Tartalomjegyzék
572 kapcsolatok: A Budai-hegység geológiája, A cetek evolúciója, A Csermely-völgy forrásai, A lovak evolúciója, Acanthurus, Aegyptopithecus zeuxis, Afradapis, Aknászpókfélék, Alóza, Albertonykus, Alectis, Alectis simus, Allodaposuchus, Alpi orogén ciklus, Alpok, Ambulocetidae, Ambulocetus natans, Amphicyoninae, Anchitheriinae, Andrásháza (Románia), Andrewsarchus mongoliensis, Angelarctocyon australis, Angyal-forrási-barlang, Annónafélék, Anomotodon, Anoxypristis cuspidata, Anthracotheriidae, Anthracotherium, Anthropornis, Apidium, Apogon, Appenninek, Aptenodytes, Aranyfenyő, Arábiai-lemez, Archaeoceti, Archaeopithecidae, Archaeospheniscus, Archaeospheniscus lopdelli, Archaeospheniscus wimani, Archaeotherium, Argillichthys, Arsinoitherium, Új-Zéland földtörténete, Újvilági keselyűalakúak, Újvilági keselyűfélék, Úrkút, Astrapotheriidae, Atherina, Atlasz (hegység), ... Bővíteni index (522 több) »
A Budai-hegység geológiája
A Budai-hegység a Dunántúli-középhegység egyik kistája, a Dunazug-hegyvidék része.
Megnézni Eocén és A Budai-hegység geológiája
A cetek evolúciója
A körülbelül 80 cetfaj sorrendben A cetek (bálnák, delfinek, disznódelfinek) szárazföldön élt emlősök leszármazottjai.
Megnézni Eocén és A cetek evolúciója
A Csermely-völgy forrásai
A Csermely-kutat a táblától balra látható kőlap rejti A Darázs-forrás A budapesti János-hegy tömbjének keleti oldalán a Csillag-völgy folytatásaként, a Béla király és a Kútvölgyi út találkozásától indul a Csermely-völgy.
Megnézni Eocén és A Csermely-völgy forrásai
A lovak evolúciója
A lovak evolúciója az a folyamat, melynek során a Hyracotheriumszerű, róka nagyságú, erdőlakó ősállatokból kialakult mai háziállatunk, a ló.
Megnézni Eocén és A lovak evolúciója
Acanthurus
Az Acanthurus a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, ezen belül a doktorhalfélék (Acanthuridae) családjába tartozó nem.
Megnézni Eocén és Acanthurus
Aegyptopithecus zeuxis
Az Aegyptopithecus zeuxis egy fosszilis majomfaj, mely 35-33 millió éve, az eocén földtörténeti kor végén és az oligocén elején élt Észak-Afrika területén.
Megnézni Eocén és Aegyptopithecus zeuxis
Afradapis
Az Afradapis nemet egy korábbi lelet (2001-es) alapján Erik Seiffert 2009-ben írta le.
Megnézni Eocén és Afradapis
Aknászpókfélék
Az aknászpókfélék (Nemesiidae) a pókszabásúak (Arachnida) osztályának pókok (Araneae) rendjébe, ezen belül a négytüdős pókok (Mygalomorphae) alrendjébe tartozó család.
Megnézni Eocén és Aknászpókfélék
Alóza
Az alóza (Alosa) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának heringalakúak (Clupeiformes) rendjébe, ezen belül a heringfélék (Clupeidae) családjába tartozó nem.
Megnézni Eocén és Alóza
Albertonykus
Az Albertonykus (jelentése 'Alberta-karom') az alvarezsaurida dinoszauruszok egyik neme, amely a késő kréta korban, a kora maastrichti alkorszakban élt a kanadai Albertában.
Megnézni Eocén és Albertonykus
Alectis
Alectis indicáról'' Az Alectis a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a sügéralakúak (Perciformes) rendjébe és a tüskésmakréla-félék (Carangidae) családjába tartozó nem.
Megnézni Eocén és Alectis
Alectis simus
Az Alectis simus a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a sügéralakúak (Perciformes) rendjébe és a tüskésmakréla-félék (Carangidae) családjába tartozó fosszilis faj.
Megnézni Eocén és Alectis simus
Allodaposuchus
Allodaposuchus a crocodyliformák egyik kihalt nemzetsége, amely négy olyan fajt foglal magában, amelyek a mai Dél-Európában éltek a késő kréta időszak campaniai és maastrichti szakaszában.
Megnézni Eocén és Allodaposuchus
Alpi orogén ciklus
A Föld 250 millió éve, az ókimmériai fázis után A Föld mintegy 220 millió éve, a Neotethys felnyílásának és a Paleotethys bezáródásának középső szakaszában. Már látható a Neotethysből kialakuló Földközi-tenger kezdeménye A Föld az alpi ciklus középső szakasza után, nagyjából 100 millió éve Az alpi orogén ciklus jelentheti a 240 millió éve kezdődő és máig tartó hegységképződés periódust.
Megnézni Eocén és Alpi orogén ciklus
Alpok
Mont Blanc, 4808 m Az Alpok (régebben, illetve ritkábban magyarul Alpesek, németül Alpen, franciául Alpes, olaszul Alpi, szlovénül Alpe) Európa középső részének magashegysége.
Megnézni Eocén és Alpok
Ambulocetidae
Az Ambulocetidae az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a cetek (Cetacea) alrendágába tartozó fosszilis család.
Megnézni Eocén és Ambulocetidae
Ambulocetus natans
Az Ambulocetus natans az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a Whippomorpha alrendjébe és a fosszilis Ambulocetidae családjába tartozó faj.
Megnézni Eocén és Ambulocetus natans
Amphicyoninae
Az Amphicyoninae az emlősök (Mammalia) osztályának ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a fosszilis medvekutyafélék (Amphicyonidae) családjába tartozó alcsalád.
Megnézni Eocén és Amphicyoninae
Anchitheriinae
Az Anchitheriinae az emlősök (Mammalia) osztályának páratlanujjú patások (Perissodactyla) rendjébe, ezen belül a lófélék (Equidae) családjába tartozó fosszilis alcsalád.
Megnézni Eocén és Anchitheriinae
Andrásháza (Románia)
Andrásháza (románul Rădaia) település Romániában, Kolozs megyében, a Nádasmente tájegység területén.
Megnézni Eocén és Andrásháza (Románia)
Andrewsarchus mongoliensis
Az Andrewsarchus mongoliensis az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a Cetancodontamorpha csoportjába tartozó fosszilis faj.
Megnézni Eocén és Andrewsarchus mongoliensis
Angelarctocyon australis
Az Angelarctocyon australis az emlősök (Mammalia) osztályának ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a fosszilis medvekutyafélék (Amphicyonidae) családjába tartozó faj.
Megnézni Eocén és Angelarctocyon australis
Angyal-forrási-barlang
Az Angyal-forrási-barlang Magyarország fokozottan védett barlangjai közül az egyik.
Megnézni Eocén és Angyal-forrási-barlang
Annónafélék
Az annónafélék (Annonaceae) a liliomfa-virágúak (Magnoliales) rendjének egyik családja, bár egyes szerzők külön rendet, az annónavirágúakét (Annonales) alkotnák meg nekik.
Megnézni Eocén és Annónafélék
Anomotodon
Az Anomotodon a porcos halak (Chondrichthyes) osztályának heringcápa-alakúak (Lamniformes) rendjébe, ezen belül a szellemcápafélék (Mitsukurinidae) családjába tartozó fosszilis nem.
Megnézni Eocén és Anomotodon
Anoxypristis cuspidata
Az Anoxypristis cuspidata a porcos halak (Chondrichthyes) osztályának Rhinopristiformes rendjébe, ezen belül a fűrészesrájafélék (Pristidae) családjába tartozó faj.
Megnézni Eocén és Anoxypristis cuspidata
Anthracotheriidae
Az Anthracotheriidae az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a Whippomorpha alrendjébe tartozó fosszilis család.
Megnézni Eocén és Anthracotheriidae
Anthracotherium
Az Anthracotherium („szén szörny”) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a fosszilis Anthracotheriidae családjába tartozó nem.
Megnézni Eocén és Anthracotherium
Anthropornis
Az Anthropornis a madarak (Aves) osztályának pingvinalakúak (Sphenisciformes) rendjébe, ezen belül a pingvinfélék (Spheniscidae) családjába és a Palaeeudyptinae alcsaládjába tartozó fosszilis nem.
Megnézni Eocén és Anthropornis
Apidium
Az Apidium az emlősök (Mammalia) osztályának a főemlősök (Primates) rendjéhez, ezen belül a Parapithecidae családjához tartozó kihalt nem.
Megnézni Eocén és Apidium
Apogon
''Apogon affinis'' ''Apogon americanus'' ''Apogon apogonoides'' ''Apogon cavitensis'' ''Apogon coccineus'' ''Apogon cyanosoma'' ''Apogon doederleini'' ''Apogon fraenatus'' ''Apogon imberbis'' ''Apogon jenkinsi'' ''Apogon kallopterus'' ''Apogon limenus'' ''Apogon maculatus'' ''Apogon norfolcensis'' ''Apogon notatus'' ''Apogon pseudomaculatus'' ''Apogon taeniopterus'' Az Apogon a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, ezen belül a kardinálishal-félék (Apogonidae) családjába tartozó halnem.
Megnézni Eocén és Apogon
Appenninek
Az Appennin-hegység vagy Appenninek (latinul Appenninus, olaszul Appennini) egy közel 1200 km hosszú olaszországi hegyvonulat, mely teljes hosszában átszeli az azonos nevű félszigetet.
Megnézni Eocén és Appenninek
Aptenodytes
Az Aptenodytes a madarak (Aves) osztályának pingvinalakúak (Sphenisciformes) rendjébe, ezen belül a pingvinfélék (Spheniscidae) családjába és a Spheniscinae alcsaládjába tartozó nem.
Megnézni Eocén és Aptenodytes
Aranyfenyő
Az aranyfenyő (Pseudolarix) a fenyőalakúak (Pinales) rendjébe és a fenyőfélék (Pinaceae) családjába tartozó nemzetség.
Megnézni Eocén és Aranyfenyő
Arábiai-lemez
Az Arábiai-lemez Az Arábiai-lemez egy kisebb szárazföldi tektonikus lemez az északi és keleti féltekén.
Megnézni Eocén és Arábiai-lemez
Archaeoceti
Az Archaeoceti („őscetek”) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a cetek (Cetacea) alrendágába tartozó fosszilis részalrend.
Megnézni Eocén és Archaeoceti
Archaeopithecidae
Az Archaeopithecidae az emlősök (Mammalia) osztályának a Notoungulata rendjébe, ezen belül a Typotheria alrendjébe tartozó család.
Megnézni Eocén és Archaeopithecidae
Archaeospheniscus
Az Archaeospheniscus a madarak (Aves) osztályának pingvinalakúak (Sphenisciformes) rendjébe, ezen belül a pingvinfélék (Spheniscidae) családjába és a Palaeeudyptinae alcsaládjába tartozó fosszilis nem.
Megnézni Eocén és Archaeospheniscus
Archaeospheniscus lopdelli
Az Archaeospheniscus lopdelli a madarak (Aves) osztályának pingvinalakúak (Sphenisciformes) rendjébe, ezen belül a pingvinfélék (Spheniscidae) családjába és a Palaeeudyptinae alcsaládjába tartozó fosszilis faj.
Megnézni Eocén és Archaeospheniscus lopdelli
Archaeospheniscus wimani
Az Archaeospheniscus wimani a madarak (Aves) osztályának pingvinalakúak (Sphenisciformes) rendjébe, ezen belül a pingvinfélék (Spheniscidae) családjába és a Palaeeudyptinae alcsaládjába tartozó fosszilis faj.
Megnézni Eocén és Archaeospheniscus wimani
Archaeotherium
Az Archaeotherium az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a fosszilis Entelodontidae családjába tartozó nem.
Megnézni Eocén és Archaeotherium
Argillichthys
Az Argillichthys a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának Aulopiformes rendjébe, ezen belül a gyíkhalfélék (Synodontidae) családjába tartozó fosszilis nem.
Megnézni Eocén és Argillichthys
Arsinoitherium
Az Arsinoitherium az emlősök (Mammalia) osztályának fosszilis Embrithopoda rendjébe, ezen belül az Arsinoitheriidae családjába tartozó nem.
Megnézni Eocén és Arsinoitherium
Új-Zéland földtörténete
Új-Zéland földtörténetének vizsgálata azt mutatja, hogy az ennek a rendkívül változatos földterületnek a felszínén található kőzetek általában sokkal fiatalabbak, mint a szomszédos Ausztráliára jellemzőek.
Megnézni Eocén és Új-Zéland földtörténete
Újvilági keselyűalakúak
Az újvilági keselyűalakúak (Cathartiformes) a madarak (Aves) osztályának egyik rendje, melybe egy-egy élő és fosszilis család tartozik.
Megnézni Eocén és Újvilági keselyűalakúak
Újvilági keselyűfélék
Az újvilági keselyűfélék vagy pulykakeselyű-félék (Cathartidae) a madarak (Aves) osztályába és az újvilági keselyűalakúak (Cathartiformes) rendjébe tartozó család.
Megnézni Eocén és Újvilági keselyűfélék
Úrkút
Úrkút község Veszprém vármegyében, az Ajkai járásban.
Megnézni Eocén és Úrkút
Astrapotheriidae
''Hilarcotherium castanedaii'' koponya Az ''Astrapotherium magnum'' rekonstrukciója Az Astrapotheriidae az emlősök (Mammalia) osztályába és az Astrapotheria rendjébe tartozó család.
Megnézni Eocén és Astrapotheriidae
Atherina
Az Atherina a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának kalászhalalakúak (Atheriniformes) rendjébe, ezen belül a kalászhalfélék (Atherinidae) családjába tartozó nem.
Megnézni Eocén és Atherina
Atlasz (hegység)
Az Atlasz (arabul – Ǧibāl al-Aṭlas, magyarosan Dzsibál el-Atlasz) 2400 kilométer hosszúságban és 300–400 km szélesen elnyúló hegylánc Észak-Afrikában, Marokkó, Algéria és Tunézia területén.
Megnézni Eocén és Atlasz (hegység)
Axel Heiberg-sziget
Az Axel Heiberg-sziget (angolul Axel Heiberg Island) egy sarkvidéki sziget Észak-Kanadában, Nunavut territóriumban, Qikiqtaaluk régióban, az Ellesmere-sziget mellett.
Megnézni Eocén és Axel Heiberg-sziget
Az Amerikai Egyesült Államok nemzeti parkjai
Yellowstone-t hirdeti Az Amerikai Egyesült Államok nemzeti parkjait a Nemzeti Park Szolgálat, a Belügyminisztérium egyik osztálya felügyeli.
Megnézni Eocén és Az Amerikai Egyesült Államok nemzeti parkjai
Az Antarktisz geológiája
Az Antarktisz felépítése sok hasonlóságot mutat Dél-Amerikával és Ausztráliával.
Megnézni Eocén és Az Antarktisz geológiája
Áfonya utcai-barlang
Az Áfonya utcai-barlang a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban lévő Budai-hegységben, Budapest II. kerületében található egyik barlang.
Megnézni Eocén és Áfonya utcai-barlang
Ál-kardfogú macskák
A ''Hoplophoneus mentalis'' koponyája, a szembetűnő kardfogakkal A ''Dinictis felina'' koponyája szemből a berlini Természetrajzi Múzeumban (Museum für Naturkunde) Az ál-kardfogú macskák (Nimravidae) az emlősök (Mammalia) osztályába és a ragadozók (Carnivora) rendjébe tartozó kihalt család.
Megnézni Eocén és Ál-kardfogú macskák
Árgushalfélék
A fosszilis Scatophagus frontalis Az árgushalfélék (Scatophagidae) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába és a sügéralakúak (Perciformes) rendjébe tartozó család.
Megnézni Eocén és Árgushalfélék
Árpád kilátói-zsomboly
Az Árpád kilátói-zsomboly a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban lévő Budai Tájvédelmi Körzetben, Budapest II. kerületében található egyik barlang.
Megnézni Eocén és Árpád kilátói-zsomboly
Ásóbékafélék
Az ásóbékafélék (Pelobatidae) a kétéltűek (Amphibia) osztályába és a békák (Anura) rendjébe tartozó család, melyből manapság már csak egyetlen egy nem maradt fenn.
Megnézni Eocén és Ásóbékafélék
Ősállatok között
Az Ősállatok között (Walking with Beasts) című hatrészes televíziós sorozat a dinoszauruszok kora után történtekkel foglalkozik.
Megnézni Eocén és Ősállatok között
Üröm (település)
Üröm (avagy Erben) község Pest vármegyében, a Pilisvörösvári járásban, a budapesti agglomerációban helyezkedik el.
Megnézni Eocén és Üröm (település)
Ürömi Kongó-barlang
Az Ürömi Kongó-barlang megsemmisült barlang, amely a Duna–Ipoly Nemzeti Park területén elhelyezkedő Üröm egyik barlangja volt.
Megnézni Eocén és Ürömi Kongó-barlang
Ürömi-víznyelőbarlang
Az Ürömi-víznyelőbarlang Magyarország fokozottan védett barlangjai közül az egyik.
Megnézni Eocén és Ürömi-víznyelőbarlang
Öreg-Bakony
Az Öreg-Bakony, vagy másik nevén a Magas-Bakony a Bakony északi, magasabb hegycsúcsokkal tűzdelt, szurdokokkal szabdalt, tagolt tájegysége.
Megnézni Eocén és Öreg-Bakony
Óriásharcsafélék
Az óriásharcsafélék (Pangasiidae) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába és a harcsaalakúak (Siluriformes) rendjébe tartozó család.
Megnézni Eocén és Óriásharcsafélék
Élő kövület
Élő kövület alatt azokat az élőlényeket (általában fajokat vagy nemzetségeket) értjük, amiket fosszíliákból is ismerünk, évmilliókon át, a kihalási eseményeket túlélve szinte változatlanul fennmaradtak vagy egy olyan leszármazási vonal tagjai, amelynek teljes rokonsága már régen kihalt – ez a perzisztencia jelensége.
Megnézni Eocén és Élő kövület
Bakonyicum flóravidék
A Bakonyicum a Pannonicum flóratartomány egyik flóravidéke.
Megnézni Eocén és Bakonyicum flóravidék
Balkas-Alakol-medence
A Balkas-Alakol-medence vagy Balkas-Alakol-mélyedés (kazah nyelven: Балқаш-Алакөл ойысы; orosz nyelven: Балхаш-Алакольская котловина) egy Kazahsztán délkeleti részén található lapos szerkezetű medence.
Megnézni Eocén és Balkas-Alakol-medence
Barbaturex morrisoni
A Barbaturex morrisoni Mianmar 40 millió éves, az eocén második felének kezdetén keletkezett üledékeiből leírt óriás testű, növényevő gyíkféle.
Megnézni Eocén és Barbaturex morrisoni
Barit-barlang
A Barit-barlang Magyarország megkülönböztetetten védett barlangjai között van.
Megnézni Eocén és Barit-barlang
Barnakőszén
Barnakőszén (Bulgária) A barnakőszén szénültségi foka szerint a lignit és a feketekőszén közé helyezhető.
