Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
180 kapcsolatok: A Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye története, A könnymutatványosok legendája, A Margit-sziget története, A pápaság története, A török kiűzése Magyarországról, Alapítvány, Anjou bástya, Antiszemitizmus, Apponyi család, Újpalánk vára, Aspremont Ferdinánd, Augusztus 20-i nemzeti ünnep, Augusztus 29., Aurora von Königsmarck, Az utolsó budai basa (elbeszélés), Az utolsó budai basa (film), Őcsény, Üszögpuszta, Ófalu (Érd), Bajsa, Bakách család, Balassa Ádám, Bástya sétány, Bécs ostroma (1683), Bécsi kapu, Bécsi kapu tér (Budapest), Bedő (település), Belvárosi Szent Anna-plébániatemplom, Bercsényi Miklós (főgenerális), Bibliotheca Corviniana, Boldog Avianói Márk, Borsos család, Bottyán János, Breznai kiáltvány, Buda (Kortrijk), Buda (történelmi település), Buda 1686-os ostroma, Buda 1686-os visszafoglalása, Buda ostroma (1542), Buda ostroma (1684), Buda ostroma (1686), Buda ostroma (egyértelműsítő lap), Buda polgármesterei, Buda visszavétele, Budai pasák listája, Budai Tájvédelmi Körzet, Budai Várnegyed, Budai vilajet, Budapest, Budapest Duna-hídjai, ..., Budapest IX. kerülete, Budapest története, Budapest XIII. kerülete, Budapest XVII. kerülete, Budavári Palota, Budavári Várkápolna, Charles Eugène de Croÿ, Cinkota, Claude Florimond de Mercy, Csáky László (főispán), Diploma Leopoldinum, Domonkos kolostor (Margit-sziget), Donat Johann Heißler von Heitersheim, Eger ostroma (1552), Egyházmegye, Einrichtungswerk, Enea Silvio Piccolomini (tábornok), Erdődy család, Ernst Rüdiger von Starhemberg, Esterházy Pál (nádor), Esztergomi rondella, Fehérvári kapu (budai vár), Gül Baba türbéje, Georg von Derfflinger, Guido von Starhemberg, Győr története, Habsburg-ház, Habsburg–török háború (1716–18), Haller-féle diploma, Hans Adam von Schöning, Hatvan, Hármashatár-hegy, Hetényi csata, Hitbizomány, I. Apafi Mihály, I. Lipót lotaringiai herceg, I. Lipót magyar király, II. Apafi Mihály, IV. Mehmed oszmán szultán, József főhercegi palota, József nádor tér, József-hegy, Karl von Blaas, Karmelita kolostor, Karmeliták, Károlyi Árpád (történész), Károlyi-kert, Károlyi-palota (Belváros), Keresztély Ágost, Kettős adóztatás, Kiskörút, Koháry Farkas, Koháry István (országbíró), Kortrijk, Kurucok, Lajos Vilmos badeni őrgróf, Lónyay–Hatvany-villa, L’Huillier–Coburg-kastély, Lotaringia történelme, Lovas út, Luigi Ferdinando Marsigli, Magyar katolikus egyház, Magyar nemesség, Magyarország, Magyarország és Spanyolország kapcsolatai, Mainz ostroma (1689), Mátyás-templom, Mikulov (Břeclavi járás), Musztafa pasa medreszéje, Nagy budai lőporrobbanás, Nándorfehérvár ostroma (1688), Nándorfehérvár ostroma (1690), Négy megkoronázott vértanú, Németvölgy, Nemesvámos, Orta dzsámi, Oszmán bej dzsámi, Oszmán Birodalom, Padova, Paks, Pálffy János (nádor), Pest (történelmi település), Pest városfalai és városárka, Pesti Izraelita Hitközség, Pesti Vigadó, Pestszentlőrinc története, Petneházy Dávid, Possenhofeni kastély, Prenner Farkas András Lipót, Purim, Rác gyógyfürdő, Régi budai városháza, Regensburgi fegyverszünet, Rudolf von Rabatta zu Dornberg, Sarhoş Ahmed pasa, Sashegy, Savanyúleves tornya, Savoya (egyértelműsítő lap), Savoya–Carignano-ház, Savoyai Jenő, Savoyai Jenő-szobor, Sátorhely, Schulhof Izsák, Serényi János Károly, Siklós története, Siklósi vár, Svábhegy, Szalánkeméni csata, Szari Szulejmán pasa, Széchenyi-hegy, Szövetségesek a török elleni harcokban Magyarországon, Szent István Gimnázium (Kalocsa), Szent Liga (1684), Szent Zsigmond prépostsági templom, Szeptember 2., Sziavus pasa tornya, Táborhegy, Tóth Árpád sétány, Tököli-Popovics János, Török háborúk Magyarországon, Tekke, Tojgun pasa dzsámi, Váci székesegyház, Városbíró, Zrínyi Ilona, 1680-as évek, 1686, 1686 az irodalomban, 1687-es országgyűlés, 17. század. Bővíteni index (130 több) »
A Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye története
A magyarok első királya, Szent István (997–1038) alapította a kalocsai székhelyű püspökséget, közvetlenül Esztergom (1001) és Veszprém után, valószínűleg már 1002-ben.
Új!!: Buda visszafoglalása és A Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye története · Többet látni »
A könnymutatványosok legendája
A könnymutatványosok legendája Darvasi László regénye.
Új!!: Buda visszafoglalása és A könnymutatványosok legendája · Többet látni »
A Margit-sziget története
A Margit-sziget részletes térképe 1928-ból, amely a sziget sétányainak szerkezetét és intézményeinek elhelyezkedését emeli ki Árpád-házi Szent Margit, a sziget névadója A Margit-sziget a Duna egyik szigete Budapest területén.
Új!!: Buda visszafoglalása és A Margit-sziget története · Többet látni »
A pápaság története
A pápaság története az apostoli kezdetektől napjainkig fogja át a pápák és a köréjük fonódott intézmény történetét.
Új!!: Buda visszafoglalása és A pápaság története · Többet látni »
A török kiűzése Magyarországról
A török kiűzése Magyarországról (más szóval nagy török háború vagy török elleni visszafoglaló háború) annak a nagy hadjáratsorozatnak volt az eredménye, amellyel a történelmi Magyar Királyság területének nagy részéről kiszorították az Oszmán Birodalmat.
Új!!: Buda visszafoglalása és A török kiűzése Magyarországról · Többet látni »
Alapítvány
Az alapítvány az alapító által az alapító okiratban meghatározott tartós cél folyamatos megvalósítására létrehozott jogi személy.
Új!!: Buda visszafoglalása és Alapítvány · Többet látni »
Anjou bástya
Abdurrahmán Abdi Arnaut pasa emlékköve Anjou bástya a Budai Várnegyedben, a Bástya sétány északi részén található, az Esztergomi rondellától a Bécsi kapuig tartó ágyúterasz.
Új!!: Buda visszafoglalása és Anjou bástya · Többet látni »
Antiszemitizmus
Az antiszemitizmus (szó szerint: szemitaellenesség) a zsidókkal szembeni vallási vagy faji gyűlölet.
Új!!: Buda visszafoglalása és Antiszemitizmus · Többet látni »
Apponyi család
Apponyi de Nagy-Apponyi 1739 A nagyapponyi Apponyi család, eredetét a Péc nemzetségre vezeti vissza.
Új!!: Buda visszafoglalása és Apponyi család · Többet látni »
Újpalánk vára
Újpalánk (törökül Jeni Palanka) magyarországi török végvár volt Tolna vármegyében.
Új!!: Buda visszafoglalása és Újpalánk vára · Többet látni »
Aspremont Ferdinánd
Graf Ferdinand Gobert Aspremont-Lynden von Reckheim, avagy magyarosan Aspremont Ferdinánd gróf (Reckheim, 1643 – Reckheim, 1708. február 7.), Rákóczi Julianna férje, magyar nemességet nyert, lotaringiai származású nemes.
Új!!: Buda visszafoglalása és Aspremont Ferdinánd · Többet látni »
Augusztus 20-i nemzeti ünnep
Augusztus 20. Magyarország nemzeti ünnepe és hivatalos állami ünnepe az államalapítás és az államalapító I. (Szent) István király emlékére. A nap egyben a magyar katolikus egyház egyik – Magyarország fővédőszentjének tiszteletére tartott – főünnepe. A magyar történelemben az államalapító király 1083. augusztus 20-i szentté avatásától szerepet játszik Szent István emlékezete, amit koronként eltérően értelmeztek és ünnepeltek. Az Árpád-korban az uralkodó dinasztia legitimációját szolgálta az István-kultusz, melyet a később hozzákapcsolódó Szűz Mária-tisztelet egyházi jellegűvé változtatott. 1686-ban XI. Ince pápa Buda visszafoglalása alkalmából elrendelte, hogy a katolikus világ évente emlékezzen meg Szent Istvánról. 1771-ben Mária Terézia országos ünneppé minősítette Szent István napját, és Budára hozatta a Szent Jobbot, ezzel fejezve ki, hogy a Habsburgok legitim magyar uralkodók. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése utáni Bach-korszakban nem engedélyezték a független magyar államot jelképező első király ünneplését, de 1891-ben Ferenc József munkaszüneti nappá tette augusztus 20-át. A két világháború között újra a nemzeti érzelmek kerültek előtérbe, így az 1938. évi székesfehérvári országgyűlés törvénybe iktatta Szent István emlékét és a nemzeti ünnepet. A kommunista hatalom ezt nem törölte el, hanem 1950-től a népköztársaság, illetve az alkotmány ünnepének nevezte. A rendszerváltás után, 1991-ben az Országgyűlés a nemzeti ünnepek közül kiemelve állami ünneppé nyilvánította. Szűz Máriának (Benczúr Gyula festménye) A hivatalos ünneplés Budapesten, a Kossuth téren Magyarország lobogójának felvonásával és a tisztavatással kezdődik. Budán rendezik meg a mesterségek ünnepét, és ott mutatják be Magyarország tortáját. Bár délután a Szent István-bazilika körüli Szent Jobb-körmeneten részt vesznek a közjogi méltóságok is, az eseményen elsősorban a hívők tisztelegnek Magyarország fővédőszentje előtt. Az ünnepnapot az esti tűzijáték zárja. Ezen az ünnepen adományozzák a legtöbb állami kitüntetést, köztük a Magyar Szent István-rendet. Magyarország legrangosabb elismerését elsőnek Egerszegi Krisztina ötszörös olimpiai bajnok és Lámfalussy Sándor magyar jegybankár, „az euró atyja” vehette át 2013-ban.
Új!!: Buda visszafoglalása és Augusztus 20-i nemzeti ünnep · Többet látni »
Augusztus 29.
Névnapok: Beatrix, Erna + Bolda, Cézár, Ernella, Erneszta, Ernesztin, Ernesztina, János, Kamilla, Sebő, Szabella, Szabin, Szabina, Szabrina, Trixi.
Új!!: Buda visszafoglalása és Augusztus 29. · Többet látni »
Aurora von Königsmarck
Maria Aurora von Königsmarck vagy Maria Aurora Königsmark, (Stade, 1662. április 28. – Quedlinburg, 1728. február 16.), svéd–német grófnő, irodalmár, író, költő, zenész, librettista, udvari amatőr színjátszó.
Új!!: Buda visszafoglalása és Aurora von Königsmarck · Többet látni »
Az utolsó budai basa (elbeszélés)
Az utolsó budai basa Jókai Mór 1859-ben írt elbeszélése.
Új!!: Buda visszafoglalása és Az utolsó budai basa (elbeszélés) · Többet látni »
Az utolsó budai basa (film)
Az utolsó budai basa Jókai Mór elbeszéléséből 1963-ban készült magyar tévéjáték.
Új!!: Buda visszafoglalása és Az utolsó budai basa (film) · Többet látni »
Őcsény
Őcsény község Tolna vármegye Szekszárdi járásában, a megyeszékhely központjától mintegy 6 km-es távolságra.
Új!!: Buda visszafoglalása és Őcsény · Többet látni »
Üszögpuszta
Üszögpuszta (horvátul Isik) Pécs közigazgatási területének délkeleti szélén fekvő településrész.
Új!!: Buda visszafoglalása és Üszögpuszta · Többet látni »
Ófalu (Érd)
Ófalu Érd délkeleti része, Budapest és a Duna ölelésében.
Új!!: Buda visszafoglalása és Ófalu (Érd) · Többet látni »
Bajsa
Bajsa (szerbül Бајша / Bajša) a Szerbia északi részét képező Vajdaság egyik kis faluja.
Új!!: Buda visszafoglalása és Bajsa · Többet látni »
Bakách család
A szentgyörgyvölgyi nemes és báró Bakách család, gyakran Bakács írásmóddal, egy a 18. század közepén kihalt Zala vármegyei magyar nemesi család.
Új!!: Buda visszafoglalása és Bakách család · Többet látni »
Balassa Ádám
Báró gyarmati Balassa Ádám, gróf Balassa Bálint mostohaöccse, császári és királyi kamarás, ezredes és Kékkő főkapitánya, 1686-1701 között Korpona várának kapitánya.
Új!!: Buda visszafoglalása és Balassa Ádám · Többet látni »
Bástya sétány
A Bástya sétány Budapest I. kerületében, a Várnegyedben kialakított sétány volt.
Új!!: Buda visszafoglalása és Bástya sétány · Többet látni »
Bécs ostroma (1683)
Bécs második török ostroma (Zweite Wiener Türkenbelagerung) 1683.
Új!!: Buda visszafoglalása és Bécs ostroma (1683) · Többet látni »
Bécsi kapu
A Bécsi kapu Budapest I. kerületében található, a Várnegyedben, a Bécsi kapu téren.
Új!!: Buda visszafoglalása és Bécsi kapu · Többet látni »
Bécsi kapu tér (Budapest)
A Bécsi kapu tér egy közterület, amely Budapest I. kerületében, a Budai Várnegyedben található, az Ostrom utca, a Táncsics Mihály utca és a Nándor utca (volt Petermann Bíró utca) találkozásánál.
Új!!: Buda visszafoglalása és Bécsi kapu tér (Budapest) · Többet látni »
Bedő (település)
Bedő (románul Bedeu) község Hajdú-Bihar vármegyében, a Berettyóújfalui járásban.
Új!!: Buda visszafoglalása és Bedő (település) · Többet látni »
Belvárosi Szent Anna-plébániatemplom
A Belvárosi Szent Anna-templom, más néven szervita templom Budapesten található a Belvárosban, a Szervita téren.
Új!!: Buda visszafoglalása és Belvárosi Szent Anna-plébániatemplom · Többet látni »
Bercsényi Miklós (főgenerális)
kuruc hadsereg vezetői A breznai kiáltvány Bercsényi Miklós saját kezű írásával Gróf székesi Bercsényi Miklós (Bécs, 1665. szeptember 24. – Rodostó, 1725. november 6.) kuruc főgenerális, II. Rákóczi Ferenc közeli harcostársa, a Rákóczi-szabadságharc egyik irányítója.
Új!!: Buda visszafoglalása és Bercsényi Miklós (főgenerális) · Többet látni »
Bibliotheca Corviniana
A Bibliotheca Corviniana Hunyadi Mátyás híres budai könyvtára, a reneszánsz kori Európa legjelentősebb gyűjteménye volt a vatikáni állomány után.
