Kommunikáció

724 kapcsolatok: A csillagképek története, A demokrácia kritikája, A filozófia alapkérdése, A filozófia története, A fizika története, A harmadik görög drachma pénzérméi, A hatalmi ágak szétválasztása, A hazug paradoxona, A háromtest-probléma, A közgazdaságtan története, A kereszténység az újkorban, A kereszténység története, A létező, A logika története, A Magyar Filozófiai Társaság Könyvtára, A matematika története, A matematikafilozófia története, A matematikai logika története, A melankólia anatómiája, A metafizika története, A nagy zabálás, A pénz története, A poliszok kora, A priori, A pszichológia története, A rózsa neve (film), A rózsa neve (regény), A sajt története, A science fiction története, A Simpson család, A tőke, A varázshegy, Abiogenezis, Abu Ali Miszkavajh, Abu Bakr ibn Tufajl, Abu Naszr Muhammad al-Fárábi, Adamik Tamás, Agy, Aiszóposz, Akadémia (Platón), Akragaszi Fálarisz, Al-Kindi, Al-Mamún abbászida kalifa, Alakzat (retorika), Alapelemek, Albertus Magnus, Aldus Manutius, Alessandro Tassoni, Alexandriai Hüpatia, Alexandriai könyvtár, ..., Alexandriai Szent Atanáz, Alfred Tarski, Algéria, Alkímia, Alkibiadész, Allan Bloom, Almageszt, Amato (Olaszország), Amerikai függetlenségi háború, Ammóniosz (filozófus), Analogia entis, Anania Sirakaci, Anaximandrosz, Andreas Vesalius, Androtión, Antarktikosz, Antiochiai iskola, Antipatrosz, Antiszthenész (filozófus), Antoine Lavoisier, Antonomázia, Anyag (filozófia), Anyag (fizika), Anyanyelv-elsajátítás, Apáczai Csere János, Aphrodisziaszi Alexandrosz, Apológia, Apollónia (Illíria), Aquinói Szent Tamás, Arab filozófia, Arab irodalom, Arany (kémiai elem), Arethasz, Arimnésztosz (egyértelműsítő lap), Aristotelés, Aristoteles, Arisztipposz, Arisztotelész államformatana, Arisztotelész etikája, Arisztotelész filozófiája, Arisztotelész gazdaságbölcselete, Arisztotelész logikája, Arisztotelész természetfilozófiája, Arisztotelesz, Arisztoteliánusok, Arisztoxenosz, Arkhesztratosz, Armin Pavić, Arras-i Eustache, Arrhabaiosz lünkésztiszi király, Arzén (elem), Új retorika, Újkori zsidó irodalom, Assisi Szent Ferenc-templom (Szendrő), Aszklépiosz, Athén története, Athéni Priszkosz, Athénodórosz (író), Atlantisz, Aulosz, Autokrácia, Autolükosz (matematikus), Auvergne-i Péter, Auxerre-i Heiric, Auxerre-i Vilmos, Averroës, Averroizmus, Aveszta, Avicenna, Axióma, Ayn Rand, Az 1277-es párizsi elítélő határozat, Az Akadémia Filozófiai Könyvtára, Az Útvesztő-könyvsorozat, Az élet értelme (filozófia), Az ókor nagyjai, Az ötödik elem, Az emlősök rendszerezése, Az evolúciós gondolkodás története, Az iszlám aranykora, Az iszlám története, Az orvosdoktor, Az Urantia könyv, Áj Hánum, Államelmélet, Állatrendszertan, Škofja Loka, İoanna Kuçuradi, İzmir (település), Željko Marković, Üstökös, Ördögi kör (fogalom), Örmény irodalom, Öt elem (európai), Ógörög csillagászati számítások és mérések, Ókori görög irodalom, Ókori görög kertek, Ókori görög művészet, Ókori Görögország, Érme, Értelmes tervezettség, Érv, Érzelem, Éter (egyértelműsítő lap), Barbarizmus, Barbitosz, Bartholomäus Bausner (püspök), Baruch Spinoza, Bátorság, Bécsi akcionizmus, Böjt, Bölény, Büszkeség, Bestiárium, Beszélgetések és mondások, Bicsérdy Béla, Biológiatörténet, Bizánci Leóntiosz, Blaise Pascal, Bodor András (történész), Boethius, Boetius János, Boldogság, Boldogságbolt (novella), Botanika, Bouchermeforti Ádám, Brabanti Siger, Buckfieldi Ádám, Buddhista atomizmus, Buzinkai Mihály, Caius Suetonius Tranquillus, Campanile (Firenze), Canterburyi Szent Anzelm, Carl von Linné, Carmelo Arden Quin, Causa sui, Chartres-i Theodorich, Christian von Ehrenfels, Christopher Plummer, Cinikusok, Cornelius Jansen, Cornwalli Richárd Rufus, Cremonai Gellért, Csillagászat, Daniel Sennert, Dante Alighieri, Dante Pokla, Daru (emelőgép), Déloszi Szövetség, Démétriosz (peripatetikus filozófus), Démokritosz, Démophilosz (egyértelműsítő lap), Definíció, Deizmus, Demokrácia (politikai rendszer), Demokráciaelméletek, Desztilláció, Determinizmus, Dexipposz (filozófus), Diairetikus módszer, Dialektika, Dialektikus logika, Diász, Diktatúra, Dinánti Dávid, Diodórosz (filozófus), Diogenész Laertiosz, Dionüsziosz Halikarnasszeusz (szónok), Diszjunktív szillogizmus, Dithürambosz, Dodekaéder, Drakón (athéni politikus), Dramaturgia, Duns Scotus, Durrës, Edesszai Theophilosz, Edmund Burke, Egészségpszichológia, Egri Lajos (drámaíró), Egyházatya, Egyszarvú, Eleai Zénón, Elemek, Ellenföld, Elmefilozófia, Emergencia, Emlősök, Empedoklész, Empirizmus, Enciklopédia, Energia, Entiméma, Ephesusi Maximus, Epheszoszi Hérakleitosz, Epikus ciklus, Epirusz (történeti régió), Erény, Erő, Erkölcs, Esszencializmus, Esztétika, Etika (filozófia), Etikett (viselkedéskultúra), Euagorasz, Eudémosz, Eumélosz (történetíró), Európa történelme, Euthüdémosz (dialógus), Euthüdémosz (filozófus), Faj, Fatalizmus, Favershami Simon, Fény által kiváltott tüsszentés, Földön kívüli élet, Förster Aurél, Főemlősök, Fejlődéstan, Felsőoktatási könyvtár, Figyelem, Filmvígjáték, Filozófia, Filozófiai hermeneutika, Filozófiai naturalizmus, Filozófusok listája, Fizikusok listája, Fogalom, Fogalomírás, Foniátria, Forradalom, Francesco Hayez, Francesco Redi, Francia klasszicizmus, Francia szókincs, Francis Bacon (filozófus), Francis Willughby, Francisco Suárez, Freisingi Ottó, Friedrich Nietzsche, Galileo Galilei, Gazdaságszociológia, Gödel első nemteljességi tétele, Görög atomizmus, Gümnaszion, Georg Wilhelm Friedrich Hegel, George Henry Lewes, Georges Cuvier, Gersonidész, Gimnázium, Giordano Bruno, Giovanni Pico della Mirandola, Gisbertus Gulielmus ab Isendoorn, Gottfried Wilhelm Leibniz, Gottlob Frege, Guarino Veronese, Győzedelmes argumentum, Haberern Jonatán, Hajítógép, Haladás (történelem), Halasy-Nagy József, Halesi Sándor, Hatalom, Hászdái ben Júda Kreszkasz, Házi galamb, Házi kecske, Hérakleidész Lembosz, Hét főbűn, Híres személyek epitheton ornansai, Hüpokeimenon, Hellenisztikus filozófia, Hellenizmus, Heller Ágnes, Hendrik Bate, Hermarkhosz, Hermeiasz (uralkodó), Hermeneutika (Arisztotelész), Hertul fia Miklós, Hipnagógia, Hipparkhia, Hipparkhosz meggyilkolása, Hippokratész, Hivatás, Hold, Holdillúzió, Homoiosz, Homonímia, Humanizmus, Humor, Hunajn ibn Iszhák al-Ibádi, I. Arkhelaosz makedón király, I. e. 1. évezred, I. e. 322, I. e. 323, I. e. 327, I. e. 335, I. e. 342, I. e. 344, I. e. 347, I. e. 367, I. e. 371, I. e. 380-as évek, I. e. 384, I. e. 4. század, I. e. 655, Ióannész Philoponosz, Ichthiológia, Időjárás, Idealizmus, Igazság (filozófia), II. Arszinoé, II. Jenádiosz konstantinápolyi pátriárka, II. Philipposz makedón király, III. Alexandrosz makedón király, Individuum, Ingheni Marsilius, Intuíció, Irónia, Irodalom, Isaac Newton, Isotta Nogarola, Iszlám, IX. Gergely pápa, Jacques Lefèvre d’Étaples, Jacques Maritain, Jan Patočka, Jóna ibn Dzsanah, Júda Halévi, Jean Buridan, Jean-Jacques Rousseau, Jeórjiosz Jemisztósz Plíthon, Jelentős ókori történetírók listája, Jogfilozófia, Johan Baptista van Helmont, Johann Christoph Gottsched, Johannes Scotus Erigena, John Locke, John Stuart Mill, Joost van den Vondel, Joseph Andrews (regény), Jules Barthélemy-Saint-Hilaire, Jules Simon, Kabócák, Kalám, Kallipposz, Kalliszthenész, Kamat, Kardszarvú antilop, Karl Friedrich Bachmann, Karl Jaspers, Karl Marx, Karl Popper, Katarzis, Kategória (egyértelműsítő lap), Kategória (filozófia), Kategóriák (Arisztotelész), Katonai demokrácia, Kaviár (gasztronómia), Képzelet, Kósztasz Várnalisz, Költészettan, Könyvégetés, Könyvtári katalógus, Középkori arab tudomány, Középkori filozófia, Középkori latin irodalom, Közönséges pörölycápa, Közgazdaságtan, Közpolitika, Külföldi pszichológusok listája, Künoszargesz, Keresztény misztika, Keresztes háborúk, Keresztre feszítés, Kilikia, Kiotói iskola, Kisfaludy Társaság, Kithara, Kizárt harmadik elve, Klaudiosz Ptolemaiosz, Klazomenai Anaxagorasz, Kleophón (költő), Kognitív nyelvészet, Komédia, Komikum, Kritón (dialógus), Kuncz Ignác, Kvantor (logika), Ladislav Polić, Lapos Föld mítosz, Latin szállóigék, Lélek, Lényeg, Lévi ben Ábrahám, Líceum, Ló, Lükeion, Lükoleón, Lünkésztisz, Lüsziasz, L’art pour l’art, Lejtő, Leonardo Bruni, Leontinoi Gorgiasz, Leukipposz, Liége-i Jakab, Libreria (Velence), Logika, Logikai grammatika, Logosz (retorika), Lope de Vega, Lorenzo Valla, Lucius Apuleius, Ludwig von Bertalanffy, Ludwig von Mises, Luther Márton, Madárvonulás, Magyar retorikatörténet, Magyarország földrajzi középpontja Természetvédelmi Terület, Maimonidész, Makedónok, Manoello, Mantikór, Maria Sibylla Merian, Marin Mersenne, Martin Heidegger, Martin Opitz, Matematikai bizonyítás, Mágia, Március 7., Másáalláh, Művészetterápia, Mózes ben Izsák de Rieti, Mózes ibn Ezra, Megfordítás (logika), Menáhem ben Benjámin Rekánáte, Menexenosz (dialógus), Mentális nyelv, Metafizika, Metafizika (Arisztotelész), Meteor (csillagászat), Meteorológia, Metzi Jakab, Meyronnes-i Ferenc, Michelangelo Buonarroti, Mindennapi élet Athénban Periklész korában, Mitikus, legendás és kitalált helyek listája, Modális logika, Moldovițai kolostor, Montesquieu (filozófus), Mora (katonai egység), Mordekáj Joffé, Morley-i Dániel, Mpemba-paradoxon, Muhammad ibn Muhammad al-Gazáli, Nagy Sándor, a hódító (film, 2004), Nagyszombati Egyetem, Nahmanidész, Nap, Naprendszer, Naptár, Négybajuszszálas harcsa, Népgyűlés, Növények, Növényrendszertan, Núsz, Nemo kapitány, Newton törvényei, Nicasius Ellebodius, Nicole Oresme, Nominalizmus, Notre-Dame-székesegyház (Chartres), Nyúlós költésrothadás, Nyelvfilozófia, Nyelvi univerzálé, Oidipusz király (film, 1967), Okság, Oktatás, Olümpiodórosz (grammatikus), Oligarchia, Olvasás, Ontológia, Opera (színmű), Orfikusok, Organon (Arisztotelész), Orléans-i Aegidius, Orosz László (jezsuita szerzetes), Orvietoi Hugolinus, Oscar Wilde, Otto Apelt, Otto Willmann, Padovai Egyetem, Pajzsmirigy, Palaiphatosz (történetíró), Panüasszisz, Paracelsus, Parmai Tádé, Parmenidész, Paronímia, Paul Janet, Paul Ricœur, Páduai Marsilius, Pálos rend, Pátosz, Püthagorasz, Püthagoreusok, Pella, Periandrosz korinthoszi türannosz, Periklész, Perszonalizmus, Perzsa irodalom, Petit Palais (Párizs), Petrus Ramus, Phaniasz (filozófus), Phüsziologosz, Philosophia perennis, Physis, Pierre Abélard, Pierre Gassendi, Pierre Louis Moreau de Maupertuis, Pigmeusok, Pjetër Bogdani, Platón, Platonizmus, Plótinosz, Poétika (Arisztotelész), Poitiers-i Péter, Polükritosz, Polihisztor, Polisz, Pontoszi Hérakleidész, Porphüriosz, Pozitív pszichológia, Pragmatika, Preszókratikus filozófia, Proklosz, Propolisz, Pszaltérion, Puglia, Rabszolgaság, Raffaello Sanzio, Római Aegidius, Római irodalom, Rögtönzések Színháza, René Descartes, Rendszertan (biológia), Reneszánsz, Rhodoszi Andronikosz, Richard Ford, Richard Swineshead, Robert Grosseteste, Robert Kilwardby, Roger Bacon, Rudolf Christoph Eucken, Ruholláh Homeini, Sajnálat, Salamon ibn Gavirol, Salomon Luria, Sankt Emmerami Otloh, Saresheli Alfréd, Skóciai Mihály, Skolasztikus filozófia, Skotizmus, Speciális relativitáselmélet, Spiritualizmus (filozófia), Strassburgi Ulrik, Suttoni Tamás, Szabad akarat, Szabályos test, Szabó György (irodalomtörténész), Szaloniki, Szamoszi Arisztarkhosz, Szamoszi Melisszosz, Székesfehérvári Püspöki Könyvtár, Szépség, Színházművészet, Szír irodalom, Szó, Szófaj, Szójáték, Szókratész, Szónoki beszéd, Szónoklattan, Szürianosz, Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Kuno Könyvtára, Szemiotika, Szent Korona-tan, Szentség, Szeretet, Szervezetpszichológia, Szibüllák, Szicíliai Epikharmosz, Szigünnák, Szillogizmus, Szimplikiosz, Szirrhasz, Szofizmus, Szolóni alkotmány, Szophoklész, Szpeuszipposz, Sztágira, Szténelosz, Sztephanosz (egyértelműsítő lap), Sztoikus filozófia, Taügetosz, Tabula rasa, Tapintási illúzió, Taranto, Tarski-féle T-séma, Taulantok, Társadalmi igazságosság, Téglalapszámok, Téka sorozat, Tér (fizika), Tűzhányó, Tóth Imre (matematikus), Többértékű logika, Többségi képviselet, Törvények (dialógus), Törvényhozás, Túlvilág, Türannión, Türannisz, Tehetetlenség (mechanika), Teleológia, Televíziós sorozat, Teológia, Terhességmegszakítás, Természetes közösségek, Természettudomány, Terpandrosz, Terrenai Guidó, Test (teológia), Test-lélek probléma, Teurgia, Thalész, Theódorosz Gazísz, Theophrasztosz, Thesszaloniké makedón hercegnő, Thomas Hobbes, Thomas Kuhn, Tibeti masztiff, Tiszavirág, Tomislav Ladan, Tommaso Cajetan De Vio, Topika (Arisztotelész), Tournai-i Simon, Tradicionális logika, Tudománytörténet, Tyúk vagy a tojás probléma, Uroš Predić, V. Károly francia király, Vallástörténet, Vágy, Vákuum, Városháza (Poznań), Végtelen sok majom és írógép tétele, Víz, Vezetéselmélet, Victor Kernbach, Világkép, Virághűség, Walter Burleigh, William Ames, William Ockham, Winfield Scott, XXI. János pápa, Zénón paradoxonjai, Zsidó filozófia, 100 híres ember, 12. századi reneszánsz, 1209, 13. század, 1377, 950, 950 a tudományban. Bővíteni index (674 több) » « Shrink index

A csillagképek története

Egyiptomi asztronómiai ábrázolás Az éjszakai égbolt csillagai közti könnyebb eligazodás érdekében, az emberek már évezredekkel ezelőtt az egymáshoz közel látszó fényesebb csillagok csoportjait, emberi vagy isteni lények, állatok vagy tárgyak képével ruházták fel.

Új!!: Arisztotelész és A csillagképek története · Többet látni »

A demokrácia kritikája

A demokrácia kritikája az antikvitástól fogva megragadható: főbb kritikusai szerint a demokrácia gazdaságilag nem hatékony, politikailag idealista vagy erkölcsileg korrupt.

Új!!: Arisztotelész és A demokrácia kritikája · Többet látni »

A filozófia alapkérdése

földi létezőket hangsúlyozva A filozófia mint tudomány alapkérdése, hogy miképpen viszonyul a gondolkodás a léthez, a tudat az anyaghoz.

Új!!: Arisztotelész és A filozófia alapkérdése · Többet látni »

A filozófia története

A filozófia akkor született, amikor kialakulásnak induló tudományos gondolkodás tükrében a mitikus szemlélet már nem tudott kielégítő választ adni a világ keletkezésére és felépítésére.

Új!!: Arisztotelész és A filozófia története · Többet látni »

A fizika története

Egy Newton-inga A fizika (az ógörög φύσις physis szóból, jelentése „természet”) a tudomány egyik alapvető ága.

Új!!: Arisztotelész és A fizika története · Többet látni »

A harmadik görög drachma pénzérméi

A harmadik görög drachma Görögország pénzneme volt 1954 és 2001 között, 2002-ben váltotta fel az euró.

Új!!: Arisztotelész és A harmadik görög drachma pénzérméi · Többet látni »

A hatalmi ágak szétválasztása

A hatalmi ágak szétválasztása a hatalommal való visszaélés intézményesített gátja.

Új!!: Arisztotelész és A hatalmi ágak szétválasztása · Többet látni »

A hazug paradoxona

A logikában és a nyelvfilozófiában a hazug paradoxona témaköre olyan kijelentő mondatokhoz kapcsolódó problémák gyűjteménye, mint.

Új!!: Arisztotelész és A hazug paradoxona · Többet látni »

A háromtest-probléma

A háromtest-probléma (kínaiul: 三体; szó szerint: "Háromtest") Cixin Liu kínai író sci-fi regénye.

Új!!: Arisztotelész és A háromtest-probléma · Többet látni »

A közgazdaságtan története

A közgazdaságtan története azokkal az elképzelésekkel foglalkozik, melyek az ókortól kezdve egészen napjainkig meghatározták a politikai gazdaságtan és a közgazdaságtan szemléletét.

Új!!: Arisztotelész és A közgazdaságtan története · Többet látni »

A kereszténység az újkorban

A kereszténység az újkorban a reformáció kezdetétől napjainkig foglalkozik a kereszténység történetével.

Új!!: Arisztotelész és A kereszténység az újkorban · Többet látni »

A kereszténység története

A kereszténység története az evangélium hirdetésének, és a vele szorosan összefonódó keresztény egyházak történetét jelenti.

Új!!: Arisztotelész és A kereszténység története · Többet látni »

A létező

A filozófiában a létező problémájának a kérdése a metafizika problémakörébe tartozik.

Új!!: Arisztotelész és A létező · Többet látni »

A logika története

A logikával foglalkozó első dokumentumok egyike a Dissoi Logoi (kb. „ellentétes szavak”.

Új!!: Arisztotelész és A logika története · Többet látni »

A Magyar Filozófiai Társaság Könyvtára

A Magyar Filozófiai Társaság Könyvtára egy 20.

Új!!: Arisztotelész és A Magyar Filozófiai Társaság Könyvtára · Többet látni »

A matematika története

al-Hvárizmi perzsa matematikus híres műve: ''Al-Kitáb al-muhtaszar fi hiszáb al-dzsabr va l-mukábala'' ''(„A kiegészítés és egyensúlyozás általi számolás rövid könyve”)'' A matematika története avagy matematikatörténet tudományága elsősorban a matematikában történt új felfedezések eredetét és történetét kutatja, kisebb mértékben pedig a múltbeli standard matematikai módszereket és fogalmakat.

Új!!: Arisztotelész és A matematika története · Többet látni »

A matematikafilozófia története

A matematikafilozófia története azokat az eseményeket, elméleteket öleli fel, melyek a matematikáról mint tudományról való gondolkodással kapcsolatosak, vagyis hogy vajon a különböző korokban hogyan vélekedtek a matematikáról, milyen kép élt e tudományról (főképp, de nem kizárólag művelői, a matematikusok elméjében).

Új!!: Arisztotelész és A matematikafilozófia története · Többet látni »

A matematikai logika története

A logika ősrégi tudomány, története az ókorig vezethető vissza.

Új!!: Arisztotelész és A matematikai logika története · Többet látni »

A melankólia anatómiája

A The Anatomy of Melancholy (eredeti angol címe: The Anatomy of Melancholy, What it is: With all the Kinds, Causes, Symptomes, Prognostickes, and Several Cures of it. In Three Maine Partitions with their several Sections, Members, and Subsections. Philosophically, Medicinally, Historically, Opened and Cut Up.) Robert Burton angol író műve, amelyet először 1621-ben adtak ki.

Új!!: Arisztotelész és A melankólia anatómiája · Többet látni »

A metafizika története

Raffaello: Az athéni iskola (részlet).

Új!!: Arisztotelész és A metafizika története · Többet látni »

A nagy zabálás

A nagy zabálás (La Grande Bouffe / La grande abbuffata) 1973-ban bemutatott színes, olasz–francia filmdráma.

Új!!: Arisztotelész és A nagy zabálás · Többet látni »

A pénz története

Az emberi történelemben a legtávolibb időkre vissza menve az emberek szűkebb vér szerinti kapcsolat alapján rendeződött közösségekben (nagycsaládok, hordák, nemzetségek) éltek, mindent megosztottak egymás között.

Új!!: Arisztotelész és A pénz története · Többet látni »

A poliszok kora

A poliszok kora, azaz a független görög városállamok korszaka az i. e. 8. századtól i. e. 323-ig, Nagy Sándor haláláig tartott.

Új!!: Arisztotelész és A poliszok kora · Többet látni »

A priori

Az a priori (lat. "abból ami korábban van") a „tapasztalatot, a tényeket megelőző tudás”; ellentéte az a posteriori, azaz a „tapasztalatból származó ismeret”.

Új!!: Arisztotelész és A priori · Többet látni »

A pszichológia története

„A pszichológiának hosszú múltja, de rövid története van” – Hermann Ebbinghaus.

Új!!: Arisztotelész és A pszichológia története · Többet látni »

A rózsa neve (film)

A rózsa neve (Le Nom de la rose / Il nome della rosa / Der Name der Rose) 1986-ban készült színes francia–olasz–nyugatnémet film.

Új!!: Arisztotelész és A rózsa neve (film) · Többet látni »

A rózsa neve (regény)

A rózsa neve (Il nome della rosa) Umberto Eco olasz szemiotikaprofesszor első regénye, mely először 1980-ban jelent meg.

Új!!: Arisztotelész és A rózsa neve (regény) · Többet látni »

A sajt története

Nincs arra perdöntő bizonyíték, hogy a sajt honnan származik, de Európában és a Közel-Keleten a római uralom alatt terjedt el.

Új!!: Arisztotelész és A sajt története · Többet látni »

A science fiction története

''Le Vingtième Siècle'' című könyvéhez, egy tizenkilencedik században íródott elgondoláshoz, ami a huszadik századi életről szól. Egy lakóhelyet ábrázol, ami egy oszlop körül forog, miközben egy léghajó van a távolban. Grafit rajz tintával átrajzolva, készült 1883 körül, digitálisan helyreállítva A science fiction irodalmi műfaja sokszínű.

Új!!: Arisztotelész és A science fiction története · Többet látni »

A Simpson család

A Simpson család (eredeti cím: The Simpsons) igencsak nagy sikerű, amerikai televíziós animációs szituációs komédia, Matt Groeningtől, amelyet a Fox tv-csatorna számára készített a Klasky Csupo stúdió (melynek alapító tagja a magyar származású Csupó Gábor).

Új!!: Arisztotelész és A Simpson család · Többet látni »

A tőke

A tőke (eredeti címén németül Das Kapital: Kritik der politischen Ökonomie, azaz A tőke: A politikai gazdaságtan bírálata) átfogó tanulmány a politikai gazdaságtanról, amelyet Karl Marx írt, és Friedrich Engels szerkesztett.

Új!!: Arisztotelész és A tőke · Többet látni »

A varázshegy

A varázshegy Thomas Mann műve, a német nagyregény jellemző példája cselekménynélküliségével, a belső, lelki és szellemi folyamatok tudatosítását és az azokra történő reflektálást előtérbe helyező filozófiai alaphangulatával és a kontemplatív, szemlélődő életfelfogást az egyszerű „kékszemű” létnél magasabbra értékelő ideáljával.

Új!!: Arisztotelész és A varázshegy · Többet látni »

Abiogenezis

Az abiogenezis vagy az élet keletkezése az a természetes folyamat, amely során élettelen anyagokból (pl. egyszerű szerves molekulákból) élő szervezetek jönnek létre.

Új!!: Arisztotelész és Abiogenezis · Többet látni »

Abu Ali Miszkavajh

Abu Ali Ahmad ibn Muhammad Miszkavajh vagy Ibn Miszkavajh (arab betűkkel أبو علي أحمد بن محمد مسكويه – Abū ʿAlī Aḥmad ibn Muḥammad Miskawayh; Rajj, 932 körül – Iszfahán, 1030. február 16.) iráni származású, középkori muszlim hivatalnok, filozófus és történetíró volt.

Új!!: Arisztotelész és Abu Ali Miszkavajh · Többet látni »

Abu Bakr ibn Tufajl

Abu Bakr ibn Tufajl (arab betűkkel أبو بكر بن طفيل – Abū Bakr ibn Ṭufayl), latinizált nevén Abubacer (Guadix, 1105–1110 körül – Marokkó, 1185) középkori arab csillagász, matematikus, orvos, író, filozófus és udvari tisztviselő volt.

Új!!: Arisztotelész és Abu Bakr ibn Tufajl · Többet látni »

Abu Naszr Muhammad al-Fárábi

Fárábi Kazahsztán egyik bankjegyén Abu Naszr Muhammad ibn al-Farah al-Fárábi (török nyelven: Farabi, perzsául: محمد فارابی), rövid néven: Abu Naszr al-Fárábi (ismert neve: Muhammad bin Muhammad bin Tarhan bin Uzalag al-Fárábi), valamint a nyugati világban: Alpharabius, al-Fárábi, Farabi és Abunaser; kb.

Új!!: Arisztotelész és Abu Naszr Muhammad al-Fárábi · Többet látni »

Adamik Tamás

Adamik Tamás (Kecskemét, 1937. augusztus 6. –) magyar klasszika-filológus, rétor, irodalomtörténész, nyelvész, műfordító, egyetemi professzor.

Új!!: Arisztotelész és Adamik Tamás · Többet látni »

Agy

Az emberi agy Csimpánz agya Az agyféltekék lebenyei (animáció) Az övtekervény (animáció) Hippocampus (animáció) Parahippocampalis tekervény (animáció) A köztiagy (piros) térbeli helyzete (animáció). Legnagyobb részét a talamusz képezi A limbikus rendszer Az agykamrák helyzete a koponyában. Oldalkamrák vetülete piros, harmadik és negyedik agykamráké sötétkék színnel jelölve A híd térbeli helyzete (animáció) A nyúltvelő térbeli helyzete (animáció) Az agy (más néven agyvelő; ógörögül ἐγκέφαλον,, „a koponyában”) a gerincesek központi idegrendszerének a koponyaüregben elhelyezkedő része.

Új!!: Arisztotelész és Agy · Többet látni »

Aiszóposz

Aiszóposz elképzelt alakja egy 15. századi metszeten Aiszóposz egyik meséjének illusztrációja egy 273-ból származó ravennai templomi padlómozaikon Aiszóposz mesefigurái, Perugia, 1275 A tücsök és a hangya, Milo Winter illusztrációja (1919) Aiszóposz (átírásban: Aísōpos; latinul: Aesopus), magyaros formában Ezópus(z) (Amorium, Kis-Ázsia, Kr. e. 620 körül – Delphoi, Kr. e. 564 körül) híres ókori görög meseköltő, a „mesék Homérosza”.

