül Henningsdorf) település Romániában, Fehér megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Henningfalva · Többet látni »

Herrnhuti Testvérgyülekezet

A Herrnhuti Testvérgyülekezet a Cseh Testvérektől eredeztethető lutheránus, pietista szabadegyház.

Új!!: Erdélyi szászok és Herrnhuti Testvérgyülekezet · Többet látni »

Hesshaimer-villa

A brassói Hesshaimer-villa 1903-ban épült a szász Adolf Hesshaimer kereskedő és családja számára.

Új!!: Erdélyi szászok és Hesshaimer-villa · Többet látni »

Hidegvíz

Hidegvíz, német nyelven Kaltwasser, román nyelven Calvasăr szász település, melyet 1964-ben Nagyselyk-hez csatoltak.

Új!!: Erdélyi szászok és Hidegvíz · Többet látni »

Hoffgreff-énekeskönyv

A Hoffgreff-énekeskönyv a kolozsvári Georg Hoffgreff nyomdájában az 1550-es években kiadott protestáns jellegű gyűjtemény, amely bibliai históriákat és oktató énekeket tartalmaz, kottájukkal együtt.

Új!!: Erdélyi szászok és Hoffgreff-énekeskönyv · Többet látni »

Homoród (Brassó megye)

Homoród (románul Homorod, németül Hamruden vagy Homoroden, szászul Hamruden) község Romániában, Erdélyben, Brassó megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Homoród (Brassó megye) · Többet látni »

Homoródújfalu

Homoródújfalu (románul Satu Nou) falu Romániában Hargita megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Homoródújfalu · Többet látni »

Homoróddaróc

Homoróddaróc (németül Draas, románul Drăușeni) a Királyföld keleti határán fekvő település Romániában, Brassó megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Homoróddaróc · Többet látni »

Honterus-ház

A brassói Honterus-ház egy 19.

Új!!: Erdélyi szászok és Honterus-ház · Többet látni »

Honterusfest

A ''Honterusfest'' 1912-ben A Honterusfest (Honterus-ünnepély) a brassói Johannes Honterus Líceum évente, tanévzáráskor megrendezett népünnepélye volt, mely során a szász diákok, tanárok, és városi polgárok a Brassó melletti Honterus-ligetbe vonultak, ahol vetélkedőket és mulatozást szerveztek, iskolai tanárok és egyházi elöljárók beszédeket tartottak, és kiosztották a legjobb diákoknak járó díjakat.

Új!!: Erdélyi szászok és Honterusfest · Többet látni »

Hortobágy (folyó, Románia)

A Hortobágy a Szeben bal oldali mellékvize Romániában, Erdélyben, Szeben megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Hortobágy (folyó, Románia) · Többet látni »

Hortobágyfalva

Hortobágyfalva (szász nyelven Harwesterf) falu Romániában, Erdélyben, Szeben megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Hortobágyfalva · Többet látni »

Hosszúaszó (Fehér megye)

Az evangélikus erődtemplom jobbra Hosszúaszó (románul Valea Lungă, 1926-ig Hususău, németül Langenthal, helyi szász nyelven Longenduel) falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Hosszúaszó (Fehér megye) · Többet látni »

Hosszúmező

Hosszúmező (románul Câmpulung la Tisa, 1974-ig Câmpulung, ruszinul Dolho Pole, jiddisül דעפאליע, németül Langenfeld) falu Romániában, a történeti Máramarosban, Máramaros megyében, Hosszúmező község központja.

Új!!: Erdélyi szászok és Hosszúmező · Többet látni »

I. Károly magyar király

Thuróczi-krónikában I. Károly (köznapi nevén: Károly Róbert, születési nevén: Caroberto, magyarosan régebben: Róbert Károly; Nápoly, 1288 – Visegrád, 1342. július 16.) Anjou-házi magyar király 1308-tól haláláig.

Új!!: Erdélyi szászok és I. Károly magyar király · Többet látni »

II. András magyar király

Thuróczi-krónikában Az Aranybulla Hősök terén, a Millenniumi emlékmű bal oldali pantheonján Budapesten Gertrúd és II. András II.

Új!!: Erdélyi szászok és II. András magyar király · Többet látni »

II. János magyar király

Szapolyai János Zsigmond (teljes nevén János Zsigmond István,; Buda, Magyar Királyság, 1540. július 7. – Gyulafehérvár, Erdélyi Fejedelemség, 1571. március 14.), a Szapolyai-házból származó magyar király 1540 és 1551, valamint 1556 és 1570 között II.

Új!!: Erdélyi szászok és II. János magyar király · Többet látni »

II. László havasalföldi fejedelem

II.

Új!!: Erdélyi szászok és II. László havasalföldi fejedelem · Többet látni »

II. Rákóczi Ferenc

Felsővadászi II.

Új!!: Erdélyi szászok és II. Rákóczi Ferenc · Többet látni »

III. Vlad havasalföldi fejedelem

Vlad III Tepes III.

Új!!: Erdélyi szászok és III. Vlad havasalföldi fejedelem · Többet látni »

Ilarie Chendi

Ilarie (tkp. Ilarian) Chendi (Darlac, 1871. november 14. – Bukarest, 1913. június 23.) román irodalomkritikus.

Új!!: Erdélyi szászok és Ilarie Chendi · Többet látni »

Illenbák

Illenbák (szász nyelven Ellimbiχ) falu Romániában, Erdélyben, Szeben megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Illenbák · Többet látni »

Ingodály

Ingodály (szászul Ängenduel) elnéptelenedő falu Romániában, Erdélyben, Szeben megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Ingodály · Többet látni »

Ioan Piuariu-Molnar

Ioan Piuariu-Molnar, régebbi magyar forrásokban müllersheimi Molnár János (Cód, 1749. – Nagyszeben, 1815. március 16.) az első okleveles román orvos, az első román nyelvű orvosi könyv szerzője, a kolozsvári orvossebészeti intézet szemészeti tanára, a felvilágosodás egyik legjelentősebb erdélyi román egyénisége.

Új!!: Erdélyi szászok és Ioan Piuariu-Molnar · Többet látni »

Ion Gheorghe Maurer

Ion Gheorghe Maurer (Bukarest, 1902. szeptember 23. – Bukarest, 2000. február 8.) román kommunista politikus, jogász.

Új!!: Erdélyi szászok és Ion Gheorghe Maurer · Többet látni »

Iorga-intézet Nemzetiségtörténeti Osztálya

Iorga-intézet Nemzetiségtörténeti Osztálya, teljes nevén Nicolae Iorga Történettudományi Intézet Nemzetiségtörténeti Osztálya – az 1936-ban Nicolae Iorga neves román történész alapította bukaresti intézmény 1971-ben alakult részlege.

Új!!: Erdélyi szászok és Iorga-intézet Nemzetiségtörténeti Osztálya · Többet látni »

Ippi mészárlás

Az ippi mészárlás egy 1940.

Új!!: Erdélyi szászok és Ippi mészárlás · Többet látni »

Irodalmi levelezés (Erdély)

Irodalmi levelezés a romániai magyarok körében (1918-1980) – írói pályákat és kapcsolatokat, az irodalmi élet mozzanatait közvetlen, kötetlen formában megvilágító írói dokumentáció, az irodalomtörténet nélkülözhetetlen forrása.

Új!!: Erdélyi szászok és Irodalmi levelezés (Erdély) · Többet látni »

IV. Péter moldvai fejedelem

IV.

Új!!: Erdélyi szászok és IV. Péter moldvai fejedelem · Többet látni »

Jakab Elek (történész)

Sírja a Házsongárdi temetőben, apósa, Mike Sándor sírja mögött Szentgericzei Jakab Elek (Szentgerice, 1820. február 13. – Budapest, 1897. július 22.) történész, művelődéstörténész, levéltáros, jogász, a Magyar Tudományos Akadémia levelező (1870), majd rendes (1889) tagja.

Új!!: Erdélyi szászok és Jakab Elek (történész) · Többet látni »

Jakabfalva

Jakabfalva (1920-ig Iacășdorf,, szászul Giukesdref) falu Romániában, Szeben megyében, az azonos nevű község központja.

Új!!: Erdélyi szászok és Jakabfalva · Többet látni »

Jád

260px Községháza Jád (1964-ig Iad,, helyi szász nyelvjárásban Gôt vagy Jôt) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Jád · Többet látni »

Jákótelki református templom

200px A középkori birtokosáról a Jákó családtól kaphatta nevét.

Új!!: Erdélyi szászok és Jákótelki református templom · Többet látni »

Jászkun kerület

Mátyás király halálakor A Jászkun kerület 1279-ben alakult ki, a területére betelepített jászok és kunok önálló közigazgatási egységeként.

Új!!: Erdélyi szászok és Jászkun kerület · Többet látni »

Jövedics

Jövedics (erdélyi szász nyelven Belleschterf) falu Romániában, Maros megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Jövedics · Többet látni »

Július 1.

Névnapok: Annamária, Tihamér + Anilla, Anna, Annabell, Annabella, Annamari, Áron, Denver, Detre, Dévald, Előd, Gyula, Lévi, Ninett, Ninetta, Ninon, Olivér, Tábita, Talita, Teobald, Teobalda, Tibald, Tibold.

Új!!: Erdélyi szászok és Július 1. · Többet látni »

Július 2.

Névnapok: Ottó + Jenő, Manyi, Marcián, Maréza, Mária, Mia, Miett, Mietta, Odin, Ottokár, Sarolt, Várkony.

Új!!: Erdélyi szászok és Július 2. · Többet látni »

Július 4.

Névnapok: Ulrik + Aggeus, Babett, Babetta, Berta, Betta, Betti, Bettina, Erzsébet, Fédra, Felda, Illés, Ince, Karitász, Odiló, Odó, Ódor, Prudencia, Rajmond, Rajmund, Ramón, Szvetlána, Údó, Ulla.

Új!!: Erdélyi szászok és Július 4. · Többet látni »

Június 11.

Névnapok: Barnabás + Barangó, Amábel, Balló, Barabás, Barna, Eta, Etelka, Mábel, Mabella, Paula, Pauletta, Paulin, Rexana, Roxán, Roxána, Rozalinda, Tulipán, Vaszília.

Új!!: Erdélyi szászok és Június 11. · Többet látni »

Június 16.

Névnapok: Jusztin + Ajtony, Arany, Aurélián, Bennó, Círus, Ferenc, Jusztián, Jusztina, Jusztínia, Péter, Pető, Tina, Tinetta.

Új!!: Erdélyi szászok és Június 16. · Többet látni »

Június 25.

Névnapok: Vilmos + Bocsárd, Ivola, Letta, Maxim, Maximilla, Viliam, Vilma, Viola, Violenta, Violett, Violetta, Viorika.

Új!!: Erdélyi szászok és Június 25. · Többet látni »

Jekelius-ház

A Jekelius-ház Brassó egyik legrégebbi fennmaradt épülete; a városerőd azon kevés házainak egyike, melyek sértetlenül vészelték át az 1689-es tűzvészt.

Új!!: Erdélyi szászok és Jekelius-ház · Többet látni »

Johann Artz

Johann Artz, magyaros írásmóddal Artz János (Újegyház, ? – Nagyszeben, 1698. április) erdélyi szász evangélikus lelkész.

Új!!: Erdélyi szászok és Johann Artz · Többet látni »

Johann Barth

Johann Barth erdélyi szász nyomdász, a nagyszebeni Barth-nyomda alapítója.

Új!!: Erdélyi szászok és Johann Barth · Többet látni »

Johann Hedwig

Johann Hedwig (Brassó, 1730. december 8. – Lipcse, 1799. február 18.) erdélyi szász orvos és természettudós.

Új!!: Erdélyi szászok és Johann Hedwig · Többet látni »

Johann Karl Albrich

Johann Karl Albrich, magyaros névformában Albrich János Károly (Újegyház, 1788 – Nagyszeben, 1839. április 22.) erdélyi szász ügyvéd, gimnáziumi tanár.

Új!!: Erdélyi szászok és Johann Karl Albrich · Többet látni »

Johann Kelp

Johann Kelp (Johannes Kelpius, magyarosan Kelp János, Schäßburg, 1673. – Roxborough/Germantown, Pennsylvania, 1708.) erdélyi szász bölcseleti doktor, filozófus.

Új!!: Erdélyi szászok és Johann Kelp · Többet látni »

Johann Lukas Hedwig

Johann Lukas Hedwig (Höltövény, 1802. augusztus 5. – Brassó, 1849. január 8.) zeneszerző.

Új!!: Erdélyi szászok és Johann Lukas Hedwig · Többet látni »

Johann Martin Honigberger

Johann Martin Honigberger (Brassó, 1795. március 10. – Brassó, 1869. december 18.) erdélyi szász orvos, gyógyszerész, orientalista.

Új!!: Erdélyi szászok és Johann Martin Honigberger · Többet látni »

Johann Plecker

Johann Plecker (Brassó, 1780. április 1. – Zajzon, 1850. szeptember 3.) erdélyi szász orvos.

Új!!: Erdélyi szászok és Johann Plecker · Többet látni »

Johann Seivert

Johann Seivert (Nagyszeben, 1735. április 17. – Szenterzsébet, 1785. április 24.) erdélyi szász lelkész, történész, vallástörténész.

Új!!: Erdélyi szászok és Johann Seivert · Többet látni »

Johann Tartler

Johann Tartler (Brassó, 1753. december 15. – 1825. március 26.) erdélyi szász történész, királyi kormánytanácsos, a Lipót-rend lovagja és szász comes.

Új!!: Erdélyi szászok és Johann Tartler · Többet látni »

Johannes Abrahami

Johannes Abrahami, magyaros névalakban Ábrahami János (Prázsmár, ? – Brulya, 1705 júniusa) erdélyi szász evangélikus lelkész, egyházi író.

Új!!: Erdélyi szászok és Johannes Abrahami · Többet látni »

Johannes Benkner (városbíró, ?–1528)

Idősebb Johannes Benkner, magyarosan Benkner János (? – Körösbánya, 1528. július 22.) szász kereskedő, Brassó kapitánya majd bírója.

Új!!: Erdélyi szászok és Johannes Benkner (városbíró, ?–1528) · Többet látni »

Johannes Benkner (városbíró, ?–1565)

Ifjabb Johannes Benkner, magyarosan Benkner vagy Biegner János (? – Brassó, 1565. július 11.) szász kereskedő, Brassó kapitánya majd bírója.

Új!!: Erdélyi szászok és Johannes Benkner (városbíró, ?–1565) · Többet látni »

Johannes Honterus

Johannes Honterus, eredeti nevén Holler (magyarosan: Honterus János) (Brassó, 1498 – Brassó, 1549. január 23.) erdélyi szász származású humanista polihisztor, egyházszervező lutheránus reformátor, természettudós, pedagógus, könyvkiadó és jogász.

Új!!: Erdélyi szászok és Johannes Honterus · Többet látni »

Johannes Honterus-szobor

Johannes Honterus szobra a brassói Honterus-udvarban, a Fekete templom délnyugati tornyának déli homlokzata előtt áll; Brassó első és egyetlen szász emlékműve.

Új!!: Erdélyi szászok és Johannes Honterus-szobor · Többet látni »

Johannes Lapicida-ház

A Johannes Lapicida-ház A Johannes Lapicida-ház (Casa Ioan Zidarul) Besztercén az 1500-as évek táján épült, gótikus stílusban.

Új!!: Erdélyi szászok és Johannes Lapicida-ház · Többet látni »

Josef Barth

Josef Barth, egyes forrásokban magyarosan Barth József (Táblás, 1833. október 19. – Nagyszeben, 1915. július 29.) erdélyi szász flórakutató, evangélikus lelkipásztor.

Új!!: Erdélyi szászok és Josef Barth · Többet látni »

Josef Bedeus von Scharberg

Josef Bedeus von Scharberg, magyaros írásmóddal Bedeus József scharbergi báró (Nagyszeben, 1783. február 2. – Nagyszeben, 1858. április 6.) erdélyi kormányszéki tanácsos, történész.

Új!!: Erdélyi szászok és Josef Bedeus von Scharberg · Többet látni »

Joseph Trausch

Franz Joseph Trausch (Brassó, 1795. február 9. – Brassó, 1871. november 16.), egyes forrásokban Josef Franz Trausch, Szinnyeinél Trausch Ferenc József, erdélyi szász irodalom- és helytörténész, jogász, tisztviselő.

Új!!: Erdélyi szászok és Joseph Trausch · Többet látni »

Julius Römer (botanikus)

Julius Paul Römer (Brassó, 1848. április 21. – Brassó, 1926. október 24.), Szinnyeinél és más korabeli kiadványokban Römer Gyula, erdélyi szász természettudós és tanár, az első erdélyi szász darwinista.

Új!!: Erdélyi szászok és Julius Römer (botanikus) · Többet látni »

Kalács (sütemény)

A kalács finom búzalisztből tejjel, vajjal és tojással dagasztott, kelt, foszlós bélű, édes sült tésztaféle, amelyet a magyar hagyományok szerint ünnepekre készítenek.

Új!!: Erdélyi szászok és Kalács (sütemény) · Többet látni »

Kapu utca

A Kapu utca Brassó egyik turisztikai látványossága, a középkortól kezdve a történelmi központ főutcája és fő kereskedelmi artériája.

Új!!: Erdélyi szászok és Kapu utca · Többet látni »

Karl Ernst Schnell

Karl Ernst Schnell (Brassó, 1866. január 30. – Brassó, 1939. április 21.), egyes forrásokban Carl Ernst Schnell, Brassó városának utolsó szász nemzetiségű polgármestere.

