Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
37 kapcsolatok: A tádzsik szomoni emlékérméi, Arab zene, Attár, Az alkimista, Az iszlám története, Bektásik, Burák, Dervis, Filozófusok listája, G. I. Gurdjieff, Háfiz, Hét tenger éneke, Ikóniumi Szultánság, Iszlám, Kabír, Kégl Sándor, Konya (település), Mevlana, Mevlana Dzselaladdin Rumi, Mevlana Múzeum, Mir Ali Sér Kaun Tattvi, Misztika, Naim Frashëri, Nareki Szent Gergely, Oszmán Birodalom, Perzsa irodalom, Rábia l-Adavíja, Rumi (egyértelműsítő lap), Szúfizmus, Taşlıcalı Yahya Bey, Taríka, Török irodalom, Török líra, Török-iszlám építészet Magyarországon, Törökország javasolt világörökségi helyszínei, Titkok hálójában (televíziós sorozat, 2021), 1273.
A tádzsik szomoni emlékérméi
A tádzsik szomoni emlékérméi a Tádzsikisztánban használt pénznem, a szomoni emlékérméi.
Új!!: Dzsalál ad-Dín Rúmí és A tádzsik szomoni emlékérméi · Többet látni »
Arab zene
Az arab zene (arabul: الموسيقى العربية, romanizálva: al-mūsīqā al-ʿArabīyah) az arab világ zenéje, annak mindenféle zenei stílusával és műfajával együtt.
Új!!: Dzsalál ad-Dín Rúmí és Arab zene · Többet látni »
Attár
Attár, eredeti nevén Muhammed Ibn Ibrahim Ferid-eddin, (Kerben, 1119 körül – 1229) középkori perzsa misztikus író.
Új!!: Dzsalál ad-Dín Rúmí és Attár · Többet látni »
Az alkimista
Az alkimista (O Alquimista) című regényt Paulo Coelho fő művének tartják.
Új!!: Dzsalál ad-Dín Rúmí és Az alkimista · Többet látni »
Az iszlám története
Mohamed születése. Középkori miniatúra (Dzsámi at-taváríh, Irán, Tabriz, 1314–15) Az iszlám története a 7. században az Arab-félszigeten kifejlődött, és onnan robbanásszerűen terjeszkedő monoteista vallás története, amely úgy történelemformáló erejénél fogva, mint hatásaiban ma is százmilliók mindennapi életét és kultúráját határozza meg.
Új!!: Dzsalál ad-Dín Rúmí és Az iszlám története · Többet látni »
Bektásik
A bektásik egy az iszlámon belüli szúfi taríka, azaz iskolai rend követői.
Új!!: Dzsalál ad-Dín Rúmí és Bektásik · Többet látni »
Burák
Nizámí híres ''Khamszéjébe'', amely a perzsa sahok tulajdonába került. Ma a British Museum őrzi. A burák (arabul: البُراق al-Burāq; jelentése: villám, ragyogás) egy isteni lény az iszlám mitológiában.
Új!!: Dzsalál ad-Dín Rúmí és Burák · Többet látni »
Dervis
Gül Baba szobra a Rózsadombon Rumi ünnepségek, 2007 Török dervis az 1860-as években A dervis szó a köztudatban a muzulmán szúfi testvériség (taríka) képviselőire utal, akik a középkori keresztény szerzetesekhez hasonlóan szegénységben, aszkétaéletet éltek.
Új!!: Dzsalál ad-Dín Rúmí és Dervis · Többet látni »
Filozófusok listája
Gruber József-víztározó oldalán a Gellért-hegyenhttp://www.szeretlekmagyarorszag.hu/nyolc-kulonleges-szobor/ Nyolc különleges szobor, szeretlekmagyarorszag.hu A filozófus olyan ember, aki – akár hivatásszerűen, akár másképp – foglalkozik a filozófiával.
