Dolgozunk az Unionpedia alkalmazás helyreállításán a Google Play Áruházban
KimenőBeérkező
🌟Egyszerűsítettük a dizájnunkat a jobb navigáció érdekében!
Instagram Facebook X LinkedIn

Deák Ferenc (igazságügy-miniszter)

Index Deák Ferenc (igazságügy-miniszter)

Kehidai Deák Ferenc (született: Deák Ferenc Antal, Söjtör, 1803. október 17. – Budapest, 1876. január 28.) magyar politikus, jogász, táblabíró, államférfi, országgyűlési képviselő és a Batthyány-kormány igazságügy-minisztere.

Tartalomjegyzék

  1. 487 kapcsolatok: A Dráva-vonal védelme (1848), A Fiumei Úti Sírkert nevezetes halottainak listája, A magyar forint pénzérméi, A magyar forint pénzjegyei, A magyar pengő pénzjegyei, A Szlovák Nemzet Memoranduma, Adjekció, Adoma, Ajtósi Dürer sor, Alföldi levelek, Alsónyárasd, Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890), Andrássy-kormány, Angol Királynő Szálló, Angyal Dávid, Anton von Schmerling, Antti Jalava, Apponyi Albert, Aradi park, Arany János (költő), Arany Szarvas Gyógyszertár, Újfalvi Sándor, Ausztria történelme, Az 1848–1849-es országgyűlés képviselőinek listája, Az 1861-es magyarországi országgyűlés képviselőinek listája, Az adózás története, Az eszperantó mozgalom Dombóváron, Állami temetés, Április 16., Április 7., Áprilisi törvények, Ügyészség, Éber Nándor, Bach-korszak, Balassa János (sebész), Balatonfüred, Balogh János (politikus, 1796–1872), Baracs Marcell, Batthyány Lajos (miniszterelnök), Batthyány-kormány, Bálintffy Etelka, Bátorfi Lajos, Békepárt, Békey István, Bölöny József (politikus), Becsehely, Belváros (Miskolc), Benedek György (szobrász), Beniczky Ödön (országgyűlési képviselő), Bertha család, ... Bővíteni index (437 több) »

A Dráva-vonal védelme (1848)

A nemzetőri viseletről készült színezett nyomtatvány Dráván 1848. augusztus 14-i toborzó felhívás a Nemzetőrségbe való belépéshez Josip Jelačić (Jellasics József) horvát bán 1848.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és A Dráva-vonal védelme (1848)

A Fiumei Úti Sírkert nevezetes halottainak listája

Ezen a lapon a Fiumei Úti Sírkert nevezetes halottainak listája található családi név szerinti betűrendben, születési és halálozási évvel, a sírhely pontos megjelölésével szögletes zárójelben.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és A Fiumei Úti Sírkert nevezetes halottainak listája

A magyar forint pénzérméi

A forint a történelem során több országban is használt pénznem volt.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és A magyar forint pénzérméi

A magyar forint pénzjegyei

A 2014-es, jelenleg érvényes sorozat A magyar forint pénzjegyei a jelenleg hivatalos készpénzállomány részét képezik Magyarországon a magyar forint pénzérméivel együtt.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és A magyar forint pénzjegyei

A magyar pengő pénzjegyei

A magyar pengő pénzjegyei az 1926–1946 közötti magyar pénznem, a pengő készpénzének részét alkotta.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és A magyar pengő pénzjegyei

A Szlovák Nemzet Memoranduma

Emlékmű Turócszentmártonban 1861.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és A Szlovák Nemzet Memoranduma

Adjekció

Az adjekció (görögül katapleonaszmon, latinul adiectio, jelentése hozzátoldás, bővítés) a retorika egyik stílusalakzatokat létrehozó művelete.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Adjekció

Adoma

Az adoma az ad igéből a nyelvújítás során szabálytalanul alkotott szó, nagyjából 'adalék' v. 'adatka' jelentéssel.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Adoma

Ajtósi Dürer sor

Az Ajtósi Dürer sor Budapest XIV. kerületében a Dózsa György út és a körvasút (Francia utca) között húzódik, keresztezve a Hungária körutat is.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Ajtósi Dürer sor

Alföldi levelek

Az Alföldi levelek, teljes címén Alföldi levelek és néhány toldalék (megjelent: Buda, 1842) Dessewffy Emil 1839–40 folyamán a Századunk című politikai folyóiratban közölt, levél formában írt cikkeinek válogatását közli, melyek elsősorban a kor vitás kérdéseit feszegetik, így a rendezetlen úrbéri kérdést (örökváltság, jobbágyfelszabadítás), a folyószabályozást és az infrastruktúra fejlesztését, valamint a pénzintézetek felállításával kapcsolatban a pénzügyeket.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Alföldi levelek

Alsónyárasd

Alsónyárasd (szlovákul Dolné Topoľníky, korábban Dolný Nárazd) Nyárasd község településrésze Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Dunaszerdahelyi járásban.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Alsónyárasd

Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890)

Idősebb csíkszentkirályi és krasznahorkai gróf Andrássy Gyula (teljes nevén Andrássy Gyula Károly) (Oláhpatak, Magyar Királyság, 1823. március 3. – Volosca, (ma Abbázia része) Osztrák–Magyar Monarchia, 1890.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890)

Andrássy-kormány

gróf Festetics György, Gorove István Az Andrássy-kormány az osztrák–magyar kiegyezést követő első felelős magyar kormány, amely 1867.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Andrássy-kormány

Angol Királynő Szálló

A Szálloda az Angol Királynéhez Pest, illetve Budapest egyik híres szállodája és étterme volt a 19. században, amely arról is nevezetes, hogy 15 évig itt lakott Deák Ferenc, „a haza bölcse”.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Angol Királynő Szálló

Angyal Dávid

Angyal Dávid, születési és 1880-ig használt nevén Engel Dávid (Kunszentmárton, 1857. november 30. – Budapest, 1943. december 18.) a két világháború közötti időszak egyik meghatározó, liberális-konzervatív, pozitivista történetírója, irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, titkára.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Angyal Dávid

Anton von Schmerling

Anton von Schmerling lovag (németül Anton Ritter von Schmerling) (Bécs, 1805. augusztus 23. – Bécs, 1893. május 23.) osztrák politikus.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Anton von Schmerling

Antti Jalava

Anton (Antti) Fredrik Jalava (Almberg) (Finnország, Masku, 1846. július 18. – Helsinki, 1909. július 3.) finn tanár, író, irodalomtörténész, nyelvész, műfordító, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1902).

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Antti Jalava

Apponyi Albert

Gróf nagyapponyi Apponyi Albert György Gyula Mária (Bécs, 1846. május 29. – Genf, 1933. február 7.) politikus, miniszter, belső titkos tanácsos, nagybirtokos, a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági tagja, 1921-től 1933-ig a Szent István Akadémia elnöke.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Apponyi Albert

Aradi park

Aradi park 200px Az Aradi park elnevezésű történelmi emlékhely a Vas vármegyei Rátót községben található.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Aradi park

Arany János (költő)

Arany János csoportos emlékművea Magyar Nemzeti Múzeum előtt, Strobl Alajos műve Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.) magyar költő, tanár, lapszerkesztő, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Arany János (költő)

Arany Szarvas Gyógyszertár

Az Arany Szarvas Gyógyszertár ma már nem üzemelő műemlék-patika Miskolcon, a Széchenyi utca és az Erzsébet tér sarkán.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Arany Szarvas Gyógyszertár

Újfalvi Sándor

Mezőkövesdi Újfalvi Sándor, névváltozat: Ujfalvy (Kackó, 1792. – Kolozsvár, 1866. július 16.) erdélyi magyar emlékiratíró, mecénás, postahivatali igazgató, vadász.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Újfalvi Sándor

Ausztria történelme

Ausztria története egészen az őskőkorszakig nyúlik vissza.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Ausztria történelme

Az 1848–1849-es országgyűlés képviselőinek listája

1848.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Az 1848–1849-es országgyűlés képviselőinek listája

Az 1861-es magyarországi országgyűlés képviselőinek listája

Az országgyűlés meghatározó politikusai Az 1861-es magyarországi országgyűlést (1848-49 után a második) Ferenc József azért hívta össze, hogy az általa kiadott októberi diplomát illetve a februári pátenst a birodalma egészén, így Magyarországon is keresztülvigye.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Az 1861-es magyarországi országgyűlés képviselőinek listája

Az adózás története

Az adó egy adott közösség tagjai által kötelezően fizetendő hozzájárulás a közös célok megvalósításához.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Az adózás története

Az eszperantó mozgalom Dombóváron

Az eszperantó mozgalom Dombóváron: a mozgalom elindítója Lehman György dombóvári segédjegyző volt.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Az eszperantó mozgalom Dombóváron

Állami temetés

Az állami temetés nyilvános temetési szertartás, amely betartja a protokoll szigorú szabályait, és amelyet az országos jelentőségű emberek tiszteletére tartanak.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Állami temetés

Április 16.

Névnapok: Csongor + Áhim, Bánk, Bános, Bende, Bene, Benedek, Benediktusz, Bernadett, Bernadetta, Bernarda, Bernardina, Cecil, Cecilián, Detti, Joachim, Joáhim, Joakim, József, Lambert, Lamberta, Tercia, Zonga, Zongor.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Április 16.

Április 7.

Névnapok: Herman + Armand, Armanda, Armandina, Ármin, Árpád, Asszunta, Azucséna, Jelek, József, Kreola, Kreszcencia, Lotár, Manna, Mária, Szenta, Urzulina.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Április 7.

Áprilisi törvények

Batthyány Lajos miniszterelnök képmásával Az áprilisi törvények az utolsó magyar rendi országgyűlésen (1847–1848) elfogadott és V. Ferdinánd király által április 11-én szentesített törvénycsomag, amely 31 cikkből állt.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Áprilisi törvények

Ügyészség

Az ügyészség a büntetőeljárásban a közvádló szerepét betöltő, nyomozást, büntetés-végrehajtást és a közigazgatási és más intézmények működésének törvényességét felügyelő állami szerv.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Ügyészség

Éber Nándor

Éber Nándor sírja Budapesten. Megyeri temető: 34/III/0/1-2. Éber Nándor (született Eberl Ferdinandus Balthasar Bartholomeus) (Buda, 1825. május 23. – Budapest, 1885. február 27.) újságíró, haditudósító, diplomata, országgyűlési képviselő.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Éber Nándor

Bach-korszak

Felix zu Schwarzenberg bemutatja az 1848. november 21-én létrehozott kormányát a császárnak A Magyar Királyság történetének 1851-től 1859-ig tartó időszakát Alexander Bach osztrák belügyminiszterről Bach-korszaknak szokták nevezni.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Bach-korszak

Balassa János (sebész)

A Pesti Egyetem Orvostudományi Karának egyetemi tanárai 1863-ban. Balról jobbra állnak (1) Diescher János, (2) Wagner János, (3) Arányi Lajos, (4) Semmelweis Ignác (kezeit keresztben tartja), (5) Lippay Gáspár, (6) Lenhossék József, (7) Jendrássik Jenő, (8) Nedelkó Döme, (9) Linzbauer Ferenc, (10) Wachtel Dávid, (11) Stockinger Tamás.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Balassa János (sebész)

Balatonfüred

Balatonfüred (németül: Bad Plattensee, szlovákul: Blatenské Teplice, mindennapi nyelven gyakran csak: Füred) város Veszprém vármegyében, a Balatonfüredi járás székhelye.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Balatonfüred

Balogh János (politikus, 1796–1872)

Galántai Balogh János (Nagyendrőd, 1796. február 22. – Érsekújvár, 1872. január 11.) magyar politikus, alispán, országgyűlési követ, országgyűlési képviselő, honvédtiszt, kormánybiztos.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Balogh János (politikus, 1796–1872)

Baracs Marcell

Baracs Marcell, született Barach Marcell (Pest, 1865. május 5. – Budapest, 1933. augusztus 21.) magyar ügyvéd, jogi író.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Baracs Marcell

Batthyány Lajos (miniszterelnök)

Batthyány Lajos kiejtése Gróf németújvári Batthyány Lajos Ferenc József (Pozsony, 1807. február 10. – Pest, 1849. október 6.) államférfi, Magyarország első alkotmányos miniszterelnöke, vértanú.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Batthyány Lajos (miniszterelnök)

Batthyány-kormány

A Batthyány-kormány (1848. március 23. – október 2.) Magyarország első felelős „ministeriuma” (minisztériuma vagy kormánya).

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Batthyány-kormány

Bálintffy Etelka

Rózsaági Antalné (Rózsa Antalné), Bálintffy Etelka (Borosjenő, Arad megye; 1844. március 24. – Zilah, Szilágy megye; 1906. január 28.) pesti költőnő, művésznevén Hajnalka.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Bálintffy Etelka

Bátorfi Lajos

Bátorfi Lajos (Kiskunfélegyháza, 1835. augusztus 20. – Nagykanizsa, 1896. április 29. író, költő, újságíró, lapszerkesztő, helytörténész. Írói szignói: B. L., B., Bfi.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Bátorfi Lajos

Békepárt

Békepártnak nevezték az 1848-1849-es magyar országgyűlés azon tagjainak csoportosulását, akik az 1848-as forradalom kitörése, majd különösen Ferenc József trónra lépését követően hajlottak vagy igyekeztek a megegyezésre a Habsburg-dinasztiával.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Békepárt

Békey István

Békey István, Drescher (Pest, 1829. augusztus 20. (keresztelés) – Budapest, 1888. június 26.) ügyvéd, honvédelmi minisztériumi osztálytanácsos.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Békey István

Bölöny József (politikus)

Nagybölönyi Bölöny József, Bölönyi (Nagyvárad, 1850. január 2. – Szilaspuszta, 1930. szeptember 27.) országgyűlési képviselő, a kolozsvári Nemzeti Színház intendánsa.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Bölöny József (politikus)

Becsehely

Becsehely község Zala vármegye Letenyei járásához tartozik.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Becsehely

Belváros (Miskolc)

Miskolc belvárosa tulajdonképpen maga a történelmi Miskolc, az ezen kívül eső városrészek vagy önálló települések voltak, mielőtt a városhoz csatolták őket, vagy később épültek.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Belváros (Miskolc)

Benedek György (szobrász)

Benedek György (Budapest, 1934. november 6. – Budapest, 2022. január 29.) Munkácsy Mihály-díjas magyar festő, szobrász.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Benedek György (szobrász)

Beniczky Ödön (országgyűlési képviselő)

Beniczei és micsinyei Beniczky Ödön Jenő, Benitzky József Jenő Ferenc György Ádám (Josephus Eugenius Franciscus Georgius Adamus, kezdetben az Eugen/Eugenius névalakot használta, helyenként Benitzky; Pest, 1822. február 13. – Cinkota, 1874.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Beniczky Ödön (országgyűlési képviselő)

Bertha család

A felsőőri (a középkorban és újkorban: felső-eőri) Bertha család egy magyar köznemesi család, amely a Vas vármegyei Felsőőrből származik, majd később Sopron, Győr, Komárom és Zala vármegyébe került többek között.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Bertha család

Bertha János (táblabíró)

Felsőőri Bertha János (Szombathely, 1757. október 27. – Ják, 1837. április 5.) Vas vármegyei táblabíró, vasi esküdt, földbirtokos.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Bertha János (táblabíró)

Bertha János (törvényszéki bíró)

Felsőőri Bertha János (1719 – Apáti, 1782. november 24.) Vas vármegyei törvényszéki bíró, uradalmi tiszttartó, táblabíró, földbirtokos.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Bertha János (törvényszéki bíró)

Besze János

Megyeri Besze János (Szendrő, 1811. július 2. – Arad, 1892. október 16.) magyar író, liberális politikus, ügyvéd, országgyűlési képviselő.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Besze János

Bezerédj Amália

Bezerédj Amália és leánya Flóra, akinek Bezerédj Amália a „Flóri könyve” című gyermekvers kötetet írta. Dombormű a szekszárdi Bezerédj István-szobor talapzatán. Bezerédi Bezerédj Amália Krisztina (Szentivánfa, 1804.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Bezerédj Amália

Bezerédj György

Bezerédi Bezerédj György, született: Bezerédj György István (Vámoscsalád, 1779. augusztus 22. – Kissennye, 1863. szeptember 23.) jogász, alnádor, királyi tanácsos, a kőszegi kerületi tábla elnöke.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Bezerédj György

Bittó István

Sárosfai és nádasdi Bittó István (Sárosfa (Pozsony vármegye), 1822. május 3. – Budapest, 1903. március 8.), magyar arisztokrata politikus, országgyűlési képviselő, valóságos belső titkos tanácsos, az Andrássy- majd Lónyay-kormányok igazságügy-minisztere, a Képviselőház elnöke, majd a Magyar Királyság miniszterelnöke 1874 és 1875 között.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Bittó István

Bizony Ákos

Bizony Ákos (Pest, 1846. november 24. – Miskolc, 1922. július 27.) jogász, országgyűlési képviselő.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Bizony Ákos

Boldogfai Farkas család

A '''boldogfai Farkas család''' címere A '''boldogfai Farkas család''' címere. Rajz a Siebmacher féle címeres könyvből A boldogfai Farkas család Zala vármegye egyik legjelentősebb nemesi családja, amely nemesi előnevét Boldogfa (jelenlegi neve: Zalaboldogfa; középkori neve: Boldogasszonyfalva) után vette fel.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Boldogfai Farkas család

Bucsu

Bucsu község Vas vármegyében, a Szombathelyi járásban.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Bucsu

Budapest emléktábláinak listája

A Budapesten található, vagy bizonyítottan létezett, de már eltűnt emléktáblák összegző listája. Rövidítések, jelmagyarázat.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Budapest emléktábláinak listája