Új!!: Arisztotelész és Aiszóposz · Többet látni »

Akadémia (Platón)

Az Akadémia az ókori Athéntól északra Az Akadémia (görögül: Ακαδημία) Platón filozófiai iskolája, nevét az Akadémosz attikai hősről elnevezett olajfaligetről kapta.

Új!!: Arisztotelész és Akadémia (Platón) · Többet látni »

Akragaszi Fálarisz

Fálarisz bezáratja Perilaoszt alkotásába (Pierre Woeiriot rézkarca a 16. századból). Akragaszi Fálarisz (Rhodoszi Leodamasz fia) mintegy Kr.

Új!!: Arisztotelész és Akragaszi Fálarisz · Többet látni »

Al-Kindi

Al-Kindi, teljes nevén Abú Júszuf Jakúb Ibn Isák asz-Szabbáh Al-Kindi, korabeli címén „A filozófus” (Kúfa, 801 – Bagdad, 873) középkori arab filozófus.

Új!!: Arisztotelész és Al-Kindi · Többet látni »

Al-Mamún abbászida kalifa

Al-Mamún (arab betűkkel المأمون – al-Maʾmūn), eredeti nevén Abu l-Abbász Abdalláh (arabul أبو العباس عبد الله – Abū l-ʿAbbās ʿAbdallāh; 786. szeptember 13. – 833. augusztus 7., 146. oldal), Hárún ar-Rasíd fia volt az Abbászida-dinasztia hetedik kalifája (uralkodott 813-tól haláláig).

Új!!: Arisztotelész és Al-Mamún abbászida kalifa · Többet látni »

Alakzat (retorika)

A stíluserények elmélete egyidős a költészettel, az irodalommal, hiszen amióta csak léteznek olyan művészi produktumok, amelyeknek alapanyaga a nyelv, léteznek hibák és megvalósítandó elvárások.

Új!!: Arisztotelész és Alakzat (retorika) · Többet látni »

Alapelemek

ájurvédában az öt elem viszonylata Az ókorban, mielőtt az elemeket megismerte volna az emberiség, úgy tartották, hogy minden anyag olyan egyszerű alapelemekből áll, melyek tovább már nem bonthatóak.

Új!!: Arisztotelész és Alapelemek · Többet látni »

Albertus Magnus

Albertus Magnus, másképp Kölni Albert vagy egyházi nevén Nagy Szent Albert, (születési neve: Albrecht Bollstädt) (Lauingen, 1193 körül – Köln, 1280. november 15.) latin nyelven író középkori német teológus, a regensburgi egyházmegye püspöke, filozófus, polihisztor, egyháztanító, a skolasztikus filozófia kiemelkedő alakja.

Új!!: Arisztotelész és Albertus Magnus · Többet látni »

Aldus Manutius

Aldus Manutius (Sermoneta vagy Bassiano, 1449 – Velence, 1515. február 6.) – Manuzio, Manuzzi, Manucci – velencei nyomdász és kiadó, a kurzív betű és valamennyi újabb antikva betű megteremtője.

Új!!: Arisztotelész és Aldus Manutius · Többet látni »

Alessandro Tassoni

Alessandro Tassoni (Modena, 1565. szeptember 28. – Modena, 1635. április 25.) itáliai költő, író, a 17.

Új!!: Arisztotelész és Alessandro Tassoni · Többet látni »

Alexandriai Hüpatia

Alexandriai Hüpatia (Alexandria, 355 – Alexandria, 415. március) egyiptomi hellenisztikus filozófus, matematikus és csillagász, az ókori világ egyik kimagasló egyénisége, a történelem egyik első ismert női polihisztora, a matematikus Alexandriai Theón leánya.

Új!!: Arisztotelész és Alexandriai Hüpatia · Többet látni »

Alexandriai könyvtár

A római Tiberius Claudius Balbilusnak tulajdonított felirat (Kr. u. 56), amely igazolja, hogy az alexandriai könyvtár még a Krisztus utáni első században is működött Az alexandriai könyvtár vagy Muszeion („a múzsák csarnoka”) az ókori világ legnagyobb könyvtára.

Új!!: Arisztotelész és Alexandriai könyvtár · Többet látni »

Alexandriai Szent Atanáz

ereklyéi a kairói Szent Márk székesegyházban Alexandriai Atanáz görögösen Athanasziosz (latin betűkkel Athanásziosz Alexandríasz), egyházi nevén Alexandriai Szent Atanáz vagy Nagy Szent Atanáz, a Kopt Egyházban Apostoli Szent Atanáz, (Alexandria, 298 körül – Alexandria, 373. május 2.) Alexandria törvényes püspöke 328-tól haláláig, egyháztanító, az arianizmus harcos ellenfele.

Új!!: Arisztotelész és Alexandriai Szent Atanáz · Többet látni »

Alfred Tarski

Alfred Tarski (eredeti neve: Teitelbaum,; Varsó, 1901. január 14. – Berkeley, Kalifornia, 1983. október 26.) lengyel matematikus, a varsói matematikai iskola kiemelkedő alakja, akit a négy legnagyobb logikus közé sorolnak Arisztotelész, Frege és Gödel mellett.

Új!!: Arisztotelész és Alfred Tarski · Többet látni »

Algéria

Algéria észak-afrikai állam a Földközi-tenger partján.

Új!!: Arisztotelész és Algéria · Többet látni »

Alkímia

Pieter Bruegel: ''Az alkimista'' (1558) Philipp Galle metszeteként Az alkímia a természetfilozófia ősi ága, egy tradicionális tudomány, amely az okok és okozatok józanul felfogott rendjére épül.

Új!!: Arisztotelész és Alkímia · Többet látni »

Alkibiadész

Alkibiadész (teljes nevén: Alkibiadész, Kleiniász fia, a Szkambonidai démoszból; ógörögül Ἀλκιβιάδης; kb. i. e. 450 – i. e. 404), athéni államférfi és hadvezér, aki a peloponnészoszi háborúban játszott jelentős szerepet.

Új!!: Arisztotelész és Alkibiadész · Többet látni »

Allan Bloom

Allan David Bloom (Indianapolis, Indiana, 1930. szeptember 14. – Chicago, Illinois, 1992. október 7.) amerikai filozófus, klasszika-filológus, akadémikus.

Új!!: Arisztotelész és Allan Bloom · Többet látni »

Almageszt

Az Almageszt Klaudiosz Ptolemaiosz (i. sz. 150 körül) alexandriai görög matematikus, csillagász, geográfus Nagy Könyv, vagy más források szerint A legnagyobb című műve.

Új!!: Arisztotelész és Almageszt · Többet látni »

Amato (Olaszország)

Amato község (comune) Calabria régiójában, Catanzaro megyében.

Új!!: Arisztotelész és Amato (Olaszország) · Többet látni »

Amerikai függetlenségi háború

Az amerikai függetlenségi háború a brit fennhatóság alá tartozó tizenhárom észak-amerikai gyarmat háborúja volt Nagy-Britannia ellen.

Új!!: Arisztotelész és Amerikai függetlenségi háború · Többet látni »

Ammóniosz (filozófus)

Ammóniosz (440 körül – 517 után) ókori görög újplatonista filozófus.

Új!!: Arisztotelész és Ammóniosz (filozófus) · Többet látni »

Analogia entis

Az analogia entis azaz létanalógia, léthasonlóság, az arisztotelészi–szenttamási metafizika egyik kulcsfogalma, amely szerint Isten és a különféle létezők valamilyen fokon egyaránt a létben (esse) részesülnek, és ezért beszélhetünk emberi fogalmaink birtokában Istenről.

Új!!: Arisztotelész és Analogia entis · Többet látni »

Anania Sirakaci

Anania Sirakaci, Siráki Ananiás (Anania Širakac’i 610–685) örmény matematikus, tudós és földrajztudós.

Új!!: Arisztotelész és Anania Sirakaci · Többet látni »

Anaximandrosz

Anaximandrosz világtérképe Anaximandrosz (görögül: Αναξίμανδρος), (kb. i. e. 610 – i. e. 547 vagy i. e. 546) görög filozófus, a materialista milétoszi filozófiai iskola kiemelkedő alakja.

Új!!: Arisztotelész és Anaximandrosz · Többet látni »

Andreas Vesalius

Andreas Vesalius (Brüsszel, 1514. december 31. – Zakünthosz, Görögország, 1564. október 15.) németalföldi orvos, anatómus, az emberi testről szóló egyik legfontosabb értekezés, a De humani corporis fabrica (Az emberi test működéséről) szerzője.

Új!!: Arisztotelész és Andreas Vesalius · Többet látni »

Androtión

Androtión (Ἀνδροτίων, latinosan: Androtion) (i. e. 4. század) görög szónok, történetíró.

Új!!: Arisztotelész és Androtión · Többet látni »

Antarktikosz

Antarktikosz (ἀνταρκτικός, jelentése „az Arktisszal szemben”) Arisztotelész feltételezett déli kontinense.

Új!!: Arisztotelész és Antarktikosz · Többet látni »

Antiochiai iskola

Az antiochiai iskola a 3. században Antiochiában kialakult teológiai reflexió, illetve gondolkodás.

Új!!: Arisztotelész és Antiochiai iskola · Többet látni »

Antipatrosz

Antipatrosz (Kr. e. 397 – Kr. e. 319) makedón katona és politikus, Nagy Sándor hadvezére, majd a halála után birodalmát vezető diadokhoszok egyike, az európai területek vezetéséért felelős sztratégosz volt, majd Kr. e. 320-tól haláláig az egész hellenisztikus birodalom kormányzója volt.

Új!!: Arisztotelész és Antipatrosz · Többet látni »

Antiszthenész (filozófus)

Antiszthenész, görög filozófus volt, a cinikus iskola megalapítója.

Új!!: Arisztotelész és Antiszthenész (filozófus) · Többet látni »

Antoine Lavoisier

Antoine Laurent de Lavoisier (Párizs, 1743. augusztus 26. – Párizs, 1794. május 8.) francia vegyész.

Új!!: Arisztotelész és Antoine Lavoisier · Többet látni »

Antonomázia

Az antonomázia terminust eredetileg a retorikában használták, majd meghonosodott a stilisztikában is, valamint a nyelvészetben is használatos lett.

Új!!: Arisztotelész és Antonomázia · Többet látni »

Anyag (filozófia)

Az anyag filozófiai értelemben a tudatunktól függetlenül létező objektív valóságot jelölő bölcseleti kategória, a materialista filozófia alapkategóriája.

Új!!: Arisztotelész és Anyag (filozófia) · Többet látni »

Anyag (fizika)

Az anyag a testeket alkotó valóság, aminek számtalan megjelenési formája lehet.

Új!!: Arisztotelész és Anyag (fizika) · Többet látni »

Anyanyelv-elsajátítás

„Az anyanyelv-elsajátítás pszicholingvisztikai értelmezés szerint az a gyermekkorban – elsőként vagy az elsők egyikeként – elsajátított kommunikációs eszköz, amely a nyelv hangzó változatának, a beszédnek a produkcióját és feldolgozását, vagyis a mások hangos közlésének észlelését és megértését jelenti” (Gósy 2005: 241).

Új!!: Arisztotelész és Anyanyelv-elsajátítás · Többet látni »

Apáczai Csere János

Apáczai Csere János, születési nevén Csere János, 1656-tól többnyire Apáczai Cseri János (Apáca, 1625. június 10.? – Kolozsvár, 1659. december 31.) erdélyi magyar pedagógus, filozófus, kálvinista teológus, a magyar nevelésügy és az anyanyelvi tudományos ismeretterjesztés előfutára, az erdélyi puritánus mozgalom kiemelkedő alakja, az első magyar enciklopédista, a karteziánus ismeretelmélet korai magyar követőinek egyike.

Új!!: Arisztotelész és Apáczai Csere János · Többet látni »

Aphrodisziaszi Alexandrosz

Aphrodisziaszi Alexandrosz ((2. század – 3. század) görög filozófus. ''Commentaria in Analytica priora Aristotelis'', 1549 Aphrodisziaszból, Káriából származott, innen kapta melléknevét is. Septimius Severus korában az athéni Akadémián filozófiát tanított. Több ilyen jellegű munkát is írt, de különösen Arisztotelész tanainak magyarázásában tűnt ki, kommentárokat készített hozzájuk, illetve megtisztította a munkákat a későbbi hozzátoldásoktól. Iratainak csekély része maradt fenn görögül, a többi latin fordításban ismert.

Új!!: Arisztotelész és Aphrodisziaszi Alexandrosz · Többet látni »

Apológia

Az apológia – védőbeszéd.

Új!!: Arisztotelész és Apológia · Többet látni »

Apollónia (Illíria)

Apollónia (ógörög Aπολλωνία) az ókori Illíria déli részének egyik legjelentősebb, az.

Új!!: Arisztotelész és Apollónia (Illíria) · Többet látni »

Aquinói Szent Tamás

Aquinói Tamás, vagy katolikus nevén Aquinói Szent Tamás (Roccasecca, 1225. január 28. – Fossanova, 1274. március 7.) latin nyelven író középkori olasz teológus, skolasztikus filozófus, Domonkos-rendi szerzetes, a keresztény misztika egyik képviselője.

Új!!: Arisztotelész és Aquinói Szent Tamás · Többet látni »

Arab filozófia

Averroës Az iszlámon belül létrejött filozófiát arab filozófiának vagy iszlám filozófiának (الفلسفة الإسلامية) szokás nevezni, mivel a képviselői – akár arabok, perzsák vagy törökök voltak – műveiket arabul, az iszlám vallás klasszikus nyelvén írták.

Új!!: Arisztotelész és Arab filozófia · Többet látni »

Arab irodalom

Arab irodalom alatt az arab nyelven megírt középkori és újkori munkák összessége értendő.

Új!!: Arisztotelész és Arab irodalom · Többet látni »

Arany (kémiai elem)

Az arany a természetben elemi állapotban előforduló, a történelem kezdetei óta ismert, jellegzetesen sárga nemesfém.

Új!!: Arisztotelész és Arany (kémiai elem) · Többet látni »

Arethasz

Kaiszareiai Arethasz, (Pátra, 860 körül – Kaiszareia, 944 után) középkori bizánci püspök, egyházi író.

Új!!: Arisztotelész és Arethasz · Többet látni »

Arimnésztosz (egyértelműsítő lap)

Az Arimnésztosz (Ἀρίμνηστος) ókori görög név.

Új!!: Arisztotelész és Arimnésztosz (egyértelműsítő lap) · Többet látni »

Aristotelés

#ÁTIRÁNYÍTÁS Arisztotelész.

Új!!: Arisztotelész és Aristotelés · Többet látni »

Aristoteles

#ÁTIRÁNYÍTÁS Arisztotelész.

Új!!: Arisztotelész és Aristoteles · Többet látni »

Arisztipposz

Kürénéi Arisztipposz, (Küréné, i. e. 434 körül – Küréné, i. e. 356 körül) ókori görög hedonista filozófus, a kürénéi iskola alapítója.

Új!!: Arisztotelész és Arisztipposz · Többet látni »

Arisztotelész államformatana

Arisztotelész Alig van az államtudomány körén belül oly elmélet, mely oly hosszú időn át akkora hatást tett, már-már feltétlen uralmat jelentett volna a legkülönbözőbb népek államtudósainak és -bölcsészeinek fölfogására, mint amelyet Arisztotelész Politikájának III., IV., VII.

Új!!: Arisztotelész és Arisztotelész államformatana · Többet látni »

Arisztotelész etikája

Arisztotelész Raffaello Sanzio: ''Az athéni iskola'' című freskójának részlete. Az antik görög kultúra a poliszközösségek kultúrája.

Új!!: Arisztotelész és Arisztotelész etikája · Többet látni »

Arisztotelész filozófiája

Arisztotelész kezdetben elfogadta Platón idealista tanait, melyek annak tudományos ellenfeleivel, a szofistákkal folytatott vitában kristályosodtak ki.

Új!!: Arisztotelész és Arisztotelész filozófiája · Többet látni »

Arisztotelész gazdaságbölcselete

Közgazdászok és filozófusok sem tagadják, hogy annyi más tudomány atyja, Arisztotelész az első közgazdász a történelemben.

Új!!: Arisztotelész és Arisztotelész gazdaságbölcselete · Többet látni »

Arisztotelész logikája

Arisztotelész Logikájának egy 1570-es kiadása A Sztageirában született Arisztotelészt (i. e. 384 – i. e. 322), a görög filozófia nagy alakját tartjuk a logika megteremtőjének.

Új!!: Arisztotelész és Arisztotelész logikája · Többet látni »

Arisztotelész természetfilozófiája

Habár az antik természetfilozófiát a modern természettudományok által túlhaladottnak tartjuk, azért súlyos tévedései ellenére éles meglátásai és szigorú következetessége iránti méltó csodálatunkat nem nyomhatjuk el.

Új!!: Arisztotelész és Arisztotelész természetfilozófiája · Többet látni »

Arisztotelesz

#ÁTIRÁNYÍTÁS Arisztotelész.

Új!!: Arisztotelész és Arisztotelesz · Többet látni »

Arisztoteliánusok

Arisztotelész (Francesco Hayez festménye) Az arisztotelianizmus (peripatetikusok) egy filozófiai irányzat, amely Arisztotelész filozófiájára épít, tagjait azok a gondolkodók összessége teszi ki, akik Arisztotelész filozófiáját követték.

Új!!: Arisztotelész és Arisztoteliánusok · Többet látni »

Arisztoxenosz

Arisztoxenosz jelenkori ábrázolása Arisztoxenosz (Tarentum, Kr. előtt 354 körül - Kr. előtt 300 körül) ókori görög zeneteoretikus, Arisztotelész tanítványa.

Új!!: Arisztotelész és Arisztoxenosz · Többet látni »

Arkhesztratosz

Arkhesztratosz ókori görög költő.

Új!!: Arisztotelész és Arkhesztratosz · Többet látni »

Armin Pavić

Armin Pavić (Pozsega, 1844. március 29. – Zágráb, 1914. február 11.), horvát irodalomtörténész, műfordító, politikus, egyetemi tanár, a Zágrábi Egyetem rektora.

Új!!: Arisztotelész és Armin Pavić · Többet látni »

Arras-i Eustache

Arras-i Eustache, (? – 1291) latin nyelven író középkori francia teológus és filozófus.

Új!!: Arisztotelész és Arras-i Eustache · Többet látni »

Arrhabaiosz lünkésztiszi király

Arrhabaiosz (ógörög Ἀρραβαῖος, latin Arrhabaeus) az ókori Felső-Makedóniában található Lünkésztisz korinthoszi származású uralkodója volt az század második felében.

Új!!: Arisztotelész és Arrhabaiosz lünkésztiszi király · Többet látni »

Arzén (elem)

Arzén: (légykő, egérkő; nyelvújításkori magyar neve: mireny) félfém, a foszfor, az antimon és a bizmut társaságában a nitrogén-csoport (a periódusos rendszer 15. csoportjának, illetve 5. főcsoportjának) tagja.

Új!!: Arisztotelész és Arzén (elem) · Többet látni »

Új retorika

Az új retorika a modern retorikaelmélet egyik legjelentősebb szemléleti irányvonala.

Új!!: Arisztotelész és Új retorika · Többet látni »

Újkori zsidó irodalom

Újkori zsidó irodalomnak nevezik az európai újkorban alkotó zsidó írók életművét.

Új!!: Arisztotelész és Újkori zsidó irodalom · Többet látni »

Assisi Szent Ferenc-templom (Szendrő)

Szendrő városának és egész Magyarországnak is jelentős műemléke a barokk stílusban épült római katolikus Assisi Szent Ferenc-templom.

Új!!: Arisztotelész és Assisi Szent Ferenc-templom (Szendrő) · Többet látni »

Aszklépiosz

Aszklépiosz (görög betűkkel Ἀσκληπιός, latinosan: Aesculapius, régiesen: Eszkuláp) a gyógyítás istene a görög-római mitológiában.

Új!!: Arisztotelész és Aszklépiosz · Többet látni »

Athén története

Akropolisz A vörös vonal az i. e. 5. századi Athén fekvését jelöli a mai város műholdképén Athén története a leghosszabb Európa városainak története közül.

Új!!: Arisztotelész és Athén története · Többet látni »

Athéni Priszkosz

Athéni Priszkosz vagy épeiroszi Priszkosz (305 körül – 395/396) újplatonista bölcselő.

Új!!: Arisztotelész és Athéni Priszkosz · Többet látni »

Athénodórosz (író)

Athénodórosz (i. e. 1. század) görög író.

Új!!: Arisztotelész és Athénodórosz (író) · Többet látni »

Atlantisz

Atlantisz feltételezhető helyeit mutató térkép (Ignatius L. Donnelly's Atlantis: the Antediluvian World, 1882.) Atlantisz (ókori görög: Ἀτλαντὶς νῆσος, „Atlasz szigete”) a neve annak a legendás szigetnek, illetve kontinensnek, amely Platón szerint egy természeti katasztrófa következtében süllyedt el.

Új!!: Arisztotelész és Atlantisz · Többet látni »

Aulosz

Az aulosz ókori görög fúvós hangszer.

Új!!: Arisztotelész és Aulosz · Többet látni »

Autokrácia

Az autokrácia (magyarul: egyeduralom, önkényuralom) olyan politikai rendszer, ahol a hatalom egésze egyetlen személy (vagy személyek kis zárt csoportja) kezében összpontosul, aminek a döntéseit nem korlátozzák külső jogi megkötések.

Új!!: Arisztotelész és Autokrácia · Többet látni »

Autolükosz (matematikus)

Autolükosz (görög betűkkel Αὐτόλῠκος, i. e. 360-290) görög matematikus, csillagász.

Új!!: Arisztotelész és Autolükosz (matematikus) · Többet látni »

Auvergne-i Péter

Auvergne-i Péter, (1240 körül – 1304. szeptember 25.) latin nyelven író középkori francia teológus.

Új!!: Arisztotelész és Auvergne-i Péter · Többet látni »

Auxerre-i Heiric

Auxerre-i Heiric, (Auxerre, 841 – ?, 876) latin nyelven író középkori francia szerzetes, költő, filozófus.

Új!!: Arisztotelész és Auxerre-i Heiric · Többet látni »

Auxerre-i Vilmos

Auxerre-i Vilmos, (Auxerre, 1145 körül – Róma, 1231. november 3.) középkori francia filozófus.

Új!!: Arisztotelész és Auxerre-i Vilmos · Többet látni »

Averroës

Averroës szobra Córdobában Raffaello: Az athéni iskola freskójából Averroës, eredetileg ibn Rusd (arab betűkkel ابن رشد – Ibn Rušd), teljes nevén Abu l-Valíd Muhammad ibn Ahmad al-Barbari (arabul أبو الوليد محمد بن أحمد البربري – Abū l-Walīd Muḥammad ibn Aḥmad al-Barbarī; Córdoba, 1126. április 14. – Marrákes, 1198. december 10.) középkori arab filozófus és polihisztor, aki az Ibériai-félszigeten élt az Almorávidák, majd az Almohádok birodalmában.

Új!!: Arisztotelész és Averroës · Többet látni »

Averroizmus

Az averroizmus Averroës középkori arab filozófus és követőinek tanítása.

Új!!: Arisztotelész és Averroizmus · Többet látni »

Aveszta

Az Aveszta (elterjedtebb, de pontatlan néven Zend-Aveszta) a Kr. e. I. évezredben keletkezett szent könyv, a zoroasztrizmus, más néven párszi vallás híveinek, Zarathustra követőinek könyve, az iráni (perzsa) irodalom legrégebbi emléke.

Új!!: Arisztotelész és Aveszta · Többet látni »

Avicenna

Ibn Szína, teljes nevén: Abu Ali al-Huszajn bin Abdallah ibn Szína,, (Abu Ali Szína), latinosan: Avicenna (Afsóna, 980. augusztus 22. – Hamadán, 1037. június 21.) világhírű perzsa származású polihisztor.

Új!!: Arisztotelész és Avicenna · Többet látni »

Axióma

Az axióma olyan kiindulási feltételt jelent (például a filozófia ágaiban, vagy a matematikában), amelyet adottnak veszünk az érvelések során.

Új!!: Arisztotelész és Axióma · Többet látni »

Ayn Rand

Ayn Rand (Szentpétervár, 1905. január 20. – New York, 1982. március 6.) oroszországi zsidó származású amerikai regényírónő és filozófus.

Új!!: Arisztotelész és Ayn Rand · Többet látni »

Az 1277-es párizsi elítélő határozat

A középkori filozófia és tudományosság fejlődését nagyban befolyásoló elítélő határozat a keresztény egyház reakciójának tekinthető az ekkor terjedő radikális arisztotelizmusra, avagy avveroizmusra.

Új!!: Arisztotelész és Az 1277-es párizsi elítélő határozat · Többet látni »

Az Akadémia Filozófiai Könyvtára

Az Akadémia Filozófiai Könyvtára egy 20.

Új!!: Arisztotelész és Az Akadémia Filozófiai Könyvtára · Többet látni »

Az Útvesztő-könyvsorozat

Az Útvesztő-könyvsorozat vagy Az Útvesztő-trilógia sci-fi kaland disztópia könyvsorozat, az amerikai James Dashner alkotása.

Új!!: Arisztotelész és Az Útvesztő-könyvsorozat · Többet látni »

Az élet értelme (filozófia)

Az élet értelme általános filozófiai kérdés az emberi élet vagy létezés céljával, jelentőségével és értelmével kapcsolatban.

Új!!: Arisztotelész és Az élet értelme (filozófia) · Többet látni »

Az ókor nagyjai

Az ókor nagyjai Castiglione László több kiadást megélt, először 1971-ben kiadott könyve.

Új!!: Arisztotelész és Az ókor nagyjai · Többet látni »

Az ötödik elem

Az ötödik elem (franciául: Le cinquième élément, angolul: The Fifth Element) egy könnyed hangulatú 1997-es francia-brit sci-fi-akciófilm Luc Besson rendezésében, Bruce Willis, Milla Jovovich, Gary Oldman, Ian Holm, Chris Tucker és Luke Perry főszereplésével.

Új!!: Arisztotelész és Az ötödik elem · Többet látni »

Az emlősök rendszerezése

Az emlősök rendszerezése alatt az emlősök osztályába (Mammalia) tartozó taxonok rendszertani felosztását értjük.

Új!!: Arisztotelész és Az emlősök rendszerezése · Többet látni »

Az evolúciós gondolkodás története

Az evolúciós gondolkodás gyökerei az ókori görög és római időkben megfogalmazott filozófiai eszmékben jelennek meg először.

Új!!: Arisztotelész és Az evolúciós gondolkodás története · Többet látni »

Az iszlám aranykora

Iszlám díszítőművészet, Alhambra, Spanyolország Oroszlános udvara Az iszlám aranykora, vagy más néven, az iszlám reneszánsz, általánosan elfogadott nézet szerint a 8. századtól 13. századig terjedő időszakra tehető, igaz, néhány szakértő szerint a 14–15. századra is kihatott.

Új!!: Arisztotelész és Az iszlám aranykora · Többet látni »

Az iszlám története

Mohamed születése. Középkori miniatúra (Dzsámi at-taváríh, Irán, Tabriz, 1314–15) Az iszlám története a 7. században az Arab-félszigeten kifejlődött, és onnan robbanásszerűen terjeszkedő monoteista vallás története, amely úgy történelemformáló erejénél fogva, mint hatásaiban ma is százmilliók mindennapi életét és kultúráját határozza meg.

Új!!: Arisztotelész és Az iszlám története · Többet látni »

Az orvosdoktor

Az orvosdoktor (eredeti cím: Der Medicus) 2013-ban bemutatott német történelmi-drámafilm, amely Noah Gordon azonos című regénye alapján készült.

Új!!: Arisztotelész és Az orvosdoktor · Többet látni »

Az Urantia könyv

A szellemi és bölcseleti tárgyú mű, Az Urantia könyv Istennel, tudománnyal, vallással, történelemmel, bölcselettel és a lények és dolgok beteljesülésével foglalkozik.

Új!!: Arisztotelész és Az Urantia könyv · Többet látni »

Áj Hánum

Az Északkelet-Afganisztánban lévő Áj Hánum ásatási helyen sikerült először feltárni egy hellenisztikus várost Belső-Ázsiában.

Új!!: Arisztotelész és Áj Hánum · Többet látni »

Államelmélet

Az államelmélet vagy államfilozófia tárgyát képezik az állam lehetséges definíciói, megjelenése, formái, feladatai és céljai, valamint működésének intézményi, társadalmi, etikai és jogi feltételei és korlátai.

Új!!: Arisztotelész és Államelmélet · Többet látni »

Állatrendszertan

Az állatrendszertan az állatok rendszerezésével foglalkozó tudomány.

Új!!: Arisztotelész és Állatrendszertan · Többet látni »

Škofja Loka

Škofja Loka város Szlovéniában.

Új!!: Arisztotelész és Škofja Loka · Többet látni »

İoanna Kuçuradi

İoanna Kuçuradi (Isztambul, 1936. október 4.) török filozófus, a Török Filozófiai Társaság elnöke, a Maltepei Egyetem oktatója.

Új!!: Arisztotelész és İoanna Kuçuradi · Többet látni »

İzmir (település)

İzmir (régebben Szmirna; görögül: Szmirni) Törökország harmadik legnagyobb városa és Isztambul után a második legnagyobb kikötője.

