Tartalomjegyzék
6 kapcsolatok: Élő heraldika, Báthori Erzsébet, Salamon magyar király, Sárkányok a magyar mesékben, Sempte, Vencellin.
Élő heraldika
Az élő heraldika (klasszikus heraldika, de: lebenden Heraldik) a címerhasználatnak az a korszaka, amikor a címereket a pajzson, a sisakdíszen, a lótakarón stb.
Megnézni Bátor Opos és Élő heraldika
Báthori Erzsébet
Ecsedi Báthori Erzsébet vagy Báthorya szakirodalom a korai Bátoriakat teljesen fonetikusan, i-vel és h nélkül, az ecsedi Báthoriakat h-val és i-vel, a somlyói Báthoryakat h-val és y-nal írja (Nyírbátor, 1560.
Megnézni Bátor Opos és Báthori Erzsébet
Salamon magyar király
Salamon (?, 1053 – 11. század vége, egyes vélemények szerint Póla, 1087 márciusa), Árpád-házi magyar királyi herceg, 1057-től ifjabb király, 1063 és 1074 között Magyarország királya.
Megnézni Bátor Opos és Salamon magyar király
Sárkányok a magyar mesékben
Egy híres sárkány, aki János vitéz ellenfele Petőfi Sándor verses meséjébenhttp://mek.oszk.hu/08300/08306/ Petőfi Sándor: ''János vitéz'', AMICUS kiadóvállalat, Budapest, 1922. A magyar kultúrkörben a sárkány mítoszok és legendák ősi sárkánya, isteni szörnyetege és a kincseket őrző lény, legtöbbször szárnyas, pikkelyes hüllő alakjában, ám egyes esetekben a megjelenése ötvözheti más lények egyesített tulajdonságait is.
Megnézni Bátor Opos és Sárkányok a magyar mesékben
Sempte
Sempte (szlovákul Šintava) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerület Galántai járásában.
Megnézni Bátor Opos és Sempte
Vencellin
Képes krónikából Géza magyar fejedelem 995-ben kérte meg fia, Vajk számára II. Henrik bajor herceg Gizella nevű lányának kezét.
Megnézni Bátor Opos és Vencellin