Megnézni Eocén és Barnakőszén
Barylambda
A Barylambda az emlősök (Mammalia) osztályának fosszilis Cimolesta rendjébe, ezen belül a Barylambdidae családjába tartozó nem.
Megnézni Eocén és Barylambda
Barytheriidae
A Barytheriidae az emlősök (Mammalia) osztályának ormányosok (Proboscidea) rendjébe, ezen belül a fosszilis Plesielephantiformes alrendjébe tartozó család.
Megnézni Eocén és Barytheriidae
Basilosauridae
A Basilosauridae az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a cetek (Cetacea) alrendágába tartozó fosszilis család.
Megnézni Eocén és Basilosauridae
Basilosaurus
A Basilosaurus az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a Whippomorpha alrendbe, a cetfélék (Cetacea) alrendágába és a fosszilis Basilosauridae családba tartozó kihalt nem.
Megnézni Eocén és Basilosaurus
Bathornis grallator
A Bathornis grallator a madarak osztályába a kígyászdaru-alakúak rendjébe és a Bathornithidae családjába tartozó faj.
Megnézni Eocén és Bathornis grallator
Bácsi-torok
A Bácsi-torok vagy Bácstorok IUCN IV-es besorolású természetvédelmi terület Romániában, Kisbács község közigazgatási területén.
Megnézni Eocén és Bácsi-torok
Bányászat
A csódi-hegyi kőbánya Dunabogdány közelében A mára elhagyott István akna Pécsett A bányászat a Föld tömegéből, illetve annak kérgéből a hasznosítható ásványi nyersanyagok kutatásával, feltárásával, kitermelésével, minőségjavításával (előkészítésével, osztályozásával), szállításával, esetenként késztermék gyártásával és kereskedelmével foglalkozó tevékenységek összessége.
Megnézni Eocén és Bányászat
Böckh János (geológus)
Böckh János faliszobra a Földtani Intézet falán Böckh János (1907-től nagysuri Böckh János) (Pest, 1840. október 20. – Budapest, 1909. május 10.) okleveles bányamérnök, geológus, miniszteri osztálytanácsos, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Magyar Királyi Földtani Intézet igazgatója, a Magyarhoni Földtani Társulat alelnöke, majd tiszteleti tagja.
Megnézni Eocén és Böckh János (geológus)
Búváralakúak
A búváralakúak (Gaviiformes) a madarak (Aves) osztályának egyik rendje.
Megnézni Eocén és Búváralakúak
Búvárcápa
A búvárcápa (Dalatias licha) kis termetű, mélyvízi cápafaj.
Megnézni Eocén és Búvárcápa
Búvárfélék
A búvárfélék (Gaviidae) a madarak (Aves) osztályába és a búváralakúak (Gaviiformes) rendjébe tartozó egyetlen recens család.
Megnézni Eocén és Búvárfélék
Bükk-vidék
A Bükk-vidék (régebben csak Bükk) az Északi-középhegységben található földrajzi középtáj, Magyarország legnagyobb átlagmagasságú, barlangokban bővelkedő karszthegysége.
Megnézni Eocén és Bükk-vidék
Bőröndhalfélék
Lactophrys triqueter Eolactoria sorbinii rekonstrukciója Oligolactoria bubiki rekonstrukciója A bőröndhalfélék (Ostraciidae) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának és a gömbhalalakúak (Tetraodontiformes) rendjének egyik családja.
Megnézni Eocén és Bőröndhalfélék
Becsvölgye
Becsvölgye Zala vármegye Zalaegerszegi járásának egyik községe, kisfaluja, a Zalai-dombság területén, a Göcsejben.
Megnézni Eocén és Becsvölgye
Bekey-barlang
A Bekey-barlang a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban lévő Budai-hegységben, Budapest II. kerületében található.
Megnézni Eocén és Bekey-barlang
Brachyrhynchocyon
A Brachyrhynchocyon az emlősök (Mammalia) osztályának ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a fosszilis medvekutyafélék (Amphicyonidae) családjába és a Daphoeninae alcsaládjába tartozó nem.
Megnézni Eocén és Brachyrhynchocyon
Brontotheriidae
A Brontotheriidae vagy Titanotheriidae kihalt emlős család a páratlanujjú patások (Perissodactyla) rendjéből, mely utóbbihoz a lófélék, orrszarvúfélék és tapírfélék is tartoznak.
Megnézni Eocén és Brontotheriidae
Bukkófélék
Bajszos bukkó ''(Malacoptila panamensis)'' A bukkófélék (Bucconidae) a madarak (Aves) osztályának és a harkályalakúak (Piciformes) rendjének egyik családja.
Megnézni Eocén és Bukkófélék
Camelinae
A Camelinae az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tevefélék (Camelidae) családjába tartozó alcsalád.
Megnézni Eocén és Camelinae
Camelini
A Camelini az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tevefélék (Camelidae) családjába tartozó nemzetség.
Megnézni Eocén és Camelini
Campanorcidae
A Campanorcidae az emlősök (Mammalia) osztályának Notoungulata rendjébe, ezen belül a Typotheria alrendjébe tartozó család.
Megnézni Eocén és Campanorcidae
Cantius
A Cantius az emlősök (Mammalia) osztályának a főemlősök (Primates) rendjébe, ezen belül a Notharctidae családjába tartozó kihalt nem.
Megnézni Eocén és Cantius
Cantius frugivorus
A Cantius frugivorus az emlősök (Mammalia) osztályának főemlősök (Primates) rendjébe, ezen belül a Notharctidae családjába tartozó fosszilis faj.
Megnézni Eocén és Cantius frugivorus
Cantius trigonodus
A Cantius trigonodus az emlősök (Mammalia) osztályának a főemlősök (Primates) rendjébe, ezen belül a Notharctidae családjába tartozó kihalt faj.
Megnézni Eocén és Cantius trigonodus
Caranx
A Caranx a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a sügéralakúak (Perciformes) rendjébe és a tüskésmakréla-félék (Carangidae) családjába tartozó nem.
Megnézni Eocén és Caranx
Carcharocles
A Carcharocles a porcos halak (Chondrichthyes) osztályának heringcápa-alakúak (Lamniformes) rendjébe, ezen belül a fosszilis Otodontidae családjába tartozó nem.
Megnézni Eocén és Carcharocles
Carcharocles auriculatus
A Carcharocles auriculatus a porcos halak (Chondrichthyes) osztályának heringcápa-alakúak (Lamniformes) rendjébe, ezen belül a fosszilis Otodontidae családjába tartozó faj.
Megnézni Eocén és Carcharocles auriculatus
Ceratodus
A Ceratodus az izmosúszójú halak (Sarcopterygii) osztályának tüdőshalalakúak (Ceratodontiformes) rendjébe, ezen belül a fosszilis Ceratodontidae családjába tartozó nem.
Megnézni Eocén és Ceratodus
Cetek
A cetek (Cetacea) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a Whippomorpha alrendjébe tartozó alrendág.
Megnézni Eocén és Cetek
Chalicotheriidae
A Chalicotheriidae az emlősök (Mammalia) osztályának a páratlanujjú patások (Perissodactyla) rendjébe tartozó fosszilis család.
Megnézni Eocén és Chalicotheriidae
Champsosaurus
A ''Champsosaurus'' csontváza A ''Champsosaurus laramiensis'' koponyája A Champsosaurus a diapsida hüllők egyik kihalt neme, amely a Choristodera rendbe tartozik.
Megnézni Eocén és Champsosaurus
Charles Lyell
Sir Charles Lyell (Skócia, Kinnordy, 1797. november 14. – London, 1875. február 22.) a 19. századi geológia legnagyobb alakja, a darwini evolúcióelmélet inspirátora.
Megnézni Eocén és Charles Lyell
Chesapeake-öböl
A Chesapeake-öböl az Amerikai Egyesült Államok legnagyobb kiterjedésű torkolatvidéke.
Megnézni Eocén és Chesapeake-öböl
Chisos-hegység
A Casa Grande kiemelkedő csúcsa a Chisos-hegységben, Nyugat-Texasban a Big Bend Nemzeti Park területén A Chios-hegység elhelyezkedése a Big Bend Nemzeti Park területén A Chisos-hegység, vagy Chisos egy hegység az Egyesült Államokban, Texasban, a Trans-Pecos régió Big Bend Nemzeti Park területén található.
Megnézni Eocén és Chisos-hegység
Choristodera
A Choristodera a félig vízi életmódhoz alkalmazkodott diapsida hüllők egyik rendje, amely a középső jura vagy a késő triász és a kora miocén kor között létezett.
Megnézni Eocén és Choristodera
Chrysichthys
A Chrysichthys a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának harcsaalakúak (Siluriformes) rendjébe, ezen belül a Claroteidae családjába tartozó nem.
Megnézni Eocén és Chrysichthys
Cibetmacskafélék
A cibetmacskafélék (Viverridae) az emlősök (Mammalia) osztályába és a ragadozók (Carnivora) rendjébe tartozó család.
Megnézni Eocén és Cibetmacskafélék
Cickányfélék
Mezei cickány ''(Crocidura leucodon)'' Házi cickány ''(Crocidura russula)'' Keleti cickány ''(Crocidura suaveolens)'' Vízicickány csontvázának ábrázolása A cickányfélék (Soricidae) az emlősök (Mammalia) osztályának és az Eulipotyphla rendjének egyik családja.
Megnézni Eocén és Cickányfélék
Cimolesta
A Cimolesta az emlősök (Mammalia) osztályába és az Eutheria csoportba tartozó fosszilis rend.
Megnézni Eocén és Cimolesta
Cinque Terre
A Cinque Terre (jelentése öt föld) a Ligur-tenger partjának egyik zord és nehezen megközelíthető része La Spezia városától északnyugatra, Porto Venere és Levanto települések között.
Megnézni Eocén és Cinque Terre
Clypeaster
''Clypeaster aegyptiacus'' ''Clypeaster insignis'' ''Clypeaster japonicus'' ''Clypeaster luetkeni'' ''Clypeaster marinanus'' ''Clypeaster reticulatus'' ''Clypeaster sanchezi'' ''Clypeaster subdepressus'' lárva A Clypeaster a tengerisünök (Echinoidea) osztályának Clypeasteroida rendjébe, ezen belül a Clypeasteridae családjába tartozó nem.
Megnézni Eocén és Clypeaster
Coryphodon
A Coryphodon az emlősök (Mammalia) osztályának fosszilis Cimolesta rendjébe, ezen belül a Coryphodontidae családjába tartozó nem.
Megnézni Eocén és Coryphodon
Crawford-kráter
A Crawford-kráter egy becsapódási kráter lepusztult maradványa (asztrobléma) Ausztráliában, Adelaide város közelében.
Megnézni Eocén és Crawford-kráter
Creodonta
A Creodonta fosszilis ragadozó emlősrend, mely a paleocén korszaktól a miocénig élt.
Megnézni Eocén és Creodonta
Csalánfélék
A csalánfélék (Urticaceae) a rózsavirágúak rendjének (Rosales) egyik családja, az APG II-ben az eurosid I kládban.
Megnézni Eocén és Csalánfélék
Csavarpálmafélék
A csavarpálmák elágazásrendszere áltengelyes. A csavarpálmák keskeny, hosszú levelein gyakran tüskéket találunk – a levél fonákának középerén és a levél szélén.
Megnézni Eocén és Csavarpálmafélék
Csésze (botanika)
Csészelevél ''(sepalium)'' és sziromlevél ''(petalium)'' a kétnemű virágtakaróban. fosszíliája (eocén, nagyjából 49 millió éves). A csésze (kalyx; virágképletbeli jele: K) a kétnemű virágtakarójú virágok külső takaróköre, a csészelevelek (sepala) összessége.
Megnézni Eocén és Csésze (botanika)
Csepreghyné Meznerics Ilona
Csepreghyné Meznerics Ilona (Szabadka, 1906. május 25. – Budapest, 1977. január 14.) - paleontológus, a föld- és ásványtani tudományok doktora (1957).
Megnézni Eocén és Csepreghyné Meznerics Ilona
Cserhát
A Cserhát az Északi-középhegység egyik tagja.
Megnézni Eocén és Cserhát
Csiga-hegyi-borzlyuk
A Csiga-hegyi-borzlyuk Latorpusztánál, a Vízfő feletti rész déli oldalán, a Csiga-hegyen található barlang.
Megnézni Eocén és Csiga-hegyi-borzlyuk
Csigadomb (Szászfenes)
A Csigadomb (románul Dealul Melcilor) csigakövületekből álló domb Szászfenes mellett, a kolozsváriak hagyományos kirándulóhelye.
Megnézni Eocén és Csigadomb (Szászfenes)
Csomolungma
Légi felvétel a Csomolungmáról A Csomolungma (Csomolungma;, Szágarmantha;, Csumulangma Feng) a tengerszinttől számítva a legmagasabb hegy a Földön.
Megnézni Eocén és Csomolungma
Csontosnyelvűek
A csontosnyelvűek (Osteoglossidae) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályába sorolt sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályában az elefánthalak (Osteoglossiformes) rendjének egyik családja.
Megnézni Eocén és Csontosnyelvűek
Cymatium
A Cymatium a csigák (Gastropoda) osztályának Littorinimorpha rendjébe, ezen belül a Ranellidae családjába tartozó nem.
Megnézni Eocén és Cymatium
Cymatium lotorium
A Cymatium lotorium a csigák (Gastropoda) osztályának Littorinimorpha rendjébe, ezen belül a Ranellidae családjába tartozó faj.
Megnézni Eocén és Cymatium lotorium
Cynodictis
A Cynodictis az emlősök (Mammalia) osztályának ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a fosszilis medvekutyafélék (Amphicyonidae) családjába és az Amphicyoninae alcsaládjába tartozó nem.
Megnézni Eocén és Cynodictis
Daphoenictis tedfordi
A Daphoenictis tedfordi az emlősök (Mammalia) osztályának ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a fosszilis medvekutyafélék (Amphicyonidae) családjába és a Daphoeninae alcsaládjába tartozó faj.
Megnézni Eocén és Daphoenictis tedfordi
Daphoeninae
A Daphoeninae az emlősök (Mammalia) osztályának ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a fosszilis medvekutyafélék (Amphicyonidae) családjába tartozó alcsalád.
Megnézni Eocén és Daphoeninae
Daphoenus
A Daphoenus az emlősök (Mammalia) osztályának ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a fosszilis medvekutyafélék (Amphicyonidae) családjába és a Daphoeninae alcsaládjába tartozó nem.
Megnézni Eocén és Daphoenus
Darázs-forrás
A Darázs-forrás Budapest XII. kerületében, a Csermely út 9.
Megnézni Eocén és Darázs-forrás
Darwinius
A Darwinius a főemlősök 2009-ben leírt neme.
Megnézni Eocén és Darwinius
Díszsügérfélék
''Ambloplites ariommus'' ''Lepomis macrochirus'' A díszsügérfélék (Centrarchidae) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a sügéralakúak (Perciformes) rendjébe tartozó család.
Megnézni Eocén és Díszsügérfélék
Dekkán-trapp
India hegyvidékei A Dekkán-trapp a Mumbaitól keletre levő Matheran közelében A Dekkán-trapp Pune közelében A Dekkán-trapp vagy Dekkán-plató egy nagy méretű magmás régió a közép-nyugat indiai, Dekkán-fennsíkon, amely az egyik legnagyobb vulkanikus terület a Földön.
Megnézni Eocén és Dekkán-trapp
Dendrophylliidae
A Dendrophylliidae a virágállatok (Anthozoa) osztályába és a kőkorallok (Scleractinia) rendjébe tartozó család.
Megnézni Eocén és Dendrophylliidae
Dendropsophinae
A Dendropsophinae a kétéltűek (Amphibia) osztályába, a békák (Anura) rendjébe és a levelibéka-félék (Hylidae) családjába tartozó alcsalád.
Megnézni Eocén és Dendropsophinae
Diadema
A Diadema a tengerisünök (Echinoidea) osztályának Diadematoida rendjébe, ezen belül a Diadematidae családjába tartozó nem.
Megnézni Eocén és Diadema
Diaphus
A Diaphus a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának Myctophiformes rendjébe, ezen belül a gyöngyöshalfélék (Myctophidae) családjába tartozó nem.
Megnézni Eocén és Diaphus
Diófafélék
A diófafélék vagy diófélék (Juglandaceae) a kupacsostermésűek vagy bükkfavirágúak rendjének (Fagales) egyik családja, az APG II-rendszer szerint az eurosid I kládban.
Megnézni Eocén és Diófafélék
Dicerorhinus
A Dicerorhinus az emlősök (Mammalia) osztályának páratlanujjú patások (Perissodactyla) rendjébe, ezen belül az orrszarvúfélék (Rhinocerotidae) családjába tartozó nem.
Megnézni Eocén és Dicerorhinus
Dinictis
A Dinictis az emlősök (Mammalia) osztályának ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a fosszilis ál-kardfogú macskák (Nimravidae) családjába tartozó nem.
Megnézni Eocén és Dinictis
Dipterokarpuszfélék
''Shorea robusta'' A dipterokarpuszfélék (Dipterocarpaceae) a mályvavirágúak (Malvales) rendjének egyik családja.
Megnézni Eocén és Dipterokarpuszfélék
Dorogi-medence
Pilis vonulatai A Dorogi-medence a Pilis, a Gerecse és a Budai-hegység által közrefogott, északnyugatról részben nyitott árkos medence.
Megnézni Eocén és Dorogi-medence
Dorset
Dorset (kiejtése: /ˈdɔrsɨt/; régebben Dorsetshire) Anglia egyik nem-nagyvárosi és ceremoniális megyéje a Délnyugat-Anglia régióban.
Megnézni Eocén és Dorset
Dorudon
A Dorudon az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a Whippomorpha alrendjébe és a fosszilis Basilosauridae családjába tartozó nem.
Megnézni Eocén és Dorudon
Dromornis
A Dromornis a madarak (Aves) osztályának lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe, ezen belül a fosszilis Dromornithidae családjába tartozó nem.
Megnézni Eocén és Dromornis
Dromornithidae
A ''Genyornis'' rekonstrukciója A Dromornithidae egykor Ausztráliában élt hatalmasra megnövő röpképtelen óriásmadarak családja volt.
Megnézni Eocén és Dromornithidae
Dunazug-hegyvidék
A Dunazug-hegyvidék (Dunazug-hegység) egy földrajzi középtáj.
Megnézni Eocén és Dunazug-hegyvidék
Eastmanalepes
Az Eastmanalepes a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a sügéralakúak (Perciformes) rendjébe és a tüskésmakréla-félék (Carangidae) családjába tartozó fosszilis halnem.
Megnézni Eocén és Eastmanalepes
Echinolampas
Az Echinolampas a tengerisünök (Echinoidea) osztályának Echinolampadoida rendjébe, ezen belül az Echinolampadidae családjába tartozó nem.
Megnézni Eocén és Echinolampas
Echinolampas chiesai
Az Echinolampas chiesai a tengerisünök (Echinoidea) osztályának Echinolampadoida rendjébe, ezen belül az Echinolampadidae családjába tartozó fosszilis faj.
