Tartalomjegyzék
54 kapcsolatok: A filozófia története, A fizika története, A metafizika története, Analogia entis, Az ókor nagyjai, Öt elem (európai), Ókori görög irodalom, Ókori Görögország, Barlanghasonlat, Bodor András (történész), Cáfolat, Dante Pokla, Delphoi, Dialektika, Dialektikus logika, Diogenész Laertiosz, Ekpürózis, Empedoklész, Erkölcs, Ferdinand Lassalle, Filozófia, Filozófusok listája, Friedrich Nietzsche, Görögország kultúrája, Hamvas Béla, Hamvas Béla Collegium, Hérakleitosz (egyértelműsítő lap), Hérakleitosz (filozófus), Igazság (filozófia), Isteni gondviselés, Karl Jaspers, Kitioni Zénón, Logosz (retorika), Marxista dialektika, Materializmus, Metafizika (Arisztotelész), Mulandóság, Ontológia, Phleiuszi Timón, Physis, Platón, Platonizmus, Pontoszi Hérakleidész, Posztparmenideánus filozófia, Radzsnís Csandra Mohan Dzsain, Révay József (filozófus), Rózsakeresztes rend, Romániai magyar filozófiai irodalom, Szabó György (irodalomtörténész), Szibüllák, ... Bővíteni index (4 több) »
A filozófia története
A filozófia akkor született, amikor kialakulásnak induló tudományos gondolkodás tükrében a mitikus szemlélet már nem tudott kielégítő választ adni a világ keletkezésére és felépítésére.
Megnézni Epheszoszi Hérakleitosz és A filozófia története
A fizika története
Egy Newton-inga A fizika (az ógörög φύσις physis szóból, jelentése „természet”) a tudomány egyik alapvető ága.
Megnézni Epheszoszi Hérakleitosz és A fizika története
A metafizika története
Raffaello: Az athéni iskola (részlet).
Megnézni Epheszoszi Hérakleitosz és A metafizika története
Analogia entis
Az analogia entis azaz létanalógia, léthasonlóság, az arisztotelészi–szenttamási metafizika egyik kulcsfogalma, amely szerint Isten és a különféle létezők valamilyen fokon egyaránt a létben (esse) részesülnek, és ezért beszélhetünk emberi fogalmaink birtokában Istenről.
Megnézni Epheszoszi Hérakleitosz és Analogia entis
Az ókor nagyjai
Az ókor nagyjai Castiglione László több kiadást megélt, először 1971-ben kiadott könyve.
Megnézni Epheszoszi Hérakleitosz és Az ókor nagyjai
Öt elem (európai)
Az európai filozófia illetve alkímia öt elem tana szerint minden anyag olyan egyszerű alapelemekből áll, melyek tovább már nem bonthatóak.
Megnézni Epheszoszi Hérakleitosz és Öt elem (európai)
Ókori görög irodalom
Töredékek Hésziodosz műveiből ''(Papyrus Oxyrhynchus)'' Ókori görög irodalom név alatt tartják számon az ókor (hagyományosan Kr. e. 3000 körül – Kr. u. 476) során a mai Görögország, illetve az azon kívül eső területeken ógörög nyelven keletkezett irodalmi alkotások (szépirodalmi, irodalomtudományi, nyelvészeti, történeti, filozófiai, földrajzi, matematikai, csillagászati, orvostudományi, és szónoki művek) összességét.
Megnézni Epheszoszi Hérakleitosz és Ókori görög irodalom
Ókori Görögország
Az ókori Görögország vagy antik Görögország fogalmát – mivel sem földrajzilag összefüggő ilyen terület, sem ilyen államalakulat nem létezett – a közvélemény és a tudomány igen rugalmasan használja.
Megnézni Epheszoszi Hérakleitosz és Ókori Görögország
Barlanghasonlat
Barlanghasonlat A Barlanghasonlat Platón egyik legismertebb hasonlata, melyben a lélek ideákhoz való felemelkedését szemlélteti.
Megnézni Epheszoszi Hérakleitosz és Barlanghasonlat
Bodor András (történész)
Bodor András (írói álneve: Szováti Endre) (Magyarszovát, 1915. augusztus 5. – 1999. október 4.) történész, műfordító, egyetemi tanár.
Megnézni Epheszoszi Hérakleitosz és Bodor András (történész)
Cáfolat
A cáfolat (lat. refutatio) logikai művelet, amely megállapítja az állítás hamisságát vagy kétségeit.
Megnézni Epheszoszi Hérakleitosz és Cáfolat
Dante Pokla
Az ''Isteni színjáték'' első éneke Dante Pokla, az Inferno, Dante Alighieri száz énekből álló Isteni színjáték című elbeszélő költeményének első színtere.
