Dolgozunk az Unionpedia alkalmazás helyreállításán a Google Play Áruházban
KimenőBeérkező
🌟Egyszerűsítettük a dizájnunkat a jobb navigáció érdekében!
Instagram Facebook X LinkedIn

Berde Mária

Index Berde Mária

Dóczyné Berde Amál sírja mellett Berde Mária Julianna, teljes nevén Berde Juliánna Mária, asszonynevén Róth Jenőné (Kackó, 1889. február 5. – Kolozsvár, 1949. február 20.) erdélyi magyar író, költő, műfordító, tanár.

Tartalomjegyzék

  1. 122 kapcsolatok: A Bolyaiak emlékezete a romániai magyarok körében, A Házsongárdi temető nevezetes halottainak listája, Arany János emlékezete Erdélyben, Új Erdély, Írás (folyóirat), Írói Olimpiász, Önéletrajz Erdélyben, Baumgarten-emlékdíj és -jutalom, Berde Amál, Berde Károly, Berde Sándor, Bethlen Gábor Kollégium, Bolyai Farkas utca, Brassói Lapok (napilap), Brád, Cimbora (gyermeklap, 1922–1929), Corvin-koszorú, Dékáni Kálmán, Dóczy Alpár, Dicsőszentmárton magyar irodalmi élete, Dolgozó Nő, Előre (hetilap, 1934–1939), Ellenzék (napilap), Enyedi Újság, Erdélyi emlékkönyvirodalom, Erdélyi Helikon, Erdélyi Könyvbarátok Társasága, Erdélyi Lapok (folyóirat), Erdélyi Levelek, Erdélyi Magyar Írói Rend, Erdélyi Szépmíves Céh, Erdélyi Szemle, Független Újság, Február 20., Február 5., Finta Gerő, Genius (folyóirat), Gulácsy Irén, György Dénes, Hajdu István (szerkesztő), Haladás Lap- és Könyvkiadó Betéti Társaság, Hasznos Könyvtár, Húszak Céhe, Helikoni közösség, Ion Creangă, Irodalmi Könyvkiadó, Irodalmi levelezés (Erdély), Irodalmi pályázat (Erdély), Irodalmi vita (Erdély), Jeney Lajos (grafikus), ... Bővíteni index (72 több) »

A Bolyaiak emlékezete a romániai magyarok körében

A két Bolyai szobra Marosvásárhelyen A pszeudoszféra Marosvásárhelyen Bolyai Farkas és fia, Bolyai János emlékének és tudományos hagyatékának ápolása már Eötvös József kezdeményezésére a marosvásárhelyi református kollégiumban megkezdődött, s a könyvtárban, ahol a Bolyaiak kéziratait őrizték, emlékmúzeumot szerveztek; gazdag anyagával ez ma a Teleki-Bolyai Könyvtár Bolyai-emlékszobájában van elhelyezve.

Megnézni Berde Mária és A Bolyaiak emlékezete a romániai magyarok körében

A Házsongárdi temető nevezetes halottainak listája

Ezen a lapon a Házsongárdi temető nevezetes halottainak listája található családi név szerinti betűrendben, születési és halálozási évvel.

Megnézni Berde Mária és A Házsongárdi temető nevezetes halottainak listája

Arany János emlékezete Erdélyben

Arany János emlékezete Erdélyben – A klasszikus irodalmi örökségnek járó irodalomtörténeti idézésén kívül Arany János költészetének közvetlen hatása a romániai magyar költészetre elenyésző.

Megnézni Berde Mária és Arany János emlékezete Erdélyben

Új Erdély

Új Erdély címen két rövid életű lap is napvilágot látott Kolozsváron.

Megnézni Berde Mária és Új Erdély

Írás (folyóirat)

Az Írás Huzella Ödön Nagyváradon indított irodalmi folyóirata.

Megnézni Berde Mária és Írás (folyóirat)

Írói Olimpiász

Írói Olimpiász, teljes nevén Erdélyi Írói Olimpiász (1923) irodalmi rendezvénysorozat Kolozsvárt a Janovics Jenő igazgatta Magyar Színház és a Haladás Lap- és Könyvkiadó Betéti Társaság keretében egyesült lapok (Vasárnapi Újság és Pásztortűz) közös rendezésében.

Megnézni Berde Mária és Írói Olimpiász

Önéletrajz Erdélyben

Önéletrajz(írás) Erdélyben – Az irodalomtörténészek általában az emlékirat műfajkategóriájában, illetve az életrajz egyik formájaként határozzák meg.

Megnézni Berde Mária és Önéletrajz Erdélyben

Baumgarten-emlékdíj és -jutalom

A Baumgarten-díj a Baumgarten Ferenc Ferdinánd által alapított irodalmi díj és jutalom volt 1929 és 1949 között.

