Tartalomjegyzék
54 kapcsolatok: A török kiűzése Magyarországról, Andrássy család (csíkszentkirályi és krasznahorkai), Érsekújvár ostroma (1663), Északi háború (1655–60), Barabás Samu, Báthory Anna (1594–1636), Báthory Zsigmond, Bethlen Gábor, Boér, Bocskai István, Bocskai-felkelés, Borbély György (hadvezér), Déva vára, Erdély, Erdély főgenerálisainak listája, Erdély vezető politikai tisztségeinek listája, Erdélyi fejedelem, Erdélyi Fejedelemség, Erdélyi Fejedelemség (egyértelműsítő lap), Erdélyi fejedelmek házastársainak listája, Erdélyi kancellárok listája, Erdélyi udvari főkapitányok listája, Felső-Magyarországi Fejedelemség, Furta, Görgény vára, Görgényszentimre, Ghiczy András, Goroszlói csata, Gyulafehérvári Újszövetség, Gyurgyevói csata, Habsburg-ház, Harmincéves háború, Hegyaljai felkelés, I. Szulejmán oszmán szultán, II. Mátyás magyar király, II. Rákóczi György, Kösze Ali pasa, Kücsük Mehmed pasa, Kőhalmi vár, Keleti Magyar Királyság, Kora újkori magyar történelem, Magyar Királyság, Magyarország, Nagyszőlős, Oszmán Birodalom, Sarhoş Ahmed pasa, Sellenberki csata, Speyeri szerződés, Szejdi Ahmed pasa, Szokolluzade Lala Mehmed pasa, ... Bővíteni index (4 több) »
A török kiűzése Magyarországról
A török kiűzése Magyarországról (más szóval nagy török háború vagy török elleni visszafoglaló háború) annak a nagy hadjáratsorozatnak volt az eredménye, amellyel a történelmi Magyar Királyság területének nagy részéről kiszorították az Oszmán Birodalmat.
Megnézni Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és A török kiűzése Magyarországról
Andrássy család (csíkszentkirályi és krasznahorkai)
krasznahorkai vár római katolikus kápolnája, ahol a gróf Andrássy család patrónája, a Krasznahorkai Fekete Madonna képe függ. A gróf csíkszentkirályi és krasznahorkai Andrássy család egy régi erdélyi székely származású magyar főnemesi család.
Megnézni Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Andrássy család (csíkszentkirályi és krasznahorkai)
Érsekújvár ostroma (1663)
Az ostrom korabeli rézmetszet alapján Érsekújvár ostroma 1663.
Megnézni Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Érsekújvár ostroma (1663)
Északi háború (1655–60)
Az északi háború (1655–60) Svédország 1655-60 között a dánok, lengyelek és oroszok ellen folytatott háborújának közismert neve.
Megnézni Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Északi háború (1655–60)
Barabás Samu
Barabás Samu (Papolc, 1855. november 14. – Papolc, 1940. november 18.) magyar történész.
Megnézni Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Barabás Samu
Báthory Anna (1594–1636)
Somlyói Báthory Anna (1594–1636?) erdélyi főnemes hölgy, Báthory Gábor erdélyi fejedelemnek a húga, a Báthori-család somlyói ágának a sarja.
Megnézni Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Báthory Anna (1594–1636)
Báthory Zsigmond
Somlyai herceg Báthory Zsigmond (Várad, Erdélyi Fejedelemség, 1572. március 20. – Libochovice, Cseh Királyság, 1613. március 27.), a Báthory-családból való erdélyi fejedelem több alkalommal 1586 és 1602 között, valamint a sziléziai Racibórz és Opole hercege 1598-ban.
Megnézni Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Báthory Zsigmond
Bethlen Gábor
Iktári Bethlen Gábor (Marosillye, 1580. – Gyulafehérvár, 1629. november 15.) erdélyi fejedelem (1613–1629), I. Gábor néven megválasztott magyar király (1620–1621), a 17. századi magyar történelem egyik legjelentősebb személyisége.
Megnézni Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Bethlen Gábor
Boér
A boérok félnemesi vagy feltételes nemesi kategóriát alkottak az egykori Fogaras vidéke területén.
Megnézni Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Boér
Bocskai István
Bocskai István szobra (Millenniumi emlékmű) reformáció emlékművén A kismarjai Bocskai család címere Kismarjai Bocskai István (Kolozsvár, 1557. január 1. – Kassa, 1606. december 29.) magyar államférfi, Bihar vármegye főispánja, 1605 és 1606 között Erdély és Magyarország fejedelme.
Megnézni Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Bocskai István
Bocskai-felkelés
A Bocskai-felkelés vagy Bocskai-szabadságharc 1604–1606 között zajlott.
Megnézni Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Bocskai-felkelés
Borbély György (hadvezér)
Simai Borbély György (ismertebben: Borbély György) (1540 körül – 1603. december 15., Kolozsvár), a tizenöt éves háború (az ún. hosszú háború) időszakában (1591/1593 – 1606), az Erdélyi Fejedelemségnek a sikeres hadvezére volt.
