Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
259 kapcsolatok: A Földről készült első űrfelvételek, A Mars kolonizálása, A mikroprocesszor története, A Naprendszer keletkezése és története, Aero Spacelines Super Guppy, Alan Bean, Alan Shepard, Alekszej Arhipovics Leonov, ALSEP, Apolló (egyértelműsítő lap), Apolló-program, Apollo űrhajó, Apollo Guidance Computer, Apollo holdjáró, Apollo miniműhold, Apollo napobszervatórium, Apollo parancsnoki és műszaki egység, Apollo-küldetéstípusok, Apollo/Skylab A7L űrruha, Apollo–1, Apollo–10, Apollo–11, Apollo–11 jóakarati üzenetek, Apollo–12, Apollo–13, Apollo–14, Apollo–15, Apollo–16, Apollo–17, Apollo–18, Apollo–19, Apollo–20, Apollo–4, Apollo–5, Apollo–6, Apollo–7, Apollo–8, Apollo–9, Ares I–X, Arisztarkhosz-kráter, Artemis I, Artemis-program, AS–201 (Apollo–2), AS–202 (Apollo–3), AS–203, AS–500D, AS–500F, Askja, Az Amerikai Egyesült Államok történelme, Az Apollo-program űrhajósainak listája, ..., Az Apollo–11 elveszett felvételei, Űrhajó, Űridőjárás, Űrkatasztrófa, Űrkorszak, Űrkutatás-oktatás, Űrrepülés, Űrruha, Űrverseny, Összeesküvés-elmélet, Barringer-kráter, Bór, Becsapódási kráter, Belépés a légkörbe, Bolygóközi repülés, Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium, Buzz Aldrin, Canberrai Mélyűr-kommunikációs Komplexum, Cape Canaveral Air Force Station, Cape Canaveral Air Force Station 34. indítóállás, Cape Canaveral Air Force Station 37. indítóállás, Carl Sagan, Challenger-katasztrófa, Charles Conrad, Charles Duke, Columbia parancsnoki egység, Columbia-katasztrófa, Convair, Csang-o–3, David Scott, December 11., Don Leslie Lind, Donald Slayton, Donn Eisele, Eagle holdkomp, Edgar Mitchell, Edward White, Elon Musk Tesla Roadstere, Emberes űrrepülések, Eugene Cernan, Falcon Heavy, Fallout (videójáték), Föld, Föld körüli pályán végrehajtott randevú koncepció, Flagstaff (Arizona), Gamma-kitörés, Gemini-program, Gemini–1, Gemini–10, Gemini–11, Gemini–12, Gemini–3, Gemini–4, Gemini–5, Gemini–6A, Gemini–7, Gemini–8, Gemini–9A, Gerard Kuiper, Google Lunar X Prize, Grumman, Harrison Schmitt, Híres magyar származású személyek listája, Helikopter 66, Hermann Ganswindt, Hernyótalpas szállítójármű (Cape Canaveral), Hiperszonikus áramlás, Hold, Hold körüli pályán végrehajtott randevú, Holdi meteoritok, Holdi plakettek, Holdi víz, Holdkőzetek, Holdkolonizáció, Holdkomp, Holdon kitűzött amerikai zászlók, Holdra szállások emberrel, Holdséta, IBM, Intelsat, Ionizáció miatt létrejövő rádiócsend, Ipper Pál, Iski Kocsis Tibor, James Burke, James Irwin, James McDivitt, James Webb, James Webb űrtávcső, John Fitzgerald Kennedy, John Houbolt, John Young (űrhajós), Kálmán-szűrő, Késői nagy bombázás, Kennedy Űrközpont, Kennedy Űrközpont 39. indítóállás, Kennedy Űrközpont 39A indítóállás, Kennedy Űrközpont 39B indítóállás, Kent (Washington), Kisbolygók listája (30501–31000), Kondritok, Koszmosz–638, Koszmosz–672, Kozmikus anyagok, Kurcsatov-kráter, Lítium-peroxid, Little Joe II, LK holdkomp, Lunar Orbiter 1, Lunar Orbiter-2, Lunar Orbiter-3, Lunar Orbiter-4, Lunar Orbiter-program, Lunar Orbiter–5, Lunar Reconnaissance Orbiter, Lyndon B. Johnson Űrközpont, Marion Cotillard, Mars Direct, Maxime Faget, Május 25., McDonnell Aircraft, Mercury Seven, Mercury-program, Mercury–Atlas–6, Mercury–Atlas–7, Mercury–Atlas–8, Mercury–Atlas–9, Mercury–Redstone–3, Mercury–Redstone–4, Mobil indítóállvány (Cape Canaveral), Nap, NASA, NASA Marshall Space Flight Center, Neil Armstrong, Nem mi találtuk fel, Nitrogén, North American Aviation, Nuits-Saint-Georges, Nyugalom bázis, Október 11., Orion (űrhajó), Pavlics Ferenc, Pénzhiány miatt leállított űrkutatási programok, Planetológia, Projekt, Radioizotópos termoelektromos generátor, Rakétaindítások a Hold felszínéről, Ralph McQuarrie, Ranger-program, Ranger–2, Ranger–3, Ranger–7, Richard F. Gordon, Rocketdyne F–1, Rocketdyne H–1, Rocketdyne J–2, Roger Chaffee, Ronald Evans, S-IC, S-II, S-IVB, Saturn I, Saturn IB, Saturn rakétacsalád, Saturn V, Saturn V műszeregység (IU), Skylab-program, Space Shuttle, Space Task Group, Stephen Baxter, Stuart Allen Roosa, Surveyor-program, Surveyor–2, Surveyor–3, Surveyor–4, Surveyor–5, Surveyor–6, Surveyor–7, Szebehely Győző, Szojuz–Apollo-program, Szovjet holdprogram, Szputnyik-program, Szputnyik-válság, Technológiai szingularitás, Tekercselt huzalkötés, Tematikus bélyeggyűjtés, Természet, Thomas Mattingly, Thomas Stafford, Transzhumanizmus, Utazás a Hold körül, VAB, Valerij Nyikolajevics Kubaszov, Van Allen sugárzási öv, Védikus kreacionizmus, Vietnámi háború, Viking–1, Viking–2, Világűr, Világnapok és nemzetközi akciónapok listája, Virgil Grissom, Vosztok-program, Vosztok–1, Vosztok–2, Walter Cunningham, Walter Schirra, Wernher von Braun, White Sands Rakétakísérleti Telep, Willard Boyle, Zond–5. Bővíteni index (209 több) »
A Földről készült első űrfelvételek
A Földról készült első űrfelvételek bolygónkról sorozatosan, egészen 1940-től készített fényképfelvételek, amelyek elsősége valamilyen szempontból tekinthető elsőségnek: előbb szuborbitális repülésre küldött rakétákról, majd Föld körül keringő műholdakról, majd űrhajókról, később a Föld körüli pályát elhagyó űreszközökről.
Új!!: Apollo-program és A Földről készült első űrfelvételek · Többet látni »
A Mars kolonizálása
Egy művész elképzelése a jövő Marsáról A Mars bolygó emberek által való betelepítésére sok terv született az űrrakéta feltalálása óta.
Új!!: Apollo-program és A Mars kolonizálása · Többet látni »
A mikroprocesszor története
Ez a cikk a mikroprocesszor fejlődését mutatja be részletesen, a számítástechnika történetén belül.
Új!!: Apollo-program és A mikroprocesszor története · Többet látni »
A Naprendszer keletkezése és története
A Naprendszer felépítése A Naprendszer története az a folyamat, amely mintegy 4,6 milliárd évvel ezelőtt kezdődött: létrejött a Nap és körülötte az égitestek, és nagyjából kialakult a jelenlegi állapot és elrendezés.
Új!!: Apollo-program és A Naprendszer keletkezése és története · Többet látni »
Aero Spacelines Super Guppy
A Super Guppy egy nagy, szélestörzsű amerikai teherszállító repülőgép, amelyet a nagyméretű (vagy túlméretes) tárgyak szállítására fejlesztettek ki az 1960-as évek közepére.
Új!!: Apollo-program és Aero Spacelines Super Guppy · Többet látni »
Alan Bean
Alan LaVern Bean (Wheeler, Texas, 1932. március 15. – Houston, Texas, 2018. május 26.) amerikai űrhajós, a negyedik ember, aki eljutott a Holdra, az Apollo-programban, az Apollo–12 repülés holdkomppilótájaként.
Új!!: Apollo-program és Alan Bean · Többet látni »
Alan Shepard
1971. február 5. Alan Bartlett Shepard, Jr. (Derry, New Hampshire, 1923. november 18. – Pebble Beach, Kalifornia, 1998. július 21.) ellentengernagy, az első amerikai űrhajós a világűrben, egyben az ötödikként a Holdra lépett ember.
Új!!: Apollo-program és Alan Shepard · Többet látni »
Alekszej Arhipovics Leonov
Alekszej Arhipovics Leonov (oroszul: Алексей Архипович Леонов; 1934. május 30. – 2019. október 11.) szovjet-orosz űrhajós és a légierő nyugalmazott marsallja.
Új!!: Apollo-program és Alekszej Arhipovics Leonov · Többet látni »
ALSEP
Az egyik Apollo műszercsomag a holdfelszínen Az ALSEP a NASA által az Apollo-program során a Holdra küldött Apollo Lunar Surface Experiment Package (Apollo Holdfelszíni Műszercsomag) rövidített elnevezése.
Új!!: Apollo-program és ALSEP · Többet látni »
Apolló (egyértelműsítő lap)
* Apolló, keresztnév.
Új!!: Apollo-program és Apolló (egyértelműsítő lap) · Többet látni »
Apolló-program
#ÁTIRÁNYÍTÁS Apollo-program.
Új!!: Apollo-program és Apolló-program · Többet látni »
Apollo űrhajó
Az Apollo űrhajórendszer parancsnoki egysége Hold körüli pályán (Apollo–15) Az Apollo űrhajórendszert az Apollo-program keretében fejlesztették ki az Egyesült Államokban az 1960-as években.
Új!!: Apollo-program és Apollo űrhajó · Többet látni »
Apollo Guidance Computer
Az Apollo Guidance Computer – rövidítve AGC – az Apollo-program számára tervezett és gyártott fedélzeti digitális számítógép.
