Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
160 kapcsolatok: A Német Lovagrend állama, A Német Lovagrend Magyarországon, A Székelyföld leírása, Altstadt (Königsberg), Apáczai Csere János, Apáczai Csere János emlékezete Erdélyben, Úzok, Áprily Lajos Főgimnázium, Árvay József (nyelvész), Óbrassó, Ótohán, Barca (egyértelműsítő lap), Barca (folyó), Barcaföldvár, Barcarozsnyó, Barcasági csángók, Barcasági-medence, Bácsfalu, Béldi-kastélyok (Bodola), Belváros (Brassó), Besenyő eredetű helynevek, Besenyők, Betelepülések és betelepítések Magyarországra, Bikfalvi református templom, Binder Pál, Bodzai-szoros, Bodzavám, Bogáthi Miklós, Bolgárszeg, Botfalusi Cukorgyártelep, Brassó címere, Brassó megye, Brassó várfalai és bástyái, Brassó-vidék, Brassó–Háromszéki HÉV, Brassói falikrónika, Brassói Lapok (hetilap), Brassói magyar evangélikus templom, Christian Heyser, Csángó irodalom, Csángó naptár, Csángók, Dél-Erdély, Diákemlékmű (Barcaföldvár), Emil Fischer, Erdély, Erdély folyói, Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig, Erdélyi hadjárat (1916), Erdélyi májvirág, ..., Erdélyi szász univerzitás, Erdélyi szászok, Erdőfelek, Erzsébetváros (Románia), Főtér (Brassó), Feketehalmi csata, Feketehalom, Felső-Fehér vármegye, Felsőszombatfalva, Fogarasi-havasok, Friedrich Philippi (tanár), Gábor Áron (tüzér őrnagy), Géczi Gellért, Georg Draudt, Ghiczy András, Grid (Brassó megye), Gyulafehérvári főegyházmegye, Hargita (hegység), Háromszék, Hétfalu, Hétfalusi csángók, Hídvég (Románia), Höltövény, Höltövényi erődtemplom, II. András magyar király, II. Sándor moldvai fejedelem, IV. Béla magyar király, Jagamas János, Jóbarát (folyóirat, 1967–1989), Johann Albrich (orvos), Johann Lukas Hedwig, Johannes Fuchs (városbíró), Johannes Prause, Julius Römer (botanikus), Kézdiszászfalu, Königsberg (Poroszország), Kenyérmezei csata, Kerci kolostor, Keresztényfalva, Keresztényfalvi erődtemplom, Kerpenyes (Brassó megye), Kisgyörgy Zoltán (gyógyszerész), Kneiphof, Kolumbán Lajos, Kovács Antal (apát), Kunország, Lempes, Lucas Colb, Lutheránus egyházi irodalom Erdélyben, Magyar népviselet, Marcus Fronius, Martin Albrich, Martin Lange, Méhkertek, Michael Weiss (krónikaíró), Milkó, Nagy Jenő (gyógyszerész), Nagy Szabó Ferenc, Német Lovagrend, Népi Egység, Népi hiedelem Erdélyben, Néprajzi Múzeum (Brassó), Nepomuki Szent János-kápolna (Marosvásárhely), Nyelvatlasz, Nyelvtudományi szakirodalom Erdélyben, Obertini csata, Persány, Peter Clos, Prázsmár, Ráncolás, Rimini aranybulla, Románia turizmusa, Romániai magyarok, Salzai Hermann, Sárkány (település), Sepsiszék, Sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színház, Seres András, Szászhermány, Szászhermány község, Szászhermányi erődtemplom, Szászmagyarós, Szászveresmart, Szászvolkány, Székely ispán, Szentágota, Szunyogszék, Tamásváralja, Tartler-árvaház, Tatárjárás Magyarországon, Tatrang (folyó), Tatrang (település), Teszla-havas, Theodor Lange, Thomas Tartler, Torja, Transzhumáló pásztorkodás, Vöröstoronyi-szoros, Vidombák (folyó), Vidombák (település), Vidombáki erődtemplom, Vledény, Zajzoni Rab István, Zernest, Zernyesti csata, 1211, 1225, 1465, 1475, 1802-es vráncsai földrengés. Bővíteni index (110 több) »
A Német Lovagrend állama
185px A Német Lovagrend állama: A Szentföldön alapított keresztes Teuton Lovagrend, amely a keresztes háborúk kudarcával kiszorult a Közel-Keletről, Kelet-Európa vidékei felé kezdett orientálódni, ahol számos pogány, s elég ritkán lakott terület volt.
Új!!: Barcaság és A Német Lovagrend állama · Többet látni »
A Német Lovagrend Magyarországon
Teuton lovagok pecsétje, 14. század A Német Lovagrend első európai vállalkozása Magyarországon kezdődött 1211-ben.
Új!!: Barcaság és A Német Lovagrend Magyarországon · Többet látni »
A Székelyföld leírása
A Székelyföld leírása báró Orbán Balázs székelyföldi író, néprajzi gyűjtő ismeretterjesztő könyve, amely Székelyföld történelmét, természetrajzát és néprajzát mutatja be.
Új!!: Barcaság és A Székelyföld leírása · Többet látni »
Altstadt (Königsberg)
Altstadt (oroszul А́льтштадт – Altstadt) az egykori porosz fővárost, '''Königsberget''' (1946 óta Kalinyingrád) eredetileg alkotó három német lovagrendi alapítású város egyike, később Königsberg egyik kerülete volt.
Új!!: Barcaság és Altstadt (Königsberg) · Többet látni »
Apáczai Csere János
Apáczai Csere János, születési nevén Csere János, 1656-tól többnyire Apáczai Cseri János (Apáca, 1625. június 10.? – Kolozsvár, 1659. december 31.) erdélyi magyar pedagógus, filozófus, kálvinista teológus, a magyar nevelésügy és az anyanyelvi tudományos ismeretterjesztés előfutára, az erdélyi puritánus mozgalom kiemelkedő alakja, az első magyar enciklopédista, a karteziánus ismeretelmélet korai magyar követőinek egyike.
Új!!: Barcaság és Apáczai Csere János · Többet látni »
Apáczai Csere János emlékezete Erdélyben
Apáczai Csere János emlékezete Erdélyben (1918-1980).