Budapest XIV. kerülete

240px 240px 240px Budapest XIV.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Budapest XIV. kerülete

Buziásfürdő

Buziásfürdő, egyes forrásokban Búziásfürdő, 1905-ig Buziás város Romániában, a Bánságban, Temes megyében.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Buziásfürdő

Buziásfürdői park

A buziásfürdői parkot 1815-ben létesítették a város északi részén, hogy a gyógykezelésre érkező látogatóknak kellemes, pihentető környezetet nyújtsanak.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Buziásfürdői park

Cassandra-levél

A Cassandra-levél Kossuth Lajosnak Deák Ferenchez írott nyílt levele, amellyel az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése óta emigrációban élő Kossuth az 1867-ben megszületett kiegyezésről mond (elutasító) véleményt.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Cassandra-levél

Chernel Ferdinánd

Chernelházi Chernel Ferdinánd (Tömörd, Vas vármegye, 1815. október 23.- Tömörd, 1891. július 20.), Vas vármegye alispánja, királyi tanácsos, táblabíró, birtokos, a Vas megyei református egyházmegye gondnoka.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Chernel Ferdinánd

Csajághy Laura

200px Csajághi Csajághy Laura, Csajághy Eleonóra, Leona (Csép, 1825. február 20. – Budapest, 1882. február 13.) Vörösmarty Mihály felesége és múzsája.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Csajághy Laura

Csapody család (zalalövői)

A '''zalalövői Csapody család''' címere (rajz) A zalalövői Csapody család egy Zala, Veszprém és Somogy vármegyei nemesi család, amely kihalt a 19. század közepén.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Csapody család (zalalövői)

Csapody Pál

Zalalövői Csapody Pál János Nepomuk Antal Vince (Ádánd, Somogy vármegye, 1808. augusztus 10. - Terezovác, Verőce-Drávamente megye, 1859. április 10.), ádándi nagybirtokos, híres lótenyésztő, táblabíró, 1848-as honvédkapitány.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Csapody Pál

Csapody-kastély

A Csapody-kastély a Somogy vármegyei Ádánd község egyik műemléke.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Csapody-kastély

Csány László

Csány László (Zalacsány, 1790 – Pest, 1849. október 10.) politikus, közmunka- és közlekedésügyi miniszter a Szemere-kormányban, táblabíró, az 1848–49-es szabadságharc vértanúja.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Csány László

Csíky László

Csíky László (Szeged, 1942. június 18. – 2023. március 8. Szentes) magyar orvos és portré karikatúra szobrász.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Csíky László

Csúzy Pál (politikus)

Csuzi és pusztaszentmihályi Csúzy Pál (vagy Csuzy, Becsehely, Zala vármegye, 1819. szeptember 1. – Bécs, Ausztria, 1850. január 26.) országgyűlési követ, honvédőrnagy.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Csúzy Pál (politikus)

Csengery Antal

Csengery Antal (Nagyvárad, 1822. június 2. – Budapest, 1880. július 13.) politikus, közgazdász, publicista, a Magyar Tudományos Akadémia másodelnöke, a Magyar Földhitelintézet igazgatója, országgyűlési képviselő.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Csengery Antal

Csengery Imre

Csengery Imre (Nagyvárad, 1819 – Nagyvárad, 1885. szeptember 30.) magyar királyi honvédelmi miniszteri tanácsos, költő.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Csengery Imre

Csernák Árpád

Csernák Árpád (Budapest, 1943. augusztus 19. –) magyar író, színész, a Búvópatak főszerkesztője.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Csernák Árpád

Csertán Sándor

Csertán Sándor Wolfgang Boldizsár (Nemesszer, 1809. január 25. – Gelse, 1864. január 23.) táblabíró, ügyvéd, Zala vármegyei kormánybiztos az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt, országgyűlési képviselő, gelsei birtokos.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Csertán Sándor

Czuczor Gergely Bencés Gimnázium

A Czuczor Gergely Bencés Gimnázium országos beiskolázású gimnázium és kollégium Győrben.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Czuczor Gergely Bencés Gimnázium

Déryné utca (Miskolc)

A miskolci Déryné utca a Széchenyi utcából ágazik északi irányba, és a Hősök teréig tart.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Déryné utca (Miskolc)

Dóczy Lajos

Báró németkeresztúri Dóczy Lajos, születési és 1872-ig használt nevén Dux Lajos (Sopron, 1845. november 29. – Budapest, 1919. augusztus 27.) zsidó származású magyar közéleti személyiség, a Külügyminisztérium osztályfőnöke, udvari és miniszteri tanácsos, magyar újságíró, költő.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Dóczy Lajos

Dózsa Dániel

Makfalvai és uzapaniti Dózsa Dániel (Makfalva, 1821. január 30. – Búzásbesenyő, 1889. szeptember 25.) királyi kúriai bíró, költő.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Dózsa Dániel

De Gerando Ágost

De Gerando Ágost, eredetileg Auguste de Gérando (Lyon, 1819. április 4. – Drezda, 1849. december 8.) francia esszéíró, földbirtokos, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és De Gerando Ágost

Deák Antal

Kehidai Deák Antal (született Deák Antal József, Söjtör, 1789. április 15. – Kehida, 1842. június 20.) magyar államférfi, Zala vármegye alispánja 1828.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Deák Antal

Deák család (kehidai)

A '''kehidai Deák család''' címere (rajz) A kehidai Deák család egy Zala vármegyei nemesi származású család.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Deák család (kehidai)

Deák Ferenc

#ÁTIRÁNYÍTÁS Deák Ferenc (igazságügy-miniszter).

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Deák Ferenc

Deák Ferenc (egyértelműsítő lap)

;Deák Ferenc.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Deák Ferenc (egyértelműsítő lap)

Deák Ferenc (politikus, 1803–1876)

#ÁTIRÁNYÍTÁS Deák Ferenc (igazságügy-miniszter).

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Deák Ferenc (politikus, 1803–1876)

Deák Ferenc (táblabíró)

Idősebb kehidai Deák Ferenc (Kehida, Zala vármegye, 1761. június 15. – Kehida, Zala vármegye, 1808. január 25.) Zala vármegye táblabírája, zalai főszolgabíró, földbirtokos.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Deák Ferenc (táblabíró)

Deák Ferenc Gimnázium (Szeged)

A Deák Ferenc Gimnázium (angol nevén Deák Ferenc Billingual High School) egy szegedi középiskola.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Deák Ferenc Gimnázium (Szeged)

Deák Ferenc híd

A Deák Ferenc híd (nem hivatalosan az M0-s autóút déli Duna-hídja, de nevezik Hárosi Duna-hídnak is) Budapest legdélibb Duna-hídja, az E60, E71, E75 nemzetközi főútvonalak része.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Deák Ferenc híd

Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár (Zalaegerszeg)

A Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár Zala megye legnagyobb közkönyvtára.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár (Zalaegerszeg)

Deák Ferenc tér (Budapest)

A Deák Ferenc tér Budapest belvárosának egyik központi tere, egyúttal a város jelentős közlekedési csomópontja.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Deák Ferenc tér (Budapest)

Deák Ferenc tér (Miskolc)

A Deák Ferenc tér Miskolc belvárosában található háromszög alakú, parkosított tér.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Deák Ferenc tér (Miskolc)

Deák Ferenc utca (Budapest)

A Deák Ferenc utca Budapest V. kerülete egyik kb.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Deák Ferenc utca (Budapest)

Deák Gábor (százados)

Kehidai Deák Gábor Ignác (Zalatárnok, 1812. július 1. – Novara, Olaszország, 1848) királyi testőr, százados.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Deák Gábor (százados)

Deák József (főhadnagy)

Kehidai Deák József (Kehida, Zala vármegye, 1764. október 15. - Tárnok, Zala vármegye, 1831. március 11.) Zala vármegye táblabírája, magyar földbirtokos, katona (főhadnagy) és királyi testőr.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Deák József (főhadnagy)

Deák Lajos (százados)

Kehidai Deák Lajos Özséb (Zalatárnok, Zala vármegye, 1817. augusztus 14. - Zalatárnok, Zala vármegye, 1879. szeptember 29.) Zala vármegyei esküdt, földbirtokos, testőr, százados.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Deák Lajos (százados)

Deák László (egyértelműsítő lap)

* Kehidai Deák László (1744–1783), Zala vármegye számvevője, gébárti birtokos.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Deák László (egyértelműsítő lap)

Deák Mária

Kehidai Deák Mária Judit (Zalatárnok, 1858. december 25. - Budapest. 1917. október 5.) magyar tárcaírónő, a kehidai Deák család krónikása.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Deák Mária

Deák-féle btk.

Az 1843-1844-ben elkészült büntetőjogi javaslatok közül – melyek az anyagi jogi, eljárásjogi és büntetés végrehajtási törvényjavaslatok voltak – az anyagi jogit szokás Deák-féle btk.-nak nevezni.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Deák-féle btk.

Deák-kúria

A kehidakustányi Deák-kúria a levegőből A barokk stílusú Deák-kúria Kehidakustány községben a Kúria utca és a Dózsa György utca sarkán (Kúria utca 6–8. – Dózsa György utca 6–8.) áll.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Deák-kúria

Deák-mauzóleum

A Deák-mauzóleum a budapesti Fiumei Úti Sírkert egyik nevezetes síremléke, Deák Ferenc magyar politikus nyugvóhelye.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Deák-mauzóleum

Deák-párt

Gróf Andrássy Gyula portréja, Benczúr Gyula festménye Deák Ferenc 1861-ben Lovászi és szentmargitai '''Sümeghy Ferenc''' (1819–1869) jogász, zalai földbirtokos, politikus, főszolgabíró, a Deák-párt egyik országgyűlési képviselője.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Deák-párt

Debrecen díszpolgárainak listája

A Debrecen Város Díszpolgára cím adományozásával a közgyűlés kifejezésre juttatja nagyrabecsülését azok iránt, akik egész életükben a város és lakossága érdekében munkálkodtak, illetőleg elismeri azok életművét, akik maradandót alkottak, hozzájárulva ezzel a város szellemi és anyagi gyarapodásához, a város nemzetközi hírnevének erősítéséhez.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Debrecen díszpolgárainak listája

Dobránszky Péter

Dobránszky Péter (családi néven miszticzai Dobra Péter) (Kótaj, 1845. június 2. – Budapest, 1918. május 24.) bölcseleti és jogi doktor, országgyűlési képviselő, egyetemi tanár, közgazdász.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Dobránszky Péter

Dombóvár közterületein található művészeti alkotások listája

Ez a szócikk Dombóvár város közterületein található művészeti alkotásokat mutatja be.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Dombóvár közterületein található művészeti alkotások listája

Dunakanyar

A Dunakanyar a Duna Esztergom és Budapest közötti szakasza.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Dunakanyar

Dux Adolf

Dux Adolf (Pozsony, 1822. október 25. – Budapest, 1881. november 20.) bölcsészdoktor, újságíró, kritikus, műfordító, a Kisfaludy Társaság tagja.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Dux Adolf

Dzsentri

A dzsentri az angol gentry (’köznemesség’) szóból származik.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Dzsentri

Eger

Eger megyei jogú város az Észak-Magyarország-régióban, az Eger-patak völgyében, a Bükk-vidék délnyugati szélén; Heves vármegye és az Egri járás székhelye.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Eger

Elischer Lajos

Elischer Lajos (Gölnicbánya, 1842. május 7. – Budapest, 1892. május 13.) festőművész, grafikus és rajztanár.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Elischer Lajos

Ellenzéki Kör

Ellenzéki Kör néven működött 1847-től a magyarországi reformellenzék szervezete.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Ellenzéki Kör

Ellenzéki Párt

Az Ellenzéki Párt a magyarországi reformellenzék különböző irányzatait egyesítő politikai csoportosulás volt 1847-48-ban.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Ellenzéki Párt

Ellinger Ede

Ellinger Ede műtermében készült fénykép hátoldala Ellinger Ede (Pohořelice, 1846 körül – Siófok, 1915. május 30.) császári és királyi udvari fényképész, portréfotós.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Ellinger Ede

Első Magyar Általános Biztosító Társaság

Lévay Henrik arcképe Az Első Magyar Általános Biztosító Társaság (rövidítve:EMABIT) az első magyar biztosítótársaság volt, amely 1857-ben alakult meg.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Első Magyar Általános Biztosító Társaság

Ember Karolina

Ember Karolina, György Aladárné (Furta, 1841. november 29. – Budapest, 1882. október 10.) az országos nőiparegylet iskolaigazgatója.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Ember Karolina

Emlékhelyek napja

A Nemzeti Örökség Intézete országos programsorozata minden év májusának második hétvégéjén a magyar történelemben és kultúrában kiemelt fontosságú helyszínekre kívánja felhívni a figyelmet.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Emlékhelyek napja

Emléktáblák Balatonfüreden

A Balatonfüred szócikkhez kapcsolódó képgaléria, mely helyi, országos vagy nemzetközi hírű személyekkel, valamint épületekkel, műtárgyakkal, helynevekkel és eseményekkel összefüggő emléktáblákat tartalmaz.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Emléktáblák Balatonfüreden

Emléktáblák Budapest V. kerületében

A Budapest V. kerülete szócikkhez kapcsolódó képgaléria, mely helyi, országos vagy nemzetközi hírű személyekkel, valamint épületekkel, műtárgyakkal, helynevekkel és eseményekkel összefüggő emléktáblákat tartalmaz.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Emléktáblák Budapest V. kerületében

Emléktáblák Egerben

Eger szócikkhez kapcsolódó képgaléria, mely helyi, országos vagy nemzetközi hírű személyekkel, valamint épületekkel, műtárgyakkal, helynevekkel és eseményekkel összefüggő emléktáblákat tartalmaz.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Emléktáblák Egerben

Emléktáblák Tapolcán

Tapolca szócikkhez kapcsolódó képgaléria, mely helyi, országos vagy nemzetközi hírű személyekkel, valamint épületekkel, műtárgyakkal, helynevekkel és eseményekkel összefüggő emléktáblákat tartalmaz.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Emléktáblák Tapolcán

Emléktörvény

Az emléktörvény jelentős történelmi eseménynek vagy személynek az emlékét megörökítő törvény.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Emléktörvény

Engel József (nagyiparos)

Jánosi Engel József (Pécs, 1851. november 21. – Mecsekjánosi, 1939. november 25.) magyar üzletember, zeneszerző, zenekritikus, műgyűjtő és író volt.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Engel József (nagyiparos)

Epreskert

A kert nyugati oldala A kert északi oldala, a volt józsefvárosi kálváriával Az Epreskert őspark és épületegyüttes Budapest VI. kerületében, a Terézvárosban.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Epreskert

Erőszakmentes ellenállás

Az erőszakmentes cselekvés vagy erőszakmentes ellenállás a kitűzött társadalmi célokat kizárólag erőszakmentes eszközökkel kívánja elérni, mint például a tüntetés, a gazdasági bojkott és a sztrájk.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Erőszakmentes ellenállás

Erdélyi Magyar Néppárt

Az Erdélyi Magyar Néppárt (röviden EMNP) egy jobboldali, autonomista és keresztény-konzervatív elveket valló romániai magyar párt.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Erdélyi Magyar Néppárt

Erzsébet Szálló (Paks)

A Nagyszálló éjjel Az Erzsébet szálló a felújítása előtt Az Erzsébet Nagy Szálloda Paks város egyetlen országszerte is ismert építészeti műemléke.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Erzsébet Szálló (Paks)

Esztergom története

A ma Komárom-Esztergom vármegyei Esztergom település már Árpád-ház korában nagyon fontos szerepet játszott a magyarság történelmében, amit részben kitűnő földrajzi elhelyezkedésének köszönhetett.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Esztergom története

Esztergomi értekezlet

Az esztergomi értekezlet 1860.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Esztergomi értekezlet

Falk Miksa

Falk Miksa (Pest, 1828. október 7. – Budapest, 1908. szeptember 10.) magyar író, politikus, országgyűlési képviselő, az MTA tagja, a Szent István-rend középkeresztese, a bölcselet arany okleveles és az államtudományok tiszteletbeli tudora, a Magyarországi Hírlapírók Nyugdíjintézetének az elnöke.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Falk Miksa

Farkas Dénes (politikus)

Boldogfai Farkas Dénes Imre Gábor (Felsőbagod, 1884. október 1. – Budapest, 1973. augusztus 11.) magyar nemesi származású mezőgazdász, földbirtokos, politikus és országgyűlési képviselő, 1956-ban a Demokrata Néppárt korelnöke.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Farkas Dénes (politikus)

Farkas Ferenc (táblabíró)

Boldogfai Farkas Ferenc (Boldogfa, Zala vármegye, 1779. május 16. a helység mai neve Alsó-Bagod – Boldogfa, Zala vármegye, 1844. április 16.), jogász, Zala vármegye táblabírája, zalaboldogfai, andráshidai, hagyárosi, és felsőbagodi földbirtokos, salomvári közbirtokos.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Farkas Ferenc (táblabíró)

Farkas Ferenc (zalai számvevő)

Nemesnépi Marton Józsefné verbói '''Szluha Rozália''' (1816-1883) asszony és lánya boldogfai Fakas Ferencné '''nemesnépi Marton Zsófia''' (1842-1900) földbirtokosasszony Boldogfai Farkas Ferenc (Boldogfa, Zala vármegye, 1838.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Farkas Ferenc (zalai számvevő)

Farkas Imre (főszolgabíró)

Boldogfai Farkas Imre János Lipót (Boldogfa, Zala vármegye, 1811. november 16. – Alsóbagod, Zala vármegye, 1876. május 25.) hites ügyvéd, főszolgabíró, táblabíró, vármegyei bizottmányi tag, Zala vármegyei földbirtokos, a "Zalavármegyei Gazdasági Egyesület"nek az alapító tagja.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Farkas Imre (főszolgabíró)