Új!!: Buda visszafoglalása és Bibliotheca Corviniana · Többet látni »
Boldog Avianói Márk
Boldog Avianói Márk,, születési nevén: Carlo Domenico Cristofori, (Aviano, 1631. november 17. – Bécs, 1699. augusztus 13.) olasz kapucinus szerzetes, tábori lelkészként teljesített szolgálatot a bécsi, esztergomi, párkányi és budai császári hadsereg törökellenes hadjárataiban.
Új!!: Buda visszafoglalása és Boldog Avianói Márk · Többet látni »
Borsos család
A Borsos család címere A Borsos család régi magyar kisbirtokos nemesi család, amely Zala vármegyéből ered és több vármegyébe elszármazott.
Új!!: Buda visszafoglalása és Borsos család · Többet látni »
Bottyán János
Bottyán János, közismert nevén Vak Bottyán (Esztergom, 1643? – Tarnaörsi tábor, 1709. szeptember 26. vagy 27.) magyar katona, nemzeti hős, kuruc generálisként a Rákóczi-szabadságharc legendás hadvezére.
Új!!: Buda visszafoglalása és Bottyán János · Többet látni »
Breznai kiáltvány
Brezán (Brezna) várának romjai Brezán (Brezna) várának falán II. Rákóczi Ferenc herceg 1703-ban Ráday Pál portréja. A „Recrudescunt” kezdetű kiáltvány szerkesztője, a híres kiáltvány Munkácson, 1703. Szent Iván hava (június) 7-i antedatálással keltezett, amelyet 1704, február elején a nagyszombati nyomda jelentetett meg Esze Tamás, ''„Méltóságos Fölső Vadászi Rákóczy Ferencz Fejedelem ő Nagysága első gyalog ezeres kapitánnya”''http://epa.oszk.hu/00000/00018/00017/meszaros.pdf Mészáros Kálmán: Tábornoki és törzstiszti kinevezések a Rákóczi szabadságharcban – A kuruc tisztikar létrejötte Bercsényi Miklós 1686-ban Buda ostrománál kitüntette magát, ezredes, majd Szeged vára főkapitánya lett A breznai kiáltvány vagy brezáni pátens vagy brezáni kiáltvány a legnevezetesebb okirat a II. Rákóczi Ferenc által kiadott pátensek (a korabeli latin szaknyelvben a latin patens jelentése az parancs, törvényerejű rendelet, elöljárói engedélyirat, nyíltparancs, nyílt levél volt) sorában.
Új!!: Buda visszafoglalása és Breznai kiáltvány · Többet látni »
Buda (Kortrijk)
Buda a neve a belgiumi Kortrijk óvárosában a városon áthaladó Leie folyó szigetén fekvő résznek.
Új!!: Buda visszafoglalása és Buda (Kortrijk) · Többet látni »
Buda (történelmi település)
Buda (németül: Ofen, ókorban: Aquincum, horvátul: Budim, szlovákul: Budín, vendül: Büdin) egyike volt a Magyar Királyság történelmi fővárosainak, mely 1873-ban egyesült Pesttel és Óbudával Budapest néven.
Új!!: Buda visszafoglalása és Buda (történelmi település) · Többet látni »
Buda 1686-os ostroma
#ÁTIRÁNYÍTÁS Buda visszafoglalása.
Új!!: Buda visszafoglalása és Buda 1686-os ostroma · Többet látni »
Buda 1686-os visszafoglalása
#ÁTIRÁNYÍTÁS Buda visszafoglalása.
Új!!: Buda visszafoglalása és Buda 1686-os visszafoglalása · Többet látni »
Buda ostroma (1542)
Buda ostroma 1542.
Új!!: Buda visszafoglalása és Buda ostroma (1542) · Többet látni »
Buda ostroma (1684)
Buda 1684 évi ostromát egy Habsburg-haderő vívta meg, nemzetközi és magyar segédhadakkal, Lotaringiai Károly herceg főparancsnoksága alatt.
Új!!: Buda visszafoglalása és Buda ostroma (1684) · Többet látni »
Buda ostroma (1686)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Buda visszafoglalása.
Új!!: Buda visszafoglalása és Buda ostroma (1686) · Többet látni »
Buda ostroma (egyértelműsítő lap)
* Buda ostroma (1302), Károly Róbert király és István bakonyi ispán hadjárata, Kőszegi Iván felmenti Budát.
Új!!: Buda visszafoglalása és Buda ostroma (egyértelműsítő lap) · Többet látni »
Buda polgármesterei
Az alábbi lista Buda szabad királyi város 1687 és 1873 között polgármesteri tisztséget betöltő személyek nevét és a hivatalban töltött idejüket mutatja.
Új!!: Buda visszafoglalása és Buda polgármesterei · Többet látni »
Buda visszavétele
#ÁTIRÁNYÍTÁS Buda visszafoglalása.
Új!!: Buda visszafoglalása és Buda visszavétele · Többet látni »
Budai pasák listája
Abdi Abdurrahman, az utolsó budai pasa A budai pasák listája az 1541 és 1686 közt Budára a szultán által kinevezett pasák neveit és legfontosabb életrajzi adatait tartalmazza.
Új!!: Buda visszafoglalása és Budai pasák listája · Többet látni »
Budai Tájvédelmi Körzet
A Budai Tájvédelmi Körzetet 1978-ban, 10 528 hektáros területen hozták létre.
Új!!: Buda visszafoglalása és Budai Tájvédelmi Körzet · Többet látni »
Budai Várnegyed
A Budai Várnegyed (németül: Ofener Burgviertel) Budapest I. kerületének egyik városrésze Vár néven, Buda városának ősi területe.
Új!!: Buda visszafoglalása és Budai Várnegyed · Többet látni »
Budai vilajet
A Budai vilajet pozíciós térképe Az 1541 és 1686 között fennálló Budai vilajet (vagy vilájet) az oszmán uralom alatt álló magyar területeken elsőként megszervezett és egyben legfontosabb oszmán közigazgatási egység volt.
Új!!: Buda visszafoglalása és Budai vilajet · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Buda visszafoglalása és Budapest · Többet látni »
Budapest Duna-hídjai
A Duna több részre osztja Budapest területét.
Új!!: Buda visszafoglalása és Budapest Duna-hídjai · Többet látni »
Budapest IX. kerülete
A Magyar Iparművészeti Múzeum épülete Ferencvárosi plébániatemplom a Bakáts téren archivedate.
Új!!: Buda visszafoglalása és Budapest IX. kerülete · Többet látni »
Budapest története
Budapest-montázs A mai Budapest 1873.
Új!!: Buda visszafoglalása és Budapest története · Többet látni »
Budapest XIII. kerülete
Budapest XIII.
Új!!: Buda visszafoglalása és Budapest XIII. kerülete · Többet látni »
Budapest XVII. kerülete
| név.
Új!!: Buda visszafoglalása és Budapest XVII. kerülete · Többet látni »
Budavári Palota
A Budavári Palota (németül Burgpalast, törökül Budin Kalesi vagy Budin Sarayi) Budapest egyik legfőbb kulturális és turisztikai központja, egyben a volt királyi palota.
Új!!: Buda visszafoglalása és Budavári Palota · Többet látni »
Budavári Várkápolna
A budai várban található középkori Várkápolnát (korábban: Alamizsnás Szent János-kápolna) Luxemburgi Zsigmond építette a 15. században, mint az egykori vártemplom alsó kápolnáját.
Új!!: Buda visszafoglalása és Budavári Várkápolna · Többet látni »
Charles Eugène de Croÿ
Charles Eugène de Croÿ, Croÿ hercege,.
Új!!: Buda visszafoglalása és Charles Eugène de Croÿ · Többet látni »
Cinkota
Cinkota egykor önálló település, ma Budapest egyik városrésze a XVI. kerületben.
Új!!: Buda visszafoglalása és Cinkota · Többet látni »
Claude Florimond de Mercy
Claude Florimond de Mercy gróf, (Longwy, Lotaringia, 1666 – Parma, 1734. június 29.) lotaringiai származású, Habsburg császári szolgálatban állt katona, tábornagy, német-római császári hadvezér, 1719-ben a négyes szövetség háborújában a szicíliai Habsburg-haderő parancsnoka, 1717–1734 között a Habsburg Birodalom Bánság (Banat) tartományának vezénylő tábornoka, katonai parancsnoka, a katonai adminisztráció elnöke.
Új!!: Buda visszafoglalása és Claude Florimond de Mercy · Többet látni »
Csáky László (főispán)
Csáky (IX.) László (1641–1698) erdélyi nagybirtokos, Szepesföld örökös ura, Doboka vármegye főispánja, tábornok.
Új!!: Buda visszafoglalása és Csáky László (főispán) · Többet látni »
Diploma Leopoldinum
A diploma első oldala Diploma Leopoldinum név alatt ismeretes a közjogban az a hitlevél, melyet I. Lipót német-római császár és magyar király 1690.
Új!!: Buda visszafoglalása és Diploma Leopoldinum · Többet látni »
Domonkos kolostor (Margit-sziget)
A margitszigeti domonkos rendi apácakolostort IV. Béla alapította Szűz Mária tiszteletére.
Új!!: Buda visszafoglalása és Domonkos kolostor (Margit-sziget) · Többet látni »
Donat Johann Heißler von Heitersheim
Donat Johann Heißler von Heitersheim gróf (1648 – Szeged, 1696. szeptember 1.) német lovag, dragonyos kapitány, majd német-római császári hadvezér, báró, majd gróf.
Új!!: Buda visszafoglalása és Donat Johann Heißler von Heitersheim · Többet látni »
Eger ostroma (1552)
Eger ostroma 1552-ben, az Oszmán Birodalomnak abban az évben a Magyar Királyság területén folytatott hadjárata utolsó hadi eseménye volt, amelyet az egri diadal elnevezéssel illet a magyar történelemtudomány és a nemzet emlékezete.
Új!!: Buda visszafoglalása és Eger ostroma (1552) · Többet látni »
Egyházmegye
Az egyházmegye egyházkormányzati egység a történelmi keresztény egyházakban.
Új!!: Buda visszafoglalása és Egyházmegye · Többet látni »
Einrichtungswerk
Az Einrichtungswerk, teljes német nyelvű alakjában Einrichtungswerk des Königreichs Hungarn, azaz A Magyar Királyság berendezésének műve vagy A Magyar Királyság berendezkedéséről egy, a törökök Magyar Királyságból való kiűzését követő államszervezési tervezet a visszahódított területek irányításáról.
Új!!: Buda visszafoglalása és Einrichtungswerk · Többet látni »
Enea Silvio Piccolomini (tábornok)
Enea Silvio Piccolomini (Siena, 1643. – Prizren, Koszovó, 1689. november 9.), sienai arisztokrata családból származó itáliai nemesember, a Habsburg birodalmi haderő tábornoka, német-római császári hadvezér, az Oszmán Birodalom elleni 1688–89-es balkáni hadjáratban a Habsburg-haderő egyik vezénylő tábornoka, elfoglalta Koszovót, Boszniát és betört Makedóniába.
Új!!: Buda visszafoglalása és Enea Silvio Piccolomini (tábornok) · Többet látni »
Erdődy család
Az Erdődy (Erdődi) család (monyorókeréki és monoszlói) a Bakócz családtól származik, akik eredetileg a Drágffyak jobbágyai voltak, és a papi pályára lépve emelkedtek fel.
Új!!: Buda visszafoglalása és Erdődy család · Többet látni »
Ernst Rüdiger von Starhemberg
Heinrich Ernst Rüdiger von Starhemberg gróf (Graz, 1638. január 12. – Vösendorf, Alsó-Ausztria, 1701. január 4.); a Starhemberg család grófi ágának tagja, osztrák főnemes, császári tábornok.
Új!!: Buda visszafoglalása és Ernst Rüdiger von Starhemberg · Többet látni »
Esterházy Pál (nádor)
Galántai herceg Esterházy Pál (Kismarton, Habsburg Birodalom, 1635. szeptember 8. – Kismarton, Habsburg Birodalom, 1713. március 26.), a magyar arisztokrata Esterházy családból származó magyar gróf és birodalmi herceg, előbb Moson vármegye ispánja, majd a Magyar Királyság nádora 1681-től 1713-as haláláig.
Új!!: Buda visszafoglalása és Esterházy Pál (nádor) · Többet látni »
Esztergomi rondella
Az esztergomi rondella (Földbástya, törökül Toprak kuleszi) a Budai Várnegyedben található, a Hadtörténeti Múzeum mellett.
Új!!: Buda visszafoglalása és Esztergomi rondella · Többet látni »
Fehérvári kapu (budai vár)
A budavári Fehérvári kapu a vár egyik kapuja, mely a török hódoltság idején az Ova kapu nevet viselte.
Új!!: Buda visszafoglalása és Fehérvári kapu (budai vár) · Többet látni »
Gül Baba türbéje
Gül Baba türbéje egy 16. században épült török sírkápolna a budapesti Rózsadombon, a Margit híd budai hídfője közelében.
Új!!: Buda visszafoglalása és Gül Baba türbéje · Többet látni »
Georg von Derfflinger
Georg von Derfflinger Georg von Derfflinger (Neuhofen (Felső-Ausztria), 1606. március 10. – Gusow, 1695. február 4.) birodalmi báró, brandenburgi tábornagy.
Új!!: Buda visszafoglalása és Georg von Derfflinger · Többet látni »
Guido von Starhemberg
Guido von Starhemberg gróf, teljes német nevén Guido Wald (Guidobald) Rüdiger Graf von Starhemberg magyarosan gróf Starhemberg Guidó (Graz, 1657. november 11. – Bécs, 1737. március 7.) osztrák főnemes, a Starhemberg család grófi ágának tagja, császári tábornagy, Ernst Rüdiger von Starhemberg tábornagy unokaöccse, a Német Lovagrend tagja.
Új!!: Buda visszafoglalása és Guido von Starhemberg · Többet látni »
Győr története
Az Apátúr-ház (Xántus János Múzeum) Győr Magyarország legrégibb múltra visszatekintő városai közé sorolható, és egyike azoknak a városainknak, melyek kialakulásuktól fogva folyamatosan fontos szerepet töltenek be.
Új!!: Buda visszafoglalása és Győr története · Többet látni »
Habsburg-ház
A Habsburg-ház vagy Habsburg-dinasztia, amely ismert még Ausztriai-ház néven is, Európa történelmének az egyik legnagyobb és legbefolyásosabb uralkodóháza volt; a Habsburg-családból származott, amely család a nevét a mai Svájc területén fekvő birtokáról (váráról) kapta.
Új!!: Buda visszafoglalása és Habsburg-ház · Többet látni »
Habsburg–török háború (1716–18)
A pozsareváci békekötés császári–királyi nyeresége Az 1716–18-as Habsburg–török háború vagy III.
Új!!: Buda visszafoglalása és Habsburg–török háború (1716–18) · Többet látni »
Haller-féle diploma
A Haller-féle diploma, amely bécsi tractatus, Diploma Halleriana, Tractatus Hallerianus illetve Tractatus Viennensis sive Hallerianus néven is ismert, I. Lipót és I. Apafi Mihály teljhatalmú megbízottjai által 1686.