Megnézni Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Borbély György (hadvezér)
Déva vára
Déva vára hajdani erődítmény az Alsó-Maros mentén, a Déva város fölé emelkedő hegyen, egy 250 méter magas sziklán.
Megnézni Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Déva vára
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Megnézni Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Erdély
Erdély főgenerálisainak listája
Az Erdélyi Fejedelemségben az ország generálisa vagy mezei hadak főgenerálisa a hadsereg főparancsnokának a neve volt, aki a fejedelemnek volt alárendelve.
Megnézni Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Erdély főgenerálisainak listája
Erdély vezető politikai tisztségeinek listája
Az Erdélyi Nagyfejedelemség címere (XIX. század) A legmagasabb erdélyi politikai tisztségek listája a 10.
Megnézni Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Erdély vezető politikai tisztségeinek listája
Erdélyi fejedelem
Erdély fejedelmeFallenbüchl 1988, p. 77.
Megnézni Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Erdélyi fejedelem
Erdélyi Fejedelemség
#ÁTIRÁNYÍTÁS Erdélyi Fejedelemség (1570–1711).
Megnézni Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Erdélyi Fejedelemség
Erdélyi Fejedelemség (egyértelműsítő lap)
*Erdélyi Vajdaság a Magyar Királyság része, főleg az Árpád- és Anjou-korban használatos, mint közigazgatási egység.
Megnézni Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Erdélyi Fejedelemség (egyértelműsítő lap)
Erdélyi fejedelmek házastársainak listája
Az Erdélyi Fejedelemség címere Az erdélyi fejedelmek házastársainak listáját tartalmazza az alábbi táblázat 1576-tól (1765-től nagyfejedelemasszony) 1867-ig.
Megnézni Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Erdélyi fejedelmek házastársainak listája
Erdélyi kancellárok listája
Az alábbi lista az önálló Erdély kancellárjait tartalmazza, hivatali idejük feltüntetésével; az a Habsburg-fennhatóság alatt álló Erdély 1694 és 1867 között fennálló kormányzati szervének vezetőit lásd az Erdélyi Udvari Kancellária cikkben.
Megnézni Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Erdélyi kancellárok listája
Erdélyi udvari főkapitányok listája
Az Erdélyi Fejedelemségben az udvari főkapitány (supremus capitaneus aulae) az udvari hadaknak, azaz a fejedelem állandó seregének a főparancsnoka volt.
Megnézni Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Erdélyi udvari főkapitányok listája
Felső-Magyarországi Fejedelemség
A Felső-Magyarországi Fejedelemség egy, a középkori Magyar Királyság területén a 17.
Megnézni Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Felső-Magyarországi Fejedelemség
Furta
Furta község az Észak-Alföldi régióban, Hajdú-Bihar vármegyében, a Nagy-Sárrét, a Bihari-sík és a Kis-Sárrét kistájak földrajzi találkozáspontján, a Berettyóújfalui járásban.
Megnézni Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Furta
Görgény vára
Görgény vára várrom Görgényszentimre településén, Romániában.
Megnézni Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Görgény vára
Görgényszentimre
Görgényszentimre (vagy Sankt-Emrich) falu Romániában, Maros megyében.
Megnézni Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Görgényszentimre
Ghiczy András
Ghiczy (vagy Ghyczy, Ghiczi, Géczy, Géczi) András (? – 1614) erdélyi fejedelemjelölt, Báthory Gábor fejedelemnek egyaránt volt a kegyeltje és az ellenfele; az 1610-es évek első felében az erdélyi történelem egyik ismert szereplője.
Megnézni Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Ghiczy András
Goroszlói csata
A goroszlói csata 1601.
Megnézni Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Goroszlói csata
Gyulafehérvári Újszövetség
Az 1648-ban megjelent Gyulafehérvári Újszövetség, amelyet magyar forrásokban Rákóczi-biblia néven is említenek, az első román nyelvű teljes Újszövetség-fordítás.
Megnézni Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Gyulafehérvári Újszövetség
Gyurgyevói csata
A gyurgyevói csata a tizenöt éves háború egyik ütközete, amely 1595.
Megnézni Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Gyurgyevói csata
Habsburg-ház
A Habsburg-ház vagy Habsburg-dinasztia, amely ismert még Ausztriai-ház néven is, Európa történelmének az egyik legnagyobb és legbefolyásosabb uralkodóháza volt; a Habsburg-családból származott, amely család a nevét a mai Svájc területén fekvő birtokáról (váráról) kapta.
Megnézni Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Habsburg-ház
Harmincéves háború
A harmincéves háború vagy első harmincéves háború II. Mátyás, II. Ferdinánd és III. Ferdinánd uralkodása alatt (1618–1648) a Habsburgok összes koronatartományára és Közép-Európa jelentős részére kiterjedő háborúk sorozata volt.
Megnézni Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Harmincéves háború
Hegyaljai felkelés
A hegyaljai felkelés Habsburg-ellenes kuruc felkelés volt 1697-ben.
