Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
50 kapcsolatok: Alapvető kölcsönhatások, André-Marie Ampère, Arnold Sommerfeld, Biomembrán, Elektromágneses sugárzás, Elektromágnesség, Elemi részecske, Farkas Gyula (matematikus), Franz Ernst Neumann, Fröhlich Izidor, Gauss-törvény, Gottlob Frege, Gravitációs hullám, Gunnar Nordström, Gyarmati István (fizikus), Hatáselv, Hermann Ludwig von Helmholtz, Hullámegyenlet, Integrál, Jánossy Lajos (fizikus), Jedlik Ányos, Johann Josef Loschmidt, John William Strutt, Josiah Willard Gibbs, Kibble-mérleg, Klasszikus fizika, Kontinuitási egyenlet, Kozmogónia, Kvantum-elektrodinamika, Kvantummechanika, Kvark-gluon plazma, Lánczos Kornél, Legendre-függvény, Legendre-polinomok, Mértéktérelmélet, Nagy egyesített elmélet, Noether-tétel, Parciális differenciálegyenlet, Paritás (fizika), Polinombázisok, Rayleigh-szórás, Rutherford-kísérlet, Spin, Standard modell, Térelmélet, Töltéstükrözés, THEMIS műholdak, Vektoranalízis, Villamosságtan, Volt.
Alapvető kölcsönhatások
A fizikában alapvető erő, vagy alapvető kölcsönhatás a neve annak a mechanizmusnak, melynek segítségével részecskék kölcsönhatást gyakorolnak egymásra, és amely más kölcsönhatással nem magyarázható.
Új!!: Elektrodinamika és Alapvető kölcsönhatások · Többet látni »
André-Marie Ampère
André-Marie Ampère (Lyon, 1775. január 20. – Marseille, 1836. június 10.) francia fizikus, kémikus, matematikus.
Új!!: Elektrodinamika és André-Marie Ampère · Többet látni »
Arnold Sommerfeld
Arnold Sommerfeld, 1935, Stuttgart Arnold Sommerfeld (Arnold Johannes Wilhelm Sommerfeld; Königsberg, 1868. december 5. – München, 1951. április 26.) a kvantumfizika területén kiemelkedő munkásságáról ismert német elméleti fizikus.
Új!!: Elektrodinamika és Arnold Sommerfeld · Többet látni »
Biomembrán
Biomembrán modell a foszfolipid kettősréteggel A biológiai membránok a sejtek életében kulcsfontosságú alkotók és alapvető szerepet játszanak abban, hogy bizonyos biokémiai folyamatok szeparálva, célzott mechanizmus révén menjenek végbe.
Új!!: Elektrodinamika és Biomembrán · Többet látni »
Elektromágneses sugárzás
Az elektromágneses sugárzás valamely helyből (forrásból) tetszőleges irányba közvetítőközeg nélkül terjedő energiaáram; egymásra merőleges oszcilláló elektromos és mágneses teret hoz létre, s a térben hullám formájában vákuumban fénysebességgel terjed, energiát és impulzust szállítva.
Új!!: Elektrodinamika és Elektromágneses sugárzás · Többet látni »
Elektromágnesség
Az elektromágnesség az elektromos és mágneses jelenségek gyűjtőneve.
Új!!: Elektrodinamika és Elektromágnesség · Többet látni »
Elemi részecske
Az elemi részecskék Standard modellje A részecskefizikában az elemi részecske kétféle értelemben használatos.
Új!!: Elektrodinamika és Elemi részecske · Többet látni »
Farkas Gyula (matematikus)
Farkas Gyula Batthyány Géza gyermekeit tanítja az 1870-es évek második felében Kisbarnaki Farkas Gyula (Pusztasárosd, 1847. március 28. – Pestszentlőrinc, 1930. december 26.Szluha Márton (2011) Vas vármegye nemes családjai I kötet. Heraldika kiadó. 392. o.) matematikus, fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Új!!: Elektrodinamika és Farkas Gyula (matematikus) · Többet látni »
Franz Ernst Neumann
Franz Ernst Neumann (Joachimsthal, Porosz Királyság, 1798. szeptember 11. – Königsberg, 1895. május 23.) német fizikus, matematikus, mineralógus.
Új!!: Elektrodinamika és Franz Ernst Neumann · Többet látni »
Fröhlich Izidor
Fröhlich Izidor (egyes forrásokban Frőlich) (Pest, 1852. december 23. – Budapest, Terézváros, 1931. január 24.) magyar elméleti fizikus, egyetemi tanár; Fröhlich Róbert (1844–1894) református lelkész, archeológus, akadémikus öccse.