Új!!: Buda visszafoglalása és Haller-féle diploma · Többet látni »
Hans Adam von Schöning
Hans Adam von Schöning (Tamsel (Küstrin mellett), 1641. október 1. – Drezda, 1696. augusztus 28.) brandenburgi tábornok.
Új!!: Buda visszafoglalása és Hans Adam von Schöning · Többet látni »
Hatvan
Hatvan (németül: Hottwan) város Heves vármegye délnyugati részén, a Hatvani járás székhelye.
Új!!: Buda visszafoglalása és Hatvan · Többet látni »
Hármashatár-hegy
A Hármashatár-hegy a Budai-hegység északi-északkeleti részében az Ördög-árok, a Duna völgye, a Solymári-völgy és a Pesthidegkúti-medence között elhelyezkedő rögcsoport központi, 495 méter magas orma.
Új!!: Buda visszafoglalása és Hármashatár-hegy · Többet látni »
Hetényi csata
A hetényi csata, más neveken hetini csata vagy Béga-menti csata 1696.
Új!!: Buda visszafoglalása és Hetényi csata · Többet látni »
Hitbizomány
A hitbizomány, szorosabb értelemben családi hitbizomány, olyan rendelkezés, amelynek célja meghatározott vagyon korlátozott jogokkal való örökítése öröklési szabályok megadásával.
Új!!: Buda visszafoglalása és Hitbizomány · Többet látni »
I. Apafi Mihály
Apanagyfalvi I. Apafi Mihály (Ebesfalva, 1632. november 3. – Fogaras, 1690. április 15.) erdélyi fejedelem 1661-től haláláig, II. Apafi Mihály apja.
Új!!: Buda visszafoglalása és I. Apafi Mihály · Többet látni »
I. Lipót lotaringiai herceg
Lipót József Károly lotaringiai herceg (franciául Léopold Joseph Charles I duc de Lorraine, (németül Leopold I Joseph Herzog von Lothringen); (Innsbruck, 1679. szeptember 11. – Lunéville, 1729. március 27.), a Vaudémont-házból származó herceg, a törökverő Lotaringiai Károly császári tábornagy elsőszülött fia. 1690–1697 között I. József néven Lotaringia és Bar címzetes hercege, 1697-től haláláig Lotaringia és Bar ténylegesen uralkodó hercege. Fiának, Ferenc István hercegnek, a későbbi Lotaringiai Ferenc német-római császárnak Mária Terézia osztrák trónörökösnővel kötött házassága révén I. Lipót herceg a Habsburg–Lotaringiai-ház egyik ősapja lett.
Új!!: Buda visszafoglalása és I. Lipót lotaringiai herceg · Többet látni »
I. Lipót magyar király
I.
Új!!: Buda visszafoglalása és I. Lipót magyar király · Többet látni »
II. Apafi Mihály
Az Apafiak címere 200px Apanagyfalvi II.
Új!!: Buda visszafoglalása és II. Apafi Mihály · Többet látni »
IV. Mehmed oszmán szultán
IV.
Új!!: Buda visszafoglalása és IV. Mehmed oszmán szultán · Többet látni »
József főhercegi palota
A József főhercegi palota vagy József főherceg palotája, korábbi nevén Teleki-palota 1787–89 között épült és 1902-ben jelentősen átalakított palota volt a Budai Várnegyedben, a Szent György tér nyugati, Krisztinavárosra néző oldalán, szemközt a Sándor-palotával.
Új!!: Buda visszafoglalása és József főhercegi palota · Többet látni »
József nádor tér
A József nádor tér közterület Budapest V. kerületében.
Új!!: Buda visszafoglalása és József nádor tér · Többet látni »
József-hegy
A József-hegy, új néven Szemlő-hegy egy viszonylag alacsony, 234 méter magas hegy a Budai-hegységben, Budapest II. kerületében.
Új!!: Buda visszafoglalása és József-hegy · Többet látni »
Karl von Blaas
Karl von Blaas fényképfelvétele Karl von Blaas (Nauders, Tirol, 1815. április 28. – Bécs, 1894. március 19.) osztrák festő, a nazarénus festők egyike.
Új!!: Buda visszafoglalása és Karl von Blaas · Többet látni »
Karmelita kolostor
A Miniszterelnökségnek helyet adó – egykori Karmelita kolostor, Budapest I. kerületében, a Budai Várnegyedben található épület.
Új!!: Buda visszafoglalása és Karmelita kolostor · Többet látni »
Karmeliták
A karmelita rend vagy Kármel-hegyi Miasszonyunk Rendje (latinul Ordo fratrum Beatæ Virginis Mariæ de monte Carmelo) a 12. században alapított katolikus szerzetesrend.
Új!!: Buda visszafoglalása és Karmeliták · Többet látni »
Károlyi Árpád (történész)
Károlyi Árpád vagy Árpád von Károlyi (Pest, 1853. október 7. – Budapest, 1940. október 26.) 1875 és 1933 között Ausztriában élő és tevékenykedő magyar történész, levéltáros, a Magyar Tudományos Akadémia rendes, majd tiszteleti tagja.
Új!!: Buda visszafoglalása és Károlyi Árpád (történész) · Többet látni »
Károlyi-kert
A Károlyi-kert közpark Budapest V. kerületében.
Új!!: Buda visszafoglalása és Károlyi-kert · Többet látni »
Károlyi-palota (Belváros)
A Károlyi-palota egy egyemeletes klasszicista épület Budapest belvárosában, a Károlyi utcában.
Új!!: Buda visszafoglalása és Károlyi-palota (Belváros) · Többet látni »
Keresztély Ágost
Keresztély Ágost (németül: Christian August von Sachsen-Zeitz) (Moritzburg kastély, Zeitz, 1666. október 9. – Regensburg, 1725. augusztus 23.) szász herceg; győri püspök és esztergomi érsek, bíboros, hercegprímás.
Új!!: Buda visszafoglalása és Keresztély Ágost · Többet látni »
Kettős adóztatás
A kettős adóztatás, illetve adózás (ha az adófizető szemszögéből nézzük) azt jelenti, hogy egy adóalany két államban is fizet adót ugyanazért a jövedelemért.
Új!!: Buda visszafoglalása és Kettős adóztatás · Többet látni »
Kiskörút
A Vámpalota 1901-ben A Kiskörút Budapest belvárosának egyik fontos útvonala, mely körívet alkot a Deák Ferenc tér és a Fővám tér között.
Új!!: Buda visszafoglalása és Kiskörút · Többet látni »
Koháry Farkas
Gróf csábrági és szitnyai (korábban báró) Koháry Farkas (Csábrág, 1650. április 3. – Dombró, 1704) nagybirtokos, katona, főispán.
Új!!: Buda visszafoglalása és Koháry Farkas · Többet látni »
Koháry István (országbíró)
Gróf csábrági és szitnyai Koháry István (Csábrág, 1649. március 11. – Csábrág, 1731. március 29.) magyar országbíró, hadvezér, politikus, költő.
Új!!: Buda visszafoglalása és Koháry István (országbíró) · Többet látni »
Kortrijk
Kortrijk (hivatalos holland név, franciául: Courtrai; latinul: Cortoriacum) belga város és községi önkormányzat Nyugat-Flandria területén.
Új!!: Buda visszafoglalása és Kortrijk · Többet látni »
Kurucok
Greguss Imre: Rákóczi lovon id. Georg Philipp Rugendas: Kuruc-labanc lovas párbaj Kuruc-labanc csatajelenet (ismeretlen festő) Rákóczi-címeres kuruc zászló A kurucok a 17-18. századi Magyarország területén vívott, Habsburg-ellenes felkelésekben részt vevő katonák, illetve a velük rokonszenvezők.