Megnézni Berde Mária és Baumgarten-emlékdíj és -jutalom

Berde Amál

Berde Amál, Dóczyné (Névváltozat: Amália) (Kackó, 1886. december 15. – Kolozsvár, 1976. december 12.) magyar festőművész, művészeti és néprajzi író, Berde Mária testvérnénje.

Megnézni Berde Mária és Berde Amál

Berde Károly

Laborfalvi vitéz Berde Károly (Nagyenyed, 1891. március 6. – Budapest, 1971. július 4.) bőrgyógyász, egyetemi tanár, az orvostudományok doktora (1952).

Megnézni Berde Mária és Berde Károly

Berde Sándor

Berde Sándor (Martonos, 1856. július 18. – Nagyenyed, 1894. október 13.) teológiai tanár, egyházi író (Berde Mária édesapja).

Megnézni Berde Mária és Berde Sándor

Bethlen Gábor Kollégium

A kollégium épülete régi képen A kollégium épülete A kollégium megújult épülete Az alapító Bethlen Gábor fejedelem szobra a Kollégium udvarán Kőrösi Csoma Sándor emléktáblája a Kollégium udvarán Áprily emléktáblája a Kollégium udvarán A Bethlen Gábor Kollégium, gyakran Nagyenyedi Református Kollégium Nagyenyeden található, a város főtere és a polgármesteri hivatal közelében, a vártemplommal szemben.

Megnézni Berde Mária és Bethlen Gábor Kollégium

Bolyai Farkas utca

A Bolyai Farkas utca, köznapi nevén Bolyai utca Marosvásárhely óvárosának (az egykori Szentmiklós-negyednek) központja.

Megnézni Berde Mária és Bolyai Farkas utca

Brassói Lapok (napilap)

A Brassói Lapok politikai napilap, amely 1895.

Megnézni Berde Mária és Brassói Lapok (napilap)

Brád

Az 1890-ben épült brádi vasútállomás A 2005-ben felújított brádi református templom A római katolikus templom Brád (románul Brad) municípium Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.

Megnézni Berde Mária és Brád

Cimbora (gyermeklap, 1922–1929)

A Cimbora romániai magyar gyermeklap volt, amely a szatmári Szabadsajtó Könyvnyomda és Lapkiadó Rt kiadásában indult 1922.

Megnézni Berde Mária és Cimbora (gyermeklap, 1922–1929)

Corvin-koszorú

A Corvin-koszorú egy kitüntetés, amelyet 1930-ban alapított Horthy Miklós, Magyarország kormányzója.

Megnézni Berde Mária és Corvin-koszorú

Dékáni Kálmán

Dékáni Kálmán (írói álnevei: Földeáki Kálmán, Krónikás, Nessune, Pedagógus, Sine.) (Szováta, 1875. november 26. – Nagysajó, 1925. október 9.) magyar történetíró, szerkesztő.

Megnézni Berde Mária és Dékáni Kálmán

Dóczy Alpár

Dóczy Alpár (Debrecen, 1974. április 3. –) képzőművész, művészetszervező Művészetét leginkább az avantgárd sokféleség jellemzi.

Megnézni Berde Mária és Dóczy Alpár

Dicsőszentmárton magyar irodalmi élete

Dicsőszentmárton magyar irodalmi élete más erdélyi városokétól eltérően a két világháború között bontakozott ki.

Megnézni Berde Mária és Dicsőszentmárton magyar irodalmi élete

Dolgozó Nő

Dolgozó Nő (1949-1990), utódlapja Családi Tükör (1990–1994).

Megnézni Berde Mária és Dolgozó Nő

Előre (hetilap, 1934–1939)

Előre Az SZDP előbb Kolozsvárt (1934-35), majd Bukarestben (1935-39) megjelenő magyar nyelvű hivatalos hetilapja, az Erdélyi Munkás folytatása.

Megnézni Berde Mária és Előre (hetilap, 1934–1939)

Ellenzék (napilap)

Az Ellenzék kolozsvári politikai, közgazdasági és társadalmi napilap volt 1880–1944 között.

Megnézni Berde Mária és Ellenzék (napilap)

Enyedi Újság

Az Enyedi Újság politikai és társadalmi hetilap, az Enyedi Hírlap elődje.

Megnézni Berde Mária és Enyedi Újság

Erdélyi emlékkönyvirodalom

Emlékkönyv kiváló személyiségek tiszteletére, avagy jelentős közéleti események megörökítésére összeállított, több szerző írásait egybefoglaló alkalmi kiadvány.

Megnézni Berde Mária és Erdélyi emlékkönyvirodalom

Erdélyi Helikon

Erdélyi Helikon havonta megjelenő szépirodalmi és kritikai folyóirat.

Megnézni Berde Mária és Erdélyi Helikon

Erdélyi Könyvbarátok Társasága

Erdélyi Könyvbarátok Társasága irodalmi vállalat, Marosvásárhelyen létesült 1925-ben.