Új!!: Erdélyi szászok és Karl Ernst Schnell · Többet látni »

Karl Kurt Klein

Karl Kurt Klein (Kisfehéregyház, Erdély, Ausztria-Magyarország, 1897. május 6. – Innsbruck, Ausztria, 1971. január 10.) – osztrák újságíró, teológus, germanista és történész.

Új!!: Erdélyi szászok és Karl Kurt Klein · Többet látni »

Karolina tér

A Karolina tér (románul Piața Muzeului) Kolozsvár belvárosában, az Óvárban található; a város legrégebbi piactere.

Új!!: Erdélyi szászok és Karolina tér · Többet látni »

Kasztó

Kasztó falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Kasztó · Többet látni »

Katalin utca (Brassó)

A brassói Katalin utca egyike Bolgárszeg városnegyed két fő utcájának (a másik a Porond utca – Strada Prundului, Angergasse).

Új!!: Erdélyi szászok és Katalin utca (Brassó) · Többet látni »

Katalin-kapu

A Katalin-kapu Brassó egyik, és sokáig az egyetlen délnyugati városkapuja volt.

Új!!: Erdélyi szászok és Katalin-kapu · Többet látni »

Kálbor

Kálbor falu Romániában, Erdélyben, Brassó megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Kálbor · Többet látni »

Kávássy Kristóf

Kávássy Kristóf más alakban Kávásy, Kávási (16. század) Huszt várnagya.

Új!!: Erdélyi szászok és Kávássy Kristóf · Többet látni »

Kächen

A Kächen az erdélyi szászok hagyományos egytálétele.

Új!!: Erdélyi szászok és Kächen · Többet látni »

Kézdiszászfalu

Kézdiszászfalu (románul Săsăuși, németül Sachsendorf) falu Romániában Kovászna megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Kézdiszászfalu · Többet látni »

Könyvégetés

Charles Alexandre Lesueur: Pál apostol és az epheszoszi könyvégetők A könyvégetés a könyvek megsemmisítését jelenti, amelyet általában különböző okokból szoktak megvalósítani.

Új!!: Erdélyi szászok és Könyvégetés · Többet látni »

Körösfői református templom

Körösfő református temploma A körösfői négy fiatornyas református templom 1764-ben épült.

Új!!: Erdélyi szászok és Körösfői református templom · Többet látni »

Kövess Hermann

Báró kövessházi Kövess Hermann (Temesvár; 1854. március 30. – Bécs, 1924. szeptember 22.) erdélyi szász származású katonatiszt, hadmérnök, cs.

Új!!: Erdélyi szászok és Kövess Hermann · Többet látni »

Középfalva

Középfalva (románul Chiuza) település Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Középfalva · Többet látni »

Kútfalva

Kútfalva környéke 1769-1773 között Kútfalva község Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Kútfalva · Többet látni »

Küküllőmagyarós

Küküllőmagyarós, németül Maniersch, más néven Szászmagyaros vagy Magyaros falu Romániában, Maros megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Küküllőmagyarós · Többet látni »

Kőhalmi vár

A kőhalmi vár műemlék Romániában, Brassó megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Kőhalmi vár · Többet látni »

Kőhalom

240px Késő középkori falfestmény töredéke az evangélikus templomban Az evangélikus templom tornya 200px Városháza 240px vár a felújítás után 240px 240px 240px Kőhalom (románul Rupea, 1929-ig Cohalm, korábban néha Uluma, németül Reps, latinul Rupes, szászul Räppes) város Romániában, Brassó megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Kőhalom · Többet látni »

Kőhalomszék

Kőhalomszék (másként Kőhalom szék, Kőhalom-szék vagy Kosd szék, németül Stuhl Reps, erdélyi szász nyelven Stuhl Räppes) különleges közigazgatási egység volt a Magyar Királyságban, Erdélyben: az erdélyi szász székek egyike volt a 14. századtól 1876-ig.

Új!!: Erdélyi szászok és Kőhalomszék · Többet látni »

Kelemen Lajos-emlékkönyv

Kelemen Lajos-emlékkönyv megjelent 1947-ben Kelemen Lajos 70; majd 1957-ben 80.

Új!!: Erdélyi szászok és Kelemen Lajos-emlékkönyv · Többet látni »

Kelnek

Kelnek (románul Câlnic, németül Kelling, szászul Kellenk) falu Romániában, Fehér megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Kelnek · Többet látni »

Kelneki erődtemplom

A kelneki erődtemplom és vár műemlékké nyilvánított épületegyüttese Romániában, Fehér megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Kelneki erődtemplom · Többet látni »

Kemény Zsigmond Társaság

A Kemény Zsigmond Társaság (rövidítve KZST) 1876-tól 1948-ig Marosvásárhelyen működő irodalmi társaság.

Új!!: Erdélyi szászok és Kemény Zsigmond Társaság · Többet látni »

Keménynagyszőlős

Keménynagyszőlős, 1912-ig Nagyszőllős (románul Seleuș, vagy Seleușul Mare, németül Großalisch, szászul Grusoëleš) falu Romániában, Maros megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Keménynagyszőlős · Többet látni »

Kenyérmező

Kenyérmező illusztrált képe az 1870-es kiadású ''Magyarország képek''-ben című sorozatból. Az illusztrációt a szerkesztő Nagy Miklós készítette. A mai Kenyérmező Al- és Felkenyér között Kenyérmező (románul Câmpul Pâinii) Dél-Erdély területén, Királyföldön elhelyezkedő nagy kiterjedésű mező, amely Szászsebes és Szászváros között van.

Új!!: Erdélyi szászok és Kenyérmező · Többet látni »

Kenyérmezei csata

A kenyérmezei csata az Alkenyér (Zsibód) melletti Kenyérmezőn történt ütközet 1479.

Új!!: Erdélyi szászok és Kenyérmezei csata · Többet látni »

Kerc

Kerc (románul Cârța, németül Kertz, szászul Kierz) falu Romániában, Szeben megyében, az azonos nevű község központja.

Új!!: Erdélyi szászok és Kerc · Többet látni »

Kerelőszentpáli csata

Báthory István Bekes Gáspár A kerelőszentpáli csata (szentpáli ütközet) 1575.

Új!!: Erdélyi szászok és Kerelőszentpáli csata · Többet látni »

Keresztényfalva

Keresztényfalva (szászul: Noscht) falu Romániában, Brassó megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Keresztényfalva · Többet látni »

Keresztényfalvi erődtemplom

A keresztényfalvi erődtemplom eredetileg a 13. században emelt, később várfallal körülvett, majd a 19.

Új!!: Erdélyi szászok és Keresztényfalvi erődtemplom · Többet látni »

Kereszténysziget

Kereszténysziget (románul Cristian, németül Grossau, vagy Gross-Aue) falu Romániában Szeben megyében, Nagyszebentől 9 km-re nyugatra, az azonos nevű község központja.

Új!!: Erdélyi szászok és Kereszténysziget · Többet látni »

Keresztvár

180px 180px Ortodox templom Keresztvár, 1905-ig Nyén (másképp Nyién, románul Teliu, népiesen Tiei, németül Thell vagy (történeti) Kreuzburg): falu Romániában, Erdélyben, Brassó megyében, Keresztvár község központja.

Új!!: Erdélyi szászok és Keresztvár · Többet látni »

Kerlés

Evangélikus templom Kerlés falu Romániában, Beszterce-Naszód megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Kerlés · Többet látni »

Kinizsi Pál (regény)

A Kinizsi Pál Tatay Sándor 1955-ben írt ifjúsági regénye.

Új!!: Erdélyi szászok és Kinizsi Pál (regény) · Többet látni »

Királyföld

Királyföld a középkori Erdély térképén. (A déli részen, itt szürke színnel van jelölve.) Királyföld (latinul Fundus Regius, németül Königsboden, románul Pământul Crăiesc) a Nagy-Küküllő és az Olt közötti történelmi tájegység neve.

Új!!: Erdélyi szászok és Királyföld · Többet látni »

Királyhalma

Királyhalma (vagy Craihalma,, szász nyelven Kenegsbarich) falu Romániában, Erdélyben, Brassó megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Királyhalma · Többet látni »

Kirulyfürdő

Kirulyfürdő (románul Băile Chirui) üdülőtelep Romániában Hargita megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Kirulyfürdő · Többet látni »

Kisapold

Nincs leírás.

Új!!: Erdélyi szászok és Kisapold · Többet látni »

Kiscsűr

Kiscsűr (románul Șura Mică, németül Kleinscheuern) falu Romániában, Szeben megyében, Nagyszebentől északnyugatra, az azonos nevű község központja.

Új!!: Erdélyi szászok és Kiscsűr · Többet látni »

Kisdemeter

Kisdemeter (erdélyi szász nyelven Woldersdorf) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Kisdemeter · Többet látni »

Kisdisznód

A hegyi templom Kisdisznód (románul Cisnădioara, németül Michelsberg) falu Romániában, Erdélyben, Szeben megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Kisdisznód · Többet látni »

Kisebbség

A kisebbség társadalmi értelemben egy adott társadalmon belül többé-kevésbé elkülöníthető, sajátos azonosságtudattal rendelkező (például etnikai, vallási vagy egyéb) csoport.

Új!!: Erdélyi szászok és Kisebbség · Többet látni »

Kisebbségi humánum

Kisebbségi humánum – a Kárpát-medencében élő magyar kisebbség demokratikus törekvéseinek egyik kulcskifejezése.

Új!!: Erdélyi szászok és Kisebbségi humánum · Többet látni »

Kisekemező

Kisekemező (románul Târnăvioara, németül Kleinprobstdorf) egykor önálló település Erdélyben, Szeben megye területén, jelenleg Kiskapus településrésze.

Új!!: Erdélyi szászok és Kisekemező · Többet látni »

Kisenyed

ortodox fatemplom Kisenyed (szász nyelven Klinonyeten) falu Romániában, Erdélyben, Szeben megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Kisenyed · Többet látni »

Kiskapus

Kiskapus (románul Copșa Mică, németül Kleinkopisch, szászul Klikopesch) város Romániában, Erdélyben, Szeben megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Kiskapus · Többet látni »

Kisludas

Kisludas, az erdélyi szászok nyelvén Gässhiwell, német nyelven Gießhübel, falu Romániában, Erdélyben, Szeben megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Kisludas · Többet látni »

Kispéterfalva

Kispéterfalva, 1912-ig Péterfalva (korábban Petișdorf,, szászul Pitterštref) falu Romániában, Erdélyben, Szeben megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Kispéterfalva · Többet látni »

Kisprázsmár

Kisprázsmár falu Romániában, Brassó megye nyugati határán.

Új!!: Erdélyi szászok és Kisprázsmár · Többet látni »

Kisprázsmári erődtemplom

A kisprázsmári erődtemplom a 13. század elején emelt szász evangélikus templom a Brassó megyei Kisprázsmáron.

Új!!: Erdélyi szászok és Kisprázsmári erődtemplom · Többet látni »

Kisselyk

Kisselyk (románul Șeica Mică, németül Klein-Schelken) falu Romániában Szeben megyében, az azonos nevű község központja.

Új!!: Erdélyi szászok és Kisselyk · Többet látni »

Kissink

Az Olt Kissinknél 200px A templom belső tere 200px Kissink (korábban Cincu Mic) falu Romániában, Erdélyben, Brassó megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Kissink · Többet látni »

Kisszentlászló

Kisszentlászló falu Romániában, Maros megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Kisszentlászló · Többet látni »

Kistalmács

Kistalmács település Romániában, Erdélyben, Szeben megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Kistalmács · Többet látni »

Kistorony

Kistorony (szászul Neppenderf) egykor önálló falu Romániában, Erdélyben, Szeben megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Kistorony · Többet látni »

Kiszsolna

Kiszsolna (románul Jelna, németül Senndorf, az erdélyi szász nyelven Sänderf) falu Romániában, Beszterce-Naszód megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Kiszsolna · Többet látni »

Klaus Johannis

Klaus Werner Johannis (román helyesírással Iohannis) (Nagyszeben, 1959. június 13. –) erdélyi szász politikus, 2000-től 2014-ig Nagyszeben polgármestere, 2002–2013 között a Romániai Német Demokrata Fórum (RNDF) vezetője, 2014-től az ország köztársasági elnöke.

Új!!: Erdélyi szászok és Klaus Johannis · Többet látni »

Kniezsa István

Kniezsa István (Trsztena, 1898. december 1. – Budapest, 1965. március 15.) Kossuth-díjas nyelvész, nyelvtörténész, szlavista, a Magyar Tudományos Akadémia levelező (1939), majd rendes (1947) tagja.

Új!!: Erdélyi szászok és Kniezsa István · Többet látni »

Kolostor utca (Brassó)

A Kolostor utca Brassó turisztikai szempontból egyik legismertebb utcája.

Új!!: Erdélyi szászok és Kolostor utca (Brassó) · Többet látni »

Kolozs vármegye

Kolozs vármegye (románul: Comitatul Cluj, németül: Komitat Klausenburg) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság keleti részében.

Új!!: Erdélyi szászok és Kolozs vármegye · Többet látni »

Kolozsnagyida

Kolozsnagyida, 1911-ig Nagyida (korábban Iuda Mare,, szász nyelven Aide) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Kolozsnagyida · Többet látni »

Kolozsvár

Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca,, néha Clausenburg,, szászul Kleusenburch,, Klojznburg) Románia második legnépesebb városa, Kolozs megye székhelye.

Új!!: Erdélyi szászok és Kolozsvár · Többet látni »

Kolozsvár várfalai és bástyái

Pákey Lajos rajza Kolozsvár bástyáiról és várfal-lőréseiről Kolozsvár várfalai és bástyái középkori eredetűek.

Új!!: Erdélyi szászok és Kolozsvár várfalai és bástyái · Többet látni »

Kolozsvári Tamás

predellájának felirata Kolozsvári Tamás a legkorábbi, a 14. század második és a 15. század első felében élt, név szerint ismert magyar festőművész.

Új!!: Erdélyi szászok és Kolozsvári Tamás · Többet látni »

Konca

Konca (egyes forrásokban Szászszékes, románul Cunța, németül Zeckesdorf, erdélyi szász nyelven Zäckeschdorf) település Romániában, Fehér megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Konca · Többet látni »

Koppenbachi Vilmos

Bergzaberni vagy Koppenbachi Vilmos (Wilhelm von Koppenbach, Rajna-vidék-Pfalz, 1300 k. – Pécs, 1374. június 2., de november 12. előtt) német származású magyar főpap, uralkodói diplomata.

Új!!: Erdélyi szászok és Koppenbachi Vilmos · Többet látni »

Kora újkori magyar történelem

Kora újkori magyar történelem alatt a 16–18.

Új!!: Erdélyi szászok és Kora újkori magyar történelem · Többet látni »

Kornis család

archivedate.

Új!!: Erdélyi szászok és Kornis család · Többet látni »

Kovács András (művészettörténész)

Kovács András (Marosvásárhely, 1946. augusztus 19. –) romániai magyar művészettörténész és művelődéstörténész, 2010-től a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja.

Új!!: Erdélyi szászok és Kovács András (művészettörténész) · Többet látni »

Kovács Ferenc (irodalomtörténész)

Kovács Ferenc (Kolozsvár, 1927. november 17. – Kolozsvár, 2006. október 10.) – irodalomtörténész, műfordító, hangjátékíró, a kolozsvári magyar rádió műsorszerkesztője 1955 és 1985 között, majd 1989 után.

Új!!: Erdélyi szászok és Kovács Ferenc (irodalomtörténész) · Többet látni »

Kovács István (történész)

Nagyajtai Kovács István (Nagyajta, 1799. május 3. – Kolozsvár, 1872. január 14.) történész, jogász, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

Új!!: Erdélyi szászok és Kovács István (történész) · Többet látni »

Kovácsok bástyája (Brassó)

A brassói Kovácsok bástyája a 16.

Új!!: Erdélyi szászok és Kovácsok bástyája (Brassó) · Többet látni »

Krizba

Krizba (románul Crizbav, németül Krebsbach) falu Romániában (Erdély, Brassó megye).

Új!!: Erdélyi szászok és Krizba · Többet látni »

Kudzsir

A modern városközpont A vasgyár 1896-ban A régi ortodox templom A művelődési ház a szocialista város főterén Kudzsir (románul Cugir, németül Kudschir) város Romániában, Erdélyben, Fehér megyében, a Kenyérmezőn.

Új!!: Erdélyi szászok és Kudzsir · Többet látni »

Kund (település)

Kund (románul Cund, németül Reussdorf) falu Romániában Maros megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Kund (település) · Többet látni »

Kunok

A kipcsak-szári-kun törzsszövetség területe 1200 körül. A terület sohasem állt egységes, központi vezetés alatt, kipcsak vagy kun birodalomról ezért nem beszélhetünk ebben az értelemben A Magyarországon kunok néven ismert nép egy török nyelvű népekből – kipcsakok, sárga ujgurok, ázsiai kunok – álló törzsszövetség volt, amelyik a 11. században jött létre és sokáig nyugtalanította támadásaival a szomszédos keleti szláv, magyar, lengyel, bizánci és délszláv területeket.

Új!!: Erdélyi szászok és Kunok · Többet látni »

Latorvár (település)

Latorvár falu Romániában, Szeben megyében, a Vöröstoronyi-szorosban.

Új!!: Erdélyi szászok és Latorvár (település) · Többet látni »

Lámkerék

Lámkerék (románul Lancrăm, németül Langendorf, szászul Lankenderf) falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében, Szászsebestől északra, a Sebes folyó bal partján.

Új!!: Erdélyi szászok és Lámkerék · Többet látni »

Lépes György (püspök)

Lépes György (1375 körül – Marosszentimre, 1442. március 18.) erdélyi katolikus püspök.