Farkas János (helyettes alispán)

Boldogfai Farkas János Nepomuk (Boldogfa, Zala vármegye, 1774. június 6.– Alsóbagod, Zala vármegye, 1847. május 5.) jogász, Zala vármegye helyettes első alispánja (surrogatus vicecomes), táblabíró, földbirtokos.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Farkas János (helyettes alispán)

Farkas József (politikus)

Boldogfai Farkas József (Alsóbagod, Zala vármegye, 1857. január 28. – Söjtör, Zala vármegye, 1951. október 17.) politikus, jogász, felsőbagodi földbirtokos, a Katolikus Néppárt országgyűlési képviselője, Zala vármegyei közigazgatási bizottságának a tagja, a Zala megyei nemesi pénztár gondnoka 1891-től, a Zalavármegyei Gazdasági Egyesület tagja, a legitimizmus híve Zalában, 994 forintot fizető virilista.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Farkas József (politikus)

Farkas Tibor (politikus)

A '''boldogfai Farkas család''' címere. Boldogfai Farkas Józsefné lovászi és szentmargitai '''Sümeghy Rozália''' (1857–1924), dr. boldogfai Farkas Tibor édesanyja Farkas Tibor tartalékos huszárkapitány Boldogfai Farkas Tibor József Imre (Felsőbagod, 1883.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Farkas Tibor (politikus)

Fábián János (mérnök)

Felsőőri Fábián János Nepomuk (Ollár, Zala vármegye, 1836. június 24. – Budapest, 1902. június 14.) magyar mérnök, miniszteri osztálytanácsos, a Magyar Mérnök és Építész Egylet igazgatója.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Fábián János (mérnök)

Fáy András

Fáy András szülőháza (Vasárnapi Újság, 1886. 26. sz.) Fáy András (Kohány, 1786. május 30. – Pest, 1864. július 26.) író, politikus és nemzetgazda, a magyar reformkor irodalmi és társadalmi mozgalmainak egyik legtevékenyebb alakja, 1837-től 1841-ig a Kisfaludy Társaság igazgatója.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Fáy András

Fót

Fót város Pest vármegyében, a Dunakeszi járásban, a budapesti agglomerációban.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Fót

Füzesséry Gábor

Tövisi és füzeséri Füzesséry Gábor (Debrecen, 1794. március 23. – Kisbégány, 1854. november 9.) alispán, táblabíró, országgyűlési követ.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Füzesséry Gábor

Fő tér (Kolozsvár)

Kolozsvár főtere a 19. század elején A Fő tér (azaz Egyesülés tér) századok óta Kolozsvár jelképe és központja, a város főtere.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Fő tér (Kolozsvár)

Fővárosi Állat- és Növénykert

A Fővárosi Állat- és Növénykert (a köznyelvben: Állatkert, rövidítve: FÁNK) Magyarország legrégebbi és a legnagyobb gyűjteménnyel rendelkező állatkertje.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Fővárosi Állat- és Növénykert

Február 17.

Névnapok: Donát + Ajándok, Alex, Donátó, Egyed, Elek, Emőd, Lukács, Rex.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Február 17.

Fekete Ernő

Fekete Ernő (születési nevén Fekete Tibor; Szombathely, 1972. március 19. –) Jászai Mari-díjas magyar színész, érdemes művész, a Budapesti Katona József Színház tagja.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Fekete Ernő

Fekete Tamás (szobrász)

Fekete Tamás (Budapest, 1931. július 23. – Budapest, 2007. február 27.) szobrászművész.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Fekete Tamás (szobrász)

Fekete-kastély (Balatonederics)

A Fekete-kastély Balatonedericsen, Veszprém vármegyében található kastély.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Fekete-kastély (Balatonederics)

Felirati Párt

A Felirati Párt az 1861-es magyarországi országgyűlésen Deák Ferenc vezetésével létrejött politikai csoportosulás, amely a tanácskozás eredményének kifejezésére a hagyományos, uralkodóhoz intézett felirat mellett érvelt.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Felirati Párt

Felsőnyék

Felsőnyék község Tolna vármegyében, a Tamási járásban található.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Felsőnyék

Fenyvessy Ferenc

Fenyvessy Ferenc (Eger, 1855. szeptember 9. – Veszprém, 1903. június 3.) jogász, újságíró, főispán, politikus.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Fenyvessy Ferenc

Ferenc

A FerencA Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név az olasz Francesco név latinosított Franciscus formájából származik, jelentése: francia.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Ferenc

Ferenczy Ida

Vecseszéki Ferenczy Ida Krisztina Veronika (Kecskemét, 1839. április 7. – Bécs, 1928. június 28.) az „ereklyés hölgy”, Erzsébet császárné és királyné magyar bizalmasa és felolvasónője.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Ferenczy Ida

Fessel Zsigmond

Fessel Zsigmond (18. század – 1831. szeptember 8.) ügyvéd, akadémiai tanár.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Fessel Zsigmond

Fest Imre

Fest Imre (Szepesváralja, 1817. november 3. – Budapest, 1883. március 11.) az Osztrák–Magyar Bank magyar alkormányzója, az osztrák Lipót-rend középkeresztese, költő.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Fest Imre

Festetics Mária

Gróf tolnai Festetics Mária Terézia (Tolna, Tolna vármegye, 1839. október 20. – Söjtör, Zala vármegye, 1923. április 16.) csillagkeresztes hölgy, Erzsébet királyné udvarhölgye, a bajor királyi Terézia-rend tiszteletbeli hölgye.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Festetics Mária

Fiáth Ferenc

Eörményesi és karánsebesi báró Fiáth Ferenc (Aka, 1815. szeptember 21. – Veszprém, 1885. február 19.) Veszprém vármegye főispánja, emlékirat-író, földbirtokos.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Fiáth Ferenc

Filstich–Kemény-ház

A Filstich–Kemény-ház műemlék épület Kolozsvár belvárosában, a Fő tér északkeleti oldalán (27. szám).

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Filstich–Kemény-ház

Finta József

Finta József (Kolozsvár, 1935. június 12. –) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett Kossuth-, kétszeres Ybl Miklós-díjas és Prima Primissima díjas magyar építész, az MTA és az MMA rendes tagja.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Finta József

Fiumei Úti Sírkert

A Fiumei Úti Sírkert, a közbeszédben Kerepesi úti temető vagy Kerepesi temető, gyakran Fiumei úti temető, korábban Mező Imre úti temető Budapest és egyben Magyarország egyik legfontosabb temetője.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Fiumei Úti Sírkert

Forintos család

Forintosházi Forintos Gábor''' (1723–1782), királyi tanácsos, zalai alispán címeres viaszpecsétje A forintosházi Forintos család egy Zala vármegyei ősi nemes család, amely Forintosházán, majd Mihályfán virágzott.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Forintos család

Forintos Gábor (alispán)

Forintosházi Forintos Gábor (Mihályfa, 1723. november 17. – Mihályfa, 1782. február 21.) királyi tanácsos, Zala vármegye első alispánja, országgyűlési követe, táblabíró, jogász, birtokos.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Forintos Gábor (alispán)

Forintos György (politikus)

Forintosházi Forintos György János Nepomuk Lajos (Mihályfa, Zala vármegye, 1792. május 8. – Szigetvár, Baranya vármegye, 1857. november 30.), Zala vármegyei konzervatív politikus, szolgabíró.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Forintos György (politikus)

Frideczky Lajos

Frideczky Lajos (Apácafalva (Tereske), 1817. április 23. – Losonc, 1902. december 3.) politikus, Nógrád vármegyében előbb al-, majd főjegyző, 1848-ban Nógrád város képviselője az országgyűlésben.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Frideczky Lajos

Friedrich Ferdinand von Beust

Friedrich Ferdinand Von Beust, 1860 körül Ferdinand Freiherr von Beust (eredeti nevén Friedrich Ferdinand von Beust gróf) (Drezda, 1809. január 13. – Sankt Andrä-Wördern, 1886. október 24.); német (szászországi), majd ausztriai politikus, 1858–1866 között a Szász Királyság miniszterelnöke, 1866–1871 között az Osztrák–Magyar Monarchia külügyminisztere, majd 1867.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Friedrich Ferdinand von Beust

Fuchs Emil

Fuchs Emil (Fuksz Emil) (Palota, 1830. március 25. – Budapest, 1896. augusztus 28.) Budapest székesfőváros főkertésze.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Fuchs Emil

Futtaki Gyula

Futtaki Gyula, született: Willhelm, névváltozat: Futtaky (Futak, 1850. december 25. – Budapest, 1895. december 10.) újságíró.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Futtaki Gyula

Gaál Tamás

Gaál Tamás (Szombathely, 1962. augusztus 7. –) Munkácsy Mihály-díjas (1994) magyar szobrászművész, egyetemi tanár.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Gaál Tamás

Gárdos Aladár

Gárdos Aladár, született Grosz Aladár (Budapest, 1878. április 12. – Budapest, 1945. január 15.) magyar szobrász.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Gárdos Aladár

Görgei Artúr

Görgői és toporci Görgei Artúr (1848-ig Görgey formában, keresztlevelén szereplő neve: Johannes Arthur Woldemár Görgey) (Toporc, 1818. január 30. – Budapest, Lipótváros, 1916. május 21.) 1848–49-es honvédtábornok, hadügyminiszter, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején több alkalommal a honvédsereg fővezére, 1849.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Görgei Artúr

Ghyczy Kálmán

komáromi Nádor-utcában Ghiczi, assa- és ablanczkürthi Ghyczy Kálmán (Komárom, 1808. február 12. – Budapest, 1888. február 28.) magyar konzervatív politikus, ügyvéd, pénzügyminiszter volt.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Ghyczy Kálmán

Glavina Lajos

Glavina Lajos (Pribiszlávec (Zalaújvár), Zala vármegye, 1806. augusztus 12. - Gelse, 1885. augusztus 13.) Zala vármegye főispánja, ügyvéd, országgyűlési képviselő, gelsei földbirtokos, a "Zalavármegyei Gazdasági Egyesület" elnöke, A zalai Deák-párt elnöke.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Glavina Lajos

Gozsdu Manó

Gozsdu Manó, vagy Gozsdu Emánuel (Nagyvárad, 1802. február 9. – Pest, 1870. február 3.) magyarországi román jogász, politikus, mecénás.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Gozsdu Manó

Grand Hotel Aranybika

A Grand Hotel Aranybika Debrecen és Magyarország egyik legpatinásabb szállodája.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Grand Hotel Aranybika

Grünwald Juda

260px Grünwald Juda (Berezove (ma Ukrajna), 1849 – Szatmárnémeti, 1920.) haszid rabbi, Szatmárnémeti ortodox főrabbija, nagy hírű Talmud-tudós, akinek sírjához máig rendszeresen zarándokolnak a szatmári haszidok Szatmárnémetibe.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Grünwald Juda

Greguss Gyula

Vasárnapi Ujságban Greguss Gyula (Eperjes, 1829. december 3. – Pest, 1869. szeptember 5.) magyar természettudós, műfordító, a pesti evangélikus gimnázium igazgató-tanára, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság tagja.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Greguss Gyula

Grimm Rezső

Grimm Rezső (Pest, 1832. december 13. – Budapest, 1885. március 6.) magyar festő és grafikus.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Grimm Rezső

Gyárfás Jenő

Gyárfás Jenő (Sepsiszentgyörgy, 1857. április 6. – Sepsiszentgyörgy, 1925. december 3.) magyar író, festő és grafikus.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Gyárfás Jenő

Györfi Sándor (szobrász)

Györfi Sándor (Karcag, 1951. május 28. –) Kossuth-díjas magyar szobrász és éremművész.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Györfi Sándor (szobrász)

Györgyi Giergl Alajos

''Hármas gyermekarckép, a Czóbel gyermekek, 1857'' ''Bencsik Mária arcképe, 1854'' ''Deák Szidónia arcképe, 1861'' Györgyi Giergl Alajos (Pest, 1821. március 15. – Pest, 1863.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Györgyi Giergl Alajos

Győr

Győr (latinul Arrabona, Jaurinum, németül Raab, horvátul Jura, Đura) megyei jogú város Magyarországon.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Győr

Győr oktatási élete

Győr dinamikusan fejlődő település.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Győr oktatási élete

Győr története

Az Apátúr-ház (Xántus János Múzeum) Győr Magyarország legrégibb múltra visszatekintő városai közé sorolható, és egyike azoknak a városainknak, melyek kialakulásuktól fogva folyamatosan fontos szerepet töltenek be.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Győr története

Habsburg–Lotaringiai József Károly főherceg

Habsburg–Lotaringiai József Károly (ismert még mint Ausztriai József Károly főherceg, korabeli ragadványnevén „Palatinus Jóska”) (Pozsony, Osztrák Császárság, 1833. március 2. – Fiume, Ausztria–Magyarország, 1905.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Habsburg–Lotaringiai József Károly főherceg

Habsburg–Lotaringiai-ház

A Habsburg–Lotaringiai-ház (ismert még mint Ausztria–Lotaringiai-ház) egy 1736-ban, a Habsburg-házból származó Mária Terézia főhercegnő (később királynő és császárné) és a Lotaringiai-házból származó Ferenc István herceg (később császár) házasságával alapított uralkodócsalád, amelynek tagjai többek között a Szent Római Birodalom (Német-római Birodalom) császárai, osztrák császárok, német királyok, magyar királyok és cseh királyok, valamint toscanai nagyhercegek voltak.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Habsburg–Lotaringiai-ház

Halász Dezső

Halász Dezső (Nagyvárad, 1835. október 2. – Pécel, 1910. szeptember 29.) költő, a magyar földhitelintézet tisztviselője.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Halász Dezső

Halász Imre (hírlapíró)

Halász Imre (Kolta, 1841. október 12. – Budapest, 1918. március 7.) magyar hírlapíró, az egykori Pesti Napló és Pester Lloyd című lapok nagy tekintélyű munkatársa.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Halász Imre (hírlapíró)

Határozati Párt

A Határozati Párt az 1861-es magyarországi országgyűlésen Teleki László vezetésével létrejött politikai csoportosulás volt, amely a tanácskozás eredményének kifejezésére a hagyományos uralkodóhoz intézett felirat helyett a határozati forma mellett érvelt.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Határozati Párt

Háczky család

A csengeri Háczky család egy tekintélyes Győr-, Vas- és Zala vármegyei nemesi származású család.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Háczky család

Híres személyek epitheton ornansai

Híres személyek állandósult, díszítő jelzői, azaz epitheton ornansai (ábécésorrendben, névelőket figyelmen kívül hagyva).

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Híres személyek epitheton ornansai

Hegyi Énok

Hegyi Énok (Ságod, Zala vármegye, 1808. szeptember 13. – Ságod, 1856. március 16.) ügyvéd, alszolgabíró, táblabíró, 1848-as honvédfőhadnagy, földbirtokos.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Hegyi Énok

Herczeghy Mór

Herczeghy Mór (Princz Mór, Pest, 1815. augusztus 19. – Bécs, 1884. december 23.) orvosdoktor, katonaorvos, író.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Herczeghy Mór

Hertelendy Anna

Hertelendi és vindornyalaki Hertelendy Anna (Bucsu, Vas vármegye, 1743. szeptember 9. – Kehida, Zala vármegye, 1803. október 3.) földbirtokosasszony, nemes Deák Gábor (1730-1788) táblabíró felesége.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Hertelendy Anna

Hertelendy család

A hertelendi és vindornyalaki '''Hertelendy család''' címere Hertelendi és vindornyalaki '''Hertelendy Gábor''' (1742–1820) császári és királyi huszár altábornagy 1808-ban Hertelendy Andor (1857–1907) tulajdona volt.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Hertelendy család

Hertelendy Ferenc

Hertelendi és vindornyalaki Hertelendy Ferenc Szerafin Mihály (Lesencetomaj, Zala vármegye, 1859. szeptember 13. – Lesencetomaj, Zala vármegye, 1919. május 19.), főrendiház tagja, zalai és később temesi főispán, a "Zalamegyei Gazdasági Egyesület" elnöke, földbirtokos, vármegyei bizottsági tag.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Hertelendy Ferenc

Hertelendy György (alispán)

Hertelendi és vindornyalaki Hertelendy György (Vindornyalak, Zala vármegye, 1764. november 7. – Vindornyalak, 1831. október 28.), Zala vármegye alispánja, táblabírája, földbirtokos.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Hertelendy György (alispán)

Hertelendy József

Vitéz hertelendi és vindornyalaki Hertelendy József Boldizsár Ferenc (Vindornyalak, Zala vármegye, 1889. december 9. – Zalaegerszeg, 1933. június 27.), zalai szolgabíró, megyebizottsági tag, földbirtokos, tartalékos főhadnagy, virilista.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Hertelendy József

Hertelendy Kálmán

Hertelendi és vindornyalaki Hertelendy Kálmán Rudolf (Zalaegerszeg, 1820. március 28. – Lesencetomaj, Zala vármegye, 1875. november 18.) honvédszázados, országgyűlési képviselő, Zala vármegye főispánja, földbirtokos, a "Zalavármegyei Gazdasági Egyesület" ügyvezető elnöke.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Hertelendy Kálmán

Hertelendy Károly

Hertelendi és vindornyalaki Hertelendy Károly Borromeus (Nagykanizsa, Zala vármegye, 1786. október 12. – Lesencetomaj, Zala vármegye, 1861. november 5.), Zala vármegye alispánja, országgyűlési követ, főszolgabíró, földbirtokos.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Hertelendy Károly

Hieronymi Károly

Kerepesi temetőben (29/2-1-1. sarok). Kivitelezője Schmidt Gyula. Hieronymi Károly (Buda, 1836. október 1. – Budapest, 1911. május 4.) magyar politikus, mérnök.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Hieronymi Károly