Megnézni Berde Mária és Erdélyi Könyvbarátok Társasága

Erdélyi Lapok (folyóirat)

Erdélyi Lapok irodalmi folyóirat Kolozsváron (1908-13) az Erdélyi Irodalmi Társaság kiadásában.

Megnézni Berde Mária és Erdélyi Lapok (folyóirat)

Erdélyi Levelek

Erdélyi Levelek politikai és kritikai hetilap Marosvásárhelyen.

Megnézni Berde Mária és Erdélyi Levelek

Erdélyi Magyar Írói Rend

AZ Erdélyi Magyar Írói Rend, rövidítve EMÍR Berde Mária kezdeményezésére létrejött írói tömörülés: Olosz Lajossal és Tabéry Gézával 1933.

Megnézni Berde Mária és Erdélyi Magyar Írói Rend

Erdélyi Szépmíves Céh

Az Erdélyi Szépmíves Céh (ESZC) erdélyi magyar könyvkiadó volt a két világháború között.

Megnézni Berde Mária és Erdélyi Szépmíves Céh

Erdélyi Szemle

Erdélyi Szemle szépirodalmi folyóirat Kolozsvárt 1915 és 1944 között.

Megnézni Berde Mária és Erdélyi Szemle

Független Újság

A Független Újság kolozsvári szabadelvű politikai, társadalmi, gazdasági és kritikai hetilap volt.

Megnézni Berde Mária és Független Újság

Február 20.

Névnapok: Aladár, Álmos + Amadil, Amáta, Elemér, Leó, Leon, Leona, Lionel, Paula, Pauletta, Paulin, Paulina, Polett, Szilvánusz, Tira, Tíra.

Megnézni Berde Mária és Február 20.

Február 5.

Névnapok: Ágota, Ingrid + Abiáta, Adelaida, Adelheid, Agáta, Agrippína, Akilina, Alett, Alida, Elke, Eta, Etelka, Heidi, Izrael, Jáfet, Kájusz, Kolos, Kolozs, Léda, Modeszta, Modesztusz.

Megnézni Berde Mária és Február 5.

Finta Gerő

Finta Gerő (Tordatúr, 1889. december 31. – Budapest, 1981. július 5.) magyar költő, műfordító.

Megnézni Berde Mária és Finta Gerő

Genius (folyóirat)

Genius havonta megjelenő irodalmi folyóirat Aradon 1924 januárja és augusztusa között.

Megnézni Berde Mária és Genius (folyóirat)

Gulácsy Irén

Őrmezei és gulácsi Gulácsy Irén, Pálffy Jenőné (Lázárföld, 1894. szeptember 9. – Budapest, 1945. január 2.) magyar írónő, költőnő.

Megnézni Berde Mária és Gulácsy Irén

György Dénes

György Dénes (Gyergyókilyénfalva, 1887. január 9. – Kolozsvár, 1983. augusztus 8.) erdélyi magyar újságíró, szerkesztő, versmondó művész.

Megnézni Berde Mária és György Dénes

Hajdu István (szerkesztő)

Hajdu István (1886. – Marosvásárhely, 1924. december 29.) erdélyi magyar közíró, szerkesztő.

Megnézni Berde Mária és Hajdu István (szerkesztő)

Haladás Lap- és Könyvkiadó Betéti Társaság

A Haladás Lap- és Könyvkiadó Betéti Társaság 1923.

Megnézni Berde Mária és Haladás Lap- és Könyvkiadó Betéti Társaság

Hasznos Könyvtár

A Hasznos Könyvtár a brassói Általános Gazdasági és Ipari Szövetkezet (ÁGISZ) közművelődési szakosztálya kiadásában, a Bodor-nyomdában 1935 októbere és 1939 márciusa között megjelent könyvsorozat.

Megnézni Berde Mária és Hasznos Könyvtár

Húszak Céhe

Húszak Céhe a romániai magyar írók első tömörülési kísérlete a két világháború közötti időszakban; radikális írói csoportosulás, amelyet Ligeti Ernő, Nyirő József és Paál Árpád 1922 februárjában Áprily Lajos, Bárd Oszkár, Bartalis János, Benedek Elek, Berde Mária, Endre Károly, Gulácsy Irén, Kádár Imre, Kós Károly, Molter Károly, Nagy Dániel, Sipos Domokos, Szentimrei Jenő, Szombati-Szabó István, Tabéry Géza, Tompa László és Zágoni István bevonásával próbált életre hívni – sikertelenül.

Megnézni Berde Mária és Húszak Céhe

Helikoni közösség

A Helikoni közösség tizedik találkozója Helikoni közösség néven ismert az erdélyi magyar írók és költők szabad íróközössége, amelynek fóruma az 1926 és 1944 között évente egyszer Kemény János névre szóló meghívására összeülő marosvécsi találkozó volt.