Új!!: Arisztotelész és İzmir (település) · Többet látni »

Željko Marković

Željko Marković (Pozsega, 1889. február 20. – Abbázia, 1974. augusztus 23.), horvát matematikus, akadémikus, egyetemi tanár, a Zágrábi Egyetem rektora.

Új!!: Arisztotelész és Željko Marković · Többet látni »

Üstökös

A Hale–Bopp-üstökös Az üstökös olyan naprendszerbeli égitest, amely a Nap körül, általában elnyújtott pályán kering, és a Nap közelébe érve jellegzetesen fényes kómája és csóvája fejlődik – mindkét jelenség legfőbb oka az üstökösmagot érő napsugárzás.

Új!!: Arisztotelész és Üstökös · Többet látni »

Ördögi kör (fogalom)

Az ördögi kör (latin: Circulus vitiosus, ejtsd: cirkulusz viciózusz, magyarul szó szerint: gonosz kör, átvitt értelemben: bűvös kör, hibás kör; feltehetően a német Teufelskreis azaz magyarul ördögkör, ördög köre kifejezésből) eredeti jelentése körkörös meghatározási (latin: circulus in definiendo) vagy körkörös érvelési hiba (latin: circulus in probando), amikor a meghatározás kiindulásként tartalmazza a meghatározni kívánt fogalmat, vagy egy érvelés tartalmazza a levezetni, bizonyítani kívánt állítást (súlyos logikai hiba).

Új!!: Arisztotelész és Ördögi kör (fogalom) · Többet látni »

Örmény irodalom

Örmény irodalom alatt az örményországi és/vagy örmény nyelvű irodalmat értik.

Új!!: Arisztotelész és Örmény irodalom · Többet látni »

Öt elem (európai)

Az európai filozófia illetve alkímia öt elem tana szerint minden anyag olyan egyszerű alapelemekből áll, melyek tovább már nem bonthatóak.

Új!!: Arisztotelész és Öt elem (európai) · Többet látni »

Ógörög csillagászati számítások és mérések

Az ókori görögök az első csillagászati méréseket az égbolton látható csillagok feltérképezéséhez végezték.

Új!!: Arisztotelész és Ógörög csillagászati számítások és mérések · Többet látni »

Ókori görög irodalom

Töredékek Hésziodosz műveiből ''(Papyrus Oxyrhynchus)'' Ókori görög irodalom név alatt tartják számon az ókor (hagyományosan Kr. e. 3000 körül – Kr. u. 476) során a mai Görögország, illetve az azon kívül eső területeken ógörög nyelven keletkezett irodalmi alkotások (szépirodalmi, irodalomtudományi, nyelvészeti, történeti, filozófiai, földrajzi, matematikai, csillagászati, orvostudományi, és szónoki művek) összességét.

Új!!: Arisztotelész és Ókori görög irodalom · Többet látni »

Ókori görög kertek

Az ókori görög kertek közé elsősorban olyan kertformákat sorolhatunk, amik jelentősége a későbbi korokban nőtt meg, pl.

Új!!: Arisztotelész és Ókori görög kertek · Többet látni »

Ókori görög művészet

Szkíta harcos ábrázolása egy görög ivóedényen (Kylix) i. e. 530-520, Louvre A klasszikus görög civilizáció művészeti fejlődésének kezdete a mükénéi kultúra bukásával és a görög sötét korral esik egyidőbe, később pedig Babilónia, Fönícia és Perzsia művészetének virágzásával.

Új!!: Arisztotelész és Ókori görög művészet · Többet látni »

Ókori Görögország

Az ókori Görögország vagy antik Görögország fogalmát – mivel sem földrajzilag összefüggő ilyen terület, sem ilyen államalakulat nem létezett – a közvélemény és a tudomány igen rugalmasan használja.

Új!!: Arisztotelész és Ókori Görögország · Többet látni »

Érme

Az érme, pénzérme vagy fémpénz rögzített minőségű és mennyiségű fémből készült, leggyakrabban korong alakú, törvény által szabályozott módon, rendszerint állami vagy uralkodói fennhatóság alatt álló intézmény által kibocsátott pénz, törvényes fizetési eszköz.

Új!!: Arisztotelész és Érme · Többet látni »

Értelmes tervezettség

Az értelmes vagy intelligens tervezettség (angolul: intelligent design) az a nézet, mely szerint a világegyetem és az élővilág bizonyos jellegzetességei leginkább egy intelligens ok által magyarázhatók, s nem olyan irányítatlan folyamatokkal, mint például a természetes szelekció.

Új!!: Arisztotelész és Értelmes tervezettség · Többet látni »

Érv

A magyar értelmező szótár szerint az érv valamely állítás, tétel bizonyítására, cáfolására felhalmozott körülmény, tény vagy megállapítás.

Új!!: Arisztotelész és Érv · Többet látni »

Érzelem

Az érzelem olyan szubjektív állapot, amely a környezetünk fontos változására adott reakcióként fogható fel, ami a további viselkedést meghatározza.

Új!!: Arisztotelész és Érzelem · Többet látni »

Éter (egyértelműsítő lap)

* Aithér, éter, fogalom az ógörög mitológiában és innen átszármazva a filozófiában; Arisztotelésznél az őselemek egyike.

Új!!: Arisztotelész és Éter (egyértelműsítő lap) · Többet látni »

Barbarizmus

A barbarizmus (Eulexis-web, szócikk. Az ókori retorikában szavak elleni vétséget, szó helytelen használatát értették alatta, ami az egyik stíluserény, a nyelvi helyesség ellen vét, beleértve idegen szavak szokatlan használatát. A modern nyelvészetben a nyelvtörténet egy adott időpontjában érvényes mindenféle nyelvi norma szerinti hibát értenek barbarizmus alatt.Bussmann 1998, 119. o.Dubois 2002, 62. o.

Új!!: Arisztotelész és Barbarizmus · Többet látni »

Barbitosz

A barbitosz (ógörög βάρβιτος) az ókori görög lírák családjába tartozó pengetős hangszer.

Új!!: Arisztotelész és Barbitosz · Többet látni »

Bartholomäus Bausner (püspök)

Bartholomäus Bausner magyarosított nevén Bausner Bertalan (Kőhalom, 1629 – 1682. április 15.) erdélyi szász evangélikus püspök.

Új!!: Arisztotelész és Bartholomäus Bausner (püspök) · Többet látni »

Baruch Spinoza

Spinoza főműve: ETHICA Ordine Geometrico demonstrata,... Benedictus (Baruch) Spinoza (Amszterdam, 1632. november 24. – Hága, 1677. február 21.) a felvilágosodás korának racionalista filozófusa, a panteizmus, illetve a korai materializmus képviselőjének is tekinthetjük.

Új!!: Arisztotelész és Baruch Spinoza · Többet látni »

Bátorság

A bátorság olyan érzelmi erőforrás, amely képessé teszi az embert, hogy az akaratereje gyakorlásával belső vagy külső akadályokkal szemben is elérje kitűzött céljait.

Új!!: Arisztotelész és Bátorság · Többet látni »

Bécsi akcionizmus

A Bécsi Akcionisták az 1960-as és 1970-es évek jelentős képzőművészeti csoportja, mely hozzájárult az akcióművészet kifejlődéséhez és a művészi szabadság kiteljesedéséhez.

Új!!: Arisztotelész és Bécsi akcionizmus · Többet látni »

Böjt

A böjt tartózkodás az evéstől, ivástól, vagy valamilyen tevékenységtől.

Új!!: Arisztotelész és Böjt · Többet látni »

Bölény

A bölény (Bison) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és a tulokformák (Bovinae) alcsaládjába tartozó nem.

Új!!: Arisztotelész és Bölény · Többet látni »

Büszkeség

''Superbia'' - latin kifejezés a büszkeségre, amely leggyakrabban negatív értelmezéssel jár együtt.(A Notre-Dame de Fourvière bazilika mozaikja. A büszkeség egy befelé irányuló érzelem amely két közkeletű jelentéssel bír.

Új!!: Arisztotelész és Büszkeség · Többet látni »

Bestiárium

Az Aberdeen-i bestiárium egy oldala A bestiárium, a bestiák leírásának összeállítása egy könyvben.

Új!!: Arisztotelész és Bestiárium · Többet látni »

Beszélgetések és mondások

A Beszélgetések és mondások (hagyományos kínai: 論語, egyszerűsített kínai: 论语, pinjin hangsúlyjelekkel: Lún yǔ, magyar népszerű: Lun jü) Konfuciusz bölcseleteit tartalmazza.

Új!!: Arisztotelész és Beszélgetések és mondások · Többet látni »

Bicsérdy Béla

Bicsérdy Béla (Zenta, 1874. február 22. Áprily Zoltán: Bicsérdy Béla és a bicsérdyzmusA születési anyakönyvi kivonata szerint 1874. február 22-én, Zentán született, bár a korabeli sajtóban más születési adatok is megjelentek. Életrajzírója, Áprily Z. alapján maga Bicsérdy hamisította meg a születési adatait. – Billings, Montana, 1951. december 7.) életreformer.

Új!!: Arisztotelész és Bicsérdy Béla · Többet látni »

Biológiatörténet

Erasmus Darwin evolúciós-témájú költeményének, a ''The Temple of Nature''-nek ''(A természet temploma)'' a borítóján az látható, hogy egy istennő lehúzza a fátylat a természetről (amit Artemisz személyesít meg). Az allegória és metafora gyakran fontos szerepet játszott a biológia történetében. A biológia története az élővilág tanulmányozásának történetét követi végig az ókortól napjainkig.

Új!!: Arisztotelész és Biológiatörténet · Többet látni »

Bizánci Leóntiosz

Bizánci Leóntiosz (485–543?) ókeresztény író, teológus.

Új!!: Arisztotelész és Bizánci Leóntiosz · Többet látni »

Blaise Pascal

Blaise Pascal (Clermont-Ferrand, 1623. június 19. – Párizs, 1662. augusztus 19.) francia matematikus, fizikus, vallásfilozófus, teológus, moralista és vitatkozó.

Új!!: Arisztotelész és Blaise Pascal · Többet látni »

Bodor András (történész)

Bodor András (írói álneve: Szováti Endre) (Magyarszovát, 1915. augusztus 5. – 1999. október 4.) történész, műfordító, egyetemi tanár.

Új!!: Arisztotelész és Bodor András (történész) · Többet látni »

Boethius

Boëthius vagy Boethius, teljes nevén Anicius Manlius Severinus Boethius (Róma, 480 körül – Milánó környéke, 524. október 25.) római író, filozófus, államférfi.

Új!!: Arisztotelész és Boethius · Többet látni »

Boetius János

Boetius János, más néven Erdélyi Boetius (1240 körül – 1284 körül) dán származású filozófus, a párizsi egyetem bölcsészeti karának tanára.

Új!!: Arisztotelész és Boetius János · Többet látni »

Boldogság

smiley a boldogság egyik legismertebb szimbóluma A boldogság pozitív érzelmekkel jellemezhető mentális állapot, amely a megelégedettségtől az egészen intenzív örömérzésig terjedhet.

Új!!: Arisztotelész és Boldogság · Többet látni »

Boldogságbolt (novella)

A Boldogságbolt előadása Beregszászon, 2018-ban a Költészet Napján A Boldogságbolt Rozványi Dávid 2010-ben írt, legismertebb novellája.

Új!!: Arisztotelész és Boldogságbolt (novella) · Többet látni »

Botanika

jobb A növénytan vagy botanika a biológiának növényekkel foglalkozó ága.

Új!!: Arisztotelész és Botanika · Többet látni »

Bouchermeforti Ádám

Bouchermeforti Ádám, (13. század) középkori angol filozófus.

Új!!: Arisztotelész és Bouchermeforti Ádám · Többet látni »

Brabanti Siger

Brabanti Siger, (Brabanti Hercegség, 1235? – Orvieto, 1281/1284) középkori németalföldi származású filozófus, egyetemi tanár.

Új!!: Arisztotelész és Brabanti Siger · Többet látni »

Buckfieldi Ádám

Buckfieldi Ádám, (1220 körül – 1294 előtt) középkori angol filozófus.

Új!!: Arisztotelész és Buckfieldi Ádám · Többet látni »

Buddhista atomizmus

A buddhista atomizmus az atomisztikus buddhista filozófia, amely az indiai szubkontinensen virágzott két fő időszakban.

Új!!: Arisztotelész és Buddhista atomizmus · Többet látni »

Buzinkai Mihály

Buzinkai Mihály (Kövesd, 1620 körül – Gyulafehérvár, 1683. november 23.) református tanár.

Új!!: Arisztotelész és Buzinkai Mihály · Többet látni »

Caius Suetonius Tranquillus

Caius Suetonius Tranquillus, röviden csak Suetonius (Kr. u. 69 körül – Kr. u. 160 körül) római levéltáros és életrajzíró.

Új!!: Arisztotelész és Caius Suetonius Tranquillus · Többet látni »

Campanile (Firenze)

Habakuk próféta A Campanile (Campanile di Giotto, magyarul: Harangtorony vagy Giotto harangtornya) az olaszországi Firenzében, a történelmi városközpontban álló dómhoz tartozó harangtorony.

Új!!: Arisztotelész és Campanile (Firenze) · Többet látni »

Canterburyi Szent Anzelm

Canterburyi Anzelm vagy egyházi nevén Canterburyi Szent Anzelm (Aosta, 1033. – Canterbury, 1109. április 21.) itáliai bencés szerzetes, apát, a katolikus egyház filozófusa és teológusa, aki élete végén Canterbury érseki tisztét töltötte be 1093-tól 1109-ig.

Új!!: Arisztotelész és Canterburyi Szent Anzelm · Többet látni »

Carl von Linné

Carl von Linné, eredeti latinos nevén Carolus Linnaeus (Råshult, 1707. május 23. – Hammarby, 1778. január 10.) svéd természettudós, orvos és botanikus.

Új!!: Arisztotelész és Carl von Linné · Többet látni »

Carmelo Arden Quin

Carmelo Arden Quin (Uruguay, 1913. március 16. – Franciaország, 2010. szeptember 27.) képzőművész, költő, teoretikus, a MADI nemzetközi művészeti mozgalom társalapítója.

Új!!: Arisztotelész és Carmelo Arden Quin · Többet látni »

Causa sui

A causa sui latin kifejezés, jelentése: önmagának oka.

Új!!: Arisztotelész és Causa sui · Többet látni »

Chartres-i Theodorich

Chartres-i Theodorich, (1085 körül – 1155 előtt) latin nyelven író középkori francia filozófus, teológus.

Új!!: Arisztotelész és Chartres-i Theodorich · Többet látni »

Christian von Ehrenfels

Christian von Ehrenfels (Maria Christian Julius Leopold Freiherr von Ehrenfels) (Rodaun, Bécs mellett, 1859. június 20. – Lichtenau im Waldviertel, Alsó-Ausztria, 1932. szeptember 8.) osztrák filozófus, a gestaltpszichológia egyik alapítója és előfutára.

Új!!: Arisztotelész és Christian von Ehrenfels · Többet látni »

Christopher Plummer

Christopher Plummer (Toronto, Ontario, 1929. december 13. – Weston, Connecticut, USA, 2021. február 5.) Oscar-, BAFTA-, Emmy- és Golden Globe-díjas kanadai színész.

Új!!: Arisztotelész és Christopher Plummer · Többet látni »

Cinikusok

Diogenész Jean-Léon Gérôme festményén A cinikusok egy ókori görög filozófiai iskolát alkottak, amelyet Szókratész egyik legjelentősebb tanítványa, Antiszthenész alapított az i. e. 4. században.

Új!!: Arisztotelész és Cinikusok · Többet látni »

Cornelius Jansen

Cornelius Jansen (Jansenius; Acquoy, 1585, október 28. – Ypres, 1638. május 6.) németalföldi teológus.

Új!!: Arisztotelész és Cornelius Jansen · Többet látni »

Cornwalli Richárd Rufus

Cornwalli Richárd Rufus, azaz Cornwalli Vörös Richárd, (? – 1260 körül) középkori angol filozófus.

Új!!: Arisztotelész és Cornwalli Richárd Rufus · Többet látni »

Cremonai Gellért

Cremonai Gellért, (Cremona, 1114 körül – Toledo, 1187) középkori műfordító.

Új!!: Arisztotelész és Cremonai Gellért · Többet látni »

Csillagászat

A Hubble űrtávcső A csillagászat vagy latinosan asztronómia az emberiség egyik legrégebbi tudományága.

Új!!: Arisztotelész és Csillagászat · Többet látni »

Daniel Sennert

Daniel Sennert (Breslau, 1572. november 25. – Wittenberg 1637. július 21.) német kémikus, orvos, alkimista, egyetemi oktató.

Új!!: Arisztotelész és Daniel Sennert · Többet látni »

Dante Alighieri

tortonai Cesare Saccaggi festőművész Dante Alighieri, eredetileg Durante Alighieri, gyakran csak Dante (Firenze, 1265. május második fele – Ravenna, 1321. szeptember 14.) itáliai költő, filozófus, az olasz és a világirodalom nagy klasszikusa.

Új!!: Arisztotelész és Dante Alighieri · Többet látni »

Dante Pokla

Az ''Isteni színjáték'' első éneke Dante Pokla, az Inferno, Dante Alighieri száz énekből álló Isteni színjáték című elbeszélő költeményének első színtere.

Új!!: Arisztotelész és Dante Pokla · Többet látni »

Daru (emelőgép)

Könnyű futódaru A daru terhek emelésére és kisebb távolságra szállítására szolgáló emelőgép.

Új!!: Arisztotelész és Daru (emelőgép) · Többet látni »

Déloszi Szövetség

A Déloszi Szövetség a peloponnészoszi háború kitörése előtt (i. e. 431) Az i. e. 478-ban alapított Déloszi Szövetség 173 görög városállam társulása, koinonja volt.

Új!!: Arisztotelész és Déloszi Szövetség · Többet látni »

Démétriosz (peripatetikus filozófus)

Phaléroni Démétriosz, görögösen Démétriosz Phalériosz, (i. e. 360 körül – i. e. 282) athéni szónok, államférfi és peripatetikus filozófus, Arisztotelész és Theophrasztosz tanítványa, az alexandriai könyvtár első vezető könyvtárosa.

Új!!: Arisztotelész és Démétriosz (peripatetikus filozófus) · Többet látni »

Démokritosz

Démokritosz (görög betűkkel: Δημόκριτος), (Abdéra, I. e. 470 és I. e. 460 között – Abdéra, I. e. 370 körül), ókori görög atomista filozófus, az antik materializmus kiemelkedő képviselője.

Új!!: Arisztotelész és Démokritosz · Többet látni »

Démophilosz (egyértelműsítő lap)

Több Démophilosz nevű ókori személyt is ismerünk.

Új!!: Arisztotelész és Démophilosz (egyértelműsítő lap) · Többet látni »

Definíció

Definíciónak nevezzük általában egy fogalomnak vagy egy jel (például egy nyelvi kifejezés) jelentésének meghatározását.

Új!!: Arisztotelész és Definíció · Többet látni »

Deizmus

David Hume A deizmus egy olyan istenre vonatkozó felfogás, vagy természetes vallási rendszer, amelynek képviselői hisznek ugyan egy legfelsőbb lényben, mint személyesen létező valóságban, és feltételezik, hogy a világot a természeti törvényekkel együtt ő teremtette, de tagadják, hogy ezen túlmenően együttműködne vagy beavatkozna a teremtésbe, és főképpen tagadják a keresztény értelemben vett természetfeletti kinyilatkoztatást.

Új!!: Arisztotelész és Deizmus · Többet látni »

Demokrácia (politikai rendszer)

A demokrácia egy szabad társadalom jelentős számú, szavazati joggal rendelkező tagjainak hatalmából eredő politikai rendszer, egy közös területen, ahol hatalmi fékekkel és ellensúlyokkal biztosítják a társadalom jól szabályozott működését, mint például a közhatalom gyakorlóinak kizárólagos hatalomra törésének a megakadályozását, a társadalmi igazságosságot és a jóléti társadalom megvalósulását.

Új!!: Arisztotelész és Demokrácia (politikai rendszer) · Többet látni »

Demokráciaelméletek

A demokrácia fogalma a történelem folyamán sokat változott.

Új!!: Arisztotelész és Demokráciaelméletek · Többet látni »

Desztilláció

A desztilláció vagy lepárlás egyrészt egy régóta használt laboratóriumi technika, másrészt a vegyipar folyadékelegyeinek leggyakrabban használt elválasztási művelete.

Új!!: Arisztotelész és Desztilláció · Többet látni »

Determinizmus

A determinizmus a jelenségek egyetemes oksági meghatározottságát állító filozófiai nézet.

Új!!: Arisztotelész és Determinizmus · Többet látni »

Dexipposz (filozófus)

Dexipposz (4. század) görög filozófus.

Új!!: Arisztotelész és Dexipposz (filozófus) · Többet látni »

Diairetikus módszer

A horgászat besorolása Platón ''A szofista'' című művében A diairetikus módszer (ógörögül: διαίρεσις) egy a filozófiában használt kifejezés a felosztás és osztályozás módszerére melyet Platón vezetett be A szofista című dialógusában.

Új!!: Arisztotelész és Diairetikus módszer · Többet látni »

Dialektika

A dialektika eredetileg a vitatkozás művészete az ókori görögöknél, a hét szabad művészet egyike.

Új!!: Arisztotelész és Dialektika · Többet látni »

Dialektikus logika

A dialektikus logika a marxista dialektikus és történelmi materializmus gondolkodás-módszertani elmélete, mely szoros kapcsolatban áll más természet- és társadalomtudományi szakágazatokkal.

Új!!: Arisztotelész és Dialektikus logika · Többet látni »

Diász

A diász vagy diád a görög δυάς (ejtsd: diász, jelentése: "kettősség, másféleség"), szóból eredeztethető, mely a monász mellett az egyik első princípium.

Új!!: Arisztotelész és Diász · Többet látni »

Diktatúra

400x400pxA diktatúra vagy parancsuralom, önkényuralom olyan kormányzási forma, ahol egyetlen vezető személy (''diktátor'') vagy csoport (pl. párt, junta, család) minden hatalmat abszolút módon gyakorol, anélkül, hogy bármilyen törvény vagy intézmény korlátozná ebben.

Új!!: Arisztotelész és Diktatúra · Többet látni »

Dinánti Dávid

Dinánti Dávid (1160 körül – 1217 körül) középkori németalföldi panteista filozófus.

Új!!: Arisztotelész és Dinánti Dávid · Többet látni »

Diodórosz (filozófus)

Diodórosz (i. e. 2. század) görög filozófus Türoszból származott, Kritolaosz tanítványa volt.

Új!!: Arisztotelész és Diodórosz (filozófus) · Többet látni »

Diogenész Laertiosz

Diogenész Laertiosz műve 1594-es római kiadásának címlapja Diogenész Laertiosz, (Laerté, Kilikia, 180 körül – ?, 240 körül) görög történetíró; nevét mint az ókori görög filozófusok életrajzainak megírójáét ismerik.

Új!!: Arisztotelész és Diogenész Laertiosz · Többet látni »

Dionüsziosz Halikarnasszeusz (szónok)

Dionüsziosz Halikarnasszeusz, magyarosan Halikarnasszoszi Dionüsziosz, (Halikarnasszosz, i. e. 54 körül – Róma, i. e. 8 körül) ókori görög szónok és történetíró.

Új!!: Arisztotelész és Dionüsziosz Halikarnasszeusz (szónok) · Többet látni »

Diszjunktív szillogizmus

Arisztotelész nyomán szillogizmusnak olyan következtetést nevezünk, melyben egy kijelentés (konklúzió) két másikból (két premisszából) következik.

Új!!: Arisztotelész és Diszjunktív szillogizmus · Többet látni »

Dithürambosz

A dithürambosz (ógörög διθύραμβος) (latinosan ditirambus) Dionüszosz egyik epitheton ornansa, de elsősorban az istenség tiszteletére előadott kardaltípus, az ókori görög költészet és zene egy műfaja.

Új!!: Arisztotelész és Dithürambosz · Többet látni »

Dodekaéder

Szabályos dodekaéder A dodekaéder egy poliéder tizenkét lappal.

Új!!: Arisztotelész és Dodekaéder · Többet látni »

Drakón (athéni politikus)

Drakón (Kr. e. 7. század) Kr.

Új!!: Arisztotelész és Drakón (athéni politikus) · Többet látni »

Dramaturgia

A dramaturgia a színművészettel és a filmművészettel foglalkozó tudományág, ezek elméleti kérdéseivel, törvényszerűségeivel, a szerkezeti felépítéssel, a hatáseszközökkel foglalkozik.

Új!!: Arisztotelész és Dramaturgia · Többet látni »

Duns Scotus

Duns Scotus, nem használatos, de pontos fordítású magyar nevén Skót Duns János, 1993 óta Boldog Duns Scotus (Dunston, Northumberland, 1266 vagy 1274 – Köln, 1308. november 8.) középkori skót skolasztikus filozófus és teológus.

Új!!: Arisztotelész és Duns Scotus · Többet látni »

Durrës

Durrës (régi magyar neve: Duránc) város Albánia középső partvidéki részén, az azonos nevű Durrës kerület székhelye.

Új!!: Arisztotelész és Durrës · Többet látni »

Edesszai Theophilosz

Theophilosz (Θεόφιλος ὁ Ἐδεσσαῖος: arabul ثيوفيل بن ثوما Szíjúfíl ibn Szúma, gyakran helytelenül mint نوفيل Núfíl; Edessza, 695 – Bagdad, 785. július 16.) szír keresztény asztrológus, fordító, al-Mahdi abbászida kalifa tanácsadója.

Új!!: Arisztotelész és Edesszai Theophilosz · Többet látni »

Edmund Burke

Edmund Burke (Dublin, 1729. január 12. – Beaconsfield, 1797. július 9.) ír író, whig párti politikus, államelméleti gondolkodó, a modern brit konzervatív politika egyik megteremtője volt.

Új!!: Arisztotelész és Edmund Burke · Többet látni »

Egészségpszichológia

Egészségpszichológia „Az egészségpszichológia a pszichológia specifikus – edukációs, tudományos és gyakorlati – hozzájárulása az egészség elősegítéséhez és fenntartásához, a betegség megelőzéséhez és kezeléséhez, az egészség, betegség és a különböző működészavarok etiológiai és diagnosztikus korrelátumainak azonosításához, valamint az egészségvédelem rendszeréhez.” (Matarazzo, 1982) Az egészségpszichológia tehát a pszichológia minden olyan tevékenysége, mely az egészség, betegség és egészségvédelem bármely aspektusához kapcsolódik.

Új!!: Arisztotelész és Egészségpszichológia · Többet látni »

Egri Lajos (drámaíró)

Egri Lajos (Eger, 1888. június 4. – Los Angeles, 1967. február 7.) amerikai magyar drámaíró.

Új!!: Arisztotelész és Egri Lajos (drámaíró) · Többet látni »

Egyházatya

Nagy Szent Gergely és Szent Jeromos a szárnyakon Az egyházatya (tbsz.: святые отцы) egy megtisztelő cím bizonyos keresztény egyházakban, amelyet a keresztény ókor és a korai középkor (I. sz. vége–VIII. század) kiemelkedő egyházi teológusa kapott meg, akinek írásai különleges jelentőséggel bírtak a dogmatika létrejöttében és az egyházi kánonok kialakításában.

Új!!: Arisztotelész és Egyházatya · Többet látni »

Egyszarvú

260px Az egyszarvú vagy unikornis (lat. Unicornis, gör. monocerosz) ló alakú mitikus állat, lófeje, fehér lóteste, őzlába és oroszlánfarka van, homloka közepén egyenes, hegyes szarvval.

Új!!: Arisztotelész és Egyszarvú · Többet látni »

Eleai Zénón

Eleai Zénón, Zeno (Elea, kb. i. e. 488 – i. e. 430) ókori görög filozófus.

Új!!: Arisztotelész és Eleai Zénón · Többet látni »

Elemek

Az Elemek (eredetileg görögül Στοιχεία) Eukleidész nevezetes összefoglaló munkája a matematika elemeiről.

Új!!: Arisztotelész és Elemek · Többet látni »

Ellenföld

Philolaosz világképe Ellenfölddel. Az egyszerűsített ábráról hiányzik a Hold és a többi bolygó.Az ókori világmodellek általában a Föld körül keringőnek, bolygónak tekintették a Napot és a Holdat is. (Központi Tűz, Ellenföld, Föld, Hold, Nap, Merkúr, Vénusz, Mars, Jupiter, Szaturnusz. A csillagokon keresztül az Égi Tűz fénye látszik.) M. A. Orr: Dante and the Early Astronomers (’Dante és a korai csillagászok’) című 1913-ban megjelent műve nyomán Az Ellenföld (ógörögül: Ἀντίχθων, azaz Antikhthón; az ὰντὶ „szemben” és a χθών „föld” szavakból képzett ógörög szóösszetétel) eredetileg az ókori görög püthagoreusok világmodelljében egy feltételezett bolygó.

Új!!: Arisztotelész és Ellenföld · Többet látni »

Elmefilozófia

Az elmefilozófia a filozófia egy ága.

Új!!: Arisztotelész és Elmefilozófia · Többet látni »

Emergencia

Általános szóhasználatban a megjelenés szó valakinek a fellépésére utal, összegzi ahogy ő tartja magát, az öltözetét, mozgását, mozdulatait, beszédmódját stb.

Új!!: Arisztotelész és Emergencia · Többet látni »

Emlősök

Az emlősök (Mammalia) a gerinchúrosok törzsén (Chordata) belül a gerincesek altörzsének (Vertebrata) egyik osztályát alkotják.

Új!!: Arisztotelész és Emlősök · Többet látni »

Empedoklész

Empedoklész (görög Ἐμπεδοκλῆς, Akragasz, Szicília, kb. i. e. 495 – i. e. 435) ókori görög filozófus, orvos, vallási tanító.

Új!!: Arisztotelész és Empedoklész · Többet látni »

Empirizmus

Az empirizmus (görög εμπειρισμός az empíria szóból, jelentése: tapasztalat) a 17. században megjelenő filozófiai nézet, amely szerint az ismeretekre csak tapasztalataink segítségével tehetünk szert.

Új!!: Arisztotelész és Empirizmus · Többet látni »

Enciklopédia

A Révai nagy lexikona 21 kötetes hasonmás kiadása, 2005 (az eredeti 1911–1935) Az enciklopédiák vagy lexikonok az emberi tudás írásos, a fogalmakat valamilyen rend szerint tárgyaló gyűjteményei.

Új!!: Arisztotelész és Enciklopédia · Többet látni »

Energia

Villámlás, az energiaátadás látványos formája Az energia a fizikában a testek egy fizikai tulajdonsága, amely átalakítható különböző megjelenési formákba és átadható a testek között a négy alapvető kölcsönhatás által, de amely soha nem jöhet újonnan létre és nem semmisülhet meg.

Új!!: Arisztotelész és Energia · Többet látni »

Entiméma

Az entiméma vagy enthüméma olyan, szabadon megfogalmazott szillogizmus (három részből álló deduktív érvrendszer), amely akkor érvényes, ha egy burkolt/kimondatlan (implicit) előfeltevés (premissza) is igaz (ha nem igaz, akkor a premisszák sem vezethetnének el a következtetéshez).

Új!!: Arisztotelész és Entiméma · Többet látni »

Ephesusi Maximus

Latinosan Ephesusi Maximus, görögösen Epheszoszi Maximosz (Epheszosz, 310 körül – Epheszosz, 372) újplatonikus filozófus, gazdag család sarja.

Új!!: Arisztotelész és Ephesusi Maximus · Többet látni »

Epheszoszi Hérakleitosz

Epheszoszi Hérakleitosz (kb. Kr. e. 535 – Kr. e. 475), (görögül: Ἡράκλειτος ὁ Ἐφέσιος) az Égei-tenger partján található Epheszoszban született preszókratikus filozófus.

Új!!: Arisztotelész és Epheszoszi Hérakleitosz · Többet látni »

Epikus ciklus

Az epikus ciklus kiseposzok gyűjteménye.

Új!!: Arisztotelész és Epikus ciklus · Többet látni »

Epirusz (történeti régió)

Epirusz - egy földrajzi és történelmi régió Délkelet-Európában, amely a jelenlegi Görögország és Albánia között oszlik meg.

Új!!: Arisztotelész és Epirusz (történeti régió) · Többet látni »

Erény

Az erény olyan magatartásban mutatkozik meg, amikor az embernek módja és hajlama van a bűnre, de mégsem vétkezik.

Új!!: Arisztotelész és Erény · Többet látni »

Erő

A fizikában az erő olyan hatás, ami egy tömeggel rendelkező testet gyorsulásra vagy állapotváltoztatásra késztet.

Új!!: Arisztotelész és Erő · Többet látni »

Erkölcs

Az erkölcs fogalma alatt egy adott társadalom által régebbi tapasztalatok alapján összegyűjtött és helyesnek ítélt viselkedési szabályok összességét értjük.

Új!!: Arisztotelész és Erkölcs · Többet látni »

Esszencializmus

Az esszencializmus egy filozófiai-metafizikai álláspont, amely szerint egy tárgynak vannak lényegi és akcidentális (esetleges) tulajdonságai.

Új!!: Arisztotelész és Esszencializmus · Többet látni »

Esztétika

Az esztétika, régies magyar nevén széptan a szépség természetével foglalkozó filozófiai ág.

Új!!: Arisztotelész és Esztétika · Többet látni »

Etika (filozófia)

12 Az etika (másként erkölcsfilozófia, morálfilozófia) a gyakorlati filozófiának az az ága, amely az erkölcsi parancsok érvényességének filozófiai megalapozásával foglalkozik.

Új!!: Arisztotelész és Etika (filozófia) · Többet látni »

Etikett (viselkedéskultúra)

Az etikett a társadalmi viselkedési szabályok egy bizonyos korra és nemzeti kultúrára jellemző összessége, régebben az előkelő társadalmi érintkezés formáinak merev rendszere, történelmileg az egyes királyi udvarok viselkedési szabályainak összessége.

Új!!: Arisztotelész és Etikett (viselkedéskultúra) · Többet látni »

Euagorasz

Euagorasz (görög betűkkel: Εὐαγόρας, Kr. e. 435 – Szalamisz, Kr. e. 374) Szalamisz királya.

Új!!: Arisztotelész és Euagorasz · Többet látni »

Eudémosz

Eudémosz (Kr. e. 4. század) görög filozófus.

Új!!: Arisztotelész és Eudémosz · Többet látni »

Eumélosz (történetíró)

Eumélosz (görög Εύμηλος, latinosan Eumelus, i. e. 3. sz. első fele) görög történetíró.

Új!!: Arisztotelész és Eumélosz (történetíró) · Többet látni »

Európa történelme

Az Európa történelme cikk a kontinens múltjával foglalkozik, a neolitikus kortól napjainkig.

Új!!: Arisztotelész és Európa történelme · Többet látni »

Euthüdémosz (dialógus)

Az Euthüdémosz Platón egyik dialógusa.

Új!!: Arisztotelész és Euthüdémosz (dialógus) · Többet látni »

Euthüdémosz (filozófus)

Euthüdémosz (Híosz, I. e. 5. század – I. e. 5. század vagy I. e. 4. század) görög szofista filozófus.

Új!!: Arisztotelész és Euthüdémosz (filozófus) · Többet látni »

Faj

A biológiában a faj (species) a biológiai rendszerezés alapegységei közé tartozik, egyben taxonómiai szint.

Új!!: Arisztotelész és Faj · Többet látni »

Fatalizmus

A fatalizmus az a hit, hogy a jövő determinált, meghatározott és semmit sem tehetünk ez ellen.

Új!!: Arisztotelész és Fatalizmus · Többet látni »

Favershami Simon

Favershami Simon, (Faversham, 1260 körül – ?, 1306) középkori angol filozófus.

Új!!: Arisztotelész és Favershami Simon · Többet látni »

Fény által kiváltott tüsszentés

A fény által kiváltott tüsszentés (ACHOO-szindróma - Autosomal Dominant Compelling Helio-Ophthalmic Outbursts of Sneezing; fotikus tüsszentési reflex) a szervezet olyan, erős fényre adott válaszreakciója, mely során az egyént érő hirtelen, erős fényhatás következtében tüsszentési inger alakul ki, amely tüsszentésben teljesedik ki.

Új!!: Arisztotelész és Fény által kiváltott tüsszentés · Többet látni »

Földön kívüli élet

A Földön kívüli élet az élet olyan formája, mely nem a Földön keletkezett.

Új!!: Arisztotelész és Földön kívüli élet · Többet látni »

Förster Aurél

Förster Aurél (Budapest, 1876. július 9. – Budapest, 1962. július 7.) klasszika-filológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja (1938).

Új!!: Arisztotelész és Förster Aurél · Többet látni »

Főemlősök

A főemlősök (Primates) az emlősök (Mammalia) méhlepényes emlősök (Eutheria) alosztályának egyik rendje 183 fajjal.

Új!!: Arisztotelész és Főemlősök · Többet látni »

Fejlődéstan

A fejlődéstan vagy fejlődésbiológia a különböző élő szervezetek fejlődésével és növekedésével foglalkozó tudományág.

Új!!: Arisztotelész és Fejlődéstan · Többet látni »

Felsőoktatási könyvtár

A felsőoktatási könyvtárak a könyvtári rendszer kulcsfontosságú intézményei, elsősorban azért, mert a nemzet boldogulása szempontjából egyik legjelentősebb könyvtárhasználói réteget szolgálják: az egyetemi, főiskolai hallgatókat és oktatókat.

Új!!: Arisztotelész és Felsőoktatási könyvtár · Többet látni »

Figyelem

A figyelem (attention) az emberi tapasztalásban központi szerepet tölt be, az ingerek közötti szelektálást, az információfeldolgozást az adott helyeken, adott ingerekre irányítja.

Új!!: Arisztotelész és Figyelem · Többet látni »

Filmvígjáték

A Marx fivérek (1931) A filmvígjáték a filmek olyan kategóriája, amelyben a humor hangsúlyosan jelen van.

Új!!: Arisztotelész és Filmvígjáték · Többet látni »

Filozófia

Raffaello: ''Az athéni iskola'' (1509. Vatikán, Stanza della Segnatura) 20 neves ókori filozófus (J. W. Cook metszete, 1825) A filozófia, régebben magyarítva bölcselet a világegyetem, a természet, az élet okával és céljával, a történelemben érvényesülő rendezőelvvel, a tudás és megismerés lehetőségével, a szépség, művészet és nyelv mibenlétével, a jogi-politikai normák természetével, a cselekedetek helyes vagy helytelen mivoltával, Isten és a transzcendencia létével foglalkozó tudományág.

Új!!: Arisztotelész és Filozófia · Többet látni »

Filozófiai hermeneutika

A hermeneutika az értelmezést és megértést vizsgáló filozófiai tudományág, az erre vonatkozó elméletek összessége.

Új!!: Arisztotelész és Filozófiai hermeneutika · Többet látni »

Filozófiai naturalizmus

Ez a cikk a filozófiai naturalizmusról mint világnézetről szól.

Új!!: Arisztotelész és Filozófiai naturalizmus · Többet látni »

Filozófusok listája

Gruber József-víztározó oldalán a Gellért-hegyenhttp://www.szeretlekmagyarorszag.hu/nyolc-kulonleges-szobor/ Nyolc különleges szobor, szeretlekmagyarorszag.hu A filozófus olyan ember, aki – akár hivatásszerűen, akár másképp – foglalkozik a filozófiával.

Új!!: Arisztotelész és Filozófusok listája · Többet látni »

Fizikusok listája

Ezen a lapon a nevezetes magyar és külföldi fizikusok listája található.

Új!!: Arisztotelész és Fizikusok listája · Többet látni »

Fogalom

A fogalmak dolgok, tárgyak, személyek tulajdonságai, közöttük fennálló vélt vagy valós kapcsolatok, összefüggések (relációk).

Új!!: Arisztotelész és Fogalom · Többet látni »

Fogalomírás

„Fogalomírásomnak az élet nyelvéhez való viszonyát, úgy vélem, azzal világíthatom meg a legjobban, ha a mikroszkópnak a szemhez való viszonyával vetem össze.

Új!!: Arisztotelész és Fogalomírás · Többet látni »

Foniátria

A foniátria a fül-, orr-, gégészet egyik szakterülete, amely a hangképző szervek rendellenességeivel, betegségeivel foglalkozik.

Új!!: Arisztotelész és Foniátria · Többet látni »

Forradalom

A forradalom a fennálló társadalmi rendet, rendszert erőszakosan (ezen belül fegyveres vagy vértelen úton) megdöntő, a társadalmat gyökeresen és tartósan átalakító társadalmi mozgalom.

Új!!: Arisztotelész és Forradalom · Többet látni »

Francesco Hayez

Francesco Hayez (Velence, 1791. február 10. — Milánó, 1881. február 10.) olasz festő.

Új!!: Arisztotelész és Francesco Hayez · Többet látni »

Francesco Redi

Francesco Redi (Pisa, 1626. február 18. – Arezzo, 1697. március 1.) olasz orvos, természettudós, biológus és költő.

Új!!: Arisztotelész és Francesco Redi · Többet látni »

Francia klasszicizmus

A francia klasszicizmus szűk értelmű fogalma a 17.

Új!!: Arisztotelész és Francia klasszicizmus · Többet látni »

Francia szókincs

A francia szókincs összetételének fő jellegzetessége a latin eredetű szavak túlnyomó aránya, amelyeket a népi latinból örökölt, vagy a középkori és a klasszikus latinból vett át.

Új!!: Arisztotelész és Francia szókincs · Többet látni »

Francis Bacon (filozófus)

Francis Bacon (London, 1561. január 22. – London, 1626. április 9.) angol filozófus, államférfi.

Új!!: Arisztotelész és Francis Bacon (filozófus) · Többet látni »

Francis Willughby

Francis WillughbyNeve ismert Willoughby változatban is (Warwickshire, Middleton Hall, 1635. november 22. – Wollaton Hall, 1672. július 3.) angol ornitológus és ichthiológus.

Új!!: Arisztotelész és Francis Willughby · Többet látni »

Francisco Suárez

Francisco Suárez (Granada, 1548. január 5. – Lisszabon, 1617. szeptember 25.) spanyol filozófus és teológus, jezsuita szerzetes, a skolasztikus filozófia és a katolikus barokk bölcselet kiemelkedő egyénisége.

Új!!: Arisztotelész és Francisco Suárez · Többet látni »

Freisingi Ottó

Freisingi Ottó, (Klosterneuburg, 1114. – Morimond-i apátság, 1158. szeptember 22.) latin nyelven író középkori német krónikás, a középkor egyik leghíresebb történetírója.

Új!!: Arisztotelész és Freisingi Ottó · Többet látni »

Friedrich Nietzsche

Friedrich Nietzsche (Röcken, Német Szövetség, 1844. október 15. – Weimar, Német Birodalom, 1900. augusztus 25.) német klasszika-filológus, egyetemi tanár, filozófus.

Új!!: Arisztotelész és Friedrich Nietzsche · Többet látni »

Galileo Galilei

Galileo Galilei (Pisa, 1564. február 15. – Arcetri, 1642. január 8.) itáliai fizikus, csillagász, matematikus, természettudós.

Új!!: Arisztotelész és Galileo Galilei · Többet látni »

Gazdaságszociológia

A gazdaságszociológia ágazati vagy speciális szociológiákhoz tartozik.

Új!!: Arisztotelész és Gazdaságszociológia · Többet látni »

Gödel első nemteljességi tétele

''Gödel I. nemteljességi tételének elve''. Az aritmetikában felírható az a ☐''A'' formula, melynek jelentése: „''A'' levezethető”, és az a '''G''' Gödel-mondat, melynek jelentése: ''a'' '''G''' ''mondat (tehát saját maga) nem levezethető''. Ha az aritmetikából nem vezethető le ellentmondás ''(T'' ⊬ '''f')'', akkor sem '''G''', sem negációja (¬'''G''') nem bizonyítható, azaz '''G''' „igazságértéke” a matematika számára eldönthetetlen. Gödel első nemteljességi tétele Kurt Gödel osztrák matematikus matematikai logika és a metamatematika nagy jelentőségű tétele, mely (a Gödel második nemteljességi tételével együtt) destruktív hatást gyakorolt a matematika formális nyelvekre építő megalapozási kísérleteire.

Új!!: Arisztotelész és Gödel első nemteljességi tétele · Többet látni »

Görög atomizmus

A görög atomista filozófusok (Leukipposz, Démokritosz és Epikurosz), annak kísérletére, hogy feloldják a parmenidészi elmélet, a csak az Egy létező okozta problémákat, nevezetesen a keletkezés-pusztulás, a mozgás és a létezők sokféleségének a problémáját, azt állították, hogy a létező végtelen sokaságú parányi, és épp ezért az érzékszervek által fel nem fogható részecskékből, atomokból épül fel.

Új!!: Arisztotelész és Görög atomizmus · Többet látni »

Gümnaszion

A kószi gümnaszion Gümnaszion (ógörögül γυμνάσιον, a gümnósz γυμνός szóból származik, melynek jelentése meztelen), az ókori Görögországban a sporttevékenységek helye, atléták edzőhelye volt.

Új!!: Arisztotelész és Gümnaszion · Többet látni »

Georg Wilhelm Friedrich Hegel

Georg Wilhelm Friedrich Hegel (Stuttgart, 1770. augusztus 27. – Berlin, 1831. november 14.) német filozófus, egyetemi tanár; a klasszikus német filozófia és a német idealizmus legnagyobb és legjelentősebb képviselője.

Új!!: Arisztotelész és Georg Wilhelm Friedrich Hegel · Többet látni »

George Henry Lewes

George Henry Lewes (London, 1817. április 17. – London, 1878. november 30.) angol filozófiai író.

Új!!: Arisztotelész és George Henry Lewes · Többet látni »

Georges Cuvier

Jean Léopold Nicolas Frédéric Cuvier,Található olyan forrás, amely feltünteti születési neveként a Johann Leopold Nicolaus Friedrich Küfer formát.

Új!!: Arisztotelész és Georges Cuvier · Többet látni »

Gersonidész

Lévi ben Gerson (magyarosan Gersonidész), rövidített nevén RaLBaG (Rabbi Levi Ben Gerson), (Bagnols-sur-Cèze, 1288 – Perpignan, 1344. április 28.) Maimonidész után a legnagyobbnak tartott középkori zsidó vallásfilozófus.

Új!!: Arisztotelész és Gersonidész · Többet látni »

Gimnázium

A gimnázium (egyes országokban líceum) olyan, középfokú oktatási intézménytípus, mely általános képzést nyújt, és a képzés érettségi vizsgával zárul.

Új!!: Arisztotelész és Gimnázium · Többet látni »

Giordano Bruno

Giordano Bruno (kiejtése, kiejtése), (Nola, 1548 – Róma, 1600. február 17.) itáliai domonkos szerzetes, filozófus, csillagász, matematikus, költő és hermetikus okkultista; a késő reneszánsz egyik kiemelkedő alakja.

Új!!: Arisztotelész és Giordano Bruno · Többet látni »

Giovanni Pico della Mirandola

Pico della Mirandola (ismeretlen festő műve, Uffizi) Giovanni Pico dei conti della Mirandola e della Concordia (1463. február 24. – 1494. november 17.) itáliai reneszánsz humanista gondolkodó, filozófus, aki arról lett híres, hogy 1486-ban, 23 évesen Rómába hívta kora itáliai tudósait, hogy vitára bocsássa azt a 900 tételt, melyet a vallás, a filozófia, a természetfilozófia és a mágia témakörében összegyűjtött.

Új!!: Arisztotelész és Giovanni Pico della Mirandola · Többet látni »

Gisbertus Gulielmus ab Isendoorn

Gisbertus Gulielmus ab Isendoorn vagy holland nevén Gijsbrecht Wilhelm van Isendoorn (Ede, 1601. december 3. – Harderwijk, 1657. április 30.) holland filozófus.

Új!!: Arisztotelész és Gisbertus Gulielmus ab Isendoorn · Többet látni »

Gottfried Wilhelm Leibniz

Gottfried Wilhelm Leibniz (Lipcse, 1646. július 1. – Hannover, 1716. november 14.) német polihisztor: jogász, diplomata, történész, matematikus, fizikus és filozófus.

Új!!: Arisztotelész és Gottfried Wilhelm Leibniz · Többet látni »

Gottlob Frege

Friedrich Ludwig Gottlob Frege (Wismar, Mecklenburg-Schwerin, 1848. november 8. – Bad Kleinen, 1925. július 26.) német matematikus, logikatudós, filozófus, a modern matematikai logika és analitikus filozófia megalapítója, művelője.

Új!!: Arisztotelész és Gottlob Frege · Többet látni »

Guarino Veronese

Guarino Veronese vagy Guarino da Verona (továbbá: Guarino Guarini; Guarino Guarini da Verona) írói név, családneve: Giovanni Battista Guarino (Verona, 1374 – Ferrara, 1460. december 4.) olasz humanista tanár, filológus, költő, műfordító.

Új!!: Arisztotelész és Guarino Veronese · Többet látni »

Győzedelmes argumentum

A győzedelmes argumentum (kürieuón logosz) a megarai iskolához tartozó Diodórosz Kronosz érve, melyben három kijelentés ellentmondásosságának bizonyításával cáfolja azt az arisztotelészi tézist, mely szerint az is lehetséges, ami sohasem valósul meg.

Új!!: Arisztotelész és Győzedelmes argumentum · Többet látni »

Haberern Jonatán

Haberern Jonatán (Felka, 1818. január 17. – Budapest, 1880. április 8.) teológiai és filozófiai író, egy ideig a Budapesti Református Teológiai Akadémia, majd a Pesti Egyetem tanára, az MTA tagja, Arisztotelész műveinek fordítója.

Új!!: Arisztotelész és Haberern Jonatán · Többet látni »

Hajítógép

Egy bonyolult szerkezetű középkori '''hajítógép''', az úgynevezett torbocsil francia ''trébuchet'' A hajítógép avagy katapult mechanikus szerkezet, állványra helyezett hideglőfegyverfajta.

Új!!: Arisztotelész és Hajítógép · Többet látni »

Haladás (történelem)

A haladás (gyakran használt latin kifejezéssel progresszió) fogalma a filozófiában, társadalomban, történelemben, politikában, a tudományokban és a gazdaságban lényeges javulást jelent a korábbi állapotokhoz képest.

Új!!: Arisztotelész és Haladás (történelem) · Többet látni »

Halasy-Nagy József

Halasy-Nagy József, születési nevén Nagy József (Ercsi, 1885. május 2. – Hajdúszoboszló, 1976. május 6.) magyar filozófus, filozófiatörténész, műfordító, egyetemi tanár, dékán, a pécsi Erzsébet Tudományegyetem rektora.

Új!!: Arisztotelész és Halasy-Nagy József · Többet látni »

Halesi Sándor

Halesi Sándor, (Hales, 1183 körül – Párizs, 1245. augusztus 21.) középkori angol skolasztikus teológus, ferences szerzetes.

Új!!: Arisztotelész és Halesi Sándor · Többet látni »

Hatalom

A hatalom azt a képességet vagy erőt jelenti, amely alapján valaki vagy valami akaratát vagy szándékát másra, másokra rá tudja testálni.

Új!!: Arisztotelész és Hatalom · Többet látni »

Hászdái ben Júda Kreszkasz

Hászdái ben Júda Kreszkasz, (Barcelona, 1340 körül – Zaragoza, 1410/1411) középkori zsidó filozófus.

Új!!: Arisztotelész és Hászdái ben Júda Kreszkasz · Többet látni »

Házi galamb

A házi galamb vagy röviden galamb (Columba livia domestica) a galambfélék (Columbidae) családjába tartozó szirti galamb (Columba livia) háziasított változata.

Új!!: Arisztotelész és Házi galamb · Többet látni »

Házi kecske

A házi kecske (Capra aegagrus hircus) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és a kecskeformák (Caprinae) alcsaládjába tartozó vadkecske (Capra aegagrus) egyik alfaja; bár egyes rendszerezők önálló fajnak tekintik Capra hircus név alatt.

Új!!: Arisztotelész és Házi kecske · Többet látni »

Hérakleidész Lembosz

Hérakleidész Lembosz (Ἡρακλείδης Λέμβος) filozófiai író, történetíró, diplomata volt az i. e. 2. században.

Új!!: Arisztotelész és Hérakleidész Lembosz · Többet látni »

Hét főbűn

A hét főbűn, más néven a hét kardinális bűn az emberi bűnök csoportosítása és osztályozása a keresztény hamartiológiában, illetve a katolikus egyház erkölcsi tanítása szerint.

Új!!: Arisztotelész és Hét főbűn · Többet látni »

Híres személyek epitheton ornansai

Híres személyek állandósult, díszítő jelzői, azaz epitheton ornansai (ábécésorrendben, névelőket figyelmen kívül hagyva).

Új!!: Arisztotelész és Híres személyek epitheton ornansai · Többet látni »

Hüpokeimenon

A hüpokeimenon ókori görög filozófiai fogalom.

Új!!: Arisztotelész és Hüpokeimenon · Többet látni »

Hellenisztikus filozófia

Hellenizmusnak nevezzük a görög történelem azon szakaszát, amely Nagy Sándor hódításaitól (i. e. 336–323) a Római Birodalom kiépüléséig tartott (i. e. 30).

Új!!: Arisztotelész és Hellenisztikus filozófia · Többet látni »

Hellenizmus

III. Alexandrosz makedón király birodalmának legnagyobb kiterjedése A hellenizmus vagy hellenisztikus korszak rendkívül összetett fogalom, melynek értelme és használata az idők folyamán sokszor változott.

Új!!: Arisztotelész és Hellenizmus · Többet látni »

Heller Ágnes

Heller Ágnes (Budapest, 1929. május 12. – Balatonalmádi, 2019. július 19.) Széchenyi-díjas magyar filozófus, esztéta, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

Új!!: Arisztotelész és Heller Ágnes · Többet látni »

Hendrik Bate

Hendrik Bate, vagy Mecheleni Henrik, (Mechelen, 1246. március 24. – ?, 1317) középkori németalföldi filozófus.

Új!!: Arisztotelész és Hendrik Bate · Többet látni »

Hermarkhosz

Hermarkhosz Hermarkhosz (i. e. 4. század vége – i. e. 3. század eleje) görög filozófus.

Új!!: Arisztotelész és Hermarkhosz · Többet látni »

Hermeiasz (uralkodó)

Hermeiasz (sokszor „atarneuszi Hermeiasz”, latinosan Hermiász); Kr.

Új!!: Arisztotelész és Hermeiasz (uralkodó) · Többet látni »

Hermeneutika (Arisztotelész)

A Hermeneutika, régiesebb, de a hagyomány alapján ma is használt írással Herméneutika Arisztotelész antik görög peripatetikus filozófus fennmaradt logikai művei gyűjteményének, az Organonnak egyik része.

Új!!: Arisztotelész és Hermeneutika (Arisztotelész) · Többet látni »

Hertul fia Miklós

Hertul fia Miklós (1320 k.–1385 k.) avagy Meggyesi Miklós, Nagy Lajos király udvari festője, címerfestő és talán herold (cymerarius), Hertul mester fia.

Új!!: Arisztotelész és Hertul fia Miklós · Többet látni »

Hipnagógia

A hipnagógia az ébrenlétből az alvásba való átmenet állapota, amikor az elme még keresi a racionális magyarázatot a különféle érzéki benyomásokra.

Új!!: Arisztotelész és Hipnagógia · Többet látni »

Hipparkhia

Hipparkhia, (i. e. 346 körül – i. e. 280 körül) a cinikusok iskolájához tartozó görög filozófusnő volt az i. e. 3. században.

Új!!: Arisztotelész és Hipparkhia · Többet látni »

Hipparkhosz meggyilkolása

Hipparkhosz meggyilkolása személyes természetű okokból elkövetett, később politikai felhangokat kapó merénylet volt I. e. 514-ben Athénban.

Új!!: Arisztotelész és Hipparkhosz meggyilkolása · Többet látni »

Hippokratész

Kószi Hippokratész, (Kosz, Kr. e. 460 – Larissza, Kr. e. 377 körül) ókori görög orvos, a kószi orvosi iskola vezetője, természettudományos író, antropológus.

Új!!: Arisztotelész és Hippokratész · Többet látni »

Hivatás

A lantkészítő 'Der Lautenmacher', ''Eygentliche Beschreibung Aller Stände...'' Hans Sachs: Mesterségek könyve,http://www.vam.ac.uk/content/articles/t/the-book-of-trades-das-standebuch/ he Book of Trades (Das Ständebuch), vam.ac.uk (1568) A hivatás fogalmának többféle értelmezése, így világi és egyházi értelmezése is lehetséges.

Új!!: Arisztotelész és Hivatás · Többet látni »

Hold

A Hold a Föld egyetlen holdja, a Naprendszer egyik óriásholdja.

Új!!: Arisztotelész és Hold · Többet látni »

Holdillúzió

Van Gogh: ''Csillagos éj'' A holdillúzió optikai csalódás, melynek során a horizonton lévő Holdat nagyobbnak látjuk, mint amikor a zeniten, magasan az égbolton van.

Új!!: Arisztotelész és Holdillúzió · Többet látni »

Homoiosz

A homoiosz (Gör. ὅμοιοι, a megszokott fordítással ellentétben nem "egyenlők", hanem "hasonlók", tehát hasonló jogokkal rendelkezők) volt az ókori Spárta politésze, azaz teljes jogú polgára.

Új!!: Arisztotelész és Homoiosz · Többet látni »

Homonímia

A homonímia („hason(ló)nevűség”, „azonosalakúság”) két szó – esetleg egyéb nyelvi elem, például szókapcsolat – közötti véletlen egybeesés, amikor írásképük (és többnyire hangalakjuk is) azonos, de a jelentésük különbözik.

Új!!: Arisztotelész és Homonímia · Többet látni »

Humanizmus

Michelangelo Buonarroti: Ádám teremtése (freskórészlet) A humanizmus az érett európai középkor egyik nagy hatású filozófiai irányzata, egyben a reneszánsz korstílus eszmei háttere volt.

Új!!: Arisztotelész és Humanizmus · Többet látni »

Humor

Vicces arcok vicces fázisképei (J. Stuart Blackton) amerikai animáció, némafilm, rövidfilm, vígjáték (részlet)https://archive.org/details/Humorous_Phases_of_Funny_Faces_1906 Humorous Phases of Funny Faces by J. Stuart Blackton A humor és a nevetés az emberi élet fontos része.

Új!!: Arisztotelész és Humor · Többet látni »

Hunajn ibn Iszhák al-Ibádi

Az emberi szem Hunajn ibn Iszhák szerint (a kézirat 1200 körül készült) Abu Zajd Hunajn ibn Iszhák al-Ibádi (arab betűkkel أبو زيد حنين بن إسحاق العبادي, tudományos átiratban Abū Zayd Ḥunayn ibn Isḥāq al-ʿIbādī), hagyományos latin nevén Johannitius (al-Híra, 808 – Szamarra, 873) nesztoriánus keresztény vallású arab orvos, orvostudományi író és fordító, a 9. századi fordítómozgalom meghatározó alakja volt.

Új!!: Arisztotelész és Hunajn ibn Iszhák al-Ibádi · Többet látni »

I. Arkhelaosz makedón király

Arkhelaosz makedón király (kb. i. e. 414/411 – 400/399), korának híres műpártolója volt, udvarában a kor legjelentősebb görög művésze megfordultak, illetve száműzetésüket nála töltötték.

Új!!: Arisztotelész és I. Arkhelaosz makedón király · Többet látni »

I. e. 1. évezred

Nagy Sándor leírása Dareioszról; a görög ábécé betűi; vaskori munkások; Julius Caesar.

Új!!: Arisztotelész és I. e. 1. évezred · Többet látni »

I. e. 322

Nincs leírás.

Új!!: Arisztotelész és I. e. 322 · Többet látni »

I. e. 323

Nincs leírás.

Új!!: Arisztotelész és I. e. 323 · Többet látni »

I. e. 327

Nincs leírás.

Új!!: Arisztotelész és I. e. 327 · Többet látni »

I. e. 335

Nincs leírás.

Új!!: Arisztotelész és I. e. 335 · Többet látni »

I. e. 342

Nincs leírás.

Új!!: Arisztotelész és I. e. 342 · Többet látni »

I. e. 344

Nincs leírás.

Új!!: Arisztotelész és I. e. 344 · Többet látni »

I. e. 347

Nincs leírás.

Új!!: Arisztotelész és I. e. 347 · Többet látni »

I. e. 367

Nincs leírás.

Új!!: Arisztotelész és I. e. 367 · Többet látni »

I. e. 371

Nincs leírás.

Új!!: Arisztotelész és I. e. 371 · Többet látni »

I. e. 380-as évek

Évszázadok: i. e. 5. század – i. e. 4. század – i. e. 3. század Évtizedek: i. e. 430-as évek – i. e. 420-as évek – i. e. 410-es évek – i. e. 400-as évek – i. e. 390-es évek – i. e. 380-as évek – i. e. 370-es évek – i. e. 360-as évek – i. e. 350-es évek – i. e. 340-es évek – i. e. 330-as évek Évek: i. e. 389 – i. e. 388 – i. e. 387 – i. e. 386 – i. e. 385 – i. e. 384 – i. e. 383 – i. e. 382 – i. e. 381 – i. e. 380.

Új!!: Arisztotelész és I. e. 380-as évek · Többet látni »

I. e. 384

Nincs leírás.

Új!!: Arisztotelész és I. e. 384 · Többet látni »

I. e. 4. század

A világ i. e. 323 körül, Nagy Sándor halála idején (angol nyelvű).

Új!!: Arisztotelész és I. e. 4. század · Többet látni »

I. e. 655

Nincs leírás.

Új!!: Arisztotelész és I. e. 655 · Többet látni »

Ióannész Philoponosz

Ióannész Philoponosz (Ἰωάννης ὁ Φιλόπονος, Joánisz ó Filóponosz, latinosan Johannes Philoponos, 490 körül – 570 körül) kora középkori bizánci nyelvtudós és apologetikus keresztény teozófus.

Új!!: Arisztotelész és Ióannész Philoponosz · Többet látni »

Ichthiológia

Fig.1: Cyprinus Biponctatus, 2. Cyprinus. Gobio, 3. Cyprinus. Amarus, 4. Cyprinus. Alburnus, 5. Cyprinus. Phoxinus, halismereti mű illusztrációja (1796) Az ichthiológia vagy halismeret az állattan (zoológia) halakkal foglalkozó tudományága.

Új!!: Arisztotelész és Ichthiológia · Többet látni »

Időjárás

Az időjárás legjellemzőbb tulajdonsága a változékonyság Tornádó víztölcsére Hurrikán függőleges metszete a légáramlatokkal Időjárásnak nevezzük egy bolygót a világűrtől elválasztó atmoszféra valamely helyen és rövidebb időszakban jellemző fizikai paramétereit, azok kialakulását és egymásba átalakulását.

Új!!: Arisztotelész és Időjárás · Többet látni »

Idealizmus

Konfuciusz Platón Hegel Az idealizmus a léttel szemben a tudat elsőbbségét hirdető filozófiai irányzat.

Új!!: Arisztotelész és Idealizmus · Többet látni »

Igazság (filozófia)

Antonio Canova: Iustitia (1792) – Milánó, Piazza Scala Képtár Az igazság a valóság ellenőrizhető tényei, és az erről szóló állítások megfelelése egymásnak.

Új!!: Arisztotelész és Igazság (filozófia) · Többet látni »

II. Arszinoé

II.

Új!!: Arisztotelész és II. Arszinoé · Többet látni »

II. Jenádiosz konstantinápolyi pátriárka

II.

Új!!: Arisztotelész és II. Jenádiosz konstantinápolyi pátriárka · Többet látni »

II. Philipposz makedón király

II. Philipposz, magyarosan II. Fülöp, (Pella, i. e. 382 – Aigai, i. e. 336 októbere) Makedónia királya, i. e. 355-től 336-ig uralkodott. Hét házasságából hat gyermeke született, egyikük Alexandrosz követte a trónon. Philipposz Makedóniában született III. Amüntasz makedón király fiaként, de fiatal kora miatt nem ő volt a korona fő várományosa. A trónra bátyja, II. Alexandrosz került, aki – egy békeszerződés értelmében – i. e. 368-ban Thébaiba küldte, ahol túszként tartózkodott, egészen i. e. 365-ig. Itt görög nevelésben részesült és a görög hadi szokásokkal is megismerkedett (többek között itt sajátította el a ferde phalanx alkalmazását). I. e. 368-ban meggyilkolták II. Alexandroszt, és helyére III. Perdikkasz, a másik báty lépett. Az új uralkodó i. e. 365-ben visszahozatta öccsét Makedóniába. Ekkor az országot délről a görög városok terjeszkedése fenyegette, és a trák hódítók is jelentős makedón területeket vontak ellenőrzésük alá. Miután a harcokban III. Perdikkasz elesett (i. e. 359), átmenetileg gyámság alá került, de a hadsereg görög mintára való átszervezését elkezdhette. i. e. 355-ben került a trónra, és hozzálátott hatalmának megerősítéséhez. Új, modern, jól felszerelt hadsereget szervezett a görög phalanx hadviselés alapján. 8000 fős hadseregével sikert sikerre halmozva visszaszorította az illíriai hódítókat, visszafoglalta Makedónia megszállt területeit és gyarapította országa területét. A több évig elhúzódó hadjáratok során rátette kezét Illíriára, Trákiára és Paióniára is. Komoly pénzügyi reformja és a trák aranybányák biztosították az anyagi forrásokat a katonai expedícióihoz. Philipposz mégsem hódításaira, hanem diplomáciai sikereire volt a legbüszkébb. Görög riválisait gyakran kijátszotta egymás ellen, és a makedón érdekeket szem előtt tartva hol az egyik, hol a másik oldalon nyújtott katonai támogatást. Hamarosan a görög területek északi része is makedón fennhatóság alá került. A háborúk során felvirágzott Makedónia gazdasága és kereskedelme. II. Philipposz birodalma i. e. 336-ban I. e. 356-ban született meg fia, Alexandrosz, akit kemény fizikai és szellemi neveltetésben részesített, néhány évig a világ akkori leghíresebb tudósa, Arisztotelész volt a tanára. II. Philiphosz mellett az ifjú herceg már korán elsajátíthatta az uralkodást és a hadsereg irányítását. A görögök, hogy csökkentsék a makedónok befolyását, egyesítették erőiket és fellázadtak Philipposz uralma ellen. Az i. e. 338-ban megvívott khairóneiai sorsdöntő ütközetben azonban Philipphosz fényes győzelmet aratott a görög seregeken. Ebben az ütközetben a 18 éves Alexandrosz vezette a balszárnyon a lovassági támadást, szétzúzva a thébai szent csapatot, a kor egyik legütőképesebb elit alakulatát, jelentős segítséget nyújtva ezzel atyjának. A győzelmet követően II. Philipphosz szövetségbe kényszerítette a görög államokat, amelynek vezérül saját magát választotta meg. Miután ez megtörtént, minden figyelmét Perzsia felé fordította, mert a görögök veszélyeztetettségük megoldását a perzsa birodalom meghódításában látták, és az i. e. 490-ben megindított perzsa inváziókat is meg akarták bosszulni a gyengélkedő perzsák ellen. II. Philipposz vezetésével az i. e. 338-ban, Korinthoszban megtartott összgörög kongresszuson megalakult a Korinthoszi Szövetség. I. e. 337-ben egy hadsereget is küldött Parmenion vezetésével, hogy átkeljenek Kis-Ázsiába, előkészítve a nagy hadjáratot. A királynak azonban már nem volt lehetősége valóra váltani az álmát, mert i. e. 336-ban a tiszteletére rendezett ünnepélyen a saját testőre, Pauszaniasz meggyilkolta. A trónon kivételes képességű fia, III. Alexandrosz követte, aki seregével átkelt a Hellészpontoszon és hosszú évekig tartó katonai hadjárata során megdöntötte III. Dareiosz perzsa király hatalmát.

Új!!: Arisztotelész és II. Philipposz makedón király · Többet látni »

III. Alexandrosz makedón király

ezüstdrakhmán III. Alexandrosz, magyarosan III. Sándor, Nagy Sándor (ógörögül:, ejtsd: alexandrosz ho megasz, perzsául: Szikandar vagy Iszkander;; Pella, i. e. 356. július 20. és július 30. között – Babilon, i. e. 323. június 10.) előbb Makedónia királya, majd Egyiptom fáraója és Perzsia nagykirálya. Az általános vélekedés szerint kiváló hadvezér volt; atyja, II. Philipposz nyomdokain haladva hatalmát a Peloponnészosztól az indiai szubkontinensig terjesztette ki, elfoglalva a görögök által akkor ismert világ nagy részét. Rövid, de eredményes uralkodása a klasszikus ókori történelem és kultúra egy új korszakának, a hellenizmusnak a kezdetét jelentette. Alexandrosz volt Napóleon koráig az európaiak számára a világtörténelem leghíresebb hadvezére, de ismertsége ma is nagyon nagy, s a hadvezetés második legnagyobb ikonja. Alexandroszról a mai Észak-Macedóniában sajátos kép él. A délszláv macedónok magukat előszeretettel azonosítják az ő makedón népével. Ez nem felel meg a valóságnak, mert az igazi makedónok a görögökkel rokon népcsoport volt, a mostani macedón nép, amely ugyan nyelvében makedoncinak mondja magát, de nyelvileg és más szempontok miatt a bolgárokhoz áll közel, nem leszármazottja az ókori makedónoknak. Görögország és (a mostanra már) Észak-Macedónia között emiatt már többször pattanásig feszültek az ellentétek.

Új!!: Arisztotelész és III. Alexandrosz makedón király · Többet látni »

Individuum

Az individuumokon, más szóval egyéneken, térben és időben behatárolható, egy biológiai vagy társadalmi csoporttól jól elkülöníthető személyeket értünk.

Új!!: Arisztotelész és Individuum · Többet látni »

Ingheni Marsilius

Ingheni Marsilius, (Nijmegen közelében, 1340 körül – Heidelberg, 1396. augusztus 20.) középkori német származású, de élete egy részében Franciaországban működő filozófus és teológus.

Új!!: Arisztotelész és Ingheni Marsilius · Többet látni »

Intuíció

Az intuíció azon folyamat vagy megismerés megnevezése, mely során az információszerzés nem gondolkodási és következtetési folyamatok során történik.

Új!!: Arisztotelész és Intuíció · Többet látni »

Irónia

Az irónia olyan közlésmód, amelyet nem szabad szó szerint értenünk.

Új!!: Arisztotelész és Irónia · Többet látni »

Irodalom

Benczúr Gyula: Olvasó nő az erdőben (1875) Az irodalom, régiesen literatúra az emberiség szellemi munkásságának az a területe, amely maradandó nyelvi alkotások (rendszerint írásba foglalt nyelvi termékek) létrehozásában jelenik meg, illetve ilyen nyelvi alkotások bizonyos egésze is.

Új!!: Arisztotelész és Irodalom · Többet látni »

Isaac Newton

Sir Isaac Newton angol fizikus, matematikus, csillagász, filozófus és alkimista; az újkori történelem egyik kiemelkedő tudósa.

Új!!: Arisztotelész és Isaac Newton · Többet látni »

Isotta Nogarola

Isotta Nogarola (1418 – 1466) tudós olasz humanista írónő.

Új!!: Arisztotelész és Isotta Nogarola · Többet látni »

Iszlám

Az iszlám (arabul الإسلامal-islām, al-iszlám) az ősi arab politeizmussal, a zsidó vallással és a kereszténységgel közös tőről fakadó ábrahámi, monoteista vallás, melynek hívei a Koránt Isten szavának, Mohamedet pedig az utolsó és fő prófétának, a „próféták pecsétjének” tartják.

Új!!: Arisztotelész és Iszlám · Többet látni »

IX. Gergely pápa

IX.

Új!!: Arisztotelész és IX. Gergely pápa · Többet látni »

Jacques Lefèvre d’Étaples

Jacques Lefèvre d’Étaples vagy latinosan Faber Stapulensis (Étaples (Nord-Pas-de-Calais), 1450 körül – Nérac (Aquitania), 1536 márciusa) francia katolikus pap, teológus, filozófus, humanista, vallási reformátor.

Új!!: Arisztotelész és Jacques Lefèvre d’Étaples · Többet látni »

Jacques Maritain

Jacques Maritain (ejtsd: zsak mariten) (Párizs, 1882. november 18. – Toulouse, 1973. április 28.) francia katolikus filozófus.

Új!!: Arisztotelész és Jacques Maritain · Többet látni »

Jan Patočka

Jan Patočka (Turnov, Osztrák–Magyar Monarchia, ma Csehország, 1907. június 1. – Prága, 1977. március 13.) cseh filozófus, fenomenológus.

Új!!: Arisztotelész és Jan Patočka · Többet látni »

Jóna ibn Dzsanah

Jóna ibn Dzsanah, arabos nevén Abú al-Walíd Marwán ibn Dzsanah, (Córdoba, 990/995 körül – Zaragoza, 1050 körül) középkori héber nyelvtudós.

Új!!: Arisztotelész és Jóna ibn Dzsanah · Többet látni »

Júda Halévi

Júda Halévi, arab nevén Abul-Haszan ibn Lévi, (Toledo, 1075 körül – Szíria?, 1141) középkori hispániai zsidó költő és filozófus, egyike a legnagyobbnak tartott zsidó költőknek.

Új!!: Arisztotelész és Júda Halévi · Többet látni »

Jean Buridan

Jean Buridan, magyarosan Buridán János, (1295 körül – 1363) középkori francia nominalista skolasztikus filozófus és teológus.

Új!!: Arisztotelész és Jean Buridan · Többet látni »

Jean-Jacques Rousseau

Jean-Jacques Rousseau (Genf, Genfi Köztársaság, 1712. június 28. – Ermenonville, Francia Királyság, 1778. július 2.), genfi felvilágosodás kori filozófus, író, zeneszerző.

Új!!: Arisztotelész és Jean-Jacques Rousseau · Többet látni »

Jeórjiosz Jemisztósz Plíthon

Jeórjiosz Jemisztósz Plíthon (Γεώργιος Γεμιστός Πλήθων, Geórgiosz Gemisztosz Pléthón), (Konstantinápoly, 1355 körül – Misztrász, 1452. június 26.) bizánci filozófus, neoplatonista.

Új!!: Arisztotelész és Jeórjiosz Jemisztósz Plíthon · Többet látni »

Jelentős ókori történetírók listája

Az alábbi lista a jelentősebb ókori (keleti, görög, római) történetírókat tartalmazza a Kr. u. V. század végéig, akiknek fennmaradtak műveik is.

Új!!: Arisztotelész és Jelentős ókori történetírók listája · Többet látni »

Jogfilozófia

A jogfilozófia, régiesen jogbölcselet a joggal és törvénnyel foglalkozó filozófiai ág.

Új!!: Arisztotelész és Jogfilozófia · Többet látni »

Johan Baptista van Helmont

Johan Baptista van Helmont (Brüsszel, 1579. január 12. – Vilvoorde, 1644. december 30.) flamand orvos, alkimista, kémikus.

Új!!: Arisztotelész és Johan Baptista van Helmont · Többet látni »

Johann Christoph Gottsched

Johann Christoph Gottsched (Juditten, 1700. február 2. – Lipcse, 1766. december 12.) német író, dramaturg és irodalomtudós.

Új!!: Arisztotelész és Johann Christoph Gottsched · Többet látni »

Johannes Scotus Erigena

Johannes Scotus Erigena, vagy Eriugena, Ierugena, Jerugena (Írország, 810 körül – Párizs, 877 körül) középkori ír filozófus, egyházi író.

Új!!: Arisztotelész és Johannes Scotus Erigena · Többet látni »

John Locke

John Locke (Wrington, Somerset, 1632. augusztus 29. – Oates, Essex, 1704. október 28.) angol filozófus, orvos és politikus.

Új!!: Arisztotelész és John Locke · Többet látni »

John Stuart Mill

John Stuart Mill (London, 1806. május 20. – Avignon, 1873. május 8.) angol filozófus és közgazdász.

Új!!: Arisztotelész és John Stuart Mill · Többet látni »

Joost van den Vondel

Joost van den Vondel (Köln, 1587. november 17. – Amszterdam, 1679. február 5.) holland költő és drámaíró.

Új!!: Arisztotelész és Joost van den Vondel · Többet látni »

Joseph Andrews (regény)

A Joseph Andrews, eredeti teljes címe: The History of the Adventures of Joseph Andrews and of his Friend Mr.

Új!!: Arisztotelész és Joseph Andrews (regény) · Többet látni »

Jules Barthélemy-Saint-Hilaire

Jules Barthélemy-Saint-Hilaire (Párizs, 1805. augusztus 19. – Párizs, 1895. november 24.) francia filozófus, újságíró és politikus.

Új!!: Arisztotelész és Jules Barthélemy-Saint-Hilaire · Többet látni »

Jules Simon

Jules Simon (születési neve: François-Jules Suisse) (Lorient, 1814. december 27. – Párizs, 1896. június 8.) francia politikus, egyetemi tanár, újságíró, akadémikus.

Új!!: Arisztotelész és Jules Simon · Többet látni »

Kabócák

A kabócák (Auchenorrhyncha) a rovarok (Insecta) osztályába és a félfedelesszárnyúak (Hemiptera) rendjébe tartozó egyik alrend.

Új!!: Arisztotelész és Kabócák · Többet látni »

Kalám

Arisztotelész ábrázolása egy arab kódexben A kalám (arab: علمالكلام, jelentése: beszéd, beszélgetés, vita, eszmecsere) az iszlám vallásfilozófia egyik ága, amely a teológia kérdéseit dialektikus úton közelíti meg.

Új!!: Arisztotelész és Kalám · Többet látni »

Kallipposz

Kallipposz (vagy Kalipposz) (i. e. 370 k. – i. e. 300 k.) görög csillagász.

Új!!: Arisztotelész és Kallipposz · Többet látni »

Kalliszthenész

Olünthoszi Kalliszthenész (Καλλισθενης, Kr. e. 370 – kb. 327) görög tudós és történetíró, Nagy Sándor udvari történésze, és a kiemelkedő filozófus, Arisztotelész unokaöccse (nővére lányának fia) és tanítványa, továbbá a filozófus legkiemelkedőbbnek tartott tanítványának, Theophrasztosznak barátja.

Új!!: Arisztotelész és Kalliszthenész · Többet látni »

Kamat

A kamat egyszerűen fogalmazva a pénz (helyesebben tőke) azonnali rendelkezésre állásának a díja százalékában kifejezve.

Új!!: Arisztotelész és Kamat · Többet látni »

Kardszarvú antilop

A kardszarvú antilop (Oryx dammah) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és a lóantilopformák (Hippotraginae) alcsaládjába tartozó faj.

Új!!: Arisztotelész és Kardszarvú antilop · Többet látni »

Karl Friedrich Bachmann

Karl Friedrich Bachmann (Altenburg, 1785. január 24. – Kreuznach, 1855. szeptember 20.) német filozófus és ásványtani tudós.

Új!!: Arisztotelész és Karl Friedrich Bachmann · Többet látni »

Karl Jaspers

Karl Theodor Jaspers (Oldenburg, 1883. február 23. – Bázel, 1969. február 26.) német filozófus és pszichiáter volt.

Új!!: Arisztotelész és Karl Jaspers · Többet látni »

Karl Marx

Karl Marx, elterjedt magyaros formában Marx Károly (Trier, 1818. május 5. – London, 1883. március 14.) német filozófus, közgazdász, szociológus, a kommunista munkásmozgalom teoretikusa, egyben a marxizmus ihletője; munkássága jelentősen hozzájárult a társadalomtudomány fejlődéséhez.

Új!!: Arisztotelész és Karl Marx · Többet látni »

Karl Popper

Sir Karl Raimund Popper (Bécs, 1902. július 28. – London, 1994. szeptember 17.) osztrák származású angol-zsidó filozófus.

Új!!: Arisztotelész és Karl Popper · Többet látni »

Katarzis

A Hadrianus-villa tragikus és komikus álarcot ábrázoló mozaikja az i.e. 2. századból Katarzisnak nevezzük az olyan élményeket, amelyek az embert életének teljes vagy részleges megváltoztatására vagy erőteljes megerősítésére sarkallják, nemcsak értelmileg, hanem mindig érzelmileg is.

Új!!: Arisztotelész és Katarzis · Többet látni »

Kategória (egyértelműsítő lap)

* kategória, filozófiai, logikai fogalom.

Új!!: Arisztotelész és Kategória (egyértelműsítő lap) · Többet látni »

Kategória (filozófia)

A kategória általános fogalmat, fogalomkört jelent.

Új!!: Arisztotelész és Kategória (filozófia) · Többet látni »

Kategóriák (Arisztotelész)

A Kategóriák, régebbies, de a hagyomány alapján ma is használt írással Katégoriák Arisztotelész antik görög filozófus fennmaradt logikai művei gyűjteményének, az Organonnak az első része.

Új!!: Arisztotelész és Kategóriák (Arisztotelész) · Többet látni »

Katonai demokrácia

A katonai demokrácia történetfilozófiai fogalom, a társadalom politikai megszerveződésének egyik átmeneti történelmi formája a törzsi társadalmak felbomlása korában, az államok kialakulása előtt.

Új!!: Arisztotelész és Katonai demokrácia · Többet látni »

Kaviár (gasztronómia)

A kaviár tisztított és sózott halikra, az orosz konyha különlegessége.

Új!!: Arisztotelész és Kaviár (gasztronómia) · Többet látni »

Képzelet

Olin Levi Warner, ''Imagination'' (1896). Kongresszusi Könyvtár Thomas Jefferson épület, Washington, DC A képzelet új tárgyak, érzetek és gondolatok előállítása vagy szimulációja az elmében, az érzékek közvetlen közreműködése nélkül.

Új!!: Arisztotelész és Képzelet · Többet látni »

Kósztasz Várnalisz

Kósztasz Várnalisz (görögül: Κώστας Βάρναλης) (Burgasz, 1884. február 14. – Athén, 1974. december 16.) görög költő, műfordító.

Új!!: Arisztotelész és Kósztasz Várnalisz · Többet látni »

Költészettan

A költészettan, vagy költői írásművek elmélete, latinos nevén poétika a költészet elmélete, tudománya.

Új!!: Arisztotelész és Költészettan · Többet látni »

Könyvégetés

Charles Alexandre Lesueur: Pál apostol és az epheszoszi könyvégetők A könyvégetés a könyvek megsemmisítését jelenti, amelyet általában különböző okokból szoktak megvalósítani.

Új!!: Arisztotelész és Könyvégetés · Többet látni »

Könyvtári katalógus

A könyvtári katalógus egy adott könyvtár dokumentumai közötti keresést teszi lehetővé egyedi szempontok alapján.

Új!!: Arisztotelész és Könyvtári katalógus · Többet látni »

Középkori arab tudomány

Muszlim tudósok A középkori arab tudomány eredményei az európai civilizáció fejlődésében is meghatározó jellegűek.

Új!!: Arisztotelész és Középkori arab tudomány · Többet látni »

Középkori filozófia

Herrad von Lansberg ''Hortus delicarium'' (1180) című művének miniatúrája, ami a hét szabad művészet rendszerét ábrázolja. A középkori filozófia Európa és a Közel-Kelet középkori filozófiai nézeteinek összessége.

Új!!: Arisztotelész és Középkori filozófia · Többet látni »

Középkori latin irodalom

Középkori latin irodalom alatt a középkor (hagyományosan 476–1492) évszázadaiban létező (európai) – a klasszikus latin nyelvtől némileg eltérő – középkori latin nyelvű irodalmat értik, melynek előzménye egyfelől a római irodalom, másfelől az ókeresztény irodalom volt.

Új!!: Arisztotelész és Középkori latin irodalom · Többet látni »

Közönséges pörölycápa

A közönséges pörölycápa (Sphyrna zygaena) a porcos halak (Chondrichthyes) osztályának kékcápaalakúak (Carcharhiniformes) rendjébe, ezen belül a pörölycápafélék (Sphyrnidae) családjába tartozó faj, amely egyben e porcoshal-nem típusfaja is.

Új!!: Arisztotelész és Közönséges pörölycápa · Többet látni »

Közgazdaságtan

Tonhalárverés a Cukidzsi halpiacon (Japán). A közgazdaságtan mindenekelőtt a javak – például a tonhalak – társadalmon belüli elosztásának kérdéseivel foglalkozik A közgazdaságtan olyan társadalomtudomány, amely a gazdasági rendszerrel, vagyis a javak megtermelésével, elosztásával, értékelésével és fogyasztásával foglalkozik.

Új!!: Arisztotelész és Közgazdaságtan · Többet látni »

Közpolitika

Közpolitika: általánosan úgy tudjuk definiálni, mint az állam által végzett cselekvés folyamata meghatározott probléma megoldására.

Új!!: Arisztotelész és Közpolitika · Többet látni »

Külföldi pszichológusok listája

Külföldi pszichológusok listája betűrendben.

Új!!: Arisztotelész és Külföldi pszichológusok listája · Többet látni »

Künoszargesz

A Künoszargesz (Κυνόσαργες) ókori gümnaszion volt Athén falain kívül, amelyet a cinikus filozófia szülőhelyének tekint a bölcselettudomány.

Új!!: Arisztotelész és Künoszargesz · Többet látni »

Keresztény misztika

A keresztény misztika kifejezés a kereszténységen belüli misztikus gyakorlatok, szövegek, szerzők és csoportok gyűjtőfogalma.

Új!!: Arisztotelész és Keresztény misztika · Többet látni »

Keresztes háborúk

A keresztes háborúk a római katolikus egyház és a pápa által szentesített, középkori, nagyarányú hadjáratok voltak a 11. századtól kezdődően.

Új!!: Arisztotelész és Keresztes háborúk · Többet látni »

Keresztre feszítés

Fjodor Bronnyikov: Keresztre feszített rabszolgák, (1878), Állami Tretyjakov Galéria, Moszkva A keresztre feszítés az ókor óta ismert, hosszan tartó kínokkal járó kivégzési mód, amelynek lényege az volt, hogy a kivégzendő személyt a végtagjainál fogva keresztfára szegelték vagy kötözték.

Új!!: Arisztotelész és Keresztre feszítés · Többet látni »

Kilikia

Kilikia ''(kékkel)'' elhelyezkedése az i. e. 6. században Kilikiai Örmény Királyság térképe 1199–1375 között Kilikia (latinosan Cilicia, hettita nyelven Kizzuwatna és Armatana,, hurri nyelven Hilakku, kelet-örmény nyelven ԿԻԼԻԿԻԱ / Kilikja, nyugat-örmény nyelven ԿԻԼԻԿԻԱ / Giligja) kalózairól hírhedt ókori tartomány volt Kis-Ázsia délkeleti részén.

Új!!: Arisztotelész és Kilikia · Többet látni »

Kiotói iskola

Kiotói iskola (京都学派, Kyōto-gakuha) a neve egy a XX.

Új!!: Arisztotelész és Kiotói iskola · Többet látni »

Kisfaludy Társaság

Ferenczy István alkotása, 1836) A Kisfaludy Társaság (korabeli helyesírással Kisfaludy-Társaság) Kisfaludy Károly barátai és írótársai által 1836-ban Pesten alapított társaság, amelynek célja kezdetben a költő összes művének kiadása és emlékművének felállítása volt.

Új!!: Arisztotelész és Kisfaludy Társaság · Többet látni »

Kithara

A kithara (ógörög κίθαρα) pengetős hangszer, az ókori görög lírák családjának tagja.