Hodobay Sándor

Hodobay Sándor (Eperjes, 1880. november 21. – Abony, 1957. február 16.) jogász, Miskolc polgármestere.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Hodobay Sándor

Hollán Ernő

Kislődi Hollán Ernő, teljes nevén Hollán György Ernő János (Szombathely, 1824. január 13. – Budapest, 1900. május 28.) magyar hadmérnök, altábornagy, államtitkár, főrendiházi tag, valóságos belső titkos tanácsos, az MTA tagja, a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet alapítója és első elnöke.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Hollán Ernő

Holló Barnabás

Farmosi Holló Barnabás (Alsóhangony, 1865. május 16. – Budapest, 1917. november 2.) szobrászművész.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Holló Barnabás

Homeopátia

A homeopátia (a görög ὅμοιος, homoiosz.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Homeopátia

Homicskó Atanáz

Homicskó Atanáz, Homicskó Aftanáz Tódor (Nagyberezna, 1864. május 14. – Budapest, 1916. november 2.) grafikus, karikaturista, festőművész, orvos.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Homicskó Atanáz

Horizont (könyvsorozat)

Horizont a bukaresti Irodalmi Könyvkiadó magyar osztálya által 1965 júniusában indított s 1970-től a Kriterion Könyvkiadó gondozásában folytatott világirodalmi könyvsorozat.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Horizont (könyvsorozat)

Horvát Boldizsár

Horvát Boldizsár szobra Szombathelyen (1907) Horvát Boldizsár (olykor Horváth) (Szombathely, 1822. január 1. – Budapest, 1898. október 28.) magyar író, költő, jogtudós, politikus, igazságügy-miniszter az Andrássy-kormányban.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Horvát Boldizsár

Horvát István (történész)

Horvát István (Székesfehérvár, 1784. május 3. – Pest, 1846. június 13.) magyar történész, bölcsészdoktor, egyetemi tanár, a 19.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Horvát István (történész)

Horváth Döme

Horváth Döme (Kecskemét, 1819. október 16. – Kecskemét, 1899. február 14.) író, jogász, országgyűlési képviselő, királyi ítélőtáblai tanácselnök, Horváth Cirill József filozófus, egyetemi tanár testvéröccse.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Horváth Döme

Horváth János (zalabéri)

Zalabéri Horváth János Nepomuk György István (Zalabér, 1788. január 23. - Kőszeg, 1853. augusztus 1.) Zala vármegye alispánja, országgyűlési követe, királyi kamarás, nagybirtokos.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Horváth János (zalabéri)

Huszár Adolf

A Petőfi-szobor (Budapest V. kerület, Petőfi-tér) Bem-szobor (Marosvásárhely) Eötvös József-szobor (Budapest V. kerület, Eötvös tér) Donáth Gyula ''Párka'' című szobra, 1889 Huszár Adolf (Szentjakabfalva (Besztercebánya), 1843.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Huszár Adolf

I. Ferenc József magyar király

I.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és I. Ferenc József magyar király

Ibafa

Ibafa község Baranya vármegyében, a Szigetvári járásban.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Ibafa

Igazságügyi Minisztérium

Az Igazságügyi Minisztérium Magyarország egyik minisztériuma.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Igazságügyi Minisztérium

Iharosberény

Iharosberény község Somogy vármegyében, a Csurgói járásban, a Zalaapáti-hát területén.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Iharosberény

Inkey-kastély (Iharosberény)

Az Inkey-kastély Iharosberényben, Somogy vármegyében található.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Inkey-kastély (Iharosberény)

Ioan Pușcariu

Lovag (Cavaler) Ioan Pușcariu (Szohodol, 1824. október 10. – Törcsvár, 1911. december 24.) román jogász, politikus, történész.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Ioan Pușcariu

Iosif Hodoș

Iosif Hodoș (Hodoșiu) (Mezőbánd, 1829. október 20. – Nagyszeben, 1880. december 9.) román politikus.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Iosif Hodoș

Jakabfalvy András

Jakabfalvai Jakabfalvy András (Buda, 1804. december 4. – Gagybátor, 1859. március 1.) ügyvéd, táblabíró, földbirtokos, országgyűlési követ.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Jakabfalvy András

Január 28.

Névnapok: Károly, Karola + Aglent, Ágnes, Agnéta, Amadé, Amadea, Amadeusz, Amadó, Amál, Amália, Amilla, Apol, Apolka, Apollónia, Efraim, Gréta, Gréte, Grétea, Gyula, Inez, Manassé, Manfréd, Manfréda, Margit, Margita, Margitta, Margó, Péter, Pető, Tamás.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Január 28.

Janzer Frigyes

Janzer Frigyes (Budapest, 1939. március 4. –) Munkácsy Mihály-díjas magyar éremművész, szobrász, érdemes művész.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Janzer Frigyes

Járás

Magyarország járásai a 2013. január 1-jétől a 218/2012. (VIII. 13.) számú kormányrendelet szerint A járás a vármegye részét alkotó, annak felosztásával kialakított, települések meghatározott csoportját magába foglaló közigazgatási területi egység Magyarországon.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Járás

Jászi Viktor

Jászi Viktor (eredeti neve: Jakubovits Viktor; 1881-ig) (Nagykároly, 1868. június 3. – Debrecen, 1915. február 25.) a magyar közjog nyilvános rendes tanára, a Magyar Jogászegylet és a Társadalomtudományi Társaság igazgató-választmányának tagja, Debrecen szabad királyi város törvényhatósági bizottságának s a Tiszántúli Református Egyházkerület közgyűlésének tagja; jogász, egyetemi tanár.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Jászi Viktor

Jókai Mór

Díszmagyarban bélyegkép Ásvai Jókay Móric, közismertebb nevén Jókai Mór (Komárom, 1825. február 18. – Budapest, Erzsébetváros, 1904. május 5.) a márciusi ifjak egyike, regényíró, a „nagy magyar mesemondó”, országgyűlési képviselő, főrendiházi tag, a Magyar Tudományos Akadémia igazgató-tanácsának tagja, a Szent István-rend lovagja, a Kisfaludy Társaság tagja, 1876-tól 1903-ig a Petőfi Társaság elnöke, a Dugonics Társaság tiszteletbeli tagja.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Jókai Mór

József Attila Városi Könyvtár és Múzeum

A makói József Attila Városi Könyvtár és Múzeum a városi könyvtár és múzeum egyesülésével jött létre 2013-ban.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és József Attila Városi Könyvtár és Múzeum

Július 8.

Névnapok: Ellák + Annaliza, Arnolda, Csatád, Csatár, Csató, Edgár, Eperke, Erzsébet, Estilla, Eszter, Eugén, Gellén, Iza, Izabella, Jenő, Karsa, Kelli, Kilény, Kilián, Kiliána, Liza, Periklész, Priszcilla, Szabella, Teréz, Tereza, Teréza, Terézia, Teri, Terka, Tessza, Zsóka.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Július 8.

Jogok Pártja

A Jogok Pártja egy horvát nacionalista politikai párt volt az Osztrák Császárság, majd az Osztrák–Magyar Monarchia részét képező a Horvát-Szlavón Királyságban, majd a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságban.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Jogok Pártja

Josef Kriehuber

Josef Kriehuber (helyenként Joseph Kriehuber, magyarosan Kriehuber József) (Bécs, 1800. december 14. – Bécs, 1876. május 30.) osztrák festő, litográfus, a bécsi biedermeier kedvelt és jellegzetes képviselője.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Josef Kriehuber

Julia Pardoe

Julia Pardoe (Beverley, (Yorkshire), 1806. december 4. – London, 1862. november 26.) angol írónő.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Julia Pardoe

Kautz Gyula

Kautz Gyula (Győr, 1829. november 5. – Budapest, 1909. március 27.) magyar közgazdász, jogi doktor, valóságos belső titkos tanácsos.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Kautz Gyula

Káli Nagy Elek

Káli Nagy Elek (Kolozsvár, 1816. január 13. – Kolozsvár, 1878. január 7.) jogász, reformpolitikus, miniszteri tanácsos, országgyűlési követ, főkormányszéki tanácsos, országgyűlési képviselő, unitárius egyházi főgondnok.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Káli Nagy Elek

Kétszáz magyar forint (érme, 1994)

Az érme elő- és hátlapja Az 1994-től vert ezüst kétszáz forintos érme egy forgalomból kivont forgalmi forintérme, melyet 1994-1998 között vertek (1996 kivételével).

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Kétszáz magyar forint (érme, 1994)

Kónyi Manó

Kónyi Manó, 1866-ig Kohn Emánuel (Kaposvár, 1842. október 9. – Budapest, 1917. december 24.) magyar gyorsíró, újságíró, lapszerkesztő.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Kónyi Manó

Kölcsey Ferenc

Kölcsey Ferenc (Sződemeter, 1790. augusztus 8. – Szatmárcseke, 1838. augusztus 24.) magyar költő, politikus és nyelvújító, a Magyar Tudós Társaság, majd Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja, a Kisfaludy Társaság alapító tagja, a nemzeti himnusz költője.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Kölcsey Ferenc

König Róza

König Róza (Komárom, 1825. március 9. – Budapest, 1904. május 10.) színházi kórus-énekesnő, fordító, előbb Egressy Béni, majd Csengery Antal felesége.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és König Róza

Közigazgatási Palota (Marosvásárhely)

A marosvásárhelyi Közigazgatási Palota (Maros Megyei Főispánság, románul Palatul Prefecturii) épületét Bernády György polgármester kérésére építették 1905–1907 között.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Közigazgatási Palota (Marosvásárhely)

Kúria (bíróság)

A Kúria, 1945-ig Magyar Királyi Kúria, majd Magyar Kúria, Legfelsőbb Bíróság, 2011-től ismét Kúria a legfőbb bírósági fórum Magyarországon, amelynek alapvető feladata a legfelsőbb szintű ítélkezés és az egységes bírói jogalkalmazás biztosítása.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Kúria (bíróság)

Keglevich Stefánia

Buzini gróf Keglevich Stefánia (Stephanie, házassága után Beniczky Ödönné) (Buda, 1831. január 19. – Budapest, 1878. január 16.) magyar úrhölgy.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Keglevich Stefánia

Kehidakustány

Kehidakustány község Zala vármegyében, a Zalaszentgróti járásban.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Kehidakustány

Kemény Gábor (politikus, 1830–1888)

Magyargyerőmonostori báró Kemény Gábor (Csombord, 1830. július 9. – Ajnácskő, 1888. október 23.) gazdaságpolitikus, publicista, a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd tiszteleti tagja.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Kemény Gábor (politikus, 1830–1888)

Kemény Zsigmond

Magyargyerőmonostori báró Kemény Zsigmond (Alvinc, 1814. június 12. – Pusztakamarás, 1875. december 22.) magyar író, publicista, politikus.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Kemény Zsigmond

Kerektemplom (Balatonfüred)

A római katolikus Kerektemplom Balatonfüreden épült a 19. században épült klasszicista stílusban.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Kerektemplom (Balatonfüred)

Kereszténydemokrácia a Kárpát-medencében

A kereszténydemokrácia a 20. század közepén megjelenő eszmerendszer, amely a második világháború után nyert teret elsősorban Nyugat-Európában, gyökerei pedig az a 19. század derekára nyúlnak vissza.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Kereszténydemokrácia a Kárpát-medencében

Kerkapoly István

Kerkapoly István (Balatonudvari, Zala vármegye, 1789. március 26. - Mihályfa, Zala vármegye, 1848. március 10.) Zala vármegye alispánja, országgyűlési követe.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Kerkapoly István

Kerkapoly Károly

Kerkapoly Károly (néhol Kerkápoly Károly) (Szentgál, 1824. május 13. – Budapest, 1891. december 31.) jogi doktor, pénzügyminiszter, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Kerkapoly Károly

Kerkapoly Mór

Kerkapolyi Móric, néhol Kerkápoly (Kővágóörs, Zala vármegye, 1821. december 10. –Szenttamás-puszta, Zala vármegye, 1888. március 26.) jogász, 1848-as szabadságharc őrnagy, országgyűlési képviselő, földbirtokos, a "Zalavármegyei Gazdasági Egyesület" tagja.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Kerkapoly Mór

Kern Hermann Ármin

Kern Hermann Ármin (Liptóújvár, 1838. március 14. – Maria Enzersdorf, 1912. január 16.) festőművész.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Kern Hermann Ármin

Keszeg (település)

Keszeg (szlovákul Keseg) község Nógrád vármegyében, a Rétsági járásban.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Keszeg (település)

Kiegyezés

A kiegyezés, avagy osztrák–magyar kiegyezés (németül: Österreichisch-Ungarischer Ausgleich) a Habsburg-uralkodóház, pontosabban annak feje, I. Ferenc József és a Deák Ferenc és Andrássy Gyula gróf vezette magyar tárgyalódelegáció között 1867 elején született megállapodások összefoglaló elnevezése, amelyek az Osztrák Birodalom és a Magyar Királyság között fennálló politikai, jogi és gazdasági kapcsolatokat rendezték.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Kiegyezés

Kincsem (versenyló)

Kincsem (Kisbér, 1874. március 17. – Kisbér, 1887. március 17.) többszörös díjnyertes, Magyarországon tenyésztett, angol telivér szülőktől származó versenyló, a magyar lósport és lótenyésztés büszkesége.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Kincsem (versenyló)

Kisfaludy Sándor

A '''Kisfaludy család''' címere Kisfaludi Kisfaludy Sándor Ignác Mihály (Sümeg, 1772. szeptember 27. – Sümeg, 1844. október 28.) magyar költő, császári katonatiszt.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Kisfaludy Sándor

Kiskastély (Zalaszentgrót)

A zalaszentgróti Kiskastély a Zala közelében, a „nagykastélytól”, vagyis a Batthyány-kastélytól keletre található.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Kiskastély (Zalaszentgrót)

Kiss Károly (katonatiszt)

Kiss Károly (Buda, 1793. augusztus 12. – Pest, 1866. február 17.) katonatiszt, hadtudós, hadtörténész, költő, író, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Kiss Károly (katonatiszt)

Klasszicista építészet Magyarországon

Pollack Mihály: Magyar Nemzeti Múzeum Az esztergomi bazilika Festetics-kastély, Dég A klasszicista építészet Magyarországon egy kicsit később kezdett kibontakozni, mint az Európa nyugati felén jelentkező klasszicizmus.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Klasszicista építészet Magyarországon

Klauzál Gábor

Szlavoviczi Klauzál Gábor (Pest, 1804. november 18. – Kalocsa, 1866. augusztus 3.) reformkori magyar politikus, miniszter.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Klauzál Gábor

Kolozsvár emléktáblái

Kolozsváron sok emléktábla található, amely a magyar történelem és kultúra eseményeire emlékeztet.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Kolozsvár emléktáblái

Komor Gyula

Komor Gyula, született Kohn Gyula (Pest, 1867. február 3. – Budapest, 1943. december 23.) író, színikritikus, dramaturg.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Komor Gyula

Korizmics László

Időskori arcképe Aggszentpéteri Korizmics László (Aggszentpéter, Fejér vármegye, 1816. március 29. – Kistétény, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye, 1886. október 5.) mezőgazdász, agrárpolitikus, az MTA tiszteleti tagja (1858).

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Korizmics László

Kossuth Ferenc

Kossuth Lajos és fiai, jobbra Ferenc Udvardi és kossuti Kossuth Ferenc (teljes nevén Kossuth Ferenc Lajos Ákos, Pest, 1841. november 16. – Budapest, Lipótváros, 1914. május 25.) Kossuth Lajos idősebbik fia, hídépítő mérnök, politikus, országgyűlési képviselő.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Kossuth Ferenc

Kossuth Lajos

Udvardi és kossuthfalvi Kossuth Lajos (Monok, 1802. szeptember 19. – Torino, Olaszország, 1894. március 20.) magyar államférfi, a Batthyány-kormány pénzügyminisztere, a Honvédelmi Bizottmány elnöke, Magyarország kormányzó-elnöke.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Kossuth Lajos

Kossuth Lajos tér (Budapest)

A Kossuth Lajos tér az Országházzal együtt a magyar államiság egyik szimbolikus helye és hazánk modernkori történelmének egyik fontos tanúja, méltán nevezhető a „nemzet főterének”, ahol II.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Kossuth Lajos tér (Budapest)

Kossuth tér (Kaposvár)

Légi felvétel a térről, még 2003-as felújítása előttről Kossuth Lajos szobra és az egykori Pénzügyi Palota Városháza székesegyház A Dorottya-ház A Haza Kis Polgárainak épülete A Kossuth tér Kaposvár főtere.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Kossuth tér (Kaposvár)

Kossuth tér (Pécs)

A Kossuth tér Pécs történelmi belvárosának déli részén elhelyezkedő tér, melyet nyugaton az Irgalmasok utcája, északon az Irgalmas Kórház és a okmányirodát magában foglaló tömb, keleten a Fürdő utca, délen pedig a Konzum Áruház és Irodaház határol.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Kossuth tér (Pécs)

Kovách László (politikus)

Visontai Kovách László (Gyöngyös, 1827. október 26. – Abbázia, 1889. május 7.) országgyűlési képviselő, a képviselőház háznagya, főjegyző.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Kovách László (politikus)

Kovács Ferenc (politikus, 1823–1895)

Kovács Ferenc (Hódmezővásárhely, 1823. május 11. – Tiszafüred, 1895. augusztus 5.) politikus, jogász, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Kovács Ferenc (politikus, 1823–1895)

Kovács Mihály (festő)

Kovács Mihály (Tisza-Abád-Szalók, 1819. július 18. – Budapest, 1892. augusztus 3.) magyar festőművész, az akadémikus stilus egyik tehetséges képviselője.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Kovács Mihály (festő)

Kovács Sebestény Endre (sebész, 1814–1878)

Id.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Kovács Sebestény Endre (sebész, 1814–1878)

Krasznay Gábor

Krasznay Gábor olajfestménye Krasznay Gábor Imre (1821-1890), ügyvéd, megyei főjegyző, honvédszázados, Szabolcs megye honvédegyletének elnöke és Nyíregyháza polgármestere (1873-1890).

