Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Bouvines-i csata

Index Bouvines-i csata

Az 1214.

18 kapcsolatok: Anjou (történelmi régió), Franciaország, Georges Duby, I. Henrik brabanti herceg, I. Johanna flamand grófnő, II. Fülöp Ágost francia király, II. Frigyes német-római császár, III. Ince pápa, IV. Ottó német-római császár, János angol király, Július 27., Magna Carta Libertatum, Montmorency család, Németország történelme, Péter latin császár, Philippe Hurepel, Százéves háború, 1214.

Anjou (történelmi régió)

Touraine egyesítése után Anjou (ejtsd: anzsú) Nyugat-Franciaország egykori történelmi régiója, neve az ókori andecavius gallok népétől származik.

Új!!: Bouvines-i csata és Anjou (történelmi régió) · Többet látni »

Franciaország

Franciaország, vagy hivatalos nevén a Francia Köztársaság, egy független állam Nyugat-Európában, amely európai közigazgatási és tengerentúli területekkel egyaránt rendelkezik.

Új!!: Bouvines-i csata és Franciaország · Többet látni »

Georges Duby

Georges Michel Claude Duby (Párizs, 1919. október 7. – Aix-en-Provence, 1996. december 3.) Az egyik legnagyobb hatású középkortörténész, az Annales-iskola tagja.

Új!!: Bouvines-i csata és Georges Duby · Többet látni »

I. Henrik brabanti herceg

I. Bátor Henrik (1165 körül – 1235. szeptember 5.) középkori nemesúr, 1180-tól IV. Henrik néven Alsó-Lotaringia hercege, 1183-tól Leuven hercege, 1191-től haláláig brabanti herceg.

Új!!: Bouvines-i csata és I. Henrik brabanti herceg · Többet látni »

I. Johanna flamand grófnő

Konstantinápolyi Johanna (Valenciennes, 1199 – Marquette, 1244. december 5.) I. Balduin latin császár lánya és örököse.

Új!!: Bouvines-i csata és I. Johanna flamand grófnő · Többet látni »

II. Fülöp Ágost francia király

Fülöp Ágost koronázása (14. századi ábrázolás) A köztudatban Fülöp Ágostként (franciául Philippe Auguste) ismert II.

Új!!: Bouvines-i csata és II. Fülöp Ágost francia király · Többet látni »

II. Frigyes német-római császár

II.

Új!!: Bouvines-i csata és II. Frigyes német-római császár · Többet látni »

III. Ince pápa

III.

Új!!: Bouvines-i csata és III. Ince pápa · Többet látni »

IV. Ottó német-római császár

IV.

Új!!: Bouvines-i csata és IV. Ottó német-római császár · Többet látni »