Új!!: Dzsalál ad-Dín Rúmí és Filozófusok listája · Többet látni »
G. I. Gurdjieff
Georges Ivanovich Gurdjieff (orosz: Георгий Иванович Гурджиев, Georgij Ivanovics Gurdzsijev; görög: Γεώργιος Γεωργιάδης); (sz.: 1866–1877 között – † 1949. október 29.) görög–örmény misztikus, okkultista, filozófus, író, művész és spirituális tanító, aki szent táncával tett szert kezdeti hírnévre.
Új!!: Dzsalál ad-Dín Rúmí és G. I. Gurdjieff · Többet látni »
Háfiz
Háfiz, teljes nevén Hvádzsa Samsz ad-Dín Muhammad Háfiz-i Sírází, modern perzsa kiejtéssel Hádzse Samsz ad-Din Háfiz-e Sirázi (perzsául (خواجه شمسالدین محمد حافظ شیرازی – H̱wāǧa Šams ad-Dīn Muḥammad Ḥāfiz-i Šīrāzī), (Siráz, 1325 körül – 1390) középkori perzsa teológus, misztikus költő. Ismert írói nevén Háfiz (حافظ, Ḥāfeẓ, 'az emlékező; a (biztonságos) őrző), perzsa lírai költő volt, akinek összegyűjtött műveit sok iráni a perzsa irodalom csúcsának tekinti. Művei gyakran megtalálhatók a perzsa nyelvű világ lakóinak otthonában, akik verseit kívülről megtanulják, és mindennapi közmondásokként és szólásokként használják. Élete és versei számos elemzés, kommentár és értelmezés tárgyává váltak, és jobban befolyásolták a 14. század utáni perzsa irodalmat, mint bármely más perzsa szerző Háfiz leginkább Dívánjáról ismert, amely fennmaradt verseinek valószínűleg halála után összeállított gyűjteménye. Művei antinomikusnak és a „teozófiai” kifejezés középkori használatával jellemezhetőek; a teozófia kifejezést a 13. és 14. században a csak a szent könyvek által ihletett (a teológiától megkülönböztetett) szerzők misztikus műveinek megjelölésére használták. Háfiz elsősorban a lírai költészet vagy gazal irodalmi műfajában írt, amely ideális stílus az isteni ihlet extázisának kifejezésére a szerelmes versek misztikus formájában. Szufi volt. Gazaljainak témái közé tartozik a szerelem, a hit, és istenszeretet, emellett és a képmutatás leleplezése, műveiben a bor és könnyű élet dicsőítésével foglalkozik, legtöbbször az extázist és a korlátoktól való megszabadulás örömeit mutatja be, akár a tényleges világi felszabadulásban, akár a szerelmes hangján, ahol már az isteni szerelemről beszél.Shaida, Khalid Hameed (2014). Hafiz, Drunk with God: Selected Odes. Xlibris Corporation. p. 5. Perzsa nyelvre gyakorolt hatása a versei által történő jóslásban (perzsa: فال حافظ, fāl-e hāfez, némileg hasonló a sortes vergilianae római hagyományához), valamint verseinek gyakori felhasználásában a perzsa hagyományos zenékben, képzőművészetben és a perzsa kalligráfiában jelenik meg. Sírja szülőhelyén, Sirázban található. Verseinek átdolgozásai, utánzatai és fordításai minden nagyobb nyelven megjelentek.
Új!!: Dzsalál ad-Dín Rúmí és Háfiz · Többet látni »
Hét tenger éneke
A Hét tenger éneke Vas István válogatott versfordításainak gyűjteményes kötete.
Új!!: Dzsalál ad-Dín Rúmí és Hét tenger éneke · Többet látni »
Ikóniumi Szultánság
Az Ikóniumi vagy görögösen Ikonioni Szultánság, törökösen Rúmi Szultánság vagy Rüm szeldzsuk török állam volt, amely Anatóliát uralta 1077 és 1307 között.
