Megnyitás a Google TérképenTartalomjegyzék
27 kapcsolatok: Ahmad ibn Túlún, Arszlán Giráj krími kán, Besszarábia, Csángók, Dobrudzsa, Ediszán, Gagauzok, I. Száhib Giráj krími kán, II. Demeter moldvai fejedelem, II. Mengli Giráj krími kán, II. Szelim Giráj krími kán, III. Devlet Giráj krími kán, III. Gázi Giráj krími kán, III. Konstantin moldvai fejedelem, III. Mehmed Giráj krími kán, IV. Devlet Giráj krími kán, Kirim Giráj krími kán, Krími Tatár Kánság, Moldáv Szovjet Szocialista Köztársaság, Moldova, Moldva (fejedelemség), Moldva (régió), Nogaji Tatár Kánság, Odesszai terület, Romániai tatárok, Sahin Giráj krími kán, Ukrajna földrajza.
Ahmad ibn Túlún
Az Ibn Túlún-mecset spirális, szamarrai hatást tükröző minaretje Abu l-Abbász Ahmad ibn Túlún (arab írással أبو العباس أحمد بن طولون – Abū l-ʿAbbās Aḥmad ibn Ṭūlūn, Bagdad, Mezopotámia, 835 szeptembere – al-Katái, Egyiptom, 884.
Megnézni Budzsák és Ahmad ibn Túlún
Arszlán Giráj krími kán
Arszlán Giráj (krími tatár: Arslan Geray, آرسلان كراى), (1692 – 1767. május 30.) krími tatár kán, II. Devlet kán fia.
Megnézni Budzsák és Arszlán Giráj krími kán
Besszarábia
Besszarábia (románul Basarabia, ukránul Бессарабія, régi magyar neve: Bazarábföld) a Prut, a Dnyeszter, és a Duna-delta által határolt terület, amely jórészt megegyezik a mai Moldovai Köztársasággal, kisebb déli része azonban 1940-ben a Szovjetunióhoz, 1991-ben pedig Ukrajnához került.
Megnézni Budzsák és Besszarábia
Csángók
Csángó zászló Csángó címer Csángó migráció A csángók több Romániában élő magyar nyelvű kisebbségi népcsoport összefoglaló neve.
Megnézni Budzsák és Csángók
Dobrudzsa
Dobrudzsa felosztva Románia és Bulgária között Dobrudzsa címere Dobrudzsa (románul Dobrogea, bolgárul és ukránul Добруджа) történelmi régió a Balkánon.
Megnézni Budzsák és Dobrudzsa
Ediszán
Ediszán térképe 1790-ből Ediszán a mai Ukrajnában Ediszán/Jediszán (törökül Yedisan) történelmi régió Ukrajna délnyugati részén és a Moldovai Köztársaság keleti részén.
Megnézni Budzsák és Ediszán
Gagauzok
A gagauzok (saját nyelvükön gagauz) a Prut és a Jalpug folyásvidékén, Budzsák síkságán élő, mintegy 230 ezer főt számláló, török nyelvet beszélő nép, amely feltehetően az úzok leszármazottja.
Megnézni Budzsák és Gagauzok
I. Száhib Giráj krími kán
I.
Megnézni Budzsák és I. Száhib Giráj krími kán
II. Demeter moldvai fejedelem
Szovjetunió postabélyeg, Dimitrie Cantemir, 1973 (Michel 4175, Scott 4132) II.
Megnézni Budzsák és II. Demeter moldvai fejedelem
II. Mengli Giráj krími kán
II.
Megnézni Budzsák és II. Mengli Giráj krími kán
II. Szelim Giráj krími kán
II.
Megnézni Budzsák és II. Szelim Giráj krími kán
III. Devlet Giráj krími kán
III.
Megnézni Budzsák és III. Devlet Giráj krími kán
III. Gázi Giráj krími kán
III.