Új!!: Apollo-program és Apollo Guidance Computer · Többet látni »
Apollo holdjáró
Az Apollo holdjáró, vagy holdautó (angolul: Lunar Roving Vehicle, röviden: LRV, vagy Rover) egy az Apollo-program keretében gyártott űrjármű, amelyet az amerikai űrügynökség (NASA) megbízásából gyártottak és amelyek az űrhajósok Holdon való közlekedését oldották meg a három utolsó Apollo expedíción, a Hold tudományos kutatásának céljából. Először 1971. július 31-én vezették az Apollo–15 küldetés űrhajósai, így ez a példány (LRV–1) lett az első ember által vezetett terepjáró a Földön kívül. A Boeing fővállalkozásában – és a General Motors Pavlics Ferenc vezette alvállalkozásában – összesen négy darab holdjáró épült, amelyből három járt a Holdon. Ez a kisméretű, kétüléses, elektromos hajtású, telepekkel üzemeltetett közlekedési eszköz egy funkcionális, lecsupaszított megjelenésű terepjáró, amely 3,1 méter hosszú volt és 210 kg saját tömeg mellett több mint 490 kg hasznos terhet tudott szállítani, szerény 14 km/h sebességgel, négy 0,2 kW-os villanymotorjának köszönhetően, nem újratölthető telepekkel. Műszakilag fejlett navigációs rendszerrel és eredeti kialakítású kerekekkel volt felszerelve. A rovert úgy tervezték, hogy a Hold talajának jellemzői nem voltak pontosan ismertek. Különösen nehéz környezetben (magas hőmérséklet, légkör hiánya, alacsony gravitáció, durva és laza terep) kellett működnie, amely nehezen lett volna reprodukálható a Földön. E korlátok ellenére nagyobb probléma nélkül teljesítette a rá háruló célokat. A végül a holdjáróval végrehajtott három expedíció (Apollo–15, Apollo–16 és Apollo–17) során a rover lehetővé tette az űrhajósok számára a holdfelszíni munkájuk során, hogy jelentősen megnöveljék hatótávolságukat. További helyszíneket fedezhettek fel, és fejleszthették a Hold geológiájáról és kialakulásáról szóló tudásunkat.
Új!!: Apollo-program és Apollo holdjáró · Többet látni »
Apollo miniműhold
Az Apollo miniműhold, vagy hivatalosabb nevén PFS–1 és PFS–2 műhold (angolul: Particles and Fields Subsatellite) az Apollo-program késői repülésein alkalmazott tudományos űrszonda volt, amelyet az Apollo űrhajók tudományos célra kialakított SIM rekeszéből bocsátottak Hold körüli pályára, hogy ott több hónapig tartó repülése során a Holdat körülvevő plazma, részecske és mágneses mezejének, valamint gravitációs terének mérésével egészítse ki adatokkal az égitest komplex feltérképezését.
Új!!: Apollo-program és Apollo miniműhold · Többet látni »
Apollo napobszervatórium
Az Apollo napobszervatórium (hivatalos angol nevén: Apollo Telescope Mount, vagy rövidítve ATM) a NASA Skylab-programjában alkalmazott egyik fő űrhajóegység volt, amellyel az amerikai űrügynökség először tudott a légkörön kívülről közvetlen napmegfigyeléseket végezni emberi irányítással, hosszabb ideig.
Új!!: Apollo-program és Apollo napobszervatórium · Többet látni »
Apollo parancsnoki és műszaki egység
Az Apollo parancsnoki és műszaki egység (angolul: Apollo Command and Service Module – Apollo CSM) a NASA Apollo-programjában – majd később az azokból leágazó más programokban – használt űrhajó volt, amely a holdra szálláshoz használt űrhajórendszer egyik fő komponensének számított.
Új!!: Apollo-program és Apollo parancsnoki és műszaki egység · Többet látni »
Apollo-küldetéstípusok
Az Apollo-program jelvénye Az Apollo-küldetéstípusok a Hold elérését célzó Apollo-program során alkalmazott, egymásra épülő expedíciósorozat egyes állomásai voltak, amelyeket műszaki és tudományos tartalmuk különböztetett meg egymástól.
Új!!: Apollo-program és Apollo-küldetéstípusok · Többet látni »
Apollo/Skylab A7L űrruha
Az Apollo/Skylab A7L űrruha, vagy másik, NASA által használt nevén az Extravehicular Mobility Unit (EMU) (űrhajón kívüli mobilitási egység) egy űrruhaosztály volt, amit az Apollo- és a Skylab-program, valamint a Szojuz–Apollo-program során használtak az amerikai űrhajósok.
Új!!: Apollo-program és Apollo/Skylab A7L űrruha · Többet látni »
Apollo–1
Az Apollo–1, vagy eredeti NASA jelölése szerint AS–204 volt az Apollo-program első olyan küldetése, amelyen a fedélzeten embereket küldtek volna a világűrbe.
Új!!: Apollo-program és Apollo–1 · Többet látni »
Apollo–10
Az Apollo–10 (NASA kódja szerint az AS-505) az Apollo-program negyedik emberes repülése volt, egyben a második, amely a Holdig repült.
Új!!: Apollo-program és Apollo–10 · Többet látni »
Apollo–11
Az Apollo-program ötödik, űrutazókkal végrehajtott repülése az Apollo–11 volt.
Új!!: Apollo-program és Apollo–11 · Többet látni »
Apollo–11 jóakarati üzenetek
Az Apollo–11 jóakarati üzenetek az Apollo-program során, az Apollo–11 űrhajósai által 1969-ben a Holdra vitt és ott a holdfelszínen hagyott szimbolikus tárgyra – egy kis, ötvencentes érme nagyságú szilíciumlemezre – 73 ország vezetői nevében vésett üzenetek.
Új!!: Apollo-program és Apollo–11 jóakarati üzenetek · Többet látni »
Apollo–12
Az Apollo–12 az Apollo-program hatodik emberes repülése, egyben a második, amely leszállt a Holdon.
Új!!: Apollo-program és Apollo–12 · Többet látni »
Apollo–13
Az Apollo–13 az Egyesült Államok holdprogramjának, az Apollo-program hetedik küldetése, egyben a harmadik leszállási kísérlet, amely azonban végül kudarcba fulladt, így a program egyetlen sikertelen küldetésévé is vált.
Új!!: Apollo-program és Apollo–13 · Többet látni »
Apollo–14
Az Apollo–14 az Apollo-program nyolcadik, embert szállító repülése volt, egyben a harmadik olyan, amely leszállt a Holdon.
Új!!: Apollo-program és Apollo–14 · Többet látni »
Apollo–15
Az Apollo–15 az Apollo-program kilencedik repülése volt, egyben a negyedik olyan, amelynek során űrhajósok szálltak le a Holdra.
Új!!: Apollo-program és Apollo–15 · Többet látni »
Apollo–16
Az Apollo–16 az Apollo-program embert szállító tizedik missziója, az ötödik küldetés, amely landolt a Holdon.
Új!!: Apollo-program és Apollo–16 · Többet látni »
Apollo–17
Az Apollo–17 volt az Apollo-program tizenegyedik repülése emberekkel az űrhajó fedélzetén, egyben a hatodik – és utolsó – olyan, amely leszállt a Holdon.
Új!!: Apollo-program és Apollo–17 · Többet látni »
Apollo–18
Az Apollo-program egyik törölt missziója, a programban fel nem használt Saturn V hordozórakétákat a Skylab pályára állítása során, majd az amerikai-szovjet közös űrrepülés Szojuz–Apollo-program során használták fel.
Új!!: Apollo-program és Apollo–18 · Többet látni »
Apollo–19
Az Apollo-program egyik törölt missziója, költségvetési okokból kifolyólag a NASA törölni kényszerült az utolsó három tervezett Apollo-küldetést, ezek egyike lett volna az Apollo–19.
Új!!: Apollo-program és Apollo–19 · Többet látni »
Apollo–20
Az Apollo-program egyik törölt missziója, a programban fel nem használt Saturn V hordozórakétákat a Skylab pályára állítása, majd a közös amerikai-szovjet (Szojuz–Apollo-program) során használták fel.
Új!!: Apollo-program és Apollo–20 · Többet látni »
Apollo–4
Az Apollo–4 az amerikai Apollo-program űrhajósok nélküli negyedik repülése, a holdrakéta első tesztje.
Új!!: Apollo-program és Apollo–4 · Többet látni »
Apollo–5
Az Apollo–5 az amerikai Apollo-program ötödik, személyzet nélküli repülése volt.
Új!!: Apollo-program és Apollo–5 · Többet látni »
Apollo–6
Az Apollo–6 az amerikai Apollo-program második és egyben utolsó olyan tesztrepülése volt, amikor még nem ültek űrhajósok az űrhajóban, de már a teljes kiépítésű Saturn V rakétát használta a NASA az űrhajó felbocsátásához.
Új!!: Apollo-program és Apollo–6 · Többet látni »
Apollo–7
Az Apollo–7 az Apollo-program első sikeres emberes repülése volt.
Új!!: Apollo-program és Apollo–7 · Többet látni »
Apollo–8
Az Apollo–8 volt az amerikai Apollo-program második olyan küldetése, amelyben emberek indultak a világűrbe, és egyben az első olyan, amelyben megközelítették a Holdat.
Új!!: Apollo-program és Apollo–8 · Többet látni »
Apollo–9
Az Apollo–9 (NASA kódja szerint: AS-504) az amerikai Apollo-program harmadik emberes űrrepülése volt, és a Saturn V óriásrakéta második indítása emberekkel a fedélzetén.
Új!!: Apollo-program és Apollo–9 · Többet látni »
Ares I–X
Az Ares I–X amerikai kísérleti rakétaindítás, melyet 2009.
Új!!: Apollo-program és Ares I–X · Többet látni »
Arisztarkhosz-kráter
Az Arisztarkhosz-kráter holdi becsapódási kráter, amely a Hold északnyugati részén, a Föld felé néző oldalon található.
Új!!: Apollo-program és Arisztarkhosz-kráter · Többet látni »
Artemis I
Az Artemis I (korábban Exploration Mission–1, röviden EM–1) az Artemis-program első ember nélküli, Hold-kerülő űrrepülése volt.
Új!!: Apollo-program és Artemis I · Többet látni »
Artemis-program
Az Artemis-program egy amerikai űrprogram, amelynek célja az „első nő és a következő férfi” eljuttatása a Holdra 2025-ig.
Új!!: Apollo-program és Artemis-program · Többet látni »
AS–201 (Apollo–2)
Az AS–201 (Apollo–Saturn–201) az amerikai Apollo-program első hivatalos, személyzet nélküli tesztrepülése volt, melynek keretében először indították a Saturn IB hordozórakétát és az Apollo űrhajót.
Új!!: Apollo-program és AS–201 (Apollo–2) · Többet látni »
AS–202 (Apollo–3)
Az AS–202 (Apollo–Saturn–202) az amerikai Apollo-program harmadik ember nélküli (teszt)repülése űrhajósok nélkül.
Új!!: Apollo-program és AS–202 (Apollo–3) · Többet látni »
AS–203
Az AS–203 (Apollo–Saturn–203) az amerikai Apollo-program második személyzet nélküli tesztrepülése, a Saturn IB hordozórakéta próbája volt.
Új!!: Apollo-program és AS–203 · Többet látni »
AS–500D
Az AS–500D a NASA Saturn V rakétájának működőképes prototípusa volt, amelyet arra használtak, hogy felmérjék a rakétafokozatok viselkedését, elsősorban a vibrációt, amelynek a majd későbbi repülőképes példányok voltak kitéve a felbocsátások során.