Új!!: Arisztotelész és Kithara · Többet látni »

Kizárt harmadik elve

A kizárt harmadik elve a logika történetében többféleképpen megfogalmazott alapelv.

Új!!: Arisztotelész és Kizárt harmadik elve · Többet látni »

Klaudiosz Ptolemaiosz

Klaudiosz Ptolemaiosz (görög: Κλαύδιος Πτολεμαῖος, latin: Claudius Ptolemaeus) (Ptolemais Hermiou, 85/90 körül – Alexandria, 168 körül), görögül író, Egyiptomban élő, római polgár matematikus, csillagász, geográfus, asztrológus és költő.

Új!!: Arisztotelész és Klaudiosz Ptolemaiosz · Többet látni »

Klazomenai Anaxagorasz

Klazomenai Anaxagorasz (görögül Αναξαγόρας), (i. e. 500/497 körül – i. e. 428/427 körül) preszókratikus gondolkodó, csillagász.

Új!!: Arisztotelész és Klazomenai Anaxagorasz · Többet látni »

Kleophón (költő)

Kleophón (i. e. 4. század) görög költő Athénben élt és alkotott, a Szuda-lexikon szerint tizenegy tragédiát írt.

Új!!: Arisztotelész és Kleophón (költő) · Többet látni »

Kognitív nyelvészet

A kognitív nyelvészet a nyelvtudomány azon ága, amely az emberi megismerésen és annak folyamatain alapul.

Új!!: Arisztotelész és Kognitív nyelvészet · Többet látni »

Komédia

Ben Jonson A komédia vagy vígjáték olyan drámai műfaj, amelyben a világot komikusan ábrázolják, ezzel a nézőt nevetésre ösztönözve.

Új!!: Arisztotelész és Komédia · Többet látni »

Komikum

A komikum nevetséges hatásra épülő, elsősorban a komédiában jelentkező esztétikai minőség.

Új!!: Arisztotelész és Komikum · Többet látni »

Kritón (dialógus)

A Kritón Platón egyik korai korszakában írt rövid de annál erőteljesebb dialógusa.

Új!!: Arisztotelész és Kritón (dialógus) · Többet látni »

Kuncz Ignác

Kuncz Ignác (Réde, 1841. július 31. – Kolozsvár, 1903. január 25.) jogtudós, jogfilozófus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

Új!!: Arisztotelész és Kuncz Ignác · Többet látni »

Kvantor (logika)

Egy tipikus kvantoros következtetés ábrázolása Venn-diagramon. Mivel az ''emberek'' és ''halandók'' közös részét jelentő tartományban van létezési jel, ezért igaz a következtetés A kvantorok elmélete a „minden” és „létezik” szavak használatát kívánja vizsgálni speciális, logikai szempontból.

Új!!: Arisztotelész és Kvantor (logika) · Többet látni »

Ladislav Polić

Ladislav Polić (Károlyváros, 1874. október 29. – Zágráb, 1927. november 8.), horvát jogász, politológus, politikus, egyetemi tanár, a Zágrábi Egyetem rektora.

Új!!: Arisztotelész és Ladislav Polić · Többet látni »

Lapos Föld mítosz

A lapos Föld mítosz egy gyakori történelmi tévhit, amely szerint a középkori Európában az emberek, köztük írástudók, nemesek és uralkodók azt hitték, hogy a Föld lapos.

Új!!: Arisztotelész és Lapos Föld mítosz · Többet látni »

Latin szállóigék

Latin szállóigék – magyar fordítása (akinek tulajdonítják).

Új!!: Arisztotelész és Latin szállóigék · Többet látni »

Lélek

A lélek (ógörögül: ψυχή) sokértelmű kifejezés, amely több kultúrkörben használatos, eltérő jelentéssel.

Új!!: Arisztotelész és Lélek · Többet látni »

Lényeg

A lényeg a valóság egy elemének meghatározó, alapvető tartalma.

Új!!: Arisztotelész és Lényeg · Többet látni »

Lévi ben Ábrahám

Lévi ben Ábrahám ben Hajjim (Villefranche-de-Conflent, 1240/1250 körül – Arles, 1315 után nem sokkal) középkori franciaországi zsidó teológus és tudós.

Új!!: Arisztotelész és Lévi ben Ábrahám · Többet látni »

Líceum

Bolyai Farkas Elméleti Líceumnak és a Református Kollégiumnak is otthont adó épület A líceum (régebben lyceum) egy középfokú tanintézmény, lényegében a mai gimnáziumnak felel meg.

Új!!: Arisztotelész és Líceum · Többet látni »

Ló

A ló nyerítése A ló (Equus caballus) az emlősök (Mammalia) osztályának a páratlanujjú patások (Perissodactyla) rendjébe, ezen belül a lófélék (Equidae) családjába tartozó faj.

Új!!: Arisztotelész és Ló · Többet látni »

Lükeion

A Lükeion (latinosan lyceum) egy ókori görög, filozófiai jellegű oktatást adó gümnaszion volt Athénban, melyet Arisztotelész, az Athénban élő filozófus alapított i. e. 335-ben.

Új!!: Arisztotelész és Lükeion · Többet látni »

Lükoleón

Lükoleón (Kr. e. 4. század) ókori görög szónok.

Új!!: Arisztotelész és Lükoleón · Többet látni »

Lünkésztisz

Lünkésztisz (ógörög Λυγκηστίς, latin Lyncestis) vagy Lünkésztida (ógörög Λυγκηστίδα) történeti régió az ókori Makedónia, Illíria és Paionia hármas határvidékén.

Új!!: Arisztotelész és Lünkésztisz · Többet látni »

Lüsziasz

Lüsziasz Lüsziasz, (Athén, i. e. 445 – Athén, i. e. 380) Athénban élő beszédíró (logographos) és szónok.

Új!!: Arisztotelész és Lüsziasz · Többet látni »

L’art pour l’art

bélyegkép A l’art pour l’art (magyarul: ’művészet a művészetért’) kifejezés a művészet öncélúságát vallja, vagyis hogy a létét önnön szépsége indokolja, s éppen ezért nem kell semmilyen társadalmi, politikai, vallási, erkölcsi vagy gazdasági célt szolgálnia, az igazi művész feladata az örök szépség ábrázolása.

Új!!: Arisztotelész és L’art pour l’art · Többet látni »

Lejtő

A lejtő egy teher felemeléshez szükséges erő csökkentésére szolgáló egyszerű gép.

Új!!: Arisztotelész és Lejtő · Többet látni »

Leonardo Bruni

Leonardo Bruni vagy Leonardo Aretino (1370 k. – 1444. március 9.) itáliai humanista, történetíró és államférfi volt.

Új!!: Arisztotelész és Leonardo Bruni · Többet látni »

Leontinoi Gorgiasz

Gorgiasz, (Kr. e. 485 – Kr. e. 380) görög szónok, szofista filozófus.

Új!!: Arisztotelész és Leontinoi Gorgiasz · Többet látni »

Leukipposz

Leukipposz, (Kr. e. V. század eleje), görög, atomista filozófus.

Új!!: Arisztotelész és Leukipposz · Többet látni »

Liége-i Jakab

Liége-i Jakab vagy Lüttichi Jakab, franciául Jacques de Liège, latinul Jacobus Leodiensis (1260 körül – 1330 után) zeneesztéta, zenetudós, zeneteoretikus, az ún.

Új!!: Arisztotelész és Liége-i Jakab · Többet látni »

Libreria (Velence)

A Libreria a velencei Szent Márk téren Bessarion bíboros A homlokzat részlete A Piazzetta az 1577-es tűzvész idején a félig kész Libreriával Tiziano: A Bölcsesség allegóriája, Előcsarnok Paolo Veronese: Múzsák, Olvasóterem La Libreria vagy más néven Libreria marciana egy könyvtárépület az olaszországi Velencében a város központjában a Szent Márk téren.

Új!!: Arisztotelész és Libreria (Velence) · Többet látni »

Logika

A logika az érvényes következtetések és bizonyítások, illetve az ezzel összefüggő filozófiai, matematikai, nyelvészeti és tudományos módszertani kérdések tudománya.

Új!!: Arisztotelész és Logika · Többet látni »

Logikai grammatika

A logikai grammatika a logika azon területe, mely a természetes nyelvek vagy a természetes nyelvek valamely jól meghatározott töredékének nyelvtanát logikai szempontok szerint vizsgálja.

Új!!: Arisztotelész és Logikai grammatika · Többet látni »

Logosz (retorika)

Görög eredetű szó, jelentése sokféle lehet: ész, szó, nyelv, beszéd, gondolkodás, bizonyítás, bölcsesség, logika.

Új!!: Arisztotelész és Logosz (retorika) · Többet látni »

Lope de Vega

Félix Lope de Vega y Carpio (Madrid, 1562. november 25. – Madrid, 1635. augusztus 27.) spanyol költő, a barokk dráma legjelentősebb művésze, vagy 1500 színmű és több száz kisebb drámai darab alkotója, melyek közül kb.

Új!!: Arisztotelész és Lope de Vega · Többet látni »

Lorenzo Valla

Lorenzo Valla, (Róma, 1405/1407 körül – Róma, 1457. augusztus 1.) itáliai humanista, irodalmár, filológus.

Új!!: Arisztotelész és Lorenzo Valla · Többet látni »

Lucius Apuleius

Elképzelt portré egy medálon Apuleiusról a negyedik század végéről Latinosan Lucius Apuleius, görögösen madaurai Apuleiosz (Madaura (ma: Madara), Karthágó, 125 körül – 180 körül) ókori római író, filozófus és Ízisz-pap.

Új!!: Arisztotelész és Lucius Apuleius · Többet látni »

Ludwig von Bertalanffy

A General System Theory című könyv borítója Karl Ludwig von Bertalanffy (Atzgersdorf, 1901. szeptember 19. – Buffalo, 1972. június 12.) osztrák biológus.

Új!!: Arisztotelész és Ludwig von Bertalanffy · Többet látni »

Ludwig von Mises

Ludwig Heinrich Edler von Mises (Lemberg (ma Lviv), Osztrák–Magyar Monarchia, 1881. szeptember 29. – New York, 1973. október 10.) osztrák közgazdász, történelemfilozófus, szakíró, a klasszikus liberális irányzat meghatározó alakja.

Új!!: Arisztotelész és Ludwig von Mises · Többet látni »

Luther Márton

A Luther-rózsa, az evangélikus egyház jelképe Martin Luther (magyarosan: Luther Márton, németül eredetileg Martin Luder) (Eisleben (ma Lutherstadt Eisleben), 1483. november 10. – Eisleben, 1546. február 18.) a protestáns reformáció szellemi atyja, lelkész, reformátor.

Új!!: Arisztotelész és Luther Márton · Többet látni »

Madárvonulás

darvak Spanyolországban Madárvonulásnak egyes madárfajok populációinak évente ismétlődő vándorlását nevezzük.

Új!!: Arisztotelész és Madárvonulás · Többet látni »

Magyar retorikatörténet

A magyar retorika története a retorika művelésének és tanításának története.

Új!!: Arisztotelész és Magyar retorikatörténet · Többet látni »

Magyarország földrajzi középpontja Természetvédelmi Terület

A pusztavacsi jeltorony a levegőből Magyarország földrajzi középpontja Pusztavacs központjától mintegy 1 kilométerre északkeletre található.

Új!!: Arisztotelész és Magyarország földrajzi középpontja Természetvédelmi Terület · Többet látni »

Maimonidész

Latinos nevén Moses Maimonidész vagy Majmonidész, teljes nevén Mose ben Maimon (saját nyelvén,, Múszá ibn Majmún ibn Abdalláh al-Kurtubí al-Iszráílí; Córdoba, 1137 vagy 1138 – Kairó, 1204. december 13.) arabul alkotó zsidó rabbi, orvos, filozófus; az egyik legnagyobb hatású középkori Tóra-tudós, aki Córdobában, Marokkóban és Egyiptomban tevékenykedett.

Új!!: Arisztotelész és Maimonidész · Többet látni »

Makedónok

A pellai királyi palota átriumának mozaikpadlója A makedónok (azaz makedónesz) az ókori Makedón Királyság lakói az i. e. 1. évezred második negyedétől.

Új!!: Arisztotelész és Makedónok · Többet látni »

Manoello

Immánuel ben Salamon, Római Immánuel, vagy olaszosan Manoello (Róma, 1261 körül – Fermo, 1328/1330 körül) középkori itáliai zsidó költő.

Új!!: Arisztotelész és Manoello · Többet látni »

Mantikór

Mantikóra A mantikór egy mitológiai teremtmény, a kimérák egyik emberevő fajtája.

Új!!: Arisztotelész és Mantikór · Többet látni »

Maria Sibylla Merian

Maria Sibylla Merian (Frankfurt, 1647. április 2. – Amszterdam, 1717. január 13.) német természetkutató, tudományos illusztrátor.

Új!!: Arisztotelész és Maria Sibylla Merian · Többet látni »

Marin Mersenne

Marin Mersenne O.M. (Oizé, 1588. szeptember 8. – Párizs, 1648. szeptember 1.) francia szerzetes, matematikus, fizikus.

Új!!: Arisztotelész és Marin Mersenne · Többet látni »

Martin Heidegger

Martin Heidegger (Meßkirch, 1889. szeptember 26. – Freiburg im Breisgau, 1976. május 26.) német idealista filozófus, a 20. századi német filozófia egyik legnagyobb hatású egzisztencialista képviselője.

Új!!: Arisztotelész és Martin Heidegger · Többet látni »

Martin Opitz

Martin Opitz (Bunzlau, 1597. december 23. – Danzig, 1639. augusztus 20.) német barokk költő.

Új!!: Arisztotelész és Martin Opitz · Többet látni »

Matematikai bizonyítás

Egy matematikai bizonyítás a matematika tudományában érvényesnek vagy igaznak tartott kijelentések érvényességének demonstrálásának, igazolásának módja.

Új!!: Arisztotelész és Matematikai bizonyítás · Többet látni »

Mágia

A mágia (ógörög: μαγεία) ógörög eredetű szó, jelentése szerint ’varázslás’, ami az óperzsa mager alakból vezethető le.

Új!!: Arisztotelész és Mágia · Többet látni »

Március 7.

Névnapok: Tamás + Perpétua, Rupert, Ubul.

Új!!: Arisztotelész és Március 7. · Többet látni »

Másáalláh

Másáalláh ibn Aszari al-Baszri (ماشاء اﷲ بن اثري البصري: szül. Baszra, 730 k.; megh. 813 u.) perzsiai zsidó családból származó asztrológus, al-Manszúr kalifa és utódai tanácsadója, a korai arab asztrológia egyik megteremtője és kiemelkedő alakja.

Új!!: Arisztotelész és Másáalláh · Többet látni »

Művészetterápia

A művészetterápia olyan terápiás módszer, mely a művészet (zene, tánc, mozgás, képzőművészet, dráma, irodalom stb.) kreatív folyamatait a gondolatok és érzések nonverbális kommunikációjára használja.

Új!!: Arisztotelész és Művészetterápia · Többet látni »

Mózes ben Izsák de Rieti

Mózes ben Izsák de Rieti, vagy Mozes di Gajo (Rieti, 1388 – Róma, 1460 körül) középkori itáliai zsidó költő.

Új!!: Arisztotelész és Mózes ben Izsák de Rieti · Többet látni »

Mózes ibn Ezra

Mózes ben Jakob ibn Ezra, gyakran csak Mózes ibn Ezra, arab nevén Abú Harún Músza bin Jakub ibn Ezra, rövidített nevén RaMBa (Granada, 1055/1060 körül – Hispánia, 1139 körül) középkori hispániai zsidó költő és filozófiai író.

Új!!: Arisztotelész és Mózes ibn Ezra · Többet látni »

Megfordítás (logika)

A logikában és a matematikában egy implikációs állítás megfordítása a két részállítás cseréjével képezhető.

Új!!: Arisztotelész és Megfordítás (logika) · Többet látni »

Menáhem ben Benjámin Rekánáte

Menáhem ben Benjámin Rekánáte, (Itália, 1250 körül – Itália, 1310 körül) középkori itáliai zsidó hittudós.

Új!!: Arisztotelész és Menáhem ben Benjámin Rekánáte · Többet látni »

Menexenosz (dialógus)

A Menexenosz Platón egyik dialógusa.

Új!!: Arisztotelész és Menexenosz (dialógus) · Többet látni »

Mentális nyelv

A mentális nyelv filozófiai fogalom, amely sok tekintetben vitatott tartalmú (hipotetikus), de a modern kognitív- és nyelvfilozófia egyik központi témáját adja.

Új!!: Arisztotelész és Mentális nyelv · Többet látni »

Metafizika

Etikával földi létezőkre mutat.'' A metafizika jelentése a filozófiában kétféle: egyrészt filozófiai rendszer, másrészt filozófiai módszer.

Új!!: Arisztotelész és Metafizika · Többet látni »

Metafizika (Arisztotelész)

Arisztotelész metafizikájának első oldala (1837 kiadás) Arisztotelész Metafizika könyve 14 általános mű gyűjteménye, melyeket az első összkiadásnál a fizikai írások mögé soroltak be (meta ta phüzika).

Új!!: Arisztotelész és Metafizika (Arisztotelész) · Többet látni »

Meteor (csillagászat)

Egy perseida, a kép közepétől jobbra orionida látható, az alsó nagy, fehér paca a Vénusz, ebből ferdén indul ki a halvány, fehér állatövi fény, a kép tetején lévő vízszintes fehér sáv a Tejút Két meteor látható a képen, egy Perseida az alján, kissé ferdén, valamint egy sporadikus meteor közel függőlegesen a jobb alsó sarok közelében. A kép közepén a fényes sáv a Tejút. Helyünk a Földön az éjszaka különböző szakaszaiban A meteor az a fényjelenség, amelyet az űrben keringő kisebb kövek, porszemek (meteoroidok) keltenek a légkörben, miközben, a nagy sebesség miatti súrlódástól felizzva, ionizálják azt.

Új!!: Arisztotelész és Meteor (csillagászat) · Többet látni »

Meteorológia

Műholdkép az Emily hurrikánról (2005) július 11-én A meteorológia (régies nevén légtüneménytan) az időjárási folyamatokkal és előrejelzésekkel foglalkozó tudományág.

Új!!: Arisztotelész és Meteorológia · Többet látni »

Metzi Jakab

Metzi Jakab, (? – 1302 után) középkori francia teológus és filozófus.

Új!!: Arisztotelész és Metzi Jakab · Többet látni »

Meyronnes-i Ferenc

Meyronnes-i Ferenc (Digne-les-Bains, 1288 – Piacenza, 1328 után) középkori francia teológus, filozófus és politikai gondolkodó.

Új!!: Arisztotelész és Meyronnes-i Ferenc · Többet látni »

Michelangelo Buonarroti

Michelangelo Buonarroti – (IPA: mikeˈlanʤelo bwɔnarˈrɔːti), teljes nevén Michelangelo di Lodovico Buonarroti Simoni; Caprese, 1475.

Új!!: Arisztotelész és Michelangelo Buonarroti · Többet látni »

Mindennapi élet Athénban Periklész korában

Az ókori Athén mindennapi élete az i. e. 5. századra, Periklész korára, például szolgált a Földközi-tenger egész medencéjében létrehozott görög városállamok, illetve rajtuk keresztül a Római Birodalom, sőt későbbi korok számára is.

Új!!: Arisztotelész és Mindennapi élet Athénban Periklész korában · Többet látni »

Mitikus, legendás és kitalált helyek listája

Mitikus, legendás és képzeletbeli helyek a különféle népek vallásában, néprajzában, népmeséiben, irodalmában: (A felsorolás nem tartalmazza a kifejezett tudományos fantasztikus és fantasy irodalom helyneveit).

Új!!: Arisztotelész és Mitikus, legendás és kitalált helyek listája · Többet látni »

Modális logika

A modális logikai négyszög A modális logika a klasszikus logika olyan bővítése, amely már modális kijelentéseket is tartalmaz.

Új!!: Arisztotelész és Modális logika · Többet látni »

Moldovițai kolostor

A moldovițai kolostor A kolostortemplom délkeleti homlokzata Külső falikép A moldovițai Angyali üdvözlet templomot is magában foglaló erődszerű kolostoregyüttes a Moldovița folyó és a Ciumirna-patak találkozásánál áll, ahol kutatások szerint már korábban is állt erődítés, amely a Kárpátokon át haladó, ősi – kelet-nyugati – kereskedelmi utat védte.

Új!!: Arisztotelész és Moldovițai kolostor · Többet látni »

Montesquieu (filozófus)

Charles-Louis de Secondat, La Brède és Montesquieu bárója, röviden csak Montesquieu (La Brède, 1689. január 18. – Párizs, 1755. február 10.) francia felvilágosodás kori filozófus, író és gondolkodó volt.

Új!!: Arisztotelész és Montesquieu (filozófus) · Többet látni »

Mora (katonai egység)

A mora katonai egység volt az ókori Spártában, legalább Kr. e. 404-től.

Új!!: Arisztotelész és Mora (katonai egység) · Többet látni »

Mordekáj Joffé

Mordekáj ben Ábrahám Joffé, gyakran csak Mordekáj Joffé (Prága, 1530 körül – Poznań, 1612. március 7.) kora újkori lengyelországi zsidó hittudós.

Új!!: Arisztotelész és Mordekáj Joffé · Többet látni »

Morley-i Dániel

Morley-i Dániel, (1140 körül – 1210 körül) középkori angol filozófus.

Új!!: Arisztotelész és Morley-i Dániel · Többet látni »

Mpemba-paradoxon

Mpemba-paradoxon grafikonja A Mpemba-paradoxon a víznek azt a különleges tulajdonságát állapítja meg, hogy azonos körülmények között a fagyni kitett meleg víz hamarabb fagy meg, mint a hideg víz.

Új!!: Arisztotelész és Mpemba-paradoxon · Többet látni »

Muhammad ibn Muhammad al-Gazáli

Közkeletű nevén Al-Gazáli, teljes nevén Abú Hámid Muhammad bin Muhammad al-Gazálí (Túsz, 1057. július 5. – Túsz, 1111. december 19.) arabul alkotó perzsa muszlim teológus és filozófus, Európában a latinizált Algazel néven ismert.

Új!!: Arisztotelész és Muhammad ibn Muhammad al-Gazáli · Többet látni »

Nagy Sándor, a hódító (film, 2004)

A Nagy Sándor, a hódító (eredeti címén Alexander) egy 2004-es történelmi dráma-film Oliver Stone rendezésében, amely III. Alexandrosz makedón király (köznyelvben gyakran használt nevén Nagy Sándor) életét mutatja be.

Új!!: Arisztotelész és Nagy Sándor, a hódító (film, 2004) · Többet látni »

Nagyszombati Egyetem

A Nagyszombati Egyetem az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Semmelweis Egyetem jogelődje.

Új!!: Arisztotelész és Nagyszombati Egyetem · Többet látni »

Nahmanidész

Nahmanidész (magyarosan Nahmanidész, Náchmánidesz, Náchmánidész), rövidített nevén RaMBaN (Rabbi Mose ben Nahman), (Girona, 1194 – Akko, 1270. április 4.) középkori hispániai zsidó orvos, Biblia- és Talmud-kommentátor, filozófus, teológus és költő.

Új!!: Arisztotelész és Nahmanidész · Többet látni »

Nap

A Nap a Naprendszer központi csillaga.

Új!!: Arisztotelész és Nap · Többet látni »

Naprendszer

A Naprendszer fontosabb égitestjei(nem távolságarányosan) A Naprendszer a Nap gravitációja által egyben tartott bolygórendszer, része a Tejútrendszer milliárd csillagrendszerének, amely galaxisunk Orion spirálkarjának nagyjából a felénél, a galaxis közepe és pereme között is hozzávetőleg félúton helyezkedik el.

Új!!: Arisztotelész és Naprendszer · Többet látni »

Naptár

Naptárnak nevezzük a napok nyilvántartásának rendszereit.

Új!!: Arisztotelész és Naptár · Többet látni »

Négybajuszszálas harcsa

A négybajuszszálas harcsa (Silurus aristotelis) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának a harcsaalakúak (Siluriformes) rendjéhez, ezen belül a harcsafélék (Siluridae) családjához tartozó faj.

Új!!: Arisztotelész és Négybajuszszálas harcsa · Többet látni »

Népgyűlés

Népgyűlés a svájci Glarus kantonban (2009) A népgyűlés a közvetlen demokrácia egyik megnyilvánulási formája.

Új!!: Arisztotelész és Népgyűlés · Többet látni »

Növények

A növények (Plantae) az élőlények egyik nagy, több százezer fajt felölelő országa.

Új!!: Arisztotelész és Növények · Többet látni »

Növényrendszertan

Carl von Linné ''Species Plantarum'' című művének címlapja A növényrendszertan mind az élő, mind a kihalt növényeket rang szerint csoportosított rendszerbe állítja, mégpedig oly módon, hogy abban kifejeződjenek az egyes csoportok rokonsági kapcsolatai.

Új!!: Arisztotelész és Növényrendszertan · Többet látni »

Núsz

A núsz (noosz) görög kifejezés, jelentése: ész, értelem, tágabb értelemben a szellemi megragadás képessége.

Új!!: Arisztotelész és Núsz · Többet látni »

Nemo kapitány

A Nemo kapitány (Vingt mille lieues sous les mers, Húszezer mérföld a tenger alatt) Jules Verne 1870-ben megjelent, egyik leghíresebb tudományos-fantasztikus műve.

Új!!: Arisztotelész és Nemo kapitány · Többet látni »

Newton törvényei

latinul Newton-törvények néven nevezzük a klasszikus mechanika alapját képező négy axiómát, amik alapján a tömeggel rendelkező, pontszerű testek viselkedését tudjuk leírni.

Új!!: Arisztotelész és Newton törvényei · Többet látni »

Nicasius Ellebodius

Nicasius Ellebodius, más néven Nicasius Casletanus (Cassel, 1535 – Pozsony, 1577) kanonok, orvos.

Új!!: Arisztotelész és Nicasius Ellebodius · Többet látni »

Nicole Oresme

Nicole Oresme, (1320/1325 körül – 1383. július 11.) latinul és franciául író középkori francia teológus, filozófus, fizikus, csillagász; élete végén pedig Lisieux püspöke.

Új!!: Arisztotelész és Nicole Oresme · Többet látni »

Nominalizmus

A nominalizmus (a latin nomen (név) szóból származik), középkori filozófiai irányzat, amely az általános fogalmakat csupán az egyedi tárgyak neveinek tekintette.

Új!!: Arisztotelész és Nominalizmus · Többet látni »

Notre-Dame-székesegyház (Chartres)

A Párizstól 80 km-re délnyugati irányban fekvő Chartres városában található a chartres-i katedrális (franciául: La Cathédrale Notre-Dame de Chartres) a francia gótikus építészet egyik kiemelkedő alkotása, mely szinte teljes egészében eredeti állapotában őrződött meg.

Új!!: Arisztotelész és Notre-Dame-székesegyház (Chartres) · Többet látni »

Nyúlós költésrothadás

A nyúlós költésrothadás ''in situ'' vizsgálata. A nyúlós költésrothadás vagy amerikai költésrothadás (Histolysis infectiosa perniciosa larvae apium, Pestis americana larvae apium) a méhek költésének (fiasításának) leggyakoribb és legpusztítóbb megbetegedése, melyet a Paenibacillus larvae (régebbi nevén Bacillus larvae, a rendszertani besorolás változását lásd lentebb) baktérium okoz.

Új!!: Arisztotelész és Nyúlós költésrothadás · Többet látni »

Nyelvfilozófia

Ferdinand de Saussure, a modern nyelvészet alapító atyja A nyelvfilozófia a nyelvi jelentés mibenlétével, nyelv és gondolkodás kapcsolatával, a nyelvhasználat szabályaival foglalkozó filozófiai kutatási terület.

Új!!: Arisztotelész és Nyelvfilozófia · Többet látni »

Nyelvi univerzálé

A nyelvészetben a nyelvi univerzálé olyan törvényszerűség jellegű kategória, vonás, viszony, tendencia, amelyeket minden emberi nyelvben meglévőnek tartanak, bár a nyelvek nagyon különbözőek számos tekintetben.

Új!!: Arisztotelész és Nyelvi univerzálé · Többet látni »

Oidipusz király (film, 1967)

Az Oidipusz király (eredeti cím) 1967-ben készült színes, olasz–marokkói filmdráma.

Új!!: Arisztotelész és Oidipusz király (film, 1967) · Többet látni »

Okság

Az okság (latin kauzalitás (néha oksági összefüggés, ok – okozati összefüggés vagy okozati összefüggés néven is említik – jelentése valamely végső okra vonatkozó, okozati viszonyban lévő dolog vagy jelenség; filozófiai kategória, olyan egymással összefüggésben lévő események jelölésére, amelyben az egyik esemény (az ok) kiváltja a másikat (az okozatot). Az okság összefüggése a büntetőjognak is az egyik alapvető fogalma. (Az okságot gyakran nevezik ok-okozati összefüggésnek is; régiesen kauzális nexus).

Új!!: Arisztotelész és Okság · Többet látni »

Oktatás

Oktatásnak hétköznapi értelmezés szerint leggyakrabban valamely információ (tudás) – általában nagyobb mennyiségben történő, rendszeres, esetleg intézményesített – átadását nevezzük.