Új!!: Dzsalál ad-Dín Rúmí és Ikóniumi Szultánság · Többet látni »
Iszlám
Az iszlám (arabul الإسلامal-islām, al-iszlám) az ősi arab politeizmussal, a zsidó vallással és a kereszténységgel közös tőről fakadó ábrahámi, monoteista vallás, melynek hívei a Koránt Isten szavának, Mohamedet pedig az utolsó és fő prófétának, a „próféták pecsétjének” tartják.
Új!!: Dzsalál ad-Dín Rúmí és Iszlám · Többet látni »
Kabír
Kabír (hindi: कबीर, pandzsábi: ਕਬੀਰ, urdu: کبير), (Váránaszi, 1440 – Maghar, 1518) a középkor végi, indiai misztikus költő, a hindu és a muszlim vallás nagy mestere.
Új!!: Dzsalál ad-Dín Rúmí és Kabír · Többet látni »
Kégl Sándor
Csalai Kégl Sándor (Kiskunlacháza-Szunyog, 1862. december 1. – Kiskunlacháza-Pusztaszentkirály, 1920. december 29.) iranista, irodalomtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező (1906) tagja.
Új!!: Dzsalál ad-Dín Rúmí és Kégl Sándor · Többet látni »
Konya (település)
Konya (görögül Ἰκόνιον (Ikónion), latinul Iconium arabul: قونية – Qūnya – Kúnja) más nevein Koniah, Konieh, Konia vagy Qunia; város Törökország anatóliai régiójában.
Új!!: Dzsalál ad-Dín Rúmí és Konya (település) · Többet látni »
Mevlana
#ÁTIRÁNYÍTÁS Dzsalál ad-Dín Rúmí.
Új!!: Dzsalál ad-Dín Rúmí és Mevlana · Többet látni »
Mevlana Dzselaladdin Rumi
#ÁTIRÁNYÍTÁS Dzsalál ad-Dín Rúmí.
Új!!: Dzsalál ad-Dín Rúmí és Mevlana Dzselaladdin Rumi · Többet látni »
Mevlana Múzeum
KT)'' A Mevlana Múzeum a törökországi Konya városában működő, Mevlana, azaz Dzsalál ad-Dín Rúmí, a legnagyobb perzsa szúfi misztikus filozófus és költő emlékének szentelt múzeum.
Új!!: Dzsalál ad-Dín Rúmí és Mevlana Múzeum · Többet látni »
Mir Ali Sér Kaun Tattvi
Mir Ali Sér Tattavi, Kaun (1728-ban született és 1788-ban hunyt el) szindhi moszlim történetíró volt, aki Aurangzeb mogul sah uralkodása után született.
Új!!: Dzsalál ad-Dín Rúmí és Mir Ali Sér Kaun Tattvi · Többet látni »
Misztika
A misztika vagy miszticizmus a misztikus tapasztalatok felé vezető gyakorlatok és gondolkodásrendszerek; az Istennel vagy az Abszolúttal való eggyé válás, de utalhat bármilyen eksztázisra vagy megváltozott tudatállapotra, amely vallásos vagy spirituális jelentést kap.
Új!!: Dzsalál ad-Dín Rúmí és Misztika · Többet látni »
Naim Frashëri
Naim Frashëri, írói álnevén D. Keto (Frashër, 1846. május 25. – Konstantinápoly, 1900. október 20.) albán költő, író, műfordító, újságíró, politikus, az albán nemzeti mozgalomban vezető szerepet vállaló Frashëri fivérek középső tagja, Abdyl öccse és Sami Frashëri bátyja.
Új!!: Dzsalál ad-Dín Rúmí és Naim Frashëri · Többet látni »
Nareki Szent Gergely
Nareki Szent Gergely, másképp Nareki Gregorij (örmény: Գրիգոր Նարեկացի; 950 körül – 1003 körül) örmény keresztény misztikus, szerzetes, költő, teológus.