Megnézni Berde Mária és Helikoni közösség

Ion Creangă

Iașiban Ion Creangă (Humulești, 1837. március 1. – Jászvásár, 1889. december 31.) a román irodalom egyik legnagyobb klasszikusa.

Megnézni Berde Mária és Ion Creangă

Irodalmi Könyvkiadó

Irodalmi Könyvkiadó – az 1950-ben létesült Állami Irodalmi és Művészeti Kiadó névváltoztatása után 1960-tól 1969-ig működő romániai állami könyvkiadó vállalat; változatlanul vitte tovább elődje szervezeti felépítését és profilját.

Megnézni Berde Mária és Irodalmi Könyvkiadó

Irodalmi levelezés (Erdély)

Irodalmi levelezés a romániai magyarok körében (1918-1980) – írói pályákat és kapcsolatokat, az irodalmi élet mozzanatait közvetlen, kötetlen formában megvilágító írói dokumentáció, az irodalomtörténet nélkülözhetetlen forrása.

Megnézni Berde Mária és Irodalmi levelezés (Erdély)

Irodalmi pályázat (Erdély)

Irodalmi pályázat (Erdély, 1918-1989)– intézmények és szerkesztőségek részéről kiadott versenyfelhívás egyes irodalmi tárgykörökben tapasztalt űrök betöltése, a munkakedv serkentése és új lehetőségek felfedezése céljából.

Megnézni Berde Mária és Irodalmi pályázat (Erdély)

Irodalmi vita (Erdély)

Irodalmi vita (Erdély, 1918–1989) különböző nézetek, felfogások, eszmei irányulások nyilvános gondolatcseréje, összecsapása és kiegyenlítődése irodalmi megnyilatkozások megítélése körül, a műveket illető kritika szakmaiságán túlmenő erkölcsi és közügyi (nemzetiségi–társadalmi–politikai) érveléssel és összefüggésrendszerben.

Megnézni Berde Mária és Irodalmi vita (Erdély)

Jeney Lajos (grafikus)

Jeney Lajos (művészneve Nagyenyedi Lajos; Nagyenyed, 1894. december 23. – Kolozsvár, 1981. január 16.) erdélyi magyar grafikus.

Megnézni Berde Mária és Jeney Lajos (grafikus)

Kabdebó Erna

Kabdebó Erna (Brassó, 1886. december 19. – Marosvásárhely, 1972. november 6.) romániai magyar színműíró, előadóművész.

Megnézni Berde Mária és Kabdebó Erna

Kackó

Kackó (románul Câțcău) település Romániában, Kolozs megyében, az azonos nevű község központja.

Megnézni Berde Mária és Kackó

Kackó község

Kackó község község Kolozs megyében, Romániában.

Megnézni Berde Mária és Kackó község

Kalauz (hetilap, 1922–1923)

Kalauz – politikai hetilap 1922–23-ban Marosvásárhelyen.

Megnézni Berde Mária és Kalauz (hetilap, 1922–1923)

Károli Gáspár Irodalmi Társaság

Károli Gáspár Irodalmi Társaság (KGIT, 1929—c. 1934) a református írók, tudósok és művészek tömörítésére, a tudományos, történelmi és teológiai irodalom fellendítésére alakult társaság.

Megnézni Berde Mária és Károli Gáspár Irodalmi Társaság

Kónya László (költő)

Kónya László (Nagyenyed, 1914. július 21. – Nagyenyed, 1993. november 9.) református lelkipásztor, erdélyi magyar költő.

Megnézni Berde Mária és Kónya László (költő)

Kölcsey Egyesület

Kölcsey Egyesület néven irodalmi, történelmi egyesület működött Aradon (1881–1948, 1989–) és Nagykárolyban (1891–1942).

Megnézni Berde Mária és Kölcsey Egyesület

Kölcsey Ferenc emlékezete Erdélyben

Kölcsey Ferenc Kölcsey Ferenc emlékezete Erdélyben.

Megnézni Berde Mária és Kölcsey Ferenc emlékezete Erdélyben

Kürthy Károly

Kürthy Károly (Dabolc, 1887. november 21. – Debrecen, 1957. augusztus 27.) erdélyi magyar református lelkész, költő, író.

Megnézni Berde Mária és Kürthy Károly

Keleti Újság

Keleti Újság (1918–1944) a két világháború közötti időszak egyik leghosszabb életű romániai magyar napilapja.

Megnézni Berde Mária és Keleti Újság

Kemény Zsigmond

Magyargyerőmonostori báró Kemény Zsigmond (Alvinc, 1814. június 12. – Pusztakamarás, 1875. december 22.) magyar író, publicista, politikus.

Megnézni Berde Mária és Kemény Zsigmond

Kemény Zsigmond Társaság

A Kemény Zsigmond Társaság (rövidítve KZST) 1876-tól 1948-ig Marosvásárhelyen működő irodalmi társaság.