Új!!: Arisztotelész és Oktatás · Többet látni »

Olümpiodórosz (grammatikus)

Olümpiodórosz (6. század) görög grammatikus, filozófus.

Új!!: Arisztotelész és Olümpiodórosz (grammatikus) · Többet látni »

Oligarchia

Az oligarchia egy olyan rendszer (gyakran politikai), ahol a hatalom egy viszonylag kicsi csoport kezében összpontosul, akik a saját érdekükben kormányoznak, illetve döntő befolyást gyakorolnak a hatalomra és a döntéshozatalra.

Új!!: Arisztotelész és Oligarchia · Többet látni »

Olvasás

''Olvasó lány'' Jeórjiosz Jakovídisz festménye, 1882 Olvasáson az írott nyelv által hordozott nyelvi jelentés megalkotásának képességét értjük.

Új!!: Arisztotelész és Olvasás · Többet látni »

Ontológia

Christian Wolff: ''Philosophia Prima Sive Ontologia'' című művének első oldala, 1730 - Ez volt az első olyan filozófiai mű amely címszavában szerepelt az „Ontológia” szó. Az ontológia, más néven léttan, lételmélet, létfilozófia vagy általános metafizika, az a filozófiai tudomány, amely a léttel mint létezők alapjával foglalkozik, azaz elsősorban nem a létezőről, hanem a létről szóló tudomány.

Új!!: Arisztotelész és Ontológia · Többet látni »

Opera (színmű)

Magyar Állami Operaház nézőtere (részlet) Az opera olasz eredetű szó, dalművet jelent (másként: dramma per musica). Vokális-hangszeres drámai színpadi műfaj, melyben a szerepeket éneklik.

Új!!: Arisztotelész és Opera (színmű) · Többet látni »

Orfikusok

''Orfikus mozaik egy késő római villából'' Az orfikus (orpheuszi) tanítás az ókori Görögországban és Thrákiában fellépő, ezoterikus jellegű vallás volt, követőiket orfikusoknak nevezik.

Új!!: Arisztotelész és Orfikusok · Többet látni »

Organon (Arisztotelész)

Az Organon (+¸Óργανον görög szó, magyarul „segédeszköz”, „szerszám”) a logika tudományát megalapozó ókori görög filozófus, Arisztotelész bizonyos logikai írásainak gyűjteménye.

Új!!: Arisztotelész és Organon (Arisztotelész) · Többet látni »

Orléans-i Aegidius

Orléans-i Aegidius, (13. század) középkori francia filozófus.

Új!!: Arisztotelész és Orléans-i Aegidius · Többet látni »

Orosz László (jezsuita szerzetes)

Orosz László, Ladislao Oros (Csicser, 1697. december 18. – Nagyszombat, 1773. szeptember 11.) jezsuita szerzetes, tanár, misszionárius.

Új!!: Arisztotelész és Orosz László (jezsuita szerzetes) · Többet látni »

Orvietoi Hugolinus

Orvietoi Hugolinus vagy Hugolinus Malabrancha, (14. század) középkori itáliai teológus.

Új!!: Arisztotelész és Orvietoi Hugolinus · Többet látni »

Oscar Wilde

Oscar Wilde (teljes nevén Oscar Fingal O’Flahertie Wills Wilde) (Dublin, 1854. október 16. – Párizs, 1900. november 30.) ír költő, író, drámaíró.

Új!!: Arisztotelész és Oscar Wilde · Többet látni »

Otto Apelt

Otto Apelt (Jéna, 1845. december 29. – Drezda, 1932. december 5.) német klasszika-filológus, fordító és gimnáziumi tanár.

Új!!: Arisztotelész és Otto Apelt · Többet látni »

Otto Willmann

Gustav Philipp Otto Willmann (Lissa, 1839. április 24. – Litoměřice, 1920. július 1.) osztrák filozófus és pedagógus, egyetemi tanár.

Új!!: Arisztotelész és Otto Willmann · Többet látni »

Padovai Egyetem

A Padovai Egyetem (UNIPD) egy vezető olasz egyetem Padova városában.

Új!!: Arisztotelész és Padovai Egyetem · Többet látni »

Pajzsmirigy

A pajzsmirigy (világosbarnával jelölve) elhelyezkedése és vérellátása A pajzsmirigy a nyak elülső részén, az ádámcsutka alatt található A pajzsmirigy (latinul glandula thyreoidea) a nyak elülső részén, a gége előtt elhelyezkedő, kétlebenyes belső elválasztású mirigy.

Új!!: Arisztotelész és Pajzsmirigy · Többet látni »

Palaiphatosz (történetíró)

Palaiphatosz (Kr. e. 4. század) görög történetíró Abüdoszból származott, Arisztotelész meghitt barátja volt.

Új!!: Arisztotelész és Palaiphatosz (történetíró) · Többet látni »

Panüasszisz

Panüasszisz (átírásváltozat: Panyassis; Panyasis; Halikarnasszosz, ma Bodrum, Törökország, i. e. 5. század első fele – Halikarnasszosz, i. e. 454.) i. e. 5.

Új!!: Arisztotelész és Panüasszisz · Többet látni »

Paracelsus

Paracelsus (született Philippus Theophrastus Aureolus Bombastus von Hohenheim) (Einsiedeln, Schwyz, 1493 körül – Salzburg, 1541. szeptember 24.) svájci orvos, asztrológus, laikus teológus, alkimista, ezoterikus bölcselő, természettudós, polihisztor.

Új!!: Arisztotelész és Paracelsus · Többet látni »

Parmai Tádé

Parmai Tádé, (? – 1359) középkori itáliai filozófus.

Új!!: Arisztotelész és Parmai Tádé · Többet látni »

Parmenidész

Az eleai Parmenidész (Παρμενίδης, Elea, kb. i. e. 540 vagy 515–510, – i. e. 460 vagy 435–430 körül), Pürész fia, a dél-itáliai Elea városában (ma: Castellamaro della Brucca) született filozófus és politikus, az eleai filozófiai iskola alapítója.

Új!!: Arisztotelész és Parmenidész · Többet látni »

Paronímia

A paronímia, más néven hasonlóalakúság az a jelenség, amikor egy nyelvben több hasonló alak létezik egymás mellett.

Új!!: Arisztotelész és Paronímia · Többet látni »

Paul Janet

Paul Janet (teljes nevén: Paul Alexandre René Janet; (Párizs, 1823. április 30. – Párizs, 1899. október 4.) francia filozófus.

Új!!: Arisztotelész és Paul Janet · Többet látni »

Paul Ricœur

Paul Ricœur (Valence, 1913. február 27. – Châtenay-Malabry, 2005. május 20.) francia filozófus.

Új!!: Arisztotelész és Paul Ricœur · Többet látni »

Páduai Marsilius

Páduai Marsilius, (Pádua, 1275 körül – München, 1342 körül) középkori itáliai teológus és filozófus.

Új!!: Arisztotelész és Páduai Marsilius · Többet látni »

Pálos rend

A pálos rend magyar alapítású férfi remete szerzetesrend, amely a mai napig működik.

Új!!: Arisztotelész és Pálos rend · Többet látni »

Pátosz

A pátosz (pathosz, patosz) görög eredetű szó.

Új!!: Arisztotelész és Pátosz · Többet látni »

Püthagorasz

Raffaello Sanzio: Az athéni iskola (részlet) Szamoszi Püthagorasz (a matematikában meghonosodott, nem szabályos átírással Pitagorasz), (Kr. e. 570 körül – Kr. e. 495) ión származású, preszókratikus filozófus és matematikus, a püthagoreus filozófiai iskola megalapítója.

Új!!: Arisztotelész és Püthagorasz · Többet látni »

Püthagoreusok

Püthagorasz A püthagoreusok Püthagorasz tanaira támaszkodó és őt követő filozófusok voltak.

Új!!: Arisztotelész és Püthagoreusok · Többet látni »

Pella

Pella (görög betűkkel Πέλλα) ókori város, melynek romjai a mai Görögországban, Thesszalonikitől északnyugatra, körülbelül 40 km távolságra találhatók.

Új!!: Arisztotelész és Pella · Többet látni »

Periandrosz korinthoszi türannosz

Periandrosz (Kr. e. 7 – 6. század) ókori görög uralkodó, Korinthosz türannosza volt (Kr. e. 627–Kr. e. 585).

Új!!: Arisztotelész és Periandrosz korinthoszi türannosz · Többet látni »

Periklész

Periklész (jelentése „dicsőséggel övezett”, Athén, i. e. 495 – Athén, i. e. 429) görög államférfi, szónok, uralkodó és hadvezér.

Új!!: Arisztotelész és Periklész · Többet látni »

Perszonalizmus

A perszonalizmus egy modern XX.

Új!!: Arisztotelész és Perszonalizmus · Többet látni »

Perzsa irodalom

Kelileh va Demneh 1429-ben kelt perzsa kéziratos példány, amely a sakált ábrázolja, amint megpróbálja tévútra vezetni az oroszlánt. Topkapi Palota Múzeum, Isztambul, Törökország.

Új!!: Arisztotelész és Perzsa irodalom · Többet látni »

Petit Palais (Párizs)

A Petit Palais annak a monumentális építészeti együttesnek a része, amelyet az 1900-as párizsi világkiállítás alkalmából hoztak létre, és amely hosszú évtizedekre megteremtette az alapokat ahhoz, hogy Párizs vezető szerepre tegyen szert a világ művészeti életében.

Új!!: Arisztotelész és Petit Palais (Párizs) · Többet látni »

Petrus Ramus

Petrus Ramus vagy eredeti francia nevén Pierre de La Ramée (Cuts, 1515 – Párizs, 1572. augusztus 26.) francia humanista filozófus, logikus, matematikus, teológus.

Új!!: Arisztotelész és Petrus Ramus · Többet látni »

Phaniasz (filozófus)

Phaniasz (Kr. e. 3. század) görög filozófus.

Új!!: Arisztotelész és Phaniasz (filozófus) · Többet látni »

Phüsziologosz

Egy középkori ''Phüsziologosz''-kézirat egyik lapja A Phüsziologosz egy ókori–középkori mondaszerű, vallási szimbolikával ellátott állattani mű.

Új!!: Arisztotelész és Phüsziologosz · Többet látni »

Philosophia perennis

A philosophia perennis (néhol bővebben: philosophia perennis et universalis, vagy rövidítve: sophia perennis, esetleg religio perennis) vagy más szavakkal: örök filozófia, halhatatlan bölcsesség, vagy perennializmus olyan filozófiai elképzelés, mely a világ minden vallási hagyománya mögött egyetlen, közös metafizikai igazságot, Primordiális Tradíciót, vagy eredetet feltételez, melyből minden ezoterikus és exoterikus tudás és tan kifejlődött.

Új!!: Arisztotelész és Philosophia perennis · Többet látni »

Physis

A physis (ógörögül: φύσις, phusis) görög teológiai, filozófiai és tudományos kifejezés, amit általában „természet”-nek fordítunk.

Új!!: Arisztotelész és Physis · Többet látni »

Pierre Abélard

Pierre Abélard, magyarosan Abelard Péter (Le Pallet, 1079. – Chalon-sur-Saône, 1142. április 21.) francia skolasztikus filozófus, teológus és himnuszköltő.

Új!!: Arisztotelész és Pierre Abélard · Többet látni »

Pierre Gassendi

Pierre Gassendi (tulajdonképpen Gassend) (Champtercier (Provence-Alpes-Côte d’Azur), 1592. január 22. – Párizs, 1655. október 24.) francia matematikus, csillagász, filozófus és teológus.

Új!!: Arisztotelész és Pierre Gassendi · Többet látni »

Pierre Louis Moreau de Maupertuis

Pierre Louis Moreau de Maupertuis (Saint-Malo, 1698. július 7. – Bázel, 1759. július 27.) francia fizikus, matematikus, csillagász, filozófus, természettudós és értelmiségi.

Új!!: Arisztotelész és Pierre Louis Moreau de Maupertuis · Többet látni »

Pigmeusok

A pigmeus csoportok Közép-Afrika területén Kongó-medencében a 20. század elején A pigmeusok ősközösségi körülmények között élő különösen alacsony termetű emberek.

Új!!: Arisztotelész és Pigmeusok · Többet látni »

Pjetër Bogdani

Pjetër Bogdani vagy olaszul Pietro Bogdano (Gur i Hasit, 1625 körül – Pristina, 1689. december) albán egyházi vezető, egyházi író.

Új!!: Arisztotelész és Pjetër Bogdani · Többet látni »

Platón

Platón (görögül: Πλάτων), (régiesen Plátó, eredetileg: Arisztoklész; sz.: Kr. e. 427 körül, Athén vagy Aigina – † Kr. e. 347, Athén), ókori görög filozófus, iskolaalapító.

Új!!: Arisztotelész és Platón · Többet látni »

Platonizmus

A platonizmus Platón írásaiban található és/vagy azokból levezetett filozófiai rendszer.

Új!!: Arisztotelész és Platonizmus · Többet látni »

Plótinosz

Plótinosz, régiesen Plótinos, (Lükopolisz, Egyiptom, Kr. u. 203 – Campania tartomány, Itália, Kr. u. 269) filozófus, az újplatonizmus megalapítója.

Új!!: Arisztotelész és Plótinosz · Többet látni »

Poétika (Arisztotelész)

A Poétika (ógörögül ποιητική poiétiké ’az alkotó, költői művészet’) Arisztotelésztől származik, és valószínűleg Kr.e. 335-ben keletkezhetett.

Új!!: Arisztotelész és Poétika (Arisztotelész) · Többet látni »

Poitiers-i Péter

Poitiers-i Péter, (?, 1130 körül – Párizs, 1215) középkori francia teológus.

Új!!: Arisztotelész és Poitiers-i Péter · Többet látni »

Polükritosz

Polükritosz (I. e. 4. század) ókori görög orvos.

Új!!: Arisztotelész és Polükritosz · Többet látni »

Polihisztor

A polihisztor kifejezés alapvetően olyan tudóst jelöl, aki többféle tudományágat kutat és önmaga is kiemelkedő új felfedezésekkel, felismerésekkel gazdagítja az emberiség tudományos ismereteit.

Új!!: Arisztotelész és Polihisztor · Többet látni »

Polisz

Az athéni Akropolisz. Athén a klasszikus korszak egyik legjelentősebb városállama volt A polisz (πολις) – többes számban: poleisz (πολεις) – ókori görög város vagy városállam.

Új!!: Arisztotelész és Polisz · Többet látni »

Pontoszi Hérakleidész

Pontoszi Hérakleidész (Hérakleia, ma Eregli, Törökország, kb. i. e. 390 – i. e. 322, Athén) görög filozófus, grammatikus.

Új!!: Arisztotelész és Pontoszi Hérakleidész · Többet látni »

Porphüriosz

Porphüriosz, eredeti nevén Malkhosz (Türosz, 232/233 – Róma, 304 körül) késő ókori görög újplatonista filozófus.

Új!!: Arisztotelész és Porphüriosz · Többet látni »

Pozitív pszichológia

Martin Seligman szerint a pszichológia (különösen annak pozitív ága) az egyének és közösségek nagyobb örömét elősegítő valós lehetőségeket vizsgálhat és támogathat. A pozitív pszichológia, a jól-lét tudománya a pszichológia egy újabb ága, melynek célját 2000-ben fogalmazta meg Martin Seligman és Csíkszentmihályi Mihály: "Úgy véljük, hogy a pozitív emberi tevékenység pszichológiája fejlődése során tudományos megértésre talál, és hatásos beavatkozást fog jelenteni az egyének, családok és közösségek gyarapításához." A pozitív pszichológusok az ún.

Új!!: Arisztotelész és Pozitív pszichológia · Többet látni »

Pragmatika

A pragmatika a jelekkel és jelrendszerekkel foglalkozó koncentrált (több hagyományos ismeretterületet átfogó, illetve azok határain elhelyezkedő) tudomány, a szemiotika egyik ága, mely a jel és jelfelhasználó viszonyát, a jelek kommunikációs folyamatban való használatának kérdéseit vizsgálja.

Új!!: Arisztotelész és Pragmatika · Többet látni »

Preszókratikus filozófia

ThalészAnaximenész A preszókratikus filozófia jelentése: Szókratész (Kr. e. 5-4 sz.) előtti filozófia.

Új!!: Arisztotelész és Preszókratikus filozófia · Többet látni »

Proklosz

Proklosz, (Konstantinápoly, 412. február 8. – Athén, 485. április 17.) késő ókori görög újplatonista filozófus.

Új!!: Arisztotelész és Proklosz · Többet látni »

Propolisz

Propolisszal tömik be az apró lyukakat Méhszurok golyók, a propolisz ragadós, sárgásbarna, kellemes illatú anyag A propolisz (görög: προ pro ’érdekében, előtt’ és πόλις pólisz) vagy méhszurok olyan gyantás, ragacsos anyag, amelyet a méhek a kaptár védelmére, a betolakodó baktériumok és egyéb kórokozók ellen gyűjtenek.

Új!!: Arisztotelész és Propolisz · Többet látni »

Pszaltérion

A pszaltérion (görög ψαλτήριον) húros, pengetős hangszer, ókori görög hárfa.

Új!!: Arisztotelész és Pszaltérion · Többet látni »

Puglia

Puglia, régiesen Apulia (görögül Ἀπουλία) olaszországi régió, székhelye Bari.

Új!!: Arisztotelész és Puglia · Többet látni »

Rabszolgaság

Rabszolgaság Brazíliában, Jean-Baptiste Debret festménye A rabszolgaság az egyetemes emberi jogokat figyelmen kívül hagyó, vagy azokat tagadó külső kényszer hatására létrejövő emberi létállapot, melyben az egyént szabad akarata ellenére, emberi léptékben nem jelentéktelen ideig mások szolgálatára, munka végzésére kényszerítik; az emberkereskedelem hasonló alakzataitól intézményesítettségében, társadalmi megítélésében, elfogadottságában különbözik.

Új!!: Arisztotelész és Rabszolgaság · Többet látni »

Raffaello Sanzio

Krisztus feltámadása (1499–1502) Madonna Tóbiással, Raffael arkangyallal és Szent Jeromossal (1509) Galatea diadala (1511) ''Sixtus Madonna'' (1513–14) 265×196cm, olaj ''Trasfigurazione'' (Krisztus színeváltozása) (1519–20)http://www.museivaticani.va/content/museivaticani/it/collezioni/musei/la-pinacoteca/sala-viii---secolo-xvi/raffaello-sanzio--trasfigurazione.html Raffaello Sanzio, Trasfigurazione, museivaticani.va Raffaell Sanzio (gyakran Raffaello, más névváltozatban Raffaello Santi, Raffaello Sanzi, Raffaello da Urbino, Raffaello di Giovanni Santi, latinosan Raphael Sanctius) (Urbino, 1483. március 28. vagy április 6. – Róma, 1520. április 6.) reneszánsz kori olasz festő és építész.

Új!!: Arisztotelész és Raffaello Sanzio · Többet látni »

Római Aegidius

Római Aegidius (Róma, 1247 körül – Avignon, 1316. december 22.) középkori olasz filozófus és teológus.

Új!!: Arisztotelész és Római Aegidius · Többet látni »

Római irodalom

Vergilus ''Aeneis'' című munkájának első oldala a Vatikáni Apostoli Könyvtárban őrzött 5. századi kódexből A római irodalom vagy ókori latin irodalom alatt a Róma alapításától (Kr. e. 753) a Nyugatrómai Birodalom bukásáig (476), vagy kissé tágabban értelmezve a longobárdok Itáliába való betöréséig (568) a római állam határain belül keletkezett irodalmat értjük.

Új!!: Arisztotelész és Római irodalom · Többet látni »

Rögtönzések Színháza

A Rögtönzések Színházát (Das Stegreiftheater), Jacob L. Moreno (1889–1974) bukaresti születésű amerikai pszichiáter alapította Bécsben 1921-ben.

Új!!: Arisztotelész és Rögtönzések Színháza · Többet látni »

René Descartes

René Descartes (ejtsd: röné dékárt), latinosított nevén Renatus Cartesius (La Haye-en-Touraine (ma Descartes (Indre-et-Loire)), Franciaország, 1596. március 31. – Stockholm, 1650. február 11.) francia filozófus, természetkutató és matematikus.

Új!!: Arisztotelész és René Descartes · Többet látni »

Rendszertan (biológia)

A biológiában a rendszertan (taxonómia) az élőlények csoportosításával, leírásával, elnevezésével foglalkozó tudományág.

Új!!: Arisztotelész és Rendszertan (biológia) · Többet látni »

Reneszánsz

Leonardo da Vinci: Vitruvius-tanulmány, példa művészet és tudomány ötvözésére a reneszánszból Benozzo Gozzoli: A Háromkirályok vonulása, freskó, Palazzo Medici-Riccardi-kápolna, Firenze A reneszánsz (a francia renaissance a. m. újjászületés szóból) tudományos forradalmat, művészeti átalakulást, megújulást hozó, meghatározó kulturális mozgalom volt Európa újkori történelmének hajnalán.

Új!!: Arisztotelész és Reneszánsz · Többet látni »

Rhodoszi Andronikosz

Rhodoszi Andronikosz (Kr. e. kb. 70/65-50), a peripatetikus iskola tizenegyedik vezetője, aki főleg mint Arisztotelész és Theophrasztosz műveinek gondozója, kiadásra rendezője s kiadója híres.

Új!!: Arisztotelész és Rhodoszi Andronikosz · Többet látni »

Richard Ford

Richard Ford (1944. február 16. –) amerikai regény- és novellaíró.

Új!!: Arisztotelész és Richard Ford · Többet látni »

Richard Swineshead

Richard Swineshead (? – 1354) középkori angol filozófus és teológus.

Új!!: Arisztotelész és Richard Swineshead · Többet látni »

Robert Grosseteste

Robert Grosseteste (kb. 1175 – 1253. október 9.) teológus, skolasztikus filozófus, lincolni püspök 1235-től haláláig, és az Oxfordi Egyetem kancellárja.

Új!!: Arisztotelész és Robert Grosseteste · Többet látni »

Robert Kilwardby

Robert Kilwardby (Anglia, 1215 körül – Viterbo, 1279. szeptember 11.) középkori angol teológus és filozófus, Canterbury érseke.

Új!!: Arisztotelész és Robert Kilwardby · Többet látni »

Roger Bacon

Roger Bacon (1214 – 1292 vagy 1294 júniusa) középkori angol gondolkodó, Robert Grosseteste tanítványa volt, az Oxfordi Egyetemen tanított ferences rendi szerzetesként.

Új!!: Arisztotelész és Roger Bacon · Többet látni »

Rudolf Christoph Eucken

Rudolf Christoph Eucken (Aurich, 1846. január 5. – Jéna, 1926. szeptember 15.) német filozófus, az új idealizmus képviselője.

Új!!: Arisztotelész és Rudolf Christoph Eucken · Többet látni »

Ruholláh Homeini

Ruholláh Muszavi Homeini perzsául:, klasszikus vokalizáció szerinti tudományos átiratban Rūḥullāh Mūsawī H̱umaynī; magyarul Homeini (olykor Khomeini) (Perzsia, Homejn, 1902. szeptember 24. – Iráni Iszlám Köztársaság, Teherán, 1989. június 3.) iráni síita vallási vezető (ajatollah, mardzsa), az 1979-es iráni forradalom egyik vezéralakja, majd Pahlavi sah elűzésétől haláláig a „forradalom vezetőjeként” (rahbar-e engeláb) Irán de facto legfőbb vezetője volt.

Új!!: Arisztotelész és Ruholláh Homeini · Többet látni »

Sajnálat

A sajnálat olyasféle szimpatikus fájdalom, amelyet mások szenvedése vált ki belőlünk, és gyakran hasonlítható olyan érzelmekhez mint az együttérzés, részvét vagy empátia.

Új!!: Arisztotelész és Sajnálat · Többet látni »

Salamon ibn Gavirol

Salamon ibn Gavirol, középkori latin nevén Avicebron, teljes nevén Salamon ben Jehuda ibn Gabriol; héberül: שלמה בן יהודה אבן גבירול, Shelomo ben Yehuda ibn Gvirol; arabul: أبو أيوب سليمان بن يحيى بن جبيرول, Abu Ayyūb Suleiman ibn Yahya ibn Jabirūl), (Málaga, 1021 körül – Valencia, 1057 vagy 1069/1070Pallas, i. h.) középkori héber költő, filozófus. A 19. századi Heinrich Graetz, a zsidóság híres történetírója így jellemezte őt: „a század költői és filozófiai lángelméje, a zsidó Plato, kinek szaván sok szív melegedett fel, sok elme világosodott meg”.

Új!!: Arisztotelész és Salamon ibn Gavirol · Többet látni »

Salomon Luria

Salomon Luria vagy Lurja, rövidített nevén RaSHaL, (Poznań, 1510 körül – Lublin, 1573. november 7.) kora újkori lengyelországi zsidó hittudós.

Új!!: Arisztotelész és Salomon Luria · Többet látni »

Sankt Emmerami Otloh

Sankt Emmerami Otloh (1010 körül – 1072 körül) latinul író középkori német filozófus.

Új!!: Arisztotelész és Sankt Emmerami Otloh · Többet látni »

Saresheli Alfréd

Saresheli Alfréd, vagy Angliai Alfréd, (1175 körül – 1245 körül) középkori angol filozófus és műfordító.

Új!!: Arisztotelész és Saresheli Alfréd · Többet látni »

Skóciai Mihály

Skóciai Mihály, (1175 – 1232 körül) középkori skót matematikus, csillagász, műfordító.

Új!!: Arisztotelész és Skóciai Mihály · Többet látni »

Skolasztikus filozófia

A skolasztikus filozófia vagy skolasztika a középkorban a nyugati civilizáció legmeghatározóbb, a katolikus egyházhoz és ennek iskoláihoz szorosan kötődő filozófiai irányzata, egyben a keresztény teológia sajátos megközelítési módja.

Új!!: Arisztotelész és Skolasztikus filozófia · Többet látni »

Skotizmus

A skotizmus vagy szkotizmus a katolikus teológia egyik irányzata, amelyet a skót Duns Scotus szerzetes után neveztek el.

Új!!: Arisztotelész és Skotizmus · Többet látni »

Speciális relativitáselmélet

A speciális relativitáselmélet vagy a speciális relativitás elmélete a fizikának Albert Einstein által 1905-ben kiadott elmélete, mely feloldja a Maxwell-elméletbeli állandó fénysebesség és a newtoni mechanika sebesség összeadása közötti ellentétet.

Új!!: Arisztotelész és Speciális relativitáselmélet · Többet látni »

Spiritualizmus (filozófia)

A spiritualizmus a lélek vagy szellemi lények létét és tevékenységét elfogadó filozófiai irányzat.

Új!!: Arisztotelész és Spiritualizmus (filozófia) · Többet látni »

Strassburgi Ulrik

Strassburgi Ulrik, (Strasbourg, 1225 körül – Strasbourg, 1277) középkori német teológus.

Új!!: Arisztotelész és Strassburgi Ulrik · Többet látni »

Suttoni Tamás

Suttoni Tamás, (1230 – 1320) középkori angol filozófus és teológus.

Új!!: Arisztotelész és Suttoni Tamás · Többet látni »

Szabad akarat

A szabad akarat (liberum arbitrium) a filozófia egyik régi és sok vitát kiváltó fogalma.

Új!!: Arisztotelész és Szabad akarat · Többet látni »

Szabályos test

A szabályos testek vagy platóni testek a geometria területén olyan konvex testeket jelentenek, melyek oldalait egybevágó szabályos sokszögek határolják, minden lapszögük egyenlő és a csúcsalakzataik is egybevágók.

Új!!: Arisztotelész és Szabályos test · Többet látni »

Szabó György (irodalomtörténész)

Szabó György írói álneve Kiss György (Dicsőszentmárton, 1920. április 19. – Kolozsvár, 2011. május 10.) irodalomtörténész, klasszika-filológus, műfordító.

Új!!: Arisztotelész és Szabó György (irodalomtörténész) · Többet látni »

Szaloniki

Szaloniki (görögül σαλονίκη szaloníki, ógörög ejtéssel Thesszaloniké,,, szláv nyelveken Сoлун,, vagy Selaniki) Görögország második legnagyobb városa és legforgalmasabb kikötője, Közép-Makedónia régió székhelye.

Új!!: Arisztotelész és Szaloniki · Többet látni »

Szamoszi Arisztarkhosz

Számoszi Arisztarkhosz (Számosz, i. e. 310 körül – Alexandria, i. e. 230 körül) Hellászban, majd Egyiptomban alkotó filozófus, matematikus és csillagász, a heliocentrikus világkép első megfogalmazója.

Új!!: Arisztotelész és Szamoszi Arisztarkhosz · Többet látni »

Szamoszi Melisszosz

Szamoszi Melisszosz (ógörögül: Μέλισσος Σάμιος) antik görög filozófus, akméját körülbelül Kr.

Új!!: Arisztotelész és Szamoszi Melisszosz · Többet látni »

Székesfehérvári Püspöki Könyvtár

A Székesfehérvári Püspöki Könyvtár A Székesfehérvári Püspöki Könyvtár létezését 1777-től, az egyházmegye megalapításától számíthatjuk.

