Tartalomjegyzék
28 kapcsolatok: A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása, A vallás Európában, Abdi Toptani, Albánia oszmán uralom alatt, Albánia zászlaja, Bektásik, Ben Blushi, Besa, Delvina, Eqrem Vlora, Esat Toptani, Fiqri Dine, Hafiz Ibrahim Dalliu, Hodzsa Tahszin Efendi, Kavaja, Kruma, Kukës, Musa Juka, Prizren, Qazim Koculi, Rauf Fico, Salih Vuçitërni, Sami Frashëri, Shefqet Vërlaci, Shkrel alközség, Tropoja, Valbona (folyó), Vilmos albán fejedelem.
A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása
A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása Samuel P. Huntington könyve.
Megnézni Az iszlám Albániában és A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása
A vallás Európában
Európában a vallásosság az emberek többsége számára ma már nem jelent szükségképpen vallásgyakorlatot; nem igénylik feltétlenül az egyházak közreműködését.
Megnézni Az iszlám Albániában és A vallás Európában
Abdi Toptani
Abdi Toptani bég (Tirana, 1864. augusztus 28. – Tirana, 1942) albán politikus, 1920–1921-ben a Legfelsőbb Tanács tagja.
Megnézni Az iszlám Albániában és Abdi Toptani
Albánia oszmán uralom alatt
A terjeszkedő Oszmán Birodalom a 14–15.
Megnézni Az iszlám Albániában és Albánia oszmán uralom alatt
Albánia zászlaja
Az albán zászló központi helyén egy fekete, kétfejű sas látható vörös háttérrel.
Megnézni Az iszlám Albániában és Albánia zászlaja
Bektásik
A bektásik egy az iszlámon belüli szúfi taríka, azaz iskolai rend követői.
Megnézni Az iszlám Albániában és Bektásik
Ben Blushi
Ben Blushi (bɛn bluʃi; Tirana, 1969. január 1. –) albán író, újságíró, politikus.
Megnézni Az iszlám Albániában és Ben Blushi
Besa
A besa (határozatlan alakjában besë) a hagyományos albán jogszokásokban a közösségre vagy a közösség egy-egy tagjára kényszerítő erővel ható erkölcsi parancs, az adott szó szentsége, amelynek betartása, a besa által védett személyek, helyek és dolgok oltalma elsőrendű becsületbeli kérdés.
Megnézni Az iszlám Albániában és Besa
Delvina
Delvina város Albánia délnyugati részén, Gjirokastrától légvonalban 15, közúton 44 kilométerre dél-délkeleti irányban, a Delvinai-medencében.
Megnézni Az iszlám Albániában és Delvina
Eqrem Vlora
Eqrem Vlora, emigrációban használt nevén Ekrem Vlora (Avlonya, 1885. december 1. – Bécs, 1964. március 29./30.) oszmán köztisztviselő, albán politikus, diplomata, történész.
Megnézni Az iszlám Albániában és Eqrem Vlora
Esat Toptani
Esat Toptani vagy Esad Toptani pasa (ɛsat tɔptani; Tiran, 1863. június 13. – Párizs, 1920. június 13.) albán földbirtokos, politikus, oszmán csendőrtiszt.
Megnézni Az iszlám Albániában és Esat Toptani
Fiqri Dine
Fiqri Dine bég, albánul Fiqri Bej Dine, gyakran Fiqiri Dine (nevének ejtése fit͡ɕɾi dinɛt; Maqellara, 1897. május 5. – Brüsszel, 1960. november 26.) albán politikus, katonatiszt.
Megnézni Az iszlám Albániában és Fiqri Dine
Hafiz Ibrahim Dalliu
Hafiz Ibrahim Dalliu (nevének ejtése hafiz ibɾahim daɫiu; Tiran, 1878 – Tirana, 1951. február 5.) albán muszlim vallástudós (ulema), tanár, publicista.
Megnézni Az iszlám Albániában és Hafiz Ibrahim Dalliu
Hodzsa Tahszin Efendi
Hodzsa Tahszin Efendi (modern török Hoca Tahsin Efendi), albán nevén Hasan Tahsini (Ninat, 1811. április 7. – Konstantinápoly, 1881. július 4.) albán nemzetiségű török csillagász, természettudós, muszlim vallástudós, pedagógus, publicista.
Megnézni Az iszlám Albániában és Hodzsa Tahszin Efendi
Kavaja
Kavaja város Albánia középső részén, Durrës városától légvonalban 16, közúton 21 kilométerre délkeletre, az Adriai-tenger partján elterülő Kavajai-síkon.