Megnézni Eocén és Echinolampas chiesai
Egerszeg–Letenyei-dombság
Az Egerszeg–Letenyei-dombság a Zalai-dombság egyik kistája Zala vármegye területén.
Megnézni Eocén és Egerszeg–Letenyei-dombság
Előpatások
Az előpatások (Paenugulata) az emlősök közé tartozó Afrotheria öregrend egy csoportja.
Megnézni Eocén és Előpatások
Elefántalakúak
Az elefántalakúak (Elephantiformes) az emlősök (Mammalia) osztályának és az ormányosok (Proboscidea) rendjének az az alrendje, amelyben a ma is élő három elefántfaj is benne van.
Megnézni Eocén és Elefántalakúak
Ellimmichthyiformes
Az Ellimmichthyiformes a csontos halak (Osteichthyes) főosztályába, ezen belül a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába és a Clupeomorpha öregrendjébe tartozó fosszilis rend.
Megnézni Eocén és Ellimmichthyiformes
Embolotherium
Az Embolotherium az emlősök (Mammalia) osztályának a páratlanujjú patások (Perissodactyla) rendjébe, ezen belül a Brontotheriidae családjába és a Brontotheriinae alcsaládjába tartozó nem.
Megnézni Eocén és Embolotherium
Embrithopoda
Az Embrithopoda az emlősök egy kihalt rendje, amely az eocén és oligocén időszakok idején élt.
Megnézni Eocén és Embrithopoda
Emmenopterys
Az Emmenopterys a tárnicsvirágúak (Gentiales) rendjébe sorolt buzérfélék (Rubiaceae) családjában a mügefűformák (Ixoroideae) alcsalád Condamineeae nemzetségcsoportjának monotipikus nemzetsége.
Megnézni Eocén és Emmenopterys
Entelodon
Az Entelodon az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a fosszilis Entelodontidae családjába tartozó nem.
Megnézni Eocén és Entelodon
Entelodontidae
''Entelodontidae sp.'' koponya Az Entelodontidae az emlősök (Mammalia) osztályába és a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe tartozó fosszilis család.
Megnézni Eocén és Entelodontidae
Eocén program
Az eocén program a magyarországi barnakőszén-bányászat fellendítésének terve volt az 1970-es, 1980-as években.
Megnézni Eocén és Eocén program
Eolactoria sorbinii
Az Eolactoria sorbinii a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályához, ezen belül a gömbhalalakúak (Tetraodontiformes) rendjéhez és a bőröndhalfélék (Ostraciidae) családjához tartozó fosszilis halfaj.
Megnézni Eocén és Eolactoria sorbinii
Eomanis
Az Eomanis az emlősök (Mammalia) osztályának tobzoskák (Pholidota) rendjébe, ezen belül a fosszilis Eomanidae családjába tartozó nem.
Megnézni Eocén és Eomanis
Eomola bimaxillaria
Az Eomola bimaxillaria a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának gömbhalalakúak (Tetraodontiformes) rendjébe, ezen belül a holdhalfélék (Molidae) családjába tartozó fosszilis faj.
Megnézni Eocén és Eomola bimaxillaria
Eopelobates
Az Eopelobates a kétéltűek (Amphibia) osztályának békák (Anura) rendjébe, ezen belül az ásóbékafélék (Pelobatidae) családjába tartozó fosszilis nem.
Megnézni Eocén és Eopelobates
Eophyllium
Az Eophyllium a rovarok (Insecta) osztályának a botsáskák (Phasmatodea) rendjéhez, ezen belül a vándorló levelek (Phylliidae) családjához tartozó kihalt nem.
Megnézni Eocén és Eophyllium
Eosimias
Az Eosimias sinensis 1994-es felfedezése óta eltelt időben további három rokon fajt írtak le az Eosimias nemből.
Megnézni Eocén és Eosimias
Eosimias sinensis
Az Eosimias sinensis (kínai 中华曙猿, jelentése Kína hajnali majma) Kína területén felfedezett főemlős a keskenyorrú majmok közül.
Megnézni Eocén és Eosimias sinensis
Eothynnus
Az Eothynnus a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a sügéralakúak (Perciformes) rendjébe és a tüskésmakréla-félék (Carangidae) családjába tartozó fosszilis halnem.
Megnézni Eocén és Eothynnus
Eperjes tanösvény
Az Eperjes tanösvény a Magas-Bakonyban, Olaszfalu község határában, az Eperkés-hegyen helyezkedik el.
Megnézni Eocén és Eperjes tanösvény
Epihippus
Az Epihippus az emlősök (Mammalia) osztályának a páratlanujjú patások (Perissodactyla) rendjéhez, ezen belül a lófélék (Equidae) családjához tartozó kihalt nem.
Megnézni Eocén és Epihippus
Epinephelus
Az Epinephelus a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, ezen belül a fűrészfogú sügérfélék (Serranidae) családjába tartozó nem.
Megnézni Eocén és Epinephelus
Erdőhát úti-barlang
Az Erdőhát úti-barlang Magyarország megkülönböztetetten védett barlangjai között van.
Megnézni Eocén és Erdőhát úti-barlang
Ernst Stromer
Ernst Freiherr Stromer von Reichenbach (1870. június 12. – 1952. december 18.) német őslénykutató.
Megnézni Eocén és Ernst Stromer
Erszényesek
Az erszényesek (Marsupialia) az emlősök osztályának (Mammalia), azon belül az elevenszülő emlősök (Theria) alosztályának egyik alosztályágát alkotják.
Megnézni Eocén és Erszényesek
Esox
Az Esox a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának csukaalakúak (Esociformes) rendjébe, ezen belül a csukafélék (Esocidae) családjába tartozó nem.
Megnézni Eocén és Esox
Eucidaris
Az Eucidaris a tengerisünök (Echinoidea) osztályának Cidaroida rendjébe, ezen belül a Cidaridae családjába tartozó nem.
Megnézni Eocén és Eucidaris
Eulipotyphla
Az Eulipotyphla az emlősök (Mammalia) osztályának és a Laurasiatheria öregrendjének egyik rendje.
Megnézni Eocén és Eulipotyphla
Eurotamandua
Az Eurotamandua az emlősök (Mammalia) osztályába és a fosszilis Eurotamanduidae családjába tartozó egyetlen nem.
Megnézni Eocén és Eurotamandua
Evolúciós radiáció
Az evolúciós radiáció vagy evolúciós szétterjedés a taxonómiai sokféleség vagy morfológiai egyenlőtlenség növekedése adaptív változás vagy az ökotér megnyílása révén.
Megnézni Eocén és Evolúciós radiáció
Ezüst-hegyi 1. sz. barlang
Az Ezüst-hegyi 1.
Megnézni Eocén és Ezüst-hegyi 1. sz. barlang
Farkas-kői-sziklaüreg
A Farkas-kői-sziklaüreg Magyarország megkülönböztetetten védett barlangjai között van.
Megnézni Eocén és Farkas-kői-sziklaüreg
Farkasheringfélék
A farkasheringfélék (Chirocentridae) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának, a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a heringalakúak (Clupeiformes) rendjébe tartozó család.
Megnézni Eocén és Farkasheringfélék
Fűzfafélék
Jegenyenyárfasor (Dél-Hollandia, Hazerswoude) A fűzfafélék (Salicaceae) a legújabb rendszerezések szerint a Malpighiales rendbe tartozó növénycsalád.
Megnézni Eocén és Fűzfafélék
Földtörténet
A Föld bolygó az űrből (Apollo–17, 1972) A Föld története hozzávetőlegesen 4,6 milliárd évre (4 567 000 000 év) nyúlik vissza, a protoplanetáris ködből kialakuló Földtől napjainkig.
Megnézni Eocén és Földtörténet
Főemlősök
A főemlősök (Primates) az emlősök (Mammalia) méhlepényes emlősök (Eutheria) alosztályának egyik rendje 183 fajjal.
Megnézni Eocén és Főemlősök
Ferenc-hegyi-barlang
A Ferenc-hegyi-barlang Magyarország hetedik leghosszabb barlangja.
Megnézni Eocén és Ferenc-hegyi-barlang
Flaxman-kráter
A Flaxman-kráter egy becsapódási kráter lepusztult maradványa (asztrobléma) Ausztráliában, Adelaide város közelében.
Megnézni Eocén és Flaxman-kráter
Fogascetek
Nagy ámbráscet Északi csőröscet (postabélyegen) Kardszárnyú delfin A fogascetek (Odontoceti) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a cetek (Cetacea) alrendágába tartozó részalrend.
Megnézni Eocén és Fogascetek
Formicium
A Formicium (magyarul: titán hangya) a rovarok (Insecta) osztályának a hártyásszárnyúak (Hymenoptera) rendjébe, ezen belül a hangyák (Formicidae) családjába és az eocén korban élt, kihalt Formiciinae alcsaládjába tartozó nem.
Megnézni Eocén és Formicium
Fregattmadárfélék
A fregattmadárfélék (Fregatidae) a madarak (Aves) osztályába és a szulaalakúak (Suliformes) rendjébe tartozó család.
Megnézni Eocén és Fregattmadárfélék
Galléroscápa-félék
A galléroscápa-félék (Chlamydoselachidae) a porcos halak (Chondrichthyes) osztályának és a szürkecápa-alakúak (Hexanchiformes) rendjének egyik családja.
Megnézni Eocén és Galléroscápa-félék
Gastornis
A Gastornis, vagy régebbi tudományos nevén Diatryma a madarak (Aves) osztályának a Gastornithiformes rendjébe, ezen belül a Gastornithidae családjába tartozó fosszilis madárnem, mely a késő paleocén és az eocén idején élt.
Megnézni Eocén és Gastornis
Gaviálfélék
A gaviálfélék (Gavialidae) a hüllők (Reptilia) osztályába és a krokodilok (Crocodilia) rendjébe tartozó család.
Megnézni Eocén és Gaviálfélék
Gémfélék
Sárgakoronás bakcsó ''(Nyctanassa violacea)'' Amerikai bölömbika ''(Botaurus lentiginosus)'' A gémfélék (Ardeidae) a madarak (Aves) osztályának és a gödényalakúak (Pelecaniformes) rendjének egyik családja.
Megnézni Eocén és Gémfélék
Gólyaalakúak
A gólyaalakúak (Ciconiiformes) a madarak (Aves) osztályának egyik rendje.
Megnézni Eocén és Gólyaalakúak
Gólyaorrfélék
A gólyaorrfélék (Geraniaceae) a gólyaorrvirágúak (Geraniales) rendjébe tartozó növénycsalád.
Megnézni Eocén és Gólyaorrfélék
Gödényfélék
A gödényfélék (Pelecanidae), hétköznapi nevükön pelikánok a madarak (Aves) osztályának és gödényalakúak (Pelecaniformes) rendjének a névadó családja.
Megnézni Eocén és Gödényfélék
Geológia
A Kárpát-medence földtani térképe (1911) http://epa.oszk.hu/02900/02941/00035/pdf/EPA02941_geofizikai_kozlemenyek_1968_4_17-40.pdf A Kárpát-medence kéregszerkezete a földtan és a geofizika tükrében, epa.oszk.hu A geológia (a szűkebb értelemben vett földtan) a Föld felépítésével, szerkezetével, és történetével foglalkozó természettudomány.
Megnézni Eocén és Geológia
Georges Cuvier
Jean Léopold Nicolas Frédéric Cuvier,Található olyan forrás, amely feltünteti születési neveként a Johann Leopold Nicolaus Friedrich Küfer formát.
Megnézni Eocén és Georges Cuvier
Gerald Mayr
Dr.
Megnézni Eocén és Gerald Mayr
Gerecsei Tájvédelmi Körzet
A Gerecsei Tájvédelmi Körzet területe 8739, ebből fokozottan védett 1365 hektár.
Megnézni Eocén és Gerecsei Tájvédelmi Körzet
Giraffomorpha
A Giraffomorpha az emlősök (Mammalia) osztályába és a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe tartozó részalrend.
Megnézni Eocén és Giraffomorpha
Goat Paddock-kráter
A Goat Paddock-kráter egy becsapódási kráter Nyugat-Ausztrália Kimberley régiójában, Halls Creek várostól 106 kilométerre nyugat-délnyugati irányban.
Megnézni Eocén és Goat Paddock-kráter
Godinotia
A Godinotia az emlősök (Mammalia) osztályának főemlősök (Primates) rendjébe, ezen belül a fosszilis adapifélék (Adapidae) családjába tartozó nem.
Megnézni Eocén és Godinotia
Gombosszeg
Gombosszeg község, aprófalu Zala vármegye középső részén, a Zalaegerszegi járásban, a Zalai-dombság területén, a Göcsej tájegység területén.
Megnézni Eocén és Gombosszeg
Gondwana (őskontinens)
A Gondwana (Gondvana, Gondvána vagy Gondvánaföld) ősi szuperkontinens, amely magába foglalta a déli félteke mai kontinenseit és szigeteit, beleértve az Antarktiszt, Dél-Amerikát, Afrikát, Madagaszkárt, Ausztráliát, Új-Guineát, Új-Zélandot, és a mai északi féltekéről az Arab-félszigetet és Indiát.
Megnézni Eocén és Gondwana (őskontinens)
Grutas del Palacio
A Grutas del Palacio (a spanyol név jelentése: Palota-barlangok) egy erózió által kialakított, különleges barlangegyüttes Uruguayban.
Megnézni Eocén és Grutas del Palacio
Guangxicyon sinoamericanus
A Guangxicyon sinoamericanus az emlősök (Mammalia) osztályának ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a fosszilis medvekutyafélék (Amphicyonidae) családjába és az Amphicyoninae alcsaládjába tartozó faj.
Megnézni Eocén és Guangxicyon sinoamericanus
Gustafsonia cognita
A Gustafsonia cognita az emlősök (Mammalia) osztályának ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a fosszilis medvekutyafélék (Amphicyonidae) családjába tartozó faj.
Megnézni Eocén és Gustafsonia cognita
Gyíkhalfélék
A gyíkhalfélék (Synodontidae) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül az Aulopiformes rendjébe tartozó család.
Megnézni Eocén és Gyíkhalfélék
Gyöngyöshalfélék
''Diaphus adenomus'' A gyöngyöshalfélék (Myctophidae) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a Myctophiformes rendjébe tartozó család.
Megnézni Eocén és Gyöngyöshalfélék
Gyertyán
A gyertyán (Carpinus) a bükkfavirágúak (Fagales) rendjébe, ezen belül a nyírfafélék (Betulaceae) családjába tartozó nemzetség.
Megnézni Eocén és Gyertyán
Gyertyánfajok listája
A gyertyán (Carpinus) a bükkfavirágúak (Fagales) rendjébe, ezen belül a nyírfafélék (Betulaceae) családjába tartozó nemzetség.
Megnézni Eocén és Gyertyánfajok listája
Haemulidae
A Haemulidae a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a sügéralakúak (Perciformes) rendjébe tartozó család.
Megnézni Eocén és Haemulidae
Hamisciprus
A hamisciprus vagy álciprus (Chamaecyparis) a ciprusfélék családjának egyes szerzők szerint egy, mások szerint több nemzetsége — utóbbi esetben a Chamaecyparisból eredetileg a Xanthocyparis (Farjon 2002) nemzetséget választották le.
Megnézni Eocén és Hamisciprus
Hampshire
Hampshire (kiejtése: /ˈhæmpʃər/,, vagy /ˈhæmpʃɪər/) Anglia egyik nem-nagyvárosi és ceremoniális megyéje a South East England régióban.
Megnézni Eocén és Hampshire
Hantken Miksa
Hantken Miksa (Jablonka, 1821. szeptember 26. – Budapest, 1893. június 26.) bányamérnök, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Megnézni Eocén és Hantken Miksa
Hapalodectes
A Hapalodectes az emlősök (Mammalia) osztályának fosszilis Mesonychia rendjébe, ezen belül a Hapalodectidae családjába tartozó nem.
Megnézni Eocén és Hapalodectes
Hapalodectidae
A Hapalodectidae az emlősök (Mammalia) osztályába és a fosszilis Mesonychia rendjébe tartozó család.
Megnézni Eocén és Hapalodectidae
Haplohippus
A Haplohippus az emlősök (Mammalia) osztályának a páratlanujjú patások (Perissodactyla) rendjéhez, ezen belül a lófélék (Equidae) családjához tartozó kihalt nem.
Megnézni Eocén és Haplohippus
Harkályalakúak
A harkályalakúak (Piciformes) a madarak (Aves) osztályának egyik rendje, amelybe a harkályok, tukánok és mézkalauzfélék tartoznak.
Megnézni Eocén és Harkályalakúak
Harmadidőszak
A harmadidőszak, más néven harmadkor vagy tercier földtörténeti időszak, a kainozoikum korábbi, mintegy 60 millió évig tartó szakasza.
Megnézni Eocén és Harmadidőszak
Hévízi-tó
A Hévízi-gyógytó Természetvédelmi Terület legismertebb látványossága a Hévízi-tó vagy Hévízi-gyógytó.
Megnézni Eocén és Hévízi-tó
Hódalkatúak
A hódalkatúak (Castorimorpha) az emlősök (Mammalia) osztályába és a rágcsálók (Rodentia) rendjébe tartozó alrend.
Megnézni Eocén és Hódalkatúak
Hódfélék
A hódfélék (Castoridae) az emlősök (Mammalia) osztályába és a rágcsálók (Rodentia) rendjébe tartozó család.
Megnézni Eocén és Hódfélék
Hódmókus
A hódmókus vagy vörös hódmókus (Aplodontia rufa) a hódmókusfélék (Aplodontidae) családjának, azon belül az (Aplodontia) nemnek az egyetlen faja.
Megnézni Eocén és Hódmókus
Hegetotheriidae
A Hegetotheriidae az emlősök (Mammalia) osztályának a Notoungulata rendjébe, ezen belül a Hegetotheria alrendjébe tartozó család.
Megnézni Eocén és Hegetotheriidae
Henricosborniidae
A Henricosborniidae az emlősök (Mammalia) osztályának a Notoungulata rendjébe, ezen belül a Notioprogonia alrendjébe tartozó család.
Megnézni Eocén és Henricosborniidae
Heringcápa
A heringcápa (Lamna nasus) a porcos halak (Chondrichthyes) osztályának heringcápa-alakúak (Lamniformes) rendjébe, ezen belül a heringcápafélék (Lamnidae) családjába tartozó faj.
Megnézni Eocén és Heringcápa
Heringfélék
A heringfélék (Clupeidae) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a heringalakúak (Clupeiformes) rendjébe tartozó család.
Megnézni Eocén és Heringfélék
Hesperocyon
A Hesperocyon a kutyafélék egy fosszilis neme, amely az eocén közepétől az oligocén elejéig (42,5-31 millió évvel ezelőtt, mintegy 11,5 millió évig) létezett Észak-Amerikában.
Megnézni Eocén és Hesperocyon
Hiatella
A Hiatella a kagylók (Bivalvia) osztályának Adapedonta rendjébe, ezen belül a Hiatellidae családjába tartozó nem.
Megnézni Eocén és Hiatella
Hiatella arctica
A Hiatella arctica a kagylók (Bivalvia) osztályának Adapedonta rendjébe, ezen belül a Hiatellidae családjába tartozó faj.