Megnézni Budzsák és III. Gázi Giráj krími kán
III. Konstantin moldvai fejedelem
Constantin Cantemir (1612. november 8. – Jászvásár, 1693. március 24.) Moldva fejedelme volt 1685.
Megnézni Budzsák és III. Konstantin moldvai fejedelem
III. Mehmed Giráj krími kán
III.
Megnézni Budzsák és III. Mehmed Giráj krími kán
IV. Devlet Giráj krími kán
IV.
Megnézni Budzsák és IV. Devlet Giráj krími kán
Kirim Giráj krími kán
Kirim Giráj sírja Bahcsiszerájban. Kirim Giráj (krími tatár: Qırım Geray, قريمكراى), (1717 – 1769 márciusa) krími tatár kán, II. Devlet kán fia.
Megnézni Budzsák és Kirim Giráj krími kán
Krími Tatár Kánság
A kánság katonai zászlaja. A kánság vallási zászlaja. A Krími Tatár Kánság (krími tatár nyelven: Qırım Hanlığı, oroszul: Крымское ханство, ukránul: Кримське ханство, törökül: Kırım Hanlığı, lengyelül: Chanat krymski) egy hajdani állam, amely a Kaukázustól egészen a Dunáig terjedt, a mai Oroszország, Ukrajna és Románia területén.
Megnézni Budzsák és Krími Tatár Kánság
Moldáv Szovjet Szocialista Köztársaság
A Moldáv Szovjet Szocialista Köztársaság (rövidítve: Moldáv SZSZK, moldáv nyelven: Република Советикэ Сочиалистэ Молдовеняскэ; Молда́вская Сове́тская Социалисти́ческая Респу́блика Moldavskaya Sovetskaya Sotsialisticheskaya Respublika), ismertebb nevén Szovjet Moldávia vagy Szovjet Moldova, a Szovjetunió egyik tagköztársasága volt 1940-től 1991-ig.
Megnézni Budzsák és Moldáv Szovjet Szocialista Köztársaság
Moldova
Moldova (hivatalos nevén Moldovai Köztársaság, románul Republica Moldova, a magyar köznyelvben is gyakran használt oroszos nevén Moldávia) független, demokratikus állam a Kelet-európai-síkvidéken.
Megnézni Budzsák és Moldova
Moldva (fejedelemség)
Nagy István uralkodása alatt, 1483-ban. Moldva (nem összekeverendő a mai Moldova állammal) egykori fejedelemség, később egyike Románia történelmi tartományainak, Havasalföld (Olténiával együtt) és a tengerparti Dobrudzsa mellett.
Megnézni Budzsák és Moldva (fejedelemség)
Moldva (régió)
Nyugat-Moldva, más néven Moldva vagy Román Moldva, a Moldvai fejedelemség történelmi és földrajzi része, Kelet-északkelet-Romániában.
Megnézni Budzsák és Moldva (régió)
Nogaji Tatár Kánság
A Nogaji Tatár Kánság vagy Nohaji Kánság, Nohaji Horda (kazak nyelven Ноғай Ордасы, oroszul Ногайская Орда, törökül Nogay Orda) egykori tatár részfejedelemség a Kaszpi-tenger észak-keleti vidékén.
Megnézni Budzsák és Nogaji Tatár Kánság
Odesszai terület
Az Odesszai terület (ukránul: Одеська область) közigazgatási egység Ukrajna délnyugati részén, székhelye Odessza.
Megnézni Budzsák és Odesszai terület
Romániai tatárok
A romániai tatárok vagy dobrudzsai tatárok török népcsoport, amely a 13.
Megnézni Budzsák és Romániai tatárok
Sahin Giráj krími kán
Sahin Giráj (krími tatár: Şahin Geray (1746-1787) az utolsó krími tatár kán, II. Devlet Giráj kán unokája.
Megnézni Budzsák és Sahin Giráj krími kán
Ukrajna földrajza
Ukrajna (ukránul Україна) Kelet-Európa egyik állama.
Megnézni Budzsák és Ukrajna földrajza