Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
22 kapcsolatok: Alan Bean, Alan Shepard, ALSEP, Apollo holdjáró, Apollo küldetéstípusok, Apollo parancsnoki és műszaki egység, Apollo-program, Apollo/Skylab A7L űrruha, Apollo–1, Apollo–10, Apollo–12, Apollo–13, Apollo–14, Apollo–15, Apollo–4, Apollo–5, Apollo–6, Apollo–8, Charles Conrad, Edgar Mitchell, Holdkomp, Rocketdyne F–1.
Alan Bean
Alan LaVern Bean (Wheeler, Texas, 1932. március 15. – Houston, Texas, 2018. május 26.) amerikai űrhajós, a negyedik ember, aki eljutott a Holdra, az Apollo-programban, az Apollo–12 repülés holdkomppilótájaként.
Új!!: Apollo-küldetéstípusok és Alan Bean · Többet látni »
Alan Shepard
1971. február 5. Alan Bartlett Shepard, Jr. (Derry, New Hampshire, 1923. november 18. – Pebble Beach, Kalifornia, 1998. július 21.) ellentengernagy, az első amerikai űrhajós a világűrben, egyben az ötödikként a Holdra lépett ember.
Új!!: Apollo-küldetéstípusok és Alan Shepard · Többet látni »
ALSEP
Az egyik Apollo műszercsomag a holdfelszínen Az ALSEP a NASA által az Apollo-program során a Holdra küldött Apollo Lunar Surface Experiment Package (Apollo Holdfelszíni Műszercsomag) rövidített elnevezése.
Új!!: Apollo-küldetéstípusok és ALSEP · Többet látni »
Apollo holdjáró
Az Apollo holdjáró, vagy holdautó (angolul: Lunar Roving Vehicle, röviden: LRV, vagy Rover) egy az Apollo-program keretében gyártott űrjármű, amelyet az amerikai űrügynökség (NASA) megbízásából gyártottak és amelyek az űrhajósok Holdon való közlekedését oldották meg a három utolsó Apollo expedíción, a Hold tudományos kutatásának céljából. Először 1971. július 31-én vezették az Apollo–15 küldetés űrhajósai, így ez a példány (LRV–1) lett az első ember által vezetett terepjáró a Földön kívül. A Boeing fővállalkozásában – és a General Motors Pavlics Ferenc vezette alvállalkozásában – összesen négy darab holdjáró épült, amelyből három járt a Holdon. Ez a kisméretű, kétüléses, elektromos hajtású, telepekkel üzemeltetett közlekedési eszköz egy funkcionális, lecsupaszított megjelenésű terepjáró, amely 3,1 méter hosszú volt és 210 kg saját tömeg mellett több mint 490 kg hasznos terhet tudott szállítani, szerény 14 km/h sebességgel, négy 0,2 kW-os villanymotorjának köszönhetően, nem újratölthető telepekkel. Műszakilag fejlett navigációs rendszerrel és eredeti kialakítású kerekekkel volt felszerelve. A rovert úgy tervezték, hogy a Hold talajának jellemzői nem voltak pontosan ismertek. Különösen nehéz környezetben (magas hőmérséklet, légkör hiánya, alacsony gravitáció, durva és laza terep) kellett működnie, amely nehezen lett volna reprodukálható a Földön. E korlátok ellenére nagyobb probléma nélkül teljesítette a rá háruló célokat. A végül a holdjáróval végrehajtott három expedíció (Apollo–15, Apollo–16 és Apollo–17) során a rover lehetővé tette az űrhajósok számára a holdfelszíni munkájuk során, hogy jelentősen megnöveljék hatótávolságukat. További helyszíneket fedezhettek fel, és fejleszthették a Hold geológiájáról és kialakulásáról szóló tudásunkat.
Új!!: Apollo-küldetéstípusok és Apollo holdjáró · Többet látni »
Apollo küldetéstípusok
#ÁTIRÁNYÍTÁS Apollo-küldetéstípusok.
Új!!: Apollo-küldetéstípusok és Apollo küldetéstípusok · Többet látni »
Apollo parancsnoki és műszaki egység
Az Apollo parancsnoki és műszaki egység (angolul: Apollo Command and Service Module – Apollo CSM) a NASA Apollo-programjában – majd később az azokból leágazó más programokban – használt űrhajó volt, amely a holdra szálláshoz használt űrhajórendszer egyik fő komponensének számított.
Új!!: Apollo-küldetéstípusok és Apollo parancsnoki és műszaki egység · Többet látni »
Apollo-program
Az Apollo-program jelvénye Az Apollo-program az Egyesült Államok második – a hosszas előkészítő fázisa miatt a repülések sorrendjét tekintve harmadik – emberek részvételével végrehajtott űrprogramja volt, amely 1961 és 1972 között zajlott.