Új!!: Barcaság és Apáczai Csere János emlékezete Erdélyben · Többet látni »
Úzok
Az úzok vagy oguzok (Ghuzz, Guozz, Kuz, Oguz, Oğuz, Okuz, Oufoi, Ouz, Ouzoi, Torks, Turkmen, Uguz, Uğuz, és Uz neveken) az 1. évezred közepén Kaszpi-tengertől keletre feltűnt lovasnomád nép, amelyről több görög és bizánci forrás is említést tesz, ezenkívül fontos információkkal szolgálnak róluk az orkhoni feliratok és más ótörök történelmi művek, például a 8-9. századból származó Korkut apó könyve (Dede Korkut Kitabı) című eposz.
Új!!: Barcaság és Úzok · Többet látni »
Áprily Lajos Főgimnázium
Az Áprily Lajos Főgimnázium Brassó egyetlen és Brassó megye legnagyobb magyar nyelvű középiskolája, az 1837-ben alapított brassói Római Katholikus Főgimnázium utódja.
Új!!: Barcaság és Áprily Lajos Főgimnázium · Többet látni »
Árvay József (nyelvész)
Árvay József (Brassó, 1916. június 28. – Sepsiszentgyörgy, 1975. január 16.) magyar nyelvész, helytörténész.
Új!!: Barcaság és Árvay József (nyelvész) · Többet látni »
Óbrassó
Jellegzetes szász házak a Hosszú utca végén A Hosszú utca A brassói operaház Óbrassó (vagy Brașovul Vechi) Brassó városrésze.
Új!!: Barcaság és Óbrassó · Többet látni »
Ótohán
260px Ótohán 1964-ben Zernesthez csatolt, de a várossal össze nem épült egykori település Romániában, Erdélyben, Brassó megyében, a Barcaságban.
Új!!: Barcaság és Ótohán · Többet látni »
Barca (egyértelműsítő lap)
;Barca.
Új!!: Barcaság és Barca (egyértelműsítő lap) · Többet látni »
Barca (folyó)
A Barca (románul Bârsa, németül Burzen vagy Burzenbach) egy folyó Romániában, Erdély délkeleti részén, a Barcaságban.
Új!!: Barcaság és Barca (folyó) · Többet látni »
Barcaföldvár
Földvár (szászul Märrembirg) falu Romániában, Erdélyben, Brassó megyében, a Barcaságban.
Új!!: Barcaság és Barcaföldvár · Többet látni »
Barcarozsnyó
Barcarozsnyó (1910-ig Rozsnyó, románul Râșnov, németül Rosenau, szászul Rusnâ, latinul Comidava) város Romániában, az erdélyi Barcaságban, Brassó megyében.
Új!!: Barcaság és Barcarozsnyó · Többet látni »
Barcasági csángók
A barcasági csángók a Barcaság magyar nyelvet beszélő népessége.
Új!!: Barcaság és Barcasági csángók · Többet látni »
Barcasági-medence
A Barcasági-medence a Keresztényhavas felől. Háttérben a Kotla (Nagy-Fekete-hegy) látható A Barcasági-medence a Kotla (Nagy-Fekete-hegy) felől. Az előtérben Feketehalom van. A Barcasági-medence (románul Depresiunea Țara Bârsei) Erdély keleti szélén helyezkedik el, Brassó megyében.
Új!!: Barcaság és Barcasági-medence · Többet látni »
Bácsfalu
Bácsfalu hajdani település a mai Romániában, Brassó megyében, jelenleg Négyfalu része.
Új!!: Barcaság és Bácsfalu · Többet látni »
Béldi-kastélyok (Bodola)
A Barcaság és Háromszék közötti Bodola község nevezetes épületei között tartják számon a Béldi család kastélyait.
Új!!: Barcaság és Béldi-kastélyok (Bodola) · Többet látni »
Belváros (Brassó)
Brassó belvárosa a Cenkről jobbra jobbra A Zsinór utca Az egykori gabonaraktár a Rosenangerban A volt Continental szálló a Csergepiacon A Lensor A Jekelius-ház A Felsővilla utca Korona szálló jobbra A Honterus szülőháza helyén álló ház Árvaház utca, végén a Bolgárszegi-kapuval A Redut A Belváros Brassó egyik városnegyede.
Új!!: Barcaság és Belváros (Brassó) · Többet látni »
Besenyő eredetű helynevek
Ezek a történelmi Magyarország és a mai romániai Moldva területén található helynevek feltehetően besenyő eredetűek, vagy a települések besenyő alapításúak.
Új!!: Barcaság és Besenyő eredetű helynevek · Többet látni »
Besenyők
A besenyők a 8–11. század között a mai Dél-Oroszország területén, majd a magyar honfoglalást követően a mai Ukrajna, Moldova és Kelet-Románia területén erős törzsszövetséget alkotó nép.
Új!!: Barcaság és Besenyők · Többet látni »
Betelepülések és betelepítések Magyarországra
A Magyar Királyság etnográfiai térképe (1910) A betelepülések és betelepítések Magyarországra és az ennek következtében kialakuló demográfiai változások alakították ki az ország jelenlegi nemzetiségi térszerkezetét.
Új!!: Barcaság és Betelepülések és betelepítések Magyarországra · Többet látni »
Bikfalvi református templom
Bikfalvi református templom A bikfalvi református templom a Bodzai-hegyek lábánál, Barcaság és Háromszék határán elterülő falu fölött lévő magaslaton emelkedik.
Új!!: Barcaság és Bikfalvi református templom · Többet látni »
Binder Pál
Binder Pál (Botfalu, 1935. március 15. – Brassó, 1995. június 21.) magyar pedagógus, könyvtáros, történész, újságíró.
Új!!: Barcaság és Binder Pál · Többet látni »
Bodzai-szoros
A Bodzai-szoros a Kárpátok kanyarulatánál, a Bodzai hegycsoporton, más néven Csukáson, 642 m-rel a tengerszint felett futó Bodza-folyó keskeny völgye.
Új!!: Barcaság és Bodzai-szoros · Többet látni »
Bodzavám
Bodzavám (románul Vama Buzăului) falu Romániában, Brassó megyében, Bodzavám község központja.