Megnézni Eocén és Hiatella arctica
Hikoridió
Őszi levelei Éretlen diója Feltört termései A hikoridió (Carya) a bükkfavirágúak (Fagales) rendjébe sorolt diófafélék (Juglandaceae) családjának egyik nemzetsége.
Megnézni Eocén és Hikoridió
Himalayacetus subathuensis
A Himalayacetus subathuensis az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a Whippomorpha alrendjébe és a fosszilis Ambulocetidae családjába tartozó faj.
Megnézni Eocén és Himalayacetus subathuensis
Hipposideridae
A Hipposideridae az emlősök (Mammalia) osztályának denevérek (Chiroptera) rendjébe, ezen belül a kis denevérek (Microchiroptera) alrendjébe tartozó család.
Megnézni Eocén és Hipposideridae
Hipposideros
A Hipposideros az emlősök (Mammalia) osztályának a denevérek (Chiroptera) rendjébe, ezen belül a kis denevérek (Microchiroptera) alrendjébe és a Hipposideridae családjába tartozó nem.
Megnézni Eocén és Hipposideros
Hoacinalakúak
A hoacinalakúak (Opisthocomiformes) a madarak (Aves) osztályának egyik rendje, melybe csak egyetlen család, a hoacinfélék (Opisthocomidae) tartozik.
Megnézni Eocén és Hoacinalakúak
Holarktikus faunaterület
A Holarktisz A holarktikus faunaterület (Holarktisz) az északi faunabirodalom (Arctogea) részeként Eurázsia északi felét és Észak-Amerikát foglalja magába.
Megnézni Eocén és Holarktikus faunaterület
Holdhalfélék
''Ranzania laevis'' A holdhalfélék (Molidae) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a gömbhalalakúak (Tetraodontiformes) rendjébe tartozó család.
Megnézni Eocén és Holdhalfélék
Homalodotheriidae
A Homalodotheriidae az emlősök (Mammalia) osztályának a Notoungulata rendjébe, ezen belül a Toxodonta alrendjébe tartozó család.
Megnézni Eocén és Homalodotheriidae
Homarus
A homár (Homarus) a felsőbbrendű rákok (Malacostraca) osztályának tízlábú rákok (Decapoda) rendjébe, ezen belül a Nephropidae családjába tartozó nem.
Megnézni Eocén és Homarus
Hyaenodon
A Hyaenodon az emlősök (Mammalia) osztályának a fosszilis Creodonta rendjébe, ezen belül a Hyaenodontidae családjába tartozó nem.
Megnézni Eocén és Hyaenodon
Hypercoryphodon
A Hypercoryphodon az emlősök (Mammalia) osztályának fosszilis Cimolesta rendjébe, ezen belül a Coryphodontidae családjába tartozó nem.
Megnézni Eocén és Hypercoryphodon
Hypertragulidae
A Hypertragulidae az emlősök (Mammalia) osztályába és a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe tartozó fosszilis család.
Megnézni Eocén és Hypertragulidae
Hyracodontidae
A Hyracodontidae az emlősök (Mammalia) osztályába és a páratlanujjú patások (Perissodactyla) rendjébe tartozó fosszilis család.
Megnézni Eocén és Hyracodontidae
Hyracotherium
A ''Hyracotherium'', bal mellső lába (a harmadik kézközépcsont sárga színű) és a fog (a fogzománc; b dentin; c fogcement részletes ábrázolása Egy ''Hyracotherium vasacciensis'' csontváz rekonstrukciója Hyracotherium modell az angliai Natural History Museum-ban A Hyracotherium vagy Eohippus az emlősök (Mammalia) osztályának páratlanujjú patások (Perissodactyla) rendjébe, ezen belül a fosszilis Palaeotheriidae családjába tartozó nem, amelynek képviselői az eocén korban éltek.
Megnézni Eocén és Hyracotherium
Hystricognathi
A Hystricognathi az emlősök (Mammalia) osztályába és a rágcsálók (Rodentia) rendjébe tartozó alrendág.
Megnézni Eocén és Hystricognathi
Iborfia
Iborfia község, törpefalu Zala vármegye középső részén, a Zalaegerszegi járásban, a Zalai-dombság szívében, a Göcsej lankái közt.
Megnézni Eocén és Iborfia
Icadyptes salasi
Az Icadyptes salasi a madarak (Aves) osztályának pingvinalakúak (Sphenisciformes) rendjébe, ezen belül a pingvinfélék (Spheniscidae) családjába és a Palaeeudyptinae alcsaládjába tartozó fosszilis faj.
Megnézni Eocén és Icadyptes salasi
Icaronycteris
Az Icaronycteris az emlősök (Mammalia) osztályának denevérek (Chiroptera) rendjébe, ezen belül a kis denevérek (Microchiroptera) alrendjébe és a fosszilis Archaeonycterididae családjába tartozó nem.
Megnézni Eocén és Icaronycteris
Ilona-völgyi-vízesés
Az Ilona-völgyi-vízesés Magyarország legnagyobb szintkülönbségű természetes zuhataga, a mesterségesen kialakítottak közül pedig csak a Lillafüredi-vízesés magasabb nála.
Megnézni Eocén és Ilona-völgyi-vízesés
Imolai-ördöglyuk
Az Imolai-ördöglyuk Magyarország megkülönböztetetten védett barlangjai között van.
Megnézni Eocén és Imolai-ördöglyuk
Indricotheriinae
Az Indricotheriinae vagy Paraceratheriinae az emlősök (Mammalia) osztályának páratlanujjú patások (Perissodactyla) rendjébe, ezen belül a fosszilis Hyracodontidae családjába tartozó alcsalád.
Megnézni Eocén és Indricotheriinae
Izaszacsal
Izaszacsali korsó és tál Az Iza forrása Izaszacsal, 1901-ig Szacsal (jiddisül סיטשל) falu Romániában, Máramaros megyében, a történeti Máramarosban, Izaszacsal község központja.
Megnézni Eocén és Izaszacsal
Izland földrajza
Izland km²-es területével' Európa második legnagyobb szigete.
Megnézni Eocén és Izland földrajza
Izrael
Izrael (Jiszráél Iszráíl), hivatalos nevén Izrael Állam (Medinat Jiszráél Daulat Iszráíl) a Közel-Keleten, a Földközi-tenger keleti partján fekvő ország, a Közel-Kelet egyik legfejlettebb országa, atomhatalom.
Megnézni Eocén és Izrael
Jávai orrszarvú
A jávai orrszarvú (Rhinoceros sondaicus) az emlősök (Mammalia) osztályának páratlanujjú patások (Perissodactyla) rendjébe, ezen belül az orrszarvúfélék (Rhinocerotidae) családjába tartozó faj, egyike a ma élő öt orrszarvúfajnak.
Megnézni Eocén és Jávai orrszarvú
József-hegy
A József-hegy, új néven Szemlő-hegy egy viszonylag alacsony, 234 méter magas hegy a Budai-hegységben, Budapest II. kerületében.
Megnézni Eocén és József-hegy
József-hegyi 2–3. sz. barlang
A József-hegyi 2–3.
Megnézni Eocén és József-hegyi 2–3. sz. barlang
József-hegyi-barlang
A József-hegyi-barlang Magyarország fokozottan védett barlangjai közül az egyik.
Megnézni Eocén és József-hegyi-barlang
Jegenye-völgy
Az Alsó-Jegenye-völgy egy részlete A Jegenye-völgy a Budai-hegységben, Solymár közigazgatási területén található, egy rövid szakaszon érintve Budapest II. kerületét is.
Megnézni Eocén és Jegenye-völgy
Kainozoikum
emlős, mesonyx az eocén korszakban A kainozoikum a legutóbbi a fanerozoikum eon három földtörténeti ideje közül: ma is zajlik.
Megnézni Eocén és Kainozoikum
Kainozoikumi eljegesedés
A kainozoikumi eljegesedés a kainozoikum földtörténeti idő eljegesedési időszaka, amely jelenleg is tart.
Megnézni Eocén és Kainozoikumi eljegesedés
Kalászhalfélék
A kalászhalfélék (Atherinidae) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába és a kalászhalalakúak (Atheriniformes) rendjébe tartozó család.
Megnézni Eocén és Kalászhalfélék
Kaliforniai-félsziget
A Kaliforniai-félsziget (más elnevezésein Ó-Kalifornia vagy Alsó-Kalifornia; Jelentése: Alsó-kaliforniai-félsziget vagy Península de California) egy félsziget Mexikó területén, az ország 15 földrajzi nagytájának egyike.
Megnézni Eocén és Kaliforniai-félsziget
Kancsilfélék
A kancsilfélék (Tragulidae) az emlősök (Mammalia) osztályába és a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe tartozó család.
Megnézni Eocén és Kancsilfélék
Kaprije (sziget)
Kaprije egy sziget az Adriai-tengerben, a Šibeniki szigetvilág középső részén, Šibeniktől 15 km-re délnyugatra.
Megnézni Eocén és Kaprije (sziget)
Kardfogú macskaformák
A kardfogú macskaformák (Machairodontinae) (köznapi nevükön: kardfogú tigrisek, azonban a tigrisek nem leszármazottai ezeknek, ezért az elnevezés félrevezető) a macskafélék egyik kihalt alcsaládját alkotják.
Megnézni Eocén és Kardfogú macskaformák
Kazuárfafélék
A kazuárfafélék (Casuarinaceae) a valódi kétszikűek csoportjába és a bükkfavirágúak (Fagales) rendjébe tartozó család.
Megnézni Eocén és Kazuárfafélék
Kálvária-barlang
A Kálvária-barlang a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban lévő Budai-hegységben, a Solymáron található Kálvária-dombon elhelyezkedő egyik barlang.
Megnézni Eocén és Kálvária-barlang
Kárpát-medence
A Kárpát-medence a Kárpátok, az Alpok és a Dinári-hegység vonulatai által körbevett nagy kiterjedésű medence Közép-Európában.
Megnézni Eocén és Kárpát-medence
Kérődzők
A kérődzők (Ruminantia) az emlősök (Mammalia) osztályába és a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe tartozó alrend.
Megnézni Eocén és Kérődzők
Kígyászdarufélék
A kígyászdarufélék (Cariamidae) a madarak (Aves) osztályába és a kígyászdaru-alakúak (Cariamiformes) rendjébe tartozó egyetlen élő család.
Megnézni Eocén és Kígyászdarufélék
Kína földrajza
Kína földrajza hatalmas területe, valamint mozgalmas geológiai múltja miatt rendkívül változatos.
Megnézni Eocén és Kína földrajza
Központi-alpi egység
A központi-alpi egység, ma ALCAPA-egység a Kárpát-medence aljzatát felépítő három geológiai nagyszerkezeti egység egyike, az északnyugati medencealjzat.
Megnézni Eocén és Központi-alpi egység
Kúpcsiga
A kúpcsiga (Conus) a csigák (Gastropoda) osztályának Neogastropoda csoportjába, ezen belül a kúpcsigák (Conidae) családjába tartozó nem.
Megnézni Eocén és Kúpcsiga
Kúpcsigafajok listája
''Conus abbas'' ''Conus abbreviatus'' ''Conus achatinus'' ''Conus acutangulus'' ''Conus adami'' ''Conus babaensis'' ''Conus balteatu'' ''Conus bandanus'' ''Conus barthelemyi'' ''Conus boeticus'' ''Conus cacao'' ''Conus capitanellus'' ''Conus capitaneus'' ''Conus cedonulli'' ''Conus chaldaeus'' ''Conus dalli'' ''Conus damottai'' ''Conus dayriti'' ''Conus delanoyae'' ''Conus dusaveli'' ''Conus ebraeus'' ''Conus eburneus'' ''Conus encaustus'' ''Conus ermineus'' ''Conus eximius'' ''Conus fantasmalis'' ''Conus fergusoni'' ''Conus ferrugineus'' ''Conus figulinus'' ''Conus flavescens'' ''Conus generalis'' ''Conus genuanus'' ''Conus hybridus'' ''Conus imperialis'' ''Conus locumtenens'' ''Conus marmoreus'' A kúpcsiga (Conus) a csigák (Gastropoda) osztályának Neogastropoda csoportjába, ezen belül a kúpcsigák (Conidae) családjába tartozó nem.
Megnézni Eocén és Kúpcsigafajok listája
Küllőfolyondár
''Actinidia'' fajok bogyóterméseiA.
Megnézni Eocén és Küllőfolyondár
Küllőfolyondárfajok listája
Különböző küllőfolyondárfajnak a termése; egészben és kettévágva A küllőfolyondár (Actinidia) a hangavirágúak (Ericales) rendjébe, ezen belül a küllőfolyondárfélék (Actinidiaceae) családjába tartozó nemzetség.
Megnézni Eocén és Küllőfolyondárfajok listája
Kőszén
A kőszén szerves eredetű, éghető üledékes kőzet.
Megnézni Eocén és Kőszén
Keleti-kőfejtő 10. sz. barlang
A Keleti-kőfejtő 10.
Megnézni Eocén és Keleti-kőfejtő 10. sz. barlang
Keleti-kőfejtő 11. sz. barlang
A Keleti-kőfejtő 11.
Megnézni Eocén és Keleti-kőfejtő 11. sz. barlang
Keleti-kőfejtő 12. sz. barlang
A Keleti-kőfejtő 12.
Megnézni Eocén és Keleti-kőfejtő 12. sz. barlang
Keleti-kőfejtő 13. sz. barlang
A Keleti-kőfejtő 13.
Megnézni Eocén és Keleti-kőfejtő 13. sz. barlang
Keleti-kőfejtő 14. sz. barlang
A Keleti-kőfejtő 14.
Megnézni Eocén és Keleti-kőfejtő 14. sz. barlang
Keleti-kőfejtő 15. sz. barlang
A Keleti-kőfejtő 15.
Megnézni Eocén és Keleti-kőfejtő 15. sz. barlang
Keleti-kőfejtő 18. sz. barlang
A Keleti-kőfejtő 18.
Megnézni Eocén és Keleti-kőfejtő 18. sz. barlang
Keleti-kőfejtő 19. sz. barlang
A Keleti-kőfejtő 19.
Megnézni Eocén és Keleti-kőfejtő 19. sz. barlang
Keleti-kőfejtő 3. sz. barlang
A Keleti-kőfejtő 3.
Megnézni Eocén és Keleti-kőfejtő 3. sz. barlang
Keleti-kőfejtő 4. sz. barlang
A Keleti-kőfejtő 4.
Megnézni Eocén és Keleti-kőfejtő 4. sz. barlang
Keleti-kőfejtő 5. sz. barlang
A Keleti-kőfejtő 5.
Megnézni Eocén és Keleti-kőfejtő 5. sz. barlang
Keleti-kőfejtő 6. sz. barlang
A Keleti-kőfejtő 6.
Megnézni Eocén és Keleti-kőfejtő 6. sz. barlang
Keleti-kőfejtő 7. sz. barlang
A Keleti-kőfejtő 7.
Megnézni Eocén és Keleti-kőfejtő 7. sz. barlang
Keleti-kőfejtő 8. sz. barlang
A Keleti-kőfejtő 8.
Megnézni Eocén és Keleti-kőfejtő 8. sz. barlang
Keleti-kőfejtő 9. sz. barlang
A Keleti-kőfejtő 9.
Megnézni Eocén és Keleti-kőfejtő 9. sz. barlang
Kincsesbánya
Kincsesbánya község Fejér vármegyében, a Móri járásban.
Megnézni Eocén és Kincsesbánya
Klímatörténet és az emberi történelem
A klímatörténet és az emberi történelem cikk a Föld éghajlatának múltbeli történetével és a hozzá szorosan kapcsolódó történelemmel foglalkozik.
Megnézni Eocén és Klímatörténet és az emberi történelem
Koboldcápa
A koboldcápa (Mitsukurina owstoni) a porcos halak (Chondrichthyes) osztályának heringcápa-alakúak (Lamniformes) rendjébe, ezen belül a szellemcápafélék (Mitsukurinidae) családjába tartozó faj.
Megnézni Eocén és Koboldcápa
Koch Antal
Bodrogi Koch Antal (Zombor, 1843. január 7. – Budapest, 1927. február 8.) geológus, petrográfus, mineralógus, paleontológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Megnézni Eocén és Koch Antal
Kolosváry Gábor
Kolozsvári Kolosváry Gábor (Kolozsvár, 1901. augusztus 18. – Szeged, 1968. december 24.) zoológus, entomológus (arachnológus), etológus, hidrobiológus, paleontológus, a biológiai tudományok kandidátusa (1952) és doktora (1958), a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1960).
Megnézni Eocén és Kolosváry Gábor
Kopidodon
A Kopidodon az emlősök (Mammalia) osztályának fosszilis Cimolesta rendjébe, ezen belül a Paroxyclaenidae családjába tartozó nem.
Megnézni Eocén és Kopidodon
Korallos-barlang (Budapest)
A Korallos-barlang a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban lévő Budai-hegységben, Budapest II. kerületében található egyik barlang.
Megnézni Eocén és Korallos-barlang (Budapest)
Korjelző fosszília
A korjelző fosszília olyan élőlénymaradvány, amely felhasználható egy adott kőzet korának meghatározására.
Megnézni Eocén és Korjelző fosszília
Kutchicetus minimus
A Kutchicetus minimus az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a Whippomorpha alrendjébe és a fosszilis Remingtonocetidae családjába tartozó faj.
Megnézni Eocén és Kutchicetus minimus
Kutyafélék
Szürke farkas''(Canis lupus)'' Ázsiai vadkutya ''(Cuon alpinus)'' A kutyafélék (Canidae) a ragadozók (Carnivora) rendjének egy családja.
Megnézni Eocén és Kutyafélék
Kuvikfecskealakúak
Az ausztrál kuvikfecske ''(Aegotheles cristatus)'' a legjobban ismert faj a családból A kuvikfecskealakúak (Aegotheliformes) a madarak (Aves) osztályának egyik rendje, melybe csak egyetlen egy család, a kuvikfecskefélék (Aegothelidae) tartozik.
Megnézni Eocén és Kuvikfecskealakúak
Labrus
A Labrus a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, ezen belül az ajakoshalfélék (Labridae) családjába tartozó nem.
Megnézni Eocén és Labrus
Lagerstätte
A Lagerstätte, magyarul lelőhely olyan földtani képződmény, amiben nagy mennyiségű és jó megtartású fosszília található.
Megnézni Eocén és Lagerstätte
Lazarussuchus
A Lazarussuchus (jelentése 'Lázár-krokodil', arra utalva, hogy Lázár-taxonnak számít) a bazális choristoderák egyik vízi életmódot folytatott neme, amely a késő oligocén és a kora miocén időszakok között élt Franciaország és Csehország területén.
Megnézni Eocén és Lazarussuchus
Lángfa
A lángfa (Brachychiton) a mályvavirágúak (Malvales) rendjében a Sterculioideae alcsalád egyik nemzetsége mintegy 31 fajjal.
Megnézni Eocén és Lángfa
Látó-hegyi-barlang
A Látó-hegyi-barlang a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban lévő Budai-hegységben, Budapest II. kerületében található egyik barlang.
Megnézni Eocén és Látó-hegyi-barlang
Lófélék
A lófélék (Equidae) a páratlanujjú patások rendjének egy családja.