Új!!: Apollo-program és AS–500D · Többet látni »
AS–500F
Az AS–500F – vagy más megnevezéssel SA–500F, 500F, esetleg Összeszerelés Integráltság Tesztjármű (Facilities Integration Vehicle) – a NASA Apollo-programjában használt életnagyságú űrjármű makettje volt, amelyet a Saturn V rakéta kipróbálásához használtak, hogy a felbocsátáshoz szükséges infrastruktúrát (összeszerelést, logisztikát és a felbocsátásnál használt indítóállványt) felkészítsék a későbbi, valóban repülő példányok fogadására.
Új!!: Apollo-program és AS–500F · Többet látni »
Askja
Az Askja rétegvulkán Izlandon.
Új!!: Apollo-program és Askja · Többet látni »
Az Amerikai Egyesült Államok történelme
jobbra Az Egyesült Államok történelme több mint 17 ezer évvel ezelőtt, a szibériai őslakosok betelepülésével kezdődött.
Új!!: Apollo-program és Az Amerikai Egyesült Államok történelme · Többet látni »
Az Apollo-program űrhajósainak listája
Az Apollo-program űrhajósainak listája összesen 32 olyan személyt tartalmaz, aki a NASA Apollo-programja keretében a Holdra szállás előkészítését, majd végrehajtását célzó űrrepülésen vett részt (pontosabban hárman tragikus halálukhoz vezető tűzeset miatt végül effektíve nem repültek, csak a repülések előkészítésében vállaltak oroszlánrészt).
Új!!: Apollo-program és Az Apollo-program űrhajósainak listája · Többet látni »
Az Apollo–11 elveszett felvételei
Az Apollo–11 elveszett felvételei az első Holdra szállás során felvett képfelvételek voltak, amelyeket az Apollo–11 expedíció során ún.
Új!!: Apollo-program és Az Apollo–11 elveszett felvételei · Többet látni »
Űrhajó
A Szojuz űrhajó Föld körüli pályán Az űrhajók saját létfenntartó rendszerrel rendelkező űreszközök, melyek emberek szállítására is alkalmasak.
Új!!: Apollo-program és Űrhajó · Többet látni »
Űridőjárás
A plazmaszféra ábrázolása a Föld körül „Az űridőjárás a központi csillag körül lévő napszél, magnetoszféra, ionoszféra és termoszféra állapotaiból tevődik össze, amik hatással vannak a űrben keringő eszközök teljesítményére és megbízhatóságára, továbbá a földi telepítésű technikai eszközök működésére és veszélyeztethetik az élőlények egészségét és életét.
Új!!: Apollo-program és Űridőjárás · Többet látni »
Űrkatasztrófa
Az űrtevékenységre jellemző alapos előkészítés és ellenőrzés egy idő után rutinszerűvé válhat és a szakemberek figyelme másfelé fordul vagy egy előforduló hibát nem mérnek fel helyesen.
Új!!: Apollo-program és Űrkatasztrófa · Többet látni »
Űrkorszak
A Szputnyik–1 szovjet műhold indításával kezdődött meg az űrkorszak, 1957-ben Az űrkorszak a világűrrel kapcsolatos tevékenységeket foglalja magába.
Új!!: Apollo-program és Űrkorszak · Többet látni »
Űrkutatás-oktatás
Az űrkutatás-oktatás az űrkutatás eredményeivel és technikai feltételeivel foglalkozó oktatási téma.
Új!!: Apollo-program és Űrkutatás-oktatás · Többet látni »
Űrrepülés
A Gemini 9A a vízreszállás pillanatában (1966. június 6.) Az űrrepülés egyfajta ballisztikus repülés, melynek során a felbocsátott eszköz eléri a világűrt.
Új!!: Apollo-program és Űrrepülés · Többet látni »
Űrruha
Buzz Aldrin a Holdon az első generációs Apollo űrruhában Az űrruha, más néven szkafander az űrrepülések egyik alapvető eszköze, több rétegű ruha, amelybe olyan életfenntartó és munkavégző eszközöket építettek, amelyek rendszert alkotva képesek életben tartani egy embert és biztosítani a mozgását a világűr ellenséges körülményei között.
Új!!: Apollo-program és Űrruha · Többet látni »
Űrverseny
Az első – embert szállító – Mercury űrhajó startja 1961-ben Az űrverseny az űrkutatás egy korszakát jelöli, egy nem hivatalos versengést jelentett az egykori két szuperhatalom, az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió között.
Új!!: Apollo-program és Űrverseny · Többet látni »
Összeesküvés-elmélet
szabadkőműves szimbólum Az összeesküvés-elmélet vagy más néven konspirációs teória, röviden konteó egyes társadalmilag jelentős eseményeket, bizonyos történelmi jelenségeket, vagy akár a történelem egészét egy bizonyos embercsoport összeesküvése eredményének nyilvánítja, akik ezt a folyamatot irányítják.
Új!!: Apollo-program és Összeesküvés-elmélet · Többet látni »
Barringer-kráter
A Barringer-kráter vagy arizonai meteoritkráter a világ egyik legismertebb becsapódási kráterét jelöli, ami Arizonában, Flagstafftól keletre, a 66-os úttól délre található.
Új!!: Apollo-program és Barringer-kráter · Többet látni »
Bór
A bór a periódusos rendszer kémiai elemeinek egyike.
Új!!: Apollo-program és Bór · Többet látni »
Becsapódási kráter
archivedate.
Új!!: Apollo-program és Becsapódási kráter · Többet látni »
Belépés a légkörbe
Az Apollo parancsnoki kabin belépése a légkörbe – jól látható a hőpajzs izzása (művészi ábrázolás) A belépés a légkörbe az űrhajók, űrszondák vagy természetes eredetű tárgyak (meteorok, üstökösök) a világűrből kiindulva a légkörben való haladásának folyamata.
Új!!: Apollo-program és Belépés a légkörbe · Többet látni »
Bolygóközi repülés
A Cassini–Huygens űrszonda bolygóközi repülése A bolygóközi repülés egy adott bolygórendszer égitestjei közötti űrrepülést jelenti, amely az anyacsillag körüli keringés meghatározott pályán.
Új!!: Apollo-program és Bolygóközi repülés · Többet látni »
Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium
A Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium Budapest XI. kerületében, a Gellért-hegy lábánál található a Villányi úton, a Feneketlen-tó partjának a közelében.
Új!!: Apollo-program és Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium · Többet látni »
Buzz Aldrin
A Fehér Házban. Aldrin jobb oldalt Edwin Eugene „Buzz” Aldrin, Jr. (Glen Ridge, New Jersey, 1930. január 20. –) amerikai űrhajós, az International Academy of Astronautics (IAA) tiszteleti tagja, Neil Armstrong után a második űrhajós, aki a Holdra lépett 1969.
Új!!: Apollo-program és Buzz Aldrin · Többet látni »
Canberrai Mélyűr-kommunikációs Komplexum
70 m-es DSS-43 távcső a Canberra Mélyűr Kommunikációs Komplexumban A Canberrai Mélyűr-kommunikációs Komplexum (Canberra Deep Space Communication Complex - CDSCC) egy műholdas kommunikációs állomás.
Új!!: Apollo-program és Canberrai Mélyűr-kommunikációs Komplexum · Többet látni »
Cape Canaveral Air Force Station
Cape Canaveral az űrből Cape Canaveral Air Force Station (zöld színnel) és a Kennedy Űrközpont (szürke színnel) elhelyezkedése A Cape Canaveral Air Force Station az Egyesült Államok Légierejének (USAF) rakétaindításra szolgáló bázisa.
Új!!: Apollo-program és Cape Canaveral Air Force Station · Többet látni »
Cape Canaveral Air Force Station 34. indítóállás
A 34.
Új!!: Apollo-program és Cape Canaveral Air Force Station 34. indítóállás · Többet látni »
Cape Canaveral Air Force Station 37. indítóállás
A 37.
Új!!: Apollo-program és Cape Canaveral Air Force Station 37. indítóállás · Többet látni »
Carl Sagan
archivedate.
Új!!: Apollo-program és Carl Sagan · Többet látni »
Challenger-katasztrófa
A Challenger űrrepülőgép felbocsátása (videó) A Challenger-katasztrófa a floridai Cape Canaveralről indított Challenger űrrepülőgép 1986.
Új!!: Apollo-program és Challenger-katasztrófa · Többet látni »
Charles Conrad
Charles „Pete” Conrad (Philadelphia, Pennsylvania, 1930. június 2. – Ojai, Kalifornia, 1999. július 8.) amerikai űrhajós, egyben a harmadik ember, aki járt a Holdon.
Új!!: Apollo-program és Charles Conrad · Többet látni »
Charles Duke
Charles Moss Duke (Charlotte, Észak-Karolina, 1935. október 3. –) amerikai űrhajós, a tizedik ember a Holdon.
Új!!: Apollo-program és Charles Duke · Többet látni »
Columbia parancsnoki egység
A Columbia parancsnoki egység – NASA lajstromszámán CM–107 – az Apollo–program során használt űrhajóegység volt, amelyben az első Holdra szállás teljesítéséhez utaztak a Holdhoz az Apollo–11 űrhajósai, Neil Armstrong, Buzz Aldrin és Michael Collins 1969 júliusában.
Új!!: Apollo-program és Columbia parancsnoki egység · Többet látni »
Columbia-katasztrófa
A Columbia STS–107 jelű küldetésének repülési jelvénye A Columbia-katasztrófa a Columbia űrrepülőgép 28.
Új!!: Apollo-program és Columbia-katasztrófa · Többet látni »
Convair
F–106 Delta Dart Convair 880 RIM–2 Terrier föld–levegő rakéta indítása az USS Providence (CLG 6) hadihajó fedélzetéről Az Atlas rakéta indítása a Friendship 7 űrhajóval, amely az első amerikai emberes orbitális űrrepülés volt Atlas–Centaur A Convair amerikai repülőgépgyártó vállalat volt, amely később rakétákat és űrhajókat is gyártott.
Új!!: Apollo-program és Convair · Többet látni »
Csang-o–3
A Csang-o–3 (kínaiul: 嫦娥三号, hanjü pinjin átírással: Cháng'é Sānhào, magyaros átírással: Csang-o szan-hao, vagyis Holdistennő-3) a harmadik kínai holdszonda, és a Csang-o-program harmadik űrszondája.
Új!!: Apollo-program és Csang-o–3 · Többet látni »
David Scott
David Scott (San Antonio, Texas, 1932. június 6. –) amerikai űrhajós.
Új!!: Apollo-program és David Scott · Többet látni »
December 11.
Névnapok: Árpád + Árpádina, Artúr, Damáz, Dániel, Daniló, Dános, Szabin.
Új!!: Apollo-program és December 11. · Többet látni »
Don Leslie Lind
Don Leslie Lind (Midvale, Utah, 1930. május 18. – 2022. augusztus 30.) amerikai fizikus, pilóta, űrhajós.
Új!!: Apollo-program és Don Leslie Lind · Többet látni »
Donald Slayton
Donald "Deke" Slayton (Sparta, Wisconsin, 1924. március 1. – League City, Texas, 1993. június 13.) amerikai űrhajós.