Megnézni Berde Mária és Kemény Zsigmond Társaság

Kemény-kastély (Marosvécs)

Az erdélyi reneszánsz építészet egyik jellegzetes példája, a marosvécsi Kemény-kastély a Kelemen-havasok lábánál, a Maros jobb partján található.

Megnézni Berde Mária és Kemény-kastély (Marosvécs)

Kemény–Zeyk-udvarház

A Kemény–Zeyk-udvarház, helyi szóhasználatban a Burg Nagyenyed jelentős társasági központja volt, a Kemények és a Zeykek családi fészke a Varcagás (ma Avram Iancu) utcában.

Megnézni Berde Mária és Kemény–Zeyk-udvarház

Kisebbségi magyar költők, írók listája

Ez az oldal a Trianon után kisebbségi sorba jutott magyar írók, irodalmárok, költők listáját tartalmazza aszerint, hogy melyik utódállamban születtek/alkottak.

Megnézni Berde Mária és Kisebbségi magyar költők, írók listája

Kovács László (író)

Kovács László, álneve: R. Nagy András (Gerendkeresztúr, 1892. december 25. – Budapest, 1963. július 2.) magyar író, szerkesztő, kritikus.

Megnézni Berde Mária és Kovács László (író)

Lepage könyvkereskedés

Lepage könyvkereskedés – az elzászi származású Lepage Lajos 1884-ben Békéscsabán alapított könyvnyomdát és könyvkereskedést, majd ezt eladva megvásárolta Polcz Albert Kolozsvárt működő könyvkereskedését és nyomdáját.

Megnézni Berde Mária és Lepage könyvkereskedés

Magyar költők, írók listája

Ezen a lapon az 1800 utáni magyar írók és költők listája olvasható.

Megnézni Berde Mária és Magyar költők, írók listája

Magyar Nép (napilap)

Magyar Nép a Magyar Népi Szövetség (MNSZ) lapja Bihar megyében.

Megnézni Berde Mária és Magyar Nép (napilap)

Magyar Szó (hetilap, 1919–1920)

A Magyar Szó nagyváradi hetilap volt 1919–1920-ban.

Megnézni Berde Mária és Magyar Szó (hetilap, 1919–1920)

Marosvásárhely magyar irodalmi élete

Marosvásárhely magyar irodalmi élete – Marosvásárhely már az 1200-as években vásáros hely; városnevét oklevélben először „Zekel Wasarhel”-ként 1301-ben írták le.

Megnézni Berde Mária és Marosvásárhely magyar irodalmi élete

Molnár Szabolcs (irodalomtörténész)

Molnár Szabolcs (Mezőtelegd, 1943. április 12.–) erdélyi magyar irodalomtörténész, műfordító.

Megnézni Berde Mária és Molnár Szabolcs (irodalomtörténész)

Mozaik (romániai sajtótermékek)

Mozaik címen több termék is napvilágot látott a romániai magyar sajtóban a két világháború közt.

Megnézni Berde Mária és Mozaik (romániai sajtótermékek)

Nagy Imréné

Nagy Imréné, csécsi (Szatmárnémeti, 1876. – Arad, 1921. augusztus 5.) erdélyi magyar költő.

Megnézni Berde Mária és Nagy Imréné

Nagy Márton (író)

Nagy Márton írói álneve: B. Endrődy Károly (Nagyvárad, 1860. augusztus 29. – Nagyvárad, 1941. augusztus 15.) erdélyi magyar író, szerkesztő, publicista, főszolgabíró.

Megnézni Berde Mária és Nagy Márton (író)

Nagyenyed

Nagyenyed környéke 1770 körül A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium, amelyet 1622-ben a fejedelem alapított, az egyetemes magyarság egyik leghíresebb és legrégebbi oktatási intézménye (1905) A nagyenyedi kollégium ma alapítójának szobra az intézmény udvarán Bethlen Gábor szobra a Kollégium parkjában Nagyenyed (románul Aiud, németül Straßburg am Mieresch, más néven Enyeden, latinul Egidiopolis, vagy Brucla, szászul Stroßbrich) város Romániában, Fehér megyében.

Megnézni Berde Mária és Nagyenyed

Nagyenyed magyar irodalmi élete

Nagyenyed magyar irodalmi élete – A kezdetben szászok lakta Nagyenyed 1462-ben vált oppidummá, vagyis mezővárossá, egy 1544-ben kötött egyezmény a szász evangélikus pappal azonban már a magyar református egyház megerősödését bizonyítja.

Megnézni Berde Mária és Nagyenyed magyar irodalmi élete

Nagyenyedi időszakos sajtótermékek

Közérdek, 1882. október 29. Közérdek, 1906 februárjának első heti kiadása A nagyenyedi időszaki sajtó előzményei a 18. század legvégére nyúlnak vissza.

Megnézni Berde Mária és Nagyenyedi időszakos sajtótermékek

Nagyenyedi vérengzés

A nagyenyedi vérengzés 1849.