Megnézni Eocén és Lófélék
Lúdalakúak
A lúdalakúak (Anseriformes) a madarak osztályának egy rendje.
Megnézni Eocén és Lúdalakúak
Lehelős-lyuk
A Lehelős-lyuk a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban lévő Budai Tájvédelmi Körzetben, Budapest II. kerületében található egyik barlang.
Megnézni Eocén és Lehelős-lyuk
Leontiniidae
A Leontiniidae az emlősök (Mammalia) osztályának a Notoungulata rendjébe, ezen belül a Toxodonta alrendjébe tartozó család.
Megnézni Eocén és Leontiniidae
Leptictidium
A Leptictidium az emlősök (Mammalia) osztályának fosszilis Leptictida rendjébe, ezen belül a Pseudorhyncocyonidae családjába tartozó nem.
Megnézni Eocén és Leptictidium
Leptictidium auderiense
A Leptictidium auderiense az emlősök (Mammalia) osztályának fosszilis Leptictida rendjébe, ezen belül a Pseudorhyncocyonidae családjába tartozó faj.
Megnézni Eocén és Leptictidium auderiense
Leptictidium ginsburgi
A Leptictidium ginsburgi az emlősök (Mammalia) osztályának fosszilis Leptictida rendjébe, ezen belül a Pseudorhyncocyonidae családjába tartozó faj.
Megnézni Eocén és Leptictidium ginsburgi
Leptictidium nasutum
A Leptictidium nasutum az emlősök (Mammalia) osztályának fosszilis Leptictida rendjébe, ezen belül a Pseudorhyncocyonidae családjába tartozó faj.
Megnézni Eocén és Leptictidium nasutum
Leptictidium sigei
A Leptictidium sigei az emlősök (Mammalia) osztályának fosszilis Leptictida rendjébe, ezen belül a Pseudorhyncocyonidae családjába tartozó faj.
Megnézni Eocén és Leptictidium sigei
Leptictidium tobieni
A Leptictidium tobieni az emlősök (Mammalia) osztályának fosszilis Leptictida rendjébe, ezen belül a Pseudorhyncocyonidae családjába tartozó faj.
Megnézni Eocén és Leptictidium tobieni
Likacsosházúak
A likacsosházúak vagy likacsoshéjúak (Foraminifera – latin foramen.
Megnézni Eocén és Likacsosházúak
Lithothamnion
Lithothamniumgumó lajtamészkőben. ''L. ramossissimum'', miocén, bádeni emelet Lithothamniumgumó ugyanabból a kőzetből A Lithothamnion a vörösmoszatok közé tartozó mészmoszatok rendjének egy nemzetsége.
Megnézni Eocén és Lithothamnion
Llanocetidae
A Llanocetidae az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a cetek (Cetacea) alrendágába tartozó fosszilis család.
Megnézni Eocén és Llanocetidae
Londoni-medence
A Londoni-medence nagytáj Angliában.
Megnézni Eocén és Londoni-medence
Lophius
A fosszilis ''Lophius brachysomus'' A Lophius a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a horgászhalalakúak (Lophiiformes) rendjébe és a horgászhal-félék (Lophiidae) családjába tartozó nem.
Megnézni Eocén és Lophius
Machaeroides
A Machaeroides az emlősök (Mammalia) osztályának a kihalt Creodonta rendjébe, ezen belül vagy az Oxyaenidae vagy a Hyaenodontidae családjába tartozó kihalt nem.
Megnézni Eocén és Machaeroides
Macraucheniidae
Borhyaena tuberata'' figyeli az újonnan ellett ''Theosodon garretorum'' borjút A Macraucheniidae az emlősök (Mammalia) osztályába és a fosszilis Litopterna rendjébe tartozó család.
Megnézni Eocén és Macraucheniidae
Macskaalkatúak
A macskaalkatúak (Feliformia) az emlősök (Mammalia) osztályában azon belül a ragadozók (Carnivora) rendjének egyik alrendje.
Megnézni Eocén és Macskaalkatúak
Madagaszkári faunaterület
Az afrotropikus és a madagaszkári faunaterület Faunabirodalmak a Koppenhágai Egyetem (Center for Macroecology, Evolution and Climate) szerint A palearktikus faunatartomány A Föld Dudich-féle állatföldrajzi felosztása szerint az madagaszkári faunaterület az északi faunabirodalom (Arctogea) egyik legdélibb, az Indiai-óceán szigeteinek többségét magába fogó része.
Megnézni Eocén és Madagaszkári faunaterület
Madtsoia
A Madtsoia a hüllők (Reptilia) osztályának pikkelyes hüllők (Squamata) rendjébe, ezen belül a fosszilis Madtsoiidae családjába tartozó nem.
Megnézni Eocén és Madtsoia
Madtsoiidae
A Madtsoiidae a hüllők (Reptilia) osztályába és a pikkelyes hüllők (Squamata) rendjébe tartozó fosszilis kigyócsalád.
Megnézni Eocén és Madtsoiidae
Magas-Tátra
A Magas-Tátra (szlovákul Vysoké Tatry, lengyelül Tatry Wysokie, németül Hohe Tatra) a Kárpátok legmagasabb hegyvonulata, s egyben a világ legkisebb magashegysége a Tátra keleti részén, Szlovákia és Lengyelország határán.
Megnézni Eocén és Magas-Tátra
Magvaspáfrányok
A magvaspáfrányok (Pteridospermatophyta) a magyar felosztás szerint a nyitvatermők (Gymnospermatophyta) egyik törzse; az angolszász irodalomban önálló főtörzs.
Megnézni Eocén és Magvaspáfrányok
Magyarország földtana
Európa áttekintő nagyszerkezeti térképe Magyarország földtana a Kárpát-medence földtanának egy szelete.
Megnézni Eocén és Magyarország földtana
Magyarország növényzete
Magyarország zöld műholdképe Juhász Gyula-emlékfa Makón Szinte Magyarország egész területe a Pannonicum flóratartomány belső részére esik; a flóratartomány határain kívülre csak kis, határszéli területei terjeszkednek.
Megnézni Eocén és Magyarország növényzete
Magyarpolány
Magyarpolány község Veszprém vármegyében, az Ajkai járásban.
Megnézni Eocén és Magyarpolány
Maretia
A Maretia a tengerisünök (Echinoidea) osztályának Spatangoida rendjébe, ezen belül a Maretiidae családjába tartozó nem.
Megnézni Eocén és Maretia
Martinovics-hegyi Pince-barlang
A Martinovics-hegyi Pince-barlang az egyik kis méretű barlang, amely a Budai-hegységben, Budapest XII. kerületében helyezkedik el.
Megnézni Eocén és Martinovics-hegyi Pince-barlang
Martinovics-hegyi-kristályfülke
A Martinovics-hegyi-kristályfülke az egyik kis méretű barlang, amely a Budai-hegységben, Budapest XII. kerületében helyezkedik el.
Megnézni Eocén és Martinovics-hegyi-kristályfülke
Márkushegyi bányaüzem
A márkushegyi bányaüzem az oroszlányi szénmedence legnagyobb bányája volt, mely 1981–2014 között működött.
Megnézni Eocén és Márkushegyi bányaüzem
Mátra
Téli bükkös a Mátrában A Mátra az Északi-középhegység egyik, vulkanikus eredetű tagja, amely 900 négyzetkilométeren terül el a Cserhát és a Bükk-vidék között.
Megnézni Eocén és Mátra
Mészkő (kőzet)
A mészkő jellemzően monomineralikus (egyásványos) üledékes kőzet, aminek legalább 90%-a kalcium-karbonát (CaCO3), azaz kalcit vagy aragonit.
Megnézni Eocén és Mészkő (kőzet)
Mézgyűjtő hangyák
A mézgyűjtő hangyák a hangyák (Formicidae) egyik, nem rendszertani-rokonsági alapon, hanem életmódjuk szerint kijelölt csoportja: azok a hangyafajok, amelyek étrendjének meghatározó része a különféle félfedelesszárnyúak (Hemiptera) által előállított mézharmat (tehát nem a méhek stb.
Megnézni Eocén és Mézgyűjtő hangyák
Mókusalkatúak
A mókusalkatúak (Sciuromorpha) az emlősök (Mammalia) osztályába és a rágcsálók (Rodentia) rendjébe tartozó alrend.
Megnézni Eocén és Mókusalkatúak
Mókusfélék
Európai mókus ''(Sciurus vulgaris)'' Ecsetfülű mókus ''(Sciurus aberti)'' Déli repülőmókus ''(Glaucomys volans)'' A mókusfélék (Sciuridae) családjába alkatra és életmódra nagyon különböző fajok tartoznak.
Megnézni Eocén és Mókusfélék
Mókusformák
A mókusformák (Sciurinae) az emlősök (Mammalia) osztályának rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül a mókusfélék (Sciuridae) családjába tartozó alcsalád.
Megnézni Eocén és Mókusformák
Mecsek
A Mecsek középhegység a Dél-Dunántúlon, Pécstől északra.
Megnézni Eocén és Mecsek
Medvefélék
A medvefajok elterjedése: Óriáspanda (más fajokkal) Maláj medve (az örvös medvével) Ajakos medve (az örvös medvével) Pápaszemes medve Fekete medve (a barna medvével) Örvös medve (más fajokkal) Barna medve (más fajokkal) Jegesmedve A barna medve feje oldaról A medvefélék (Ursidae) vagy medvék a ragadozók rendjének egy családja.
Megnézni Eocén és Medvefélék
Medvekutyafélék
A medvekutyafélék (Amphicyonidae) az emlősök (Mammalia) osztályának ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a kutyaalkatúak (Caniformia) alrendjébe tartozó fosszilis család.
Megnézni Eocén és Medvekutyafélék
Megacerops
A Megacerops (nagy szarv pofájú) az emlősök (Mammalia) osztályának a páratlanujjú patások (Perissodactyla) rendjébe, ezen belül a Brontotheriidae családjába és a Brontotheriinae alcsaládjába tartozó nem.
Megnézni Eocén és Megacerops
Megistotherium
A Megistotherium az emlősök (Mammalia) osztályának a fosszilis Creodonta rendjébe, ezen belül a Hyaenodontidae családjába tartozó nem.
Megnézni Eocén és Megistotherium
Meldert (Kelet-Flandria)
Meldert belga település a flandriai Kelet-Flandria tartományban, Aalst körzetben található, közigazgatásilag Aalst (Kelet-Flandria) városának része.
Megnézni Eocén és Meldert (Kelet-Flandria)
Merycoidodon
A Merycoidodon (magyarul: „kérődző fogak”) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tevealakúak (Tylopoda) alrendjébe és a fosszilis Merycoidodontidae családjába tartozó nem.
Megnézni Eocén és Merycoidodon
Mesohippus
A Mesohippus az emlősök (Mammalia) osztályának a páratlanujjú patások (Perissodactyla) rendjébe, ezen belül a lófélék (Equidae) családjába tartozó fosszilis nem.
Megnézni Eocén és Mesohippus
Mesonychia
A Mesonychia („középmancsosok”, korábbi nevükön Acreodi') a ragadozó, patás emlősök rendje, a párosujjú patások (Artiodactyla) és a bálnák kihalt rokonai.
Megnézni Eocén és Mesonychia
Mesonychidae
A Mesonychidae az emlősök (Mammalia) osztályába és a kihalt Mesonychia rendjébe tartozó család.
Megnézni Eocén és Mesonychidae
Mesonyx
A Mesonyx az emlősök (Mammalia) osztályának fosszilis Mesonychia rendjébe, ezen belül a Mesonychidae családjába tartozó nem.
Megnézni Eocén és Mesonyx
Mesotheriidae
A Mesotheriidae az emlősök (Mammalia) osztályának a fosszilis Notoungulata rendjébe, ezen belül a Typotheria alrendjébe tartozó család.
Megnézni Eocén és Mesotheriidae
Metacheiromys
A Metacheiromys az emlősök (Mammalia) osztályának tobzoskák (Pholidota) rendjébe és a fosszilis Metacheiromyidae családjába tartozó nem.
Megnézni Eocén és Metacheiromys
Miohippus
A Miohippus az emlősök (Mammalia) osztályának a páratlanujjú patások (Perissodactyla) rendjéhez, ezen belül a lófélék (Equidae) családjához tartozó kihalt nem.
Megnézni Eocén és Miohippus
Mitsukurina
A Mitsukurina a porcos halak (Chondrichthyes) osztályának heringcápa-alakúak (Lamniformes) rendjébe, ezen belül a szellemcápafélék (Mitsukurinidae) családjába tartozó nem.
Megnézni Eocén és Mitsukurina
Moeritherium
A ''Moeritherium lyonsi'' koponyája A Moeritherium az emlősök (Mammalia) osztályának ormányosok (Proboscidea) rendjébe, ezen belül a monogenerikus Moeritheriidae családjába tartozó fosszilis nem.
Megnézni Eocén és Moeritherium
Molat (sziget)
Molat egy sziget az Adriai-tengerben, Horvátországban, a Zárai szigetvilág északi részén.
Megnézni Eocén és Molat (sziget)
Molnár János-barlang
A Molnár János-barlang Magyarország fokozottan védett barlangjai közül az egyik.
Megnézni Eocén és Molnár János-barlang
Monosmilus
A Monosmilus egy kihalt halfaj, a sugarasúszójú halak (Actinopterygil) osztályának tagja, amely az eocén korban, 54-41 millió évvel ezelőtt élt a mai Pakisztán Pandzsáb tartományának helyén hullámzó sekély tengerben.
Megnézni Eocén és Monosmilus
Montagnais-kráter
A Montagnais-kráter az első ismert tenger alatti becsapódási kráter.
Megnézni Eocén és Montagnais-kráter
Morone
A Morone a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, ezen belül a Moronidae családjába tartozó nem.
Megnézni Eocén és Morone
Multituberculata
A Multituberculata egy rágcsálószerű emlőscsoport, amely körülbelül 120 millió éven át létezett a földtörténet leghosszabb emlős fejlődési vonalaként, de végül a késő paleocénben kezdődött hanyatlást követően az oligocén kor elején kipusztult.
Megnézni Eocén és Multituberculata
Mura bal parti sík
A Mura bal parti sík az Ausztria, Szlovénia, Horvátország és Magyarország területén végighúzódó Alsó-Mura-sík magyarországi része, a Zalai-dombság egyik kistája Zala vármegye területén.
Megnézni Eocén és Mura bal parti sík
Muskátdiófélék
A muskátdiófélék (Myristicaceae) a liliomfa-virágúak (Magnoliales) rendjének egyik családja.
Megnézni Eocén és Muskátdiófélék
Mustelus
A Mustelus a porcos halak (Chondrichthyes) osztályának a kékcápaalakúak (Carcharhiniformes) rendjébe, ezen belül a nyestcápafélék (Triakidae) családjába és a Triakinae alcsaládjába tartozó nem.
Megnézni Eocén és Mustelus
Myliobatis dixoni
A Myliobatis dixoni a porcos halak (Chondrichthyes) osztályának sasrájaalakúak (Myliobatiformes) rendjébe, ezen belül a sasrájafélék (Myliobatidae) családjába tartozó fosszilis faj.
Megnézni Eocén és Myliobatis dixoni
Nagy-Eged hegy
A Nagy-Eged hegy a Bükk-vidék központi részétől nyugatra fekszik.
Megnézni Eocén és Nagy-Eged hegy
Naso
''Naso brevirostris'' ''Naso elegans'' ''Naso tuberosus'' ''Naso unicornis'' A Naso a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, ezen belül a doktorhalfélék (Acanthuridae) családjába tartozó nem.
Megnézni Eocén és Naso
Naszály (hegy)
A Naszály a Dunakanyarban elhelyezkedő, úgynevezett Duna-balparti rögök legmagasabb és egyben legismertebb hegye.
Megnézni Eocén és Naszály (hegy)
Nádipatkányfélék
A nádipatkányfélék (Thryonomyidae) az emlősök (Mammalia) osztályába és a rágcsálók (Rodentia) rendjébe tartozó család.
Megnézni Eocén és Nádipatkányfélék
Németország világörökségi helyszínei
Németország területéről eddig ötvenkét helyszín szerepel a világörökségi listán, hét helyszín a javaslati listán várakozik a felvételre.
Megnézni Eocén és Németország világörökségi helyszínei
Necromanis
A Necromanis az emlősök (Mammalia) osztályának tobzoskák (Pholidota) rendjébe, ezen belül egy ma még ismeretlen tobzoska családba tartozó fosszilis nem.
Megnézni Eocén és Necromanis
Necromantis
A Necromantis a denevérek kihalt nemzetsége, amely az eocén korban élt.
Megnézni Eocén és Necromantis
Negaprion
A Negaprion a porcos halak (Chondrichthyes) osztályának a kékcápaalakúak (Carcharhiniformes) rendjébe, ezen belül a kékcápafélék (Carcharhinidae) családjába tartozó nem.
Megnézni Eocén és Negaprion
Negyedidőszak
A negyedidőszak (vagy pontatlanul negyedkor), más néven kvarter vagy kvaterner a kainozoikum földtörténeti idő legkésőbbi időszaka, amely mintegy két és fél millió évvel ezelőtt kezdődött a neogén időszak után, és máig tart.
Megnézni Eocén és Negyedidőszak
Notharctidae
A Notharctidae család a korai főemlősök kihalt csoportja.
Megnézni Eocén és Notharctidae
Notharctinae
A Notharctinae alcsalád a Notharctidae család észak-amerikai ágazata az eocén korai szakaszában, 55-34 millió évvel ezelőtt.
Megnézni Eocén és Notharctinae
Notohippidae
A Notohippidae az emlősök (Mammalia) osztályának a Notoungulata rendjébe, ezen belül a Toxodonta alrendjébe tartozó család.
Megnézni Eocén és Notohippidae
Notostylopidae
A Notostylopidae az emlősök (Mammalia) osztályának a Notoungulata rendjébe, ezen belül a Notioprogonia alrendjébe tartozó család.
Megnézni Eocén és Notostylopidae
Notostylops
A Notostylops az emlősök (Mammalia) osztályának a Notoungulata rendjébe, ezen belül a Notostylopidae családjába tartozó nem.
Megnézni Eocén és Notostylops
Numidotheriidae
A Numidotheriidae az emlősök (Mammalia) osztályának ormányosok (Proboscidea) rendjébe, ezen belül a fosszilis Plesielephantiformes alrendjébe tartozó család.
Megnézni Eocén és Numidotheriidae
Nummulites
A Nummulites a likacsosházúak (Foraminifera) törzsébe tartozó kihalt egysejtűek neme.
Megnézni Eocén és Nummulites
Nyúlalakúak
A nyúlalakúak (Lagomorpha) az emlősök (Mammalia) osztályának (modern rendszertanokban az Euarchontoglires öregrend Glires rajának) egy, a rágcsálókkal közeli rokonságban álló rendje, amelybe 2 élő család és mintegy 91 ma élő faj tartozik.
Megnézni Eocén és Nyúlalakúak
Nyúlfélék
Észak-amerikai törpenyúl ''(Brachylagus idahoensis)'' Floridai üreginyúl ''(Sylvilagus floridanus)'' Audubon-vattafarkúnyúl ''(Sylvilagus audubonii)'' Sarki nyúl ''(Lepus arcticus)'' Havasi nyúl ''(Lepus timidus)'' Kaliforniai szamárnyúl ''(Lepus californicus)'' A nyúlfélék (Leporidae) az emlősök (Mammalia) osztályába és a nyúlalakúak (Lagomorpha) rendjébe tartozó család.
