Tartalomjegyzék
13 kapcsolatok: Boltzmann-tényező, Debye–Hückel-elmélet, Fluoreszkálás, Forgási spektroszkópia, Frenkel-hiba, Hőmérséklet, Kvázirészecske, Ludwig Boltzmann, Maxwell–Boltzmann-eloszlás, Populációinverzió, Rayleigh-eloszlás, Termodinamikai béta, Valószínűség-eloszlások listája.
Boltzmann-tényező
A Boltzmann-tényező a fizika egyik szakterminusa, egy súlyzó tényező, amely meghatározza egy többállapotú rendszerben az i állapotban lévő részecske relatív valószínűségét, amikor a rendszer termodinamikus egyensúlyban van T hőmérsékleten.
Megnézni Boltzmann-eloszlás és Boltzmann-tényező
Debye–Hückel-elmélet
Kálium-klorid oldat ionerőssége. Kék: Debye–Hückel-törvény alapján számított. Piros: kísérleti eredmények Ionos oldatokban az ideális oldatoktól való eltérő viselkedésért mindenekelőtt az elektrosztatikus kölcsönhatás felelős, amely döntően befolyásolja az ilyen oldatok fizikai-kémiai viselkedését.
Megnézni Boltzmann-eloszlás és Debye–Hückel-elmélet
Fluoreszkálás
Fluoreszkáló ásványok ultraibolya sugárzásban A fluoreszkálás egy fizikai jelenség, melynek során egy anyag elnyel (abszorbeál) különböző hullámhosszúságú elektromágneses sugárzásokat, és ennek hatására fényt bocsát ki a bejövő sugárzástól eltérő hullámhosszon.
Megnézni Boltzmann-eloszlás és Fluoreszkálás
Forgási spektroszkópia
A trifluor-jódmetán – CF3I – forgási spektrumának részlete.A spektrumot chirped-pulse Fourier-transzformációs mikrohullámú spektrométer segítségével vették fel néhány óra alatt a Bristoli Egyetemen.
Megnézni Boltzmann-eloszlás és Forgási spektroszkópia
Frenkel-hiba
Frenkel-hiba ezüst-kloridban A kristálytanban a pontszerű kristálytani hibák egy típusa a Frenkel-hiba, vagy Frenkel-pár.
Megnézni Boltzmann-eloszlás és Frenkel-hiba
Hőmérséklet
A hőmérséklet az anyagok egyik fizikai jellemzője, állapothatározó.
Megnézni Boltzmann-eloszlás és Hőmérséklet
Kvázirészecske
A fizikában a kvázirészecskék és a kollektív gerjesztések szorosan összefüggő jelenségek, amelyek akkor keletkeznek, amikor egy mikroszkopikusan bonyolult rendszer, például szilárdtest úgy viselkedik, mintha vákuumban különböző gyengén kölcsönható részecskéket tartalmazna.
Megnézni Boltzmann-eloszlás és Kvázirészecske
Ludwig Boltzmann
24 éves korában 58 évesen Ludwig Eduard Boltzmann (Bécs, 1844. február 20. – Duino bei Triest (Osztrák–Magyar Monarchia), 1906. szeptember 5.) osztrák fizikus és filozófus, a 19. század elméleti fizikájának egyik legnagyobb alakja.
Megnézni Boltzmann-eloszlás és Ludwig Boltzmann
Maxwell–Boltzmann-eloszlás
A Maxwell–Boltzmann-eloszlás gázokban lévő részecskék sebességéről szól, ahol a részecskék között nincs állandó kölcsönhatás, szabadon mozognak rövid ütközések között.
Megnézni Boltzmann-eloszlás és Maxwell–Boltzmann-eloszlás
Populációinverzió
A statisztikus mechanikában populációinverzió akkor következik be, ha egy rendszerben (például atom- vagy molekulacsoportban) több részecske van nagyobb energiájú (gerjesztett) állapotban, mint kisebb energiájú (nem gerjesztett) állapotban.
Megnézni Boltzmann-eloszlás és Populációinverzió
Rayleigh-eloszlás
A valószínűségszámítás elméletében, és a statisztika területén a Rayleigh-eloszlás egy folytonos valószínűség eloszlás.
Megnézni Boltzmann-eloszlás és Rayleigh-eloszlás
Termodinamikai béta
A termodinamikai béta egy fizikai mennyiség a statisztikus mechanikában, mely egy rendszer termodinamikai hőmérsékletéhez (T), kapcsolódik.
Megnézni Boltzmann-eloszlás és Termodinamikai béta
Valószínűség-eloszlások listája
A valószínűség-eloszlások listája áttekintést ad az eloszlások fajtáiról.
Megnézni Boltzmann-eloszlás és Valószínűség-eloszlások listája