Tartalomjegyzék
32 kapcsolatok: Az abortuszok és magzatelhajtások története Magyarországon, Baranyabán története, Belence, Csarnóta, Darányi Kálmán (miniszterelnök), Drávacsepely, Drávaszög, Egyke, Egykepolitika, Felsőszentmárton, Hölbling Miksa, Hegedűs Loránt (református püspök), Hosszúhetény, Illyés Gyula, Jóléti állam, Kemse, Kiss Géza (néprajzkutató), Lúzsok, Magyarország népessége, Marócsa, Ormánság, Ormánsági egyke, Peterd, Pezenhoffer Antal, Rakasdia, Sárköz (néprajzi táj), Siklós története, Széchényi Imre (agrárpolitikus), Szeged, Szirbova, Tiszazugi méregkeverők, Zsolt Zsigmond.
Az abortuszok és magzatelhajtások története Magyarországon
Az alábbi szócikk az abortuszok történetét tekinti át Magyarországon a középkortól kezdve napjainkig.
Megnézni Egykézés és Az abortuszok és magzatelhajtások története Magyarországon
Baranyabán története
Baranyabán települést különböző korokban különböző, egymásra nem utaló nevekkel illették.
Megnézni Egykézés és Baranyabán története
Belence
Belence, 1910-ig Bélinc falu Romániában, a Bánátban, Temes megyében.
Megnézni Egykézés és Belence
Csarnóta
Csarnóta község Baranya vármegyében, a Siklósi járásban, a Külső-Drávaszögben.
Megnézni Egykézés és Csarnóta
Darányi Kálmán (miniszterelnök)
Pusztaszentgyörgyi és tetétleni Darányi Kálmán (Budapest, 1886. március 22. – Budapest, 1939. november 1.) magyar politikus, földművelésügyi miniszter, 1936 és 1938 között Magyarország miniszterelnöke.
Megnézni Egykézés és Darányi Kálmán (miniszterelnök)
Drávacsepely
Drávacsepely község Baranya vármegyében, a Siklósi járásban.
Megnézni Egykézés és Drávacsepely
Drávaszög
Drávaszög az egykori Baranya vármegye délkeleti földrajzi, néprajzi elnevezése.
Megnézni Egykézés és Drávaszög
Egyke
#ÁTIRÁNYÍTÁS Egykézés.
Megnézni Egykézés és Egyke
Egykepolitika
#ÁTIRÁNYÍTÁS Egykézés.
Megnézni Egykézés és Egykepolitika
Felsőszentmárton
Felsőszentmárton község (Martince) Baranya vármegyében, a Sellyei járásban.
Megnézni Egykézés és Felsőszentmárton
Hölbling Miksa
Hölbling Miksa (Pécs, 1811. október 12. – Pécs, 1901. február 26.) magyar orvos, Baranya vármegye főorvosa.
Megnézni Egykézés és Hölbling Miksa
Hegedűs Loránt (református püspök)
Idősebb Hegedűs Loránt (Hajdúnánás, 1930. november 11. – Budapest, 2013. január 26.) református lelkész, a Dunamelléki református egyházkerület püspöke 1991-től 2002-ig, író, teológus.
Megnézni Egykézés és Hegedűs Loránt (református püspök)
Hosszúhetény
Hosszúhetény község Baranya vármegyében, a Pécsi járásban.
Megnézni Egykézés és Hosszúhetény
Illyés Gyula
Illyés Gyula (eredetileg, 1933-ig Illés Gyula; Sárszentlőrinc-Felsőrácegrespuszta, 1902. november 2. – Budapest, 1983. április 15.) háromszoros Kossuth-díjas magyar költő, író, drámaíró, műfordító, lapszerkesztő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Megnézni Egykézés és Illyés Gyula
Jóléti állam
egyesült királysági lakosok túlnyomó többsége egészségügyi ellátását biztosító, az angol jóléti állam részét képező ''National Health Service'' székháza Jóléti államról akkor beszélhetünk, ha a társadalombiztosítás nem csak a leginkább rászoruló csoportokat célozza meg, hanem a lakosság nagy részét.
Megnézni Egykézés és Jóléti állam
Kemse
Kemse község Baranya vármegyében, a Sellyei járásban.
Megnézni Egykézés és Kemse
Kiss Géza (néprajzkutató)
Kiss Géza (Kákics, 1891. február 26. – Pécs, 1947. április 28.) református lelkész, író, az Ormánság népművészetének, néprajzának és nyelvjárásának ("mézes nyelvű nép") elkötelezett kutatója.
Megnézni Egykézés és Kiss Géza (néprajzkutató)
Lúzsok
Lúzsok község Baranya vármegye déli részén, a Sellyei járásban.
Megnézni Egykézés és Lúzsok
Magyarország népessége
Magyarország népessége 2021.
Megnézni Egykézés és Magyarország népessége
Marócsa
Marócsa (Maroč) község Baranya vármegyében, a Sellyei járásban.
Megnézni Egykézés és Marócsa
Ormánság
Az Ormánság vagy Ormányság tájegység Baranya vármegyében, a Dráva árterületén, a Dráva-sík kistáj része.
Megnézni Egykézés és Ormánság
Ormánsági egyke
#ÁTIRÁNYÍTÁS Egykézés.
Megnézni Egykézés és Ormánsági egyke
Peterd
Peterd község Baranya vármegyében, a Siklósi járásban.
Megnézni Egykézés és Peterd
Pezenhoffer Antal
Pezenhoffer Antal (Zalaszentgrót, 1893. május 21. – Esztergom, 1973. augusztus 24.) római katolikus pap, tanár, demográfus, író, könyvtáros, a Magyar Statisztikai Társaság és a Szent István Akadémia tagja.
Megnézni Egykézés és Pezenhoffer Antal
Rakasdia
Rakasdia, 1910 és 1918 között Rakasd (régen Răcăștia, helyi nevén Răcăștii) falu Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.
Megnézni Egykézés és Rakasdia
Sárköz (néprajzi táj)
200px A Sárköz vagy Tolna megyei Sárköz mint néprajzi kistáj a magyar néprajztudományban többnyire Alsónyék, Decs, Őcsény és Sárpilis községek területét jelenti.
Megnézni Egykézés és Sárköz (néprajzi táj)
Siklós története
Siklós története az őskorig nyúlik vissza.
Megnézni Egykézés és Siklós története
Széchényi Imre (agrárpolitikus)
Sárvári és felsővidéki gróf Széchényi Imre (Horpács, 1858. március 31. – Somogyvár, 1905. november 25.) a magyar agrár mozgalmak egyik legtevékenyebb tagja, sportvezető, 1904–1905 között a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke.
Megnézni Egykézés és Széchényi Imre (agrárpolitikus)
Szeged
Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.
Megnézni Egykézés és Szeged
Szirbova
Szirbova, 1904 és 1918 között Szirbó falu Romániában, a Bánátban, Temes megyében.
Megnézni Egykézés és Szirbova
Tiszazugi méregkeverők
A tiszazugi méregkeverők elnevezés egy csoport nőre utal, akik tiszántúli falvakban éltek és 1911–1929 között körülbelül 300 embert mérgeztek meg.
Megnézni Egykézés és Tiszazugi méregkeverők
Zsolt Zsigmond
Zsolt Zsigmond (született Trinn, 1935-ig; Pécs, 1908. augusztus 19.–Pécs, 1980. augusztus 7.) belgyógyász, sportorvos, névtankutató.
Megnézni Egykézés és Zsolt Zsigmond