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Krasznay Gábor

Kun Béla (újságíró)

Kun Béla, olykor Kún (Nagyvárad, 1878. november 3. – Hódmezővásárhely, 1954. május 12.) magyar újságíró, lapszerkesztő, főispán, Hódmezővásárhely kezdetben Justh-párti, majd kisgazdapárti országgyűlési képviselője.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Kun Béla (újságíró)

Kun Béla (jogász, 1845–1896)

Kókai Kun Béla (Gagybátor, 1845. július 29. – Budapest, 1896. július 18.) református jogakadémiai tanár.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Kun Béla (jogász, 1845–1896)

Kurtapataki Szent Péter és Szent Pál-kápolna

A kurtapataki kápolna Szent Péter és Szent Pál apostolok tiszteletére épült, ahol minden hónap második vasárnapján, a nagy ünnepek (húsvét, karácsony, pünkösd) másodnapján és a kápolna búcsúnapján, június 29-én tartanak szentmisét.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Kurtapataki Szent Péter és Szent Pál-kápolna

Kvártélyház

A Kvártélyház Németh János ''Szala vármegyei koronaőrző'' című műve a Kvártélyház utcafrontján. A zalaegerszegi Kvártélyház Mária Terézia rendeletére az átvonuló katonák szálláshelyéül 1765-ben épült.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Kvártélyház

Landau Leó Rafael

Landau Leó Rafael (Brody, Galícia, 1797. – Budapest, 1882. október 16.) zsidó tudós, bankár, filozófiai író és magánzó Budapesten.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Landau Leó Rafael

Lasz Samu

Lasz Samu (Szergény, Vas vármegye, 1859. december 18. – Budapest, 1930. június 8.) geográfus, földrajzi író, állami főgimnáziumi tanár.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Lasz Samu

Lőw Immánuel

Lőw Immánuel (Szeged, 1854. január 20. – Budapest, 1944. július 19.) magyarországi zsidó hittudós, 1878-tól haláláig, 66 éven keresztül szegedi főrabbi, orientalista, művelődéstörténeti író.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Lőw Immánuel

Leövey Klára

Lövői és lövőpetri Leövey Klára (olykor Löwey vagy Lövei) (Máramarossziget, 1821. március 25. – Budapest, 1897. április 8.) a magyar nőnevelés egyik úttörője, író, újságíró.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Leövey Klára

Lebó Ferenc

Lebó Ferenc (Szarvas, 1960. november 9. –) Munkácsy Mihály-díjas magyar érem- és szobrászművész, érdemes művész.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Lebó Ferenc

Lendva

Lendva (korábban Alsólendva, Alsólindva,, korábban Dolnja Lendava,,, korábban Unter-Limbach) város és a hasonló nevű község székhelye Szlovéniában, a Pomurska régióban.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Lendva

Lenhossék József

A Pesti Egyetem Orvostudományi Karának egyetemi tanárai 1863-ban. Balról jobbra állnak (1) Diescher János, (2) Wagner János, (3) Arányi Lajos, (4) Semmelweis Ignác (kezeit keresztben tartja), (5) Lippay Gáspár, (6) Lenhossék József, (7) Jendrássik Jenő, (8) Nedelkó Döme, (9) Linzbauer Ferenc, (10) Wachtel Dávid, (11) Stockinger Tamás.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Lenhossék József

Lenz család (budapesti déligyümölcs-nagykereskedő)

Lenz család címere '''Lenz János''' Nepomuk (1843–1913) nagykereskedő, a ''Lenz testvérek'' cég társtulajdonosa, a Ferenc József-rend lovagja '''Lenz Gyula''' (1848-1910), nagykereskedő, a ''Lenz testvérek'' déligyümölcs kereskedő cég társtulajdonosa, bérház tulajdonos Lenz Gyuláné '''Gömöry Anna''' Mária Etelka (1874-1946), Lenz József édesanyja.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Lenz család (budapesti déligyümölcs-nagykereskedő)

Liberalizmus

A liberalizmus, más néven szabadelvűség, a szabadságot jelentő liberty szó után alapvetően a személyes szabadságon és törvény előtti egyenlőségen alapul, vagyis a szabad gondolatok széles spektrumát jelentő eszmerendszer, melyek közös vonása, hogy az egyén szabadságát jelölik meg mint legfontosabb politikai célt.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Liberalizmus

Liszt Ferenc

Liszt Ferenc (világszerte használt német nevén Franz Liszt; Doborján, 1811. október 22. – Bayreuth, 1886. július 31.) magyar zeneszerző, zongoraművész, karmester és zenetanár, a 19. századi romantika egyik legjelentősebb zeneszerzője.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Liszt Ferenc

Liszt Ferenc utca (Győr)

A Curia Nobilitaris A Liszt Ferenc utca Győr óvárosában található, a Széchenyi tér délkeleti sarkától egészen a Belváros keleti pereméig húzódik.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Liszt Ferenc utca (Győr)

Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem (röviden: LFZE vagy Zeneakadémia) a magyar zenei felsőoktatás intézménye, mai épülete pedig egyike a legismertebb épületeknek Budapest VI. kerületében, mely egyúttal a hazai hangversenyélet egyik legjelentősebb helyszíne.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem

Liszt Ferenc zongoradarabjai

Míg Liszt más műfajban szerzett művei egy-egy jól körülhatárolható alkotói korszakához köthetők, addig zongoraművei végigkísérik a egész életét.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Liszt Ferenc zongoradarabjai

Magyar hadtörténet

A magyar hadtörténet négy nagy korszakra osztható.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Magyar hadtörténet

Magyar jogász akadémikusok listája

A szócikk egybegyűjti azon akadémiai levelező-, rendes-, igazgatósági-, külső-, tiszteleti-, és pártoló tagok listáját, akik jogászként (vagy jogi végzettséggel, de nem jogászi minőségben) tudományos tevékenységet fejtettek ki, továbbá jogtudósok, jogtörténészek, vagy egyházjogászok, valamint kivételképpen gyakorló jogászok voltak, illetve itt szerepelnek azon, fentebbi feltételek valamelyikének megfelelő személyek, akik jelenleg akadémikusok.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Magyar jogász akadémikusok listája

Magyar nemesség

Barabás Miklós festőművész ''Előkelő hölgy portréja'' című 1860-as munkája A magyar nemesség vagy magyar arisztokrácia, a magyar történelem során a feudális előjogokkal rendelkező uralkodó nemesi társadalmi osztály volt a Magyar Királyságban.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Magyar nemesség

Magyar Nemzeti Bank

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Magyarország központi bankja.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Magyar Nemzeti Bank

Magyar postabélyegeken ábrázolt személyek listája

Deák Szidónia (1967) Maróthi György (1938) Hatvani István (1938) Ez a lista a magyar postabélyegeken ábrázolt személyek nevét tartalmazza betűrendben.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Magyar postabélyegeken ábrázolt személyek listája

Magyar retorikatörténet

A magyar retorika története a retorika művelésének és tanításának története.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Magyar retorikatörténet

Magyar történelem

Magyar történelem alatt a magyar nép és Magyarország történetét értjük.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Magyar történelem

Magyar történelmi arcképek

A Magyar történelmi arcképek (németül Historische Ungarische Bildnisse) Liszt Ferenc S.205-ös műjegyzékszámú zongoradarab-sorozata, amelyben a komponista a magyar történelem és kultúra néhány jelentős alakjának (sorrendben Széchenyi István, Eötvös József, Vörösmarty Mihály, Teleki László, Deák Ferenc, Petőfi Sándor, Mosonyi Mihály) a zenei arcképét festette meg.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Magyar történelmi arcképek

Magyar vonatkozású kisbolygók listája

Az alábbi táblázat sorszám szerinti sorrendben tartalmazza a Magyarországon felfedezett, valamint a magyar (vagy magyar származású) kutatók által felfedezett kisbolygókat.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Magyar vonatkozású kisbolygók listája

Magyar–Lengyel Egyesület körlevele (1915)

A Magyar–Lengyel Egyesület körlevele felhívás volt minden magyar törvényhatósági jogú városhoz és megyéhez azért, hogy lépjenek fel a magyar országgyűlésnél Lengyelország függetlensége és a lengyel nemzet szabadsága érdekében.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Magyar–Lengyel Egyesület körlevele (1915)

Magyarország és Lengyelország kapcsolatai

Az 1300-as években készült díszcsat pár az akkori lengyel és magyar címerekkel. Feltehetően Piast Erzsébet magyar királyné tulajdonát képezték Lengyel és magyar zászlók Budapesten a Kossuth téren, 2014.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Magyarország és Lengyelország kapcsolatai

Magyarország gazdasága 1989-től

Magyarország gazdasági rendszere a 21. században az Alaptörvény szerint a tisztességes piaci versenyre és a mindenkinek járó, államilag garantált minimális gazdasági biztonságra épülő szociális piacgazdaság.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Magyarország gazdasága 1989-től

Magyarország honvédelmi minisztereinek listája

Magyarország honvédelmi minisztereinek, hadügyminisztereinek, hadügyi népbiztosainak listája 1848.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Magyarország honvédelmi minisztereinek listája

Magyarországi országgyűlési választások

Választási eredmények kivetítése 2006-ban Ez a szócikk a magyarországi országgyűlési képviselők választásáról szól.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Magyarországi országgyűlési választások

Mailáth Antal (főkancellár)

Székhelyi gróf Mailáth Antal (másként: Majláth; Buda, 1801. június 13. – Bécs, 1873. május 14.) udvari főkancellár, valóságos belső titkos tanácsos, államminiszter, főrendiházi tag.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Mailáth Antal (főkancellár)

Marchal József

Idősebb Marchal József (Hattigny, Franciaország 1832 – Vác-Deákvár, 1914) szakácsmester, konyhafőnök és szállodatulajdonos.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Marchal József

Marosvásárhely

Marosvásárhely – piac a főtéren Marosvásárhely (– a második világháború utáni, rendszerváltás előtti román helyesírás szerint Tîrgu-Mureș,, erdélyi szász nyelven Nai Muark) municípium Romániában, Maros megyében.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Marosvásárhely

Marton József (alszolgabíró)

Nemesnépi Marton József (Andráshida, Zala vármegye, 1797. április 5. – Andráshida, Zala vármegye, 1858. július 16.) jogász, táblabíró, andráshidai birtokos, egerszegi, majd zalalövői alszolgabíró.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Marton József (alszolgabíró)

Marton László (szobrász)

Marton László (Tapolca, Zala vármegye, 1925. november 5. – Budapest, 2008. október 5.) Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész, érdemes és kiváló művész.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Marton László (szobrász)

Mauzóleum

Tádzs Mahal A mauzóleum nagy, díszes síremlék.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Mauzóleum

Május 25.

Névnapok: Orbán + Bagita, Bársonyka, Bedecs, Bedő, Csatád, Gergely, Gergő, Gerő, Györe, György, Györk, Györke, Madlen, Madléna, Magda, Magdaléna, Magdó, Magdolna, Mahália, Márk, Márkus, Marléne, Megara, Szofi, Szófia, Urbána, Zsófi, Zsófia.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Május 25.

Május 28.

Névnapok: Csanád, Emil + Agmánd, Ágost, Ágosta, Ágoston, Agrippa, Bod, Elmira, Germán, Kara, Karád, Karcsa, Karsa, Lucián, Perjámos, Uránia, Vilhelma, Vilhelmina, Viliam, Vilma, Vilmos.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Május 28.

Mészáros Lázár

Pacséri Mészáros Lázár Ferenc Xavér József (Baja, 1796. február 20. – Titley, Anglia, 1858. november 16.) honvéd altábornagy, hadügyminiszter.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Mészáros Lázár

Melocco Miklós

Szent István megkoronázása, Esztergom Belváros A Páneurópai piknik emlékműve, a sopronpusztai emlékparkban Melocco Miklós (Róma, 1935. április 3. –) Magyar Corvin-lánccal és a Nemzet Művésze címmel kitüntetett Kossuth-díjas szobrászművész, érdemes művész.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Melocco Miklós

Mezey Albert

Mezey Albert (Erdély, 1844. augusztus 14. – Zilah, 1914. február 26.) királyi kúriai bíró.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Mezey Albert

Mezey Lajos (festő)

Mezey Lajos, (Nagyvárad, 1820. október 3. – Nagyvárad, 1880. július 29.) magyar festőművész, fotográfus.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Mezey Lajos (festő)

Mikó Imre (politikus)

Gróf hídvégi Mikó Imre (Zabola, 1805. szeptember 4. – Kolozsvár, 1876. szeptember 16.) erdélyi magyar államférfi, művelődés- és gazdaságpolitikus, történész.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Mikó Imre (politikus)

Mikes János (főrend)

Zabolai Mikes János, gróf (1804. november 9. – Budapest, 1880. október 1.) politikus, országgyűlési képviselő, főrendiházi tag, mecénás.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Mikes János (főrend)

Miniszterelnök

A magyar miniszterelnök pecsétje 1848-ban A miniszterelnök egy kormányfői tisztség, melynek betöltője az adott országban a végrehajtó hatalmat irányító állami szerv, a kormány (kabinet, minisztertanács) vezetője.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Miniszterelnök

Miskolc képzőművészete

Dőry-kúria) Miskolc képzőművészete – miként az egész hazai képzőművészet – jelentős késésben volt a nyugati művészeti alkotások, kiemelkedő festő, szobrász egyéniségek tekintetében, bár mindig is volt egy-egy környezetéből kiemelkedő, de egyedül álló személyiség vagy alkotás.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Miskolc képzőművészete

Miskolc köztéri szobrai

Miskolcon számos nívós képzőművészeti alkotás található.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Miskolc köztéri szobrai

Miskolc története

Városháza, Barlangfürdő Miskolc története évre vezethető vissza, az ezt bizonyító leleteket az avasi Tűzkövesen tárták fel.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Miskolc története

Miskolci Akadémiai Bizottság

A MAB-székház az Erzsébet téren A Miskolci Akadémiai Bizottság (röviden: MAB, hivatalosan: a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Területi Bizottsága) 1979-ben jött létre.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Miskolci Akadémiai Bizottság

Mocsáry Lajos

Bocsári Mocsáry Lajos (Fülekkovácsi-Kurtánypuszta, 1826. október 26. – Andornak, 1916. január 7.) magyar közíró, politikus, országgyűlési képviselő, a 19. századi függetlenségi politika kiemelkedő alakja.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Mocsáry Lajos

Mocsáry Lajos emlékezete Erdélyben

Mocsáry Lajos emlékezete – Mocsáry Lajos (1826-1916) nevét és politikai tetteit, magatartását mindig azok tűzték zászlaikra, akik a nemzetiségi jogok kivívásáért, elismertetéséért indultak küzdelembe.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Mocsáry Lajos emlékezete Erdélyben

Morganatikus házasság

A morganatikus házasság uralkodóházak, főnemesi családok férfi tagjainak olyan egyházilag érvényes házassága, amelynél a feleség és gyermekei nem részesülnek a férj kivételes jogaiban.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Morganatikus házasság

Nagy Péter (piarista tartományfőnök)

Nagy Péter (Nagy Péter István) (Hídvég (Somogy vármegye), 1789. december 22. – Pest, 1860. május 8.) piarista áldozópap, igazgató-tanár és rendfőnök.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Nagy Péter (piarista tartományfőnök)

Nagykanizsa

Nagykanizsa országos összehasonlításban közepes méretű megyei jogú város Zala vármegyében; 14 840 hektáros kiterjedésével a megye legnagyobb közigazgatási területű települése, kiterjedése csaknem másfélszerese a megyeszékhely Zalaegerszeg területének.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Nagykanizsa

Nagykosztolány

Nagykosztolány (szlovákul Veľké Kostoľany) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Pöstyéni járásban.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Nagykosztolány

Návay Tamás

Návay Tamás bronzszobra Makón Földeáki Návay Tamás (Földeák, (akkor Csanád vármegye), 1815. december 30. – Földeák, 1879. március 29.) főispán, 1848–49-es kormánybiztos.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Návay Tamás

Németh Kálmán (szobrász)

Németh Kálmán (Podolin, Szepes vármegye, 1903. október 11. – Budapest, 1979. április 27.) szobrászművész, faszobrász, restaurátor.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Németh Kálmán (szobrász)

Népek tavasza

A párizsi forradalom A népek tavasza vagy 1848-as forradalmak 1848–1849-ben zajló forradalmi mozgalmak sorozata volt az európai országokban.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Népek tavasza

Nógrádi László (politikus)

Nógrádi László (Szombathely, 1947. szeptember 23. –) magyar mérnök, politikus, országgyűlési képviselő, miniszter.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Nógrádi László (politikus)

Nedeczky család

A '''nedeczei Nedeczky család''' címere (Siebmacher könyvéből) A nedecei ill.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Nedeczky család

Nedeczky István (földbirtokos)

Nedecei Nedeczky István (Lesencetomaj, Zala vármegye, 1832. március 22. – Biharugra, 1908. szeptember 3.) földbirtokos, 1848-as honvéd, az 1860-as években a magyarországi függetlenségi szervezkedések egyik vezetője, országgyűlési képviselő.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Nedeczky István (földbirtokos)

Nedeczky Lajos

Nedeczei Nedeczky Lajos Károly (Lesencetomaj, Zala vármegye, 1800. július 8. – Balatonederics, Zala vármegye, 1841. június 8.), Zala vármegyei földbirtokos, főszolgabíró, Zala vármegye helyettes alispánja.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Nedeczky Lajos

Nemes-ház

A Nemes-ház vagy Knoblauch-ház a kolozsvári Unió utca (22. szám) egyik műemlék épülete.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Nemes-ház

Nemeskéri Kiss család

A '''nemeskéri Kiss család''' címere (a Siebmacher féle könyvből) A nemeskéri Kiss család, egy ősi Sopron vármegyei származású igen kiterjedt nemesi család, amely több dunántúli vármegyében is virágzott.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Nemeskéri Kiss család

Nemesnépi Marton család

Nemesnépi Marton család címere (rajz) Nemesnépi Marton György (1767-1843) táblabíró, alszolgabíró, földbirtokos viaszpecsétje (kelt: 1800. október 25.). A nemesnépi Marton család egy Zala vármegyei nemesi földbirtokos család, amely a Lenti járáson fekvő Nemesnép nevű településről származik.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Nemesnépi Marton család

Nemzeti liberalizmus

A nemzeti liberalizmus egy szellemi és politikai irányzat, melynek értékrendje a nemzeti kultúra illetve az általa és benne megfogalmazott történelmi azonosságtudat és hagyomány mellett az európai szabadelvűség eszméihez és tradícióihoz kötődik.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Nemzeti liberalizmus

Nemzeti Torna Egylet

Bakody Tivadar orvos a kezdeményező, aki először javasolta, hogy a testmozgást vegyék tantárgynak az iskolákban A Pesti Torna Egylet (PTE) dísztornázása a Nemzeti Lovardában (1867) A Nemzeti Torna Egylet alapítói (1866) Bokelberg Ernő a Pesti Torna Egylet "művezetője", a kor legnevesebb tornatanára, aki elborult elmével 52 éves korában véget vetett az életénekhttp://www.sportmuzeum.hu/?id1.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Nemzeti Torna Egylet

Október 17.