Új!!: Dzsalál ad-Dín Rúmí és Nareki Szent Gergely · Többet látni »
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Új!!: Dzsalál ad-Dín Rúmí és Oszmán Birodalom · Többet látni »
Perzsa irodalom
Kelileh va Demneh 1429-ben kelt perzsa kéziratos példány, amely a sakált ábrázolja, amint megpróbálja tévútra vezetni az oroszlánt. Topkapi Palota Múzeum, Isztambul, Törökország.
Új!!: Dzsalál ad-Dín Rúmí és Perzsa irodalom · Többet látni »
Rábia l-Adavíja
Rábia l-Adavíja (Rábia l-Adavíja l-Kaszíjja, arab írással: رابعة العدوية القيسية) (714/717/718-801) baszrai születésű muszlim nő, korai szúfi misztikus.
Új!!: Dzsalál ad-Dín Rúmí és Rábia l-Adavíja · Többet látni »
Rumi (egyértelműsítő lap)
Rumi vagy Rúmí lehet.
Új!!: Dzsalál ad-Dín Rúmí és Rumi (egyértelműsítő lap) · Többet látni »
Szúfizmus
Riza Abbasi (1565–1635) festménye: Szúfi mester és tanítványaA szúfizmus vagy a szúfi út elnevezés egy filozófiáját és világképét illetően heterogén irányzat-csokrot takar.
Új!!: Dzsalál ad-Dín Rúmí és Szúfizmus · Többet látni »
Taşlıcalı Yahya Bey
Taşlıcalı Yahya Bey (1498–1582; törökül ismert mint Dukaginzâde Yahyâ bey vagy Yahya bey Dukagjini, albánul Jahja bej Dukagjini) oszmán költő és katona.
Új!!: Dzsalál ad-Dín Rúmí és Taşlıcalı Yahya Bey · Többet látni »
Taríka
A taríka (arab: طریقة, átírással: ṭarīqa, tsz. ṭuruq, ṭarāʾiq) főképp az iszlám misztikában használt szakszó, de földrajzi kontextusban is használatos.
Új!!: Dzsalál ad-Dín Rúmí és Taríka · Többet látni »
Török irodalom
A ''Dîvân-ı Fuzûlî'', Fuzûlî oszmán költő összegyűjtött verseiből álló kötet egyik oldala A török irodalom (törökül: Türk edebiyatı vagy Türk yazını) azoknak az irodalmi műveknek az összességét jelenti, amelyek egyrészt az Oszmán Birodalomban használt, perzsa illetve arab nyelvek hatása alatt álló klasszikus oszmán-török nyelven, másrészt a később megreformált török nyelven jöttek létre.
Új!!: Dzsalál ad-Dín Rúmí és Török irodalom · Többet látni »
Török líra
A líra Törökország, Észak-Ciprus hivatalos fizetőeszköze 2009.
Új!!: Dzsalál ad-Dín Rúmí és Török líra · Többet látni »
Török-iszlám építészet Magyarországon
id. Math. Merian: Buda látképe a 17. századból (rézkarc) Buda látképe (1617) Spanyolországon és a Balkán államain kívül alig van olyan európai ország, melyben muszlim szellemiségű emlékek egészítik ki az építészeti stílusok sorát.
Új!!: Dzsalál ad-Dín Rúmí és Török-iszlám építészet Magyarországon · Többet látni »
Törökország javasolt világörökségi helyszínei
Törökország területéről eddig húsz helyszín került fel a világörökségi listára, 83 helyszín a javaslati listán várakozik a felvételre.
Új!!: Dzsalál ad-Dín Rúmí és Törökország javasolt világörökségi helyszínei · Többet látni »
Titkok hálójában (televíziós sorozat, 2021)
A Titkok hálójában (eredeti cím: Yargı - Ítélet) 2021-től vetített török televíziós sorozat, amelyet Ali Bilgin és Beste Sultan Kasapoğulları rendeztek.
Új!!: Dzsalál ad-Dín Rúmí és Titkok hálójában (televíziós sorozat, 2021) · Többet látni »
1273
Nincs leírás.
Új!!: Dzsalál ad-Dín Rúmí és 1273 · Többet látni »