Megnézni Epheszoszi Hérakleitosz és Dante Pokla
Delphoi
Delphoi (görögül Δελφοί) régészeti terület és modern város Görögországban.
Megnézni Epheszoszi Hérakleitosz és Delphoi
Dialektika
A dialektika eredetileg a vitatkozás művészete az ókori görögöknél, a hét szabad művészet egyike.
Megnézni Epheszoszi Hérakleitosz és Dialektika
Dialektikus logika
A dialektikus logika a marxista dialektikus és történelmi materializmus gondolkodás-módszertani elmélete, mely szoros kapcsolatban áll más természet- és társadalomtudományi szakágazatokkal.
Megnézni Epheszoszi Hérakleitosz és Dialektikus logika
Diogenész Laertiosz
Diogenész Laertiosz műve 1594-es római kiadásának címlapja Diogenész Laertiosz, (Laerté, Kilikia, 180 körül – ?, 240 körül) görög történetíró; nevét mint az ókori görög filozófusok életrajzainak megírójáét ismerik.
Megnézni Epheszoszi Hérakleitosz és Diogenész Laertiosz
Ekpürózis
Ekpürózisként (ógörög ἐκπύροσις, „elégés“, német Ekpyrosis) jelöljük meg a filozófiában a világégést, a világ tűzhalálát.
Megnézni Epheszoszi Hérakleitosz és Ekpürózis
Empedoklész
Empedoklész (görög Ἐμπεδοκλῆς, Akragasz, Szicília, kb. i. e. 495 – i. e. 435) ókori görög filozófus, orvos, vallási tanító.
Megnézni Epheszoszi Hérakleitosz és Empedoklész
Erkölcs
Az erkölcs fogalma alatt egy adott társadalom által régebbi tapasztalatok alapján összegyűjtött és helyesnek ítélt viselkedési szabályok összességét értjük.
Megnézni Epheszoszi Hérakleitosz és Erkölcs
Ferdinand Lassalle
Ferdinand Lassalle (Breslau, 1825. április 11. – Genf, 1864. augusztus 31.) német jogász és szocialista politikus, a lassalleanizmus névadója.
Megnézni Epheszoszi Hérakleitosz és Ferdinand Lassalle
Filozófia
Raffaello: ''Az athéni iskola'' (1509. Vatikán, Stanza della Segnatura) 20 neves ókori filozófus (J. W. Cook metszete, 1825) A filozófia, régebben magyarítva bölcselet a világegyetem, a természet, az élet okával és céljával, a történelemben érvényesülő rendezőelvvel, a tudás és megismerés lehetőségével, a szépség, művészet és nyelv mibenlétével, a jogi-politikai normák természetével, a cselekedetek helyes vagy helytelen mivoltával, Isten és a transzcendencia létével foglalkozó tudományág.
Megnézni Epheszoszi Hérakleitosz és Filozófia
Filozófusok listája
Gruber József-víztározó oldalán a Gellért-hegyenhttp://www.szeretlekmagyarorszag.hu/nyolc-kulonleges-szobor/ Nyolc különleges szobor, szeretlekmagyarorszag.hu A filozófus olyan ember, aki – akár hivatásszerűen, akár másképp – foglalkozik a filozófiával.
Megnézni Epheszoszi Hérakleitosz és Filozófusok listája
Friedrich Nietzsche
Friedrich Nietzsche (Röcken, Német Szövetség, 1844. október 15. – Weimar, Német Birodalom, 1900. augusztus 25.) német klasszika-filológus, egyetemi tanár, filozófus.
Megnézni Epheszoszi Hérakleitosz és Friedrich Nietzsche
Görögország kultúrája
Görögország kultúrája több ezer éves múltra tekint vissza, az európai gondolkodás és művészetének meghatározó alapjaa mükénéi kultúrától a klasszikus Görögországon és Római Birodalmon át a Bizánci Birodalomig.
Megnézni Epheszoszi Hérakleitosz és Görögország kultúrája
Hamvas Béla
Hamvas Béla (Eperjes, 1897. március 23. – Budapest, 1968. november 7.) Kossuth-díjas magyar író, filozófus, esztéta és könyvtáros, Hamvas József evangélikus lelkész, tanár, író és hírlapszerkesztő fia.
Megnézni Epheszoszi Hérakleitosz és Hamvas Béla
Hamvas Béla Collegium
A Hamvas Béla Collegium egy 2003 januárjában indult szabadegyetem.