Új!!: Erdélyi szászok és Lépes György (püspök) · Többet látni »

Lópiaci kapu

A brassói Lópiaci kapu a városerőd egyik délnyugati városkapuja volt, mely a 19. században kötötte össze Bolgárszeg külvárosát a városerőddel.

Új!!: Erdélyi szászok és Lópiaci kapu · Többet látni »

Lövölde (Brassó)

A brassói Lövölde a Cenk északnyugati oldalában, a Takácsok bástyája közelében épült kastély és a hozzá tartozó lőtér volt.

Új!!: Erdélyi szászok és Lövölde (Brassó) · Többet látni »

Leánylopás

A próbaházasság és a leánylopás házasságon kívül elismert nemi kapcsolat.

Új!!: Erdélyi szászok és Leánylopás · Többet látni »

Lemnek

Lemnek falu Romániában, Erdélyben, Brassó megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Lemnek · Többet látni »

Lengyel unitáriusok Kolozsváron

A lengyel eklézsia háza Kolozsváron, az Unió (Memorandumului) utcában A lengyel unitáriusok egy csoportja 1660-ban menekült Kolozsvárra.

Új!!: Erdélyi szászok és Lengyel unitáriusok Kolozsváron · Többet látni »

Lesses

Az erődtemplom Románia középpontjára emlékeztető tábla Lesses (1925-ig Șulumberg,, szászul Šinebarχ) falu Romániában, Szeben megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Lesses · Többet látni »

Lippa ostroma (1528–29)

Lippa ostroma tulajdonképpen az 1528 tavasza és 1529 eleje közötti harcokat jelenti Lippa, Karánsebes és Lugos vidékén, amely az erdélyi csapatok és az ottani szerbek között zajlott.

Új!!: Erdélyi szászok és Lippa ostroma (1528–29) · Többet látni »

Ludwig Reissenberger

Ludwig Reissenberger (Nagyszeben, 1819. január 23. – Nagyszeben, 1895. november 27.) erdélyi szász történész, természettudós.

Új!!: Erdélyi szászok és Ludwig Reissenberger · Többet látni »

Lukas Seuler

Lukas Seuler von Seulen (Brassó, 1661. március 19. – Brassó, 1735. augusztus 30.), egyes forrásokban Lucas, Szinnyeinél Seuler Lukács erdélyi szász orvos.

Új!!: Erdélyi szászok és Lukas Seuler · Többet látni »

Lunka Zoltán

Lunka Zoltán (Nyárádszereda, 1970. május 22. –) Romániában született német állampolgárságú félig magyar, félig szász származású ökölvívó.

Új!!: Erdélyi szászok és Lunka Zoltán · Többet látni »

Lutheránus templom (Kolozsvár)

A kolozsvári lutheránus templom a város egyik műemlék temploma a belvárosban, a Bel-Magyar utca és Híd utca sarkán.

Új!!: Erdélyi szászok és Lutheránus templom (Kolozsvár) · Többet látni »

Luxemburgi nyelv

A luxemburgi nyelv elterjedése A luxemburgi nyelv (luxemburgi nyelven: Lëtzebuergesch) A Luxemburgi Nagyhercegség nemzeti nyelve és egyben a franciával és a némettel együtt hivatalos nyelve.

Új!!: Erdélyi szászok és Luxemburgi nyelv · Többet látni »

Luxemburgiak

A luxemburgiaknak elsősorban azokat tekintik akik nemcsak Luxemburg lakói, hanem luxemburgi nyelven beszélnek és a luxemburgi kultúrát követik.

Új!!: Erdélyi szászok és Luxemburgiak · Többet látni »

Magyar Athenas

A Magyar Athenas, Bod Péter összeállításában megjelent irodalmi lexikon, amelyben a szerző 528 író életét és munkásságát ismerteti, s feljegyez továbbá 62 névtelenül megjelent munkát is.

Új!!: Erdélyi szászok és Magyar Athenas · Többet látni »

Magyar Autonóm Tartomány

A Magyar Autonóm Tartomány (MAT) 1952.

Új!!: Erdélyi szászok és Magyar Autonóm Tartomány · Többet látni »

Magyar Állam (1849)

A Magyar Állam, vagy korabeli, régies megnevezésén Magyar Álladalom, egy, a Habsburg Birodalomtól független állam volt az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején.

Új!!: Erdélyi szászok és Magyar Állam (1849) · Többet látni »

Magyar belháború (1526–38)

A magyar belháború (1526–38) névlegesen polgárháborús konfliktus, amely I. (Habsburg) Ferdinánd, valamint magyar hívei és Szapolyai János között zajlott a magyar trónért,A történészek és történelem könyvek sok helyütt ellenkirályokként értékelik a két félt a tényeket figyelembe véve.

Új!!: Erdélyi szászok és Magyar belháború (1526–38) · Többet látni »

Magyar helységnevek (Maros megye)

Ez a magyar városok, magyar, román és az eredetileg szász községek és falvak listája Maros megyében, Erdélyben, Romániában, a jelenlegi megnevezések szerint.

Új!!: Erdélyi szászok és Magyar helységnevek (Maros megye) · Többet látni »

Magyar Királyság

vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.

Új!!: Erdélyi szászok és Magyar Királyság · Többet látni »

Magyar Nép (hetilap)

Magyar Nép Politikai, gazdasági, szépirodalmi képes hetilap.

Új!!: Erdélyi szászok és Magyar Nép (hetilap) · Többet látni »

Magyar szókincs

A magyar nyelv szókincse is arra mutat, hogy a magyar nyelv a finnugor nyelvek családjába tartozik.

Új!!: Erdélyi szászok és Magyar szókincs · Többet látni »

Magyar történelem

Magyar történelem alatt a magyar nép és Magyarország történetét értjük.

Új!!: Erdélyi szászok és Magyar történelem · Többet látni »

Magyar utca (Kolozsvár)

A Magyar utca Kolozsvár egyik legjelentősebb, a középkori város egyik legrégebbi utcája.

Új!!: Erdélyi szászok és Magyar utca (Kolozsvár) · Többet látni »

Magyar–török háború (1375–77)

A magyar–török háború (1375–77) a Magyar Királyság és az Oszmán Birodalom harmadik összecsapása a Balkánon, amelynek végkimenetelét illetően számos kérdés vetődik fel még ma is.

Új!!: Erdélyi szászok és Magyar–török háború (1375–77) · Többet látni »

Magyarberéte

Magyarberéte és környéke egy régi térképen Magyarberéte falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Magyarberéte · Többet látni »

Magyarcserged

Magyarcserged környéke 1769–1773 között Magyarcserged, 1911-ig Nagycserged (vagy Cergăul Mare) falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében, Cserged község központja.

Új!!: Erdélyi szászok és Magyarcserged · Többet látni »

Magyarellenesség

A magyarellenesség (magyargyűlölet, hungarofóbia) az idegengyűlölet egy formája, ami magyarok ellen irányul, célpontjai ma főként a trianoni békeszerződés után alakult, Magyarországgal szomszédos országokban kisebbségben élő magyarok.

Új!!: Erdélyi szászok és Magyarellenesség · Többet látni »

Magyarfenes

Magyarfenes (1889-ig Oláhfenes) falu Romániában, Kolozs megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Magyarfenes · Többet látni »

Magyargoroszló

Magyargoroszló (románul Guruslău, németül Grosslau) falu Romániában, Szilágy megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Magyargoroszló · Többet látni »

Magyarigen

A református parókia Magyarigeni román női viselet a 20. század elején Magyarigen falu Romániában, Fehér megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Magyarigen · Többet látni »

Magyarnemegye

Magyarnemegye (korábban Nimigea Ungurească,, szászul Nindref, jiddisül בענישאר) falu és magyar nyelvsziget Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Magyarnemegye · Többet látni »

Magyarország építészete

Magyarország építészetén a Magyar Királyság és Magyarország területének építészetét értjük a honfoglalástól napjainkig.

Új!!: Erdélyi szászok és Magyarország építészete · Többet látni »

Magyarország és Örményország kapcsolatai

A két ország földrajzi helyzete (narancs: Magyarország, zöld: Örményország) A magyar–örmény kapcsolatok több évszázados múltra tekintenek vissza.

Új!!: Erdélyi szászok és Magyarország és Örményország kapcsolatai · Többet látni »

Magyarország és Románia kapcsolatai

Magyarország és Románia kapcsolatai a magyar külkapcsolatok egyik kiemelt fontosságú, de ellentmondásos részét képezik.

Új!!: Erdélyi szászok és Magyarország és Románia kapcsolatai · Többet látni »

Magyarország nemzetiségei

A magyar Szent Korona országainak ethnográphiai térképe az 1880-ik évi népszámlálás adatai alapján. Budapest 1886 A 2011.

Új!!: Erdélyi szászok és Magyarország nemzetiségei · Többet látni »

Magyarországi nemzetiségek 1848–49-ben

Nemzetiségek aránya Magyarországon (Erdéllyel együtt, de Horvátország nélkül) az 1840-es évek elején Magyarország népességének többségét a 19. században már régóta a nem magyar nemzetiségű lakosság adta.

Új!!: Erdélyi szászok és Magyarországi nemzetiségek 1848–49-ben · Többet látni »

Magyarosítás

A magyarosítás Magyarország azon politikája a 19. század utolsó harmadában és a 20. század első felében, amely a nem magyar nemzetiségű lakosság természetes asszimilációját igyekezett különféle állami intézkedésekkel – jogfosztással, jogszűkítéssel, néha erőszakkal, illetve egyes esetekben gazdasági, személyes előnyök biztosításával – mesterséges módon gyorsítani, vagyis a nemzetiségeket mielőbb kulturálisan beolvasztani a magyarságba.

Új!!: Erdélyi szászok és Magyarosítás · Többet látni »

Major (Románia)

180px Női kozsok Majorból a besztercei múzeum gyűjteményében Major falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Major (Románia) · Többet látni »

Malomárka

260px 260px 200px Malomárka (románul Monariu, németül Minarken, erdélyi szász nyelven Minoarken) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Malomárka · Többet látni »

Maria Schneider (színművész)

Maria Schneider, teljes születési nevén Maria Hélène Schneider, egyes források szerint Marie Christine Gélin (Párizs, 1952. március 27. – Párizs, 2011. február 3.), francia színésznő.

Új!!: Erdélyi szászok és Maria Schneider (színművész) · Többet látni »

Markus Pemflinger

Markus Pemflinger, más írásmóddal Marcus Pempflinger, magyar forrásokban Pemflinger Márk (1480 körül – 1537) erdélyi szász királybíró, földbirtokos.

Új!!: Erdélyi szászok és Markus Pemflinger · Többet látni »

Marosújfalu

200px 200px Marosújfalu, 1910-ig Szászújfalu (vagy Uifalǎul Sǎsesc) egykori falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Marosújfalu · Többet látni »

Marosfelfalu

a református parókia udvarán álló templomrom Marosfelfalu (románul Suseni, németül Pränzdorf, Oberdorf) falu Romániában Maros megyében, Marosfelfalu község központja.

Új!!: Erdélyi szászok és Marosfelfalu · Többet látni »

Marosszentimre

Marosszentimre falu Romániában, Fehér megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Marosszentimre · Többet látni »

Martin Schmeitzel

Martin Schmeitzel (magyarosan Schemitzel Márton; neve előfordul Schmeizel alakban is) (Brassó, 1679. május 28. – Halle an der Saale, 1747. július 20.), erdélyi szász származású történész, heraldikus.

Új!!: Erdélyi szászok és Martin Schmeitzel · Többet látni »

Martontelke

Martontelke (Mártontelke,, korábban Motișdorf) falu Romániában, Erdélyben, Szeben megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Martontelke · Többet látni »

Mathias Miles

Mathias Miles (Medgyes, 1639. február 21. – Nagyszeben, 1686. október 1.) jogtudós, diplomata, történetíró.

Új!!: Erdélyi szászok és Mathias Miles · Többet látni »

Május 26.

Névnapok: Evelin, Fülöp + Aladár, Berengár, Elektra, Evangelina, Filip, Godó, Gyöngyvér, Nyék, Szemere.

Új!!: Erdélyi szászok és Május 26. · Többet látni »

Május 8.

Névnapok: Mihály + Acsád, Akács, Arzéniusz, Décse, Dezideráta, Gécsa, Gejza, Géza, Gyécsa, Győző, Iduna, Ottokár, Péter, Pető, Stella, Ulla.

Új!!: Erdélyi szászok és Május 8. · Többet látni »

Márpod

260px Márpod (románul és németül Marpod, helyi szász nyelvjárásban Muerpeth) falu Romániában, Szeben megyében, Nagyszebentől északkeletre.

Új!!: Erdélyi szászok és Márpod · Többet látni »

Márton Áron

Márton Áron katolikus pap, Erdély püspöke, címzetes érsek.

Új!!: Erdélyi szászok és Márton Áron · Többet látni »

Mártonfalva

jobbra Iskola Mártonfalva (Szászmártonfalva, Martonfalva, románul Metiș, 1925-ig Metișdorf, németül Martinsdorf) falu Romániában, Szeben megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Mártonfalva · Többet látni »

Mártonhegy (Románia)

Mártonhegy (szászul Mirtesbärch) falu Romániában, Szeben megye keleti részén.

Új!!: Erdélyi szászok és Mártonhegy (Románia) · Többet látni »

Méhkertek

Méhkertek Brassó városnegyede, külterületi lakott hely a városközponttól északra, a vasúton túl, a Vidombák mentén.

Új!!: Erdélyi szászok és Méhkertek · Többet látni »

Müncheni kódex

A Müncheni kódex a legkorábbi magyar bibliafordításnak, a 15.

Új!!: Erdélyi szászok és Müncheni kódex · Többet látni »

Medgyes

Medgyes (románul Mediaș, németül Mediasch, szászul Medwisch vagy Medwesch) megyei jogú város Romániában, Erdélyben, Szeben megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Medgyes · Többet látni »

Medgyes építészeti emlékei

Az evangélikus templom 190px A Schneiderturm 220px 220px Medgyes építészeti emlékei – a műemlékként nyilvántartott vagy más okból nevezetes épületek – többnyire a város várfalakkal körülvett régi központjában vagy e városmag közvetlen szomszédságában helyezkednek el.

Új!!: Erdélyi szászok és Medgyes építészeti emlékei · Többet látni »

Medgyes magyar irodalmi élete

Medgyes magyar irodalmi élete – A szászság egyik jelentős központjaként ismert városba, amelynek akkor még latin nyelvű kegyesrendi gimnáziumában Dugonics András is tanított, csak II. József 1786-os rendelete nyomán indult meg a románság és magyarság lassú betelepedése.

Új!!: Erdélyi szászok és Medgyes magyar irodalmi élete · Többet látni »

Medgyes ostroma (1534)

Medgyes ostromát Szapolyai János és I. (Habsburg) Ferdinánd magyar és szász hívei indították, a moldvai és havasalföldi vajda segítségével Lodovico Gritti olasz kereskedő, bankár, Magyarország kormányzója ellen, aki a szeben vármegyei Medgyes várába zárkózott be a zsoldosaival. Gritti 1529-ben ajánlotta fel szolgálatait Szapolyainak, aki ezért jutalmul rengeteg címmel ruházta fel és kormányzóvá nevezte ki. Gritti vagyonosabb ember lévén nagyobb tekintélyre tett szert Magyarországon mint Szapolyai és a nagyravágyó politikus önálló útra lépett. Egyszerre próbált a Habsburgok felé is közeledni, amit Szapolyai kiismert, de minthogy Gritti Pargali Ibrahim nagyvezír barátja és kegyence volt, nem léphetett fel ellene nyíltan, mert különben elvesztené I. Szulejmán szultán támogatását, ugyanis tőle függött, hogy megállja-e a helyét Ferdinánddal szemben a magyar trónért vívott harcban. Gritti önkényeskedése sokkolta Szapolyai és Ferdinánd híveit is egyaránt, a főbb magyar vezetők között pedig elégedetlenséget és féltékenységet szült (mint rendesen), hogy jelentős jövedelemmel bíró állami vagyont, így a királyi várak és sóbányák hasznát is rábízta Szapolyai. Gritti nem ismert korlátokat, ha ellenségeit félre akarta állítani. Szapolyainak már létkérdése volt Gritti eltávolítása, így amikor az meggyilkolta Czibak Imre váradi püspököt, akkor Erdélyben, a háború alatt először és egyben utoljára, eddig példátlan módon a két tábor hívei Majláth István vezetésével összefogtak és a Medgyesen székelő Grittit fiaival együtt beszorították. Az eredetileg segítségre küldött moldvai sereg is az ellenséghez csatlakozott és Gritti végzete beteljesült. Szulejmán nem büntette meg Szapolyait, mert régóta gyanakodott arra, hogy Gritti Konstantinápolyból Velencébe titkos jelentéseket küld a dózse kormányának. Szapolyai javára volt, hogy az 1530-as évek közepétől megromlott a porta és a tengeri köztársaság viszonya, s alig három évvel Medgyes ostroma után háború robbant ki a két hatalom között. Pargali nagyvezírt is két év múlva kivégezték, Szulejmán pedig elengedte Szapolyainak a Medgyesen történteket, ami Bécsnek rendkívül rosszul jött, mert ekkor minden követ megmozgatott, hogy Szapolyait török támadás állítsa félre.

Új!!: Erdélyi szászok és Medgyes ostroma (1534) · Többet látni »

Medgyesi gyűlés (1919)

Az 1919.

Új!!: Erdélyi szászok és Medgyesi gyűlés (1919) · Többet látni »

Medgyesszék

Medgyesszék (németül Mediascher Stuhl) különleges közigazgatási egység volt a Magyar Királyságban, Erdélyben: az erdélyi szász székek egyike.

