Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
17 kapcsolatok: Caernarfon vár, Charlène monacói hercegné, Conwyi vár, Ghislaine monacói hercegné, Gramont-i Sarolta Katalin monacói hercegné, Gwynedd, I. Eduárd angol király, I. Eduárd király várai és városfalai Gwynedd grófságban, II. Eduárd angol király, II. Erzsébet brit királynő halála és temetése, II. Lajos monacói herceg, III. Károly brit király, Menai-szoros, Nagy-Britannia és Írország várai és kastélyai, VIII. Eduárd brit király, Wales, 1283.
Caernarfon vár
#ÁTIRÁNYÍTÁS Caernarfoni vár.
Új!!: Caernarfoni vár és Caernarfon vár · Többet látni »
Charlène monacói hercegné
Charlène (Bulawayo, Rhodesia, 1978. január 25. –), neve a Karola egy francia nyelvű változata, angolul és,,; dél-afrikai úszónő, olimpikon, Monaco (uralkodó) hercegnéje.
Új!!: Caernarfoni vár és Charlène monacói hercegné · Többet látni »
Conwyi vár
Conwy vára (korábbi nevén Conway) egyike a legimpozánsabb középkori erődítményeknek az Egyesült Királyság területén.
Új!!: Caernarfoni vár és Conwyi vár · Többet látni »
Ghislaine monacói hercegné
Ghislaine (Reims, 1900. október 13. – Neuilly-sur-Seine, 1991. április 30.), a teljes neve franciául: Ghislaine (Ghyslaine) Marie Françoise Dommanget (Ghislaine de Monaco), francia színésznő, komika, Monaco (uralkodó) hercegnéje.
Új!!: Caernarfoni vár és Ghislaine monacói hercegné · Többet látni »
Gramont-i Sarolta Katalin monacói hercegné
Gramont-i Sarolta Katalin (1639 – Párizs, 1678. június 4.), Monaco (uralkodó) hercegnéje, XIV. Lajos francia király ágyasa.
Új!!: Caernarfoni vár és Gramont-i Sarolta Katalin monacói hercegné · Többet látni »
Gwynedd
Gwynedd (IPA: /ˈɡwɪnɪð/ (angol); (walesi)) megye Északnyugat-Walesben.
Új!!: Caernarfoni vár és Gwynedd · Többet látni »
I. Eduárd angol király
I. Eduárd (melléknevein Nyakigláb Eduárd vagy a Skótok pörölye; 1239. június 17./18. – 1307. július 7.) Anglia királya 1272-től haláláig. Eduárd III. Henrik angol király egyetlen (bizonyítottan létezett) fiaként született. Trónörökösként már fiatal korában bevonták a politikai küzdelmekbe, melyek idővel a bárók lázadásává és polgárháborúvá fajultak. A herceg 1259-ben ideiglenesen a főurak reformmozgalma mellé állt, de miután kibékült bizonytalan politikájú apjával, a királyi párt egyik fő támaszává lépett elő. Egy elvesztett csata után túszként tartották fogva, ám szökése után az 1265-ös eveshami csatában legyőzte, és megölte a lázadók vezérét, Simon de Montfort-t. A polgárháború végeztével Eduárd csatlakozott a Szentföldre induló nyolcadik keresztes hadjárathoz. A keresztes háború sikertelennek bizonyult, és Eduárd a hazaúton értesült arról, hogy apja meghalt, ő pedig Anglia királya lett. Lassan, másfél évig utazgatva ért haza, és 1274. augusztus 19-én koronázták meg a westminsteri apátságban. 