Megnézni Epheszoszi Hérakleitosz és Hamvas Béla Collegium
Hérakleitosz (egyértelműsítő lap)
*Hérakleitosz (Kr. e. 550 körül? – Kr. e. 475), epheszoszi filozófus.
Megnézni Epheszoszi Hérakleitosz és Hérakleitosz (egyértelműsítő lap)
Hérakleitosz (filozófus)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Epheszoszi Hérakleitosz.
Megnézni Epheszoszi Hérakleitosz és Hérakleitosz (filozófus)
Igazság (filozófia)
Antonio Canova: Iustitia (1792) – Milánó, Piazza Scala Képtár Az igazság a valóság ellenőrizhető tényei, és az erről szóló állítások megfelelése egymásnak.
Megnézni Epheszoszi Hérakleitosz és Igazság (filozófia)
Isteni gondviselés
Az isteni gondviselés a különböző vallási rendszerekben megjelenő nézetek és képzetek összessége, amelyek a világot teremtő főhatalomnak, istennek vagy egyfajta isteni tervnek tulajdonítják az emberi közösségek és az ember személyes sorsának alakulását.
Megnézni Epheszoszi Hérakleitosz és Isteni gondviselés
Karl Jaspers
Karl Theodor Jaspers (Oldenburg, 1883. február 23. – Bázel, 1969. február 26.) német filozófus és pszichiáter volt.
Megnézni Epheszoszi Hérakleitosz és Karl Jaspers
Kitioni Zénón
Kitióni Zénón Kitioni Zénón (Ζήνων, Zeno, ritkábban ciprusi Zénón, Kition, Ciprus, i. e. 336 körül – Athén, i. e. 264) a hellenizmus korszakának filozófusa, aki a korszak egyik legfontosabb filozófiai iskoláját, a sztoicizmust alapította.
Megnézni Epheszoszi Hérakleitosz és Kitioni Zénón
Logosz (retorika)
Görög eredetű szó, jelentése sokféle lehet: ész, szó, nyelv, beszéd, gondolkodás, bizonyítás, bölcsesség, logika.
Megnézni Epheszoszi Hérakleitosz és Logosz (retorika)
Marxista dialektika
A marxista dialektika az az elméleti módszer, amelyet Marx és Engels Hegel filozófiájának, különösen dialektikájának kritikai fogadtatásából fejlesztett ki azzal a céllal, hogy a filozófia és a politikai gazdaságtan központi kérdéseire alkalmazza.
Megnézni Epheszoszi Hérakleitosz és Marxista dialektika
Materializmus
Lao-ce Démokritosz Denis Diderot Ludwig Feuerbach A materializmus filozófiai irányzat, amely a filozófia alapkérdésében abból indul ki, hogy az anyag, a természeti-társadalmi objektív lét, a létező valóság az elsődleges.
Megnézni Epheszoszi Hérakleitosz és Materializmus
Metafizika (Arisztotelész)
Arisztotelész metafizikájának első oldala (1837 kiadás) Arisztotelész Metafizika könyve 14 általános mű gyűjteménye, melyeket az első összkiadásnál a fizikai írások mögé soroltak be (meta ta phüzika).
Megnézni Epheszoszi Hérakleitosz és Metafizika (Arisztotelész)
Mulandóság
A mulandóság (páli: IAST: anicca, aniccsa; szanszkrit: अनित्य anitja; tibeti: མི་རྟག་པ་ mi rtag pa; kínai: 無常 vúcsáng; japán: 無常 mujō; thai: อนิจฺจํ ill. อะนิจจัง aniccsang, burmai: အနိစ္စ, IPA: /əneiʔsa̰/, a páli aniccaṁ-ból) a lét három ismérvének egyike a buddhizmusban.
Megnézni Epheszoszi Hérakleitosz és Mulandóság
Ontológia
Christian Wolff: ''Philosophia Prima Sive Ontologia'' című művének első oldala, 1730 - Ez volt az első olyan filozófiai mű amely címszavában szerepelt az „Ontológia” szó. Az ontológia, más néven léttan, lételmélet, létfilozófia vagy általános metafizika, az a filozófiai tudomány, amely a léttel mint létezők alapjával foglalkozik, azaz elsősorban nem a létezőről, hanem a létről szóló tudomány.
Megnézni Epheszoszi Hérakleitosz és Ontológia
Phleiuszi Timón
Phleiuszi Timón (kb. Kr. e. 315 – Kr. e. 226) görög szkeptikus filozófus-költő, Pürrhón tanítványa volt.
Megnézni Epheszoszi Hérakleitosz és Phleiuszi Timón
Physis
A physis (ógörögül: φύσις, phusis) görög teológiai, filozófiai és tudományos kifejezés, amit általában „természet”-nek fordítunk.