Új!!: Barcaság és Bodzavám · Többet látni »
Bogáthi Miklós
Bogáthi Miklós (bogáti) (? – 1603) magyar költő, az erdélyi fejedelmi tanács tagja 1603-ban.
Új!!: Barcaság és Bogáthi Miklós · Többet látni »
Bolgárszeg
Bolgárszeg (vagy Șcheii Brașovului, vagy Wallachische Vorstadt, szászul Belgerei) Brassó városrésze.
Új!!: Barcaság és Bolgárszeg · Többet látni »
Botfalusi Cukorgyártelep
Botfalusi Cukorgyártelep falu Romániában, Erdélyben, Brassó megyében.
Új!!: Barcaság és Botfalusi Cukorgyártelep · Többet látni »
Brassó címere
Brassó jelenleg használt címere Brassó városának címere kék pajzson háromlombos aranyszínű korona, ezüst fatörzsre és gyökereire helyezve.
Új!!: Barcaság és Brassó címere · Többet látni »
Brassó megye
Brassó megye (románul județul Brașov) Erdély keleti részén, Románia közepén helyezkedik el.
Új!!: Barcaság és Brassó megye · Többet látni »
Brassó várfalai és bástyái
Brassó várfalai és bástyái a szászok által lakott belvárost védték.
Új!!: Barcaság és Brassó várfalai és bástyái · Többet látni »
Brassó-vidék
Brassó-vidék egykori közigazgatási terület Erdélyben, 1795-ben a szászok földjének egy vidéke, Brassó székhellyel.
Új!!: Barcaság és Brassó-vidék · Többet látni »
Brassó–Háromszéki HÉV
A Brassó–Háromszéki Helyiérdekű Vasút (rövidítve BHHÉV) egy 1890-ben alapított magyar részvénytársaság volt, mely Brassót a Barcasággal és Háromszékkel összekötő vasútvonalakat épített és üzemeltetett.
Új!!: Barcaság és Brassó–Háromszéki HÉV · Többet látni »
Brassói falikrónika
Brassói falikrónika (Kronstädter Wandchronik; Breve Chronicon Daciae, Dacia rövid krónikája) A latin nyelvű Brassói falikrónika eredetileg a brassói Fekete templom kórusának falain volt olvasható.
Új!!: Barcaság és Brassói falikrónika · Többet látni »
Brassói Lapok (hetilap)
Brassói Lapok a Román Kommunista Párt (RKP) Brassó megyei bizottsága és a megyei néptanács hetilapja 1963-1989.
Új!!: Barcaság és Brassói Lapok (hetilap) · Többet látni »
Brassói magyar evangélikus templom
A brassói magyar evangélikus templom Bolonya városrészben, a Vasút utca (Str. Iuliu Maniu, Bahngasse) 2.
Új!!: Barcaság és Brassói magyar evangélikus templom · Többet látni »
Christian Heyser
Christian Heyser (Brassó, 1776. március 11. – Bécs, 1839. június 26.) ágostai evangélikus lelkész, drámaíró.
Új!!: Barcaság és Christian Heyser · Többet látni »
Csángó irodalom
Zabolán, Kovászna megye Csángó irodalom a Kárpátok gerincvonalától keletre vagy nyugatra élő, csángóknak nevezett magyar csoportokról szóló vagy tőlük származó irodalom.
Új!!: Barcaság és Csángó irodalom · Többet látni »
Csángó naptár
Csángó Naptár 1923-tól 1932-ig a magyar lutheránus egyház kiadásában megjelent kalendárium.
Új!!: Barcaság és Csángó naptár · Többet látni »
Csángók
Csángó zászló Csángó címer Csángó migráció A csángók több Romániában élő magyar nyelvű kisebbségi népcsoport összefoglaló neve.
Új!!: Barcaság és Csángók · Többet látni »
Dél-Erdély
Fehéregyháza, a segesvári csata emlékműve Bólya, utcarészlet Bethlen-kastély látképe Kiskapus evangélikus temploma Az egykori római castrum maradványai Olthévíztől nyugatra A Haller–Kálnoki-kastély Olthévízen Bólyán Vízakna, református erődtemplom Dél-Erdély Erdélynek a Marostól és a Nagy-Küküllő vonalától délre, a Székelyföldtől nyugatra eső történelmi területe.
Új!!: Barcaság és Dél-Erdély · Többet látni »
Diákemlékmű (Barcaföldvár)
A barcaföldvári Diákemlékmű az 1612-es földvári csatában elesett brassói szász diákoknak állít emléket.
Új!!: Barcaság és Diákemlékmű (Barcaföldvár) · Többet látni »
Emil Fischer
Emil Fischer (Philippopolisz, 1873. – Nagyszeben, 1964. május 9.) erdélyi német fényképész.
Új!!: Barcaság és Emil Fischer · Többet látni »
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Új!!: Barcaság és Erdély · Többet látni »
Erdély folyói
Erdély folyói javarészt a Tisza bal oldali vízgyűjtőjéhez tartoznak, ezek a Szamoson, Körösön és Maroson keresztül a Tiszába ömlenek.
Új!!: Barcaság és Erdély folyói · Többet látni »
Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig
Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig szervesen összefonódott egész Magyarország korabeli történelmével.
Új!!: Barcaság és Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig · Többet látni »
Erdélyi hadjárat (1916)
Az erdélyi hadjárat a Románia 1916.
Új!!: Barcaság és Erdélyi hadjárat (1916) · Többet látni »
Erdélyi májvirág
Az erdélyi májvirág (Hepatica transsilvanica) a boglárkavirágúak (Ranunculales) rendjébe, ezen belül a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjába tartozó faj.
Új!!: Barcaság és Erdélyi májvirág · Többet látni »
Erdélyi szász univerzitás
Az erdélyi szász univerzitás vagy szász universitas vagy szász egyetem (latinul universitas saxonum, németül Nationsuniversität) az erdélyi szászok önkormányzati szerve volt 1486-tól 1876-ig; ezt követően alapítványként működött 1937-ig.