Új!!: Erdélyi szászok és Medgyesszék · Többet látni »

Meister Éva

Meister Éva (Olthévíz, 1956. május 2. –) erdélyi származású, magyar színművész, rendező.

Új!!: Erdélyi szászok és Meister Éva · Többet látni »

Melitta Rühn

Melita Rühn, házassága után Fleischer (Nagyszeben, 1965. április 19. –) világbajnok és olimpiai ezüstérmes román szertornász, edző.

Új!!: Erdélyi szászok és Melitta Rühn · Többet látni »

Mese (Románia)

Mese (románul Meșendorf, németül Meschendorf, a szász nyelven Meschenderf) település Romániában, Brassó megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Mese (Románia) · Többet látni »

Meszesi kapu

A meszesi kapu látképe Porolissumból nézve A Meszesi kapu, vagy Meszesi-szoros egy szűk völgy a Meszes-hegységben, Romániában, Erdélyben, Zilahtól mintegy 3,5 km-re keletre, és mintegy 10,5 km hosszúságban húzódik egészen Karikáig.

Új!!: Erdélyi szászok és Meszesi kapu · Többet látni »

Mezőerked

Faragás a tornác egyik oszlopán Mezőerked (1890-ig Szászerked) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Mezőerked · Többet látni »

Mezőség

A Mezőség (románul Câmpia Transilvaniei) folyókkal határolt erdő nélküli dombvidék Romániában, Erdélyben, az Erdélyi-medencében, Kolozs, Maros és Beszterce-Naszód megyék egymással érintkező vidékein.

Új!!: Erdélyi szászok és Mezőség · Többet látni »

Mezőségi néptáncok

Magyarpalatkai Banda A mintegy 300 magyar, román és szász települést magába foglaló Mezőség régies, de gazdag és fejlett tánc- és zenekultúrája több tényező együtthatásának köszönhető.

Új!!: Erdélyi szászok és Mezőségi néptáncok · Többet látni »

Michael Albert

Michael Albert, korabeli magyar források szerint Albert Mihály (Apold, 1836. október 21. – Segesvár, 1893. április 21.) szász író, költő, pedagógus.

Új!!: Erdélyi szászok és Michael Albert · Többet látni »

Michael Bielz

Michael Bielz korabeli magyaros nevén Bielz Mihály (Berethalom, 1787. május 10. – Nagyszeben, 1866. október 27.) erdélyi szász természettudós, az első erdélyi kőnyomó-intézet alapítója.

Új!!: Erdélyi szászok és Michael Bielz · Többet látni »

Michael Bruckenthal

Michael Brukenthal, magyaros írásmóddal Brukenthal Mihály báró (Újegyház, 1746. március 30. – Nagyszeben, 1813. szeptember 18.) szász elöljáró.

Új!!: Erdélyi szászok és Michael Bruckenthal · Többet látni »

Michael Czakul

Michael Czakul (magyarosan Czakul Mihály; Nagyszeben, 1707. november 3. – Brassó, 1771. november 20.) erdélyi szász orvos, sebész.

Új!!: Erdélyi szászok és Michael Czakul · Többet látni »

Michael Gottlieb Neustädter

Michael Gottlieb Neustädter (Segesvár, 1736. szeptember 7. – Nagyszeben, 1806. június 5.) erdélyi szász orvos.

Új!!: Erdélyi szászok és Michael Gottlieb Neustädter · Többet látni »

Mikó Imre (politikus)

Gróf hídvégi Mikó Imre (Zabola, 1805. szeptember 4. – Kolozsvár, 1876. szeptember 16.) erdélyi magyar államférfi, művelődés- és gazdaságpolitikus, történész.

Új!!: Erdélyi szászok és Mikó Imre (politikus) · Többet látni »

Mikeszásza

Mikeszásza (románul Micăsasa, németül Feigendorf) falu Romániában Szeben megyében, az azonos nevű község központja.

Új!!: Erdélyi szászok és Mikeszásza · Többet látni »

Miklóstelke

Miklóstelke (románul Cloașterf, németül Klosdorf) falu Romániában, Maros megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Miklóstelke · Többet látni »

Mikola Ferenc (tanácsúr)

Szamosfalvi Mikola Ferenc (1520 k. – 1568 után) erdélyi nemesúr, az erdélyi fejedelmi tanács tagja.

Új!!: Erdélyi szászok és Mikola Ferenc (tanácsúr) · Többet látni »

Milkó

Milkó (románul Milcovul) község Romániában, Vrancea megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Milkó · Többet látni »

Millenniumi emlékmű (Brassó)

A brassói millenniumi emlékmű (a köznyelvben helytelenül Árpád-szobor) egyike volt az 1896-ban emelt hét magyarországi „vidéki emlékműnek”, melyek emléket állítottak a magyar honfoglalásnak az ország különböző pontjain.

Új!!: Erdélyi szászok és Millenniumi emlékmű (Brassó) · Többet látni »

Mindennapi élet Mátyás király korában

A mindennapi élet Mátyás király korában a viszonylag békés középkori magyar fejlődés utolsó szakasza volt a mohácsi katasztrófa előtt.

Új!!: Erdélyi szászok és Mindennapi élet Mátyás király korában · Többet látni »

Mirkvásár

270px A mirkvásári óriástölgy Mirkvásár (szászul Stretjfêrt) falu Romániában, Erdélyben, Brassó megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Mirkvásár · Többet látni »

Mirkvásári erődtemplom

A mirkvásári erődtemplom egy szász evangélikus erődtemplom Romániában, Brassó megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Mirkvásári erődtemplom · Többet látni »

Mocsáry Lajos

Bocsári Mocsáry Lajos (Fülekkovácsi-Kurtánypuszta, 1826. október 26. – Andornak, 1916. január 7.) magyar közíró, politikus, országgyűlési képviselő, a 19. századi függetlenségi politika kiemelkedő alakja.

Új!!: Erdélyi szászok és Mocsáry Lajos · Többet látni »

Moldvai csángók

A moldvai csángók a magyar szóhasználat szerint a Romániában, Moldva régióban élő magyar nyelvű népcsoport tagjai, akik vallási szempontból a moldvai katolikus lakosság részét alkotják.

Új!!: Erdélyi szászok és Moldvai csángók · Többet látni »

Moltke család

A Moltke család Mecklenburgból származik és Németországban illetve Skandinávia országaiban élnek a tagjai, akiket főleg sertéstenyésztőként, magas rangú katonatisztként és jelentős földtulajdonosként tartották számon.

Új!!: Erdélyi szászok és Moltke család · Többet látni »

Monorfalva

Monorfalva, 1912-ig Monor (szász nyelven Mindendref) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Monorfalva · Többet látni »

Monoszló Péter

Monoszló Péter (? – Gyulafehérvár, 1307. november 27.) erdélyi püspök a Monoszló nemzetségből.

Új!!: Erdélyi szászok és Monoszló Péter · Többet látni »

Morgonda

Az erődtemplom Morgonda (szászul Märjeln) falu Romániában, Szeben megyében, az azonos nevű község központja.

Új!!: Erdélyi szászok és Morgonda · Többet látni »

Muzsna

Látkép Az erődtemplom 260px Muzsna (Szászmuzsna,, Mojna vagy Meșindorf,, szászul Maešn) falu Romániában, Szeben megyében, az azonos nevű község központja.

Új!!: Erdélyi szászok és Muzsna · Többet látni »

Nagy Béla (katonatiszt)

Nagybaconi Nagy Béla (Aknaszlatina, 1882. július 14. – Budapest, 1962. november 5.) magyar katona, altábornagy.

Új!!: Erdélyi szászok és Nagy Béla (katonatiszt) · Többet látni »

Nagy Jenő (néprajzkutató)

Nagy Jenő (Kolozsvár, 1916. július 17. – Kolozsvár, 1996. szeptember 12.) erdélyi magyar nyelvész, néprajzkutató.

Új!!: Erdélyi szászok és Nagy Jenő (néprajzkutató) · Többet látni »

Nagy Zoltán (szakíró)

Nagy Zoltán (Hódmezővásárhely, 1905. január 26. – Kolozsvár, 1948. január 17.) magyar közgazdász, szakíró.

Új!!: Erdélyi szászok és Nagy Zoltán (szakíró) · Többet látni »

Nagyapó mesefája

Nagyapó mesefája – gyermekkönyv-sorozat, mely Romániában, 1970–1990 között Petre Judit gondozásában az Creangă Könyvkiadónál jelent meg.

Új!!: Erdélyi szászok és Nagyapó mesefája · Többet látni »

Nagyapold

Az evangélikus templom ortodox templom Nagyapold (korábban Apoldu Mare) falu Romániában, Szeben megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Nagyapold · Többet látni »

Nagybaromlak

Nagybaromlak (1899-ig Baromlaka, románul Valea Viilor, korábban Vorumloc, németül Wurmloch, szászul Wurmbach) falu Romániában, Szeben megyében, az azonos nevű község központja.

Új!!: Erdélyi szászok és Nagybaromlak · Többet látni »

Nagybánya

Nagybánya (régi elnevezése Asszonypataka) municípium Romániában.

Új!!: Erdélyi szászok és Nagybánya · Többet látni »

Nagycsűr

Nagycsűr, románul Șura Mare, németül: Groß-Scheuern vagy Großscheuern, szászul Griuss Scheiern falu Romániában, Szeben megyében, az azonos nevű község központja.

Új!!: Erdélyi szászok és Nagycsűr · Többet látni »

Nagycsűri ütközet

A Nagycsűri ütközet volt az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Erdélyben zajló utolsó nagy csatája.

Új!!: Erdélyi szászok és Nagycsűri ütközet · Többet látni »

Nagydisznód

Nagydisznód (románul Cisnădie, németül Heltau, szászul Hielt) város Romániában, Erdélyben, Szeben megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Nagydisznód · Többet látni »

Nagyekemező

Evangélikus templom 220px 220px Nagyekemező (1958-ig Proștea Mare, népiesen Probștea Mare,, szászul Griuspriustref) falu Romániában, Szeben megyében, az azonos nevű község központja.

Új!!: Erdélyi szászok és Nagyekemező · Többet látni »

Nagyenyed

Nagyenyed környéke 1770 körül A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium, amelyet 1622-ben a fejedelem alapított, az egyetemes magyarság egyik leghíresebb és legrégebbi oktatási intézménye (1905) A nagyenyedi kollégium ma alapítójának szobra az intézmény udvarán Bethlen Gábor szobra a Kollégium parkjában Nagyenyed (románul Aiud, németül Straßburg am Mieresch, más néven Enyeden, latinul Egidiopolis, vagy Brucla, szászul Stroßbrich) város Romániában, Fehér megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Nagyenyed · Többet látni »

Nagyenyedi vérengzés

A nagyenyedi vérengzés 1849.

Új!!: Erdélyi szászok és Nagyenyedi vérengzés · Többet látni »

Nagykapus

Nagykapus (románul Copșa Mare, németül Gross-Kopisch) falu Romániában Szeben megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Nagykapus · Többet látni »

Nagyludas

Nagyludas (románul Ludoș, németül Großlodges) falu Romániában, Szeben megyében, az azonos nevű község központja.

Új!!: Erdélyi szászok és Nagyludas · Többet látni »

Nagymoha

Nagymoha falu Romániában, Brassó megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Nagymoha · Többet látni »

Nagyselyk

A községháza 230px Nagyselyk (szászul Marktšielken) falu Romániában, Szeben megyében, az azonos nevű község központja.

Új!!: Erdélyi szászok és Nagyselyk · Többet látni »

Nagysink

Nagysink (korábban Cincul Mare,, szászul Gruissschoingk) falu Romániában, Brassó megye nyugati részén.

Új!!: Erdélyi szászok és Nagysink · Többet látni »

Nagysinki erődtemplom

A nagysinki erődtemplom a 13. század elején emelt szász evangélikus templom a Brassó megyei Nagysinken.

Új!!: Erdélyi szászok és Nagysinki erődtemplom · Többet látni »

Nagysinkszék

Nagysink, Nagysinkszék egykori központja Nagysinkszék, másként Sinkszék vagy Nagy-Sinkszék (németül Stuhl Gross-Schenk) az erdélyi szászok földjének egyik széke volt.

Új!!: Erdélyi szászok és Nagysinkszék · Többet látni »

Nagyszeben

Nagyszeben a 17. században Nagyszeben a 19. században Nagyszeben (románul: Sibiu, németül: Hermannstadt, latinul: Cibinium) municípium Romániában, Erdélyben.

Új!!: Erdélyi szászok és Nagyszeben · Többet látni »

Nagyszebeni prépostság

A Nagyszebeni prépostság az erdélyi szászok katolikus egyházi központja volt a 12. század végétől a 15. századig.

Új!!: Erdélyi szászok és Nagyszebeni prépostság · Többet látni »

Nagytalmács

260px Az evangélikus templom Nagytalmács (románul Tălmaciu, németül Talmesch) város Romániában, Szeben megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Nagytalmács · Többet látni »

Naszód

Naszód (románul Năsăud, németül Nussdorf vagy Nassod, szászul Nassendref) város Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Naszód · Többet látni »

Nádpatak

Nádpatak (korábban Robariu,, szászul Ruirbich) falu Romániában, Brassó megye nyugati részén.

Új!!: Erdélyi szászok és Nádpatak · Többet látni »

Nádpataki erődtemplom

A nádpataki erődtemplom egy szász evangélikus erődtemplom Romániában, Brassó megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Nádpataki erődtemplom · Többet látni »

Négyfalu

Négyfalu, 1950 és 2001 között Szecseleváros város Romániában, Brassó megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Négyfalu · Többet látni »

Német Lovagrend

Tannhäuser mint a Német Lovagrend tagja A Német Lovagrend vagy Teuton Lovagrend (latinul Ordo Teutonicus, Ordo domus Sanctae Mariae Theutonicorum Ierosolimitanorum, vagy Ordo Teutonicus Sanctae Mariae in Jerusalem, németül Orden der Brüder vom Deutschen Haus St. Mariens in Jerusalem vagy Deutscher Orden) német egyházi-katonai lovagrend volt, amelyet eredetileg Palesztinában alapítottak betegápoló tevékenység céljából.

Új!!: Erdélyi szászok és Német Lovagrend · Többet látni »

Német nyelv

A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.

Új!!: Erdélyi szászok és Német nyelv · Többet látni »

Németek

A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.

Új!!: Erdélyi szászok és Németek · Többet látni »

Némethy Gergely

Némethy Gergely más alakban Némethi (? – Székelyderzs, 1612. szeptember 4.) hajdúkapitány, Bocskai István tanácsosa, a Bocskai-szabadságharc egyik fontos alakja.

Új!!: Erdélyi szászok és Némethy Gergely · Többet látni »

Népi játékok

Népi játékok körébe tartoznak a népköltészet párbeszédes formái, a népi gyermekjátékok, a színpadra alkalmazott népi játékok és a népi játék mint sajátos színpadi műfaj.

Új!!: Erdélyi szászok és Népi játékok · Többet látni »

Névelemzés

A névelemzés a két világháború közötti román tanügyi törvények azon megszorítása volt, amellyel az elmagyarosított románokat visszarománosítanak.

Új!!: Erdélyi szászok és Névelemzés · Többet látni »

Nemzet

A nemzet a legelterjedtebb meghatározások közös elemei alapján: történelmileg kialakult, tartós emberi közösség, amelyet a közös nyelv, közös terület, közös gazdaság és a kultúrában megnyilvánuló közös lelki alkat tart össze.

Új!!: Erdélyi szászok és Nemzet · Többet látni »

Nemzeti Liberális Párt (Románia)

A Nemzeti Liberális Párt (románul Partidul Național Liberal, PNL) román jobbközép konzervatív liberális párt, 2004 és 2008 között kormánypárt volt.

Új!!: Erdélyi szászok és Nemzeti Liberális Párt (Románia) · Többet látni »

Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények

Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények: Studii și cercetări de lingvistică si istorie literară.

Új!!: Erdélyi szászok és Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények · Többet látni »

Nyomdászat Erdélyben

Nyomdászat Erdélyben (1918-1989) Az erdélyi nyomdászat a kezdet kezdetén – de még azután évszázadokig – elválaszthatatlan a könyvkiadástól, majd az időszaki sajtó megjelenése után a sajtó történetétől.

Új!!: Erdélyi szászok és Nyomdászat Erdélyben · Többet látni »

Obertini csata

Az obertini csata (lengyelül Bitwa pod Obertynem, románul Bătălia de la Obertyn, ukránul Битва під Обертином) a Pokuttya mellett levő halicsi Obertin (Obertyn) közelében lezajlott csata a moldvaiak és a lengyelek között 1531.

Új!!: Erdélyi szászok és Obertini csata · Többet látni »

Oláhújfalu

Oláhújfalu vagy Románújfalu (vagy Wallachisch-Neudorf, szász nyelvjárásban Goldbiχ) falu Romániában, Erdélyben, Szeben megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Oláhújfalu · Többet látni »

Oláhivánfalva

Oláhivánfalva, falu Romániában, Erdélyben, Szeben megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Oláhivánfalva · Többet látni »

Oláhszentgyörgy

Szálloda Oláhszentgyörgy környéke 1769-1773 között Oláhszentgyörgy (románul Sângeorz-Băi, korábban Sângeorgiul Român, németül Rumänisch Sanktgeorgen, szászul Gergn) város Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Oláhszentgyörgy · Többet látni »

Olimpia sportkomplexum

A brassói Olimpia sportkomplexum a történelmi központ déli részén, a Takácsok bástyája mellett, a délkeleti várfalon kívül helyezkedik el.