Új!!: Apollo-program és Donald Slayton · Többet látni »
Donn Eisele
Donn Fulton Eisele (Columbus, Ohio, 1930. június 23. – Tokió, 1987. december 2.) amerikai űrhajós.
Új!!: Apollo-program és Donn Eisele · Többet látni »
Eagle holdkomp
Az Eagle holdkomp – NASA lajstromszámán LM–5 – az Apollo–program során használt űrhajóegység volt, amelyben az első Holdra szállás teljesítéséhez használtak az űrhajósok, Neil Armstrong, Buzz Aldrin és Michael Collins a Hold körüli pályán keringő Apollo parancsnoki és műszaki egység és a holdfelszín közötti útjukhoz, 1969 júliusában.
Új!!: Apollo-program és Eagle holdkomp · Többet látni »
Edgar Mitchell
Ed Mitchell Edgar Dean Mitchell (Hereford, Texas, 1930. szeptember 17. – West Palm Beach, Florida, 2016. február 4.) amerikai pilóta, űrhajós, később ufológus, a hatodik ember, aki – az Apollo–14 holdkomppilótájaként – a Holdra lépett.
Új!!: Apollo-program és Edgar Mitchell · Többet látni »
Edward White
Edward Higgins White, II (San Antonio, Texas, 1930. november 14.– Cape Canaveral Air Force Station, Florida, 1967. január 27.) amerikai űrhajós.
Új!!: Apollo-program és Edward White · Többet látni »
Elon Musk Tesla Roadstere
Elon Musk Tesla Roadstere a Tesla, Inc (korábban Tesla Motors) első generációs elektromos meghajtású gépkocsija, amelyet 2018.
Új!!: Apollo-program és Elon Musk Tesla Roadstere · Többet látni »
Emberes űrrepülések
Az emberes űrrepülés emberrel végrehajtott űrrepülés a Föld légkörén túlra.
Új!!: Apollo-program és Emberes űrrepülések · Többet látni »
Eugene Cernan
Eugene Andrew Cernan (Chicago, Illinois, 1934. március 14. – Houston, 2017. január 16.) szlovák származású amerikai űrhajós, haditengerészeti pilóta.
Új!!: Apollo-program és Eugene Cernan · Többet látni »
Falcon Heavy
A Falcon Heavy a Space Exploration Technologies (SpaceX) nagy teherbírású űrhajózási hordozórakétája.
Új!!: Apollo-program és Falcon Heavy · Többet látni »
Fallout (videójáték)
A Fallout egy nyílt világú számítógépes szerepjáték, melyet az Interplay fejlesztett és adott ki 1997-ben.
Új!!: Apollo-program és Fallout (videójáték) · Többet látni »
Föld
A Föld a Naptól számított harmadik bolygó a Naprendszerben, ahol a legnagyobb átmérőjű, tömegű és sűrűségű Föld-típusú bolygó.
Új!!: Apollo-program és Föld · Többet látni »
Föld körüli pályán végrehajtott randevú koncepció
A Föld körüli pályán végrehajtott randevú koncepció, vagy más néven EOR koncepció (Earth Orbit Rendezvous) a Holdra szállás egyik elméleti modellje volt, amelyet a NASA rövid ideig követett, amíg a végül győztes LOR koncepciót ki nem választották és végül meg nem valósították.
Új!!: Apollo-program és Föld körüli pályán végrehajtott randevú koncepció · Többet látni »
Flagstaff (Arizona)
Flagstaff egy közepes méretű város Arizona államban, az Amerikai Egyesült Államok délnyugati részén.
Új!!: Apollo-program és Flagstaff (Arizona) · Többet látni »
Gamma-kitörés
Fantáziakép egy gamma-kitörésről A gamma-kitörések (rövidítve: GRB, az angol gamma-ray burst-ből) látszólag véletlenszerű helyekről érkező gammafelvillanások, melyek 10-20 milliszekundumtól néhány percig tartanak, és gyakran követi őket utófénylés nagyobb hullámhosszokon (röntgen, ultraibolya, látható fény, infravörös és rádióhullám).
Új!!: Apollo-program és Gamma-kitörés · Többet látni »
Gemini-program
A Gemini-program jelvénye Gemini űrhajó Föld körüli pályán (a Gemini–VII a Gemini–VI–A-ból fényképezve) Edward White az első amerikai űrsétán, a Gemini–IV küldetésen A Gemini-program az Egyesült Államok harmadikként bejelentett, ám repüléseit tekintve másodikként végrehajtott, űrhajósokat az űrbe juttató űrrepülési programja volt.
Új!!: Apollo-program és Gemini-program · Többet látni »
Gemini–1
A Gemini–1 volt a Gemini-program első küldetése.
Új!!: Apollo-program és Gemini–1 · Többet látni »
Gemini–10
A Gemini–10, vagy hivatalos megjelölése szerint a Gemini X az amerikai Gemini-program nyolcadik emberes küldetése volt.
Új!!: Apollo-program és Gemini–10 · Többet látni »
Gemini–11
A Gemini–11, vagy hivatalos megjelölése szerint a Gemini XI az amerikai Gemini-program kilencedik emberes küldetése volt.
Új!!: Apollo-program és Gemini–11 · Többet látni »
Gemini–12
A Gemini–12, vagy hivatalos jelölése szerint a Gemini XII az amerikai Gemini-program tizedik, egyben utolsó küldetése volt, amellyel ember repült a világűrbe.
Új!!: Apollo-program és Gemini–12 · Többet látni »
Gemini–3
A Gemini–3 volt az amerikai Gemini-program első emberes repülése 1965.
Új!!: Apollo-program és Gemini–3 · Többet látni »
Gemini–4
A Gemini–4 (vagy hivatalos NASA-jelölése szerint a Gemini IV) volt az amerikai Gemini-program második emberes űrrepülése, egyben ez volt a nyolcadik amerikai űrrepülés, amelyen emberek voltak az űrhajó fedélzetén.
Új!!: Apollo-program és Gemini–4 · Többet látni »
Gemini–5
A Gemini–5 (vagy a hivatalos NASA nomenklatúra szerint a Gemini V) az amerikai Gemini-program harmadik emberes küldetése volt, amely mindössze a kilencedik amerikai űrrepülés volt a repülések történetében.
Új!!: Apollo-program és Gemini–5 · Többet látni »
Gemini–6A
A Gemini–6A (vagy hivatalos NASA megjelölése szerint a Gemini VIA) az amerikai Gemini-program negyedik emberes küldetése volt.
Új!!: Apollo-program és Gemini–6A · Többet látni »
Gemini–7
A Gemini–7, vagy hivatalos megjelölése szerint a Gemini VII volt az amerikai Gemini-program – felszállási sorrendjét tekintve – negyedik (jelölését és eredeti felszállási dátumát tekintve ötödik) emberes küldetése.
Új!!: Apollo-program és Gemini–7 · Többet látni »
Gemini–8
A Gemini–8, hivatalos megjelölése szerint Gemini VIII, az amerikai Gemini-program hatodik emberes küldetése volt.
Új!!: Apollo-program és Gemini–8 · Többet látni »
Gemini–9A
A Gemini–9A (hivatalos jelöléssel: Gemini IXA) az amerikai Gemini-program hetedik emberes űrrepülése, egyben az embert szállító 19.
Új!!: Apollo-program és Gemini–9A · Többet látni »
Gerard Kuiper
Gerard Peter Kuiper (született Gerrit Pieter Kuiper) (Tuitjenhorn, Hollandia, 1905. december 7. – Mexikóváros, Mexikó, 1973. december 24.) holland csillagász.
Új!!: Apollo-program és Gerard Kuiper · Többet látni »
Google Lunar X Prize
A Google Lunar X Prize, rövidítve GLXP, avagy Hold 2.0, egy verseny az X Prize Alapítvány szervezésében és a Google szponzorálásával, melyet a Wired Nextfest rendezvényen jelentettek be 2007.
Új!!: Apollo-program és Google Lunar X Prize · Többet látni »
Grumman
Grumman FF Fifi TBF Avenger F4F Wildcat F–11 Tiger A–6E Intruder Apollo holdkomp X–29 E–2C Hawkeye F–14A Tomcat A Grumman Aircraft Engineering Corporation, későbbi nevén Grumman Aerospace Corporation egy amerikai repülőgépgyártó és űripari vállalat, amelyet alapítója, Leroy Grumman 1929.
Új!!: Apollo-program és Grumman · Többet látni »
Harrison Schmitt
Harrison Schmitt dr.
Új!!: Apollo-program és Harrison Schmitt · Többet látni »
Híres magyar származású személyek listája
A következő lista azokat a Kárpát-medence területéről kivándorolt magyar vagy másodgenerációs magyar származású személyeket – művészeket, tudósokat, politikusokat, orvosokat – mutatja be, akik lakóhelyük országában híressé váltak.
Új!!: Apollo-program és Híres magyar származású személyek listája · Többet látni »
Helikopter 66
A Helikopter 66 (vagy másképp a 66-os oldalszámú helikopter) az Egyesült Államok Haditengerészetének egyik Sikorsky Sea King típusú helikoptere volt, amely a 60-as évek végén, a 70-es évek elején az Apollo-program űrhajósainak vízről mentésében vett részt és mint ilyen az olyan történelmi repülések űrutazóit vette fedélzetére, mint a Holdat először megkerülő Apollo–8, vagy a Holdon először leszálló Apollo–11 legénysége.
Új!!: Apollo-program és Helikopter 66 · Többet látni »
Hermann Ganswindt
Hermann Ganswindt (Voigtshof, Kelet-Poroszország, 1856. június 12. – Berlin, 1934. október 25.) német mérnök, feltaláló, tudós.
Új!!: Apollo-program és Hermann Ganswindt · Többet látni »
Hernyótalpas szállítójármű (Cape Canaveral)
A hernyótalpas szállítójármű a VAB-csarnok mellett egy 2004-es nagyjavítás után A hernyótalpas szállítójármű a NASA speciális eszköze, amelyet a készre szerelt űrjárműveknek a szerelőcsarnok és az indítóállás közötti szállítására használnak a John F. Kennedy Űrközpontban, Cape Canaveralen.
Új!!: Apollo-program és Hernyótalpas szállítójármű (Cape Canaveral) · Többet látni »
Hiperszonikus áramlás
Az áramlástanban és aerodinamikában hiperszonikus áramlásról beszélünk, ha az áramló közeg (vagy a közegben haladó test) sebessége meghaladja az ötszörös hangsebességet.
Új!!: Apollo-program és Hiperszonikus áramlás · Többet látni »
Hold
A Hold a Föld egyetlen holdja, a Naprendszer egyik óriásholdja.
Új!!: Apollo-program és Hold · Többet látni »
Hold körüli pályán végrehajtott randevú
Az Apollo–11 holdkompja közelít a parancsnoki modulhoz Hold körüli pályán A Hold körüli pályán végrehajtott randevú (Lunar orbit rendezvous) vagy más néven LOR, az Apollo-program során használt eljárás volt, a holdra szállás tulajdonképpeni végrehajtási koncepciója.