Új!!: Buda visszafoglalása és Kurucok · Többet látni »
Lajos Vilmos badeni őrgróf
Lajos Vilmos badeni őrgróf (Ludwig Wilhelm Markgraf von Baden), (Párizs; 1655.
Új!!: Buda visszafoglalása és Lajos Vilmos badeni őrgróf · Többet látni »
Lónyay–Hatvany-villa
A Lónyai–Hatvany-villaként ismert épület a Budai Várnegyed egyik bejárata, a Dísz tér mellett állt.
Új!!: Buda visszafoglalása és Lónyay–Hatvany-villa · Többet látni »
L’Huillier–Coburg-kastély
Az edelényi L’Huillier–Coburg-kastély méreteit tekintve Magyarország hetedik legnagyobb kastélya, a magyarországi kora barokk építészet kiemelkedő emléke.
Új!!: Buda visszafoglalása és L’Huillier–Coburg-kastély · Többet látni »
Lotaringia történelme
Lotaringia a 10. században Lotaringia megalakulásától kezdve vitás területet képzett Németország és Franciaország között.
Új!!: Buda visszafoglalása és Lotaringia történelme · Többet látni »
Lovas út
A Lovas út Budapest I. kerületében található, a Várhegy északi és nyugati oldalában a bástyafalak mentén a Bécsi kaputól a Fehérvári kapuig terjedő útvonalon.
Új!!: Buda visszafoglalása és Lovas út · Többet látni »
Luigi Ferdinando Marsigli
Luigi Ferdinando Marsigli vagy latinosan Marsilius (Bologna, 1658. július 10. – Bologna, 1730. november 1.) olasz földrajztudós, műgyűjtő, diplomata, utazó, tudós, hadmérnök, nyelvész-filológus, katona és kalandor.
Új!!: Buda visszafoglalása és Luigi Ferdinando Marsigli · Többet látni »
Magyar katolikus egyház
A magyar katolikus egyház a katolikus egyház magyarországi szervezeteinek összefoglaló elnevezése.
Új!!: Buda visszafoglalása és Magyar katolikus egyház · Többet látni »
Magyar nemesség
Barabás Miklós festőművész ''Előkelő hölgy portréja'' című 1860-as munkája A magyar nemesség vagy magyar arisztokrácia, a magyar történelem során a feudális előjogokkal rendelkező uralkodó nemesi társadalmi osztály volt a Magyar Királyságban.
Új!!: Buda visszafoglalása és Magyar nemesség · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Buda visszafoglalása és Magyarország · Többet látni »
Magyarország és Spanyolország kapcsolatai
Magyarország és Spanyolország kapcsolatai a középkortól a földrajzi távolság ellenére intenzív korszakokat éltek meg – halványabb periódusok mellett.
Új!!: Buda visszafoglalása és Magyarország és Spanyolország kapcsolatai · Többet látni »
Mainz ostroma (1689)
Mainz 1689-es ostroma és visszafoglalása a pfalzi örökösödési háború (más néven az augsburgi liga háborúja) során folyt le, 1689.
Új!!: Buda visszafoglalása és Mainz ostroma (1689) · Többet látni »
Mátyás-templom
A budavári Nagyboldogasszony-templom, ismertebb nevén Mátyás-templom, ritkábban budavári koronázótemplom Budapest I. kerületében, a Szentháromság téren álló, nagy történelmi múltra visszatekintő műemlék épület.
Új!!: Buda visszafoglalása és Mátyás-templom · Többet látni »
Mikulov (Břeclavi járás)
Mikulov (németül Nikolsburg, régi magyar neve: Miklósvár) város Csehországban, (Dél-Morvaországban).
Új!!: Buda visszafoglalása és Mikulov (Břeclavi járás) · Többet látni »
Musztafa pasa medreszéje
Musztafa pasa medreszéje a mai Szentháromság téren állt, (Budapest, I. kerület).
Új!!: Buda visszafoglalása és Musztafa pasa medreszéje · Többet látni »
Nagy budai lőporrobbanás
A nagy budai lőporrobbanás 1578.
Új!!: Buda visszafoglalása és Nagy budai lőporrobbanás · Többet látni »
Nándorfehérvár ostroma (1688)
Nándorfehérvár 1688-as ostroma része volt a Szent Liga és az Oszmán Birodalom között 1684-ben kezdődött háború hadműveleteinek, amely során a császári seregek elfoglalták a várat és a várost.
Új!!: Buda visszafoglalása és Nándorfehérvár ostroma (1688) · Többet látni »
Nándorfehérvár ostroma (1690)
Nándorfehérvár 1690-es ostroma része volt a Szent Liga és az Oszmán Birodalom között 1684-ben kezdődött háború hadműveleteinek, amely során az oszmán-török seregek visszafoglalták Nándorfehérvár várát és a várost a császáriaktól.
Új!!: Buda visszafoglalása és Nándorfehérvár ostroma (1690) · Többet látni »
Négy megkoronázott vértanú
A négy megkoronázott vértanú négy, (illetve más forrásban kilenc) szentként tisztelt vértanú, akik a harmadik század végén szenvedtek vértanúságot.
Új!!: Buda visszafoglalása és Négy megkoronázott vértanú · Többet látni »
Németvölgy
Németvölgy Budapest egyik városrésze a XII. kerületben.
Új!!: Buda visszafoglalása és Németvölgy · Többet látni »
Nemesvámos
Nemesvámos (korábban: Vámos, Veszprémvámos) község Veszprém vármegyében, a Veszprémi járásban.
Új!!: Buda visszafoglalása és Nemesvámos · Többet látni »
Orta dzsámi
Az Orta dzsámi a mai Dísz téren állt, Budapest I. kerületében, a Várnegyedben.
Új!!: Buda visszafoglalása és Orta dzsámi · Többet látni »
Oszmán bej dzsámi
Az Oszmán bej dzsámit valószínűleg egy 1580 körül Vácott működő Oszmán nevű harmincados építtette.
Új!!: Buda visszafoglalása és Oszmán bej dzsámi · Többet látni »
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Új!!: Buda visszafoglalása és Oszmán Birodalom · Többet látni »
Padova
Padova (latinul: Patavium, venetói nyelven: Padoa, németül: Padua) az észak-olaszországi Veneto régió azonos nevű Padova megyéjének székhelye.
Új!!: Buda visszafoglalása és Padova · Többet látni »
Paks
Paks város logója Paks (régi németül: Pax an der Donau) város Tolna vármegyében, a Paksi járás központja.
Új!!: Buda visszafoglalása és Paks · Többet látni »
Pálffy János (nádor)
Erdődi gróf Pálffy János (teljes nevén Pálffy János Bernard István; Vöröskő vára, Habsburg Birodalom, 1664. augusztus 20. – Pozsony, Habsburg Birodalom, 1751. március 24.) a magyar arisztokrata Pálffy családból való magyar császári tábornagy, a pozsonyi vár örökös kapitánya, Sáros vármegye főispánja, előbb a Magyar Királyság országbírája 1731 és 1741 között, majd annak nádora Mária Terézia királynő uralkodása alatt 1741-től 1751-es haláláig.
Új!!: Buda visszafoglalása és Pálffy János (nádor) · Többet látni »
Pest (történelmi település)
Pest városa Buda visszafoglalásakor 1684-ben Luigi Ferdinando Marsigli olasz földrajztudós térképe 1700 körül, rajta Buda és Pest városa a Csepel-sziget északi fele Pest (németül: Pesth,, horvátul: Pesta) történelmi magyar város volt a Magyar Királyságban.
Új!!: Buda visszafoglalása és Pest (történelmi település) · Többet látni »
Pest városfalai és városárka
Pest középkori városfalai és városárkai a legrégebben kutatott helytörténeti emlékek közé tartoznak Budapesten.