Új!!: Erdélyi szászok és Olimpia sportkomplexum · Többet látni »

Olt

Az Olt (latinul: Aluta, Alutus, görögül: Alouta, Aloutaz) Románia egyik legfontosabb folyója.

Új!!: Erdélyi szászok és Olt · Többet látni »

Oltalsósebes

Oltalsósebes (1912-ig Alsósebes,,, szászul Schäis) falu Romániában, Erdélyben, Szeben megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Oltalsósebes · Többet látni »

Oltár-kő

Az Oltár-kő a Romániában, Erdélyben, Hargita megyében, a Hagymás-hegységben található Békás-szoros legszembetűnőbb sziklatornya.

Új!!: Erdélyi szászok és Oltár-kő · Többet látni »

Omlás

Omlás, románul Amnaș, németül Hamlesch falu Romániában, Szeben megyében, közigazgatásilag Szelistye része.

Új!!: Erdélyi szászok és Omlás · Többet látni »

Országgyűlések Tordán

Tordán 1288-ban tartották az első dokumentált országgyűlést.

Új!!: Erdélyi szászok és Országgyűlések Tordán · Többet látni »

Oskar Pastior

Oskar Pastior (Nagyszeben, 1927. október 20. – Frankfurt am Main, 2006. október 4.) erdélyi szász költő, író, műfordító.

Új!!: Erdélyi szászok és Oskar Pastior · Többet látni »

Oskar Paulini

Oskar Paulini (Nagydisznód, 1904. június 30. – Nürnberg, 1980. február 17.) erdélyi szász író, leginkább az állattörténeteiről és tájleírásairól ismert.

Új!!: Erdélyi szászok és Oskar Paulini · Többet látni »

Paszmos

Paszmos (helyi szász nyelvjárásban Poospesch) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Paszmos · Többet látni »

Paul Traugott Meissner

Paul Traugott Meissner (Medgyes, 1778. március 23. – Neuwaldeggen, 1864. július 9.) erdélyi szász gyógyszerész és kémikus.

Új!!: Erdélyi szászok és Paul Traugott Meissner · Többet látni »

Pásztortűz

A Pásztortűz Kolozsváron 1921–1944 között megjelent irodalmi és művészeti folyóirat, az Erdélyi Szemle utódja.

Új!!: Erdélyi szászok és Pásztortűz · Többet látni »

Péchy Manó

Gróf pécsújfalusi Péchy Manó vagy más formában Péchy Emmánuel (Boldogkőváralja, 1813. október 31. – Boldogkőváralja, 1889. július 24.) magyar főispán, kamarás, erdélyi kormánybiztos.

Új!!: Erdélyi szászok és Péchy Manó · Többet látni »

Péterfalva

Péterfalva (románul Petrești, korábban Peterfalău, németül Petersdorf, szászul Pittersdruf) falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Péterfalva · Többet látni »

Pe Tocile-i ortodox templom

A bolgárszegi Szentháromság ortodox templom, közismert nevén Biserica pe Tocile (Pe Tocile-i templom; magyarul ismert még köszörűpataki vagy felsőbolgárszegi templom néven is) a brassói Bolgárszeg Tocile nevű részén, a Doctor Vasile Saftu utcában áll.

Új!!: Erdélyi szászok és Pe Tocile-i ortodox templom · Többet látni »

Petényi-márna

A Petényi-márna vagy magyar márna (Barbus peloponnesius), a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának a pontyalakúak (Cypriniformes) rendjéhez, ezen belül a pontyfélék (Cyprinidae) családjába és a Barbus nembe tartozó faj.

Új!!: Erdélyi szászok és Petényi-márna · Többet látni »

Petele

Petele falu Maros megyében, Erdélyben, Romániában.

Új!!: Erdélyi szászok és Petele · Többet látni »

Peter Sigerus

Peter Sigerus (Brassó, 1759. július 3. – Nagyszeben, 1831. szeptember 7.) erdélyi szász gyógyszerész, botanikus.

Új!!: Erdélyi szászok és Peter Sigerus · Többet látni »

Peter Traugott Lange

Peter Traugott Lange von Burgenkron (Brassó, 1797. január 1. – Brassó, 1874. április 28.) erdélyi szász jogász, bankár, a brassói takarékpénztár alapítója és igazgatója, korának meghatározó egyénisége.

Új!!: Erdélyi szászok és Peter Traugott Lange · Többet látni »

Petki János

Petki János (1572 – Brassó, 1612. október 26.) erdélyi kancellár, 1605-től 1612-ig az Erdélyi fejedelmi tanács (1605–1612) tagja, I. Apafi Mihály erdélyi fejedelem anyai nagyapja.

Új!!: Erdélyi szászok és Petki János · Többet látni »

Pfalzi nyelv

A pfalzi nyelvet, más néven pfalzi német nyelvet (pfalziul Pälzischi Sprooch, németül Pfälzische Sprache) Németországban, Rajna-vidék–Pfalz tartományban beszélik mintegy egymillióan.

Új!!: Erdélyi szászok és Pfalzi nyelv · Többet látni »

Pinták

Pinták (románul Slătinița, 1925-ig Pintic, németül Pintak, szászul Päntek) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Pinták · Többet látni »

Piso Jakab

Piso Jakab, német nyelvű forrásokban Jakob Piso (Medgyes, ? – Pozsony, 1527) jogi doktor, apostoli protonotárius, a pécsi Szent János egyház prépostja, II. Lajos király nevelője és titkára, koszorús költő, szónok és államférfi a 16. század első felében.

Új!!: Erdélyi szászok és Piso Jakab · Többet látni »

Polyán

Polyáni juhosgazda 1854-ben épült kerített gazdasága a nagyszebeni szabadtéri múzeumban A fatemplom Polyán (románul Poiana Sibiului, németül Flussau) falu Romániában, Szeben megyében, az azonos nevű község központja.

Új!!: Erdélyi szászok és Polyán · Többet látni »

Pozsony Ferenc

Pozsony Ferenc (Zabola, 1955. április 16. –) erdélyi magyar néprajzkutató, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja.

Új!!: Erdélyi szászok és Pozsony Ferenc · Többet látni »

Prázsmár

A Szent Kereszt-szárnyasoltár A templom tornya Az erődtemplom szalonnakamrái Az alagút Prázsmár (románul Prejmer, németül Tartlau, szászul Tuartlen) falu Romániában, Erdélyben, Brassó megyében, a Barcaságban.

Új!!: Erdélyi szászok és Prázsmár · Többet látni »

Prod

Prod (románul Prod, németül Pruden) település Romániában, Szeben megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Prod · Többet látni »

Puliszka

Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyéből A puliszka (románul mămăligă, erdélyi szász nyelven Palukes) kukoricalisztből vagy -darából készült kásás étel, amelynek neve a 17. század végén jelent meg a magyar nyelvben, eredete nem tisztázott.

Új!!: Erdélyi szászok és Puliszka · Többet látni »

Rajk László (politikus)

Rajk László, született Reich László (Székelyudvarhely, 1909. március 8. – Budapest, Józsefváros, 1949. október 15.) kommunista politikus, miniszter, 1945 után belügyminiszterként a Rákosi-diktatúra és terror kiépítésének fontos szereplője, 1948-tól külügyminiszter.

Új!!: Erdélyi szászok és Rajk László (politikus) · Többet látni »

Rádosi erődtemplom

A rádosi erődtemplom egy szász evangélikus erődtemplom Romániában, Brassó megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Rádosi erődtemplom · Többet látni »

Rákóczi-szabadságharc

A Rákóczi-szabadságharc (1703–1711) az oszmán uralom alól felszabaduló Magyarország első jelentős szabadságharca volt a Habsburg abszolutizmus ellen.

Új!!: Erdélyi szászok és Rákóczi-szabadságharc · Többet látni »

Rózsák tere (Marosvásárhely)

A Rózsák tere, közismert nevén Főtér, Marosvásárhely központi tere és fontos turisztikai látványossága.

Új!!: Erdélyi szászok és Rózsák tere (Marosvásárhely) · Többet látni »

Rüstorf

Rüstorf osztrák község Felső-Ausztria Vöcklabrucki járásában.

Új!!: Erdélyi szászok és Rüstorf · Többet látni »

Rüsz

Rüsz (szászul Reesn) falu Romániában, Szeben megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Rüsz · Többet látni »

Redut (Brassó)

A Redut Kulturális Központ, korábbi szóhasználattal Vigadó Brassó művelődési háza.

Új!!: Erdélyi szászok és Redut (Brassó) · Többet látni »

Reformáció

A reformáció vagy más nevein hitújítás, protestáns reformáció vagy európai reformáció, a nyugati kereszténység egyik jelentős mozgalma volt a 16. századi Európában, amely vallási és politikai kihívást jelentett a katolikus egyház és különösen a pápai tekintély számára, ami abból fakadt, hogy a katolikus egyházban hibákat és visszaéléseket fedeztek fel.

Új!!: Erdélyi szászok és Reformáció · Többet látni »

Regau

Regau osztrák mezőváros Felső-Ausztria Vöcklabrucki járásában.

Új!!: Erdélyi szászok és Regau · Többet látni »

Rehó

Rehó környéke 1770 körül Rehó falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Rehó · Többet látni »

Rend (feudalizmus)

harmadik rend ábrázolása egy középkori kódexből Rendnek nevezi a történetírás az európai feudalizmusban az azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezők csoportját.

Új!!: Erdélyi szászok és Rend (feudalizmus) · Többet látni »

Rendi nemzet

A rendi nemzet (latinul natio) jogi helyzeten és kiváltságokon alapuló kategória, melyet a Magyar Királyságban alkalmaztak.

Új!!: Erdélyi szászok és Rendi nemzet · Többet látni »

Resinár

A Szent Piroska ortodox (egykor görögkatolikus) templom Resinári leány 1911-es képeslapon Az egykori püspöki rezidencia Kapurészlet Resinár (románul Rășinari, németül Reschinar, korábban Städterdorf) falu Romániában, Erdélyben, Szeben megyében, Szebeni-Hegyalja tájegységben, az azonos nevű község központja.

Új!!: Erdélyi szászok és Resinár · Többet látni »

Retteg

A református templom belső tere A községi malom az államosításkor, 1949-ben Retteg (románul Reteag, németül Retteneck, Rekendeck vagy Reckendorf) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Retteg · Többet látni »

Riomfalva

Az evangélikus templom oltára 150px 150px Riomfalva (korábban Rechișdorf,, szászul Reχestref) falu Romániában, Erdélyben, Szeben megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Riomfalva · Többet látni »

Román művészet

A román művészet mint a román kultúra része, két fő kategóriára osztható, a népi kultúrához (a folklórhoz) tartozó népművészetre és a nem népi kultúrához kötődő művészetre.

Új!!: Erdélyi szászok és Román művészet · Többet látni »

Román parasztháború

A román parasztháború vagy román parasztfelkelés 1907-ben zajlott le az akkori Román Királyság területén, amely a két fő régiót Moldvát és Havasalföldet lángba borította.

Új!!: Erdélyi szászok és Román parasztháború · Többet látni »

Románia

Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.

Új!!: Erdélyi szászok és Románia · Többet látni »

Románia javasolt világörökségi helyszínei

Románia területéről 2021.

Új!!: Erdélyi szászok és Románia javasolt világörökségi helyszínei · Többet látni »

Románia kultúrája

Románia kultúrájának jellegzetességei sajátos földrajzi helyzetének és történelmi fejlődésének tudhatók be.

Új!!: Erdélyi szászok és Románia kultúrája · Többet látni »

Románia magyar emlékei, látnivalói

kolozsvári szobra Szejkefürdő: székelykapuk Ez a szócikk Románia legfontosabb magyar történelmi emlékeit, valamint a romániai magyarság kulturális életéhez, művészetéhez, néphagyományaihoz kötődő látnivalókat mutatja be régió és téma szerinti csoportosításban.

Új!!: Erdélyi szászok és Románia magyar emlékei, látnivalói · Többet látni »

Románia oktatási rendszere

Románia oktatási rendszerének a története valójában a Magyar Királysághoz tartozó Erdélyben, a 13. században kezdődött.

Új!!: Erdélyi szászok és Románia oktatási rendszere · Többet látni »

Románia történelme

Románia területi változásai 1859–2014 A szomszédos Románia, illetve a román nép történelme a középkortól szorosan kapcsolódik Magyarország és a magyar nép történetéhez.

Új!!: Erdélyi szászok és Románia történelme · Többet látni »

Románia turizmusa

Vajdahunyad vára Nagyszeben volt 2007-ben Európa kulturális fővárosa Duna-delta Ez a szócikk Románia turizmusát tárgyalja, azon belül az ország turisztikai felosztását, a legfontosabb és legjellegzetesebb turisztikai látnivalókat, a természetjárás, üdülő- és gyógyturizmus fő jellemzőit, valamint a turistáknak nyújtott szolgáltatások, a szállás, étkezés és közlekedés adottságait.

Új!!: Erdélyi szászok és Románia turizmusa · Többet látni »

Romániai Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház

A Romániai Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház Romániában bejegyzett egyház, melynek tagjai elsősorban az Erdélyben illetve Bukarestben élő németek.

Új!!: Erdélyi szászok és Romániai Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház · Többet látni »

Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház

A Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház (románul: Biserica Evanghelică Luterană din România) a romániai evangélikusok közül elsősorban a magyarokat tömörítő egyház, bár van egy szlovák nyelvű egyházmegyéje is.

Új!!: Erdélyi szászok és Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház · Többet látni »

Romániai falurombolás

Az erdélyi falurombolás jelképe: a bözödújfalusi katolikus templom romjai 2014-ben (mára elpusztult) A köznyelvben romániai falurombolás, hivatalosan falurendezési terv vagy szisztematizálás néven ismert terv (románul planul de sistematizare a satelor) egy 1988–1989-ben zajló település- és népességrendezési program volt az akkori Román Szocialista Köztársaságban.

Új!!: Erdélyi szászok és Romániai falurombolás · Többet látni »

Romániai Magyar Dalosszövetség

Dalosszövetség – az évtizedeken át működött Romániai Magyar Dalosszövetség rövidített, népszerű elnevezése.

Új!!: Erdélyi szászok és Romániai Magyar Dalosszövetség · Többet látni »

Romániai magyar művészettörténet

Kultúrpalota szecessziós stílusban (Marosvásárhely) A romániai magyar művészettörténet ápolásának intézményi keretei az egyetemi és főiskolai művészettörténeti tanszékek, ahol időnként és részben magyarul is folyt oktatás.

Új!!: Erdélyi szászok és Romániai magyar művészettörténet · Többet látni »

Romániai magyarok

Románia 2011-es etnikai térképe (a magyar többségű területeket zöld szín jelöli) Romániai magyarok (2002) A magyar kisebbség százalékos aránya a teljes népesség körében Románia megyéiben A magyar lakosság számbeli eloszlása Románia megyéiben 20% feletti magyarsággal rendelkező városok és községek Romániában, a 2011-es népszámlálás adatai szerint. A romániai magyarok a kisebbségi magyarság legnagyobb csoportja, Románia legnagyobb lélekszámú nemzeti kisebbsége.

Új!!: Erdélyi szászok és Romániai magyarok · Többet látni »

Romániai Német Demokrata Fórum

A Romániai Német Demokrata Fórum (románul Forumul Democrat al Germanilor din România; németül Demokratisches Forum der Deutschen in Rumänien) a Romániában élő német kisebbség érdekképviseleti szervezete.

Új!!: Erdélyi szászok és Romániai Német Demokrata Fórum · Többet látni »

Romániai nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrája

Mindegyik romániai nemzeti és etnikai kisebbségnek megvan a maga kultúrája.

Új!!: Erdélyi szászok és Romániai nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrája · Többet látni »

Roskány

A Kaba házaspár votív képe Alapító felirat 200px Roskány környéke 1769–1773 között Roskány falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Roskány · Többet látni »

Rozsonda

Rozsonda falu Romániában, Erdélyben, Szeben megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Rozsonda · Többet látni »

Rudolf Steiner

Rudolf Steiner (Murakirály, 1861. február 27. – Dornach, 1925. március 30.), osztrák polihisztor, filozófus, a Waldorf-pedagógia atyja, író, dramaturg, tanár, társadalomreformer, a spirituális mozgalom, az antropozófia megalkotója.

Új!!: Erdélyi szászok és Rudolf Steiner · Többet látni »

Sajómagyarós

Sajómagyarós (1912-ig és 1940–1944-ben Sajómagyaros, románul Șieu-Măgheruș, németül Ungersdorf) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Sajómagyarós · Többet látni »

Sajószentandrás

Sajószentandrás (románul Șieu-Sfântu, németül Leresdorf, az erdélyi szász nyelven Leresderf) falu Romániában, Beszterce-Naszód megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Sajószentandrás · Többet látni »

Sajószentiván

Sajószentiván (románul Sântioana, németül Johannesdorf, az erdélyi szász nyelven Gehones) település Romániában, Beszterce-Naszód megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Sajószentiván · Többet látni »

Salamon és Markalf

A Salamon és Markalf történetét tartalmazó szórakoztató népkönyv a 16. század közepétől a 19. század végéig a köznép kedvelt olvasmánya.

Új!!: Erdélyi szászok és Salamon és Markalf · Többet látni »

Samuel Joseph Maetz

Samuel Joseph Maetz (Holcmány, 1760 – Berethalom, 1826) erdélyi szász orgonaépítő mester.

Új!!: Erdélyi szászok és Samuel Joseph Maetz · Többet látni »

Sálfalva

Sálfalva falu Romániában, Szeben megyében, az azonos nevű község központja.