Új!!: Apollo-program és Hold körüli pályán végrehajtott randevú · Többet látni »
Holdi meteoritok
Az első holdi meteorit az Allan Hills 81005. Az Antarktiszon gyűjtötték. A holdi meteoritok olyan meteoritok, amelyek a Holdról szakadtak ki kozmikus becsapódások során és a Földre hullottak meteoritként.
Új!!: Apollo-program és Holdi meteoritok · Többet látni »
Holdi plakettek
A holdi plakettek az Apollo-program során a Holdon hagyott emléktáblák, amelyeket az Apollo holdkompok szállítottak a holdfelszínre és az Egyesült Államok űrhajósai lepleztek le, hogy az utókort a Hold első elérésére és arra a programra emlékeztessék, amely ezt lehetővé tette.
Új!!: Apollo-program és Holdi plakettek · Többet látni »
Holdi víz
A Csandrajáan–1 űrszondán lévő Moon Mineralogy Mapper műszer által készített kép, amelynek színezésén a kék jelenti a víztartalmat, a zöld pedig a visszavert fényesség intenzitását az infravörösben. A vörös szín a vastartalmú piroxén-ásványok mennyiségét jelzi. Mára a holdi víz számos formáját mérték az űrszondák radarral, infravörös visszavert színképi spektroszkópiával, neutronsugárzással.
Új!!: Apollo-program és Holdi víz · Többet látni »
Holdkőzetek
1969 és 1972 közötti négy év alatt, az Apollo-program keretében, hat sikeres leszállást hajtottak végre a NASA űrhajósai a Holdon.
Új!!: Apollo-program és Holdkőzetek · Többet látni »
Holdkolonizáció
Egy holdjáró művészi elképzelése A holdkolóniák egyelőre még csak tervezett tartós emberi jelenlétet is biztosító komplexumok lennének a Holdon.
Új!!: Apollo-program és Holdkolonizáció · Többet látni »
Holdkomp
A Lunar Module (magyarul holdkomp, rövidítve LM, angolul: „holdi egység”') az amerikai Apollo űrhajó Holdra szálló egysége, amelyet az Apollo-program keretében használtak.
Új!!: Apollo-program és Holdkomp · Többet látni »
Holdon kitűzött amerikai zászlók
A Holdon kitűzött amerikai zászlók az Apollo-program keretében 1969-1972 között kitűzött hat amerikai zászlót jelentik, amelyeket az űrhajósok szimbolikus tevékenység során állítottak fel a holdfelszínen és hagytak hátra.
Új!!: Apollo-program és Holdon kitűzött amerikai zászlók · Többet látni »
Holdra szállások emberrel
Az Apollo–11 holdra szálló egysége John Fitzgerald Kennedy amerikai elnök 1961.
Új!!: Apollo-program és Holdra szállások emberrel · Többet látni »
Holdséta
Buzz Aldrin, az Apollo–11 űrhajósa a Holdon, holdséta közben A holdséta az űrhajón kívüli tevékenység (EVA - Extra Vehicular Activity), közkeletűbb néven az űrséta egy speciális válfaja, amelynek során az űrhajós(ok) az űrhajóból a Hold felszínére száll(nak) ki és ott kutatómunkát végez(nek).
Új!!: Apollo-program és Holdséta · Többet látni »
IBM
Az IBM, vagyis International Business Machines egy egyesült államokbeli székhelyű, multinacionális informatikai cég. A cég részvénye egyike annak a harminc részvényből álló kosárnak, amelyből a Dow Jones Ipari Átlagot számítják. A legnagyobb és talán legismertebb informatikai cég. A céget szokták „Kék Óriás” (Big Blue) néven is emlegetni (kék színű logója miatt).
Új!!: Apollo-program és IBM · Többet látni »
Intelsat
Intelsat SA egy nyitott kábeles és távközlési műholdas szolgáltató.
Új!!: Apollo-program és Intelsat · Többet látni »
Ionizáció miatt létrejövő rádiócsend
Légkörbe belépő űreszköz körül létrejövő ionizált gáz (művészi ábrázolás) Ionizáció miatt létrejövő rádiócsend természetes okból keletkezik, amikor a világűrből a légkörbe belépő űreszköz körül létrejövő ionizált levegő megnehezíti (gyakran lehetetlenné teszi) a kommunikációt az űreszközzel.
Új!!: Apollo-program és Ionizáció miatt létrejövő rádiócsend · Többet látni »
Ipper Pál
Ipper Pál (Budapest, 1927. július 9. – Budapest, 1990. január 16.) magyar újságíró.
Új!!: Apollo-program és Ipper Pál · Többet látni »
Iski Kocsis Tibor
iski Kocsis Tibor portré, 2021 (fotó:Sulyok Miklós) iski Kocsis Tibor (Kisvárda, 1972. november 22.–) Munkácsy Mihály-díjas magyar festőművész, grafikus, művészeti vezető.
Új!!: Apollo-program és Iski Kocsis Tibor · Többet látni »
James Burke
James Burke (Derry, 1936. december 22. –) brit tudománytörténész, szerző és televíziós producer.
Új!!: Apollo-program és James Burke · Többet látni »
James Irwin
James Benson Irwin (Pittsburgh, Pennsylvania, 1930. március 17. – Glenwood Springs, Colorado, 1991. augusztus 8.) amerikai űrhajós-ezredes.
Új!!: Apollo-program és James Irwin · Többet látni »
James McDivitt
James Alton McDivitt (Chicago, Illinois, 1929. június 10. – Tucson, 2022. október 13.) amerikai űrhajós.
Új!!: Apollo-program és James McDivitt · Többet látni »
James Webb
James Edwin Webb (Tally Ho (mai név: Stem), 1906. október 7. – Washington D.C, 1992. március 27.) amerikai kormányzati tisztviselő, a NASA második főigazgatója 1961.
Új!!: Apollo-program és James Webb · Többet látni »
James Webb űrtávcső
A James Webb űrtávcső (angolul: James Webb Space Telescope, rövidítve JWST, korábban NGST, azaz Next Generation Space Telescope – „következő generációs űrtávcső”) egy 6,5 méter átmérővel rendelkező, infravörös űrtávcső.
Új!!: Apollo-program és James Webb űrtávcső · Többet látni »
John Fitzgerald Kennedy
John Fitzgerald Kennedy (a sajtóban és a köznyelvben gyakran: JFK, vagy Jack Kennedy; Brookline, Massachusetts, USA, 1917. május 29. – Dallas, Texas, USA, 1963. november 22.) az Amerikai Egyesült Államok 35.
Új!!: Apollo-program és John Fitzgerald Kennedy · Többet látni »
John Houbolt
John Cornelius Houbolt a Holdkomp ötletének felvetője és kidolgozója.
Új!!: Apollo-program és John Houbolt · Többet látni »
John Young (űrhajós)
John Watts Young (San Francisco, 1930. szeptember 24. – Houston, 2018. január 5.) amerikai űrhajós, az amerikai haditengerészet tisztje.
Új!!: Apollo-program és John Young (űrhajós) · Többet látni »
Kálmán-szűrő
A Kálmán-szűrő egy algoritmus, mely mozgó, változó rendszerek állapotáról ad optimális becslést sorozatos mérésekkel, figyelembe véve az állapotméréseket és a zavaró tényezőket (zajok, bizonytalanságok, pontatlanságok).
Új!!: Apollo-program és Kálmán-szűrő · Többet látni »
Késői nagy bombázás
A késői nagy bombázás (Late Heavy Bombardment – LHB, Terminal Bombardment) a 3,95–3,85 milliárd évvel ezelőtti, a „bolygófejlődést lezáró” kataklizma, melynek során a korábbi nyugodtabb időszak után számos nagy méretű meteorit és kisbolygó csapódott a Naprendszer égitestjeinek felszínébe.
Új!!: Apollo-program és Késői nagy bombázás · Többet látni »
Kennedy Űrközpont
A VAB A floridai Merritt-sziget és a NASA Kennedy Űrközpontja fehér színével kiemelve a térképen A NASA John F. Kennedy Space Center, rövidítve (KSC) a NASA egyik legfontosabb űrközpontja Florida Államban, az Amerikai Egyesült Államokban.
Új!!: Apollo-program és Kennedy Űrközpont · Többet látni »
Kennedy Űrközpont 39. indítóállás
A 39.
Új!!: Apollo-program és Kennedy Űrközpont 39. indítóállás · Többet látni »
Kennedy Űrközpont 39A indítóállás
A 39A indítóállás, vagy más néven az LC–39A (Launch Complex 39A, angolul 39A indítókomplexum) a Kennedy Űrközpont egyik rakétaindító helye, egy nagyobb létesítményrendszer, a 39.
Új!!: Apollo-program és Kennedy Űrközpont 39A indítóállás · Többet látni »
Kennedy Űrközpont 39B indítóállás
A 39B indítóállás, vagy más néven az LC–39B (Launch Complex 39B, angolul 39B indítókomplexum) a Kennedy Űrközpont egyik rakétaindító helye, egy nagyobb létesítményrendszer, a 39.
Új!!: Apollo-program és Kennedy Űrközpont 39B indítóállás · Többet látni »
Kent (Washington)
Kent az Amerikai Egyesült Államok északnyugati részén, Washington állam King megyéjében elhelyezkedő város.
Új!!: Apollo-program és Kent (Washington) · Többet látni »
Kisbolygók listája (30501–31000)
Ezen a lapon a sorszámmal rendelkező kisbolygók listájának egy részlete található.
Új!!: Apollo-program és Kisbolygók listája (30501–31000) · Többet látni »
Kondritok
Üveges kondrum vékonycsiszolati szöveti képe. Porfíros kondrum vékonycsiszolati szöveti képe, részlet. A porfíros kondrum fokozatosan átalakul vizes oldat hatására és a különböző ábrák ezeket a fokozatokat mutatják. Az olivin kristályok fokozatosan kapnak átalakulási kérget, majd végül teljesen beolvadnak a vizesen átalakult ásványok közé. A hat fő kondrumtípus vékonycsiszolati szöveti képe. A típusok balról sorolva őket a következők: üveges, excentro-radiális, lemezes, porfiros, szemcsés és poikilites. A kondritok a meteoritok egy gyakori típusát alkotják.
Új!!: Apollo-program és Kondritok · Többet látni »
Koszmosz–638
A Koszmosz–638 (oroszul: Космос–638) a szovjet Koszmosz műhold-sorozat tagja, technológiai műhold.
Új!!: Apollo-program és Koszmosz–638 · Többet látni »
Koszmosz–672
A Koszmosz–672 (oroszul: Космос–672) a szovjet Koszmosz műhold-sorozata tagja, biológiai műhold.
Új!!: Apollo-program és Koszmosz–672 · Többet látni »
Kozmikus anyagok
Kozmikus anyagoknak nevezzük azokat az anyagokat, amelyek a külső kozmikus térből érkeznek a Földre.