Megnézni Berde Mária és Nagyenyedi vérengzés

Nagyszalonta magyar irodalmi élete

Nagyszalonta magyar irodalmi élete – Első írásbeli említése Zolunta alakban 1214-ből származik.

Megnézni Berde Mária és Nagyszalonta magyar irodalmi élete

Nagyvárad (napilap)

Nagyvárad címmel társadalmi és gazdasági napilap 1870–1944 között.

Megnézni Berde Mária és Nagyvárad (napilap)

Nagyvárad magyar irodalmi élete

Nagyvárad magyar irodalmi élete – Az első írásos feljegyzésekben Varadinum néven említett város alapítási évének a kutatás 1083-at tekinti; Szent László hamvait 1096-ban a már felépült püspöki székesegyházba hozták.

Megnézni Berde Mária és Nagyvárad magyar irodalmi élete

Napkelet (folyóirat, 1920–1922)

Napkelet – 1920.

Megnézni Berde Mária és Napkelet (folyóirat, 1920–1922)

Németh László és a romániai magyar irodalom

Németh László és a romániai magyar irodalom – A Nagybányán 1901.

Megnézni Berde Mária és Németh László és a romániai magyar irodalom

Olosz Lajos

Olosz Lajos (Ágya, Arad megye, 1891. augusztus 23. – Marosvásárhely, 1977. április 26.) költő, a két világháború közötti erdélyi magyar líra kiemelkedő alakja.

Megnézni Berde Mária és Olosz Lajos

Pán Könyvtár

A Pán Könyvtár Temesváron, 1920-26 között Brázay Emil szerkesztésében megjelent erotikus tematikájú könyvsorozat.

Megnézni Berde Mária és Pán Könyvtár

Pásztortűz

A Pásztortűz Kolozsváron 1921–1944 között megjelent irodalmi és művészeti folyóirat, az Erdélyi Szemle utódja.

Megnézni Berde Mária és Pásztortűz

Révész Béla (kiadó)

Révész Béla (Dés, 1879. július 18. – 1944) lap- és könyvkiadó, könyvkereskedő, Révész Endre apja.

Megnézni Berde Mária és Révész Béla (kiadó)

Romániai magyar antológiák

A romániai magyar irodalomban bizonyos antológia-típusok annyira az irodalom keletkezésének és fejlődésének feltételeihez és igényeihez igazodtak, hogy valósággal irodalomtörténeti rangra tettek szert.

Megnézni Berde Mária és Romániai magyar antológiák

Romániai Magyar Írók sorozat

A Romániai Magyar Írók sorozat 1961-ben az Irodalmi Könyvkiadótól indított és 1970-től a Kriterion Könyvkiadó által folytatott könyvsorozat akkor már több mint négy évtizedes múltra visszatekintő romániai magyar irodalom maradandó értékeit közvetítette.

Megnézni Berde Mária és Romániai Magyar Írók sorozat

Romániai magyar gyermekirodalom

Gyermekirodalom (Erdély, 1918–1989) – tematikában és művészi eszközökben a gyermekek életkori sajátosságait figyelembe vevő vagy eredetileg a felnőtt-irodalomhoz tartozó, de a gyermekeknek is élményt nyújtó irodalmi művek összessége.

Megnézni Berde Mária és Romániai magyar gyermekirodalom

Romániai magyar irodalmi díjak

Irodalmi díj (Erdély, 1918-1989) – a közösségi elismerés intézményesített formája, amellyel az erre a célra kijelölt bizottság (zsűri) döntése alapján – a díj jellegétől függően – évente vagy egy-egy meghatározott ünnepi alkalom kapcsán kimagaslóan rangos alkotásokat, esetenként egész életműveket jutalmaznak.

Megnézni Berde Mária és Romániai magyar irodalmi díjak

Romániai magyar irodalmi társaságok

Irodalmi társaság (Románia, 1918-1989) – az irodalmi művek alkotóinak tömörülése – jogilag kötött vagy kötetlen formában – az összetartozás kifejezése, közös feladatok megvalósítása, a szellemi és anyagi érdekek védelme céljából.

Megnézni Berde Mária és Romániai magyar irodalmi társaságok

Romániai magyar irodalomkritika

A kritika az irodalmi, színház- és képzőművészeti, zenei és tudományos művek, irányzatok, szakaszok ismertetése, értelmezése és értékelése.

Megnézni Berde Mária és Romániai magyar irodalomkritika

Romániai magyar könyvsorozatok

Sorozatok olvasók és könyvkiadók által egyaránt kedvelt könyvtípus, amelybe a kiadó valamely tematika vagy olvasóréteg ízlésének, igényének, olvasói elvárásának megfelelően foglal bele – hosszabb időintervallumban megjelenő (vagy arra tervezett) – kiadványokat.