Új!!: Erdélyi szászok és Sálfalva · Többet látni »

Sálya

Sálya (románul Șoala, korábban Șalea, szászul Schuel, Šuel, németül Schaal, Schael, Schalendorf, Shaalendorf) falu Romániában, Szeben megyében, Medgyestől délnyugatra.

Új!!: Erdélyi szászok és Sálya · Többet látni »

Sándor József (politikus, 1853–1945)

Pákéi Sándor József (Bukarest, 1853. november 27. – Kolozsvár, 1945. június 6.) magyar közíró, szerkesztő, etnográfus, politikus.

Új!!: Erdélyi szászok és Sándor József (politikus, 1853–1945) · Többet látni »

Sárd

A református templom védőfalának kaputornya Az Esterházy-kúria Sárd falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Sárd · Többet látni »

Sárkány (település)

250px Az evangélikus templom belseje 220px Sárkány (románul Șercaia, németül Schirkanyen, szászul Schirkonjen) falu Romániában, Erdélyben, Brassó megyében, Fogarastól 12 km-re keletre.

Új!!: Erdélyi szászok és Sárkány (település) · Többet látni »

Sáros község

Sáros község község Romániában, Brassó megye északnyugati határán.

Új!!: Erdélyi szászok és Sáros község · Többet látni »

Sárosi erődtemplom

A sárosi erődtemplom egy szász evangélikus erődtemplom Romániában, Brassó megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Sárosi erődtemplom · Többet látni »

Sárpatak

Sárpataki házak Sárpatak (vagy Șarpotoc) falu Romániában, Erdélyben, Maros megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Sárpatak · Többet látni »

Sósmező

Sósmező (előfordul Soósmező néven is) falu Romániában, Bákó megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Sósmező · Többet látni »

Sövénység

Sövénység falu Romániában, Erdélyben, Brassó megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Sövénység · Többet látni »

Schöfft József Ágoston

Schöfft József Ágoston Tivadar (Schöfft Ágoston) (Pest, 1809 – London, 1888) magyar festőművész és világutazó.

Új!!: Erdélyi szászok és Schöfft József Ágoston · Többet látni »

Schmidt Mária

Schmidt Mária Erika (Budapest, 1953. október 10. –) Széchenyi-díjas magyar történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára.

Új!!: Erdélyi szászok és Schmidt Mária · Többet látni »

Sebeshely

A falu környéke 1769 és 1773 között Sebeshely falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Sebeshely · Többet látni »

Seewalchen am Attersee

Seewalchen am Attersee osztrák mezőváros Felső-Ausztria Vöcklabrucki járásában.

Új!!: Erdélyi szászok és Seewalchen am Attersee · Többet látni »

Segesd (Románia)

Segesd település Romániában, Erdélyben, Maros megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Segesd (Románia) · Többet látni »

Segesvár

Segesvár (szászul: Schäsbrich) municípium, Erdélyben, Romániában Maros megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Segesvár · Többet látni »

Segesvár magyar művelődési élete

Ez a szócikk Segesvár magyar irodalmi és művelődési életéről szól.

Új!!: Erdélyi szászok és Segesvár magyar művelődési élete · Többet látni »

Segesvár történelmi központja

Segesvár történelmi központja 1999 óta a kulturális világörökség része; Románia műemlékeinek jegyzékében az MS-II-s-A-15806 sorszámon szerepel.

Új!!: Erdélyi szászok és Segesvár történelmi központja · Többet látni »

Segesvárszék

Segesvár, az egykori Segesvárszék központja Segesvárszék különleges közigazgatási egység volt a Magyar Királyságban, Erdélyben: az erdélyi szász székek egyike, mely a 13. századtól 1876-ig állt fenn.

Új!!: Erdélyi szászok és Segesvárszék · Többet látni »

Sellenberk

Vitéz Mihály mellszobra Evangélikus templom A csata emlékműve Sellenberk (románul Șelimbăr, németül Schellenberg) falu Romániában, Erdélyben, Szeben megyében, az azonos nevű község központja.

Új!!: Erdélyi szászok és Sellenberk · Többet látni »

Siebenbürgenlied

Siebenbürgenlied az erdélyi szászok himnuszaként ismert hazafias dal 1846-ból.

Új!!: Erdélyi szászok és Siebenbürgenlied · Többet látni »

Siebenbürgischer Volksfreund

A Siebenbürgischer Volksfreund címet két 19.

Új!!: Erdélyi szászok és Siebenbürgischer Volksfreund · Többet látni »

Siebenbürgischer Würgengel

Mathias Miles Siebenbürgischer Würg-Engel (magyarul Erdélyi öldöklő angyal) című könyve egyike az erdélyi szász történetírás kevés fennmaradt írásos művének, egyúttal az első ezek közül, amely nemcsak latin nyelven, hanem németül is megjelent.

Új!!: Erdélyi szászok és Siebenbürgischer Würgengel · Többet látni »

Somogyom

Somogyom falu Romániában, Erdélyben, Szeben megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Somogyom · Többet látni »

Sorostély

Sorostély (korábban Șoroștin,, szász nyelven Šorstn) falu Romániában, Erdélyben, Szeben megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Sorostély · Többet látni »

Soterius von Sachsenheim család

A Soterius von Sachsenheim-ház címere A Soterius von Sachsenheim-ház egy erdélyi szász nemesi család, mely Stein faluból (magyarul Garat) származik, a korábbi szász adminisztratív terület, Kőhalomszék területéről.

Új!!: Erdélyi szászok és Soterius von Sachsenheim család · Többet látni »

Spring (Románia)

Spring település Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Spring (Románia) · Többet látni »

Stephan Closius

Stephan Closius (Brassó, 1717. szeptember 27. – Brassó, 1781. április 14.) erdélyi szász orvos, városi tanácsos.

Új!!: Erdélyi szászok és Stephan Closius · Többet látni »

Stephan Ludwig Roth

Stephan Ludwig Roth (Medgyes, 1796. november 24. – Kolozsvár, 1849. május 11.) erdélyi szász író, evangélikus lelkész, pedagógus, politikus és vértanú.

Új!!: Erdélyi szászok és Stephan Ludwig Roth · Többet látni »

Supplex libellus Valachorum Transsilvaniae

Az 1791-es kolozsvári kiadás címlapja A latin címén Supplex libellus Valachorum Transsilvaniae (magyarul: „Az erdélyi oláhok kérelme”) két 18.

Új!!: Erdélyi szászok és Supplex libellus Valachorum Transsilvaniae · Többet látni »

Systhema Bethlenianum

Mária Terézia (1759) A systhema Bethlenianum, azaz Bethlen-féle adórendszer Erdély adózásának 1754-ben bevezetett rendje, amit kidolgozójáról, Bethlen Gáborról, a későbbi erdélyi kancellárról neveztek el.

Új!!: Erdélyi szászok és Systhema Bethlenianum · Többet látni »

Systhema Bruckenthalianum

Samuel von Brukenthal (ismeretlen festő műve, 18. század) A systhema Bruckenthalianum, azaz Bruckenthal-féle adórendszer Erdély adózásának 1769-ben bevezetett rendje, amit kidolgozójáról, Samuel von Brukenthal erdélyi kancellárról neveztek el.

Új!!: Erdélyi szászok és Systhema Bruckenthalianum · Többet látni »

Szabad királyi város

A szabad királyi város (latinul: libera regiae civitas, vagy egyszerűen civitas) várostípus volt a középkor második felében és az újkorban a Magyar Királyságban.

Új!!: Erdélyi szászok és Szabad királyi város · Többet látni »

Szabadelvű Párt

A Szabadelvű Párt egy magyarországi liberális párt volt a dualizmus korában.

Új!!: Erdélyi szászok és Szabadelvű Párt · Többet látni »

Szabadkőművesség Magyarországon

László Szigfrid – Magyarország szabadkőműves páholyainak térképe 1892 végén Az Európában a felvilágosodást kísérő szabadkőművesség megjelent a Magyar Királyságban is.

Új!!: Erdélyi szászok és Szabadkőművesség Magyarországon · Többet látni »

Szapáry-kormány

Szapáry Gyula 1890-ben (fényképezte: Koller Károly) A Szapáry-kormány a kiegyezés utáni hetedik magyar kormány volt, 1890.

Új!!: Erdélyi szászok és Szapáry-kormány · Többet látni »

Szarvady Gyula

Kismező utcai temetőben Szarvady Gyula (Arad, 1929. szeptember 6. – Kolozsvár, 2001. április 29.) erdélyi magyar zeneszerző, karmester.

Új!!: Erdélyi szászok és Szarvady Gyula · Többet látni »

Szatmárnémeti

Szatmárnémeti, köznapi nevén Szatmár (román népnyelvben Sătmar,, héberül és jiddisül סאטמאר) város Romániában, a Partiumban.

Új!!: Erdélyi szászok és Szatmárnémeti · Többet látni »

Szász (egyértelműsítő lap)

* szászok, németországi szászok.

Új!!: Erdélyi szászok és Szász (egyértelműsítő lap) · Többet látni »

Szász Néppárt

A Szász Néppárt egy etnikai alapon szerveződő politikai párt volt a történelmi Magyarország területén, Erdélyben.

Új!!: Erdélyi szászok és Szász Néppárt · Többet látni »

Szász Nemzeti Bank

A Szász Nemzeti Bank (vagy Burzenländer Bank) egy 1899-ben alapított, brassói székhelyű pénzintézet volt.

Új!!: Erdélyi szászok és Szász Nemzeti Bank · Többet látni »

Szászörményes

Szászörményes (románul Ormeniș, németül Irmesch) falu Romániában, Maros megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Szászörményes · Többet látni »

Szász–magyar irodalmi kapcsolatok

Szász–magyar irodalmi kapcsolatok – A szászokkal az erdélyi magyarság betelepítésük idején, a 13. században már kapcsolatba került.

Új!!: Erdélyi szászok és Szász–magyar irodalmi kapcsolatok · Többet látni »

Szászbogács

Szászbogács (1899-ig Bogács, románul Băgaciu, korábban Gogacea, németül Bogeschdorf) község Romániában Maros megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Szászbogács · Többet látni »

Szászbuda

Szászbuda (románul Bundorf, majd Bunești, németül Bodendorf vagy tájszólásban Bondorf) falu Romániában Brassó megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Szászbuda · Többet látni »

Szászbudak

Szászbudak (románul Budacu de Jos, régebb Budacu Săsesc, németül Deutsch-Budak, az erdélyi szász nyelven Budek) település Romániában, Beszterce-Naszód megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Szászbudak · Többet látni »

Szászbuzd

Szászbuzd (1899-ig Buzd, románul Buzd, németül Buss) falu Romániában Szeben megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Szászbuzd · Többet látni »

Szászcsanád

220px 270px Szászcsanád (szászul Šoltn) falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Szászcsanád · Többet látni »

Szászcsór

Szászcsór (szász nyelven Schiewes) falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Szászcsór · Többet látni »

Szászdálya

Szászdálya (románul Daia, németül Denndorf): falu Romániában Maros megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Szászdálya · Többet látni »

Szászencs

Szászencs falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Szászencs · Többet látni »

Szászfehéregyháza

Szászfehéregyháza (románul Viscri, németül Deutsch-Weisskirch) falu Romániában, Brassó megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Szászfehéregyháza · Többet látni »

Szászház

A helyi néprajzi gyűjtemény részlete Szászházi kötélgyártó háza a nagyszebeni szabadtéri néprajzi múzeumból Szászház, 1913-ig Szászahúz (szászul Seszənhousən) falu Romániában, Erdélyben, Szeben megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Szászház · Többet látni »

Szászhermány

Szászhermány (szászul: Huntschprich) falu Romániában, Brassó megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Szászhermány · Többet látni »

Szászhermány község

Szászhermány község Romániában, a Brassói Metropoliszövezetben.

Új!!: Erdélyi szászok és Szászhermány község · Többet látni »

Szászhermányi erődtemplom

A szászhermányi erődtemplom a 13.

Új!!: Erdélyi szászok és Szászhermányi erődtemplom · Többet látni »

Szászivánfalva

200px Szászivánfalva (vagy Ighișul Nou, 1925 előtt Ighișul Săsesc vagy Ibișdorful Săsesc,, szász nyelven Ebesdref) falu Romániában, Erdélyben, Szeben megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Szászivánfalva · Többet látni »

Szászkézd

Szászkézd (románul Saschiz, németül Keisd, szászul Kisd) falu Romániában, Erdélyben, Maros megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Szászkézd · Többet látni »

Szászkeresztúr

Az evangélikus erődtemplom 275px Szászkeresztúr falu Romániában, Erdélyben, Brassó megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Szászkeresztúr · Többet látni »

Szászlekence

220px A községháza 230px Szászlekence, 1910-ig Lekence (szászul Lachenz) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Szászlekence · Többet látni »

Szászlepény

Szászlepény A szászlepény (németül Hanklich vagy Hangklich, ritkábban Honklich vagy Hunklich; románul hencleș) kelt tésztából készült lepény vajas vagy tejfölös öntettel, az erdélyi szászok hagyományos étele.

Új!!: Erdélyi szászok és Szászlepény · Többet látni »

Szászludvég

Szászludvég, 1910 és 1918 között Ludvég (Lúdvég,, erdélyi szász nyelven Ludesdref) falu Romániában, Maros megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Szászludvég · Többet látni »

Szásznagyvesszős

Szásznagyvesszős (románul Veseuș, németül Michelsdorf) falu Romániában, Fehér megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Szásznagyvesszős · Többet látni »

Szásznádas

Szásznádas környéke a 18. században Szásznádas (korábban Nadeșul Săsesc, Nădașul Săsesc vagy Nadeșa) falu Romániában, Maros megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Szásznádas · Többet látni »

Szásznyíres

280px 280px Szásznyíres, 1911–18-ban és 1940–44-ben Nyíres (népiesen Mniriș) falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Szásznyíres · Többet látni »

Szászok

A szász a németség egyik legnagyobb létszámú etnikai csoportja, amely a mai Németország három szövetségi tartományában, Szászországban, Szász-Anhaltban és Alsó-Szászországban él.

Új!!: Erdélyi szászok és Szászok · Többet látni »

Szászorbó

A gerébi vár A „hegyi templom” Szászorbó környéke 1770 körül Szászorbó (románul Gârbova vagy Gârbova Săsească, németül Urwegen, szászul Urbijen vagy Ausendref) falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Szászorbó · Többet látni »

Szászpatak

Szászpatak település Romániában, Fehér megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Szászpatak · Többet látni »

Szászrégen

Márton Áron szobra Szászrégen környéke 1769–1773 között Szászrégen (románul Reghin, korábban Reghinul Săsesc, németül Sächsisch-Regen, vagy Rennmarkt, szászul Sächsisch-Reen) város Romániában Maros megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Szászrégen · Többet látni »

Szászsáros

Szászsáros (korábban Șaroșul Săsesc) falu Romániában, Erdélyben, Szeben megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Szászsáros · Többet látni »

Szászsebes

A Sebes folyó A ferences templom A Zápolya-ház Az egykori szász gimnázium A Studententurm A Schmiedturm A régi városháza a templom déli oldalán A Szent Jakab-kápolna ''(Jakobskapelle)'' A városháza A Filtsch-ház A Binder-ház Szászsebes (románul Sebeș, korábban Sebeșul Săsesc, népiesen Sas-Sebeș, németül Mühlbach, szászul Melnbach, latinul Sabesium) megyei jogú város (municípium) Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Szászsebes · Többet látni »

Szászsebesi vár

A szászsebesi vár műemlék Romániában, Fehér megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Szászsebesi vár · Többet látni »

Szászsebesszék

Szászsebesszék egykori címere Szászsebesszék különleges közigazgatási egység volt a Magyar Királyságban, Erdélyben, a Királyföldön 1303 és 1876 között: az erdélyi szász székek egyike.

Új!!: Erdélyi szászok és Szászsebesszék · Többet látni »

Szászszentgyörgy

Szászszentgyörgy (korábban Sângeorgiu Săsesc) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Szászszentgyörgy · Többet látni »

Szászszentlászló

Szászszentlászló (románul Laslea, korábban Laslea Mare, németül Grosslasseln) falu Romániában, Szeben megyében, az azonos nevű község központja.

Új!!: Erdélyi szászok és Szászszentlászló · Többet látni »

Szásztyukos

Szásztyukos vagy Szásztyúkos (helyi szász nyelvjárásban Täkes) falu Romániában, Brassó megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Szásztyukos · Többet látni »

Szászváros

A városháza A vár látképe két templomával, keletről Szászváros egyik legjellemzőbb építménye: a vár kapuzata (mögötte az evangélikus templom) 220px A ferences kolostor A szászvárosi zsinagóga Az ortodox katedrális (1936 és 1943 között, George Cristinel tervei szerint épült) Az 1833-ban elhunyt Kosztin Jánosné Biró Teréziának a családi sírkápolnába épített sírköve a szászvárosi katolikus temetőben Látkép Szászváros (románul Orăștie, németül Broos, szászul Bros, latinul Saxopolis) megyei jogú város Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Szászváros · Többet látni »

Szászvárosszék

Szászvárosszék egykori címere Szászvárosszék 1769 és 1773 között Szászvárosszék közigazgatási egység Erdélyben, 1334 és 1876 között.

Új!!: Erdélyi szászok és Szászvárosszék · Többet látni »

Szászveresmart

Szászveresmart (1899-ig Veresmart, románul Rotbav, németül Rothbach, szászul Roiderbrich) falu Romániában, Erdélyben, Brassó megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Szászveresmart · Többet látni »

Szászvolkány

Szászvolkány (1899-ig Volkány, románul Vulcan, németül Wolkendorf, szászul Wulkendref) falu Romániában, Brassó megyében, Brassótól 17 km-re délnyugatra, a Barcaságban.