1276–77-ben elfojtott egy kisebb walesi lázadást (a walesi hercegségeket angol vazallusoknak tekintette), majd amikor 1282-ben ismét fellázadtak, teljesen meghódította, és angol igazgatás alá helyezte a térséget. Erről az eseményről szól Arany János A walesi bárdok című költeménye. Hódítása megszilárdítására várakat építtetett, és angol lakosságú városokat alapított. Uralkodása idején örökösödési válság tört ki Skóciában, amikor a kiskorú Margit királynő meghalt. Eduárd a helyzetet kihasználva kiterjesztette hatalmát a szomszédos országra. Döntőbíróként lépett fel a számos trónkövetelő igényének elbírálására, de miután a skótok megválasztották John Balliolt, továbbra is Skócia hűbéruraként viselkedett. Ugyanekkor háborúba keveredett IV. Fülöp francia királlyal, aki el kívánta kobozni Aquitania hercegségét (amely addig perszonáluniót alkotott Angliával). A háborúk költségeinek fedezésére Eduárd több alkalommal különadót vetett ki, valamint kiűzte a zsidókat országából, hogy elkobzott vagyonukkal, illetve a száműzésük jelentette politikai tőkét felhasználva újabb adókat szedve feltöltse kincstárát. A főurak egy része tiltakozott a magas adóterhek miatt, és a belpolitikai helyzet közel állt az újabb polgárháborúhoz, amikor a skótok William Wallace által vezetett újabb lázadása egy táborban egyesítette a királyt és báróit. A kezdeti angol sikerek után a skótok győzelmeket arattak; a rossz egészségű Eduárd erre maga indult északnak, de útközben megbetegedett és meghalt. I. Eduárd 188 cm-es testalkatával jóval kortársai fölé magasodott, emiatt kapta a Nyakigláb Eduárd gúnynevet. Heves vérmérsékletű, dühkitörésekre hajlamos férfi volt, aki könnyedén meg tudta félemlíteni ellenfeleit. Alattvalói tisztelték katonai képességei, adminisztrációs tehetsége és vallásos buzgalma miatt. Bár a walesi és skóciai hadjárataiban néha kimondottan kegyetlenül viselkedett, rátermett uralkodóként helyreállította országa apja uralma alatt szétzilálódott rendjét, végleg meghódította Walest, és ideiglenesen uralma alá hajtotta Skóciát is.
Új!!: Caernarfoni vár és I. Eduárd angol király · Többet látni »
I. Eduárd király várai és városfalai Gwynedd grófságban
I.
Új!!: Caernarfoni vár és I. Eduárd király várai és városfalai Gwynedd grófságban · Többet látni »
II. Eduárd angol király
II.
Új!!: Caernarfoni vár és II. Eduárd angol király · Többet látni »
II. Erzsébet brit királynő halála és temetése
2022.
Új!!: Caernarfoni vár és II. Erzsébet brit királynő halála és temetése · Többet látni »
II. Lajos monacói herceg
II.
Új!!: Caernarfoni vár és II. Lajos monacói herceg · Többet látni »
III. Károly brit király
III.
Új!!: Caernarfoni vár és III. Károly brit király · Többet látni »
Menai-szoros
A Menai-szoros (walesiül Afon Menai (am. Menai folyó), angolul Menai Strait) 22,5 km hosszú, mintegy 500 m (180–1100 m) széles tengerszoros Anglesey szigete és Wales északnyugati partjai, azaz Gwynedd megye között.
Új!!: Caernarfoni vár és Menai-szoros · Többet látni »
Nagy-Britannia és Írország várai és kastélyai
Windsor kastélya, Anglia Kilkenny várkastélya, Írország Nagy-Britannia és Írország várai és kastélyai fontos katonai, gazdasági és társadalmi szerepet játszottak a két ország történelme során.
Új!!: Caernarfoni vár és Nagy-Britannia és Írország várai és kastélyai · Többet látni »
VIII. Eduárd brit király
VIII.
Új!!: Caernarfoni vár és VIII. Eduárd brit király · Többet látni »
Wales
Wales (walesiül: Cymru,, magyarosan leggyakrabban velsz) Nyugat-Európában található, egyike az Egyesült Királyságot alkotó négy tagországnak.
Új!!: Caernarfoni vár és Wales · Többet látni »
1283
Nincs leírás.