Új!!: Buda visszafoglalása és Pest városfalai és városárka · Többet látni »
Pesti Izraelita Hitközség
A Pesti Izraelita Hitközség a történelmi Pest, majd Budapest 1873-as megalakulása után Budapest pesti részének izraelita közéletét összefogó vallási szervezet (hitközség) volt.
Új!!: Buda visszafoglalása és Pesti Izraelita Hitközség · Többet látni »
Pesti Vigadó
A Pesti Vigadó vagy röviden csak Vigadó Budapest belvárosában a Duna-parton található műemléképület, turisztikai látványosság és összművészeti rendezvényközpont.
Új!!: Buda visszafoglalása és Pesti Vigadó · Többet látni »
Pestszentlőrinc története
Pestszentlőrinc térképe 1930 körül Pestszentlőrinc az 1950-ben Budapesthez csatolt megyei városok egyike.
Új!!: Buda visszafoglalása és Pestszentlőrinc története · Többet látni »
Petneházy Dávid
Benczúr Gyula híres festményénhttp://mek.oszk.hu/04200/04278/html/elemzes.htm Benczúr Gyula: Budavár visszavétele a töröktől 1686-ban, mek.oszk.hu Petneházy Dávid (1645? – 1686 vége/1687 eleje) kuruc kapitány, majd ezredes Thököly Imre seregében, később pedig I. Lipót császár-király ezredese.
Új!!: Buda visszafoglalása és Petneházy Dávid · Többet látni »
Possenhofeni kastély
A possenhofeni kastély (Schloss Possenhofen) egy épületcsoport a hozzátartozó parkkal és kertekkel együtt Felső-Bajorország Starnbergi járásában, Possenhofenben, a mai Pöcking község közigazgatási területén, a Starnbergi-tó partján.
Új!!: Buda visszafoglalása és Possenhofeni kastély · Többet látni »
Prenner Farkas András Lipót
Prenner Farkas András Lipót (? – Buda, 1722) német katonatiszt, császári kapitány, Buda első polgármestere 1687 és 1688 között.
Új!!: Buda visszafoglalása és Prenner Farkas András Lipót · Többet látni »
Purim
A purim időpontja ---- A zsidó naptár szerint.
Új!!: Buda visszafoglalása és Purim · Többet látni »
Rác gyógyfürdő
A Rác gyógyfürdő vagy rövidebben Rác fürdő Budapest egyik gyógyfürdője.
Új!!: Buda visszafoglalása és Rác gyógyfürdő · Többet látni »
Régi budai városháza
A régi budai városháza egyemeletes barokk stílusú műemlék épület Budapest I. kerületében, a Szentháromság utca 2.
Új!!: Buda visszafoglalása és Régi budai városháza · Többet látni »
Regensburgi fegyverszünet
A regensburgi fegyverszünet egy három oldalú megállapodás volt, amelyet 1684.
Új!!: Buda visszafoglalása és Regensburgi fegyverszünet · Többet látni »
Rudolf von Rabatta zu Dornberg
Rudolf von Rabatta zu Dornberg gróf (1640 k. – Pozsony, 1688/1689), Dornberg bárója, Canal ura;.
Új!!: Buda visszafoglalása és Rudolf von Rabatta zu Dornberg · Többet látni »
Sarhoş Ahmed pasa
Sarhoş Ahmed (avagy Bosnyák Ahmed) (?-1691) pasa, a XVII.
Új!!: Buda visszafoglalása és Sarhoş Ahmed pasa · Többet látni »
Sashegy
Sashegy (egybeírva) Budapest egyik városrésze a XI. és a XII. kerületben.
Új!!: Buda visszafoglalása és Sashegy · Többet látni »
Savanyúleves tornya
Savanyúleves-rondella (1940) A Savanyúleves tornya (török nevén Eksi as kuleszi azaz savanyú lé) (Budapest, I. kerület, Lovas út) a várnegyed török kori nyugati oldali védőrendszerének egyik rondellája volt.
Új!!: Buda visszafoglalása és Savanyúleves tornya · Többet látni »
Savoya (egyértelműsítő lap)
balra A mai Savoya-vidék ''(Pays de Savoie)'' térképe A történelmi Savoya területe a Genfi-tótól (Svájc) délre, a Nyugati Alpokban és annak előterében, a mai Franciaország és Olaszország egymással határos térségében fekszik.
Új!!: Buda visszafoglalása és Savoya (egyértelműsítő lap) · Többet látni »
Savoya–Carignano-ház
Carignano hercegeinek címere 1656-tól A Carignano hercege (olaszul Principe di Carignano, franciául Prince de Carignan) méltóságot 1620-ban a Savoyai-házból származó I. Károly Emánuel, Savoya uralkodó hercege (1562–1630) alapította legifjabb (ötödik) fia, Tamás Ferenc herceg (1595–1656) részére, akinek leszármazottai alkotják a Savoyai-ház carignanói mellékágát (olaszul Savoia–Carignano, franciás névformában Savoie–Carignan). A hercegi címet a piemonti Carignano (franciául Carignan) (ejtsd (ill.) község nevéből vették. Ez a település a hercegi székvárostól, Torinótól kb. 20 km-re délre található. A Savoyai-ház hercegei 1713-tól felvehették Szardínia királyának címét. 1831-ben Károly Félix király elhunytával a Savoyai-ház főága kihalt, a Szárd–Piemonti Királyság koronáját Károly Albert, Carignano hercege örökölte. Károly Albert király egyenes ági leszármazottai, a Savoya–Carignanói ház tagjai adták az Olasz Királyság összes uralkodóját egészen 1946-ig, a monarchia eltörléséig.
Új!!: Buda visszafoglalása és Savoya–Carignano-ház · Többet látni »
Savoyai Jenő
Savoyai Jenő vagy Savoyai Eugén, eredeti teljes francia nevén Eugène-François de Savoie-Carignano gróf (Párizs, 1663. október 18. – Bécs, 1736. április 21.) a Savoyai-dinasztia carignanói ágából származó főnemes, Carignano hercege, német-római császári hadvezér.
Új!!: Buda visszafoglalása és Savoyai Jenő · Többet látni »
Savoyai Jenő-szobor
Savoyai Jenő szobra a Budavári Palota Pest felé néző hosszanti oldalán, a Savoyai teraszon, a Magyar Nemzeti Galéria főbejárata előtt áll.
Új!!: Buda visszafoglalása és Savoyai Jenő-szobor · Többet látni »
Sátorhely
Sátorhely község Baranya vármegyében, a Mohácsi járásban.
Új!!: Buda visszafoglalása és Sátorhely · Többet látni »
Schulhof Izsák
R.
Új!!: Buda visszafoglalása és Schulhof Izsák · Többet látni »
Serényi János Károly
Serényi János Károly (†1691. február 2.) tábornagy, császári kamarás, udvari és tényleges belső titkos tanácsos, a Haditanács elnöke.
Új!!: Buda visszafoglalása és Serényi János Károly · Többet látni »
Siklós története
Siklós története az őskorig nyúlik vissza.
Új!!: Buda visszafoglalása és Siklós története · Többet látni »
Siklósi vár
A Villányi-hegység déli lábainál, egy kisebb magaslaton láthatóak Siklós várának teljes épségben lévő pártázatos falai, melyek oltalmazóan fogják körbe az emeletes palotaszárnyakat.
Új!!: Buda visszafoglalása és Siklósi vár · Többet látni »
Svábhegy
Svábhegy Budapest egyik városrésze a XII. kerületben.