Megnézni Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Hegyaljai felkelés
I. Szulejmán oszmán szultán
A Törvényhozó (Kanunî) és a Nagy jelzőkkel illetett I. Szulejmán (oszmán-törökül سليمان, modern törökül Süleymān) (Trabzon, 1494. november 6. – Szigetvár, 1566. szeptember 6.) apja, I. Szelim halálát (1520) követően, 26 évesen, szeptember 30-án lett az Oszmán Birodalom szultánja, egyben az iszlám kalifája, ezzel az akkori világ egyik első számú vezetője.
Megnézni Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és I. Szulejmán oszmán szultán
II. Mátyás magyar király
Habsburg Mátyás vagy Ausztriai Mátyás (Bécs, 1557. február 24. – Bécs, 1619. március 20.), a Habsburg-házból származó osztrák főherceg, német, magyar és cseh királyi herceg, aki II.
Megnézni Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és II. Mátyás magyar király
II. Rákóczi György
Felsővadászi II.
Megnézni Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és II. Rákóczi György
Kösze Ali pasa
Kösze Ali pasa (? – 1664, Buda) az Oszmán Birodalom hadvezére.
Megnézni Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Kösze Ali pasa
Kücsük Mehmed pasa
Kücsük Mehmed (törökül: Küçük Mehmed) (? – ?), török pasa, az Oszmán Birodalom hadvezére volt, a "Kücsük" név az alacsony termetére utalt.
Megnézni Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Kücsük Mehmed pasa
Kőhalmi vár
A kőhalmi vár műemlék Romániában, Brassó megyében.
Megnézni Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Kőhalmi vár
Keleti Magyar Királyság
A keleti Magyar Királyság (más néven Keleti Magyar Királyság vagy Szapolyai János Magyar Királysága) egy modern fogalom, amelyet egyes történészek Szapolyai János és fia, János Zsigmond uralkodása alatti Erdélyi Fejedelemségre használták, akik vitatták és nem fogadták el a Habsburg-ház azon igényét, hogy 1526-tól 1570-ig ők uralkodjanak a Magyar Királyság trónján.
Megnézni Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Keleti Magyar Királyság
Kora újkori magyar történelem
Kora újkori magyar történelem alatt a 16–18.
Megnézni Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Kora újkori magyar történelem
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Megnézni Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Magyar Királyság
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja.
Megnézni Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Magyarország
Nagyszőlős
Az egykori főtér Nagyszőlős (ukránul Виноградів Vinohragyiv, oroszul Виноградов Vinogradov, románul Seleuşu Mare, ruszinul Cивлюш Szivljus, jiddisül סעליש Széles/Szélis) város Ukrajnában, Kárpátalján, a Beregszászi járásban.
Megnézni Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Nagyszőlős
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Megnézni Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Oszmán Birodalom
Sarhoş Ahmed pasa
Sarhoş Ahmed (avagy Bosnyák Ahmed) (?-1691) pasa, a XVII.
Megnézni Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Sarhoş Ahmed pasa
Sellenberki csata
A sellenberki csata (egyes forrásokban szenterzsébeti csata) 1599.
Megnézni Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Sellenberki csata
Speyeri szerződés
Az Erdélyi Fejedelemség és a Partium 1570-ben A három részre szakadt Magyar Királyság területe 1572-ben Az 1570.
Megnézni Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Speyeri szerződés
Szejdi Ahmed pasa
Szejdi Ahmed (? – Temesvár, 1661. június 17.) cserkesz származású pasa, az Oszmán Birodalom tehetséges hadvezére.
Megnézni Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Szejdi Ahmed pasa
Szokolluzade Lala Mehmed pasa
Szokolluzade Lala Mehmed (Sokolluzade Lala Mehmed) (egyszerűbben: Lala Mehmed) (? – 1606. június 21.) pasa, a tizenöt éves háború (az ún. hosszú háború) időszakában (1591/1593 – 1606), az Oszmán Birodalom legjelentősebb nagyvezíreinek egyike volt; Kodzsa Szinán (Koca Sinan) (1520 – 1596) pasa, és Damat Ibrahim (? – 1601) pasa mellett.
Megnézni Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Szokolluzade Lala Mehmed pasa
Tündérkert – Kísértések kora
regény 1922-es első kiadása A Tündérkert – Kísértések kora című televíziós sorozat Móricz Zsigmond Erdély-trilógiájának első kötetéből, a Tündérkert című regényből készült.
Megnézni Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Tündérkert – Kísértések kora
Thököly Imre
Gróf késmárki Thököly Imre (Késmárk, 1657. szeptember 25. – İzmit, 1705. szeptember 13.) magyar főnemes, kuruc hadvezér, 1682–1685 között Felső-Magyarország, majd 1690-ben Erdély fejedelme.
Megnézni Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Thököly Imre
V. Károly lotaringiai herceg
V.
Megnézni Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és V. Károly lotaringiai herceg
Várad ostroma (1660)
Várad 1660-as ostromára az 1660 és 1662 között zajló második török-tatár büntetőhadjárat idején került sor.
Megnézni Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Várad ostroma (1660)