Új!!: Elektrodinamika és Fröhlich Izidor · Többet látni »
Gauss-törvény
A Gauss-törvény lényegében az elektrosztatika törvényeinek integrális alakú megfogalmazása, mely az E(x) elektromos térerősség és az elektromos töltéssűrűség között teremt kapcsolatot.
Új!!: Elektrodinamika és Gauss-törvény · Többet látni »
Gottlob Frege
Friedrich Ludwig Gottlob Frege (Wismar, Mecklenburg-Schwerin, 1848. november 8. – Bad Kleinen, 1925. július 26.) német matematikus, logikatudós, filozófus, a modern matematikai logika és analitikus filozófia megalapítója, művelője.
Új!!: Elektrodinamika és Gottlob Frege · Többet látni »
Gravitációs hullám
Az Einstein által leírt gravitációs hullámok ábrázolása a NASA számítógépes szimulációjában A gravitációs hullám a téridő görbületének hullámszerűen terjedő megváltozása, amelyet Albert Einstein általános relativitáselmélete jósolt meg.
Új!!: Elektrodinamika és Gravitációs hullám · Többet látni »
Gunnar Nordström
Gunnar Nordström (Helsinki 1881. március 12. – Helsinki, 1923. december 24.) finn elméleti fizikus, aki gravitációelméletéről ismert, ami az általános relativitáselmélet korai versenytársa volt.
Új!!: Elektrodinamika és Gunnar Nordström · Többet látni »
Gyarmati István (fizikus)
Gyarmati István (Szeged, 1929. szeptember 5. – Budapest, 2002. október 23.) állami díjas fizikus, kémikus, a fizikai tudomány doktora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Új!!: Elektrodinamika és Gyarmati István (fizikus) · Többet látni »
Hatáselv
A fizikában a hatáselv a mozgás természetéről tett állítás, amiből egy erőhatás alatt álló test pályája meghatározható, illetve a kölcsönhatás és átalakulás egyenletei levezethetők.
Új!!: Elektrodinamika és Hatáselv · Többet látni »
Hermann Ludwig von Helmholtz
Hermann Ludwig Ferdinand von Helmholtz (Potsdam, 1821. augusztus 31. – Charlottenburg, 1894. szeptember 8.) német orvos és fizikus.
Új!!: Elektrodinamika és Hermann Ludwig von Helmholtz · Többet látni »
Hullámegyenlet
A hullámegyenlet a klasszikus mechanikában és elektrodinamikában egy olyan idő- és térkoordinátában is másodrendű parciális differenciálegyenlet, amely leírja egy hullám terjedését az anyagon (közvetítő közegen) keresztül.
Új!!: Elektrodinamika és Hullámegyenlet · Többet látni »
Integrál
alt.
Új!!: Elektrodinamika és Integrál · Többet látni »
Jánossy Lajos (fizikus)
Jánossy Lajos (Budapest, 1912. március 2. – Budapest, 1978. március 2.) Kossuth-díjas fizikus, asztrofizikus, matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (rendes 1950).
Új!!: Elektrodinamika és Jánossy Lajos (fizikus) · Többet látni »
Jedlik Ányos
Jedlik Ányos és Czuczor Gergely szobra Győrben (Rieger Tibor alkotása, 2000) Steindl Ferenc által Jedlik Ányos rendelésére készített bútorok Jedlik Ányos (Szímő, 1800. január 11. – Győr, 1895. december 13.) magyar természettudós, feltaláló, bencés szerzetes, kiváló oktató.
Új!!: Elektrodinamika és Jedlik Ányos · Többet látni »
Johann Josef Loschmidt
Johann Josef Loschmidt (Putschirn bei Karlsbad,, Csehország, 1821. március 15. – Bécs, 1895. július 8.) osztrák fizikai kémikus, egyetemi tanár.
Új!!: Elektrodinamika és Johann Josef Loschmidt · Többet látni »
John William Strutt
Báró John William Strutt, III.
Új!!: Elektrodinamika és John William Strutt · Többet látni »
Josiah Willard Gibbs
Josiah Willard Gibbs (New Haven, Connecticut, 1839. február 11. – New Haven, Connecticut, 1903. április 28.) amerikai tudós, aki a statisztikus fizika, a fizikai kémia és a matematika tudományok területén ért el kiemelkedő elméleti eredményeket.