Névnapok: Hedvig + Alajos, Ambos, Ambró, Hédi, Ignác, Kont, Leó, Leon, Lionel, Mályva, Margit, Margita, Margitta, Rezső, Rolf, Rudolf, Rudolfina, Salamon, Salvador, Zelinda, Zolna.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Október 17.

Orczy Béla

Báró orczi Orczy Béla (Pest, 1822. január 16. – Bécs, 1917. február 7.) magyar országbíró, politikus, miniszter, bölcseleti és jogi doktor, császári és királyi valóságos belső titkos tanácsos és kamarás.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Orczy Béla

Országgyűlés

Az Országgyűlés Magyarország parlamentje, legfőbb hatalmi és törvényhozó szerve, a népszuverenitás letéteményese.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Országgyűlés

Országos Nőképző Egyesület

Veres Pálné szobra Budapesten Az Országos Nőképző Egyesület a hazai nőnevelés ügyét előmozdító egyesület volt.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Országos Nőképző Egyesület

Osztrák–Magyar Monarchia

Az Osztrák–Magyar Monarchia, más néven Osztrák–Magyar Birodalom vagy Ausztria–Magyarország (vagy Österreich-Ungarn, vagy Rakousko-Uhersko) 1867 és 1918 között fennállt különleges, kettős (dualista) állam, pontosabban államszövetség, reálunió volt Közép-Európában.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Osztrák–Magyar Monarchia

Paál Ferenc (író)

Paál Ferenc (szül. Popper, Győr, 1904. július 20. – Budapest, 1969. július 11.) magyar író, publicista, újságíró.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Paál Ferenc (író)

Pajor Ágnes

Juhász Sándorné Pajor Ágnes, névváltozatok: J. Pajor Ágnes, Brokhen (családi néven: Brokken; Újpécs, 1862. január 16. – Budapest, 1945. január 20.) operett-énekesnő, Juhász Sándor operaénekes felesége.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Pajor Ágnes

Pajor Emília

Vindornyalaki és hertelendi Pajor Emilia, született: Pajor Emília Katalin Eleonóra, névváltozat: Emma (Pest, 1850. február 21. – Szentendre, 1940. május 29.) operett és népszínmű énekesnő (szoprán).

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Pajor Emília

Paks

Paks város logója Paks (régi németül: Pax an der Donau) város Tolna vármegyében, a Paksi járás központja.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Paks

Papp Mór

Bogdi Papp Mór (Kunszentmárton, 1823. november 19. – Karcag, 1895. február 13.) királyi tanácsos, bíró, törvényszéki elnök, országgyűlési követ, országgyűlési képviselő.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Papp Mór

Passzív ellenállás

A passzív ellenállás vagy passzív rezisztencia az erőszakmentes ellenállás egy formája.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Passzív ellenállás

Pauler Tivadar

Pauler Tivadar (Buda, 1816. április 9. – Budapest, 1886. április 30.) magyar jogász, egyetemi tanár, miniszter, az MTA tagja, a Magyar Jogász Egylet első elnöke.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Pauler Tivadar

Pákozdi csata

A pákozd-sukorói csata vagy röviden pákozdi csata az 1848–49-es forradalom és szabadságharc első jelentős összecsapása volt.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Pákozdi csata

Pállik Béla

Pállik Béla (Nagymihály, 1845. február 2. – Budapest, 1908. július 27.) festőművész, operaénekes és színiigazgató.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Pállik Béla

Pápa (település)

Esterházy-kastély a Fő térről Pápa történelmi város Veszprém vármegyében, a Bakony északi széléhez közel, a Kisalföldön.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Pápa (település)

Pécs díszpolgárainak listája

A Pécs díszpolgára cím annak az élő vagy elhunyt személynek adományozható, aki munkásságával gyarapította Pécs város gazdasági, tudományos, kulturális és művészeti értékeit, vagy jelentősen közreműködött ezen értékek megőrzésében.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Pécs díszpolgárainak listája

Pécsi Tudományegyetem

A Pécsi Tudományegyetem (röviden: PTE, 1982–2000 között: Janus Pannonius Tudományegyetem) Magyarország egyik legnagyobb hallgatói létszámmal rendelkező felsőoktatási intézménye.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Pécsi Tudományegyetem

Püspöky Grácián

Lebesbényi Püspöky Grácián János István (Nemesapáti, Zala vármegye, 1817. december 20. – Pusztamagyaród, Zala vármegye, 1861. március 6.), táblabíró, zászlótartó, honvéd hadnagy, 1849-ben elsőként tűzte ki a visszafoglalt budai várra a győztes honvédek zászlaját.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Püspöky Grácián

Pereszlényi János

Pereszlényi János (Ipolypásztó, 1831. december 25. – Győr, 1894. január 12.) református lelkész, újságíró, lapszerkesztő, költő.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Pereszlényi János

Pesti Napló

A Pesti Napló magyarországi politikai napilap volt, mely 1850 márciusa és 1939 októbere között jelent meg, első ízben 1850.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Pesti Napló

Petrilla

Petrilla város Hunyad megyében, Erdélyben, Romániában.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Petrilla

Petz Aladár

Felpéczi Petz Aladár (Győr, 1888. december 10. – Győr, 1956. február 27.) a budapesti sebészeti klinika tanára, majd évtizedekig a győri kórház igazgatója, egy világszerte elterjedt sebészeti eszköz feltalálója.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Petz Aladár

Piarista Iskola (Nagykanizsa)

A nagykanizsai Piarista Iskola (teljes nevén: Piarista Általános Iskola, Gimnázium, Kollégium és Boldog Donati Celesztina Óvoda) Nagykanizsa város és Zala vármegye legrégebbi középiskolája, amelyet Batthyány Lajos nádor alapított 1765-ben.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Piarista Iskola (Nagykanizsa)

Pilismarót

Pilismarót község Komárom-Esztergom vármegyében, az Esztergomi járásban.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Pilismarót

Polgárosodás

A polgárosodás a polgárság kialakulásának, a polgári és emberi jogok megszerzésének máig tartó folyamata.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Polgárosodás

Politikai beszéd

A politikai beszéd a szónoki beszéd típusa: tárgya a hallgatóság jövőjét befolyásoló államügy, javaslat, cél.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Politikai beszéd

Pozsony történelme

Pozsony területén már az újkőkorszakban (neolitikum) is éltek emberek.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Pozsony történelme

Prónay Gábor (politikus)

Báró tótprónai és blatnicai Prónay Gábor (Besztercebánya, 1812. április 1. – Firenze, 1875. április 1.) hivatalnok, képviselő, író, a Magyarországi Evangélikus Egyház egyetemes felügyelője, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Prónay Gábor (politikus)

Pulszky Ferenc

Pulszky Ferenc 1837-ben (Kozina Sándor rajza) Donáth Gyula Cselfalvi és lubóczi Pulszky Ferenc Aurél Emánuel (Eperjes, 1814. szeptember 17. – Budapest, 1897. szeptember 9.) magyar politikus, régész és műgyűjtő, az MTA tagja.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Pulszky Ferenc

Pusztaszentlászló

Katolikus templom A termálfürdő légi felvételen Pusztaszentlászló község Zala vármegyében, a Zalaegerszegi járásban, a Zalai-dombságban, az Egerszeg–Letenyei-dombság területén.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Pusztaszentlászló

Ransonnet-Villez Eliza

Hídvégi és oltszemi báró, gróf Ransonnet-Villez Eliza (Nemes Nándorné/Ransonnet de Ville Erzsébet) (Bécs, 1843. október 6. – Brixen, Ausztria, 1899. október 25.) osztrák festő.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Ransonnet-Villez Eliza

Rátót

Rátót község Vas vármegye Szentgotthárdi járásában.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Rátót

Ráth Mór

Ráth Mór könyvkereskedése Ráth Mór könyvkereskedésének célja Ráth Mór (Szeged, 1829. június 29. – Budapest, 1903. február 5.) könyvkereskedő és könyvkiadó; Ráth György és Ráth Károly testvére.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Ráth Mór

Révész Imre (egyházjogász)

Révész Imre (Újfehértó, 1826. január 14. – Debrecen, 1881. február 13.) református lelkész, egyházjogi és egyháztörténeti kutató és író, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a református közvetítő teológia atyja, és a debreceni újorthodoxia elindítója.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Révész Imre (egyházjogász)

Római katolikus kápolna és templom (Búcsúszentlászló)

Búcsúszentlászló római katolikus kápolnája és temploma a falu központjában magasodó domb oldalában, az Arany János utcában áll.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Római katolikus kápolna és templom (Búcsúszentlászló)

Római katolikus székesegyház (Szatmárnémeti)

A szatmárnémeti római katolikus székesegyház (más néven Nagytemplom vagy Urunk Mennybemenetele székesegyház) a Szatmári egyházmegye püspöki székesegyháza, Szatmárnémeti legrégebbi és legnagyobb római katolikus műemléktemploma (műemlékként az SM-II-m-A-05225 kódszámot viseli).

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Római katolikus székesegyház (Szatmárnémeti)

Rónay Jácint

Rónay Jácint mellszobra a Pannonhalmi Bencés Főapátság könyvtárában Rónay János Jácint (Leitzinger 1848-ig) (Székesfehérvár, 1814. május 13. – Pozsony, 1889. április 17.) pozsonyi nagyprépost, választott szkodári püspök, valóságos belső titkos tanácsos, bencés tanár, természettudós, író, az MTA tagja.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Rónay Jácint

Reformkor

A reformkor (1825–1848) elnevezés a fejlődésben Nyugat-Európa mintaadó államaihoz (elsősorban Angliához és Franciaországhoz) képest lemaradt magyar társadalomban végbemenő újítási, modernizációs szándékra utal.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Reformkor

Remekírók Képes Könyvtára

A Remekírók Képes Könyvtára egy 20.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Remekírók Képes Könyvtára

Romantikus építészet Magyarországon

A Pesti Vigadó archív képen A pesti Oswald-ház homlokzatának részlete A romantika a magyar építészetben körülbelül 1840 és 1870 között jelen lévő, meghatározó stílusirányzat; kronológiailag átmenetet képez a klasszicista építészet és a historizálás között.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Romantikus építészet Magyarországon

Rosenberger Sándor

Dr.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Rosenberger Sándor

Rusz Károly

Rusz Károly (19. század második fele) valószínűleg német származású fametsző, 1865 után számos hazai sajtótermék illusztrátora, portretistája.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Rusz Károly

Sajósy Alajos

Sajósy Alajos (Gyöngyös, 1836. szeptember 11. – Eger, 1901. május 24.) magyar festő.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Sajósy Alajos

Salamon Ferenc (történész)

Salamon Ferenc (Déva, 1825. augusztus 29. – Budapest, 1892. október 9.) történész, esztéta, színikritikus és műfordító, az MTA tagja.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Salamon Ferenc (történész)

Salgó László Péter

Salgó László Péter (1986–) jogász, 2014-2023 között az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára, majd közigazgatási államtitkára.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Salgó László Péter

Samassa József

Samassa József egyházjogi doktor, szepesi püspök, egri érsek, bíboros, egyházi író, az MTA tagja (igazgató 1906).

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Samassa József

Sándor Kálmán (újságíró)

Csikszentmihályi Sándor Kálmán (Marosvásárhely, 1854. február 3. – Marosvásárhely, 1910. április 6.) birtokos, táblabíró, újságíró, lapszerkesztő.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Sándor Kálmán (újságíró)

Séllyey Elek

Séllyei Séllyey Elek (Alsópusztakovec, Zala vármegye,, 1788. október 8. – Söjtör, 1850. május 17.), Zala vármegye másodalispánja, Zala-, Somogy-, Varasd- és Körös vármegyék táblabírája, földbirtokos.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Séllyey Elek

Séllyey László

Séllyei Séllyey László (Gelse, 1817. április 22.–Gelse, 1886. szeptember 3.), a muraközi járás főszolgabírája, földbirtokos.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Séllyey László

Söjtör

Söjtör község Zala vármegyében, a Zalaegerszegi járásban, a Zalai-dombságban, az Egerszeg–Letenyei-dombság területén.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Söjtör

Söjtöri ebéd

A söjtöri ebéd néven elhíresült „botrány” a Medgyessy-kormány által 2003.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Söjtöri ebéd

Sümeghy család

A lovászi és szentmargithai '''Sümeghy család''' címere. Rajz a Siebmacher féle címeres könyvből. Sümeghy Mihály zalai főjegyző címeres viaszpecsétje. Sümeghy József alispán címeres viaszpecsétje A lovászi és szentmargithai Sümeghy család egy tekintélyes és jómódú Zala vármegyei nemesi család, amely a 20.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Sümeghy család

Sümeghy Ferenc

Lovászi és szentmargitai Sümeghy Ferenc Imre (Söjtör, Zala vármegye, 1819. október 19. – Söjtör, Zala vármegye, 1869. április 26.) Zala vármegyei jogász, földbirtokos, politikus, főszolgabíró, a Deák-párt országgyűlési képviselője, a "Zalavármegyei Gazdasági Egyesület" tagja.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Sümeghy Ferenc

Sümeghy Mihály (főszolgabíró)

Lovászi és szentmargitai Sümeghy Mihály Ferenc (Söjtör, Zala vármegye, 1793. október 20. -Nagykanizsa, 1850. december 5.) Zala-, Somogy- és Varasd vármegyei táblabíró, konzervativ politikus a reformkori Zalában, jogász, kapornaki főszolgabíró, földbirtokos.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Sümeghy Mihály (főszolgabíró)

Sibrik család

Deák Ferencnek, ''a haza Bölcsének'' édesanyja A család szarvaskendi kúriája A szarvaskendi és óvári Sibrik család egy ősi Vas vármegyei nemes család, amely a Csém nemzetségből származik.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Sibrik család

Sibrik Erzsébet

Szarvaskendi és óvári Sibrik Anna Mária Erzsébet (Csécsény, 1768. március 25. – Söjtör, 1803. október 17.) idősebb kehidai Deák Ferenc (1761–1808), zalai táblabíró, főszolgabíró felesége.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Sibrik Erzsébet

Simonyi Antal

Simonyi Antal (Kecskemét, 1821. június 3. – Budapest, 1892. január 3.) magyar festő, fényképész.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Simonyi Antal

Skublics Jenő

Besenyői és velikei Skublics Jenő József Elek (Bessenyő, Zala vármegye, 1839. március 10. – Zalaegerszeg, 1901. október 27.) politikus, a zala megyei Szabadelvű Párt elnöke, Zala vármegye törvényhatósági és közigazgatási bizottságnak a tagja.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Skublics Jenő

Somorjai Ferenc (író)

Somorjai Ferenc (Szeged, 1941. május 9. –) idegenvezető, tanár, útikönyvíró, művészettörténész, illusztrátor.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Somorjai Ferenc (író)

Somssich Miklós

Saárdi Somssich Miklós Lajos (Somogysárd, 1784. december 6. – uo., 1870. december 17.) reformkori politikus, Somogy vármegye alispánja.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Somssich Miklós

Somssich Pál

Pollák Zsigmond metszete Ellinger Ede fényképfelvétele alapján Saárdi Somssich Pál (Somogysárd, 1811. január 13. – Budapest, 1888. március 7.) politikus, a képviselőház alelnöke, majd elnöke.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Somssich Pál

Svastits Benő

Bocsári Svastits Benő (született: Svastits Benjámin Rudolf) (Gelse, Zala vármegye, 1833. december 9. – Budapest, 1910. augusztus 31.) jogász, Zala vármegye főispánja, földbirtokos, zalavölgyi vasút alelnöke, 1848-as honvédhadnagy, a „Zalavármegyei Gazdasági Egyesületnek” a tagja.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Svastits Benő

Szabadelvű Párt

A Szabadelvű Párt egy magyarországi liberális párt volt a dualizmus korában.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Szabadelvű Párt

Szalay László (jogász, 1813–1864)

