Tartalomjegyzék
31 kapcsolatok: Árpádia, Berzeviczy Vince, Döbrentei Gábor, Dessewffy Aurél (író), Dessewffy család, Dessewffy Emil, Dessewffy-kastély (Tiszavasvári), Dulházy Mihály, Eötvös József (író), Erőss Gábor (rézmetsző), Erdélyi Múzeum (folyóirat, 1814–1818), Félicité de Genlis, Hitel (Széchenyi István), Johann Ender, Kazinczy Ferenc, Káldi György, Közhasznú Esmeretek Tára, Klestinszky László, Koppi Károly, Krivány (Kisszebeni járás), Ligatura, Magyar szabadkőművesek listája, Orpheus (folyóirat), Pállya István, Pesten elhunytak listája, Piarista Gimnázium (Budapest), Psyché (film), Reformkor, Sámuel Aladár, Széchenyi István, 19. századi magyar irodalom.
Árpádia
200px Az Árpádia, Honi történetek zsebkönyve (I-III. Kassa 1833, 1835, 1838) történeti kiadvány volt.
Megnézni Dessewffy József és Árpádia
Berzeviczy Vince
Berzeviczy Vince (berzevicei báró) (Daróc, 1781. március 16. – Kassa, 1834. április 15.) katonatiszt, színházvezető, mecénás.
Megnézni Dessewffy József és Berzeviczy Vince
Döbrentei Gábor
Hőgyészi Döbrentei Gábor (Somlószőlős, 1785. december 1. – Buda, 1851. március 28.) költő, királyi tanácsos, az MTA tagja, a történelem szó megalkotója.
Megnézni Dessewffy József és Döbrentei Gábor
Dessewffy Aurél (író)
Gróf Cserneki és tarkői Dessewffy Aurél (Nagymihály, 1808. július 27. – Pest, 1842. február 9.) közíró, főrend, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Kisfaludy Társaság alapító tagja.
Megnézni Dessewffy József és Dessewffy Aurél (író)
Dessewffy család
Dessewffy család (Cserneki és tarkeői gróf és nemes) első oklevélileg is ismert őse Desislaus (Deziszló, Dezső) volt, aki a Muhi csata idején az ütközetben megmentette az ország zászlaját.
Megnézni Dessewffy József és Dessewffy család
Dessewffy Emil
1862-ben készült portréja Gróf Cserneki és tarkői Dessewffy Emil (Eperjes, 1814. február 24. – Pozsony, 1866. január 28.) magyar újságíró, politikus, az MTA tiszteleti tagja és elnöke 1855-től 1866-ig.
Megnézni Dessewffy József és Dessewffy Emil
Dessewffy-kastély (Tiszavasvári)
A Dessewffy-kastély egy klasszicista stílusban épült 19.
Megnézni Dessewffy József és Dessewffy-kastély (Tiszavasvári)
Dulházy Mihály
Dulházy Mihály (Kassa, 1786. február 2. – Kassa, 1856. november 10.) titoknok, városbíró, műfordító, lapszerkesztő.
Megnézni Dessewffy József és Dulházy Mihály
Eötvös József (író)
Báró vásárosnaményi Eötvös József Károly Bertalan Adalbert (Buda, 1813. szeptember 3. – Pest, 1871. február 2.) magyar jogász, író, a Batthyány-kormány, majd az Andrássy-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere, a Magyar Tudományos Akadémia (1866-tól 1871-ig) és a Kisfaludy Társaság első elnöke (1860–1867), Eötvös Ignác politikus fia, Eötvös Loránd fizikus apja.
Megnézni Dessewffy József és Eötvös József (író)
Erőss Gábor (rézmetsző)
Erőss Gábor (születésekor Erős, Lovasberény, 1779. január 27. – Debrecen, 1815. január 30.) református teológus, rézmetsző, az Erőss család dercsikai ágának leszármazottja; Csokonai legismertebb arcképének (prémes, magyar mentében öltözött) első elkészítője rézmetszetben.
Megnézni Dessewffy József és Erőss Gábor (rézmetsző)
Erdélyi Múzeum (folyóirat, 1814–1818)
Az Erdélyi Múzeum, eredeti helyesírással Erdélyi Muzéum tudományos folyóirat, amelyet Döbrentei Gábor adott ki 1814 és 1818 között, összesen tíz füzetben.
Megnézni Dessewffy József és Erdélyi Múzeum (folyóirat, 1814–1818)
Félicité de Genlis
Fèlicitè de Genlis (Jacques-Antoine-Marie Lemoine festménye) Félicité de Genlis (teljes neve: Stéphanie Félicité du Crest, házassága után: Genlis grófnő, illetve Sillery márkiné), gyakran használt nevén Madame de Genlis (Champcery kastély, Autun, Issy-l’Évêque, 1746.