Megnézni Eocén és Nyúlfélék
Nyelvhalfélék
A nyelvhalfélék (Soleidae) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába és a lepényhalalakúak (Pleuronectiformes) rendjébe tartozó család.
Megnézni Eocén és Nyelvhalfélék
Nyilascsukafélék
A nyilascsukafélék vagy barrakudák (Sphyraenidae) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába és a sügéralakúak (Perciformes) rendjébe tartozó család.
Megnézni Eocén és Nyilascsukafélék
Nyugati teve
A nyugati teve (Camelops hesternus) a tevefélék családjának egy fosszilis faja, amely Észak-Amerikában élt a pleisztocén során.
Megnézni Eocén és Nyugati teve
Odvas-hegy
Az Odvas-hegy a Budai-hegységben, Budaörs központjától észak-északnyugati irányban nyúlik a város fölé.
Megnézni Eocén és Odvas-hegy
Oldfieldthomasiidae
Az Oldfieldthomasiidae az emlősök (Mammalia) osztályának a Notoungulata rendjébe, ezen belül a Typotheria alrendjébe tartozó család.
Megnézni Eocén és Oldfieldthomasiidae
Olib (sziget)
Olib egy sziget az Adriai-tengerben, Horvátországban, Dalmácia és a Kvarner határán.
Megnézni Eocén és Olib (sziget)
Oligocén
A kainozoikum 65 millió évének hőmérsékletváltozásai Az oligocén földtörténeti kor 33,9 millió évvel ezelőtt (mya) kezdődött az eocén kor után és 23,03 mya zárult a miocén kor előtt.
Megnézni Eocén és Oligocén
Ormányosok
Az ormányosok (Proboscidea) az emlősök (Mammalia) osztályának egyik rendje.
Megnézni Eocén és Ormányosok
Orogén fázisok listája
Az orogén fázisok a Föld történetének hegységképződési periódusai, a szárazulatképződés legfontosabb szakaszai.
Megnézni Eocén és Orogén fázisok listája
Orohippus
Az Orohippus az emlősök (Mammalia) osztályának páratlanujjú patások (Perissodactyla) rendjébe, ezen belül a lófélék (Equidae) családjába tartozó fosszilis nem.
Megnézni Eocén és Orohippus
Orrszarvúfélék
Szélesszájú orrszarvú ''(Ceratotherium simum)'' Keskenyszájú orrszarvú ''(Diceros bicornis)'' Elasmotherium Teleoceras Gyapjas orrszarvú ''(Coelodonta antiquitatis)'' csontváza Az orrszarvúfélék vagy régies kifejezéssel rinocéroszok (Rhinocerotidae) öt ma élő nagy testű, afrikai vagy ázsiai páratlanujjú patás fajt tömörítő rendszertani család.
Megnézni Eocén és Orrszarvúfélék
Orrtükrösök
Az orrtükrösök vagy orrtükrös főemlősök (Strepsirrhini) a méhlepényes emlősök (Placentalia) alosztályába tartozó főemlősök (Primates) egyik alrendje.
Megnézni Eocén és Orrtükrösök
Otodus
Az Otodus a porcos halak (Chondrichthyes) osztályának heringcápa-alakúak (Lamniformes) rendjébe, ezen belül a fosszilis Otodontidae családjába tartozó porcos halnem.
Megnézni Eocén és Otodus
Otodus aksuaticus
Az Otodus aksuaticus a porcos halak (Chondrichthyes) osztályának heringcápa-alakúak (Lamniformes) rendjébe, ezen belül a fosszilis Otodontidae családjába tartozó faj.
Megnézni Eocén és Otodus aksuaticus
Otodus obliquus
Az Otodus obliquus a porcos halak (Chondrichthyes) osztályának heringcápa-alakúak (Lamniformes) rendjébe, ezen belül a fosszilis Otodontidae családjába tartozó faj.
Megnézni Eocén és Otodus obliquus
Oxyaena
Az Oxyaena az emlősök (Mammalia) osztályának a kihalt Creodonta rendjébe, ezen belül az Oxyaenidae családjába tartozó kihalt nem.
Megnézni Eocén és Oxyaena
Oxyaenidae
Az Oxyaenidae a kihalt Creodonta rend egyik családja.
Megnézni Eocén és Oxyaenidae
Pachyaena
A Pachyaena (jelentése: „vastag hiéna”) az emlősök (Mammalia) osztályának a fosszilis Mesonychia rendjébe, ezen belül a Mesonychidae családjába tartozó nem.
Megnézni Eocén és Pachyaena
Pachydyptes ponderosus
A Pachydyptes ponderosus a madarak (Aves) osztályának pingvinalakúak (Sphenisciformes) rendjébe, ezen belül a pingvinfélék (Spheniscidae) családjába és a Palaeeudyptinae alcsaládjába tartozó fosszilis faj.
Megnézni Eocén és Pachydyptes ponderosus
Pakicetidae
A Pakicetidae az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a cetek (Cetacea) alrendágába tartozó fosszilis család.
Megnézni Eocén és Pakicetidae
Pakicetus
A Pakicetus az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a Whippomorpha alrendjébe és a fosszilis Pakicetidae családjába tartozó típusnem.
Megnézni Eocén és Pakicetus
Palaeeudyptes
A Palaeeudyptes a madarak (Aves) osztályának pingvinalakúak (Sphenisciformes) rendjébe, ezen belül a pingvinfélék (Spheniscidae) családjába és a Palaeeudyptinae alcsaládjába tartozó fosszilis nem.
Megnézni Eocén és Palaeeudyptes
Palaeeudyptes antarcticus
A Palaeeudyptes antarcticus a madarak (Aves) osztályának pingvinalakúak (Sphenisciformes) rendjébe, ezen belül a pingvinfélék (Spheniscidae) családjába és a Palaeeudyptinae alcsaládjába tartozó fosszilis faj.
Megnézni Eocén és Palaeeudyptes antarcticus
Palaeeudyptes gunnari
A Palaeeudyptes gunnari a madarak (Aves) osztályának pingvinalakúak (Sphenisciformes) rendjébe, ezen belül a pingvinfélék (Spheniscidae) családjába és a Palaeeudyptinae alcsaládjába tartozó fosszilis faj.
Megnézni Eocén és Palaeeudyptes gunnari
Palaeeudyptes klekowskii
A Palaeeudyptes klekowskii a madarak (Aves) osztályának pingvinalakúak (Sphenisciformes) rendjébe, ezen belül a pingvinfélék (Spheniscidae) családjába és a Palaeeudyptinae alcsaládjába tartozó fosszilis faj.
Megnézni Eocén és Palaeeudyptes klekowskii
Palaeeudyptes marplesi
A Palaeeudyptes marplesi a madarak (Aves) osztályának pingvinalakúak (Sphenisciformes) rendjébe, ezen belül a pingvinfélék (Spheniscidae) családjába és a Palaeeudyptinae alcsaládjába tartozó fosszilis faj.
Megnézni Eocén és Palaeeudyptes marplesi
Palaeeudyptinae
A Palaeeudyptinae a madarak (Aves) osztályának pingvinalakúak (Sphenisciformes) rendjébe, ezen belül a pingvinfélék (Spheniscidae) családjába tartozó fosszilis alcsalád.
Megnézni Eocén és Palaeeudyptinae
Palaeomastodon
A Palaeomastodon az emlősök (Mammalia) osztályának ormányosok (Proboscidea) rendjébe, ezen belül a monogenerikus Palaeomastodontidae családjába tartozó fosszilis nem.
Megnézni Eocén és Palaeomastodon
Palaeomerycidae
A Palaeomerycidae az emlősök (Mammalia) osztályába és a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe tartozó fosszilis család.
Megnézni Eocén és Palaeomerycidae
Palaeoperca
A Palaeoperca a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, ezen belül a fűrészfogú sügérfélék (Serranidae) családjába tartozó fosszilis nem.
Megnézni Eocén és Palaeoperca
Palaeospinacidae
A Palaeospinacidae a porcos halak (Chondrichthyes) osztályába és a fosszilis Synechodontiformes rendjébe tartozó család.
Megnézni Eocén és Palaeospinacidae
Palaeotheriidae
A Palaeotheriidae az emlősök (Mammalia) osztályának a páratlanujjú patások (Perissodactyla) rendjébe tartozó fosszilis család.
Megnézni Eocén és Palaeotheriidae
Paleocén
A kainozoikum 66 millió évének hőmérsékletváltozásai A paleocén a földtörténeti újidő (kainozoikum) első időszakának, a paleogénnek első kora.
Megnézni Eocén és Paleocén
Paleogén
Eocén kori ősemlős, az ''Uintatherium'' A paleogén földtörténeti időszak, amely 65,5 ± 0,3 millió évvel ezelőtt kezdődött a kréta időszak után, és 23,03 millió évvel ezelőtt ért véget a neogén időszak kezdetekor.
Megnézni Eocén és Paleogén
Paleopsilopterus itaboraiensis
A Paleopsilopterus itaboraiensis a madarak (Aves) osztályának kígyászdarualakúak (Cariamiformes) rendjébe, ezen belül a fosszilis gyilokmadarak (Phorusrhacidae) családjába tartozó faj.
Megnézni Eocén és Paleopsilopterus itaboraiensis
Pangasius indicus
A Pangasius indicus a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának harcsaalakúak (Siluriformes) rendjébe, ezen belül az óriásharcsafélék (Pangasiidae) családjába tartozó fosszilis faj.
Megnézni Eocén és Pangasius indicus
Papp Ferenc-barlang
A Papp Ferenc-barlang sokáig a Pilis hegység leghosszabb és legmélyebb barlangja volt.
Megnézni Eocén és Papp Ferenc-barlang
Papucscsőrűmadár-félék
A papucscsőrűmadár-félék (Balaenicipitidae) a madarak (Aves) osztályának és gödényalakúak (Pelecaniformes) rendjének egyik családja.
Megnézni Eocén és Papucscsőrűmadár-félék
Paratethys
Az ős-Földközi-tenger, a Tethys és a Paratethys a Rupelian korban, 33,9 – 38,4 millió évvel ezelőtt. A fekete vonalak a jelenlegi partvonalakat jelzik A Paratethys-óceán, Paratethys-tenger vagy csak Paratethys egy ősi, viszonylag sekély tenger elnevezése, amely az Alpoktól északra húzódott kelet felé egészen a jelenlegi Aral-tóig.
Megnézni Eocén és Paratethys
Patások
A patások (Ungulata) (jelentése: „patával rendelkező” vagy „patás állat”) az emlősök különböző csoportjai, legtöbbjük az általában patában végződő ujjhegyét használja, hogy mozgás közben megtartsa a teljes testsúlyát.
Megnézni Eocén és Patások
Patriofelis
A Patriofelis az emlősök (Mammalia) osztályának fosszilis Creodonta rendjébe, ezen belül az Oxyaenidae családjába tartozó nem.
Megnézni Eocén és Patriofelis
Pazini-barlang
A Pazini-barlang egy víznyelő barlangja Horvátországban Pazin városában.
Megnézni Eocén és Pazini-barlang
Pál-völgyi-barlangrendszer
A Pál-völgyi-barlangrendszer Magyarország leghosszabb barlangja.
Megnézni Eocén és Pál-völgyi-barlangrendszer
Pálvölgy
A Pálvölgy (egybeírva) Budapest II. kerületének városrésze.
Megnézni Eocén és Pálvölgy
Párosujjú patások
A párosujjú patások (Artiodactyla) az emlősök (Mammalia) osztályának egy rendje.
Megnézni Eocén és Párosujjú patások
Pecora
A Pecora az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a kérődzők (Ruminantia) alrendjébe tartozó alrendág.
Megnézni Eocén és Pecora
Pekarifélék
A pekarifélék (Tayassuidae) a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjének egy családja.
Megnézni Eocén és Pekarifélék
Pelefélék
A pelefélék (Gliridae) az emlősök (Mammalia) osztályába és a rágcsálók (Rodentia) rendjébe tartozó család.
Megnézni Eocén és Pelefélék
Pelso-blokk
ókimmériai mozgások hatására összesodródtak, így alakult ki a Kárpát-medence aljzata A Pelso-blokk Magyarország geológiai aljzatát alkotó egységek egyike, a dunántúli-középhegységi egység.
Megnézni Eocén és Pelso-blokk
Perudyptes devriesi
A Perudyptes devriesi a madarak (Aves) osztályának pingvinalakúak (Sphenisciformes) rendjébe, ezen belül a pingvinfélék (Spheniscidae) családjába tartozó fosszilis faj.
Megnézni Eocén és Perudyptes devriesi
Petrikeresztúr
Petrikeresztúr község, aprófalu Zala vármegye középső részén, a Zalaegerszegi járásban, a Zalai-dombság lankái közt, a Göcsej tájegység területén.
Megnézni Eocén és Petrikeresztúr
Petrovabisztra
Petrovabisztra (jiddisül ביסטרא) falu Romániában, Máramaros megyében, a történeti Máramarosban.
Megnézni Eocén és Petrovabisztra
Phareodus
A Phareodus a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának elefánthalak (Osteoglossiformes) rendjébe, ezen belül a csontosnyelvűek (Osteoglossidae) családjába tartozó fosszilis nem.
Megnézni Eocén és Phareodus
Phiomia
A Phiomia az emlősök (Mammalia) osztályának ormányosok (Proboscidea) rendjébe, ezen belül a monogenerikus Phiomiidae családjába tartozó fosszilis nem.
Megnézni Eocén és Phiomia
Piócák
A piócák vagy nadályok (Hirudinea) a gyűrűsférgek törzsének (Annelida), a nyeregképzők osztályának (Clitellata) egyik alosztálya.
Megnézni Eocén és Piócák
Pikkelyesfarkúmókus-alkatúak
A pikkelyesfarkúmókus-alkatúak (Anomaluromorpha) az emlősök (Mammalia) osztályába és a rágcsálók (Rodentia) rendjébe tartozó alrend.
Megnézni Eocén és Pikkelyesfarkúmókus-alkatúak
Pikkelyesfarkúmókus-félék
A pikkelyesfarkúmókus-félék (Anomaluridae) az emlősök (Mammalia) osztályába és a rágcsálók (Rodentia) rendjébe tartozó család.
Megnézni Eocén és Pikkelyesfarkúmókus-félék
Pingvinalakúak
A pingvinalakúak (Sphenisciformes) a Madarak (Aves) osztályának egyik rendje, melybe csak egyetlenegy család, a pingvinfélék (Spheniscidae) tartozik.
Megnézni Eocén és Pingvinalakúak
Pireneusok
A Pireneusok (katalán: Pirineus; francia: Pyrénées; spanyol: Pirineos; baszk: Pirinioak) magashegység Délnyugat-Európában, amely természetes határt képez Spanyolország és Franciaország között.
Megnézni Eocén és Pireneusok
Pitonfélék
A pitonfélék avagy sziklakígyók (Pythonidae) a pikkelyes hüllők (Squamata) rendjébe sorolt kígyók (Serpentes) alrendjének egyik családja.
Megnézni Eocén és Pitonfélék
Plotopteridae
A Plotopteridae a madarak (Aves) osztályába és a szulaalakúak (Suliformes) rendjébe tartozó fosszilis család.
Megnézni Eocén és Plotopteridae
PMO 214,214 (Ida)
A PMO 214,214 katalógusszámú, közismerten Idának nevezett lelet a németországi eocén tavi környezetben leülepedett, mára palásodott finomszemű, 48,6–40,4 millió évvel ezelőtt keletkezett üledékben maradt fenn.
Megnézni Eocén és PMO 214,214 (Ida)
Poebrotherium
A Poebrotherium az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tevefélék (Camelidae) családjába tartozó fosszilis nem.
Megnézni Eocén és Poebrotherium
Pogonomyrmex
A Pogonomyrmex a rovarok (Insecta) osztályának a hártyásszárnyúak (Hymenoptera) rendjébe, ezen belül a hangyák (Formicidae) családjába tartozó nem.
Megnézni Eocén és Pogonomyrmex
Pogonomyrmex fossilis
A Pogonomyrmex fossilis a rovarok (Insecta) osztályának a hártyásszárnyúak (Hymenoptera) rendjébe, ezen belül a hangyák (Formicidae) családjába tartozó fosszilis faj.
Megnézni Eocén és Pogonomyrmex fossilis
Popigaj-kráter
A Popigai-kráter képe A Popigaj-meteoritkráter Oroszországban, Észak-Szibériában található a Krasznojarszki határterület és Jakutföld határán fekvő popigaji asztrobléma területén, másfél órányi helikopterútra Hatanga falutól.
Megnézni Eocén és Popigaj-kráter
Postojna-barlang
A Postojna-barlang, más néven Postojnai-cseppkőbarlang karsztbarlangrendszer Postojna község közelében, Szlovénia délnyugati részén.
Megnézni Eocén és Postojna-barlang
Primobucco
A Primobucco a madarak (Aves) osztályának szalakótaalakúak (Coraciiformes) rendjébe, ezen belül a fosszilis Primobucconidae családjába tartozó nem.
Megnézni Eocén és Primobucco
Prionocidaris
A Prionocidaris a tengerisünök (Echinoidea) osztályának Cidaroida rendjébe, ezen belül a Cidaridae családjába tartozó nem.
Megnézni Eocén és Prionocidaris
Propalaeotherium
A Propalaeotherium az emlősök (Mammalia) osztályának a páratlanujjú patások (Perissodactyla) rendjébe, ezen belül a Palaeotheriidae családjába tartozó kihalt nem, amelynek képviselői az eocén korban éltek.
Megnézni Eocén és Propalaeotherium
Prophaethon
A Prophaethon a madarak (Aves) osztályának trópusimadár-alakúak (Phaethontiformes) rendjébe, ezen belül a fosszilis Prophaethontidae családjába tartozó típusnem.
Megnézni Eocén és Prophaethon
Prophaethontidae
A Prophaethontidae a madarak (Aves) osztályába és a trópusimadár-alakúak (Phaethontiformes) rendjébe tartozó fosszilis család.
Megnézni Eocén és Prophaethontidae
Protocetidae
A Protocetidae az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a cetek (Cetacea) alrendágába tartozó fosszilis család.
Megnézni Eocén és Protocetidae
Protocetus atavus
A Protocetus atavus az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a Whippomorpha alrendjébe és a fosszilis Protocetidae családjába tartozó faj.
Megnézni Eocén és Protocetus atavus
Puerto Rico állatvilága
A kokibéka, a legismertebb Puerto Ricó-i állatfaj Puerto Rico állatvilága más szigetvilágok faunájához hasonlóan gazdag endemikus fajokban, a taxonómiai diverzitása viszont alacsony.
Megnézni Eocén és Puerto Rico állatvilága
Pygoscelis
A Pygoscelis a madarak (Aves) osztályának pingvinalakúak (Sphenisciformes) rendjébe, ezen belül a pingvinfélék (Spheniscidae) családjába és a Spheniscinae alcsaládjába tartozó nem.