Új!!: Apollo-program és Kozmikus anyagok · Többet látni »
Kurcsatov-kráter
A Kurcsatov-kráter egy becsapódási kráter a Hold túloldalán.
Új!!: Apollo-program és Kurcsatov-kráter · Többet látni »
Lítium-peroxid
A lítium-peroxid Li2O2 képletű szervetlen vegyület.
Új!!: Apollo-program és Lítium-peroxid · Többet látni »
Little Joe II
A Little Joe II egy, az Apollo-program során, a NASA által 1963-1966 között használt rakéta volt, amelyet a Saturn V holdrakéta mentőtornyának tesztjeinél alkalmaztak.
Új!!: Apollo-program és Little Joe II · Többet látni »
LK holdkomp
Az LK holdkomp (oroszul: Лунный корабль, magyarul: Hold-űrhajó) egy szovjet űrhajtótípus volt, amely a szovjet holdprogram részét képezte.
Új!!: Apollo-program és LK holdkomp · Többet látni »
Lunar Orbiter 1
Lunar Orbiter 1 (magyarul: Hold körül keringő) amerikai űrszonda, a Lunar Orbiter-program első egysége.
Új!!: Apollo-program és Lunar Orbiter 1 · Többet látni »
Lunar Orbiter-2
Lunar Orbiter-2 (magyarul: Hold körül keringő) mesterséges hold, a Lunar Orbiter-program második egysége.
Új!!: Apollo-program és Lunar Orbiter-2 · Többet látni »
Lunar Orbiter-3
A Lunar Orbiter-3 a Hold körül keringő űrszonda, a Lunar Orbiter-program harmadik egysége.
Új!!: Apollo-program és Lunar Orbiter-3 · Többet látni »
Lunar Orbiter-4
Lunar Orbiter-4 (magyarul: Hold körül keringő) mestersége hold, a Lunar Orbiter-program negyedik egysége.
Új!!: Apollo-program és Lunar Orbiter-4 · Többet látni »
Lunar Orbiter-program
Lunar Orbiter-1 (NASA) A Lunar Orbiter-program öt Hold körül keringő űrszondából állt, melyek 1966 és 1967 között végezték a holdfelszín fényképezését.
Új!!: Apollo-program és Lunar Orbiter-program · Többet látni »
Lunar Orbiter–5
A Lunar Orbiter–5 a Lunar Orbiter-program utolsó műholdja.
Új!!: Apollo-program és Lunar Orbiter–5 · Többet látni »
Lunar Reconnaissance Orbiter
A Lunar Reconnaissance Orbiter az amerikai űrszonda, a Constellation program, ezen belül a Lunar Precursor Robotic Program (angolul holdi előkészítő robotprogram) első küldetése.
Új!!: Apollo-program és Lunar Reconnaissance Orbiter · Többet látni »
Lyndon B. Johnson Űrközpont
Víz alatti tréning az STS-116-os sorszámú űrrepülésre való fölkészüléskor a NASA Johnson Space Centerben, Houstonban A NASA Johnson Space Center – Johnson Űrközpont – bejárata közelében kiállított Saturn V rakéta épülete Földi hordozóeszközre szerelt Saturn V rakéta, ami a törölt Apollo-19 küldetés rakétája lett volna A NASA Johnson Space Center ("JSC") a NASA egyik űrközpontja az Amerikai Egyesült Államokban, Houstonban.
Új!!: Apollo-program és Lyndon B. Johnson Űrközpont · Többet látni »
Marion Cotillard
Marion Cotillard (Párizs, 1975. szeptember 30. –) francia színésznő.
Új!!: Apollo-program és Marion Cotillard · Többet látni »
Mars Direct
Elképzelés a Mars Direct küldetésről, előtérben a lakóegység, háttérben a visszatérő egység A Mars Direct egy javaslat emberes Mars-küldetésre, amelyet viszonylag alacsony költségvetésre és jelenleg létező technológiára terveztek.
Új!!: Apollo-program és Mars Direct · Többet látni »
Maxime Faget
Maxime A. Faget (Stann Creek, Brit Honduras, 1921. augusztus 26. – Houston, 2004. október 9.) amerikai mérnök.
Új!!: Apollo-program és Maxime Faget · Többet látni »
Május 25.
Névnapok: Orbán + Bagita, Bársonyka, Bedecs, Bedő, Csatád, Gergely, Gergő, Gerő, Györe, György, Györk, Györke, Madlen, Madléna, Magda, Magdaléna, Magdó, Magdolna, Mahália, Márk, Márkus, Marléne, Megara, Szofi, Szófia, Urbána, Zsófi, Zsófia.
Új!!: Apollo-program és Május 25. · Többet látni »
McDonnell Aircraft
A McDonnell Aircraft Corporation egyesült államokbeli repülő- és űripari vállalatot 1939.
Új!!: Apollo-program és McDonnell Aircraft · Többet látni »
Mercury Seven
A Mercury-program hét űrhajósa Kennedy elnök megtekinti a Mercury–Atlas–6 űrhajó visszatérő egységét (1962. február 23.) A Mercury Seven a Mercury-program héttagú űrhajóscsapata, akiket 1959 áprilisáig választottak ki.
Új!!: Apollo-program és Mercury Seven · Többet látni »
Mercury-program
A Mercury-program logója A Mercury-program az Amerikai Egyesült Államok első, emberek részvételével végrehajtott űrprogramja volt.
Új!!: Apollo-program és Mercury-program · Többet látni »
Mercury–Atlas–6
A Mercury–Atlas–6 a Mercury-program harmadik repülése volt űrhajóssal a fedélzeten, egyben az első olyan repülés, amelyben a NASA Föld körüli keringésbe állított egy űrhajót.
Új!!: Apollo-program és Mercury–Atlas–6 · Többet látni »
Mercury–Atlas–7
A Mercury–Atlas–7 a Mercury-program negyedik repülése volt űrhajóssal a fedélzeten, egyúttal a második olyan, amelyen a NASA-nak Föld körüli pályára sikerült állítania egy ember vezette űrhajót.
Új!!: Apollo-program és Mercury–Atlas–7 · Többet látni »
Mercury–Atlas–8
A Mercury–Atlas-8 volt a Mercury-program ötödik repülése űrhajóssal a fedélzetén.
Új!!: Apollo-program és Mercury–Atlas–8 · Többet látni »
Mercury–Atlas–9
A Mercury–Atlas–9 a Mercury-program utolsó repülése volt 1963.
Új!!: Apollo-program és Mercury–Atlas–9 · Többet látni »
Mercury–Redstone–3
A Mercury–Redstone–3 a NASA Mercury-programjának első olyan repülése volt, amelynek során egy ember Mercury űrhajó fedélzetén átlépte az úgynevezett Kármán-vonalat és eljutott a világűrbe.
Új!!: Apollo-program és Mercury–Redstone–3 · Többet látni »
Mercury–Redstone–4
A Mercury–Redstone–4 az Egyesült Államok második űrrepülése volt emberrel a fedélzeten a Mercury-program keretében.
Új!!: Apollo-program és Mercury–Redstone–4 · Többet látni »
Mobil indítóállvány (Cape Canaveral)
A Mobil indítóállvány, a rászerelt Apollo–11 szállítása közben a történelmi holdra szálló expedíció előkészületei során A Mobil indítóállvány a NASA által használt berendezés, amelyet az Apollo-program során hoztak létre a Saturn V összeszerelésére, szállítására és felbocsátására.
Új!!: Apollo-program és Mobil indítóállvány (Cape Canaveral) · Többet látni »
Nap
A Nap a Naprendszer központi csillaga.
Új!!: Apollo-program és Nap · Többet látni »
NASA
A NASA (angolul, hivatalosan: National Aeronautics and Space Administration, magyarul: Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal) az Amerikai Egyesült Államok kormányzati ügynöksége, az ország civil repüléstani, űrkutatási és űrrepülési szervezete.
Új!!: Apollo-program és NASA · Többet látni »
NASA Marshall Space Flight Center
A Marshall Space Flight Center a NASA legrégebbi űrközpontja Huntsville-ben, Alabamában.
Új!!: Apollo-program és NASA Marshall Space Flight Center · Többet látni »
Neil Armstrong
A Fehér Házban. Armstrong jobbról a második Neil Alden Armstrong (Wapakoneta, Ohio, 1930. augusztus 5. – Cincinnati, 2012. augusztus 25.) amerikai űrhajós, az első ember, aki egy idegen égitestre, a Holdra tette a lábát.
Új!!: Apollo-program és Neil Armstrong · Többet látni »
Nem mi találtuk fel
A nem mi találtuk fel egy társadalmi, kulturális vagy vállalati hozzáállás, ami kerüli már létező termékek, kutatási eredmények, szabványok, tudás befogadását idegen eredetük vagy költségük miatt.
Új!!: Apollo-program és Nem mi találtuk fel · Többet látni »
Nitrogén
A nitrogén a periódusos rendszer V.A csoportjába tartozó nemfémes elemek egyike.
Új!!: Apollo-program és Nitrogén · Többet látni »
North American Aviation
A North American Aviation, Inc. 1928-ban alapított amerikai repülőgépgyártó vállalat volt, amely hamar harci gépek előállítására szakosodott.
Új!!: Apollo-program és North American Aviation · Többet látni »
Nuits-Saint-Georges
Nuits-Saint-Georges település Franciaországban, Côte-d’Or megyében.
Új!!: Apollo-program és Nuits-Saint-Georges · Többet látni »
Nyugalom bázis
Az Apollo–11 leszállóhelyének térképe A Nyugalom bázis (latinul: Statio Tranquilitatis) a Hold azon holdrajzi pontja, ahol 1969.
Új!!: Apollo-program és Nyugalom bázis · Többet látni »
Október 11.
Névnapok: Brigitta + Birgit, Brúnó, Celina, Cettina, Csák, Galina, Germán, Gitta, Hont, Lajos, Mária, Pintyőke, Placida, Platina, Sándor, Szelina, Szendike, Tasziló, Tódor, Zelina, Zina, Zinaida, Zinajda.
Új!!: Apollo-program és Október 11. · Többet látni »
Orion (űrhajó)
Az Orion, teljes nevén Orion Multi-Purpose Crew Vehicle (magyarul: Többcélú személyszállító eszköz), rövidítve MPCV fejlesztés alatt álló amerikai űrhajó, melyet a NASA megrendelésére a Lockheed Martin épít az Orion korábban eltervezett felépítése és a már elvégzett tesztek alapján.
Új!!: Apollo-program és Orion (űrhajó) · Többet látni »
Pavlics Ferenc
A holdautó, melynek tervezésében Pavlics Ferenc is részt vett. Az autó kerekének a szerkezete az ő szabadalma Pavlics Ferenc (Balozsameggyes, 1928. február 3. –) gépészmérnök, kutató, az 1971-ben a Hold felszínét kutató holdjáró jármű (Lunar Rover) tervezője.