Kéméndi Szalay László (Buda, 1813. április 18. – Salzburg, 1864. július 17.) magyar történetíró, jogász, liberális politikus és publicista, az MTA tagja és főtitkára (1861), a modern magyar történettudomány egyik megalapozója.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Szalay László (jogász, 1813–1864)

Széchenyi István Egyetem

Széchenyi István Egyetem C és D épülete A Széchenyi István Egyetem (röviden: SZE) Győr és Mosonmagyaróvár felsőoktatási intézménye.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Széchenyi István Egyetem

Széchenyi István emlékezete Erdélyben

Magyarország kormánya (1848-49) Széchenyi István emlékezete – Széchenyi Istvánnak kiterjedt kapcsolatai voltak a reformkorban az erdélyi reformnemességgel is, felbecsülhetetlen azoknak a száma, akikhez már akkor eljutottak művei.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Széchenyi István emlékezete Erdélyben

Széchenyi István tér (Budapest)

A Széchenyi István tér Budapest V. kerületében, a Lánchíd pesti lábánál fekszik, a Duna-parti világörökségi helyszín része.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Széchenyi István tér (Budapest)

Széchenyi tér (Szeged)

A Széchenyi tér a szegedi belváros egyik központi elhelyezkedésű, parkosított, forgalom elől részlegesen elzárt, téglalap alakú tere.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Széchenyi tér (Szeged)

Széchenyi Zsigmond

Széchenyi Zsigmond emlékszobája a róla elnevezett hatvani vadászati múzeumban bélyeg Széchenyi Zsigmond szobor Balatongyörökön, a mólónál. A szobor mellett az alkotó: Orr Lajos szobrászművész (2020) Sárvár-felsővidéki gróf Széchenyi Zsigmond Antal Dénes Károly Gábor Mária (Nagyvárad, 1898.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Széchenyi Zsigmond

Széchenyi-kastély (Nagycenk)

A Széchényi család történelemformáló személyiségeinek otthona, a nagycenki Széchenyi-kastély 2016-ban vált nemzeti emlékhellyé.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Széchenyi-kastély (Nagycenk)

Széll József (főispán)

Dukai és szentgyörgyvölgyi Széll József Antal (Bucsu, Vas vármegye, 1801. május 11. – Szombathely, 1871. április 6.), Vas vármegye alispánja, főispánja, országgyűlési követ, később képviselő.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Széll József (főispán)

Széll Kálmán (politikus)

Dr. dukai és szentgyörgyvölgyi Széll Kálmán (teljes nevén Széll Kálmán Ignác Kristóf) (Gasztony, Osztrák Császárság, 1843. június 8. – Rátót, Ausztria–Magyarország, 1915.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Széll Kálmán (politikus)

Széll-kastély (Rátót)

A rátóti Széll-kastély a nemzeti örökség részét képező, 1890 körül elkészült épület.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Széll-kastély (Rátót)

Szónoklattan

A szónoklattan, ékesszólástan vagy retorika (görögül rhétoriké, latinul ars oratoria) a szónoklat tudománya, eredetileg díszes külsőségek között előadott beszédeket, ékes stílusú, nyilvános megszólalásokat jelentett.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Szónoklattan

Szeged

Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Szeged

Szeged díszpolgárainak listája

Ez a szócikk Szeged megyei jogú város díszpolgárait sorolja fel.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Szeged díszpolgárainak listája

Szegedi Nemzeti Színház

A Szegedi Nemzeti Színház 1883-ban épült a bécsi Ferdinand Fellner és Hermann Helmer cége által eklektikus, neobarokk stílusban.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Szegedi Nemzeti Színház

Szekszárd

római szarkofág a Nemzeti Múzeum kőtárából Szekszárd (régebbi írásmód szerint: Szegzárd, majd Szegszárd, ritkán a Szexárd alak is előfordult, vagy Sechsard, horvátul: Seksar) megyei jogú város, Tolna vármegye és a Szekszárdi járás székhelye, a szekszárdi borvidék központja.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Szekszárd

Szemere Miklós (költő)

Szemere Miklós (Lasztóc, Zemplén vármegye; 1802. június 17. – Lasztóc, 1881. augusztus 20.) költő, ügyvéd, politikus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező és Kisfaludy Társaság tagja.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Szemere Miklós (költő)

Szeniczey-kúria

A Szeniczey-kúria Paks egyik műemlék épülete, amelyet a későbbi Erzsébet szállóval szemben, a régi városközpontban (Óváros), a 18. század végén emeltek.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Szeniczey-kúria

Szent István Kör (Szatmárnémeti)

Szent István Kör Székhely: Szatmárnémeti.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Szent István Kör (Szatmárnémeti)

Szent István Társulat

A Szent István Társulat katolikus szellemű nyomdatermékeket előállító és terjesztő, a püspöki kar erkölcsi támogatását élvező, tagdíjat fizető és emiatt illetménykötetben részesülő társulati tagsággal rendelkező üzleti vállalat.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Szent István Társulat

Szent Korona-tan

koronázási jelvények az Országházban A Szent Korona-tan (változó formákban is használva: Szentkorona-tan, szentkorona-eszme, szentkoronatan) az a középkorban kialakult magyar hagyomány, amely az addig még nem létező államelméletet pótolva, a Szent Korona „testének” elképzelésében hozta létre a király személyétől független magyar államiság fogalmát, amelynek része, „tagja” volt – maga az uralkodó mellett – egyrészt a Magyar Királyság területe, másrészt pedig az uralkodó osztály.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Szent Korona-tan

Szent Miklós-temetőkápolna (Kehida)

Szent Miklós kápolnája Kehida temetőjében áll.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Szent Miklós-temetőkápolna (Kehida)

Szentiványi József (nagybirtokos)

Gömöri és szentiványi Szentiványi József, Szent-Iványi (Pest, 1817. augusztus 9. – Budapest, 1905. június 1.) Liptó megyei nagybirtokos, a liptói nábob, a Csorba-tó megtelepítője, a Magyarországi Kárpát-egyesület tisztségviselője.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Szentiványi József (nagybirtokos)

Szentiványi Károly (politikus)

Szent-Iványi Szentiványi Károly (Besztercebánya, 1802. január 16. – Budapest, 1877. január 26.) főispán, politikus, országgyűlési képviselő, a képviselőház elnöke (1865. december 20. – 1869. április 22.).

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Szentiványi Károly (politikus)

Szlovákia történelme

Szlovákia történelme a mai Szlovák Köztársaság területének történelmét tárgyalja, részben kiegészítve Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaság alatti történelmével.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Szlovákia történelme

Tarányi Ferenc

Nyirlaki Tarányi Ferenc Mihály József (Pusztaszentlászló, Zala vármegye, 1878. október 16. – Nyírlak, Zala vármegye, 1945. április 21.), Zala vármegye főispánja, nagybirtokos, nemzetgyűlési képviselő (1920-1922) és (1922-1926), felsőházi tag, Zala vármegye törvényhatósági bizottsági tag, elnöke a Zalavármegyei Gazdasági Egyesületnek és Nemesi Választmányának, tagja az Országos Magyar Gazdasági Egyesület igazgató-választmányának, alelnöke a Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesületének, tagja a Gazdák Biztosító Szövetkezete felügyelőbizottságának.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Tarányi Ferenc

Tarányi-Oszterhuber József

Nyirlaki Tarányi-Oszterhuber József Mihály (Sümeg, Zala vármegye, 1792. március 1. – Pusztaszentlászló, Zala vármegye, 1869. január 10.), Zala vármegye alispánja, táblabíró, jogász, földbirtokos, a Zalavármegyei Gazdasági Egyesület alapítóelnöke.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Tarányi-Oszterhuber József

Táblabíró

A vármegyei táblabíró (latinul: Tabulae Regiae Judiciariae Assessor; németül: Gerichtstafelbeisitzer) egy cím, amely a Magyar Királyságban használatban volt 1848-ig.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Táblabíró

Tóth Kálmán (költő)

Tóth Albert Kálmán (Baja, 1831. március 30. – Budapest, 1881. február 3.) magyar költő, dráma- és újságíró, politikus, az MTA levelező, a Kisfaludy Társaság rendes tagja.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Tóth Kálmán (költő)

Tóth Lőrinc

Tóth Lőrinc (Rév-Komárom, 1814. december 17. – Budapest, 1903. március 17.) okleveles ügyvéd, kúriai elnök, drámaíró, szakíró; a Magyar Tudományos Akadémia, a Kisfaludy Társaság, a Petőfi Társaság, valamint a Fővárosi törvényhatósági bizottság virilista tagja.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Tóth Lőrinc

Tóth Vilmos (politikus)

Székeli Tóth Vilmos (Szécsány, 1832. május 28. – Nyitraivánka, 1898. június 14.) a főrendiház elnöke, belügyminiszter.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Tóth Vilmos (politikus)

Töböréthei Krascsenics család

A töböréthei Krascsenics család nemesi címere (Siebmacher könyvből) Az Etey/Krascsenics család címere egy névjegykártyán A töböréthei Krascsenics család egy ma is élő Pozsony vármegyei származású római katolikus magyar nemesi család, amely többféle írásmódban is szerepel: "Krastsenics, Krascsenits, Krasčenič", valamint "Éthey, Etey".

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Töböréthei Krascsenics család

Törs Kálmán

Törs Kálmán (ejtsd: törzs) (született Tircs Kálmán, Rimabrézó, Gömör vármegye, 1843. április 5. – Budapest, 1892. augusztus 31.) hírlapíró és országgyűlési képviselő.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Törs Kálmán

Türr István Gimnázium és Kollégium

Türr István Gimnázium és Kollégium Pápa belvárosában található középfokú oktatási intézmény.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Türr István Gimnázium és Kollégium

Teleki László (politikus, 1811–1861)

Gróf széki Teleki László (Pest, 1811. február 11. – Pest, 1861. május 7.) magyar politikus, író.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Teleki László (politikus, 1811–1861)

Terjék család (szenterzsébeti)

A szenterzsébeti Terjék család címere (Terjék József 1703. március 2-án kelt oklevele alapján) A szenterzsébeti Terjék család (néhol: "Therjék" vagy "Törjék") egy régi és tekintélyes nemesi család Zala vármegyéből, amelyet oklevél I.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Terjék család (szenterzsébeti)

Than Károly

Apáti Than Károly Antal (Óbecse, 1834. december 20. – Budapest, 1908. július 5.) magyar kémikus, a budapesti tudományegyetem egykori kémiatanára, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Than Károly

Than Mór

A Than fivérek szülőháza ma A Than fivérek szülőháza ma A Than fivérek emléktáblája a szülőházukon Apáti Than Mór (Óbecse, 1828. június 19. – Trieszt, 1899. március 11.) festőművész, a 19.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Than Mór

Tisza Lajos (miniszter)

Gróf borosjenői és szegedi Tisza Lajos (Nagyvárad, 1832. szeptember 12. – Budapest, 1898. január 26.) politikus, miniszter, kormánybiztos.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Tisza Lajos (miniszter)

Tisza Lajos (politikus, 1798–1856)

Borosjenői Tisza Lajos (Nagyvárad, Bihar vármegye, 1798. augusztus 5. – Geszt, Békés vármegye, 1856. augusztus 23.) politikus, országgyűlési követ, két ízben Bihar vármegyei alispán, majd főispáni helytartó, császári és királyi kamarás, nagybirtokos.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Tisza Lajos (politikus, 1798–1856)

Tolna vármegye turisztikai látnivalóinak listája

Tolna vármegye Szekszárd központja, a Garay tér A grábóci szerb templom Simontornya vára Ez a lista Tolna vármegye ismert turisztikai látnivalóit tartalmazza: műemlékek, természeti értékek, programok.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Tolna vármegye turisztikai látnivalóinak listája

Tolnay Károly (jogász, 1813–1897)

Tolnai és dunaszentgyörgyi Tolnay Károly (Sümeg, Zala vármegye, 1813. november 14. – Zalaszentmihály, 1897. március 24.), jogász, főszolgabíró, táblabíró, országgyűlési követ, országgyűlési képviselő.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Tolnay Károly (jogász, 1813–1897)

Tomanek Gábor

Tomanek Gábor (Pécs, 1951. december 1. –), születési neve: Tomanek Gábor Tamás, névváltozata: Kolosi Gábor, magyar színművész, szinkronszínész, Tomanek Nándor fia.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Tomanek Gábor

Torma Károly

Csicsókeresztúri Torma Károly (Kudu, 1829. október 13. – Porto d'Anzio, 1897. február 28.) bölcsészdoktor, régész, egyetemi tanár, országgyűlési képviselő, az MTA rendes tagja.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Torma Károly

Ujfalvy Károly Jenő

Mezőkövesdi Ujfalvy Károly Jenő (Bécs, 1842. május 18. – Firenze, 1904. január 31.) Közép-Ázsia és Nyugat-Himalája néprajzi kutatója, nyelvész.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Ujfalvy Károly Jenő

Utazás a Balaton körül (könyv)

Az Utazás a Balaton körül Eötvös Károly 1900-ban írt elbeszélésfüzére, első könyve, írói munkásságának egyik csúcsa, korának nagy könyvsikere, az 1800-as évek magyarországi történetének egyik fontos forrásmunkája.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Utazás a Balaton körül (könyv)

Vagyóczky Károly

forintoson, '''Vagyóczky Károly''' műve Szent István király arcképe a tízezerforintoson szintén Vagyóczky Károly műve Vagyóczky Károly (Budapest, 1941. szeptember 21. –) magyar alkalmazott grafikus, bélyegtervező, számos forint bankjegy tervezője.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Vagyóczky Károly

Valkó Arisztid

Valkó Arisztid, dr.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Valkó Arisztid

Varga János (levéltáros)

Varga János (Sótony, 1927. március 7. – Budapest, 2008. január 10.) Széchenyi-díjas magyar történész, levéltáros, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Varga János (levéltáros)

Vargyasné Petz Vilma

Vargyas Endréné Petz Vilma (Győr, 1852. február 13. – Budapest, 1938. február 5.) állami leányiskolai igazgatónő, Vargyas Endre neje, Vargyas Tivadar plébános édesanyja.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Vargyasné Petz Vilma

Vastagh György (festő)

Idősebb alsótorjai Vastagh György (Szeged, 1834. április 12. – Budapest, 1922. február 21.) magyar festőművész.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Vastagh György (festő)

Várady József (kancelláriai tanácsos)

Várady József (Bécs, 1800. április 18. – Páty, 1883. április 24.) magyar királyi udvari kancelláriai előadó-tanácsos.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Várady József (kancelláriai tanácsos)

Városháza (Kaposvár)

A kaposvári városháza a város főterén, a Kossuth tér 1.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Városháza (Kaposvár)

Városháza (Kecskemét)

A kecskeméti Városháza a város főterén, a Kossuth tér 1.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Városháza (Kecskemét)

Városháza (Marosvásárhely)

A marosvásárhelyi városháza A marosvásárhelyi városháza (románul Palatul Primăriei) a belvárosban, a Győzelem tér (egykori Deák Ferenc tér) 3.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Városháza (Marosvásárhely)

Várpalota története évszámokban

Időrendi felsorolás a kezdetektől.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Várpalota története évszámokban

Védegylet (reformkor)

A Védegylet a magyarországi ipar védelmére 1844.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Védegylet (reformkor)

Vörösmarty Béla

Vörösmarty Béla (Pest, 1844. április 23. – Budapest, 1904. október 9.) igazságügyi államtitkár, a Kúria másodelnöke.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Vörösmarty Béla

Vörösmarty Mihály

Vörösmarty Mihály (Pusztanyék, 1800. december 1. – Pest, 1855. november 19.) magyar költő, író, ügyvéd, táblabíró, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság rendes tagja, a magyar romantika egyik legnagyobb alakja.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Vörösmarty Mihály

Vörösmarty Mihály emlékezete Erdélyben

Emlékszobra ércből, készítette báró Vay, öntötte Fernkorn, Bécsben; 1866.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Vörösmarty Mihály emlékezete Erdélyben

Veres Pálné

Farádi Veres Pálné, született: benicei, micsinyei és pribóci Beniczky Hermin Karolina (Lázi, Nógrád vármegye, 1815. december 13. – Váchartyán, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye, 1895. szeptember 28.) a magyar nőnevelés úttörője, a 19.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Veres Pálné

Viosz Ferenc

Nemesvitai Viosz Ferenc Lajos (Andráshida, Zala vármegye, 1861. október 4. – Nagykanizsa, Zala vármegye, 1918. június 11.) jogász, a nagykanizsai járás főszolgabírája 1896 és 1918 között, a zalamegyei alkoholellenes mozgalomnak a lelkes előharcosa, megyebizottsági tag, a zalamegyei nemesi pénztár választmányának tagja, a Polgári Hadi Érdemkereszt II.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Viosz Ferenc

Vitkovics Mihály

Vitkovics Mihály emléktábla, Veres Pálné utca 36., Budapest Vitkovics Mihály, (Eger, 1778. augusztus 25. – Pest, 1829. szeptember 9.), magyarországi szerb költő, műfordító.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Vitkovics Mihály

Vladár Ervin (főjegyző)

Nagycsepcsényi és muthnai Vladár Ervin (Majoros, Zemplén vármegye, 1833. június 24. - Bánfalva, 1928. november 8.) jogász, császári és királyi kamarás, Zemplén vármegye főjegyzője, Borsod és Gömör-Kishont vármegye törvényhatósági tagja, országgyűlési képviselő.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Vladár Ervin (főjegyző)

Vukovics Sebő

Berekszói Vukovics Sebő (Fiume, 1811. július 20. – London, 1872. november 19.) politikus, a Szemere-kormány igazságügyminisztere.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Vukovics Sebő