Megnézni Az iszlám Albániában és Kavaja
Kruma
Kruma (a helyi lakosság informális elnevezésével Has) város Albánia északkeleti részén, Kukës városától légvonalban 13 kilométerre északra, a koszovói határ közelében, Kukës megyében.
Megnézni Az iszlám Albániában és Kruma
Kukës
Kukës város Albánia északkeleti részén, Shkodra városától légvonalban 75 kilométerre keletre, a koszovói határ közelében, a Drin folyó völgyében felduzzasztott Fierzai-tó partján.
Megnézni Az iszlám Albániában és Kukës
Musa Juka
Musa Juka (nevének ejtése musa juka; Szkutari, 1880. október 15. – Alexandria, 1955. november 13.) albán politikus, az 1925 és 1939 közötti évek albániai közéletének meghatározó alakja, a köztársasági elnök, majd királlyá koronázott Amet Zogu legszűkebb tanácsadói környezetének tagja volt.
Megnézni Az iszlám Albániában és Musa Juka
Prizren
Prizren történelmi város Koszovó délnyugati részén.
Megnézni Az iszlám Albániában és Prizren
Qazim Koculi
Qazim Koculi bég, albánul Qazim bej Koculi (nevének ejtése t͡ɕazim kɔt͡suli; Kocul, 1883. április 14. – Vlora, 1943. január 2.) albán politikus.
Megnézni Az iszlám Albániában és Qazim Koculi
Rauf Fico
Rauf Fico bég, albánul Rauf Bej Fico (Szanaa, 1881. március 13. – Tirana, 1944. január 23.) albán politikus, diplomata.
Megnézni Az iszlám Albániában és Rauf Fico
Salih Vuçitërni
Salih Vuçitërni vagy Sali Vuçitërni (nevének ejtése sali vut͡ʃitəɾni; Vicsitirin, 1880. április 8. – Burrel, 1949. október 4.) albán politikus, muszlim vallási vezető, pedagógus.
Megnézni Az iszlám Albániában és Salih Vuçitërni
Sami Frashëri
Sami Frashëri vagy török nevén Semszeddin Számi (شمس الدين سامى, modern török átírásban Şemseddin Sâmi; Frashër, 1850. június 1. – Konstantinápoly, 1904. június 5.) albán-török publicista, nyelvész, lexikográfus, drámaíró, író, műfordító, az albán nemzeti mozgalomban fontos szerepet vállaló Frashëri fivérek legifjabbika, Abdyl és Naim Frashëri öccse.
Megnézni Az iszlám Albániában és Sami Frashëri
Shefqet Vërlaci
Shefqet Vërlaci bég, albánul Shefqet Bej Vërlaci (nevének ejtése ʃɛft͡ɕɛt vəɾlat͡si; Elbasan, 1877. december 15. – Zürich, 1946. július 21.) albán politikus, nagybirtokos, Albánia kétszeres miniszterelnöke (1924, 1939–1941).
Megnézni Az iszlám Albániában és Shefqet Vërlaci
Shkrel alközség
Shkrel alközség harmadik szintű közigazgatási egység Albánia északnyugati részén, Shkodra városától légvonalban 25, közúton 30 kilométerre északra, az Albán-Alpok nyugati peremvidékén, a Száraz-patak völgyében.
Megnézni Az iszlám Albániában és Shkrel alközség
Tropoja
Tropoja falu és alközségi központ Albánia északkeleti részén, Kukës városától légvonalban 42, közúton 100 kilométerre észak-északnyugatra, a Valbona folyó völgyétől keleti, Bajram Curritól északkeleti irányban, a 2404 méteres Shkëlzen szerpentinittömegének lábánál, a Koszovóba vezető Qafa e Morinësnél (’Nyárfa-hágó’).
Megnézni Az iszlám Albániában és Tropoja
Valbona (folyó)
A Valbona kb.
Megnézni Az iszlám Albániában és Valbona (folyó)
Vilmos albán fejedelem
Vilmos fejedelem, eredetileg Wilhelm Friedrich Heinrich zu Wied herceg (Neuwied, Németország, 1876. március 26. – Predeál, Románia, 1945. április 17/18.) német katonatiszt, 1914-ben hat hónapon keresztül az Albán Fejedelemség uralkodója.
Megnézni Az iszlám Albániában és Vilmos albán fejedelem