Megnézni Eocén és Pygoscelis
Qianshanornis
A Qianshanornis a madarak osztályába, a kígyászdaru-alakúak rendjébe és a családjába tartozó fosszilis nem.
Megnézni Eocén és Qianshanornis
Ragadozók
Farkas ''(Canis lupus)'' Borjúfóka ''(Phoca vitulina)'' Szibériai tigris ''(Panthera tigris altaica)'' A ragadozók (Carnivora) az emlősök (Mammalia) osztályának egy rendje.
Megnézni Eocén és Ragadozók
Raoellidae
A Raoellidae az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a Cetaceomorpha csoportjába tartozó fosszilis család.
Megnézni Eocén és Raoellidae
Róka-hegyi kőfejtő 6. sz. barlangja
A Róka-hegyi kőfejtő 6.
Megnézni Eocén és Róka-hegyi kőfejtő 6. sz. barlangja
Róka-hegyi kőfejtő 7. sz. barlangja
A Róka-hegyi kőfejtő 7.
Megnézni Eocén és Róka-hegyi kőfejtő 7. sz. barlangja
Róka-hegyi kőfejtő 8. sz. barlangja
A Róka-hegyi kőfejtő 8.
Megnézni Eocén és Róka-hegyi kőfejtő 8. sz. barlangja
Róka-hegyi Kristály-barlang
A Róka-hegyi Kristály-barlang a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban elhelyezkedő Pilis hegységben, Budapest III. kerületében található egyik barlang.
Megnézni Eocén és Róka-hegyi Kristály-barlang
Róka-hegyi Poros-barlang
A Róka-hegyi Poros-barlang a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban lévő Pilis hegységben, Budapest III. kerületében található egyik barlang.
Megnézni Eocén és Róka-hegyi Poros-barlang
Róka-hegyi-barlang
A Róka-hegyi-barlang Magyarország fokozottan védett barlangjai közül az egyik.
Megnézni Eocén és Róka-hegyi-barlang
Remingtonocetidae
A Remingtonocetidae az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a cetek (Cetacea) alrendágába tartozó fosszilis család.
Megnézni Eocén és Remingtonocetidae
Rhinidae
A Rhinidae a porcos halak (Chondrichthyes) osztályába és a Rhinopristiformes rendjébe tartozó család.
Megnézni Eocén és Rhinidae
Rhynchobatus
A Rhynchobatus a porcos halak (Chondrichthyes) osztályának Rhinopristiformes rendjébe, ezen belül a Rhinidae családjába tartozó nem.
Megnézni Eocén és Rhynchobatus
Rjúkjú-szigetek
A, amely néven is ismert, egy szigetcsoport a Csendes-óceán nyugati részén, a Kelet-kínai-tengeren, a szintén Japán részét képező Kjúsú szigetétől délnyugatra, Tajvantól 120 kilométerre északkeletre.
Megnézni Eocén és Rjúkjú-szigetek
Rovarok
A rovarok (Insecta) az ízeltlábúak (Arthropoda) törzsének, a hatlábúak (Hexapoda) altörzsének egy osztálya.
Megnézni Eocén és Rovarok
Rozlozsnik Pál
Rozlozsnik Pál (Bindtbánya, 1880. december 24. – Budapest, 1940. augusztus 24.) magyar geológus, paleontológus, bányamérnök, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Megnézni Eocén és Rozlozsnik Pál
Rozmaring-barlang
A Rozmaring-barlang a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban lévő Budai Tájvédelmi Körzetben, Budapest II. kerületében található egyik barlang.
Megnézni Eocén és Rozmaring-barlang
Sarkastodon
A Sarkastodon az emlősök (Mammalia) osztályának fosszilis Creodonta rendjébe, ezen belül az Oxyaenidae családjába tartozó nem.
Megnézni Eocén és Sarkastodon
Sarkastodon mongoliensis
A Sarkastodon mongoliensis az emlősök (Mammalia) osztályának fosszilis Creodonta rendjébe, ezen belül az Oxyaenidae családjába tartozó faj.
Megnézni Eocén és Sarkastodon mongoliensis
Saururaceae
A Saururaceae a borsvirágúak (Piperales) rendjének egyik családja.
Megnézni Eocén és Saururaceae
Saururus
A Saururus a borsvirágúak (Piperales) rendjébe és a Saururaceae családjába tartozó nemzetség.
Megnézni Eocén és Saururus
Sűrű-hegyi Ördög-lik
A Sűrű-hegyi Ördög-lik Magyarország megkülönböztetetten védett barlangjai között van.
Megnézni Eocén és Sűrű-hegyi Ördög-lik
Sülalkatúak
A sülalkatúak (Hystricomorpha) az emlősök (Mammalia) osztályába és a rágcsálók (Rodentia) rendjébe tartozó alrend.
Megnézni Eocén és Sülalkatúak
Sünfélék
A sünfélék (Erinaceidae) az emlősök (Mammalia) osztályának és az Eulipotyphla rendjének egyik családja.
Megnézni Eocén és Sünfélék
Scatophagus
A Scatophagus a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, ezen belül az árgushalfélék (Scatophagidae) családjába tartozó nem.
Megnézni Eocén és Scatophagus
Scatophagus frontalis
A Scatophagus frontalis a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, ezen belül az árgushalfélék (Scatophagidae) családjába tartozó fosszilis faj.
Megnézni Eocén és Scatophagus frontalis
Serranus (halnem)
A Serranus a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, ezen belül a fűrészfogú sügérfélék (Serranidae) családjába tartozó nem.
Megnézni Eocén és Serranus (halnem)
Sifrhippus
A Sifrhippus az emlősök (Mammalia) osztályának a páratlanujjú patások (Perissodactyla) rendjébe, ezen belül a lófélék (Equidae) családjába tartozó kihalt nem.
Megnézni Eocén és Sifrhippus
Silba (sziget)
Silba egy sziget az Adriai-tengerben, Horvátországban, a Zárai szigetvilágban.
Megnézni Eocén és Silba (sziget)
Silvacola
A Silvacola az emlősök (Mammalia) osztályának Eulipotyphla rendjébe, ezen belül a sünfélék (Erinaceidae) családjába tartozó fosszilis nem.
Megnézni Eocén és Silvacola
Silverpit-kráter
A Silverpit-kráter az Egyesült Királyság közelében, az Északi-tenger alján található eltemetett képződmény.
Megnézni Eocén és Silverpit-kráter
Simaorrú denevérek
A simaorrú denevérek (Vespertilionidae) az emlősök (Mammalia) osztályának denevérek (Chiroptera) rendjébe, ezen belül a kis denevérek (Microchiroptera) alrendjébe tartozó család.
Megnézni Eocén és Simaorrú denevérek
Soignes-i erdő
bélyegkép bélyegkép bélyegkép bélyegkép bélyegkép A soignes-i erdő (franciául Forêt de Soignes, latinul Sonia silva, hollandul Zoniënwoud, németül Sonienwald. angolul Sonian Forest) Belgium központi részén, Brüsszel délkeleti határán terül el, annak területileg mintegy az ötödét teszi ki, és átnyúlik mind Flandria, mind Vallónia területére.
Megnézni Eocén és Soignes-i erdő
Solymár
Solymár nagyközség Pest vármegyében, a Pilisvörösvári járásban, a budapesti agglomerációban.
Megnézni Eocén és Solymár
Sophiornithidae
A Sophiornithidae a madarak (Aves) osztályának egyik fosszilis családja.
Megnézni Eocén és Sophiornithidae
Spatangus
A Spatangus a tengerisünök (Echinoidea) osztályának Spatangoida rendjébe, ezen belül a Spatangidae családjába tartozó nem.
Megnézni Eocén és Spatangus
Spárgavirágúak
''Agapanthus africanus'' – ''Agapanthaceae'' család Az Ausztráliában elterjedt fűfafélék talán a legkülönlegesebb megjelenésű fatermetű növények. Látványos fatermetű agávéfaj ''(Yucca rostrata)'' Gyönyörű virágú orchideafaj ''(Cattleya warscewiczii)'' Fatermetű spárgavirágú-faj a ''Laxmanniaceae'' családból ''(Cordyline obtecta)'' Hatalmas virágzatot fejlesztő agávék ''(Agave attenuata)'' ''Amaryllis belladonna'' A jácintfélék ''(Hyacinthaceae)'' közé tartozó ''Veltheimia bracteata'' A csodabogyófélék családjába ''(Ruscaceae)'', a sárkányfafélék alcsaládjába tartozó ''Dracaena cinnabari'' A nősziromfélék családjába ''(Iridaceae)'' tartozó sáfrány ''(Crocus sp.)'' A spárgavirágúak vagy spárgaalkatúak (Asparagales) a zárvatermők törzsének (Magnoliophyta), az egyszikűek osztályának (Liliopsida) egyik rendje.
Megnézni Eocén és Spárgavirágúak
Strigogyps
A Strigogyps a madarak (Aves) osztályának kígyászdaru-alakúak (Cariamiformes) rendjébe, ezen belül a fosszilis Ameghinornithidae családjába tartozó nem.
Megnézni Eocén és Strigogyps
Struccfélék
A struccfélék (Struthionidae) a madarak (Aves) osztályának egy röpképtelen családja, amely a struccokat és kihalt rokonaikat foglalja magába.
Megnézni Eocén és Struccfélék
Struthio
A Struthio a madarak osztályának struccalakúak (Struthioniformes) rendjébe és a struccfélék (Struthionidae) családjába tartozó nem.
Megnézni Eocén és Struthio
Subhyracodon
A Subhyracodon az emlősök (Mammalia) osztályának páratlanujjú patások (Perissodactyla) rendjébe, ezen belül az orrszarvúfélék (Rhinocerotidae) családjába tartozó fosszilis nem.
Megnézni Eocén és Subhyracodon
Synechodontiformes
A Synechodontiformes a porcos halak (Chondrichthyes) osztályának az egyik fosszilis rendje.
Megnézni Eocén és Synechodontiformes
Szalakótaalakúak
A szalakótaalakúak (Coraciiformes) a madarak (Aves) osztályának egyik rendje, amelybe a nevet adó szalakóták, valamint a gyurgyalagok és jégmadarak tartoznak.
Megnézni Eocén és Szalakótaalakúak
Szénbányászat
A szénbányászat a föld alatt található kőszénnek, mint ásványnak a felszínre hozatala, bányászata.
Megnézni Eocén és Szénbányászat
Szelindekdenevérek
''Nyctinomops macrotis'' A szelindekdenevérek (Molossidae), az emlősök (Mammalia) osztályába a denevérek (Chiroptera) rendjébe, a kis denevérek (Microchiroptera) alrendjébe tartozó család.
Megnézni Eocén és Szelindekdenevérek
Szent László pénze
250px 200px Freskórészlet a székelyderzsi templomban a Szent László-legendából: Szent László és a kun vitéz birkózása. Szent László pénze 40–50 millió éves óriási eukarióta egysejtűek megkövesedett maradványa.
Megnézni Eocén és Szent László pénze
Szepesi-Magura
A Szepesi-Magura hegység az Északnyugati-Kárpátokban, a Tátrától északra, a szlovák–lengyel határon.
Megnézni Eocén és Szepesi-Magura
Sziláscetek
A sziláscetek (Mysticeti) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a cetek (Cetacea) alrendágába tartozó részalrend.
Megnézni Eocén és Sziláscetek
Szirtiborz-alakúak
A szirtiborz-alakúak (Hyracoidea) rendjébe egyetlen ma élő család, a szirtiborzfélék családja (Procaviidae) tartozik.
Megnézni Eocén és Szirtiborz-alakúak
Szulaalakúak
A szulaalakúak (Suliformes) rendjének létrehozását az Ornitológusok Nemzetközi Kongresszusán (International Ornithological Congress) javasolták azon madárcsaládok összefoglalására, amelyeket a legújabb alaktani és DNS-vizsgálatok alapján ki kellett vonni a gödényalakúak (Pelecaniformes) parafiletikusnak bizonyult rendjéből.
Megnézni Eocén és Szulaalakúak
Szulafélék
A szulafélék (Sulidae) a madarak (Aves) osztályába és a szulaalakúak (Suliformes) rendjébe tartozó család.
Megnézni Eocén és Szulafélék
Szumátrai orrszarvú
A szumátrai orrszarvú (Dicerorhinus sumatrensis) az emlősök (Mammalia) osztályának páratlanujjú patások (Perissodactyla) rendjébe, ezen belül az orrszarvúfélék (Rhinocerotidae) családjába tartozó Dicerorhinus emlősnem egyetlen élő és egyben típusfaja is.
Megnézni Eocén és Szumátrai orrszarvú
Tapírfélék
A tapírfélék (Tapiridae) az emlősök (Mammalia) osztályába és a páratlanujjú patások (Perissodactyla) rendjébe tartozó család.
Megnézni Eocén és Tapírfélék
Tarajosgőték
A tarajosgőték (Triturus) a kétéltűek (Amphibia) osztályának farkos kétéltűek (Caudata) rendjébe, ezen belül a szalamandrafélék (Salamandridae) családjába tartozó nem.
Megnézni Eocén és Tarajosgőték
Tarkalepkefélék
A tarkalepkefélék vagy főlepkék (Nymphalidae) a rovarok (Insecta) osztályának lepkék (Lepidoptera) rendjébe, ezen belül a valódi lepkék (Glossata) alrendjébe tartozó, fajgazdag család.
Megnézni Eocén és Tarkalepkefélék
Tátra (hegység)
A Tátra (szlovákul és lengyelül Tatry) a Kárpátok legmagasabb hegyvonulata Szlovákia északi és Lengyelország déli határán.
Megnézni Eocén és Tátra (hegység)
Tölgy
Tölgyfa a Budai-hegységben Kocsányos tölgyek télen Tölgylevelek 263px Kocsányos tölgy (Quercus robur) határozó 263px 263px A tölgy vagy tölgyfa (Quercus) a bükkfafélék (Fagaceae) család nemzetsége mintegy ötszáz fajjal.
Megnézni Eocén és Tölgy
Tömlősszájúhal-félék
A tömlősszájúhal-félék (Solenostomidae) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába és a pikóalakúak (Gasterosteiformes) rendjébe tartozó család.
Megnézni Eocén és Tömlősszájúhal-félék
Tüskés harcsafélék
A tüskés harcsafélék (Bagridae) — más néven: tüskésharcsák (Urania), illetve nyúlt homlokú harcsafélék — a sugarasúszójú halak közé sorolt valódi csontoshalak (Teleostei) csoportjában a harcsaalakúak (Siluriformes) rend egyik családja.
Megnézni Eocén és Tüskés harcsafélék
Teafélék
lenyomata a kora eocénból (Washington állam, Ferry County A teafélék (Theaceae) a virágos növények közé tartozó hangavirágúak (Ericales) rendjének egyik családja a különböző források szerint mintegy 600–1100 fajjal.
Megnézni Eocén és Teafélék
Telérkőzet
Telérkőzeteknek a telérek kőzetanyagát, tehát a telérben települő, a környezetétől eltérő anyagú (más ásványos összetételű, szövetű és/vagy szerkezetű) kőzetet nevezzük.
Megnézni Eocén és Telérkőzet
Telegdi-Roth Károly
Telegdi-Roth Károly vagy Telegdi Roth Károly (született Róth Károly Ágoston) (Budapest, 1886. november 14. – Budapest, 1955. szeptember 28.) magyar geológus, paleontológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Megnézni Eocén és Telegdi-Roth Károly
Tengeri durbincsfélék
''Acanthopagrus bifasciatus'' ''Dentex angolensis'' ''Sarpa salpa'' A tengeri durbincsfélék (Sparidae) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a sügéralakúak (Perciformes) rendjébe tartozó család.
Megnézni Eocén és Tengeri durbincsfélék
Tengeritehenek
Az elefántfélék a tengeritehenek nagyon közeli rokonai – az emlősök törzsfáján egy kládot alkotnak A tengeritehenek (Sirenia) az emlősök (Mammalia) osztályának egy rendje.
Megnézni Eocén és Tengeritehenek
Tevefélék
A tevefélék (Camelidae) az emlősök (Mammalia) osztályába és a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe tartozó család.
Megnézni Eocén és Tevefélék
Thomashuxleya
A Thomashuxleya az emlősök (Mammalia) osztályának a Notoungulata rendjébe, ezen belül az Isotemnidae családjába tartozó kihalt nem.
Megnézni Eocén és Thomashuxleya
Thunnus
A Thunnus a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, ezen belül a makrélafélék (Scombridae) családjába tartozó nem.
Megnézni Eocén és Thunnus
Timfi-hegység
A Timfi-hegység, röviden Timfi a Píndoszhoz tartozó hegység Görögország északnyugati részén, Joánina prefektúra területén mindössze néhány kilométerre délre a 40.
Megnézni Eocén és Timfi-hegység
Tisza (mikrokontinens)
ókimmériai mozgások hatására összesodródtak, így alakult ki a Kárpát-medence aljzata A Tisza mikrokontinens ma a Kárpát-medence aljzatának, alaphegységi képződményeinek darabja, a magyarország földtani rendszerében tiszai főegységnek nevezett tömb.
Megnézni Eocén és Tisza (mikrokontinens)
Titanomyrma
A Titanomyrma (magyarul: titán hangya) a rovarok (Insecta) osztályának hártyásszárnyúak (Hymenoptera) rendjébe, ezen belül a hangyák (Formicidae) családjába és az eocén korban élt, kihalt Formiciinae alcsaládjába tartozó nem.
Megnézni Eocén és Titanomyrma
Tomorr-hegység
A Tomorr-hegység (albán Mal i Tomorrit) a Közép-Albán-hegységnek az Osum, a Devoll és a Tomorrica folyók völgyeitől közrezárt, észak–déli irányban húzódó vonulata Dél-Albániában, Berat városától 15 kilométerre keletre.
Megnézni Eocén és Tomorr-hegység
Trachurus
A Trachurus a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a sügéralakúak (Perciformes) rendjébe és a tüskésmakréla-félék (Carangidae) családjába tartozó nem.
Megnézni Eocén és Trachurus
Trópusimadár-félék
A trópusimadár-félék (Phaethontidae) a madarak (Aves) osztályába és a trópusimadár-alakúak (Phaethontiformes) rendjébe tartozó család.
Megnézni Eocén és Trópusimadár-félék
Trigonostylopidae
A Trigonostylopidae az emlősök (Mammalia) osztályába és az Astrapotheria rendjébe tartozó család.
Megnézni Eocén és Trigonostylopidae
Trigonostylops
A Trigonostylops az emlősök (Mammalia) osztályának az Astrapotheria rendjébe, ezen belül a Trigonostylopidae család tartozó nem.
Megnézni Eocén és Trigonostylops
Triisodontidae
A Triisodontidae az emlősök (Mammalia) osztályába és a fosszilis Mesonychia rendjébe tartozó család.
Megnézni Eocén és Triisodontidae
Tritemnodon
A Tritemnodon az emlősök (Mammalia) osztályának a kihalt Creodonta rendjébe, ezen belül a Hyaenodontidae családjába tartozó nem.
Megnézni Eocén és Tritemnodon
Uintatherium
Az Uintatherium az emlősök (Mammalia) osztályának fosszilis Dinocerata rendjébe, ezen belül az Uintatheriidae családjába tartozó nem.