Új!!: Barcaság és Erdélyi szász univerzitás · Többet látni »
Erdélyi szászok
Erdélyi szász régiók1. Királyföld ''(Königsboden)''2. Barcaság ''(Burzenland)''3. Beszterce-vidék ''(Nösnerland)'' Németek lakta területek Romániában 1918-ban (a mai romániai megyékre kivetítve; a térkép a bánáti és szatmári németeket is feltünteti) Aldorfi szász jegyespár, 1874. Asszonyfalva, erődtemplom Brassó főtere Brassó, Fekete templom Fenyőfalva, erődtemplom Jakabfalva, erődtemplom Medgyes belvárosa Nagyszeben, Brukenthal-palota Nagyszeben, a Fazekasok tornya Nemes, erődtemplom Segesvár óvárosa Szászdálya, erődtemplom Szentágota, erődtemplom Az erdélyi szászok (saját nyelvükön Siebenbürger Sachsen) német anyanyelvű kisebbség Romániában, Erdélyben.
Új!!: Barcaság és Erdélyi szászok · Többet látni »
Erdőfelek
A Kós Károly által újjáépített középkori ortodox templom, előtte Nagy István moldvai vajda szobra 120px Nagyrészt szétvágott gömbkövek a falutól nyugatra fekvő Medve-árokban Erdőfelek, 1910-ig Felek (románul Feleacu) település Romániában, Kolozs megyében, az azonos nevű község központja.
Új!!: Barcaság és Erdőfelek · Többet látni »
Erzsébetváros (Románia)
A vár 210px Erzsébetváros, 1733-ig Ebesfalva (románul Dumbrăveni, 1930-ig Ibașfalău vagy Elisabetopole, németül Elisabethstadt vagy Eppeschdorf, szászul Appeschterf, latinul Elisabetopolis) város Romániában, Erdélyben, Szeben megyében.
Új!!: Barcaság és Erzsébetváros (Románia) · Többet látni »
Főtér (Brassó)
A brassói Főtér vagy Tanács tér a városerőd központja és fontos turisztikai látványossága, a város legismertebb és leglátogatottabb helye, emellett Románia egyik legnépszerűbb látnivalója.
Új!!: Barcaság és Főtér (Brassó) · Többet látni »
Feketehalmi csata
A feketehalmi csata a Rákóczi-szabadságharc egyik összecsapása, mely 1704.
Új!!: Barcaság és Feketehalmi csata · Többet látni »
Feketehalom
A Kotla háromdimenziós képe Az erődtemplom A Kotla Az evangélikus templom belső tere Az evangélikus templom kazettás mennyezete Az ortodox templom A víztározó A Kotla A régi városháza Feketehalom (románul Codlea, németül Zeiden, szászul Zäöeden, latinul Cidium) megyei jogú város (municípium) Romániában, Erdélyben, Brassó megyében, a Barcaságban.
Új!!: Barcaság és Feketehalom · Többet látni »
Felső-Fehér vármegye
Felső-Fehér vármegye Erdély egyik vármegyéje volt, melyet a 18.
Új!!: Barcaság és Felső-Fehér vármegye · Többet látni »
Felsőszombatfalva
200px 200px 200px Felsőszombatfalva (románul Sâmbăta de Sus, németül Obermühlendorf vagy Obersombath) falu Romániában, Erdélyben, Brassó megyében.
Új!!: Barcaság és Felsőszombatfalva · Többet látni »
Fogarasi-havasok
A Fogarasi-havasok (románul Masivul Făgărașului) a Déli-Kárpátok hegyláncolatának kelet felől második tagja, a Kárpátok legnagyobb tömegű kristályos hegysége.
Új!!: Barcaság és Fogarasi-havasok · Többet látni »
Friedrich Philippi (tanár)
Friedrich Philippi, magyarosan: Philippi Frigyes (Brassó, 1834. július 4. – Brassó, 1893. június 21.) evangélikus gimnáziumi tanár.
Új!!: Barcaság és Friedrich Philippi (tanár) · Többet látni »
Gábor Áron (tüzér őrnagy)
Lemhényi Gábor Áron (Bereck, 1814. november 27. – Uzon és Kökös között, 1849. július 2.) székely kisbirtokos, asztalosmester, magyar nemzeti hős, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc ágyúöntője és tüzértisztje.
Új!!: Barcaság és Gábor Áron (tüzér őrnagy) · Többet látni »
Géczi Gellért
Géczi Gellért (Négyfalu, 1983. október 6.) erdélyi magyar politikus.
Új!!: Barcaság és Géczi Gellért · Többet látni »
Georg Draudt
Georg Draudt (Brassó, 1729. december 9. – 1798. március 6.) evangélikus lelkész.
Új!!: Barcaság és Georg Draudt · Többet látni »
Ghiczy András
Ghiczy (vagy Ghyczy, Ghiczi, Géczy, Géczi) András (? – 1614) erdélyi fejedelemjelölt, Báthory Gábor fejedelemnek egyaránt volt a kegyeltje és az ellenfele; az 1610-es évek első felében az erdélyi történelem egyik ismert szereplője.
Új!!: Barcaság és Ghiczy András · Többet látni »
Grid (Brassó megye)
Grid falu Romániában, Brassó megyében.
Új!!: Barcaság és Grid (Brassó megye) · Többet látni »
Gyulafehérvári főegyházmegye
A Gyulafehérvári főegyházmegye a történelmi Erdély területét magába foglaló római katolikus részegyház Romániában.
Új!!: Barcaság és Gyulafehérvári főegyházmegye · Többet látni »
Hargita (hegység)
A Hargita vulkáni hegyvonulat a Keleti-Kárpátokban.
Új!!: Barcaság és Hargita (hegység) · Többet látni »
Háromszék
Háromszék egyike volt a székely székeknek, vagyis a történelmi Székelyföld közigazgatási egységeinek.
Új!!: Barcaság és Háromszék · Többet látni »
Hétfalu
Hétfalu a Romániában, Erdélyben, a Barcaság délkeleti szegletében, Brassótól keletre, a Nagykőhavas északi lábánál fekvő hét település együttes neve.
Új!!: Barcaság és Hétfalu · Többet látni »
Hétfalusi csángók
Hétfalusi csángóknak a Brassótól keletre fekvő Hétfalu magyar lakosságát nevezik.