Wahrmann Mór

'''Wahrmann Mór''' emléktáblájaBudapest, XIII. kerületPozsonyi út 53. Wahrmann Mór (Móric) (Pest, 1832. február 29. – Budapest, 1892. november 26.) nagykereskedő, pénzügyi vállalkozó, befektető, felekezeti vezető, politikus, országgyűlési képviselő, városegyesítő.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Wahrmann Mór

Weisz Bernát Ferenc

Weisz Bernát Ferenc (Lugos, 1800. augusztus 1. – Budapest, 1888. március 31.) nagykereskedő, bankár, a magyar biztosításügy úttörője.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Weisz Bernát Ferenc

Wenzel Lustkandl

Wenzel Lustkandl, magyarosan Lustkandl Vencel (Schönbach, 1832. március 18. – Bécs, 1906. június 18.) osztrák jogász és politikus.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Wenzel Lustkandl

Werner Gyula (író)

Werner Gyula (Ónod, 1862. szeptember 6. – Budapest, 1926. október 28.) író, országgyűlési képviselő.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Werner Gyula (író)

Wesselényi Miklós (politikus, 1796–1850)

Ifjabb báró hadadi Wesselényi Miklós (Zsibó, 1796. december 30. – Pest, 1850. április 21.) az országgyűlési főrendiház vezére, a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági és tiszteleti tagja, az 1838-as pesti árvíz „árvízi hajósa”.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Wesselényi Miklós (politikus, 1796–1850)

Wesselényi Miklós (politikus, 1845–1916)

Báró hadadi Wesselényi Miklós (Zsibó, 1845. december 13. – Kolozsvár, 1916. július 2.) magyar földbirtokos, politikus, Szilágy vármegye főispánja, koronaőr, főrend, Wesselényi Miklós legidősebb fia.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Wesselényi Miklós (politikus, 1845–1916)

Zala György (szobrász)

Zala György, születési nevén Mayer György (Alsólendva, Zala vármegye, 1858. április 16. – Budapest, Józsefváros, 1937. július 31.) magyar szobrászművész, az előző századforduló hivatalos művészetének jelentős képviselője, a neobarokk emlékműszobrászat legjelentősebb mestere.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Zala György (szobrász)

Zala vármegye

Zala vármegye, 1950 és 2022 között Zala megye, közigazgatási egység a Dunántúl délnyugati részén.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Zala vármegye

Zala vármegye története

Zala vármegye (németül: Komitat Zala, latinul: Comitatus Zaladiensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság dunántúli részében.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Zala vármegye története

Zalabér

Zalabér község Zala vármegyében, a Zalaszentgróti járásban.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Zalabér

Zalaegerszeg

Zalaegerszeg (németül Egersee, horvátul Jegersek vagy Jagersek; elterjedt rövidítése: „Zeg”) Zala vármegye székhelye, megyei jogú város.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Zalaegerszeg

Zalaegerszegi Törvényszék

A Törvényszék épülete A Zalaegerszegi Törvényszék Magyarország egyik bírósága.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Zalaegerszegi Törvényszék

Zalaszentgrót

Zalaszentgrót, belvárosi utcarészlet Zalaszentgrót Zala vármegye északkeleti részén, a Zala folyó völgyében elhelyezkedő város, a Zalai-dombságban, a Zalaapáti-hát területén, a Zalaszentgróti járás központja.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Zalaszentgrót

Zalatárnok

Zalatárnok község Zala vármegyében, a Zalaegerszegi járásban, a Zalai-dombság területén, a Göcsejben.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Zalatárnok

Zalavári vár

A Zalavári vár egy elpusztult vár- és településkomplexum a zalavári Várszigeten.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Zalavári vár

Zichy Domonkos

Gróf zicsi és vázsonykői Zichy Domonkos (Bécs, 1808. július 21. – Majer, 1879. október 30.) rozsnyói, majd veszprémi püspök.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Zichy Domonkos

Zichy Mihály

Zicsi és zajki Zichy Mihály József Imre (Zala, 1827. október 14. – Szentpétervár, 1906. március 1.) festő, grafikus, az illusztrálás és a magyar romantikus festészet kiemelkedő alakja és úttörője.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Zichy Mihály

Zsibó

270px A kastély délnyugati sarokpavilonja A lovarda Zsibó város Romániában, Szilágy megyében.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Zsibó

Zsidóemancipáció

A zsidók egyenjogúsításáról szóló törvényt 1867.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Zsidóemancipáció

Zsigmondy Vilmos

Zsigmondy Vilmos bányamérnök Zsigmondy Vilmos (Pozsony, 1821. május 15. – Budapest, 1888. december 21.) magyar bányamérnök, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Zsigmondy Vilmos

Zsitkóc

Zsitkóc magyarok által lakott falu Szlovéniában a Muravidéken.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Zsitkóc

Zsivora György

Zsivora György (Sárszentlőrinc, 1804. augusztus 25. – Budapest, 1883. november 30.) magyar jogász, kúriai tanácselnök, az MTA tagja.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Zsivora György

1848–49-es forradalom és szabadságharc

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és 1848–49-es forradalom és szabadságharc

1876 a jogalkotásban

1876-ban az alábbi jogszabályokat alkották meg.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és 1876 a jogalkotásban

2017

----.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és 2017

47-es, 48-as, 49-es és 67-es pártok

A 48-as és a 67-es jelzők a két fő politikai irányzatot takarták a teljes dualizmus-kori Magyarországon, míg a 47-es és a 49-es két rövidebb ideig létezett politikai irányzat volt, amik a kiegyezés (1867) után vagy elhaltak, vagy beolvadtak az előbbi kettő egyikébe.

Megnézni Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és 47-es, 48-as, 49-es és 67-es pártok

, Bertha János (táblabíró), Bertha János (törvényszéki bíró), Besze János, Bezerédj Amália, Bezerédj György, Bittó István, Bizony Ákos, Boldogfai Farkas család, Bucsu, Budapest emléktábláinak listája, Budapest XIV. kerülete, Buziásfürdő, Buziásfürdői park, Cassandra-levél, Chernel Ferdinánd, Csajághy Laura, Csapody család (zalalövői), Csapody Pál, Csapody-kastély, Csány László, Csíky László, Csúzy Pál (politikus), Csengery Antal, Csengery Imre, Csernák Árpád, Csertán Sándor, Czuczor Gergely Bencés Gimnázium, Déryné utca (Miskolc), Dóczy Lajos, Dózsa Dániel, De Gerando Ágost, Deák Antal, Deák család (kehidai), Deák Ferenc, Deák Ferenc (egyértelműsítő lap), Deák Ferenc (politikus, 1803–1876), Deák Ferenc (táblabíró), Deák Ferenc Gimnázium (Szeged), Deák Ferenc híd, Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár (Zalaegerszeg), Deák Ferenc tér (Budapest), Deák Ferenc tér (Miskolc), Deák Ferenc utca (Budapest), Deák Gábor (százados), Deák József (főhadnagy), Deák Lajos (százados), Deák László (egyértelműsítő lap), Deák Mária, Deák-féle btk., Deák-kúria, Deák-mauzóleum, Deák-párt, Debrecen díszpolgárainak listája, Dobránszky Péter, Dombóvár közterületein található művészeti alkotások listája, Dunakanyar, Dux Adolf, Dzsentri, Eger, Elischer Lajos, Ellenzéki Kör, Ellenzéki Párt, Ellinger Ede, Első Magyar Általános Biztosító Társaság, Ember Karolina, Emlékhelyek napja, Emléktáblák Balatonfüreden, Emléktáblák Budapest V. kerületében, Emléktáblák Egerben, Emléktáblák Tapolcán, Emléktörvény, Engel József (nagyiparos), Epreskert, Erőszakmentes ellenállás, Erdélyi Magyar Néppárt, Erzsébet Szálló (Paks), Esztergom története, Esztergomi értekezlet, Falk Miksa, Farkas Dénes (politikus), Farkas Ferenc (táblabíró), Farkas Ferenc (zalai számvevő), Farkas Imre (főszolgabíró), Farkas János (helyettes alispán), Farkas József (politikus), Farkas Tibor (politikus), Fábián János (mérnök), Fáy András, Fót, Füzesséry Gábor, Fő tér (Kolozsvár), Fővárosi Állat- és Növénykert, Február 17., Fekete Ernő, Fekete Tamás (szobrász), Fekete-kastély (Balatonederics), Felirati Párt, Felsőnyék, Fenyvessy Ferenc, Ferenc, Ferenczy Ida, Fessel Zsigmond, Fest Imre, Festetics Mária, Fiáth Ferenc, Filstich–Kemény-ház, Finta József, Fiumei Úti Sírkert, Forintos család, Forintos Gábor (alispán), Forintos György (politikus), Frideczky Lajos, Friedrich Ferdinand von Beust, Fuchs Emil, Futtaki Gyula, Gaál Tamás, Gárdos Aladár, Görgei Artúr, Ghyczy Kálmán, Glavina Lajos, Gozsdu Manó, Grand Hotel Aranybika, Grünwald Juda, Greguss Gyula, Grimm Rezső, Gyárfás Jenő, Györfi Sándor (szobrász), Györgyi Giergl Alajos, Győr, Győr oktatási élete, Győr története, Habsburg–Lotaringiai József Károly főherceg, Habsburg–Lotaringiai-ház, Halász Dezső, Halász Imre (hírlapíró), Határozati Párt, Háczky család, Híres személyek epitheton ornansai, Hegyi Énok, Herczeghy Mór, Hertelendy Anna, Hertelendy család, Hertelendy Ferenc, Hertelendy György (alispán), Hertelendy József, Hertelendy Kálmán, Hertelendy Károly, Hieronymi Károly, Hodobay Sándor, Hollán Ernő, Holló Barnabás, Homeopátia, Homicskó Atanáz, Horizont (könyvsorozat), Horvát Boldizsár, Horvát István (történész), Horváth Döme, Horváth János (zalabéri), Huszár Adolf, I. Ferenc József magyar király, Ibafa, Igazságügyi Minisztérium, Iharosberény, Inkey-kastély (Iharosberény), Ioan Pușcariu, Iosif Hodoș, Jakabfalvy András, Január 28., Janzer Frigyes, Járás, Jászi Viktor, Jókai Mór, József Attila Városi Könyvtár és Múzeum, Július 8., Jogok Pártja, Josef Kriehuber, Julia Pardoe, Kautz Gyula, Káli Nagy Elek, Kétszáz magyar forint (érme, 1994), Kónyi Manó, Kölcsey Ferenc, König Róza, Közigazgatási Palota (Marosvásárhely), Kúria (bíróság), Keglevich Stefánia, Kehidakustány, Kemény Gábor (politikus, 1830–1888), Kemény Zsigmond, Kerektemplom (Balatonfüred), Kereszténydemokrácia a Kárpát-medencében, Kerkapoly István, Kerkapoly Károly, Kerkapoly Mór, Kern Hermann Ármin, Keszeg (település), Kiegyezés, Kincsem (versenyló), Kisfaludy Sándor, Kiskastély (Zalaszentgrót), Kiss Károly (katonatiszt), Klasszicista építészet Magyarországon, Klauzál Gábor, Kolozsvár emléktáblái, Komor Gyula, Korizmics László, Kossuth Ferenc, Kossuth Lajos, Kossuth Lajos tér (Budapest), Kossuth tér (Kaposvár), Kossuth tér (Pécs), Kovách László (politikus), Kovács Ferenc (politikus, 1823–1895), Kovács Mihály (festő), Kovács Sebestény Endre (sebész, 1814–1878), Krasznay Gábor, Kun Béla (újságíró), Kun Béla (jogász, 1845–1896), Kurtapataki Szent Péter és Szent Pál-kápolna, Kvártélyház, Landau Leó Rafael, Lasz Samu, Lőw Immánuel, Leövey Klára, Lebó Ferenc, Lendva, Lenhossék József, Lenz család (budapesti déligyümölcs-nagykereskedő), Liberalizmus, Liszt Ferenc, Liszt Ferenc utca (Győr), Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, Liszt Ferenc zongoradarabjai, Magyar hadtörténet, Magyar jogász akadémikusok listája, Magyar nemesség, Magyar Nemzeti Bank, Magyar postabélyegeken ábrázolt személyek listája, Magyar retorikatörténet, Magyar történelem, Magyar történelmi arcképek, Magyar vonatkozású kisbolygók listája, Magyar–Lengyel Egyesület körlevele (1915), Magyarország és Lengyelország kapcsolatai, Magyarország gazdasága 1989-től, Magyarország honvédelmi minisztereinek listája, Magyarországi országgyűlési választások, Mailáth Antal (főkancellár), Marchal József, Marosvásárhely, Marton József (alszolgabíró), Marton László (szobrász), Mauzóleum, Május 25., Május 28., Mészáros Lázár, Melocco Miklós, Mezey Albert, Mezey Lajos (festő), Mikó Imre (politikus), Mikes János (főrend), Miniszterelnök, Miskolc képzőművészete, Miskolc köztéri szobrai, Miskolc története, Miskolci Akadémiai Bizottság, Mocsáry Lajos, Mocsáry Lajos emlékezete Erdélyben, Morganatikus házasság, Nagy Péter (piarista tartományfőnök), Nagykanizsa, Nagykosztolány, Návay Tamás, Németh Kálmán (szobrász), Népek tavasza, Nógrádi László (politikus), Nedeczky család, Nedeczky István (földbirtokos), Nedeczky Lajos, Nemes-ház, Nemeskéri Kiss család, Nemesnépi Marton család, Nemzeti liberalizmus, Nemzeti Torna Egylet, Október 17., Orczy Béla, Országgyűlés, Országos Nőképző Egyesület, Osztrák–Magyar Monarchia, Paál Ferenc (író), Pajor Ágnes, Pajor Emília, Paks, Papp Mór, Passzív ellenállás, Pauler Tivadar, Pákozdi csata, Pállik Béla, Pápa (település), Pécs díszpolgárainak listája, Pécsi Tudományegyetem, Püspöky Grácián, Pereszlényi János, Pesti Napló, Petrilla, Petz Aladár, Piarista Iskola (Nagykanizsa), Pilismarót, Polgárosodás, Politikai beszéd, Pozsony történelme, Prónay Gábor (politikus), Pulszky Ferenc, Pusztaszentlászló, Ransonnet-Villez Eliza, Rátót, Ráth Mór, Révész Imre (egyházjogász), Római katolikus kápolna és templom (Búcsúszentlászló), Római katolikus székesegyház (Szatmárnémeti), Rónay Jácint, Reformkor, Remekírók Képes Könyvtára, Romantikus építészet Magyarországon, Rosenberger Sándor, Rusz Károly, Sajósy Alajos, Salamon Ferenc (történész), Salgó László Péter, Samassa József, Sándor Kálmán (újságíró), Séllyey Elek, Séllyey László, Söjtör, Söjtöri ebéd, Sümeghy család, Sümeghy Ferenc, Sümeghy Mihály (főszolgabíró), Sibrik család, Sibrik Erzsébet, Simonyi Antal, Skublics Jenő, Somorjai Ferenc (író), Somssich Miklós, Somssich Pál, Svastits Benő, Szabadelvű Párt, Szalay László (jogász, 1813–1864), Széchenyi István Egyetem, Széchenyi István emlékezete Erdélyben, Széchenyi István tér (Budapest), Széchenyi tér (Szeged), Széchenyi Zsigmond, Széchenyi-kastély (Nagycenk), Széll József (főispán), Széll Kálmán (politikus), Széll-kastély (Rátót), Szónoklattan, Szeged, Szeged díszpolgárainak listája, Szegedi Nemzeti Színház, Szekszárd, Szemere Miklós (költő), Szeniczey-kúria, Szent István Kör (Szatmárnémeti), Szent István Társulat, Szent Korona-tan, Szent Miklós-temetőkápolna (Kehida), Szentiványi József (nagybirtokos), Szentiványi Károly (politikus), Szlovákia történelme, Tarányi Ferenc, Tarányi-Oszterhuber József, Táblabíró, Tóth Kálmán (költő), Tóth Lőrinc, Tóth Vilmos (politikus), Töböréthei Krascsenics család, Törs Kálmán, Türr István Gimnázium és Kollégium, Teleki László (politikus, 1811–1861), Terjék család (szenterzsébeti), Than Károly, Than Mór, Tisza Lajos (miniszter), Tisza Lajos (politikus, 1798–1856), Tolna vármegye turisztikai látnivalóinak listája, Tolnay Károly (jogász, 1813–1897), Tomanek Gábor, Torma Károly, Ujfalvy Károly Jenő, Utazás a Balaton körül (könyv), Vagyóczky Károly, Valkó Arisztid, Varga János (levéltáros), Vargyasné Petz Vilma, Vastagh György (festő), Várady József (kancelláriai tanácsos), Városháza (Kaposvár), Városháza (Kecskemét), Városháza (Marosvásárhely), Várpalota története évszámokban, Védegylet (reformkor), Vörösmarty Béla, Vörösmarty Mihály, Vörösmarty Mihály emlékezete Erdélyben, Veres Pálné, Viosz Ferenc, Vitkovics Mihály, Vladár Ervin (főjegyző), Vukovics Sebő, Wahrmann Mór, Weisz Bernát Ferenc, Wenzel Lustkandl, Werner Gyula (író), Wesselényi Miklós (politikus, 1796–1850), Wesselényi Miklós (politikus, 1845–1916), Zala György (szobrász), Zala vármegye, Zala vármegye története, Zalabér, Zalaegerszeg, Zalaegerszegi Törvényszék, Zalaszentgrót, Zalatárnok, Zalavári vár, Zichy Domonkos, Zichy Mihály, Zsibó, Zsidóemancipáció, Zsigmondy Vilmos, Zsitkóc, Zsivora György, 1848–49-es forradalom és szabadságharc, 1876 a jogalkotásban, 2017, 47-es, 48-as, 49-es és 67-es pártok.