Új!!: Apollo-program és Pavlics Ferenc · Többet látni »
Pénzhiány miatt leállított űrkutatási programok
* Űrrepülőgépek: több megkezdett programot nem tudtak befejezni pénzhiány miatt: Hermes űrrepülőgép, Buran.
Új!!: Apollo-program és Pénzhiány miatt leállított űrkutatási programok · Többet látni »
Planetológia
''Az Apollo–15 Hold körül keringő egységének felvétele az Arisztarkhosz-krátertől északra található „folyóvölgyekről”, melyek valószínűleg beroppant lávacsatornák. Két völgy alakja a Magyar Alföldön áthaladó Duna és Tisza vonalához nagyon hasonló lefutású, csak harmad akkora méretben található a Holdon.'' A planetológia új interdiszciplináris tudományág, amely a csillagászatból és a földtudományokból fejlődött ki.
Új!!: Apollo-program és Planetológia · Többet látni »
Projekt
A projekt minden olyan vállalkozás, amelyet egyénileg vagy közösen hajtanak végre, és amely adott esetben kutatást vagy tervezést is magában foglal, és amelyet gondosan megterveznek egy adott cél elérése érdekében.
Új!!: Apollo-program és Projekt · Többet látni »
Radioizotópos termoelektromos generátor
A Cassini űrszondán elhelyezett radioizotópos generátor A Holdon elhelyezett amerikai SNAP–27 típusú radioizotópos termoelektromos generátor A radioizotópos termoelektromos generátor (angol rövidítéssel RTG – Radioisotope Thermoelectric Generator) olyan berendezés, mely a radioaktív izotópok természetes bomlásából származó hőt hasznosítja; a Seebeck-hatás segítségével elektromos árammá alakítja.
Új!!: Apollo-program és Radioizotópos termoelektromos generátor · Többet látni »
Rakétaindítások a Hold felszínéről
Mindmáig 12 alkalommal szállt fel űreszköz a Hold felszínéről.
Új!!: Apollo-program és Rakétaindítások a Hold felszínéről · Többet látni »
Ralph McQuarrie
Ralph McQuarrie Oscar-díjas amerikai sci-fi grafikus, aki Star Wars és Star Trek munkáiról ismert.
Új!!: Apollo-program és Ralph McQuarrie · Többet látni »
Ranger-program
Az első Ranger űrszonda a start előtt A Ranger amerikai tudományos űrszonda, holdkutató műhold, amit a Ranger-program keretében indítottak.
Új!!: Apollo-program és Ranger-program · Többet látni »
Ranger–2
A Ranger–2 (angolul: útkereső) amerikai űrszonda, amelyet a Ranger-program keretében indítottak, Hold kutató műhold.
Új!!: Apollo-program és Ranger–2 · Többet látni »
Ranger–3
A Ranger–3 (angolul: útkereső) amerikai űrszonda, amelyet a Ranger-program keretében indították, Hold kutató műhold.
Új!!: Apollo-program és Ranger–3 · Többet látni »
Ranger–7
Az első olyan felvétel a Holdról, amit amerikai űrszonda készített. A képen jobbra látszik a központi csúcsos Alphonsus kráter A becsapódás előtti utolsó felvétel a Ranger-7-ről. Az űrszonda ekkor 488 méterre volt a Hold felszínétől A Ranger egy amerikai tudományos űrszonda, Hold-kutató műhold, melyet a Ranger-program keretében indítottak.
Új!!: Apollo-program és Ranger–7 · Többet látni »
Richard F. Gordon
Richard Francis Gordon (Dick) (Seattle, Washington, 1929. október 5. – San Marcos, Kalifornia, 2017. november 6.) amerikai berepülőpilóta, űrhajós.
Új!!: Apollo-program és Richard F. Gordon · Többet látni »
Rocketdyne F–1
A Rocketdyne F–1 hajtómű egy gázgenerátoros rakétahajtómű volt, amelyet az Egyesült Államokban fejlesztettek a NASA Saturn V holdrakétája számára az 1950-es évek végén.
Új!!: Apollo-program és Rocketdyne F–1 · Többet látni »
Rocketdyne H–1
A Rocketdyne H–1 rakétahajtómű az Amerikai Egyesült Államokban fejlesztett, folyékony hajtóanyagú rakétahajtómű volt, amelyet űrrepülési célokra használtak 1963 és 1975 között.
Új!!: Apollo-program és Rocketdyne H–1 · Többet látni »
Rocketdyne J–2
A Rocketdyne J–2 egy folyékony hajtóanyagú rakétahajtómű volt, amelyben sikeresen alkalmazták a cseppfolyós hidrogént és oxigént alkalmazó meghajtási módot.
Új!!: Apollo-program és Rocketdyne J–2 · Többet látni »
Roger Chaffee
Roger Bruce Chaffee (Grand Rapids, Michigan, 1935. február 15. – 1967. január 27.) amerikai pilóta, űrhajós.
Új!!: Apollo-program és Roger Chaffee · Többet látni »
Ronald Evans
Ronald Evans (teljes neve Ronald Ellwin Evans) (St. Francis, Kansas, 1933. november 10. – Scottsdale, Arizona, 1990. április 7.) amerikai űrhajós.
Új!!: Apollo-program és Ronald Evans · Többet látni »
S-IC
Az S-IC a NASA által az Apollo-program során használt Saturn V rakéták első fokozata volt.
Új!!: Apollo-program és S-IC · Többet látni »
S-II
Az '''Apollo-Saturn-502'''-es (az Apollo–6) S-II fokozata az összeszerelő csarnokban Az S-II a NASA által az Apollo-program során használt Saturn V rakéták második fokozata volt.
Új!!: Apollo-program és S-II · Többet látni »
S-IVB
Az S-IVB fokozat az űrben (Apollo–7) Az S-IVB a NASA által az Apollo-program során használt Saturn rakéták utolsó fokozata volt.
Új!!: Apollo-program és S-IVB · Többet látni »
Saturn I
A Saturn I volt az első olyan amerikai hordozórakéta, amelyet – bár katonai célból indult a fejlesztése – kizárólag űrrepülési célokra használtak.
Új!!: Apollo-program és Saturn I · Többet látni »
Saturn IB
A Saturn IB rakéta Cape Canaveral-en az AS–202 tesztrepülés startja előtt A Saturn IB amerikai hordozórakéta, a Saturn rakétacsalád egyik tagja, a Saturn I hordozórakéta korszerűsített változata volt, amelyet a NASA használt, kizárólag űrhajózási célra.
Új!!: Apollo-program és Saturn IB · Többet látni »
Saturn rakétacsalád
A Saturn V rakéta, másképpen a „Holdrakéta” az indítóálláson A Saturn rakétacsalád a NASA által az Apollo-program során használt hordozórakéták gyűjtőneve.
Új!!: Apollo-program és Saturn rakétacsalád · Többet látni »
Saturn V
A Saturn V (népszerű nevén holdrakéta) az amerikai Apollo-programban használt három fokozatú, folyékony hajtóanyagú óriásrakéta, amellyel az Apollo űrhajókat juttatták a Hold térségébe.
Új!!: Apollo-program és Saturn V · Többet látni »
Saturn V műszeregység (IU)
A Saturn V műszeregység (a NASA által használt nevén Instrument Unit, vagy rövidítve IU) az űrügynökség holdprogramjában használt Saturn V óriásrakéták egyik önálló egysége volt, amelynek a rakéta többi részétől merőben más funkciója volt, ez az egység felelt a felbocsátáskor az űrszerelvény pályán tartásáért.
Új!!: Apollo-program és Saturn V műszeregység (IU) · Többet látni »
Skylab-program
A Skylab–program az Amerikai Egyesült Államok negyedik űrprogramja volt a Holdra szállást sikerrel teljesítő Apollo-programot követően 1973-1974 között, egyben ez lett az első amerikai űrállomás a világűrben, számos rekordot megdöntve, többek között a maga idejében a valaha Föld körüli pályára állított űreszköz rekordját.
Új!!: Apollo-program és Skylab-program · Többet látni »
Space Shuttle
Columbia 1981. április 12-én, néhány másodperccel a hajtómű beindítása után.A külső üzemanyagtartályt kizárólag az első két repüléshez festették fehérre. A további küldetéseken ezt elhagyták, amitől láthatóvá vált a tartályt borító, rozsdaszínű-narancsos, habos állagú szigetelés. Mintegy 450 kilogrammal csökkentették így a tömegét, és ezt a hasznos teher növelésére fordították. A Space Shuttle űrrepülő – magyarul gyakran „űrsikló” – (hivatalos angol nevén: Space Transportation System, STS, annyi mint Űrszállítási rendszer) az Amerikai Egyesült Államok ember szállítására is alkalmas űrprogramja volt.
Új!!: Apollo-program és Space Shuttle · Többet látni »
Space Task Group
A NASA Világűr Munkacsoportja épületének bejárata (1961. június 19.) A Space Task Group, azaz a Világűr Munkacsoport az Amerikai Egyesült Államok űrstratégiájának, emberek repülését célzó űrprogramjainak kidolgozását végző, főleg mérnökökből álló szakmai munkacsoport volt.
Új!!: Apollo-program és Space Task Group · Többet látni »
Stephen Baxter
Stephen Baxter (Liverpool, 1957. november 13. –) angol sci-fi-szerző.
Új!!: Apollo-program és Stephen Baxter · Többet látni »
Stuart Allen Roosa
Stuart Allen Roosa (Durango, Colorado, 1933. augusztus 16. – Falls Church, Virginia, 1994. december 12.) amerikai űrhajós.
Új!!: Apollo-program és Stuart Allen Roosa · Többet látni »
Surveyor-program
Surveyor holdszonda A Surveyor-programban 1966-tól 1968-ig hét űrszondát küldtek a Hold felszínére leszálló egységként, melyek közül öt sikeres sima leszállást hajtott végre.
Új!!: Apollo-program és Surveyor-program · Többet látni »
Surveyor–2
Surveyor–2 (angolul: térképész) az amerikai Surveyor-program űrszondája, technikai okok miatt nem tudott adatokat szolgáltatni.
Új!!: Apollo-program és Surveyor–2 · Többet látni »
Surveyor–3
Az űrszonda a Holdon Surveyor–3 (angolul: térképész) az amerikai Surveyor-program űrszondája, amely sima leszállást hajtott végre a Holdon.
Új!!: Apollo-program és Surveyor–3 · Többet látni »
Surveyor–4
Az űrszonda modellje Surveyor–4 (angolul: térképész) az amerikai Surveyor-program űrszondája, technikai okok miatt nem tudott landolni.
Új!!: Apollo-program és Surveyor–4 · Többet látni »
Surveyor–5
Surveyor–5 (angolul: térképész) az amerikai Surveyor-program űrszondája, amely sima leszállást hajtott végre a Holdon.
Új!!: Apollo-program és Surveyor–5 · Többet látni »
Surveyor–6
Surveyor–6 (angolul: térképész) az amerikai Surveyor-program űrszondája, amely sima leszállást hajtott végre a Holdon.