Új!!: Apollo-küldetéstípusok és Apollo-program · Többet látni »
Apollo/Skylab A7L űrruha
Az Apollo/Skylab A7L űrruha, vagy másik, NASA által használt nevén az Extravehicular Mobility Unit (EMU) (űrhajón kívüli mobilitási egység) egy űrruhaosztály volt, amit az Apollo- és a Skylab-program, valamint a Szojuz–Apollo-program során használtak az amerikai űrhajósok.
Új!!: Apollo-küldetéstípusok és Apollo/Skylab A7L űrruha · Többet látni »
Apollo–1
Az Apollo–1, vagy eredeti NASA jelölése szerint AS–204 volt az Apollo-program első olyan küldetése, amelyen a fedélzeten embereket küldtek volna a világűrbe.
Új!!: Apollo-küldetéstípusok és Apollo–1 · Többet látni »
Apollo–10
Az Apollo–10 (NASA kódja szerint az AS-505) az Apollo-program negyedik emberes repülése volt, egyben a második, amely a Holdig repült.
Új!!: Apollo-küldetéstípusok és Apollo–10 · Többet látni »
Apollo–12
Az Apollo–12 az Apollo-program hatodik emberes repülése, egyben a második, amely leszállt a Holdon.
Új!!: Apollo-küldetéstípusok és Apollo–12 · Többet látni »
Apollo–13
Az Apollo–13 az Egyesült Államok holdprogramjának, az Apollo-program hetedik küldetése, egyben a harmadik leszállási kísérlet, amely azonban végül kudarcba fulladt, így a program egyetlen sikertelen küldetésévé is vált.
Új!!: Apollo-küldetéstípusok és Apollo–13 · Többet látni »
Apollo–14
Az Apollo–14 az Apollo-program nyolcadik, embert szállító repülése volt, egyben a harmadik olyan, amely leszállt a Holdon.
Új!!: Apollo-küldetéstípusok és Apollo–14 · Többet látni »
Apollo–15
Az Apollo–15 az Apollo-program kilencedik repülése volt, egyben a negyedik olyan, amelynek során űrhajósok szálltak le a Holdra.
Új!!: Apollo-küldetéstípusok és Apollo–15 · Többet látni »
Apollo–4
Az Apollo–4 az amerikai Apollo-program űrhajósok nélküli negyedik repülése, a holdrakéta első tesztje.
Új!!: Apollo-küldetéstípusok és Apollo–4 · Többet látni »
Apollo–5
Az Apollo–5 az amerikai Apollo-program ötödik, személyzet nélküli repülése volt.
Új!!: Apollo-küldetéstípusok és Apollo–5 · Többet látni »
Apollo–6
Az Apollo–6 az amerikai Apollo-program második és egyben utolsó olyan tesztrepülése volt, amikor még nem ültek űrhajósok az űrhajóban, de már a teljes kiépítésű Saturn V rakétát használta a NASA az űrhajó felbocsátásához.
Új!!: Apollo-küldetéstípusok és Apollo–6 · Többet látni »
Apollo–8
Az Apollo–8 volt az amerikai Apollo-program második olyan küldetése, amelyben emberek indultak a világűrbe, és egyben az első olyan, amelyben megközelítették a Holdat.
Új!!: Apollo-küldetéstípusok és Apollo–8 · Többet látni »
Charles Conrad
Charles „Pete” Conrad (Philadelphia, Pennsylvania, 1930. június 2. – Ojai, Kalifornia, 1999. július 8.) amerikai űrhajós, egyben a harmadik ember, aki járt a Holdon.
Új!!: Apollo-küldetéstípusok és Charles Conrad · Többet látni »
Edgar Mitchell
Ed Mitchell Edgar Dean Mitchell (Hereford, Texas, 1930. szeptember 17. – West Palm Beach, Florida, 2016. február 4.) amerikai pilóta, űrhajós, később ufológus, a hatodik ember, aki – az Apollo–14 holdkomppilótájaként – a Holdra lépett.
Új!!: Apollo-küldetéstípusok és Edgar Mitchell · Többet látni »
Holdkomp
A Lunar Module (magyarul holdkomp, rövidítve LM, angolul: „holdi egység”') az amerikai Apollo űrhajó Holdra szálló egysége, amelyet az Apollo-program keretében használtak.
Új!!: Apollo-küldetéstípusok és Holdkomp · Többet látni »
Rocketdyne F–1
A Rocketdyne F–1 hajtómű egy gázgenerátoros rakétahajtómű volt, amelyet az Egyesült Államokban fejlesztettek a NASA Saturn V holdrakétája számára az 1950-es évek végén.
Új!!: Apollo-küldetéstípusok és Rocketdyne F–1 · Többet látni »