Új!!: Barcaság és Hétfalusi csángók · Többet látni »
Hídvég (Románia)
Hídvég (románul Hăghig, németül Fürstenberg) falu Romániában, Kovászna megyében.
Új!!: Barcaság és Hídvég (Románia) · Többet látni »
Höltövény
Höltövény (románul Hălchiu, németül Heldsdorf vagy Hültzdorf, szászul Hölzdorf) falu Romániában Brassó megyében.
Új!!: Barcaság és Höltövény · Többet látni »
Höltövényi erődtemplom
A höltövényi erődtemplom egy gótikus templomépület és a hozzá tartozó kettős várfal volt a barcasági Höltövényen.
Új!!: Barcaság és Höltövényi erődtemplom · Többet látni »
II. András magyar király
Thuróczi-krónikában Az Aranybulla Hősök terén, a Millenniumi emlékmű bal oldali pantheonján Budapesten Gertrúd és II. András II.
Új!!: Barcaság és II. András magyar király · Többet látni »
II. Sándor moldvai fejedelem
II.
Új!!: Barcaság és II. Sándor moldvai fejedelem · Többet látni »
IV. Béla magyar király
Thuróczi-krónikában IV. Béla menekülése a tatárok elől IV. Béla ezüstdénárjának hátlapja az uralkodó trónon ülő képmásával IV.
Új!!: Barcaság és IV. Béla magyar király · Többet látni »
Jagamas János
Jagamas János (Dés, 1913. június 8. – Kolozsvár, 1997. szeptember 15.) Széchenyi-díjas erdélyi magyar népzenekutató, zenetudós.
Új!!: Barcaság és Jagamas János · Többet látni »
Jóbarát (folyóirat, 1967–1989)
Jóbarát, a romániai Pionírszervezet Országos Tanácsának hetilapja.
Új!!: Barcaság és Jóbarát (folyóirat, 1967–1989) · Többet látni »
Johann Albrich (orvos)
Johann Albrich, magyaros írásmóddal Albrich János (Brassó, 1687. szeptember 1. – Brassó, 1749. december 23.) orvos, a császári természettudományi társaság tagja.
Új!!: Barcaság és Johann Albrich (orvos) · Többet látni »
Johann Lukas Hedwig
Johann Lukas Hedwig (Höltövény, 1802. augusztus 5. – Brassó, 1849. január 8.) zeneszerző.
Új!!: Barcaság és Johann Lukas Hedwig · Többet látni »
Johannes Fuchs (városbíró)
Johannes Fuchs (16. század) aranyműves, Brassó városbírója.
Új!!: Barcaság és Johannes Fuchs (városbíró) · Többet látni »
Johannes Prause
Johannes Prause (Szilézia, 1755? – Brassó, 1800. október 1.), egyes okmányokban Johann Brause, magyarosítva Prause János német származású orgonakészítő, aki több erdélyi protestáns templom, különösen barcasági evangélikus erődtemplomok számára épített orgonákat.
Új!!: Barcaság és Johannes Prause · Többet látni »
Julius Römer (botanikus)
Julius Paul Römer (Brassó, 1848. április 21. – Brassó, 1926. október 24.), Szinnyeinél és más korabeli kiadványokban Römer Gyula, erdélyi szász természettudós és tanár, az első erdélyi szász darwinista.
Új!!: Barcaság és Julius Römer (botanikus) · Többet látni »
Kézdiszászfalu
Kézdiszászfalu (románul Săsăuși, németül Sachsendorf) falu Romániában Kovászna megyében.
Új!!: Barcaság és Kézdiszászfalu · Többet látni »
Königsberg (Poroszország)
Königsberg (németül hivatalosan Königsberg in Preußen, régies magyar nevén Königsberga), 1946 óta Kalinyingrád, lengyelül Królewiec, litvánul Karaliaučius, latinul Regiomontum a Balti-tenger partjához közel, a Prégel folyó a Friss túrzásba való torkolatánál fekvő egykori porosz, majd német kikötő- és kereskedőváros, hanzaváros, a Német Lovagrend, majd Poroszország és Németország egyik fontos tartományi és kulturális központja, 1701-től a porosz királyok koronázóvárosa, a 20.
Új!!: Barcaság és Königsberg (Poroszország) · Többet látni »
Kenyérmezei csata
A kenyérmezei csata az Alkenyér (Zsibód) melletti Kenyérmezőn történt ütközet 1479.
Új!!: Barcaság és Kenyérmezei csata · Többet látni »
Kerci kolostor
A kerci ciszterci kolostor műemlék épület Romániában, Szeben megyében.
Új!!: Barcaság és Kerci kolostor · Többet látni »
Keresztényfalva
Keresztényfalva (szászul: Noscht) falu Romániában, Brassó megyében.
Új!!: Barcaság és Keresztényfalva · Többet látni »
Keresztényfalvi erődtemplom
A keresztényfalvi erődtemplom eredetileg a 13. században emelt, később várfallal körülvett, majd a 19.
Új!!: Barcaság és Keresztényfalvi erődtemplom · Többet látni »
Kerpenyes (Brassó megye)
Kerpenyes település Romániában, a Barcaságban, Brassó megyében.
Új!!: Barcaság és Kerpenyes (Brassó megye) · Többet látni »
Kisgyörgy Zoltán (gyógyszerész)
Kisgyörgy Zoltán (Nagyajta, 1929. március 31. –) romániai magyar gyógyszerész, docens, gyógynövénykutató.
Új!!: Barcaság és Kisgyörgy Zoltán (gyógyszerész) · Többet látni »
Kneiphof
Kneiphof (oroszul Кнайпхоф – Knajphof, litvánul Knypava; lengyelül Knipawa) az egykori porosz fővárost, '''Königsberget''' (1946 óta Kalinyingrád) eredetileg alkotó három német lovagrendi alapítású város egyike, később Königsberg egyik negyede volt.
Új!!: Barcaság és Kneiphof · Többet látni »
Kolumbán Lajos
Kolumbán Lajos (Olasztelek, 1875. december 18. – Budapest, 1958. március 14.) tanár, néprajztudós.
Új!!: Barcaság és Kolumbán Lajos · Többet látni »
Kovács Antal (apát)
Felfalusi Kovács Antal (Désakna, 1791. február 2. – Brassó, 1857. december 9.) római katolikus lelkész, esperes, apát és királyi tanácsos.
Új!!: Barcaság és Kovács Antal (apát) · Többet látni »
Kunország
Kun-kipcsák területek a 13. század elején Kipcsak sisak (13. század) Kunország vagy Kumánia (latinul Cumania) a középkori kun szállásterületek történelmi elnevezése volt, amelyek a Balkas-tótól az Al-Dunáig terjedtek.
Új!!: Barcaság és Kunország · Többet látni »
Lempes
A Lempes egy domb a romániai Barcaszentpéter mellett, Brassótól 10 kilométerre.
Új!!: Barcaság és Lempes · Többet látni »
Lucas Colb
Lucas Colb (Colb Lukács, Colbin Lukács, Colbius Lukács) (Brassó, 1680 – Rozsnyó, 1753. november 1.) evangélikus lelkész.
Új!!: Barcaság és Lucas Colb · Többet látni »
Lutheránus egyházi irodalom Erdélyben
Arad) Lutheránus egyházi irodalom Erdélyben (1918–1989) Az önállóan magyar lutheránus egyházszervezet kialakítására az első kísérletek még az 1870-es években megtörténtek, de Molnár Viktor hosszúfalusi lelkész kérelmére egy, a Brassó megyei csángó magyar esperesség megszervezésére az akkori magyar vallásügyi kormányzat részéről elutasító válasz érkezett.
Új!!: Barcaság és Lutheránus egyházi irodalom Erdélyben · Többet látni »
Magyar népviselet
Szinezett metszet "''Eger vidéki lakosok''", 1830 körül Torockói népviselet Mezőkövesdi népviselet (1915) A magyar népviselet a magyarság hagyományos öltözködési módja.
Új!!: Barcaság és Magyar népviselet · Többet látni »
Marcus Fronius
Marcus Fronius (Brassó, 1659. – Brassó, 1713. április 14.) ágostai evangélikus lelkész.
Új!!: Barcaság és Marcus Fronius · Többet látni »
Martin Albrich
Martin Albrich, magyaros írásmóddal Albrich Márton (Medgyes, 1630. november 10. – Barcarozsnyó, 1694. szeptember 27.) evangélikus lelkész.
Új!!: Barcaság és Martin Albrich · Többet látni »
Martin Lange
Martin Lange, magyarosan Lange Márton (Brassó, 1753. szeptember 12. – Bodok, 1792. június 17.) orvosdoktor, megyei főorvos.
Új!!: Barcaság és Martin Lange · Többet látni »
Méhkertek
Méhkertek Brassó városnegyede, külterületi lakott hely a városközponttól északra, a vasúton túl, a Vidombák mentén.
Új!!: Barcaság és Méhkertek · Többet látni »
Michael Weiss (krónikaíró)
Michael Weiss (Medgyes, 1569. január 13. – Brassó, 1612. október 16.) Brassó város bírája, krónikaíró.
Új!!: Barcaság és Michael Weiss (krónikaíró) · Többet látni »
Milkó
Milkó (románul Milcovul) község Romániában, Vrancea megyében.
Új!!: Barcaság és Milkó · Többet látni »
Nagy Jenő (gyógyszerész)
Nagy Jenő (Nagyszeben, 1891. december 15. – Marosvásárhely, 1980. május 8.) erdélyi magyar gyógyszerész, gyógyszerészeti szakíró.
Új!!: Barcaság és Nagy Jenő (gyógyszerész) · Többet látni »
Nagy Szabó Ferenc
Nagy Szabó Ferenc (Marosvásárhely, 1581. szeptember 13. – Marosvásárhely, 1659. január 16.) erdélyi emlékíró.
Új!!: Barcaság és Nagy Szabó Ferenc · Többet látni »
Német Lovagrend
Tannhäuser mint a Német Lovagrend tagja A Német Lovagrend vagy Teuton Lovagrend (latinul Ordo Teutonicus, Ordo domus Sanctae Mariae Theutonicorum Ierosolimitanorum, vagy Ordo Teutonicus Sanctae Mariae in Jerusalem, németül Orden der Brüder vom Deutschen Haus St. Mariens in Jerusalem vagy Deutscher Orden) német egyházi-katonai lovagrend volt, amelyet eredetileg Palesztinában alapítottak betegápoló tevékenység céljából.
Új!!: Barcaság és Német Lovagrend · Többet látni »
Népi Egység
Népi Egység – a romániai Magyar Népi Szövetség napilapja, 1944.
Új!!: Barcaság és Népi Egység · Többet látni »
Népi hiedelem Erdélyben
Népi hiedelem Erdélyben – a világról szerzett tudás ellenőrizhetetlen, igazolatlan része, s mint ilyen, a folklór egyik területe.
Új!!: Barcaság és Népi hiedelem Erdélyben · Többet látni »
Néprajzi Múzeum (Brassó)
A brassói Néprajzi Múzeum a Rezső körúton álló Szász Iparosegylet (Gewerbeverein) egykori székházában található.
Új!!: Barcaság és Néprajzi Múzeum (Brassó) · Többet látni »
Nepomuki Szent János-kápolna (Marosvásárhely)
A marosvásárhelyi Nepomuki Szent János-kápolnát 1730-ban építették a Szentkirály utca (ma Kossuth utca) környékén, közel a Maros-hídhoz.
Új!!: Barcaság és Nepomuki Szent János-kápolna (Marosvásárhely) · Többet látni »
Nyelvatlasz
Nyelvatlasz célja egyidejű felmérés alapján bemutatni egy nagyobb nyelvterületen a nyelvjárási szempontból eltérő lényegesebb jelenségek megoszlását elsősorban a szókincs, de a hangtan, a szóragozás és szóképzés, sőt a mondatszerkesztés terén is, hogy a megoszlásból nyelvjárástani, nyelvtörténeti és általános nyelvészeti következtetéseket lehessen levonni.
Új!!: Barcaság és Nyelvatlasz · Többet látni »
Nyelvtudományi szakirodalom Erdélyben
Nyelvtudományi szakirodalom Erdélyben (1918-1994) A nyelvtudományi szakirodalom a nyelvről szóló, tehát a nyelvelmélet, nyelvtörténet, leíró nyelvtan, nyelvművelés, nyelvjárástan és nyelvi kölcsönhatás, névtan és stilisztika, szótár, nyelvatlasz tárgykörébe tartozó tudományos írások összessége.
Új!!: Barcaság és Nyelvtudományi szakirodalom Erdélyben · Többet látni »
Obertini csata
Az obertini csata (lengyelül Bitwa pod Obertynem, románul Bătălia de la Obertyn, ukránul Битва під Обертином) a Pokuttya mellett levő halicsi Obertin (Obertyn) közelében lezajlott csata a moldvaiak és a lengyelek között 1531.
Új!!: Barcaság és Obertini csata · Többet látni »
Persány
Persány falu Romániában, Erdélyben, Brassó megyében.
Új!!: Barcaság és Persány · Többet látni »
Peter Clos
Peter Clos, magyaros írásmóddal Clos Péter (Brassó, 1703. június 29. – 1771. január 6.) evangélikus lelkész.
Új!!: Barcaság és Peter Clos · Többet látni »
Prázsmár
A Szent Kereszt-szárnyasoltár A templom tornya Az erődtemplom szalonnakamrái Az alagút Prázsmár (románul Prejmer, németül Tartlau, szászul Tuartlen) falu Romániában, Erdélyben, Brassó megyében, a Barcaságban.
Új!!: Barcaság és Prázsmár · Többet látni »
Ráncolás
Ráncolás a ruhadarab részeinek szűkítésére, összehúzására használt eljárás.
Új!!: Barcaság és Ráncolás · Többet látni »
Rimini aranybulla
teuton lovagokat Poroszföldre A rimini aranybulla II. Frigyes német-római császár kiváltságleve, amit a Német Lovagrend nagymesterének, Salzai Hermannak nyújtott át az itáliai Rimini városában 1226.
Új!!: Barcaság és Rimini aranybulla · Többet látni »
Románia turizmusa
Vajdahunyad vára Nagyszeben volt 2007-ben Európa kulturális fővárosa Duna-delta Ez a szócikk Románia turizmusát tárgyalja, azon belül az ország turisztikai felosztását, a legfontosabb és legjellegzetesebb turisztikai látnivalókat, a természetjárás, üdülő- és gyógyturizmus fő jellemzőit, valamint a turistáknak nyújtott szolgáltatások, a szállás, étkezés és közlekedés adottságait.
Új!!: Barcaság és Románia turizmusa · Többet látni »
Romániai magyarok
Románia 2011-es etnikai térképe (a magyar többségű területeket zöld szín jelöli) Romániai magyarok (2002) A magyar kisebbség százalékos aránya a teljes népesség körében Románia megyéiben A magyar lakosság számbeli eloszlása Románia megyéiben 20% feletti magyarsággal rendelkező városok és községek Romániában, a 2011-es népszámlálás adatai szerint. A romániai magyarok a kisebbségi magyarság legnagyobb csoportja, Románia legnagyobb lélekszámú nemzeti kisebbsége.
Új!!: Barcaság és Romániai magyarok · Többet látni »
Salzai Hermann
Máriavár kertjében Salzai Hermann, a Német Lovagrend 4.
Új!!: Barcaság és Salzai Hermann · Többet látni »
Sárkány (település)
250px Az evangélikus templom belseje 220px Sárkány (románul Șercaia, németül Schirkanyen, szászul Schirkonjen) falu Romániában, Erdélyben, Brassó megyében, Fogarastól 12 km-re keletre.
Új!!: Barcaság és Sárkány (település) · Többet látni »
Sepsiszék
Sepsiszék a Magyar Királyság egykori közigazgatási területe volt Székelyföldön, mely a Tusnádi-szoros és a Barcaság között, az Olt völgyében alakult ki.
Új!!: Barcaság és Sepsiszék · Többet látni »
Sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színház
Sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színház (1948-1980).
Új!!: Barcaság és Sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színház · Többet látni »
Seres András
Seres András (magyarországi publikációiban Komlósi Előd álnéven) (Krizba, 1935. március 23. – Árkos, 1992. november 25.) romániai magyar néprajzkutató.
Új!!: Barcaság és Seres András · Többet látni »
Szászhermány
Szászhermány (szászul: Huntschprich) falu Romániában, Brassó megyében.
Új!!: Barcaság és Szászhermány · Többet látni »
Szászhermány község
Szászhermány község Romániában, a Brassói Metropoliszövezetben.
Új!!: Barcaság és Szászhermány község · Többet látni »
Szászhermányi erődtemplom
A szászhermányi erődtemplom a 13.
Új!!: Barcaság és Szászhermányi erődtemplom · Többet látni »
Szászmagyarós
Szászmagyarós (szászul Nassbich) falu Romániában, Erdélyben, Brassó megyében, a Barcaságban.
Új!!: Barcaság és Szászmagyarós · Többet látni »
Szászveresmart
Szászveresmart (1899-ig Veresmart, románul Rotbav, németül Rothbach, szászul Roiderbrich) falu Romániában, Erdélyben, Brassó megyében.
Új!!: Barcaság és Szászveresmart · Többet látni »
Szászvolkány
Szászvolkány (1899-ig Volkány, románul Vulcan, németül Wolkendorf, szászul Wulkendref) falu Romániában, Brassó megyében, Brassótól 17 km-re délnyugatra, a Barcaságban.
Új!!: Barcaság és Szászvolkány · Többet látni »
Székely ispán
A székely ispán (Comes Siculorum): a székelyek fölé helyezett ispán, a középkori székely közigazgatás vezetője, a székelyek katonai parancsnoka és legfőbb bírója.
Új!!: Barcaság és Székely ispán · Többet látni »
Szentágota
Hortobágy folyó a városban A Hortobágy-völgyi Múzeum 200px 200px 200px 200px 150px Szentágota (románul Agnita, németül Agnetheln, szászul Ongenîtlen) város Romániában, Erdélyben, Szeben megyében.
Új!!: Barcaság és Szentágota · Többet látni »
Szunyogszék
Szunyogszék (Szunyogszeg, vagy Dumbrăvița Bârsei, korábban Țințari) falu Romániában, az erdélyi Barcaságban, Brassó megyében.
Új!!: Barcaság és Szunyogszék · Többet látni »
Tamásváralja
Tamásváralja település Romániában, Szatmár megyében.
Új!!: Barcaság és Tamásváralja · Többet látni »
Tartler-árvaház
A Tartler-árvaház egy brassói műemlék épület.
Új!!: Barcaság és Tartler-árvaház · Többet látni »
Tatárjárás Magyarországon
A tatárjárás Magyarországon néven a mongolok és szövetségeseik elsősorban a 13. században bekövetkezett támadásait értjük.
Új!!: Barcaság és Tatárjárás Magyarországon · Többet látni »
Tatrang (folyó)
A Tatrang folyó Erdélyben, a Feketeügy bal oldali mellékvize.
Új!!: Barcaság és Tatrang (folyó) · Többet látni »
Tatrang (település)
Tatrang (románul Tărlungeni) Románia, azon belül Brassó megye egyik községe.
Új!!: Barcaság és Tatrang (település) · Többet látni »
Teszla-havas
A Teszla-havas egyike a Csukás előhegyeinek a Barcaság, Háromszék felől nézve, de formájában, szerkezetében mégis merőben eltér a nagy Csukástól és a környéktől.
Új!!: Barcaság és Teszla-havas · Többet látni »
Theodor Lange
Theodor Lange, magyarosan Lange Tódor (Brassó, 1739. szeptember 26. – Barcaszentpéter, 1814. január 8.) erdélyi szász evangélikus lelkész, Martin Lange megyei főorvos és író bátyja.
Új!!: Barcaság és Theodor Lange · Többet látni »
Thomas Tartler
Thomas Tartler magyaros névalakban Tartler Tamás (Brassó, 1700. október 9. – 1770. február 8.) evangélikus lelkész.
Új!!: Barcaság és Thomas Tartler · Többet látni »
Torja
Torja (románul Turia, németül Torian) falu Romániában Kovászna megyében, Torja község központja.
Új!!: Barcaság és Torja · Többet látni »
Transzhumáló pásztorkodás
Telelni tartó nyáj a francia Pireneusokban A Cañada Real Soriana Occidental részlete Segovia tartományban (a juhhajtó út 75 m széles és 800 km hosszú) A transzhumáló, magyarosan váltólegeltető, legelőváltó pásztorkodás vagy (francia eredetű szóval) transhumance (Constantin Iordachi, Citizenship, Nation-and State-Building (The Carl Beck Papers, 1607) (Pittsburgh, 2002), 35. o. 1879-ben Bulgáriában megtiltották nekik a legeltetést. 1884-ben még 615 ezer juh legelt a Kárpátokon túl, az 1886-ban kitört osztrák–magyar–román vámháború azonban véget vetett az erdélyiek regáti transzhumálásának. A transzhumáló román pásztorok között életformájuknál fogva elterjedtek voltak az írni–olvasni tudás és a bonyolultabb számolási műveletek. A Nagyszeben vidéki románok körében korán kifejlődtek a polgárosodás olyan jegyei, mint a piacra termelő kézműipar és a rendszeres iskolalátogatás. A transzhumálás hanyatlásával ismereteik és készségeik révén könnyedén átálltak más, mobilitást igénylő tevékenységekre, például nagy hírnévre tettek szert szekerező kereskedőkként. A Dorna vidéke és a moldvai síkság közötti transzhumálás balladai erejű ábrázolása található Mihail Sadoveanu A balta című regényében.
Új!!: Barcaság és Transzhumáló pásztorkodás · Többet látni »
Vöröstoronyi-szoros
Fogarasi-medencéből befut a szorosba. Előtérben Vöröstorony vára Vöröstorony-hágó Az Olt Vöröstoronynál A Vöröstoronyi-szoros a Déli-Kárpátok hegyszorosa Romániában.
Új!!: Barcaság és Vöröstoronyi-szoros · Többet látni »
Vidombák (folyó)
A Vidombák (románul Ghimbășel, németül Weidenbach) egy folyó Romániában, Erdély délkeleti részén, a Barcaságban.
Új!!: Barcaság és Vidombák (folyó) · Többet látni »
Vidombák (település)
Vidombák (szászul: Wejdebich) település Romániában, Brassó megyében, melyet 2002-ben nyilvánítottak várossá.
Új!!: Barcaság és Vidombák (település) · Többet látni »
Vidombáki erődtemplom
A vidombáki erődtemplom eredetileg a 13. században emelt, később várfallal körülvett, a 17.
Új!!: Barcaság és Vidombáki erődtemplom · Többet látni »
Vledény
Vledény falu Romániában, Erdélyben, a Barcaságban, Brassó megyében.
Új!!: Barcaság és Vledény · Többet látni »
Zajzoni Rab István
Zajzoni Rab István (Zajzon, 1832. február 2. – Brassó, 1862. május 15.) csángó költő.
Új!!: Barcaság és Zajzoni Rab István · Többet látni »
Zernest
A Királykő Zernest felől A Szent Miklós ortodox templom Az Istenanya Születése ortodox templom A papírgyár az 1900-as években Zernest (Zernyest, románul Zărnești, németül Zernescht vagy Zernen, szászul Särnescht) város Romániában, az erdélyi Barcaságban, Brassó megyében.
Új!!: Barcaság és Zernest · Többet látni »
Zernyesti csata
A zernyesti (zernesti) csata 1690.
Új!!: Barcaság és Zernyesti csata · Többet látni »
1211
Nincs leírás.
Új!!: Barcaság és 1211 · Többet látni »
1225
Nincs leírás.
Új!!: Barcaság és 1225 · Többet látni »
1465
Nincs leírás.
Új!!: Barcaság és 1465 · Többet látni »
1475
Nincs leírás.
Új!!: Barcaság és 1475 · Többet látni »
1802-es vráncsai földrengés
Az 1802-es vráncsai földrengés volt a legerősebb feljegyzett földrengés a mai Románia területén: Richter-skála szerinti magnitúdója 7,9 volt, megelőzve ezzel az 1940-es (7,4) és az 1977-es (7,2) földrengéseket.
Új!!: Barcaság és 1802-es vráncsai földrengés · Többet látni »