Új!!: Erdélyi szászok és Szászvolkány · Többet látni »

Szászzalatna

Szászzalatna, románul Zlagna, németül Schlatt, település Romániában, Szeben megyében, Szentágota közelében.

Új!!: Erdélyi szászok és Szászzalatna · Többet látni »

Szászzsombor

Szászzsombor (románul Jimbor, németül Sommer) falu Romániában, Beszterce-Naszód megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Szászzsombor · Többet látni »

Százférfiak

A százférfiak vagy százférfiak tanácsa (németül: Hundertmannschaft) Kolozsvár évente választott városi nagytanácsa volt 1458 és 1848 között.

Új!!: Erdélyi szászok és Százférfiak · Többet látni »

Százhalom

200px Százhalom (románul Movile, korábban Hondrubechi,, szász nyelvjárásban Hangderbäχeln) falu Romániában, Erdélyben, Szeben megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Százhalom · Többet látni »

Szécsényi Tamás

Szécsényi Tamás (? – 1354?) országbíró, erdélyi vajda, tárnokmester és számos vármegye ispánja Károly Róbert és fia Nagy Lajos magyar király idején.

Új!!: Erdélyi szászok és Szécsényi Tamás · Többet látni »

Szék (terület)

A Magyar Királyság önrendelkezéssel bíró népcsoportjai a 13. században A szék a magyar közigazgatás egyik alapvető területi egysége volt az 1876-os megyerendezésig a Magyar Királyság önrendelkezéssel bíró népcsoportjainál: a székelyeknél, szászoknál, kunoknál, jászoknál, a szepesi gömörőröknél és az egyházi nemeseknél.

Új!!: Erdélyi szászok és Szék (terület) · Többet látni »

Székelyderzs

Székelyderzs (románul Dârjiu, korábban Dârj, helyi népies nyelven Dözs) falu Romániában, Hargita megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Székelyderzs · Többet látni »

Székelyek

A székelyek magyar tudatú és magyar nyelvű népcsoport.

Új!!: Erdélyi szászok és Székelyek · Többet látni »

Székelyföld

Székelyföld (rovásírással 11px10px9px10px10px10px10px8px6 px, (ritkábban Secuimea)) alatt az Erdély, Románia, területén található, történelmi székely székek területét kell érteni.

Új!!: Erdélyi szászok és Székelyföld · Többet látni »

Székelyföld történelme

Székelyföld térképe (Aranyosszék nélkül) Ez a szócikk a történelmi Székelyföld, illetve a székelyek történelmét írja le a 13.

Új!!: Erdélyi szászok és Székelyföld történelme · Többet látni »

Székelyföld történelmi székei

A történelmi székely székek A történelmi székely székek száma 7 fő- és 5 fiúszék volt.

Új!!: Erdélyi szászok és Székelyföld történelmi székei · Többet látni »

Székelyzsombor

Székelyzsombor (1899-ig Zsombor,,, erdélyi szász nyelven Sommerburch) falu Romániában Brassó megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Székelyzsombor · Többet látni »

Szénaverős

Szénaverős (szászul Tsendriš) falu Romániában, Maros megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Szénaverős · Többet látni »

Szépművészeti Múzeum (Brassó)

A brassói Szépművészeti Múzeum 1949-ben létesült a megyei múzeum részlegeként.

Új!!: Erdélyi szászok és Szépművészeti Múzeum (Brassó) · Többet látni »

Szépnyír

Szépnyír (vagy Zippendorf, szászul Zauapn) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Szépnyír · Többet látni »

Sződfalvi csata

A sződfalvai csata vagy sződi csata szerbül Бој на Седфалском пољу (Boj na Sedfalskom polju) Szeged közelében zajlott le Czibak Imre váradi püspök és temesi ispán, valamint Perényi Péter vajda vezette erdélyi hadak és Cserni Jován rácjai között.

Új!!: Erdélyi szászok és Sződfalvi csata · Többet látni »

Szőlősi csata

A szőlősi csata (szerbül Селешка битка / Seleška bitka) az 1526-38-as magyar belháború során vívott első nagyobb ütközet, a mai Csigérszőllős mellett zajlott le Cserni Jován és Perényi Péter erdélyi vajda csapatai között.

Új!!: Erdélyi szászok és Szőlősi csata · Többet látni »

Szeben vármegye

Szeben vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság keleti részében.

Új!!: Erdélyi szászok és Szeben vármegye · Többet látni »

Szebeni csata

A nagyszebeni vagy szebeni csata fegyveres összecsapás volt a Magyar Királyság és az Oszmán Birodalom hadserege között 1442.

Új!!: Erdélyi szászok és Szebeni csata · Többet látni »

Szebenrécse

Szebenrécse, 1910-ig Récse falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Szebenrécse · Többet látni »

Szebenszék

Szebenszék térképe Szebenszék avagy Szeben-szék különleges közigazgatási egység volt a Magyar Királyságon belül, Erdélyben: az erdélyi szász székek egyike Nagyszeben (Nagy-Szeben) székhellyel.

Új!!: Erdélyi szászok és Szebenszék · Többet látni »

Szelindek

270px 270px Szelindek (románul Slimnic, németül Stolzenburg, szászul Stulzenbrich) falu Romániában, Erdélyben, a történeti Királyföldön, Szeben megyében, Nagyszebentől 16 km-re északra, a nagyszeben–medgyesi főút mentén, az azonos nevű község központja.

Új!!: Erdélyi szászok és Szelindek · Többet látni »

Szelistyeszék

Szelistyeszék, Szelistye fiókszék egykori közigazgatási egység Erdélyben.

Új!!: Erdélyi szászok és Szelistyeszék · Többet látni »

Szent arkangyalok templom (Höltövény)

A Szent Mihály és Gábriel arkangyalok templom Höltövény első és a 2020-as évekig egyetlen ortodox temploma.

Új!!: Erdélyi szászok és Szent arkangyalok templom (Höltövény) · Többet látni »

Szent Bertalan-templom (Brassó)

A templom képe a Gespreng-hegyről A brassói szász evangélikus (de istentiszteleti helyként már nem működő) Szent Bertalan-templom Óbrassó és a róla elnevezett Bertalan-negyed határán, forgalmas közlekedési csomópont mellett, a Gespreng-hegy alatt, a Hosszú utca (Langgasse, Stradă Lungă) végén áll.

Új!!: Erdélyi szászok és Szent Bertalan-templom (Brassó) · Többet látni »

Szent Mihály-templom (Kolozsvár)

A kolozsvári Szent Mihály-templom Erdély legkorábbi csarnoktemploma és második legnagyobb alapterületű temploma (a brassói Fekete templom után), amely Kolozsvár főterén, a hajdani nagypiacon áll.

Új!!: Erdélyi szászok és Szent Mihály-templom (Kolozsvár) · Többet látni »

Szentágota

Hortobágy folyó a városban A Hortobágy-völgyi Múzeum 200px 200px 200px 200px 150px Szentágota (románul Agnita, németül Agnetheln, szászul Ongenîtlen) város Romániában, Erdélyben, Szeben megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Szentágota · Többet látni »

Szentágothai János

Szentágothai János, eredeti nevén Schimert János (Pestújhely, 1912. október 31. – Budapest, 1994. szeptember 8.) Kossuth-díjas magyar anatómus, egyetemi tanár, professor emeritus, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke 1976-tól 1985-ig, a magyar szkeptikus mozgalom atyja.

Új!!: Erdélyi szászok és Szentágothai János · Többet látni »

Szenterzsébet (Románia)

A szenterzsébeti evangélikus templom Johann Michael Ackner emlékköve Szenterzsébet egykor önálló település, ma Nagyszeben városrésze Romániában, Erdélyben, Szeben megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Szenterzsébet (Románia) · Többet látni »

Szentgotthárdi ciszterci apátság

A szentgotthárdi ciszterci apátság 1183-ban, III. Béla király adományozása révén Szentgotthárdon alapított ciszterci apátság. Az alapítók Franciaországból, Trois Fontaines-ből érkeztek Magyarországra, a mai Vas vármegyébe, és birtokolták a mai Vendvidéket és néhány őrségi települést. E területek egészen addig a gyepűrendszer részét képezték. A ciszterciek a korban igen fejlett mezőgazdasági ismeretekkel rendelkeztek, így az apátság megalapítása a Szentgotthárd környéki vidék fejlődésének máig legfontosabb mérföldköve, egyfajta alapja, amely jelentős volt a középkori Magyarország gazdaságára nézve is. A szentgotthárdin kívül további négy monostor jött létre Béla király idejében. A Szentgotthárdról kirajzók alapítása Pornó (Pornóapáti) volt. A ciszterciek saját maguk művelték a földjüket jobbágyaikkal együtt, gazdag ismeretekkel rendelkeztek az állattenyésztés, a halászat, a szőlőtermesztés és az erdőgazdálkodás terén is. Ez utóbbi környezetvédelmi tekintetben is rendkívül fontos, mert a ciszterci típusú erdőgazdálkodás hozzájárult ahhoz, hogy a Vendvidéken rendkívül egyedi erdők alakultak ki. Különösen Orfalu községben, a híres Fekete-tó környékén találni meg ennek legszebb példáját, mivel ott nagy számú öreg, de jó állapotban levő magas fa található, amely ma az Őrségi Nemzeti Park kiemelten védett része. Szükséges megemlíteni, hogy az apátság lakói nem kizárólag munkástestvéreikre vagy jobbágyaikra hárították a nehéz fizikai munkát, hanem maguk is kivették részüket a tennivalókból. A szerzetesek éppúgy dolgoztak a földeken, a nagy munkák idején olykor több mint fél napot. A jobbágyaikkal is jól bántak, bár előfordultak komoly összetűzések az adóemelések kapcsán vagy az apát által elkövetett visszaélések miatt. A ciszterciek nem véletlenül igyekeztek megtelepedni gyér népességű vagy egészen lakatlan helyeken. Ez hozzátartozik a sajátos szerzetesi gondolathoz, a világtól való elzárkózáshoz. Továbbá a szerzeteseknek saját kétkezi munkájukból kellett megélniük, ami ugyancsak az elzárkózás elvéhez tartozik, megelőzendő a mással szembeni függő viszonyt. Az apátság a 14. század második felében hanyatlásnak indult. 1391-től Széchy Miklós fiai birtokolták időszakos megszakításokkal 1528-ig. Széchy Tamás önkényeskedései miatt csaknem teljesen elpusztult az apátság. 1528-ban visszanyerte javait s a talpra állás jelei mutatkoztak, de az utolsó apátot elkergették 1556-ban és a monostort erőddé alakították át. Ráadásul eljött a török hódoltság kora is. A 17. században a rabló akindzsik és szerbek már az apátság belső birtokain jártak. 1605-ben a megszálló császári erők elpusztították a régi apátságot, amelynek maradványai ma is láthatók. 1664-ben a szentgotthárdi csata pusztításai söpörtek végig a vidéken. A ciszterciektől csak a barokk stílusú templom és monostor épületegyüttese maradt fenn, az egykori Magtártemplom ma színházként működik. Előbbi építése az ún. heiligenkreuzi korszakhoz kapcsolható, amikor az apátságot 1734-ben III. Károlytól megkapta a heiligenkreuzi apátság, mely feltámasztotta haló poraiból a nagy múltú vendvidéki ciszterci apátságot. A kiegyezést követően, a mindenkori magyar kormányok követelései nyomán 1878-ban szétválasztották a két apátságot. A régi apátság birtokainak egy része a trianoni Magyarország határain kívülre, vagyis Jugoszláviához, illetve Ausztriához került. A kommunista hatalomátvételt követően 1950-ben végleg megszűnt a szerzetesi élet Szentgotthárdon. A vendvidéki területek határsávi közegbe kerültek, elszigetelődtek, ami nem kedvezett a szocialista Termelőszövetkezetek kialakulásának, ezért a vidék megmenekült a nagyüzemi mezőgazdaság minden káros következményétől. A birtok egykori majorjaiból kialakult községek többsége ma is létezik, és lakóik java része szintén az egykori apátság telepeseinek leszármazottja.

Új!!: Erdélyi szászok és Szentgotthárdi ciszterci apátság · Többet látni »

Szentháromság-templom (Vidombák)

A Szentháromság-templom Vidombák legrégibb fennmaradt ortodox temploma.

Új!!: Erdélyi szászok és Szentháromság-templom (Vidombák) · Többet látni »

Szentmáté

jobbra jobbra jobbra Szentmáté, 1913-ig Szászmáté (Mathiasdorf, szászul Matesdref, Matesdraf) település Romániában, Beszterce-Naszód megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Szentmáté · Többet látni »

Szeptember 16.

Névnapok: Edit + Ciprián, Ditta, Ditte, Eudoxia, Eufémia, Eugénia, Gamáliel, Geminián, Génia, Imelda, Imodzsen, Imogén, Jozafát, Kamélia, Kornél, Kornélia, Lúcia, Ludmilla, Milica, Som, Soma, Zília, Zille, Zseni.

Új!!: Erdélyi szászok és Szeptember 16. · Többet látni »

Szerdahely (Románia)

Az evangélikus erődtemplom A görög (korábban római) katolikus templom Az evangélikus templom belső tere Szerdahely (korábban Mercurea,, szászul Reismuert) város Romániában, Szeben megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Szerdahely (Románia) · Többet látni »

Szerdahelyszék

Szerdahelyszék avagy Szeredahelyszék különleges közigazgatási egység volt a Magyar Királyságban, Erdélyben: az erdélyi szász székek egyike, mely 1339-től 1876.

Új!!: Erdélyi szászok és Szerdahelyszék · Többet látni »

Szinai csata

A szinai csata (szlovákul Bitka pri Seni) Kassa közelében lezajlott ütközet Habsburg Ferdinánd serege és Szapolyai János serege között, 1528.

Új!!: Erdélyi szászok és Szinai csata · Többet látni »

Szisz Ferenc

Szisz Ferenc (Szeghalom, 1873. szeptember 20.– Auffargis, 1944. február 21.) magyar származású francia gépészmérnök, a Renault gyár tesztelési osztályvezetője, autóversenyzőként az 1906.

Új!!: Erdélyi szászok és Szisz Ferenc · Többet látni »

Szohodol (Brassó megye)

Szohodol falu Romániában, Brassó megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Szohodol (Brassó megye) · Többet látni »

Szomszédság (erdélyi szászok)

Erdélyi szászok A szász szomszédságok az erdélyi szászok sajátos önszerveződési formái.

Új!!: Erdélyi szászok és Szomszédság (erdélyi szászok) · Többet látni »

Szunyogszék

Szunyogszék (Szunyogszeg, vagy Dumbrăvița Bârsei, korábban Țințari) falu Romániában, az erdélyi Barcaságban, Brassó megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Szunyogszék · Többet látni »

Takovo-rend

A Takovo-rend (máshol Takova-rend, szerbül: Орден Таковског крста - Orden Takovskog krsta) a Szerb Fejedelemség első kitüntetése volt, melyet 1865-ben, az Oszmán Birodalom ellen indított második szerb felkelés (mely Takovoból indult) 50.

Új!!: Erdélyi szászok és Takovo-rend · Többet látni »

Tamási Áron Gimnázium

A Tamási Áron Gimnázium az erdélyi Székelyudvarhelyen működik.

Új!!: Erdélyi szászok és Tamási Áron Gimnázium · Többet látni »

Tartler-árvaház

A Tartler-árvaház egy brassói műemlék épület.

Új!!: Erdélyi szászok és Tartler-árvaház · Többet látni »

Töltött káposzta

A töltött káposzta vagy alföldi nevén szárma vagy Erdélyben takart a magyar konyha egyik jellegzetes téli étele.

Új!!: Erdélyi szászok és Töltött káposzta · Többet látni »

Török szövetségesek a magyarországi török háborúkban

A török szövetségesek az Oszmán Birodalom részben vazallus, részben más szövetségből való támogatói a magyarországi török háborúkban.

Új!!: Erdélyi szászok és Török szövetségesek a magyarországi török háborúkban · Többet látni »

Törcsvári-szoros

A Törcsvári-szoros (románul Culoarul Rucăr-Bran, németül Törzburger Pass) a Déli-Kárpátok szorosa, amely a Bucsecs-hegységet választja el a Királykő-hegységtől.

Új!!: Erdélyi szászok és Törcsvári-szoros · Többet látni »

Tövis (település)

Református templom A kolostor A tövisi pályaudvar A pályaudvar 1918 előtti képeslapon Tövis (népi ejtés szerint Teuș) város Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Tövis (település) · Többet látni »

Teitelbaum Mózes (szatmári rebbe)

Teitelbaum Mózes (Moshe Teitelbaum) rabbi (Máramarossziget, 1914. november 1. – Manhattan, New York, USA, 2006. április 24.), a második szatmári rebbe, a Szatmár haszid mozgalom korábbi vezetője.

Új!!: Erdélyi szászok és Teitelbaum Mózes (szatmári rebbe) · Többet látni »

Teke (település)

A római katolikus templom Látkép délkeletről, 1921-ben jobbra Teke (románul Teaca, németül Tekendorf) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Teke (település) · Többet látni »

Tekeújfalu

Tekeújfalu (régebb Uifalău) falu Maros megyében, Erdélyben, Romániában, Tekeújfalu község központja.

Új!!: Erdélyi szászok és Tekeújfalu · Többet látni »

Thomas Bomel

Thomas Bomel, magyaros írásmóddal Bomel Tamás (Brassó, ? – Szelindek, 1592. január 30.) evangélikus lelkész.

Új!!: Erdélyi szászok és Thomas Bomel · Többet látni »

Tilicske

1847-ben épült tiliskai ház a bukaresti falumúzeumban Tilicske, 1912-ig Tiliska (románul Tilișca, németül Tilischen) falu Romániában, Szeben megyében, az azonos nevű község központja.