Új!!: Apollo-program és Surveyor–6 · Többet látni »
Surveyor–7
Surveyor–7 (angolul: térképész) az amerikai Surveyor-program űrszondája, amely sima leszállást hajtott végre a Holdon.
Új!!: Apollo-program és Surveyor–7 · Többet látni »
Szebehely Győző
Szebehely Győző (Szebehely Viktor) (Budapest, 1921. augusztus 10. – Austin, Texas, 1997. szeptember 13.) magyar születésű amerikai csillagász, gépészmérnök, egyetemi tanár, a háromtest-probléma nemzetközileg elismert kutatója, az Apollo űrhajók egyik pályatervezője.
Új!!: Apollo-program és Szebehely Győző · Többet látni »
Szojuz–Apollo-program
A küldetés jelvénye A Szojuz–Apollo-program vagy más írásmód szerint Apollo–Szojuz-program a hidegháború enyhülési szakaszában létrehozott amerikai–szovjet közös űrrepülési program volt.
Új!!: Apollo-program és Szojuz–Apollo-program · Többet látni »
Szovjet holdprogram
Az amerikai Apollo-programmal egyidőben zajlott a Szovjetunió holdprogramja, amelynek keretében ugyancsak űrhajósok repültek volna a Holdra.
Új!!: Apollo-program és Szovjet holdprogram · Többet látni »
Szputnyik-program
A Szputnyik-program (magyar: útitárs, kísérő) a korai szovjet műholdak kifejlesztésére és indítását biztosító űrprogram neve.
Új!!: Apollo-program és Szputnyik-program · Többet látni »
Szputnyik-válság
A Szputnyik–1 műhold. A Szputnyik-válság a hidegháború fordulópontját jelentette.
Új!!: Apollo-program és Szputnyik-válság · Többet látni »
Technológiai szingularitás
exponenciális vízszintes időtengelyen.Az események 15 különböző listából lettek összesítve melyeket többek között Carl Sagan, Paul D. Boyer, az Encyclopedia Britannica, az American Museum of Natural History és a University of Arizona gyűjtött. Az ábrát Raymond Kurzweil állította össze. Technológiai szingularitásnak (röviden szingularitás vagy különösség) nevezzük a tudományos-fantasztikus irodalomban és a jövőkutatásban azt a lehetséges jövőbeli eseményt, amikor az emberfeletti intelligencia megjelenése miatt a technológiai fejlődés és a társadalmi változások felgyorsulnak, olyan módon és sebességgel változtatva meg a környezetet, amit a szingularitás előtt élők képtelenek felfogni vagy megbízhatóan megjósolni.
Új!!: Apollo-program és Technológiai szingularitás · Többet látni »
Tekercselt huzalkötés
Tekercselt huzalkötések A PDP-8 számítógép huzalozása gépi vezérléssel készült A tekercselt huzalkötés az elektronikában olyan vezetékcsatlakoztatási eljárás, ahol a vezetéket nagy húzóerővel egy négyzetes keresztmetszetű, általában ónozott réz fémtüskére feltekerik.
Új!!: Apollo-program és Tekercselt huzalkötés · Többet látni »
Tematikus bélyeggyűjtés
Egy motívumgyűjtő berakója Tematikus bélyeggyűjtésnek (vagy motívumgyűjtésnek) azt a filatéliai ágat nevezzük, amikor valaki csak egy témába tartozó bélyegeket gyűjt.
Új!!: Apollo-program és Tematikus bélyeggyűjtés · Többet látni »
Természet
A természet legtágabb értelmezésében egyenlő a természetes, fizikai vagy anyagi világgal vagy világegyetemmel.
Új!!: Apollo-program és Természet · Többet látni »
Thomas Mattingly
Thomas Kenneth Mattingly II (Chicago, Illinois, 1936. március 17. – Cincinnati, Ohio, 2023. október 31.) amerikai űrhajós, az amerikai haditengerészet ellentengernagya.
Új!!: Apollo-program és Thomas Mattingly · Többet látni »
Thomas Stafford
Thomas Patten Stafford (Weatherford, Oklahoma, 1930. szeptember 17. –) amerikai űrhajós.
Új!!: Apollo-program és Thomas Stafford · Többet látni »
Transzhumanizmus
A transzhumanizmus a tudománynak és technikának az ember szellemi és fizikai képességeinek fejlesztésére való felhasználását támogató nemzetközi intellektuális és kulturális mozgalom, amely szükségtelennek és nemkívánatosnak tartja az „emberi állapot” egyes jellemzőit, mint például a betegségeket, a fogyatékosságot, az öregedést és a (nem önkéntes) halált.
Új!!: Apollo-program és Transzhumanizmus · Többet látni »
Utazás a Hold körül
Az Utazás a Hold körül (Autour de la Lune) Jules Verne francia író 1870-ben megjelent tudományos regénye, sci-fije, az 1865-ben írt Utazás a Holdba folytatása, befejezése.
Új!!: Apollo-program és Utazás a Hold körül · Többet látni »
VAB
A Vehicle Assembly Building a Kennedy Űrközpontban (2005). Az épület oldalán lévő szögletes foltok a Frances hurrikán által okozott károk nyomai A Vehicle Assembly Building (eredetileg Vertical Assembly Building), más néven VAB (magyarul jármű összeszerelő épület), a Kennedy Űrközpont területén, félúton Jacksonville és Miami között, Florida keleti partján található hatalmas épület.
Új!!: Apollo-program és VAB · Többet látni »
Valerij Nyikolajevics Kubaszov
Valerij Kubaszov 1975-ben A Szojuz–36 emblémája Valerij Nyikolajevics Kubaszov (oroszul Валерий Николаевич Кубасов, Vjaznyiki, 1935. január 7. – Moszkva, 2014. február 19.) szovjet űrhajós.
Új!!: Apollo-program és Valerij Nyikolajevics Kubaszov · Többet látni »
Van Allen sugárzási öv
A Van Allen-övek sematikus rajza (a Föld forgási tengelye és a mágneses tengely jelölésével) A Van Allen sugárzási övezet (röviden: Van Allen-öv) a Föld feletti, elektromosan töltött részecskéket tartalmazó dupla réteg, mely tóruszokra hasonlít.
Új!!: Apollo-program és Van Allen sugárzási öv · Többet látni »
Védikus kreacionizmus
Az ISKCON alapító guruja ''Abhay Charan De'' (1896 - 1977), vagy ahogy követői nevezik: „Ő isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupáda”. A Krisna-tudat Nemzetközi Szervezete elveti az evolúció elméletét. Védikus kreacionizmusnak, Krisna-kreacionizmusnak illetve hindu kreacionizmusnak nevezik a Krisna-tudat Nemzetközi Szervezete (ISKCON) által vallott nézeteket az univerzum és az élővilág származásáról.
Új!!: Apollo-program és Védikus kreacionizmus · Többet látni »
Vietnámi háború
A vietnámi háborúVietnámban a háború az amerikai háborúként ismert (vietnámiul Chiến Tranh Chống Mỹ Cứu Nước, szó szerint háború az amerikaiak ellen).
Új!!: Apollo-program és Vietnámi háború · Többet látni »
Viking–1
A Viking–1 az Egyesült Államok első olyan űrszondája volt, amelyet a NASA a Mars felszínére küldött.
Új!!: Apollo-program és Viking–1 · Többet látni »
Viking–2
A Viking–2 az Egyesült Államok űrszondája volt, amelyet a Viking-program keretében küldött a Marshoz.
Új!!: Apollo-program és Viking–2 · Többet látni »
Világűr
A világűr a világegyetem égitestek közötti légüres térsége.
Új!!: Apollo-program és Világűr · Többet látni »
Világnapok és nemzetközi akciónapok listája
Ebben a listában a világnapok és nemzetközi akciónapok találhatóak, azaz olyan évenként ismétlődő, globális vagy számos országra kiterjedő ünnepek és figyelemfelhívó napok, amelyeket különböző nemzetközi szervezetek hirdettek meg valamely aktuális témához kapcsolódóan: pl.
Új!!: Apollo-program és Világnapok és nemzetközi akciónapok listája · Többet látni »
Virgil Grissom
Virgil Ivan "Gus" Grissom (Mitchell, Indiana, 1926. április 3. – Cape Canaveral Air Force Station, Florida, 1967. január 27.) az Amerikai Egyesült Államok Légierejének pilótája.
Új!!: Apollo-program és Virgil Grissom · Többet látni »
Vosztok-program
A Vosztok űrhajó makettje (a rakéta harmadik fokozatával) A Vosztok-program (oroszul: программа «Восток», magyar átírásban: programma Vosztok, jelentése:„Kelet”) a Szovjetunió első, űrhajósokat a világűrbe juttató űrprogramja volt 1958 és 1964 között.
Új!!: Apollo-program és Vosztok-program · Többet látni »
Vosztok–1
A Vosztok–1 (oroszul: Восток–1 – magyarul: kelet) a Vosztok-program és egyben a történelem első olyan űrrepülése volt, amely során egy űrhajós jutott el a világűrbe.
Új!!: Apollo-program és Vosztok–1 · Többet látni »
Vosztok–2
A Vosztok–2 (oroszul: Восток-2 – Kelet) volt a szovjet Vosztok-program második küldetése volt, amelyben egy Vosztok űrhajó 1961.
Új!!: Apollo-program és Vosztok–2 · Többet látni »
Walter Cunningham
Ronnie Walter "Walt" Cunningham (Creston, Iowa, 1932. március 16. – Houston, 2023. január 3.) amerikai űrhajós.
Új!!: Apollo-program és Walter Cunningham · Többet látni »
Walter Schirra
Walter (Wally) Marty Schirra (Hackensack, New Jersey, 1923. március 12. – La Jolla, Kalifornia, 2007. május 3.) amerikai űrhajós.
Új!!: Apollo-program és Walter Schirra · Többet látni »
Wernher von Braun
Wernher Magnus Maximilian Freiherr von Braun (Wirsitz, Német Birodalom, 1912. március 23. – Alexandria, Virginia, USA, 1977. június 16.) német tudós, a rakétatudomány és az űrrepülés kiemelkedő alakja.
Új!!: Apollo-program és Wernher von Braun · Többet látni »
White Sands Rakétakísérleti Telep
A White Sands Rakétakísérleti Telep (angolul: White Sands Missile Range, röviden WSMR) az Egyesült Államok Hadseregének legnagyobb lőtere és rakétakísérleti telepe.
Új!!: Apollo-program és White Sands Rakétakísérleti Telep · Többet látni »
Willard Boyle
Willard Sterling Boyle (Amherst, 1924. augusztus 19. – Wallace, 2011. május 7.) kanadai-amerikai fizikus.
Új!!: Apollo-program és Willard Boyle · Többet látni »
Zond–5
Zond–5 (oroszul: Зонд 5) szovjet űrhajó, a Zond sorozat tagja, a szovjet holdprogram holdrepülésre szánt Szojuz 7K–L1 típusú űrhajó személyzet nélküli tesztrepülése volt.
Új!!: Apollo-program és Zond–5 · Többet látni »