Megnézni Eocén és Uintatherium
Ujjas lúdfélék
Az ujjas lúdfélék (Anseranatidae) a madarak (Aves) osztályába és a lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe tartozó család, melynek manapság már csak egy élő faja létezik.
Megnézni Eocén és Ujjas lúdfélék
Urolophidae
Az Urolophidae a porcos halak (Chondrichthyes) osztályába és a sasrájaalakúak (Myliobatiformes) rendjébe tartozó család.
Megnézni Eocén és Urolophidae
Urolophus
Az Urolophus a porcos halak (Chondrichthyes) osztályának sasrájaalakúak (Myliobatiformes) rendjébe, ezen belül az Urolophidae családjába tartozó nem.
Megnézni Eocén és Urolophus
Vakondfélék
A vakondfélék (Talpidae) az emlősök (Mammalia) osztályának és az Eulipotyphla rendjének egyik családja.
Megnézni Eocén és Vakondfélék
Vakondformák
A vakondformák (Talpinae) az emlősök (Mammalia) osztályának Eulipotyphla rendjébe, ezen belül a vakondfélék (Talpidae) családjába tartozó alcsalád.
Megnézni Eocén és Vakondformák
Valódi mókusok
Keleti szürkemókus ''(Sciurus carolinensis)'' Amerikai rókamókus ''(Sciurus niger)'' Ecsetfülű mókus ''(Sciurus aberti)'' Kanadai vörösmókus ''(Tamiasciurus hudsonicus)'' Douglas-mókus ''(Tamiasciurus douglasii)'' A valódi mókusok (Sciurini) az emlősök (Mammalia) osztályának rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül a mókusfélék (Sciuridae) családjába tartozó nemzetség.
Megnézni Eocén és Valódi mókusok
Valkó
Valkó nagyközség Pest vármegyében, a Gödöllői járásban.
Megnézni Eocén és Valkó
Vágómadár-alakúak
A vágómadár-alakúak (Accipitriformes) a madarak (Aves) osztályának egyik rendje.
Megnézni Eocén és Vágómadár-alakúak
Vágómadárfélék
Darázsölyv ''(Pernis apivorus)'' kontyos kígyászsas ''(Spiloronis cheela)'' hárpia ''(Harpia harpyja)'' bokrétás sas ''(Lophaetus_occipitalis)'' parlagi sas ''(Aquila heliaca)'' piroslábú éneklőhéja ''(Melierax metabates)'' héja ''(Accipiter gentilis)'' királyölyv ''(Buteo regalis)'' óriásrétisas (Haliaeetus pelagicus) A vágómadárfélék (Accipitridae) a madarak osztályának vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe tartozó család.
Megnézni Eocén és Vágómadárfélék
Várgesztesi-zsomboly
A Várgesztesi-zsomboly a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban található Vértes hegységben, Várgesztesen lévő egyik barlang.
Megnézni Eocén és Várgesztesi-zsomboly
Vértes (hegység)
A Vértes, vagy ritkábban Vértes hegység, gyakran és helytelenül Vértes-hegység szűken vett területe, amely a Dunántúli-középhegység 314 négyzetkilométer nagyságú része a Bakony és a Gerecse között terül el a Velencei-hegység és a Velencei-tó szomszédságában, két megyeszékhely, Székesfehérvár és Tatabánya közötti területen.
Megnézni Eocén és Vértes (hegység)
Vöröshangya
A vöröshangya (Formica) a hártyásszárnyúak (Hymenoptera) rendjébe tartozó hangyák legnépesebb alcsaládjának (Formicidae) névadó neme többszáz fajjal.
Megnézni Eocén és Vöröshangya
Verébalakúak
A verébalakúak vagy énekesmadár-alakúak (Passeriformes) a madarak osztályának legnagyobb fajszámú rendje.
Megnézni Eocén és Verébalakúak
Vespertilio
A Vespertilio az emlősök (Mammalia) osztályának a denevérek (Chiroptera) rendjébe, ezen belül a kis denevérek (Microchiroptera) alrendjébe és a simaorrú denevérek (Vespertilionidae) családjába tartozó nem.
Megnézni Eocén és Vespertilio
Viharmadár-alakúak
A viharmadár-alakúak (Procellariiformes) a madarak (Aves) osztályának egyik rendje.
Megnézni Eocén és Viharmadár-alakúak
Viharmadárfélék
Északi sirályhojsza ''(Fulmarus glacialis)'' Hóhojsza ''(Pagodroma nivea)'' A viharmadárfélék (Procellariidae) a madarak (Aves) osztályába és a viharmadár-alakúak (Procellariiformes) rendjébe tartozó család.
Megnézni Eocén és Viharmadárfélék
Vikosz-szurdok
A Vikosz-szurdok, esetleg Vikosz-kanyon mély szurdokvölgy az észak-görögországi Píndosz-hegységhez tartozó Timfi-hegység déli lejtőin.
Megnézni Eocén és Vikosz-szurdok
Villáscsápúak
A villáscsápúak (Pauropoda) osztályát kicsiny, halvány színezetű, százlábúszerű ízeltlábúak alkotják.
Megnézni Eocén és Villáscsápúak
Vitális István
Vitális István (Pusztaszenttornya, 1871. március 14. – Budapest, 1947. november 9.) geológus, paleontológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Megnézni Eocén és Vitális István
Weltonia
A Weltonia a porcos halak (Chondrichthyes) osztályának szürkecápa-alakúak (Hexanchiformes) rendjébe, ezen belül a szürkecápafélék (Hexanchidae) családjába tartozó fosszilis nem.
Megnézni Eocén és Weltonia
Zala vármegye
Zala vármegye, 1950 és 2022 között Zala megye, közigazgatási egység a Dunántúl délnyugati részén.
Megnézni Eocén és Zala vármegye
Zalaegerszegi kistérség
A Zalaegerszegi kistérség kistérség Zala megyében, központja: Zalaegerszeg.
Megnézni Eocén és Zalaegerszegi kistérség
Zalai-dombság
A Zalai-dombság Magyarország nyugati határszélén, a Nyugat-magyarországi peremvidéken elterülő földrajzi középtáj.
Megnézni Eocén és Zalai-dombság
Ziziphus
''Ziziphus lotus'' ''Ziziphus rugosa'' ''Ziziphus spina-christi'' A Ziziphus a rózsavirágúak (Rosales) rendjébe és a bengefélék (Rhamnaceae) családjába tartozó nemzetség.
Megnézni Eocén és Ziziphus
Zrinyi-hegység
A Zrinyi-hegység egy hegyvidék Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében.
Megnézni Eocén és Zrinyi-hegység
Zsendice-barlang
A Zsendice-barlang Magyarország megkülönböztetetten védett barlangjai közül az egyik.
Megnézni Eocén és Zsendice-barlang
1995 új világörökségi helyszínei
Az UNESCO Világörökség Bizottsága az 1995.
Megnézni Eocén és 1995 új világörökségi helyszínei
, Axel Heiberg-sziget, Az Amerikai Egyesült Államok nemzeti parkjai, Az Antarktisz geológiája, Áfonya utcai-barlang, Ál-kardfogú macskák, Árgushalfélék, Árpád kilátói-zsomboly, Ásóbékafélék, Ősállatok között, Üröm (település), Ürömi Kongó-barlang, Ürömi-víznyelőbarlang, Öreg-Bakony, Óriásharcsafélék, Élő kövület, Bakonyicum flóravidék, Balkas-Alakol-medence, Barbaturex morrisoni, Barit-barlang, Barnakőszén, Barylambda, Barytheriidae, Basilosauridae, Basilosaurus, Bathornis grallator, Bácsi-torok, Bányászat, Böckh János (geológus), Búváralakúak, Búvárcápa, Búvárfélék, Bükk-vidék, Bőröndhalfélék, Becsvölgye, Bekey-barlang, Brachyrhynchocyon, Brontotheriidae, Bukkófélék, Camelinae, Camelini, Campanorcidae, Cantius, Cantius frugivorus, Cantius trigonodus, Caranx, Carcharocles, Carcharocles auriculatus, Ceratodus, Cetek, Chalicotheriidae, Champsosaurus, Charles Lyell, Chesapeake-öböl, Chisos-hegység, Choristodera, Chrysichthys, Cibetmacskafélék, Cickányfélék, Cimolesta, Cinque Terre, Clypeaster, Coryphodon, Crawford-kráter, Creodonta, Csalánfélék, Csavarpálmafélék, Csésze (botanika), Csepreghyné Meznerics Ilona, Cserhát, Csiga-hegyi-borzlyuk, Csigadomb (Szászfenes), Csomolungma, Csontosnyelvűek, Cymatium, Cymatium lotorium, Cynodictis, Daphoenictis tedfordi, Daphoeninae, Daphoenus, Darázs-forrás, Darwinius, Díszsügérfélék, Dekkán-trapp, Dendrophylliidae, Dendropsophinae, Diadema, Diaphus, Diófafélék, Dicerorhinus, Dinictis, Dipterokarpuszfélék, Dorogi-medence, Dorset, Dorudon, Dromornis, Dromornithidae, Dunazug-hegyvidék, Eastmanalepes, Echinolampas, Echinolampas chiesai, Egerszeg–Letenyei-dombság, Előpatások, Elefántalakúak, Ellimmichthyiformes, Embolotherium, Embrithopoda, Emmenopterys, Entelodon, Entelodontidae, Eocén program, Eolactoria sorbinii, Eomanis, Eomola bimaxillaria, Eopelobates, Eophyllium, Eosimias, Eosimias sinensis, Eothynnus, Eperjes tanösvény, Epihippus, Epinephelus, Erdőhát úti-barlang, Ernst Stromer, Erszényesek, Esox, Eucidaris, Eulipotyphla, Eurotamandua, Evolúciós radiáció, Ezüst-hegyi 1. sz. barlang, Farkas-kői-sziklaüreg, Farkasheringfélék, Fűzfafélék, Földtörténet, Főemlősök, Ferenc-hegyi-barlang, Flaxman-kráter, Fogascetek, Formicium, Fregattmadárfélék, Galléroscápa-félék, Gastornis, Gaviálfélék, Gémfélék, Gólyaalakúak, Gólyaorrfélék, Gödényfélék, Geológia, Georges Cuvier, Gerald Mayr, Gerecsei Tájvédelmi Körzet, Giraffomorpha, Goat Paddock-kráter, Godinotia, Gombosszeg, Gondwana (őskontinens), Grutas del Palacio, Guangxicyon sinoamericanus, Gustafsonia cognita, Gyíkhalfélék, Gyöngyöshalfélék, Gyertyán, Gyertyánfajok listája, Haemulidae, Hamisciprus, Hampshire, Hantken Miksa, Hapalodectes, Hapalodectidae, Haplohippus, Harkályalakúak, Harmadidőszak, Hévízi-tó, Hódalkatúak, Hódfélék, Hódmókus, Hegetotheriidae, Henricosborniidae, Heringcápa, Heringfélék, Hesperocyon, Hiatella, Hiatella arctica, Hikoridió, Himalayacetus subathuensis, Hipposideridae, Hipposideros, Hoacinalakúak, Holarktikus faunaterület, Holdhalfélék, Homalodotheriidae, Homarus, Hyaenodon, Hypercoryphodon, Hypertragulidae, Hyracodontidae, Hyracotherium, Hystricognathi, Iborfia, Icadyptes salasi, Icaronycteris, Ilona-völgyi-vízesés, Imolai-ördöglyuk, Indricotheriinae, Izaszacsal, Izland földrajza, Izrael, Jávai orrszarvú, József-hegy, József-hegyi 2–3. sz. barlang, József-hegyi-barlang, Jegenye-völgy, Kainozoikum, Kainozoikumi eljegesedés, Kalászhalfélék, Kaliforniai-félsziget, Kancsilfélék, Kaprije (sziget), Kardfogú macskaformák, Kazuárfafélék, Kálvária-barlang, Kárpát-medence, Kérődzők, Kígyászdarufélék, Kína földrajza, Központi-alpi egység, Kúpcsiga, Kúpcsigafajok listája, Küllőfolyondár, Küllőfolyondárfajok listája, Kőszén, Keleti-kőfejtő 10. sz. barlang, Keleti-kőfejtő 11. sz. barlang, Keleti-kőfejtő 12. sz. barlang, Keleti-kőfejtő 13. sz. barlang, Keleti-kőfejtő 14. sz. barlang, Keleti-kőfejtő 15. sz. barlang, Keleti-kőfejtő 18. sz. barlang, Keleti-kőfejtő 19. sz. barlang, Keleti-kőfejtő 3. sz. barlang, Keleti-kőfejtő 4. sz. barlang, Keleti-kőfejtő 5. sz. barlang, Keleti-kőfejtő 6. sz. barlang, Keleti-kőfejtő 7. sz. barlang, Keleti-kőfejtő 8. sz. barlang, Keleti-kőfejtő 9. sz. barlang, Kincsesbánya, Klímatörténet és az emberi történelem, Koboldcápa, Koch Antal, Kolosváry Gábor, Kopidodon, Korallos-barlang (Budapest), Korjelző fosszília, Kutchicetus minimus, Kutyafélék, Kuvikfecskealakúak, Labrus, Lagerstätte, Lazarussuchus, Lángfa, Látó-hegyi-barlang, Lófélék, Lúdalakúak, Lehelős-lyuk, Leontiniidae, Leptictidium, Leptictidium auderiense, Leptictidium ginsburgi, Leptictidium nasutum, Leptictidium sigei, Leptictidium tobieni, Likacsosházúak, Lithothamnion, Llanocetidae, Londoni-medence, Lophius, Machaeroides, Macraucheniidae, Macskaalkatúak, Madagaszkári faunaterület, Madtsoia, Madtsoiidae, Magas-Tátra, Magvaspáfrányok, Magyarország földtana, Magyarország növényzete, Magyarpolány, Maretia, Martinovics-hegyi Pince-barlang, Martinovics-hegyi-kristályfülke, Márkushegyi bányaüzem, Mátra, Mészkő (kőzet), Mézgyűjtő hangyák, Mókusalkatúak, Mókusfélék, Mókusformák, Mecsek, Medvefélék, Medvekutyafélék, Megacerops, Megistotherium, Meldert (Kelet-Flandria), Merycoidodon, Mesohippus, Mesonychia, Mesonychidae, Mesonyx, Mesotheriidae, Metacheiromys, Miohippus, Mitsukurina, Moeritherium, Molat (sziget), Molnár János-barlang, Monosmilus, Montagnais-kráter, Morone, Multituberculata, Mura bal parti sík, Muskátdiófélék, Mustelus, Myliobatis dixoni, Nagy-Eged hegy, Naso, Naszály (hegy), Nádipatkányfélék, Németország világörökségi helyszínei, Necromanis, Necromantis, Negaprion, Negyedidőszak, Notharctidae, Notharctinae, Notohippidae, Notostylopidae, Notostylops, Numidotheriidae, Nummulites, Nyúlalakúak, Nyúlfélék, Nyelvhalfélék, Nyilascsukafélék, Nyugati teve, Odvas-hegy, Oldfieldthomasiidae, Olib (sziget), Oligocén, Ormányosok, Orogén fázisok listája, Orohippus, Orrszarvúfélék, Orrtükrösök, Otodus, Otodus aksuaticus, Otodus obliquus, Oxyaena, Oxyaenidae, Pachyaena, Pachydyptes ponderosus, Pakicetidae, Pakicetus, Palaeeudyptes, Palaeeudyptes antarcticus, Palaeeudyptes gunnari, Palaeeudyptes klekowskii, Palaeeudyptes marplesi, Palaeeudyptinae, Palaeomastodon, Palaeomerycidae, Palaeoperca, Palaeospinacidae, Palaeotheriidae, Paleocén, Paleogén, Paleopsilopterus itaboraiensis, Pangasius indicus, Papp Ferenc-barlang, Papucscsőrűmadár-félék, Paratethys, Patások, Patriofelis, Pazini-barlang, Pál-völgyi-barlangrendszer, Pálvölgy, Párosujjú patások, Pecora, Pekarifélék, Pelefélék, Pelso-blokk, Perudyptes devriesi, Petrikeresztúr, Petrovabisztra, Phareodus, Phiomia, Piócák, Pikkelyesfarkúmókus-alkatúak, Pikkelyesfarkúmókus-félék, Pingvinalakúak, Pireneusok, Pitonfélék, Plotopteridae, PMO 214,214 (Ida), Poebrotherium, Pogonomyrmex, Pogonomyrmex fossilis, Popigaj-kráter, Postojna-barlang, Primobucco, Prionocidaris, Propalaeotherium, Prophaethon, Prophaethontidae, Protocetidae, Protocetus atavus, Puerto Rico állatvilága, Pygoscelis, Qianshanornis, Ragadozók, Raoellidae, Róka-hegyi kőfejtő 6. sz. barlangja, Róka-hegyi kőfejtő 7. sz. barlangja, Róka-hegyi kőfejtő 8. sz. barlangja, Róka-hegyi Kristály-barlang, Róka-hegyi Poros-barlang, Róka-hegyi-barlang, Remingtonocetidae, Rhinidae, Rhynchobatus, Rjúkjú-szigetek, Rovarok, Rozlozsnik Pál, Rozmaring-barlang, Sarkastodon, Sarkastodon mongoliensis, Saururaceae, Saururus, Sűrű-hegyi Ördög-lik, Sülalkatúak, Sünfélék, Scatophagus, Scatophagus frontalis, Serranus (halnem), Sifrhippus, Silba (sziget), Silvacola, Silverpit-kráter, Simaorrú denevérek, Soignes-i erdő, Solymár, Sophiornithidae, Spatangus, Spárgavirágúak, Strigogyps, Struccfélék, Struthio, Subhyracodon, Synechodontiformes, Szalakótaalakúak, Szénbányászat, Szelindekdenevérek, Szent László pénze, Szepesi-Magura, Sziláscetek, Szirtiborz-alakúak, Szulaalakúak, Szulafélék, Szumátrai orrszarvú, Tapírfélék, Tarajosgőték, Tarkalepkefélék, Tátra (hegység), Tölgy, Tömlősszájúhal-félék, Tüskés harcsafélék, Teafélék, Telérkőzet, Telegdi-Roth Károly, Tengeri durbincsfélék, Tengeritehenek, Tevefélék, Thomashuxleya, Thunnus, Timfi-hegység, Tisza (mikrokontinens), Titanomyrma, Tomorr-hegység, Trachurus, Trópusimadár-félék, Trigonostylopidae, Trigonostylops, Triisodontidae, Tritemnodon, Uintatherium, Ujjas lúdfélék, Urolophidae, Urolophus, Vakondfélék, Vakondformák, Valódi mókusok, Valkó, Vágómadár-alakúak, Vágómadárfélék, Várgesztesi-zsomboly, Vértes (hegység), Vöröshangya, Verébalakúak, Vespertilio, Viharmadár-alakúak, Viharmadárfélék, Vikosz-szurdok, Villáscsápúak, Vitális István, Weltonia, Zala vármegye, Zalaegerszegi kistérség, Zalai-dombság, Ziziphus, Zrinyi-hegység, Zsendice-barlang, 1995 új világörökségi helyszínei.