Új!!: Erdélyi szászok és Tilicske · Többet látni »

Tisza Kálmán-kormány

Tisza Kálmán 1900 körül A Tisza Kálmán-kormány Magyarország kiegyezés utáni hatodik kormánya volt, ami azóta is a leghosszabb ideig volt hatalmon 1875 ősze és 1890 tavasza között, azaz közel tizennégy és fél évig.

Új!!: Erdélyi szászok és Tisza Kálmán-kormány · Többet látni »

Tobias Fleischer

Tobias Fleischer magyaros névalakban Fleischer Tóbiás (1647. – 1713. február) erdélyi szász költő Apja Andreas Fleischer nagyszebeni királybíró és fejedelmi tanácsos volt.

Új!!: Erdélyi szászok és Tobias Fleischer · Többet látni »

Toporcsa

Toporcsa település Romániában, Szeben megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Toporcsa · Többet látni »

Tordos

Tordos (vagy Tordoș,, szászul Tordeš) falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Tordos · Többet látni »

Torja

Torja (románul Turia, németül Torian) falu Romániában Kovászna megyében, Torja község központja.

Új!!: Erdélyi szászok és Torja · Többet látni »

Torockó

Torockó (románul Rimetea, újabban Râmetea alakban is előfordul, korábban Trascău, németül Eisenburg) falu Romániában Fehér megyében, Torockó község központja.

Új!!: Erdélyi szászok és Torockó · Többet látni »

Transzhumáló pásztorkodás

Telelni tartó nyáj a francia Pireneusokban A Cañada Real Soriana Occidental részlete Segovia tartományban (a juhhajtó út 75 m széles és 800 km hosszú) A transzhumáló, magyarosan váltólegeltető, legelőváltó pásztorkodás vagy (francia eredetű szóval) transhumance (Constantin Iordachi, Citizenship, Nation-and State-Building (The Carl Beck Papers, 1607) (Pittsburgh, 2002), 35. o. 1879-ben Bulgáriában megtiltották nekik a legeltetést. 1884-ben még 615 ezer juh legelt a Kárpátokon túl, az 1886-ban kitört osztrák–magyar–román vámháború azonban véget vetett az erdélyiek regáti transzhumálásának. A transzhumáló román pásztorok között életformájuknál fogva elterjedtek voltak az írni–olvasni tudás és a bonyolultabb számolási műveletek. A Nagyszeben vidéki románok körében korán kifejlődtek a polgárosodás olyan jegyei, mint a piacra termelő kézműipar és a rendszeres iskolalátogatás. A transzhumálás hanyatlásával ismereteik és készségeik révén könnyedén átálltak más, mobilitást igénylő tevékenységekre, például nagy hírnévre tettek szert szekerező kereskedőkként. A Dorna vidéke és a moldvai síkság közötti transzhumálás balladai erejű ábrázolása található Mihail Sadoveanu A balta című regényében.

Új!!: Erdélyi szászok és Transzhumáló pásztorkodás · Többet látni »

Transzilvanizmus

A transzilvanizmus politológiai megközelítésben: az erdélyi régió érdekeinek érvényesítését céljául kitűző, „a magyar nemzeti és regionális öntudat feszültségteljes viszonyát hordozó” politikai ideológia, 1918 előtt a magyar államkereteken belül, illetve 1918 után Romániában; az irodalom síkján pedig az az irányzat, illetve kultúrpolitikai és cselekvésprogram, amely a trianoni békeszerződés utáni Erdélyben a kényszerűen önállósult magyar szellemi élet megteremtését és intézményeinek kifejlesztését tűzte ki céljául, s a programja nyomán született művekben is „Erdély lelkét” kívánta a szépirodalom eszközeivel kifejezésre juttatni.

Új!!: Erdélyi szászok és Transzilvanizmus · Többet látni »

Traugott Teutsch

Traugott Teutsch (magyarosan Teutsch Treugott, Brassó, 1829. október 12. – Brassó, 1913. február 23.) erdélyi szász író, politikus, iskolaigazgató.

Új!!: Erdélyi szászok és Traugott Teutsch · Többet látni »

Ugra (Románia)

Ugra (vagy Szászugra, románul Ungra, németül Galt) falu Romániában, Erdélyben, Brassó megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Ugra (Románia) · Többet látni »

Umling család

Idősebb Umling Lőrinc fekete bivalyt emelő vörös kakast ábrázoló táblája Kalotadámos templomából.jpg Ifjabb Umling Lőrinc festett kazettái Magyarvalkó templomában Umling János festett táblája a magyarbikali református templomban Umling János műve a magyarbikali templomból Az Umling család erdélyi szász asztalos család.

Új!!: Erdélyi szászok és Umling család · Többet látni »

Umling Lőrinc

A kalotadámosi református templom úrasztala A bak csillagképe és a téli napforduló hurkos farkú sárkánya Kalotadámos templomából.jpg Umling Lőrinc nevét őrző tábla Magyarkiskapus református templomának mennyezetén Umling Lőrinc 18.

Új!!: Erdélyi szászok és Umling Lőrinc · Többet látni »

Ungár Péter (politikus)

Ungár Péter Károly (Budapest, 1991. június 10. –), magyar geográfus, politikus, az LMP – Magyarország Zöld Pártja társelnöke.

Új!!: Erdélyi szászok és Ungár Péter (politikus) · Többet látni »

Unio Trium Nationum

Az Unio Trium Nationum (Három nemzet egyesülése) - említik kápolnai unióként is - egy kölcsönös szövetségi egyezmény, amelyet az erdélyi magyar nemesek, a székely lófők és az erdélyi szászok vezetői kötöttek Csicsókápolnán 1437.

Új!!: Erdélyi szászok és Unio Trium Nationum · Többet látni »

Unitárius oktatás Kolozsváron

Körösfői-Kriesch Aladár: ''A tordai országgyűlés'', 1896 (részlet) A régi unitárius kollégium épülete A kollégium épülete napjainkban. A kolozsvári unitárius oktatás megszervezése Dávid Ferenc nevéhez fűződik, 1566-ra nyúlik vissza.

Új!!: Erdélyi szászok és Unitárius oktatás Kolozsváron · Többet látni »

Utolsó tatárjárás

Az utolsó tatárjárás az Erdélybe és Máramarosba betört krími és dobrudzsai tatárok dúlása volt 1717-ben, amelyet hűbéruruk, a török szultán utasítására hajtottak végre.

Új!!: Erdélyi szászok és Utolsó tatárjárás · Többet látni »

Uzon

Uzon (románul Ozun, németül Usendorf) falu Romániában, Erdélyben, Kovászna megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Uzon · Többet látni »

V. János moldvai fejedelem

Új!!: Erdélyi szászok és V. János moldvai fejedelem · Többet látni »

V. László magyar király

Új!!: Erdélyi szászok és V. László magyar király · Többet látni »

Vajola

Evangélikus templom Az evangélikus templom harangtornya Vajola (románul Uila, németül Weilau, szászul Wela) falu Romániában, Erdélyben, Maros megyében, Szászrégentől 22 km-re északnyugatra, a Mezőség keleti peremén.

Új!!: Erdélyi szászok és Vajola · Többet látni »

Váldhíd

Az erődtemplom legnagyobb tornya Váldhíd (erdélyi szász nyelven Zillenmarkt) falu Segesvártól 22 km-re délnyugatra Romániában, Szeben megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Váldhíd · Többet látni »

Vízakna

Sós vizű medence A református templom ortodox templom A Mihály és Gábriel arkangyalok ortodox templom külső falfestése A római katolikus templom A Keresztelő Szent János ortodox templom Látkép 1914-ből Vízakna (korábban Vizocna vagy Ocna,, szász nyelven Zâltsbriχ) város Romániában, Szeben megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Vízakna · Többet látni »

Vízszilvás

Vízszilvás környéke 1769–73 körül Vízszilvás falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Vízszilvás · Többet látni »

Völc

Völc, 1910 és 1918 között Velc (szászul Valts) falu Romániában, Erdélyben, Szeben megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Völc · Többet látni »

Vöröstoronyi-szoros

Fogarasi-medencéből befut a szorosba. Előtérben Vöröstorony vára Vöröstorony-hágó Az Olt Vöröstoronynál A Vöröstoronyi-szoros a Déli-Kárpátok hegyszorosa Romániában.

Új!!: Erdélyi szászok és Vöröstoronyi-szoros · Többet látni »

Verein für siebenbürgische Landeskunde

Az egyesület alapszabályának címlapja A Verein für siebenbürgische Landeskunde az erdélyi szászok 1840 és 1947 között működött honismereti egyesülete, melynek célja a honismereti kutatások minden ágának támogatása, illetve az ilyen jellegű tanulmányok nyomtatásban való megjelentetése.

Új!!: Erdélyi szászok és Verein für siebenbürgische Landeskunde · Többet látni »

Vessződ

A vessződi erődtemplom Vessződ (vagy Veseud-Agnita,, helyi szász nyelvjárásban Zeïd) falu Romániában, Erdélyben, Szeben megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Vessződ · Többet látni »

Vidombák (település)

Vidombák (szászul: Wejdebich) település Romániában, Brassó megyében, melyet 2002-ben nyilvánítottak várossá.

Új!!: Erdélyi szászok és Vidombák (település) · Többet látni »

Vidombáki erődtemplom

A vidombáki erődtemplom eredetileg a 13. században emelt, később várfallal körülvett, a 17.

Új!!: Erdélyi szászok és Vidombáki erődtemplom · Többet látni »

Vinda

Vinda (románul Ghinda, németül Windau, az erdélyi szász nyelven Wände) település Romániában, Beszterce-Naszód megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Vinda · Többet látni »

Vingárd

Vingárd (szászul Wengertskirch) falu Romániában, Fehér megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Vingárd · Többet látni »

Visk

Visk (1992-ig Вишкове) városi jellegű település Ukrajnában, Kárpátalján, a Huszti járásban.

Új!!: Erdélyi szászok és Visk · Többet látni »

Vlachok

A vlachok (ejtsd: vlahok) népnevet a középkorban Délkelet-Európa különböző országaiban élő összes keleti újlatin nyelveket beszélő népcsoportokra használták a nem ezekhez tartozó népek.

Új!!: Erdélyi szászok és Vlachok · Többet látni »

Wéber Rudolf

Rudolf Weber (1890. augusztus 31. – 1918. november 11.) az Osztrák–Magyar Monarchia egyik eredményes, 6 légi győzelmet arató pilótája volt az első világháborúban.

Új!!: Erdélyi szászok és Wéber Rudolf · Többet látni »

Wernher von Braun

Wernher Magnus Maximilian Freiherr von Braun (Wirsitz, Német Birodalom, 1912. március 23. – Alexandria, Virginia, USA, 1977. június 16.) német tudós, a rakétatudomány és az űrrepülés kiemelkedő alakja.

Új!!: Erdélyi szászok és Wernher von Braun · Többet látni »

Wilhelm Hermann

Wilhelm Hermann, írói álneve: Arminius (Fehéregyháza, 1871. június 28. – Brassó, 1918. június 11.) erdélyi szász evangélikus lelkész, író.

Új!!: Erdélyi szászok és Wilhelm Hermann · Többet látni »

Wissahickon Valley Park

A Wissahickon Valley Park (magyarul: Wissahickon völgye park) parkerdő Philadelphia város észak-nyugati részén, beleértve a Wissahickon folyócskát (Wissahickon Creek) a Schuylkill folyóba torkollástól.

Új!!: Erdélyi szászok és Wissahickon Valley Park · Többet látni »

Wlislocki Henrik

Wlislocki Henrik (Heinrich Adalbert von Wlislocki; Brassó, 1856. július 9. – Betlenszentmiklós, 1907. február 19.) erdélyi nyelvész, fordító és etnográfus, tanár.

Új!!: Erdélyi szászok és Wlislocki Henrik · Többet látni »

Zalatna

Zalatna (románul Zlatna, németül Klein-Schlatten, vagy Goldenmarkt, latin neve Ampelum, majd Auraria Minor, szászul Kleinschlatten) város Romániában, Fehér megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Zalatna · Többet látni »

Zágor

Zágor (románul Zagăr, németül Roden, vagy Rodt) falu Romániában, Maros megyében, Zágor község központja.

Új!!: Erdélyi szászok és Zágor · Többet látni »

Zernest

A Királykő Zernest felől A Szent Miklós ortodox templom Az Istenanya Születése ortodox templom A papírgyár az 1900-as években Zernest (Zernyest, románul Zărnești, németül Zernescht vagy Zernen, szászul Särnescht) város Romániában, az erdélyi Barcaságban, Brassó megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Zernest · Többet látni »

Zernyesti csata

A zernyesti (zernesti) csata 1690.

Új!!: Erdélyi szászok és Zernyesti csata · Többet látni »

Zoltán (Maros megye)

Zoltán (románul Mihai Viteazu, korábban Zoltan, németül Zoltendorf, szászul Zultendorf) falu Romániában, Maros megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Zoltán (Maros megye) · Többet látni »

Zsiberk

Zsiberk falu Romániában, Erdélyben, Brassó megyében, a történeti Királyföldön.

Új!!: Erdélyi szászok és Zsiberk · Többet látni »

Zsidve

Zsidve (vagy Seibrich) falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.

Új!!: Erdélyi szászok és Zsidve · Többet látni »

1224

Nincs leírás.

Új!!: Erdélyi szászok és 1224 · Többet látni »

1486

Nincs leírás.

Új!!: Erdélyi szászok és 1486 · Többet látni »

1549 a tudományban

Az 1549.

Új!!: Erdélyi szászok és 1549 a tudományban · Többet látni »

16. század

A 16.

Új!!: Erdélyi szászok és 16. század · Többet látni »

1630

Nincs leírás.

Új!!: Erdélyi szászok és 1630 · Többet látni »

1776

Nincs leírás.

Új!!: Erdélyi szászok és 1776 · Többet látni »

1784-es erdélyi parasztfelkelés

Az 1784-es erdélyi parasztfelkelés vagy Hóra-lázadás vallási-etnikai színezetű parasztfelkelés volt az Erdélyi-középhegység területén.

Új!!: Erdélyi szászok és 1784-es erdélyi parasztfelkelés · Többet látni »

1785

Nincs leírás.

Új!!: Erdélyi szászok és 1785 · Többet látni »

1839

Nincs leírás.

Új!!: Erdélyi szászok és 1839 · Többet látni »

1848–49-es forradalom és szabadságharc

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére.

Új!!: Erdélyi szászok és 1848–49-es forradalom és szabadságharc · Többet látni »

1854

Nincs leírás.

Új!!: Erdélyi szászok és 1854 · Többet látni »

1876-os megyerendezés

Magyarország vármegyéi 1881 és 1918 között Az 1876-os megyerendezés Magyarország közigazgatási területi beosztásának átfogó átalakítása volt 1876-77-ben, az ország politikai és közjogi berendezkedésének a kiegyezést követő átszervezése során.

Új!!: Erdélyi szászok és 1876-os megyerendezés · Többet látni »

19. századi magyar nemzetiségi politika

Magyarország etnikai térképe 1910-es népszámlálás adatai alapján A magyarországi nemzetiségi mozgalmak a 18. század végén jelentek meg, a hasonló magyar törekvésekkel egy időben.

Új!!: Erdélyi szászok és 19. századi magyar nemzetiségi politika · Többet látni »

1927

Nincs leírás.

Új!!: Erdélyi szászok és 1927 · Többet látni »

1935

Nincs leírás.

Új!!: Erdélyi szászok és 1935 · Többet látni »

2011-es népszámlálás (Románia)

Románia lakosságának nemzetiségi összetétele 2011-ben Románia lakosságának megyénkénti nemzetiségi összetétele 2011-ben A 2011.

Új!!: Erdélyi szászok és 2011-es népszámlálás (Románia) · Többet látni »

Uniópédia egy koncepció térkép vagy szemantikai hálózat szervezésében, mint egy enciklopédia vagy szótár. Ez ad egy rövid meghatározása minden fogalom és kapcsolatokat.

Ez egy hatalmas internetes mentális térképet, amely alapul szolgál a koncepció rajzok. Ez szabadon használhatják, és minden cikket, vagy dokumentum letölthető. Ez egy eszköz, forrás, vagy hivatkozás tanulmányok, a kutatás, az oktatás, a tanulás vagy tanítás, amely felhasználható a tanárok, oktatók, tanulók vagy hallgatók; A tudományos világ: az iskola, általános iskolai, középiskolai, középiskolai, középső, főiskola, műszaki végzettség, főiskola, egyetem, egyetemi, mester- vagy doktori fokozatot; A papírok, jelentések, projektek, ötletek, dokumentáció, felmérések, összefoglalók, vagy dolgozat. Itt az a meghatározás, magyarázat, leírás, illetve értelmében minden jelentős amelyen információra van szüksége, és egy listát a hozzájuk kapcsolódó fogalmak, mint a szószedet. Elérhető a magyar, angol, spanyol, portugál, japán, kínai, francia, német, olasz, lengyel, holland, orosz, arab, hindi, svéd, ukrán, katalán, cseh, héber, dán, finn, indonéz, norvég, román, török, vietnami, koreai, thai, görög, bolgár, horvát, szlovák, litván, filippínó, lett, észt és szlovén. Több nyelven hamarosan.

Minden információ kivontuk a Wikipédia, és ez elérhető a Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc.

Az Uniópédia a Wikimedia Foundation nem támogatja, és nem áll kapcsolatban vele.

A Google Play, Android és a Google Play-logó a Google Inc. védjegyei.

Adatvédelmi irányelvek