János angol király

János vagy Földnélküli János (1166/1167. december 24. – 1216. október 19.) Anglia királya 1199-től haláláig. Uralkodása során elvesztette Normandiát. Az angol bárók lázadását követően János írta alá a Magna Cartát, az angol alkotmányos rendszer történetének egyik legelső alapdokumentumát. János II. Henrik angol király ötödik és egyben legkisebb fiaként született, és emiatt sokáig nem számíthatott jelentős földbirtokokra; ekkor kapta a „Földnélküli” gúnynevet. Bátyjai 1173-ban kezdődött és 1174-ben levert lázadását követően azonban ő vált apja kedvencévé. Henrik kinevezte őt Írország urává, és tekintélyes birtokokkal látta el Angliában és a kontinensen. Amikorra bátyja, Oroszlánszívű Richárd trónra lépett, többi fiútestvére már meghalt, így ő lett az angol trón örököse. Mialatt Richárd a harmadik keresztes háború során a Szentföldön tartózkodott, János megpróbálta megszerezni a hatalmat, de nem járt sikerrel. Richárd 1199-ben gyermektelenül halt meg, így Jánost Anglia királyává koronázták. A másik jelölt, unokaöccse, Artúr bretagne-i herceg számíthatott Fülöp francia király támogatására. 1200-ban azonban a Le Goulet-i szerződésben János és Fülöp rendezték területi vitájukat a francia területeken. 1202-ben Jánosnak sikerült elfognia Artúrt, akit meggyilkoltatott, amikor szorult helyzetbe került. Hívei emiatt azonban, és azért, ahogyan a normandiai, breton és anjoui nemesekkel bánt, még inkább elpártoltak tőle. 1204-ben a franciák teljesen megszállták az angol koronához tartozó Normandiát. A következő évtized során János elsődleges célja a hercegség visszafoglalása lett, ezért új adókat vetett ki, megreformálta a hűbéri katonai szolgálat rendjét és az igazságszolgáltatást. Jogi reformjai maradandó nyomot hagytak az angol szokásjogban. 1209-ben a canterburyi érsek kinevezése fölötti vita miatt III. Ince pápa kiátkozta, Angliát pedig egyházi tilalom alá helyezte. Az interdiktumot csak 1213-ban oldották fel. 1214-ben János megindította Normandia visszafoglalását célzó hadjáratát, de a bouvines-i csatában szövetségesei döntő vereséget szenvedtek. Hazatérése után az angol bárók a magas adók és a főurakkal való bánásmódja miatt fellázadtak ellene. Az egyezkedés során mindkét fél aláírta a Magna Cartát, bár a benne foglaltakat egyik fél sem kívánta betartani. Amikor a harcokban János felülkerekedett, a bárók behívták Fülöp francia király fiát, Oroszlán Lajost. János kelet-angliai hadjáratán elkapta a vérhast és 1216. október 19-én meghalt. A trónon kilencéves fia, III. Henrik követte. János sokáig vitatott személyisége volt az angol történelemnek, a vele ellenséges középkori krónikások kegyetlennek, kapzsinak, istentelennek és bujának írták le. A reformáció után példaként tekintették a pápával szembeni kiállását. A viktoriánus irodalomban és a modern Robin Hood-történetekben negatív figuraként szerepel. Ma a történészek árnyaltabban látják alakját: bár jelleme még a kor standardjaival mérve is hagy kívánnivalót maga után, emellett művelt volt, hadseregét jól szervezte, és nagy gondot fordított a megfelelő közigazgatásra és igazságszolgáltatásra.

Új!!: Bouvines-i csata és János angol király · Többet látni »

Július 27.

Névnapok: Liliána, Olga + Ajtony, Árvácska, Aurél, Bennó, Bertold, Beten, Celesztin, Celesztina, Gajána, Györe, György, Györk, Györke, Hugó, Kamilla, Keresztély, Keresztes, Konstantin, Krisztián, Lilian, Lilianna, Lilibella, Lilien, Liliom, Lucilla, Natali, Natália, Natasa, Noella, Pantaleon, Pentele, Rolf, Rudolf.

Új!!: Bouvines-i csata és Július 27. · Többet látni »

Magna Carta Libertatum

A ''Magna Carta'' egy 1297-es másolata az ausztráliai parlamentben található A Magna Carta Libertatum („Nagy szabadságlevél”) az 1215.

Új!!: Bouvines-i csata és Magna Carta Libertatum · Többet látni »

Montmorency család

''Anne de Montmorency (1492–1567), Franciaország marsallja, női keresztnevét különös módon keresztanyjától, Anne de Bretagne francia királynétól örökölte'' A Montmorency (IPA mɔ̃mɔʀɑ̃si, közelítő ejtése monmoranszi) ősrégi francia nemesi család, amely nevét a Párizs mellett fekvő Montmorency helységről kapta és melynek tagjait 1327 óta a „Franciaország első bárói” cím illette meg.

Új!!: Bouvines-i csata és Montmorency család · Többet látni »

Németország történelme

Németország történelme az őskőkori időkre nyúlik vissza; területén találták meg a neandervölgyi ember ősének tekintett heidelbergi ember első leleteit.

Új!!: Bouvines-i csata és Németország történelme · Többet látni »

Péter latin császár

Courtenay Péter (1167 körül – Epirosz, 1219. június után), latin császár, Courtenay Jolán magyar királyné és Courtenay Mária nikaiai császárné apja, valamint II. András magyar király apósa.

Új!!: Bouvines-i csata és Péter latin császár · Többet látni »

Philippe Hurepel

Philippe Hurepel (1201 júliusa – Corbie, 1234. július 19.) Clermont-en-Beauvaisis, Boulogne, Aumale és Dammartin grófja, II. Fülöp Ágost francia király és Merániai Ágnes gyermeke volt.

Új!!: Bouvines-i csata és Philippe Hurepel · Többet látni »

Százéves háború

A százéves háború 116 évig (1337–1453) tartó konfliktussorozat volt az Angol és a Francia Királyság között.

Új!!: Bouvines-i csata és Százéves háború · Többet látni »

1214

Nincs leírás.

Új!!: Bouvines-i csata és 1214 · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »