Tartalomjegyzék
44 kapcsolatok: A világvallások összehasonlítása, A zsidók története a történelmi Izrael területén, Algéria történelme, Arab zene, Arabok, Az iszlám aranykora, Az iszlám művészete, Üveg, Építészettörténet, Bábur mogul sah, Buvajhidák, Dubaj, Dzimma, Dzsihád, Galatia, Gaznavidák, Gúridák, Hidzsáz, Hvárezmi Birodalom, Ilhánok, Iszlám, Kádzsárok, Képrombolás, Középkori arab tudomány, Keresztes háborúk, Manicheizmus, Monothelétizmus, Oszmán Birodalom, Pápaság a középkorban, Pentarchia (kereszténység), Perszepolisz, Perzsa irodalom, Róma története, Szafavidák, Szaffáridák, Számánidák, Szeldzsuk-dinasztia, Táhiridák, Timuridák, Tunézia, Vallásháború, Vallási felekezet, Zijáridák, 7. század.
A világvallások összehasonlítása
A világvallások két nagy csoportja.
Megnézni Az iszlám története és A világvallások összehasonlítása
A zsidók története a történelmi Izrael területén
A tudósok talán sohasem fognak megegyezni abban, hogy a zsidók történelmének jól meghatározható körvonalai pontosan mikor emelkedtek ki a történelem előtti kor ködéből.
Megnézni Az iszlám története és A zsidók története a történelmi Izrael területén
Algéria történelme
Algéria történelmének nagy része a mai ország tengerparti síkságán játszódott, mely tágabb régiót gyakran Maghrebnek is neveznek.
Megnézni Az iszlám története és Algéria történelme
Arab zene
Az arab zene (arabul: الموسيقى العربية, romanizálva: al-mūsīqā al-ʿArabīyah) az arab világ zenéje, annak mindenféle zenei stílusával és műfajával együtt.
Megnézni Az iszlám története és Arab zene
Arabok
Abdul Kadir al-Rasszam: Mohamed Daruics al-Alluszi portréja Az arabok (az Egyiptomban és az attól keletre élők szaracénok, magyarosan szerecsenek, az Egyiptomtól nyugatra élők mórok) nagy és heterogén europid népcsoport, leginkább a Közel-Keleten és Észak-Afrikában élnek nagy számban.
Megnézni Az iszlám története és Arabok
Az iszlám aranykora
Iszlám díszítőművészet, Alhambra, Spanyolország Oroszlános udvara Az iszlám aranykora, vagy más néven, az iszlám reneszánsz, általánosan elfogadott nézet szerint a 8. századtól 13. századig terjedő időszakra tehető, igaz, néhány szakértő szerint a 14–15.
Megnézni Az iszlám története és Az iszlám aranykora
Az iszlám művészete
Arab mozaik (735) Ibn Battúta (1304-1369) földrajzi író Az iszlám művészete a muszlim kultúra és hagyomány művészeti megnyilvánulása.
Megnézni Az iszlám története és Az iszlám művészete
Üveg
Tektit (ausztralit) — átmérője 20 mm, tömege 3,5 g Illatszeres üvegcsék az i. e. 6–4. századból (Katalán Régészeti Múzeum) Római üvegedény, i. e. 1. század Az üveg többnyire átlátszó, és akár formába is önthető Muranói üvegedény (1600 körül) feng shui lakberendező elv egyik fontos kelléke Az üveg általános értelemben amorf szilárd anyag, amelynek egyes tulajdonságai a folyadékokra jellemzőek.
Megnézni Az iszlám története és Üveg
Építészettörténet
Az építészettörténet tömören, linkekkel és képekkel segítve, a kezdetektől napjainkig tárgyalja a különböző építészeti és művészeti stílusokat.
Megnézni Az iszlám története és Építészettörténet
Bábur mogul sah
Bábur (1483. február 14. — 1530. december 26.), (perzsa: بابر – Bābur, teljes neve Záhirud-Dín Muhammad perzsa ظهیرالدین محمد – Ẓāhirud-Dīn Muḥammad) az első mogul uralkodó Indiában, a Mogul Birodalom alapítója, író, költő, atyai oldalról Timur Lenk ötödik leszármazottja, anyja, Kutlug Nigár révén Dzsingisz mongol nagykán tizenötödik generációs leszármazottja volt.
Megnézni Az iszlám története és Bábur mogul sah
Buvajhidák
A Buvajhidák vagy Bújidák egy iráni származású síita emírdinasztia tagjai voltak a 10–11. században, melyek 945–1055 között az Abbászida kalifákat is ellenőrzésük alatt tartották Bagdadban.
Megnézni Az iszlám története és Buvajhidák
Dubaj
Dubaj (hivatalos magyar átírása szerint) vagy Dubai (az elterjedt angol átírás szerint) az Egyesült Arab Emírségek legnépesebb városa és az azonos nevű emírség (emirátus) fővárosa.
Megnézni Az iszlám története és Dubaj
Dzimma
A dzimma (arabul: ذمة, ad-dhimmah) a muszlimok megállapodása „a könyv népeivel” (ahl al-kitáb), mely alapján azoknak adófizetés fejében nem esik bántódásuk (védelmet, dzimmát élveznek) és nem kell áttérniük.
Megnézni Az iszlám története és Dzimma
Dzsihád
A dzsihád iszlám vallási kifejezés, amely az Isten útján való küzdelmet, törekvést jelenti.
Megnézni Az iszlám története és Dzsihád
Galatia
Galata arckép ábrázolás Galatia; egyéb átírásokban Galácia vagy Gallograecia ókori anatóliai régió és állam volt a mai Törökország középső részén.
Megnézni Az iszlám története és Galatia
Gaznavidák
A Gaznavidák egy török eredetű emírdinasztia tagjai voltak a 10–12. században.
Megnézni Az iszlám története és Gaznavidák
Gúridák
A Gúrida Birodalom kiterjedése 1200 körül A Gúridák (1148–1215) (perzsa:سلسله غوریان) a Sánszabani családból származó iráni eredetű afgán hegyi törzsfőnökök voltak, akik kezdetben mint a Gaznavidák vazallusai a közép-afganisztáni Gúr hegység környékén alakítottak ki kisebb hatalmi centrumot.
Megnézni Az iszlám története és Gúridák
Hidzsáz
Szaúd-Arábiában Hidzsáz (Arab nyelven: الحجاز, al-Ḥiǧāz) régió a mai Szaúd-Arábia nyugati részén.
Megnézni Az iszlám története és Hidzsáz
Hvárezmi Birodalom
Az iszlám világ a 13. század elején A Hvárezmi Birodalom (1077-1231) a török eredetű szunnita muszlim uralkodók birodalma az Oxus (Amu-darja) körzetében, az Aral-tótól délre.
Megnézni Az iszlám története és Hvárezmi Birodalom
Ilhánok
Az Ilhánok, vagy Ilhánidák (1256–1335) (törökül: İlhanlılar, perzsa: سلسله ایلخانی,mongolul: Ил Хан улс, egyszerűsített kínai: 伊 儿 汗国, tradicionális kínai: 伊 儿 汗国,pinjin: Yī'ér Han "guo), a Mongol Birodalom bázisán létrejött kánság, amely meghódította Perzsiát a 13.
Megnézni Az iszlám története és Ilhánok
Iszlám
Az iszlám (arabul الإسلامal-islām, al-iszlám) az ősi arab politeizmussal, a zsidó vallással és a kereszténységgel közös tőről fakadó ábrahámi, monoteista vallás, melynek hívei a Koránt Isten szavának, Mohamedet pedig az utolsó és fő prófétának, a „próféták pecsétjének” tartják.
Megnézni Az iszlám története és Iszlám
Kádzsárok
A Kádzsárok (perzsa nyelven: سلسله قاجار, angol átírásban Qajar) északkelet-iráni nomád turkománok voltak, akik harcias életmódjukkal fokozatosan meghódították Perzsia területeit.
Megnézni Az iszlám története és Kádzsárok
Képrombolás
A 16. századi képrombolás tanúsága az utrechti Szent Márton-katedrálison A képrombolás vagy idegen szóval ikonoklasztázia, ikonoklaszmosz, ikonoklazmus (a görög εικών ’kép’ és κλάειν ’törni’ szóból) a történelem során a monoteista vallásokban jelentkező, a képtisztelet (ikonodulia, ikonodulosz) elleni dogmatikai harc, amelynek fő célja az Istent, szenteket, prófétákat ábrázoló szentképek, szobrok és egyéb ikonográfiai elemek eltávolítása a szakrális kontextusból (jellemzően a templomokból és a liturgiából), esetenként a profán térből is (pl.
Megnézni Az iszlám története és Képrombolás
Középkori arab tudomány
Muszlim tudósok A középkori arab tudomány eredményei az európai civilizáció fejlődésében is meghatározó jellegűek.
Megnézni Az iszlám története és Középkori arab tudomány
Keresztes háborúk
A keresztes háborúk a római katolikus egyház és a pápa által szentesített, középkori, nagyarányú hadjáratok voltak a 11. századtól kezdődően.
Megnézni Az iszlám története és Keresztes háborúk
Manicheizmus
A manicheizmus (újperzsául: آیین مانی, átírva Āyin e Māni; kínaiul: 摩尼教; pinjin: Móní Jiào) iráni eredetű, az egyik legnagyobb szinkretista, részletesen kidolgozott vallás volt, amely a 3. és a 7. század között virágzott, és ekkor a Föld egyik legelterjedtebb vallása, az iszlám elterjedése előtt a kereszténység legfőbb riválisa volt.
Megnézni Az iszlám története és Manicheizmus
Monothelétizmus
A monothelétizmus (görög monosz – egy, valamint theló - akarni/thelészisz - akarat) egy keresztény tan, amely szerint Krisztusnak két természete van - egy isteni és egy emberi - de csak egy akarata.
Megnézni Az iszlám története és Monothelétizmus
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Megnézni Az iszlám története és Oszmán Birodalom
Pápaság a középkorban
A pápaság a középkorban a római pápaság és egyház azon történetével foglalkozik, amelynek során az egyházi Róma megerősödött és kiemelkedett a többi patriarchátus közül,A 6-7.
Megnézni Az iszlám története és Pápaság a középkorban
Pentarchia (kereszténység)
A pentarchia (görög: Πενταρχία) a kereszténység történetében az öt ősi patriarchátus (egyházkormányzati központ): Róma, Konstantinápoly, Alexandria, Antiochia és Jeruzsálem.
Megnézni Az iszlám története és Pentarchia (kereszténység)
Perszepolisz
Perszepolisz (óperzsául: 𐎱𐎠𐎼𐎿 azaz Párszá, پارسه), ma: Taht-e Dzsamsid (تخت جمشید – Taḫt-e Ǧamšid), vagyis Dzsamsid trónusa) romváros Iránban, Siráztól 65 km-re, északkeletre fekszik. Neve ógörög eredetű, jelentése: a perzsák városa.
Megnézni Az iszlám története és Perszepolisz
Perzsa irodalom
Kelileh va Demneh 1429-ben kelt perzsa kéziratos példány, amely a sakált ábrázolja, amint megpróbálja tévútra vezetni az oroszlánt. Topkapi Palota Múzeum, Isztambul, Törökország.
Megnézni Az iszlám története és Perzsa irodalom
Róma története
Róma története az alapítástól napjainkig, több mint 27 évszázadon keresztül.
Megnézni Az iszlám története és Róma története
Szafavidák
A Szafavidák a perzsa sahok kurd származású dinasztiája (1501–1722/36), de uralmuk alatt türkmén, grúz cserkesz, és pontusi görögAnthony Bryer.
Megnézni Az iszlám története és Szafavidák
Szaffáridák
A Szaffáridák egy iráni származású emírdinasztia tagjai voltak a 9.–10. században.
Megnézni Az iszlám története és Szaffáridák
Számánidák
A Számánidák egy közép-ázsiai (közelebbről tádzsik) származású emírdinasztia tagjai voltak a 9–10. században, 819-től egészen a Karahánida hódításig 999-ben.
Megnézni Az iszlám története és Számánidák
Szeldzsuk-dinasztia
A Szeldzsuk Birodalom kiterjedése 1092-ben A Szeldzsuk-dinasztia egy, az oguzokból kivált törzs(szövetség) vezető dinasztiája volt, amelyik a dinasztiaalpító Szeldzsuk nevét adta a törzsszövetségnek, amelyet egyszerűen szeldzsukok vagy szeldzsuk törökök (törökül Selçuklular; perzsául سلجوقيان Szaldzsúkiján; arabul سلجوق Szaldzsúk, vagy السلاجقة asz-Szaládzsika) néven emlegetünk.
Megnézni Az iszlám története és Szeldzsuk-dinasztia
Táhiridák
A Táhiridák egy iráni származású emírdinasztia tagjai voltak a 9. században, 821 és 873 között.
Megnézni Az iszlám története és Táhiridák
Timuridák
A Timuridák (perzsául: |تیموریان, önelnevezés: Gurkānī) Perzsiában és Közép-Ázsiában uralkodó dinasztia 1370-1507 közötti időszakban.
Megnézni Az iszlám története és Timuridák
Tunézia
Tunézia (arabul تونس), hivatalosan a Tunéziai Köztársaság (الجمهورية التونسية) Észak-Afrika egy országa; a Magreb régió része.
Megnézni Az iszlám története és Tunézia
Vallásháború
A vallásháború vagy "szent háború" (latin: bellum sacrum) az a háborús konfliktus, amelynek vallási okai vannak.
Megnézni Az iszlám története és Vallásháború
Vallási felekezet
A felekezet egy valláson belüli alcsoport, amely tanításban, szervezetben vagy gyakorlatban különbözik a többi alcsoporttól.
Megnézni Az iszlám története és Vallási felekezet
Zijáridák
A Zijáridák egy iráni eredetű emírdinasztia tagjai voltak a 10–11. században a Kaszpi-tenger déli partvidékén, Gurgánban és Tabarisztánban.
Megnézni Az iszlám története és Zijáridák
7. század
A világ keleti része a 7. század kezdetén (angol nyelvű) A 7.
Megnézni Az iszlám története és 7. század