Tartalomjegyzék
14 kapcsolatok: Apatzingán de la Constitución, Apatzingáni alkotmány, Carlos María de Bustamante, Chilpancingói kongresszus, Francisco Xavier Mina, I. Ágoston mexikói császár, Ignacio López Rayón, José María Morelos, Leona Vicario, Mexikói függetlenségi háború, Nagyboldogasszony-székesegyház (Chilpancingo de los Bravo), Nicolás Bravo, Tehuacán, Zitácuarói junta.
Apatzingán de la Constitución
Apatzingán de la Constitución (röviden Apatzingán) város Mexikó Michoacán államának Tepalcatepec régiójában, lakossága 2010-ben megközelítette a 100 000 főt.
Megnézni Anáhuaci kongresszus és Apatzingán de la Constitución
Apatzingáni alkotmány
Az apatzingáni alkotmány (spanyolul Constitución de Apatzingán, eredeti címén Decreto Constitucional para la Libertad de la América Mexicana, azaz Alkotmányos Dekrétum Mexikói-Amerika Szabadságáért) a mexikói függetlenségi háború során 1814.
Megnézni Anáhuaci kongresszus és Apatzingáni alkotmány
Carlos María de Bustamante
Carlos María de Bustamante (Oaxaca, 1774. november 4. – Mexikóváros, 1848. szeptember 21.) mexikói függetlenségi harcos, politikus, újságíró, történész.
Megnézni Anáhuaci kongresszus és Carlos María de Bustamante
Chilpancingói kongresszus
#ÁTIRÁNYÍTÁS Anáhuaci kongresszus.
Megnézni Anáhuaci kongresszus és Chilpancingói kongresszus
Francisco Xavier Mina
Francisco Xavier (Javier) Mina (eredeti nevén Martín Xavier Mina, Otano, Navarra, Spanyolország, 1789. július 1. – Cerro del Bellaco, Pénjamo mellett, Guanajuato, 1817. november 11.) spanyol származású katona, aki 1808-tól kezdve a spanyolok oldalán vett részt a félszigeti háborúban, majd 1816-ban Észak-Amerikába hajózott és a mexikói függetlenségi háborúban a spanyolok ellen harcolt.
Megnézni Anáhuaci kongresszus és Francisco Xavier Mina
I. Ágoston mexikói császár
Agustín de Iturbide (teljes nevén: Agustín Cosme Damián de Iturbide y Arámburu, Valladolid, 1783. szeptember 27. – Padilla, 1824. július 19.) új-spanyolországi katona, sokáig a mexikói függetlenségi törekvések ádáz ellensége, majd a függetlenség megvalósítója, a létrejövő I.
Megnézni Anáhuaci kongresszus és I. Ágoston mexikói császár
Ignacio López Rayón
Ignacio López Rayón (teljes nevén José Ignacio Antonio López-Rayón y López-Aguado, Tlalpujahua, 1773. július 31. – Mexikóváros, 1832. február 2.) mexikói függetlenségi harcos, a felkelők egyik első kormányzati testületének, a zitácuarói juntának az összehívója és elnöke, az egyik első alkotmánytervezet szerzője.
Megnézni Anáhuaci kongresszus és Ignacio López Rayón
José María Morelos
José María Morelos (teljes nevén José María Teclo Morelos Pérez y Pavón, Valladolid (ma Morelia), 1765. szeptember 30. – Ecatepec, 1815. december 22.) mexikói függetlenségi harcos, a függetlenségi mozgalom egyik vezéralakja.
Megnézni Anáhuaci kongresszus és José María Morelos
Leona Vicario
Leona Vicario (teljes nevén María de la Soledad Leona Camila Vicario Fernández de San Salvador, Mexikóváros, 1789. április 10. – Mexikóváros, 1842. augusztus 21.) a mexikói függetlenségi háború egyik jelentős támogatója volt.
Megnézni Anáhuaci kongresszus és Leona Vicario
Mexikói függetlenségi háború
A mexikói függetlenségi háború 1810 és 1821 között zajlott le, ennek eredményeképpen jött létre a Spanyolországtól független Mexikó állam.
Megnézni Anáhuaci kongresszus és Mexikói függetlenségi háború
Nagyboldogasszony-székesegyház (Chilpancingo de los Bravo)
A mexikói Chilpancingo de los Bravo városban található Nagyboldogasszony-székesegyház a Chilpancingo-Chilapai egyházmegye központi temploma.
Megnézni Anáhuaci kongresszus és Nagyboldogasszony-székesegyház (Chilpancingo de los Bravo)
Nicolás Bravo
Nicolás Bravo Rueda (Chilpancingo, 1786. szeptember 10. – Chilpancingo, 1854. április 22.) mexikói függetlenségi harcos volt, később három alkalommal rövid időre az ország elnöke lett.
Megnézni Anáhuaci kongresszus és Nicolás Bravo
Tehuacán
Tehuacán egy város Mexikó Puebla államának délkeleti részén.
Megnézni Anáhuaci kongresszus és Tehuacán
Zitácuarói junta
A junta első hivatalos pecsétje Az 1811.