Új!!: Elektrodinamika és Josiah Willard Gibbs · Többet látni »
Kibble-mérleg
A Kibble-mérleg (ejtsd: kibl, korábbi nevén: Watt-mérleg) lehetővé teszi a tömeg mértékegységének meghatározását általános fizikai állandók alapján.
Új!!: Elektrodinamika és Kibble-mérleg · Többet látni »
Klasszikus fizika
A klasszikus fizika elnevezés egy retronima, ami alatt a kvantumelmélet és a relativitáselmélet nélküli fizikát értjük szűkebb értelemben, tágabb értelemben a relativitáselméletet is beleértjük.
Új!!: Elektrodinamika és Klasszikus fizika · Többet látni »
Kontinuitási egyenlet
A kontinuitási egyenlet minden alábbi példája ugyanazt a gondolatot fejezi ki.
Új!!: Elektrodinamika és Kontinuitási egyenlet · Többet látni »
Kozmogónia
A kozmogónia a világegyetem, az égitestek és rendszereik keletkezésével és fejlődésével foglalkozó tudomány.
Új!!: Elektrodinamika és Kozmogónia · Többet látni »
Kvantum-elektrodinamika
A kvantum-elektrodinamika (QED) az elektrodinamika, azaz a részecskék elektromágneses kölcsönhatásának kvantumelmélete.
Új!!: Elektrodinamika és Kvantum-elektrodinamika · Többet látni »
Kvantummechanika
A kvantummechanika a fizika azon ága, amelyik a nanoszkopikus méreteknél történő jelenségeket vizsgálja; így az elemi részecskék viselkedését vagy például az olyan alacsony hőmérsékletű makrojelenségeket, mint a szuperfolyékonyság és a szupravezetés.
Új!!: Elektrodinamika és Kvantummechanika · Többet látni »
Kvark-gluon plazma
A kvark-gluon plazma (quark-gluon plasma, QGP) a kvantum-színdinamika egyik fázisa, ami igen magas hőmérsékleten, és/vagy igen nagy sűrűség esetén jön létre.
Új!!: Elektrodinamika és Kvark-gluon plazma · Többet látni »
Lánczos Kornél
Lánczos Kornél, Cornelius Lanczos (Székesfehérvár, 1893. február 2. – Budapest, 1974. június 25.) magyar matematikus, fizikus, egyetemi tanár.
Új!!: Elektrodinamika és Lánczos Kornél · Többet látni »
Legendre-függvény
Asszociált Legendre-függvény A Legendre-függvény, Pλ, Qλ, és az asszociált Legendre-függvények P, Q, a Legendre-polinomok általánosításai.
Új!!: Elektrodinamika és Legendre-függvény · Többet látni »
Legendre-polinomok
A Legendre-polinomok a Legendre-differenciálegyenlet partikuláris megoldásai.
Új!!: Elektrodinamika és Legendre-polinomok · Többet látni »
Mértéktérelmélet
A mértéktérelmélet vagy leggyakrabban egyszerűen mértékelmélet a térelméletek egy gyakran használt, speciális fajtája, ezekben a tér (téridő) minden pontjában definiált fizikai mennyiség (mező) pontról pontra („lokálisan”) eleget tesz valamilyen „belső” (azaz, nem a téridőkoordinátákban, hanem a mező változóira elvégezhető) szimmetriacsoporttal jellemezhető szimmetriának, azaz ha elvégezzük a mértéktranszformációt – úgy, hogy a mező folytonosan differenciálható marad –, akkor az elméletből számolható fizikai mennyiségek nem változnak.
Új!!: Elektrodinamika és Mértéktérelmélet · Többet látni »
Nagy egyesített elmélet
A nagy egyesített elmélet (Grand Unification Theory (GUT)) jelenti a még meg nem levő elméletet, mely a gravitáció kivételével a másik hármat egyesítené, tehát az elektrogyengét az erőssel.
Új!!: Elektrodinamika és Nagy egyesített elmélet · Többet látni »
Noether-tétel
A Noether-tétel matematikai tétel, amely alapvető jelentőségű a modern fizikában.
Új!!: Elektrodinamika és Noether-tétel · Többet látni »
Parciális differenciálegyenlet
A kétdimenziós hőegyenlet megoldásának szemléltetése. A hőmérséklet van a harmadik dimenzió függvényében ábrázolva A matematikában a parciális differenciálegyenlet (röviden PDE) ismeretlen többváltozós függvényeket és ezek parciális deriváltjait tartalmazó differenciálegyenlet.