Megnézni Epheszoszi Hérakleitosz és Physis
Platón
Platón (görögül: Πλάτων), (régiesen Plátó, eredetileg: Arisztoklész; sz.: Kr. e. 427 körül, Athén vagy Aigina – † Kr. e. 347, Athén), ókori görög filozófus, iskolaalapító.
Megnézni Epheszoszi Hérakleitosz és Platón
Platonizmus
A platonizmus Platón írásaiban található és/vagy azokból levezetett filozófiai rendszer.
Megnézni Epheszoszi Hérakleitosz és Platonizmus
Pontoszi Hérakleidész
Pontoszi Hérakleidész (Hérakleia, ma Eregli, Törökország, kb. i. e. 390 – i. e. 322, Athén) görög filozófus, grammatikus.
Megnézni Epheszoszi Hérakleitosz és Pontoszi Hérakleidész
Posztparmenideánus filozófia
EmpedoklészLeukipposzAbdérai Démokritosz A görög filozófia történetében, kronológiailag: Parmenidész és a szofisztika között elhelyezkedő generáció, probléma szerint: Parmenidész által felállított tovább már nem gondolható monista tanításából eredő nehézségek megoldására törekedő gondolkodókat posztparmenideánus filozófusoknak nevezzük.
Megnézni Epheszoszi Hérakleitosz és Posztparmenideánus filozófia
Radzsnís Csandra Mohan Dzsain
Radzsnís Csandra Mohan Dzsain (dévanágari: रजनीश चन्द्र मोहन जैन) 1931.
Megnézni Epheszoszi Hérakleitosz és Radzsnís Csandra Mohan Dzsain
Révay József (filozófus)
Gróf szklabinyai és blatnicai Révay József (Tajna, 1902. október 20. – Gyömrő, 1945. április 19.) filozófus, egyetemi tanár, festő, válogatott jégkorongozó, olimpikon.
Megnézni Epheszoszi Hérakleitosz és Révay József (filozófus)
Rózsakeresztes rend
A Rózsa és Kereszt Ősi és Misztikus Rendje, röviden rózsakeresztes rendA "Rózsakeresztes rend" szóösszetétel az AMORC bejegyzett márkaneve (trademark).
Megnézni Epheszoszi Hérakleitosz és Rózsakeresztes rend
Romániai magyar filozófiai irodalom
A filozófiai irodalom – indulását és kibontakozását a romániai magyar szellemi életben nagymértékben befolyásolta az a tény, hogy a filozófiát művelő intézményi keretek felső fokon a második világháború végéig terjedő időszakban szinte kizárólag az egyes felekezetek teológiai fakultásain léteztek.
Megnézni Epheszoszi Hérakleitosz és Romániai magyar filozófiai irodalom
Szabó György (irodalomtörténész)
Szabó György írói álneve Kiss György (Dicsőszentmárton, 1920. április 19. – Kolozsvár, 2011. május 10.) irodalomtörténész, klasszika-filológus, műfordító.
Megnézni Epheszoszi Hérakleitosz és Szabó György (irodalomtörténész)
Szibüllák
Sebastian Münster: Szibüllák (1598) A szibüllák vagy szibillák (görögül szibülla, latinul: sibylla) titokzatos jósnők, akik látnoki képességüknél fogva anélkül fedték fel a jövőt, hogy kérdéseket intéztek volna hozzájuk; többnyire szerencsétlenségeket, baljós eseményeket, katasztrófákat jeleztek előre.
Megnézni Epheszoszi Hérakleitosz és Szibüllák
Theaitétosz (dialógus)
Platón A Theaitétosz (ógörögül: Θεαίτητος) Platón egyik időskori dialógusa.
Megnézni Epheszoszi Hérakleitosz és Theaitétosz (dialógus)
Theoszi Szküthinosz
Theoszi Szküthinosz (vagy Skythinos) i. e. 4. századi görög jambikus költő, epigrammaköltő, Platón kortársa.
Megnézni Epheszoszi Hérakleitosz és Theoszi Szküthinosz
Titus Lucretius Carus
Titus Lucretius Carus, általánosan elterjedt nevén Lucretius (Pompei, Kr. e. 99 körül – Róma, Kr. e. 55) római költő és filozófus.
Megnézni Epheszoszi Hérakleitosz és Titus Lucretius Carus
Vallásfilozófia
A vallásfilozófia a vallásra irányuló filozófiai reflexió.
Megnézni Epheszoszi Hérakleitosz és Vallásfilozófia