Megnézni Berde Mária és Romániai magyar könyvsorozatok

Romániai magyar műfordítás

A műfordítás az irodalmi alkotások művészi értékű tolmácsolása a befogadó szellemi közösség nyelvén; bármely nemzeti irodalom számára mind a befogadás, mind a saját nemzeti irodalmi értékek más nyelvű közvetítése szempontjából az eredeti alkotással közel egyenértékű szellemi teljesítmény.

Megnézni Berde Mária és Romániai magyar műfordítás

Romániai magyarok listája

Ez a lista a Romániában született vagy ott élő/élt híres magyar személyeket tartalmazza.

Megnézni Berde Mária és Romániai magyarok listája

Saszet Győző

Saszet Győző (Havadtő, 1901. május 17. – Nagyvárad, 1981. május 30.) erdélyi magyar református segédlelkész, népművelő, költő, író.

Megnézni Berde Mária és Saszet Győző

Sövényházyné Sándor Judit

Sövényházyné Sándor Judit (Kolozsvár, 1920. február 6. – Szeged, 2003. január 6.) erdélyi magyar költő, Sövényházy Ferenc (1899) felesége.

Megnézni Berde Mária és Sövényházyné Sándor Judit

Sepsiszentgyörgy művelődési élete

Sepsiszentgyörgy magyar irodalmi és művelődési élete A város művelődési életének igen korai hagyományai vannak.

Megnézni Berde Mária és Sepsiszentgyörgy művelődési élete

Sinka József (egyházi író)

Sinka József (Sepsiszentgyörgy, 1913. február 23. – Sepsiszentgyörgy, 1988. április 6.) erdélyi magyar református egyházi író, költő, szociográfus.

Megnézni Berde Mária és Sinka József (egyházi író)

Szász–magyar irodalmi kapcsolatok

Szász–magyar irodalmi kapcsolatok – A szászokkal az erdélyi magyarság betelepítésük idején, a 13. században már kapcsolatba került.

Megnézni Berde Mária és Szász–magyar irodalmi kapcsolatok

Szászváros és vidéke

Szászváros és vidéke – Szászvároson 1913-ban indult társadalmi, szépirodalmi és közgazdasági hetilap, Hunyad megye magyarságának lapja.

Megnézni Berde Mária és Szászváros és vidéke

Székely Nemzeti Múzeum

A Székely Nemzeti Múzeum (románul: Muzeul Național Secuiesc) Székelyföld legrégibb múzeuma, 1875-ben alapították.

Megnézni Berde Mária és Székely Nemzeti Múzeum

Szöllősi István (pedagógus)

Szöllősi István (Arad, 1863. július 22. – Arad, 1951. március 28.) bánsági magyar pedagógus, újságíró, művelődésszervező.

Megnézni Berde Mária és Szöllősi István (pedagógus)

Szöllősi Zsigmond (jogász)

Szöllősi Zsigmond (Arad, 1875. március 4. – ?) bánsági magyar ügyvéd, publicista.

Megnézni Berde Mária és Szöllősi Zsigmond (jogász)

Szenes Piroska

Szenes Piroska (Marosszalatna, 1897. november 25. – New York, 1972. április 28.) felvidéki magyar regényíró, újságíró.

Megnézni Berde Mária és Szenes Piroska

Tavasz (folyóirat)

Tavasz romániai magyar irodalmi hetilap.

Megnézni Berde Mária és Tavasz (folyóirat)

Tüzek

A Tüzek Marosvásárhelyen, 1927-ben megjelent rövid életű irodalmi folyóirat.

Megnézni Berde Mária és Tüzek

Tereh Géza

Tereh Géza (Szatmárnémeti, 1889. szeptember 20. – Szatmárnémeti, 1969. március 10.) matematika-fizika-kémia szakos középiskolai tanár, erdélyi magyar tankönyvíró, esztéta, költő; vívó, a szatmári vívósport megalapozója.

Megnézni Berde Mária és Tereh Géza

Tizenegyek antológiája

Tizenegyek antológiája – a Trianon után kényszerűen önálló útra lépett erdélyi magyar irodalomban „az erdélyi új magyar nemzedék első öntudatos generációs megmozdulása” (Jancsó Béla); 1923-ban jelent meg Kolozsváron.

Megnézni Berde Mária és Tizenegyek antológiája

Transzilvanizmus

A transzilvanizmus politológiai megközelítésben: az erdélyi régió érdekeinek érvényesítését céljául kitűző, „a magyar nemzeti és regionális öntudat feszültségteljes viszonyát hordozó” politikai ideológia, 1918 előtt a magyar államkereteken belül, illetve 1918 után Romániában; az irodalom síkján pedig az az irányzat, illetve kultúrpolitikai és cselekvésprogram, amely a trianoni békeszerződés utáni Erdélyben a kényszerűen önállósult magyar szellemi élet megteremtését és intézményeinek kifejlesztését tűzte ki céljául, s a programja nyomán született művekben is „Erdély lelkét” kívánta a szépirodalom eszközeivel kifejezésre juttatni.