Új!!: Elektrodinamika és Parciális differenciálegyenlet · Többet látni »
Paritás (fizika)
A fizikában a paritásváltás az összes térbeli koordináta egyszerre történő előjelváltását jelenti, amit tértükrözésnek hívunk: P egy 3×3 mátrix reprezentációjának determinánsa -1 lenne, ezért nem redukálható egy forgatásra.
Új!!: Elektrodinamika és Paritás (fizika) · Többet látni »
Polinombázisok
A polinombázisok bázisok a polinomok vektorterében.
Új!!: Elektrodinamika és Polinombázisok · Többet látni »
Rayleigh-szórás
Az égbolt színének változását naplemente idején a Rayleigh-szórás okozza. A Nap közelében vöröses, tőle távolabb kékes színű. A felhők szürke, illetve fehér színét a fény hullámhosszához képest nagyobb méretű vízcseppeken történő Mie-szórás okozza.A Rayleigh-szórás szögtől függő intenzitásváltozásaA légkörön áthaladó napfényből a kék színű fény nagyobb mértékben szóródik, mint a vörös. A Rayleigh-szórás egy olyan fizikai jelenség, ami akkor lép fel, ha a fény a hullámhosszánál sokkal kisebb méretű részecskéken szóródik.
Új!!: Elektrodinamika és Rayleigh-szórás · Többet látni »
Rutherford-kísérlet
''Fent:'' Várt eredmény: az alfa-részecske az atom szilvapuding modellje szerint eltérülés nélkül menne át az atomon. ''Lent:'' Megfigyelt eredmény: a részecskék kis hányada térült el, mely egy kis koncentrált pozitív töltésű részre utal. A Rutherford-kísérlet vagy Geiger–Marsden-kísérlet Ernest Rutherford vezetése alatt Manchesteri Egyetemen 1909 és 1911 között Hans Geiger és Ernest Marsden által elvégzett, az anyag szerkezetének felderítésére szolgáló szóráskísérletek elnevezése.
Új!!: Elektrodinamika és Rutherford-kísérlet · Többet látni »
Spin
mágneses dipólusként viselkednek, vagyis egy kis áramhurokhoz hasonló mágneses teret hoznak létre.A spin vagy sajátperdület (más szóval saját-impulzusmomentum) a kvantummechanikai részecskék perdületének egyik összetevője.
Új!!: Elektrodinamika és Spin · Többet látni »
Standard modell
Az elemi részecskék standard modellje A részecskefizika standard modellje (gyakran magyarban is nagy kezdőbetűkkel írják: Standard Modell (SM), ejtsd sztenderd modell) az elektromágneses, a gyenge és erős kölcsönhatást, valamint az alapvető elemi részecskéket leíró kvantumtérelmélet.
Új!!: Elektrodinamika és Standard modell · Többet látni »
Térelmélet
A térelméletek a fizikai elméletek egy gyakran használt és tipikus fajtája.
Új!!: Elektrodinamika és Térelmélet · Többet látni »
Töltéstükrözés
A fizikában a töltéstükrözés vagy töltéskonjugáció a részecske összes töltésjellegű kvantumszámának az ellenkező előjelűre (vagy komplex konjugáltjára) való cserélését jelenti.
Új!!: Elektrodinamika és Töltéstükrözés · Többet látni »
THEMIS műholdak
A THEMIS (Time History of Events and Macroscale Interactions during Substorms) a NASA 2007-ben felbocsátott P1 és P2 jelzésű műholdja a Föld sarki fényének vizsgálatára.
Új!!: Elektrodinamika és THEMIS műholdak · Többet látni »
Vektoranalízis
A vektoranalízis a matematikai analízis részterülete, amely elsősorban két vagy több dimenzióban foglalkozik vektormezőkkel, és így lényegében általánosítja a klasszikus matematikában tárgyalt differenciál- és integrálszámítást.
Új!!: Elektrodinamika és Vektoranalízis · Többet látni »
Villamosságtan
A villamosságtan az elektromágneses jelenségek törvényszerűségeivel és számítási módszereivel foglalkozó tudományág.
Új!!: Elektrodinamika és Villamosságtan · Többet látni »
Volt
1,5 voltos, R14-es (Baby) elemek A volt (jele V) az elektromos feszültség vagy más néven potenciálkülönbség mértékegysége az SI rendszerben.
Új!!: Elektrodinamika és Volt · Többet látni »