Megnézni Dessewffy József és Félicité de Genlis
Hitel (Széchenyi István)
A Hitel Széchenyi István műve, a magyar gazdasági szakirodalom egyik első képviselője.
Megnézni Dessewffy József és Hitel (Széchenyi István)
Johann Ender
Johann Nepomuk Ender (Bécs, 1793. november 4. – Bécs, 1854. március 16.) – a 19. századi romantika osztrák tájkép- és portréfestője.
Megnézni Dessewffy József és Johann Ender
Kazinczy Ferenc
Kazinci és alsóregmeci Kazinczy Ferenc (Érsemjén, 1759. október 27. – Széphalom, 1831. augusztus 23.) anyakönyvi adatlapja magyar író, költő, a nyelvújítás vezéralakja, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, Kazinczy László ezredes testvérbátyja.
Megnézni Dessewffy József és Kazinczy Ferenc
Káldi György
Herény nembeli alsó- és felsőkáldi Káldi György (Nagyszombat, 1573. február 4. – Pozsony, 1634. október 30.) jezsuita szerzetes, bibliafordító.
Megnézni Dessewffy József és Káldi György
Közhasznú Esmeretek Tára
A betűrendes magyar enciklopédiák sorát a Közhasznu Esmeretek Tára nyitotta meg, a Conversations-Lexikon magyarított változataként.
Megnézni Dessewffy József és Közhasznú Esmeretek Tára
Klestinszky László
Kliestinai Klestinszky László (Kassa, 1809. június 9. – Kassa, 1889. szeptember 30.) városi főbíró, ügyvéd, kritikus, színműíró és műfordító.
Megnézni Dessewffy József és Klestinszky László
Koppi Károly
Koppi Károly (eredeti keresztneve József) (Vác, 1744. február 26. – Nagykároly, 1801. április 6.) történetíró, egyetemi tanár, piarista pap.
Megnézni Dessewffy József és Koppi Károly
Krivány (Kisszebeni járás)
Krivány község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Kisszebeni járásában.
Megnézni Dessewffy József és Krivány (Kisszebeni járás)
Ligatura
A Ligatura 2007-ben indult irodalomtörténeti könyvsorozat.
Megnézni Dessewffy József és Ligatura
Magyar szabadkőművesek listája
Ady Endre felvételi kérelme a szabadkőművességbe 1. oldal Ady Endre felvételi kérelme a szabadkőművességbe 2. oldal.
Megnézni Dessewffy József és Magyar szabadkőművesek listája
Orpheus (folyóirat)
Az Orpheus irodalmi folyóirat volt a 18. század végén.
Megnézni Dessewffy József és Orpheus (folyóirat)
Pállya István
Pállya István József (Léva, 1740. szeptember 10. – Pest, 1802. április 6.) piarista rendfőnök, színműíró.
Megnézni Dessewffy József és Pállya István
Pesten elhunytak listája
Ez a lista a Pest városában 1873.
Megnézni Dessewffy József és Pesten elhunytak listája
Piarista Gimnázium (Budapest)
A budapesti Piarista Gimnázium a piaristák által működtetett hatosztályos gimnázium Budapesten.
Megnézni Dessewffy József és Piarista Gimnázium (Budapest)
Psyché (film)
Psyché (Psyché I–II.) Bódy Gábor 1980-ban készült kétrészes magyar filmje Weöres Sándor azonos című regénye nyomán.
Megnézni Dessewffy József és Psyché (film)
Reformkor
A reformkor (1825–1848) elnevezés a fejlődésben Nyugat-Európa mintaadó államaihoz (elsősorban Angliához és Franciaországhoz) képest lemaradt magyar társadalomban végbemenő újítási, modernizációs szándékra utal.
Megnézni Dessewffy József és Reformkor
Sámuel Aladár
Sámuel Aladár (Nagyenyed, 1869. március 1. – Balavásár, 1926. február 27.) erdélyi magyar református lelkész és egyházi író.
Megnézni Dessewffy József és Sámuel Aladár
Széchenyi István
Gróf sárvárfelsővidéki Széchenyi István (Bécs, 1791. szeptember 21. a német nyelvű bejegyzésben az ékezetes é betűt is feltüntették – Döbling, 1860. április 8.) államférfi, valóságos belső titkos tanácsos, császári és királyi kamarás, író, polihisztor, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere, „a legnagyobb magyar” (Kossuth Lajos – egyik legnagyobb politikai ellenfele – méltatta így: „polgári erényben nagy férfiak, minő például az, kit én, nem gyáva hizelgésből, hanem meggyőződésből, a’ magyarok legnagyobbikának szoktam nevezni.”).
Megnézni Dessewffy József és Széchenyi István
19. századi magyar irodalom
Kazinczy Ferenc, a nyelvújítás vezére.
Megnézni Dessewffy József és 19. századi magyar irodalom