Új!!: Arisztotelész és Székesfehérvári Püspöki Könyvtár · Többet látni »

Szépség

268x268px A szépség olyan jellemzője a személyeknek, tárgyaknak vagy elképzeléseknek, amely miatt a puszta megfigyelés során örömöt tapasztalhatunk.

Új!!: Arisztotelész és Szépség · Többet látni »

Színházművészet

USA A színházművészet az előadó-művészetek azon ága, amelynek keretében közönség előtt színjáték útján, beszéddel, mozdulatokkal, hanghatásokkal és látványelemekkel történeteket mutatnak be, gyakran más művészetek – zene- és táncművészet, illetve a vizuális művészetek – eszközeit is felhasználva.

Új!!: Arisztotelész és Színházművészet · Többet látni »

Szír irodalom

Szír Szent Efrém ikonábrázolása Szír irodalom alatt a keresztény szírek szír nyelvén írt ókori és középkori irodalmi alkotások körét értik.

Új!!: Arisztotelész és Szír irodalom · Többet látni »

Szó

A szó a nyelv egy jelentéssel bíró egysége, amely egy vagy több szorosan kapcsolódó morfémából áll.

Új!!: Arisztotelész és Szó · Többet látni »

Szófaj

A hagyományos nyelvtan értelmezésében a szófaj szavak osztálya, amelybe ezeket morfológiai szempontból előfordulásaik szokásos vagy lehetséges alakjuk alapján, szintaktikai szempontból az előbbihez kötött szokásos vagy lehetséges mondatbeli szerepük vagy ennek hiánya alapján, szemantikai szempontból pedig lexikai jelentésük típusa alapján sorolják be.

Új!!: Arisztotelész és Szófaj · Többet látni »

Szójáték

A szójáték olyan nyelvi képződmény, melyben hasonló (vagy azonos) alakú, de különböző értelmű szavak váratlan, szokatlan módon szerepelnek együtt.

Új!!: Arisztotelész és Szójáték · Többet látni »

Szókratész

Szókratész, (Alópeké démosz, ókori Görögország, i. e. 469 eleje – Athén, i. e. 399. február 15. vagy május) ókori görög filozófus.

Új!!: Arisztotelész és Szókratész · Többet látni »

Szónoki beszéd

300x300px A szónoki beszéd vagy gyakran csak beszéd egy irodalmi műfaj.

Új!!: Arisztotelész és Szónoki beszéd · Többet látni »

Szónoklattan

A szónoklattan, ékesszólástan vagy retorika (görögül rhétoriké, latinul ars oratoria) a szónoklat tudománya, eredetileg díszes külsőségek között előadott beszédeket, ékes stílusú, nyilvános megszólalásokat jelentett.

Új!!: Arisztotelész és Szónoklattan · Többet látni »

Szürianosz

Szürianosz, régiesen Syrianos (? – 437) késő ókori újplatonista görög filozófus, az athéni újplatonikus iskola vezetője.

Új!!: Arisztotelész és Szürianosz · Többet látni »

Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Kuno Könyvtára

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Klebelsberg Kuno Könyvtára (röviden SZTE Klebelsberg Könyvtár) a József Attila Tanulmányi és Információs Központban található.

Új!!: Arisztotelész és Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Kuno Könyvtára · Többet látni »

Szemiotika

A szemiotika (jeltan, jeltudomány) a jelek és a jelrendszerek tudománya.

Új!!: Arisztotelész és Szemiotika · Többet látni »

Szent Korona-tan

koronázási jelvények az Országházban A Szent Korona-tan (változó formákban is használva: Szentkorona-tan, szentkorona-eszme, szentkoronatan) az a középkorban kialakult magyar hagyomány, amely az addig még nem létező államelméletet pótolva, a Szent Korona „testének” elképzelésében hozta létre a király személyétől független magyar államiság fogalmát, amelynek része, „tagja” volt – maga az uralkodó mellett – egyrészt a Magyar Királyság területe, másrészt pedig az uralkodó osztály.

Új!!: Arisztotelész és Szent Korona-tan · Többet látni »

Szentség

A szentség szó két különböző tartalmat jelöl.

Új!!: Arisztotelész és Szentség · Többet látni »

Szeretet

A szeretet legismertebb jelképe a szív A szeretet különböző érzelmeket, állapotokat, magatartásformát jelölhet a személyek közötti vonzalomtól („szeretem a páromat”), az étkezés öröméig („szeretem a májas hurkát”).

Új!!: Arisztotelész és Szeretet · Többet látni »

Szervezetpszichológia

A szervezetpszichológia gyökerei kb.

Új!!: Arisztotelész és Szervezetpszichológia · Többet látni »

Szibüllák

Sebastian Münster: Szibüllák (1598) A szibüllák vagy szibillák (görögül szibülla, latinul: sibylla) titokzatos jósnők, akik látnoki képességüknél fogva anélkül fedték fel a jövőt, hogy kérdéseket intéztek volna hozzájuk; többnyire szerencsétlenségeket, baljós eseményeket, katasztrófákat jeleztek előre.

Új!!: Arisztotelész és Szibüllák · Többet látni »

Szicíliai Epikharmosz

Szicíliai Epikharmosz (i. e. 6–5. század) görög komédiaköltő.

Új!!: Arisztotelész és Szicíliai Epikharmosz · Többet látni »

Szigünnák

Az argonauták utazásának helyszínei Abraham Ortelius térképén A szigünnák – szigünnai (Σίγυνναι), szigünoi (Σίγυνοι), sziginnoi (Σίγιννοι), szigümnoi (Σίγιμνοι) – nevű népet ókori források említik az Al-Duna, illetve a Kaukázus vidékéről, valamint Egyiptomból.

Új!!: Arisztotelész és Szigünnák · Többet látni »

Szillogizmus

A hagyományos logikában olyan következtetési forma, amelynek legalább két premisszája van.

Új!!: Arisztotelész és Szillogizmus · Többet látni »

Szimplikiosz

Kilikiai Szimplikiosz, (Kilikia, 490 körül – Szíria?, 560 körül) késő ókori/kora középkori görög filozófus, az újplatonisták utolsó nemzedékének a tagja.

Új!!: Arisztotelész és Szimplikiosz · Többet látni »

Szirrhasz

Szirrhasz (ógörög Σίρρας, latin Sirrhas, Sirras) ókori dinasztia, a felső-makedóniai Lünkésztisz uralkodóházának tagja, Arrhabaiosz lünkésztiszi király veje.

Új!!: Arisztotelész és Szirrhasz · Többet látni »

Szofizmus

A szofizmus kifejezést manapság két értelemben használjuk.

Új!!: Arisztotelész és Szofizmus · Többet látni »

Szolóni alkotmány

Szolón A szolóni alkotmány i. e. 594-ben került bevezetésre, amikor is Athénban Szolónt választják arkhónnak és egyben közvetítőnek a démosz és az arisztokrácia között.

Új!!: Arisztotelész és Szolóni alkotmány · Többet látni »

Szophoklész

Szophoklész, Sophokles (Kolónosz, ma Athén Kolokithu nevű elővárosa, i. e. 497 vagy i. e. 496 – Athén, i. e. 406 vagy i. e. 405) görög drámaíró és tragédiaköltő.

Új!!: Arisztotelész és Szophoklész · Többet látni »

Szpeuszipposz

Athéni Szpeuszipposz, (Athén, i. e. 408 körül – Athén, i. e. 339 körül) ókori görög filozófus.

Új!!: Arisztotelész és Szpeuszipposz · Többet látni »

Sztágira

right Sztágira (Στάγειρα) (Halkidikí, Közép-Makedónia régió) fennsíkon fekvő görög falu a Halkidikí-félszigeten.

Új!!: Arisztotelész és Sztágira · Többet látni »

Szténelosz

Szténelosz (Kr. e. 4. század) görög tragédiaköltő Athénben élt és alkotott, tehetségtelensége miatt Arisztophanész és más komédiaköltők (különösen Platón) kegyetlenül kigúnyolták.

Új!!: Arisztotelész és Szténelosz · Többet látni »

Sztephanosz (egyértelműsítő lap)

Sztephanosz, az ókorban több, kevéssé ismert író, jogász, valamint más görög területen élő személy neve.

Új!!: Arisztotelész és Sztephanosz (egyértelműsítő lap) · Többet látni »

Sztoikus filozófia

sztoa Epiktétosz kézikönyve a sztoicizmusról A sztoikus filozófia vagy sztoicizmus a Kr.

Új!!: Arisztotelész és Sztoikus filozófia · Többet látni »

Taügetosz

Gyermekábrázolás egy görög vázán A Taügetosz (Ταΰγετος) Spárta közelében álló hegy, ahová a városlakók az életképtelennek ítélt újszülötteket kitették.

Új!!: Arisztotelész és Taügetosz · Többet látni »

Tabula rasa

A tabula rasa, latinul tiszta tábla, ami a „tiszta lappal történő indulást” jelenti.

Új!!: Arisztotelész és Tabula rasa · Többet látni »

Tapintási illúzió

Tapintási illúzió olyan érzékcsalódás, mely során a valóság helytelen, hamis érzete alakul ki az ember agyában, torzulva észlel bizonyos külvilági ingereket.

Új!!: Arisztotelész és Tapintási illúzió · Többet látni »

Taranto

Taranto (latinul Tarentum, helyi nyelvjárásban Tarande) Olaszország Puglia régiójának második (Bari után), Dél-Olaszország harmadik (Bari és Nápoly után) legnagyobb városa (közigazgatásilag comune).

Új!!: Arisztotelész és Taranto · Többet látni »

Tarski-féle T-séma

A filozófiai logikában a Tarski-féle T-séma egy alapvető következménye a formális nyelvi (szimbolikus logikai) mondatatok Tarski-féle igazságdefiníciójának.

Új!!: Arisztotelész és Tarski-féle T-séma · Többet látni »

Taulantok

A taulantok (ógörög Ταυλάντιοι / Taulantioi, latin Taulantii) egyike volt az ókori Illíria délnyugati részén élő illír törzseknek, akiket idősebb Plinius az „igazi illírek” közé sorolt.

Új!!: Arisztotelész és Taulantok · Többet látni »

Társadalmi igazságosság

A társadalmi igazságosság egy csoport (általában egy társadalom) olyan ideálját jelenti, amelyben a javak elosztása ezen csoportosulás etikai alapelveinek megfelelően történik.

Új!!: Arisztotelész és Társadalmi igazságosság · Többet látni »

Téglalapszámok

A számelméletben a téglalapszámok olyan figurális számok, melyek felírhatók két, egymást követő nemnegatív egész szám szorzataként, tehát alakban.

Új!!: Arisztotelész és Téglalapszámok · Többet látni »

Téka sorozat

A Téka egy romániai magyar irodalmi-törté­nelmi-művelődéstörténeti sorozat.

Új!!: Arisztotelész és Téka sorozat · Többet látni »

Tér (fizika)

Virgo Szuperklaszter – a galaxisklaszterek által kifeszített tér A tér a fizikában egy matematikai modell, az anyagi tárgyak kölcsönös helyzeteinek halmaza; az a 3 vagy több dimenziós viszonyítási rendszer, amelyben a testek és események viszonylagos helye és iránya megadható.

Új!!: Arisztotelész és Tér (fizika) · Többet látni »

Tűzhányó

A vulkánok vagy tűzhányók a Föld felszínének olyan hasadékai, amelyeken a felszínre jut a magma, az asztenoszféra izzó kőzetolvadéka.

Új!!: Arisztotelész és Tűzhányó · Többet látni »

Tóth Imre (matematikus)

Tóth Imre (Szatmárnémeti, 1921. december 26. – Párizs, 2010. május 12.) romániai magyar matematikus, filozófus, matematika- és művelődéstörténész.

Új!!: Arisztotelész és Tóth Imre (matematikus) · Többet látni »

Többértékű logika

A többértékű logikák olyan logikai szemantikák, ahol kettőnél több igazságérték létezik.

Új!!: Arisztotelész és Többértékű logika · Többet látni »

Többségi képviselet

A többségi képviselet olyan képviseleti elv, amely a választók egy csoportját feljogosítja az összes képviselő kinevezésére, megtagadva a képviseletet minden kisebbségtől.

Új!!: Arisztotelész és Többségi képviselet · Többet látni »

Törvények (dialógus)

A Törvények (görögül Νόμοι, latinul Leges) Platón utolsó és egyben leghosszabb dialógusa.

Új!!: Arisztotelész és Törvények (dialógus) · Többet látni »

Törvényhozás

A törvényhozás azzal a joggal felruházott tanácskozó testület, hogy törvényeket hozzon egy olyan politikai egység számára, mint egy ország, vagy egy város.

Új!!: Arisztotelész és Törvényhozás · Többet látni »

Túlvilág

A halál utáni élet vagy túlvilági élet azon nézetek összessége, amelyek a különböző kultúrákban és vallásokban megtalálhatók arról, hogy mi vár az emberekre a halál után, illetve egyes vallásokban az idők végezetén.

Új!!: Arisztotelész és Túlvilág · Többet látni »

Türannión

Türannión (I. e. 1. század) görög grammatikus Artemidórosz fia volt, s Föníciából származott.

Új!!: Arisztotelész és Türannión · Többet látni »

Türannisz

A türannisz egy ókori görög államberendezkedés volt, amely alatt a virágkorban egy alkotmányellenesen hatalomra jutott egyeduralkodó, a türannosz (zsarnok) uralmát értették.

Új!!: Arisztotelész és Türannisz · Többet látni »

Tehetetlenség (mechanika)

A tehetetlenség a fizikai testek azon tulajdonsága, mely ellenállásukat fejezi ki a mozgási vagy nyugalmi állapotuk megváltoztatásával szemben, vagy a testek azon hajlamát, hogy ellenálljon a mozgásállapotában fellépő bármilyen változásnak.

Új!!: Arisztotelész és Tehetetlenség (mechanika) · Többet látni »

Teleológia

Teleológia: (görög telosz.

Új!!: Arisztotelész és Teleológia · Többet látni »

Televíziós sorozat

Televíziós sorozatnak vagy tévésorozatnak nevezzük a rendszerint egy vagy több főhős élete köré szerveződött eseménysorozatot képernyőn elbeszélő többrészes alkotást, amely nagy nézettséget vonz, ezért az alkotók/műsorszórók rendszerint ismétlik, újra feldolgozzák, tovább írják vagy utánozzák.

Új!!: Arisztotelész és Televíziós sorozat · Többet látni »

Teológia

Részlet egy középkori nagy hittudományi munkájából, Aquinói Szent Tamás ''Summa Theologiae''-jából A teológia – magyarosan hittudomány – görög eredetű szó (θεολογια, theologia) a theosz, (.

Új!!: Arisztotelész és Teológia · Többet látni »

Terhességmegszakítás

Terhességmegszakítás, magzatűzés, szaknyelven küret vagy idegen eredetű kifejezéssel művi abortusz (latinul: Abortus arteficialis) alatt a terhesség megszakítását értjük, rendszerint a terhes nő önálló döntése alapján.

Új!!: Arisztotelész és Terhességmegszakítás · Többet látni »

Természetes közösségek

Természetes közösségek azok az emberi társulások, amelyek nem előfeltételeznek más közösséget, és normáik önmagukban rejlenek.

Új!!: Arisztotelész és Természetes közösségek · Többet látni »

Természettudomány

A természettudomány az élő és élettelen természet jelenségeinek, objektumainak tanulmányozásával foglalkozó tudományágak gyűjtőneve.

Új!!: Arisztotelész és Természettudomány · Többet látni »

Terpandrosz

Terpandrosz (Τέρπανδρος, aktív kb. Kr. e. 700 és 650 között) ókori görög lírai költő, kitharódosz.

Új!!: Arisztotelész és Terpandrosz · Többet látni »

Terrenai Guidó

Terrenai Guidó, (Perpignan, 1270 körül – Avignon?, 1342. augusztus 21.) középkori hispániai filozófus és teológus.

Új!!: Arisztotelész és Terrenai Guidó · Többet látni »

Test (teológia)

Test – a keresztény teológiai antropológia egyik alapfogalma.

Új!!: Arisztotelész és Test (teológia) · Többet látni »

Test-lélek probléma

A test-lélek probléma az elmefilozófia klasszikus problémája.

Új!!: Arisztotelész és Test-lélek probléma · Többet látni »

Teurgia

A teurgia vagy theurgia (ógörög:, theourgía) Isten vagy az istenségek közvetlen beavatkozásának kieszközlése emberi közvetítéssel.

Új!!: Arisztotelész és Teurgia · Többet látni »

Thalész

Milétoszi Thalész (Milétosz, Kr. e. 624 körül – Kr. e. 546 körül).

Új!!: Arisztotelész és Thalész · Többet látni »

Theódorosz Gazísz

Theódorosz Gazísz Theszalonikéfsz (Θεόδωρος Γαζῆς Θεσσαλονικεύς, Theodórosz Gazész Thesszalonikeusz) vagy latinosan Theodorus Gaza Thessalonicensis Szaloniki, 1400–1410 között – Piro, 1475 körül) Itáliában alkotó görög humanista, fordító, nyelvész.

Új!!: Arisztotelész és Theódorosz Gazísz · Többet látni »

Theophrasztosz

Az ereszoszi Theophrasztosz (Ereszosz, i. e. 371 körül – Athén, i. e. 287 körül) nagy hírű filozófus-természettudós volt, Arisztotelész utóda az athéni peripatetikus iskolában, mégpedig a kortársak beszámolói szerint méltó utóda.

Új!!: Arisztotelész és Theophrasztosz · Többet látni »

Thesszaloniké makedón hercegnő

Thesszaloniké (Θεσσαλονίκη; i. e. 352 vagy 345 – i. e. 295) makedón hercegnő.

Új!!: Arisztotelész és Thesszaloniké makedón hercegnő · Többet látni »

Thomas Hobbes

Thomas Hobbes (Malmesbury, Angol Királyság, 1588. április 5. – Derbyshire, Angol Királyság, 1679. december 4.) angol filozófus.

Új!!: Arisztotelész és Thomas Hobbes · Többet látni »

Thomas Kuhn

Thomas Samuel Kuhn (Cincinnati, Ohio, 1922. július 18. – Cambridge, Massachusetts, 1996. június 17.) amerikai tudománytörténész és a tudományfilozófus volt, akinek 1962-es, sokat vitatott könyve, A tudományos forradalmak szerkezete, rendkívüli hatással volt mind akadémiai (irányító jellegű tudományos intézményi), mind azon kívüli körökre.

Új!!: Arisztotelész és Thomas Kuhn · Többet látni »

Tibeti masztiff

Ősi tibeti fajta.

Új!!: Arisztotelész és Tibeti masztiff · Többet látni »

Tiszavirág

A tiszavirág (Palingenia longicauda) nevével ellentétben nem növény, hanem egy rövid életű kérészfaj, amely a szárnyas rovarok (Pterygota) alosztályába, az ősszárnyúak (Palaeoptera) alosztályágába, a kérészek (Ephemeroptera) rendjébe, annak tiszavirágok (Palingengidae) családjába tartozik.

Új!!: Arisztotelész és Tiszavirág · Többet látni »

Tomislav Ladan

Tomislav Ladan (Ivanjica, 1932. június 25. – Zágráb, 2008. szeptember 12.) horvát esszéista, lexikográfus, kritikus, műfordító és regényíró volt.

Új!!: Arisztotelész és Tomislav Ladan · Többet látni »

Tommaso Cajetan De Vio

Tommaso De Vio teljes nevén Tommaso Cajetan De Vio latinul Gaetanus olaszos formában Ca'je-tan vagy Caj'e-tan (Gaeta, 1468. v. 1469. február 20. – Gaeta, 1534. augusztus 9.) olasz (nápolyi) bíboros, teológus, filozófus és dominikánus szerzetes.

Új!!: Arisztotelész és Tommaso Cajetan De Vio · Többet látni »

Topika (Arisztotelész)

A Topika (görög: Τοπικά, latin: Topica) Arisztotelész (Aristoteles, i. e. 384-322) görög tudós és filozófus hat fennmaradt logikai művének az egyike.

Új!!: Arisztotelész és Topika (Arisztotelész) · Többet látni »

Tournai-i Simon

Tourna-i Simon, (Tournai, 1130 körül – ?, 1201) középkori francia teológus.

Új!!: Arisztotelész és Tournai-i Simon · Többet látni »

Tradicionális logika

A tradicionális logika nagyjából a logika késő középkori és újkori létezési formáját jelenti, mely az arisztotelészi és skolasztikus logikából alakult ki, és időszaka egészen a 17. század közepéig tartott; sokan a skolasztikusokat is ide értik.

Új!!: Arisztotelész és Tradicionális logika · Többet látni »

Tudománytörténet

A tudománytörténet a tudományok keletkezésével, létrejöttével, az ókortól napjainkig tartó fejlődésével foglalkozik.

Új!!: Arisztotelész és Tudománytörténet · Többet látni »

Tyúk vagy a tojás probléma

A Tyúk vagy a tojás probléma, paradoxon magyarul leginkább a Melyik volt előbb? A tyúk vagy a tojás? kérdés formájában jelenik meg.

Új!!: Arisztotelész és Tyúk vagy a tojás probléma · Többet látni »

Uroš Predić

Uroš Predić (Урош Предић, Predics Uros – Orlód, 1857. november 25. – Belgrád, 1953. február 11.) a 19. század végének és a 20. század első felének egyik legnagyobb hatású akadémikus (realista) szerb festője.

Új!!: Arisztotelész és Uroš Predić · Többet látni »

V. Károly francia király

V.

Új!!: Arisztotelész és V. Károly francia király · Többet látni »

Vallástörténet

A vallástörténet az egyes vallások keletkezésének, fejlődésének történetét, társadalmi összefüggéseit és a társadalomban betöltött szerepét vizsgáló tudomány.

Új!!: Arisztotelész és Vallástörténet · Többet látni »

Vágy

A vágy olyan reménykedést fejez ki, amely egy személyre, tárgyra vagy egy kimenetelre irányul. Ugyanezt fejezi ki például a „sóvárgás”.

Új!!: Arisztotelész és Vágy · Többet látni »

Vákuum

A vákuum egy olyan adott téren belüli térfogat, mely elhanyagolható mennyiségű anyagot tartalmaz csak, így a benne levő nyomás jóval alacsonyabb, mint a standard légnyomás.

Új!!: Arisztotelész és Vákuum · Többet látni »

Városháza (Poznań)

A poznańi városháza egy történelmi városháza a lengyelországi Poznań óvárosában, a Régi piactér közepén.

Új!!: Arisztotelész és Városháza (Poznań) · Többet látni »

Végtelen sok majom és írógép tétele

Csimpánz írógéppel A végtelenmajom-tétel szerint ha adott valamilyen előre rögzített szöveg, és egy majom korlátlan ideig véletlenszerűen ütögeti egy írógép billentyűit, akkor majdnem biztos, hogy előbb-utóbb ezt az adott szöveget is leírja - még ha az olyan összetett és értelmes is, mint pl.

Új!!: Arisztotelész és Végtelen sok majom és írógép tétele · Többet látni »

Víz

A víz, vagyis a dihidrogén-monoxid a hidrogén és az oxigén vegyülete, kémiai képlete H2O.

Új!!: Arisztotelész és Víz · Többet látni »

Vezetéselmélet

Azokat a rendszereket, amelyek dinamikusan, nyíltan, aktívan, célszerűen, szervezetten működnek, és az anyagi mozgás biológiai és társadalmi mozgásformáihoz tartoznak, szervezeteknek nevezzük.

Új!!: Arisztotelész és Vezetéselmélet · Többet látni »

Victor Kernbach

Victor Kernbach (Kisinyó/Kisjenő, 1923. október 14. – Bukarest, 1995. február 16.) román vallástörténész, mítoszkutató, filozófus, író, költő, esszéíró, tudományos-fantasztikus író, műfordító, szerkesztő.

Új!!: Arisztotelész és Victor Kernbach · Többet látni »

Világkép

Leonardo da Vinci:Az ember A világ térképe. Sevillai Szent Izidor ''Etymologiae sive Origines'' című enciklopédiájából Ez a szócikk az egyes korok világképét mutatja be.

Új!!: Arisztotelész és Világkép · Többet látni »

Virághűség

A legtöbb beporzó rovar virághű, és még nagy választék mellett is hamar kiválasztják, hogy melyik virágszínt és formát részesítik előnyben A virághűség azt jelenti, hogy a beporzó rovar egészen addig főként egyetlen növényfaj virágait látogatja, amíg elég táplálékot talál bennük.

Új!!: Arisztotelész és Virághűség · Többet látni »

Walter Burleigh

Nincs leírás.

Új!!: Arisztotelész és Walter Burleigh · Többet látni »

William Ames

William Ames vagy latinosan Gulielmus Amesius (Ipswich, 1576 – Rotterdam, 1633. november 14.) angol teológus és filozófus.

Új!!: Arisztotelész és William Ames · Többet látni »

William Ockham

William of Ockham, magyarosan Ockhami Vilmos, olykor Occam, (1287 körül – 1347.Gál, Gedeon, 1982. William of Ockham Died Impenitent in April 1347. Franciscan Studies 42, pp. 90–95 április 9.) angol nemzetiségű ferences rendi szerzetes, a skolasztikus filozófia és teológia kiemelkedő személyisége.

Új!!: Arisztotelész és William Ockham · Többet látni »

Winfield Scott

Winfield Scott (Petersburg közelében, Dinwiddie megye, Virginia, 1786. június 13. – West Point, Orange megye, New York állam 1866. május 29.) amerikai altábornagy, diplomata és politikus.

Új!!: Arisztotelész és Winfield Scott · Többet látni »

XXI. János pápa

XXI.

Új!!: Arisztotelész és XXI. János pápa · Többet látni »

Zénón paradoxonjai

minába kerültPlatón: Alkibiadész I. 119 A Zénón paradoxonjainak azokat a paradoxonokat nevezzük, amelyeket az eleai Zénón ötlött ki Parmenidész elméletének alátámasztására, miszerint az érzékek által alkotott kép félrevezető, konkrétabban, hogy a mozgás csak illúzió, valójában nem létezik.

Új!!: Arisztotelész és Zénón paradoxonjai · Többet látni »

Zsidó filozófia

A zsidó filozófia a filozófiai tanulmányok kapcsolatát írja le a zsidó vallási hagyományok tartalmaival.

Új!!: Arisztotelész és Zsidó filozófia · Többet látni »

100 híres ember

A 100 híres ember – A kezdetektől napjainkig Michael H. Hart 1978-ban kiadott könyve (első magyar kiadása: 1994; 2003-as magyar kiadása). 1978-ban, amikor Michael H. Hart nagy port felkavaró könyve, a Száz híres ember először megjelent, a kritikusok a szerző szemére vetették: nem elég, hogy kiválasztja azt a száz embert, aki szerinte a legnagyobb befolyással volt a történelemre, hanem még ráadásul – saját értékrendje szerint – fontossági sorrendbe is állítja őket.

Új!!: Arisztotelész és 100 híres ember · Többet látni »

12. századi reneszánsz

gótikus stílus kifejlődését – a kölni dóm főhajójának boltozata. A 12. századi reneszánsz a késő középkor kezdetén sok változás időszaka volt.

Új!!: Arisztotelész és 12. századi reneszánsz · Többet látni »

1209

Nincs leírás.

Új!!: Arisztotelész és 1209 · Többet látni »

13. század

A 13.

Új!!: Arisztotelész és 13. század · Többet látni »

1377

Nincs leírás.

Új!!: Arisztotelész és 1377 · Többet látni »

950

Nincs leírás.

Új!!: Arisztotelész és 950 · Többet látni »

950 a tudományban

A 950.

Új!!: Arisztotelész és 950 a tudományban · Többet látni »

Uniópédia egy koncepció térkép vagy szemantikai hálózat szervezésében, mint egy enciklopédia vagy szótár. Ez ad egy rövid meghatározása minden fogalom és kapcsolatokat.

Ez egy hatalmas internetes mentális térképet, amely alapul szolgál a koncepció rajzok. Ez szabadon használhatják, és minden cikket, vagy dokumentum letölthető. Ez egy eszköz, forrás, vagy hivatkozás tanulmányok, a kutatás, az oktatás, a tanulás vagy tanítás, amely felhasználható a tanárok, oktatók, tanulók vagy hallgatók; A tudományos világ: az iskola, általános iskolai, középiskolai, középiskolai, középső, főiskola, műszaki végzettség, főiskola, egyetem, egyetemi, mester- vagy doktori fokozatot; A papírok, jelentések, projektek, ötletek, dokumentáció, felmérések, összefoglalók, vagy dolgozat. Itt az a meghatározás, magyarázat, leírás, illetve értelmében minden jelentős amelyen információra van szüksége, és egy listát a hozzájuk kapcsolódó fogalmak, mint a szószedet. Elérhető a magyar, angol, spanyol, portugál, japán, kínai, francia, német, olasz, lengyel, holland, orosz, arab, hindi, svéd, ukrán, katalán, cseh, héber, dán, finn, indonéz, norvég, román, török, vietnami, koreai, thai, görög, bolgár, horvát, szlovák, litván, filippínó, lett, észt és szlovén. Több nyelven hamarosan.

Minden információ kivontuk a Wikipédia, és ez elérhető a Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc.

Az Uniópédia a Wikimedia Foundation nem támogatja, és nem áll kapcsolatban vele.

A Google Play, Android és a Google Play-logó a Google Inc. védjegyei.

Adatvédelmi irányelvek

KimenőBeérkező