Megnézni Berde Mária és Transzilvanizmus

Trózner József

Trózner József (Marosvásárhely, 1904. augusztus 4. – Marosvásárhely, 1984. február 6.) erdélyi magyar zeneszerző, Trózner Lajos (1867) fia.

Megnézni Berde Mária és Trózner József

Trózner Lajos

Trózner Lajos (Marosvásárhely, 1867. szeptember 11. – Marosvásárhely, 1944. október 20.) erdélyi magyar népköltészet-kutató irodalomtörténész, Trózner József (1904–1984) apja.

Megnézni Berde Mária és Trózner Lajos

Unitárius Közlöny

Unitárius Közlöny unitárius havilap.

Megnézni Berde Mária és Unitárius Közlöny

Vallani és vállalni

Vallani és vállalni – a két világháború közötti erdélyi magyar irodalomban lezajlott irodalmi vita az író és az irodalom hivatásáról.

Megnézni Berde Mária és Vallani és vállalni

Vasárnap (folyóirat, 1918–1940)

A Vasárnap Aradon 1920-tól megjelent, alcíme szerint „erdélyi katolikus kultúrszemle”; a Monay Ferenc szerkesztésében 1918.

Megnézni Berde Mária és Vasárnap (folyóirat, 1918–1940)

Vármegyei Közélet

Vármegyei Közélet – Szolnok-Doboka vármegye Désen megjelentetett politikai és társadalmi hetilapja.

Megnézni Berde Mária és Vármegyei Közélet

Vincze Géza (irodalomtörténész)

Vincze Géza (Kalotaszentkirály, 1889. április 12. – Budapest, 1964. június 3.) filológus, irodalomtörténész.

Megnézni Berde Mária és Vincze Géza (irodalomtörténész)

Zord Idő (folyóirat)

A Zord Idő romániai magyar irodalmi folyóirat, a romániai magyar írók első fóruma.

Megnézni Berde Mária és Zord Idő (folyóirat)

20. századi magyar irodalom

Ady Endre, a század költőóriása.

Megnézni Berde Mária és 20. századi magyar irodalom

48-as Erdély

48-as Erdély címmel Kolozsvárt 1943-ban idősb Jordáky Lajos betűivel megjelent „zsebkönyv” a nemzetiszocialista nagynémet hódítással szembeforduló észak-erdélyi magyar írók tollából.

Megnézni Berde Mária és 48-as Erdély

, Kabdebó Erna, Kackó, Kackó község, Kalauz (hetilap, 1922–1923), Károli Gáspár Irodalmi Társaság, Kónya László (költő), Kölcsey Egyesület, Kölcsey Ferenc emlékezete Erdélyben, Kürthy Károly, Keleti Újság, Kemény Zsigmond, Kemény Zsigmond Társaság, Kemény-kastély (Marosvécs), Kemény–Zeyk-udvarház, Kisebbségi magyar költők, írók listája, Kovács László (író), Lepage könyvkereskedés, Magyar költők, írók listája, Magyar Nép (napilap), Magyar Szó (hetilap, 1919–1920), Marosvásárhely magyar irodalmi élete, Molnár Szabolcs (irodalomtörténész), Mozaik (romániai sajtótermékek), Nagy Imréné, Nagy Márton (író), Nagyenyed, Nagyenyed magyar irodalmi élete, Nagyenyedi időszakos sajtótermékek, Nagyenyedi vérengzés, Nagyszalonta magyar irodalmi élete, Nagyvárad (napilap), Nagyvárad magyar irodalmi élete, Napkelet (folyóirat, 1920–1922), Németh László és a romániai magyar irodalom, Olosz Lajos, Pán Könyvtár, Pásztortűz, Révész Béla (kiadó), Romániai magyar antológiák, Romániai Magyar Írók sorozat, Romániai magyar gyermekirodalom, Romániai magyar irodalmi díjak, Romániai magyar irodalmi társaságok, Romániai magyar irodalomkritika, Romániai magyar könyvsorozatok, Romániai magyar műfordítás, Romániai magyarok listája, Saszet Győző, Sövényházyné Sándor Judit, Sepsiszentgyörgy művelődési élete, Sinka József (egyházi író), Szász–magyar irodalmi kapcsolatok, Szászváros és vidéke, Székely Nemzeti Múzeum, Szöllősi István (pedagógus), Szöllősi Zsigmond (jogász), Szenes Piroska, Tavasz (folyóirat), Tüzek, Tereh Géza, Tizenegyek antológiája, Transzilvanizmus, Trózner József, Trózner Lajos, Unitárius Közlöny, Vallani és vállalni, Vasárnap (folyóirat, 1918–1940), Vármegyei Közélet, Vincze Géza (irodalomtörténész), Zord Idő (folyóirat), 20. századi magyar irodalom, 48-as Erdély.