Új!!: Buda visszafoglalása és Svábhegy · Többet látni »
Szalánkeméni csata
A szalánkeméni csata 1691. augusztus 19-én zajlott le a délvidéki Szalánkemén falu mellett, a Duna jobb partján. A Szent Liga szövetségében harcoló, Bádeni Lajos őrgróf vezette Habsburg- és német-római császári haderő nagy győzelmet aratott a Köprülü Musztafa nagyvezír által irányított, jelentős számbeli fölényben lévő török hadak fölött. Mindkét haderőt tapasztalt hadvezérek vezették; a török tisztikart francia tanácsadók is segítették. Badeni Lajos csapatai Szalánkeménnél egy dombháton foglaltak állást. A Zimonyból kimozduló törökök az ütközet előtti éjszaka briliáns manőverrel körülzárták a császári tábort, elvágva annak utánpótlását és visszavonulási útvonalait. A kitörési kísérletek igen súlyos véráldozatokkal jártak, mert a janicsárok minden rohamot visszavertek, de végül a korszerűbben felszerelt, jól kiképzett és fegyelmezett, modern tüzérségük erejére támaszkodó császári egységek az őrgróf által személyesen vezetett lovasrohammal, véres küzdelemben felülkerekedtek. A csatában elesett maga Köprülü nagyvezír, számos pasa és török katonai méltóság. A keresztény oldalon életét vesztette (sokak mellett) Holstein hercege, Charles-Louis de Souches táborszernagy és Zrínyi Ádám magyar zászlósúr, Zrínyi Miklós egyetlen fia. A keresztény koalíció szalánkeméni győzelme a Magyarország területének a töröktől elhódítására indított Habsburg–török háborúk egyik legvéresebb ütközete volt. A vereség több évvel visszavetette az újabb török hadjáratokat a Balkánon, tehermentesítve a Habsburgoknak a rajnai fronton háborúzó haderejét.
Új!!: Buda visszafoglalása és Szalánkeméni csata · Többet látni »
Szari Szulejmán pasa
Szari Szulejmán pasa (? - Isztambul, 1687. november 18.) bosnyák származású török pasa.
Új!!: Buda visszafoglalása és Szari Szulejmán pasa · Többet látni »
Széchenyi-hegy
A Széchenyi-hegy a Budai-hegység egyik kiemelkedése Budapest XII. kerületében, melynek tetején egy fennsík terül el.
Új!!: Buda visszafoglalása és Széchenyi-hegy · Többet látni »
Szövetségesek a török elleni harcokban Magyarországon
Szent Liga zászlója. A török elleni szövetségesek azok az országok voltak, akik az 1526 és 1699 közötti magyarországi oszmán-török háborúkban részt vettek.
Új!!: Buda visszafoglalása és Szövetségesek a török elleni harcokban Magyarországon · Többet látni »
Szent István Gimnázium (Kalocsa)
A Szent István Gimnázium négyosztályos középiskola Kalocsa belvárosában.
Új!!: Buda visszafoglalása és Szent István Gimnázium (Kalocsa) · Többet látni »
Szent Liga (1684)
A Szent Liga 1684.
Új!!: Buda visszafoglalása és Szent Liga (1684) · Többet látni »
Szent Zsigmond prépostsági templom
A Szent Zsigmond prépostsági templom a budai Várnegyedben 1410 körül épült, a mai Szent György téren állt, a volt Honvédelmi Minisztérium romos déli homlokzata előtt.
Új!!: Buda visszafoglalása és Szent Zsigmond prépostsági templom · Többet látni »
Szeptember 2.
Névnapok: Rebeka, Dorina + Absa, Absolon, Apollinár, Axel, Bogdán, Csépán, Doren, Dorka, Dorinka, Ella, Elli, Fédra, Felda, Fodor, Inka, István, Kalliszta, Kasszandra, Margit, Renátó, Renátusz, René, Stefán, Ted, Teó, Teodor, Teodóra, Töhötöm.
Új!!: Buda visszafoglalása és Szeptember 2. · Többet látni »
Sziavus pasa tornya
Sziavus pasa tornyát (Budapest, I. kerület, Lovas út) Sziavus pasa építtette az északi várlejtőn 1648 és 1650 között.
Új!!: Buda visszafoglalása és Sziavus pasa tornya · Többet látni »
Táborhegy
Táborhegy Budapest egyik megszűnt elnevezésű városrésze a III. kerületben.
Új!!: Buda visszafoglalása és Táborhegy · Többet látni »
Tóth Árpád sétány
A Tóth Árpád sétány Budapest I. kerületében, a Budai Várnegyed délnyugati oldalán, közvetlenül a várfal mellett húzódó, a Bástya sétány részét képező sétány.
Új!!: Buda visszafoglalása és Tóth Árpád sétány · Többet látni »
Tököli-Popovics János
Kevermesi és Vizesi Tököli-Popovics János (más írásmódokkal: Tököly, Tökölly, Popovich, Popovich-Tököli), eredetileg Jovan Popovich, szerbül: Јован Поповић Текелија (Csanád, 1662 körül – Arad, 1722) szerb katonatiszt, a császári hadsereg ezredese a Rákóczi-szabadságharc és az 1716-18-as török háború idején.
Új!!: Buda visszafoglalása és Tököli-Popovics János · Többet látni »
Török háborúk Magyarországon
A török háborúk Magyarországon azon konfliktusok egész sorát alkotják, amelyek az 1526-os mohácsi vésztől 1699-ig, az oszmánok kiűzéséig tartottak.
Új!!: Buda visszafoglalása és Török háborúk Magyarországon · Többet látni »
Tekke
Egy görögországi tekke A tekke vagy tekkije, ami tettye változatban is ismert, muszlim, jellemzően török szerzetesek, dervisek kolostorának a neve.
Új!!: Buda visszafoglalása és Tekke · Többet látni »
Tojgun pasa dzsámi
A Tojgun pasa dzsámit a ma is álló kapucinus templom helyén építette Tojgun pasa Budán, 1555 körül.
Új!!: Buda visszafoglalása és Tojgun pasa dzsámi · Többet látni »
Váci székesegyház
A váci Nagyboldogasszony-székesegyház (gyakran váci dóm) a Váci egyházmegye széktemploma, a Vác-Alsóvárosi egyházközség plébániatemploma, Magyarország egyik legnagyobb katedrálisa a (Schuszter) Konstantin téren.
Új!!: Buda visszafoglalása és Váci székesegyház · Többet látni »
Városbíró
A városbíró a középkorban német mintára (Stadtrichter) egyes magyar városok, mint pl.
Új!!: Buda visszafoglalása és Városbíró · Többet látni »
Zrínyi Ilona
Gróf Zrínyi Ilona (Podbrest, Magyar Királyság, 1649. március 20. vagy 21. – Nikomédia, Oszmán Birodalom, 1703. február 18.), a Zrínyi családból való nemesasszony és hősnő, Zrínyi Péter horvát bán leánya, aki előbb I. Rákóczi Ferenc, majd Thököly Imre feleségeként erdélyi fejedelemné, a szabadságharcos II. Rákóczi Ferenc édesanyja. Az 1685 és 1688 között zajló munkácsi ostrom során tanúsított hősies kiállásával a kora újkori magyar történelem meghatározó szereplője.
Új!!: Buda visszafoglalása és Zrínyi Ilona · Többet látni »
1680-as évek
Nincs leírás.
Új!!: Buda visszafoglalása és 1680-as évek · Többet látni »
1686
Nincs leírás.
Új!!: Buda visszafoglalása és 1686 · Többet látni »
1686 az irodalomban
Az 1686.
Új!!: Buda visszafoglalása és 1686 az irodalomban · Többet látni »
1687-es országgyűlés
Az 1683 utáni másfél évtizedben a Habsburg Birodalom csapatai az oszmán hadsereget fokozatosan kiszorították Magyarország területéről.
Új!!: Buda visszafoglalása és 1687-es országgyűlés · Többet látni »
17. század
A 17.
Új!!: Buda visszafoglalása és 17. század · Többet látni »
