Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Telepítés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Amu-darja

Index Amu-darja

Az Amu-darja (az ókorban ógörögül Ὦξος, latinul Oxus, tádzsikul Омударё vagy дарёи Ому, perzsául, üzbégül Amudarjo) Közép-Ázsia két leghosszabb folyója közül az egyik (a másik a vele szinte párhuzamosan folyó Szir-darja).

119 kapcsolatok: A Kárpát-medence története a honfoglalásig, A nagy játszma (diplomácia), Afganisztán, Afganisztán és Üzbegisztán Barátság Hídja, Afganisztán közlekedése, Ahmad ibn Fadlán, Alaj, Alánia, Alánok, Alekszandr Fjodorovics Mozsajszkij, Alekszej Ivanovics Butakov, Alp Arszlán nagyszeldzsuk szultán, Amu Darja, Amu-Darja, Anatóliai szőnyeg, Aorszok, Aral márna, Aral-tó, Az ókori kínaiak földrajzi felfedezései, Az ókori rómaiak földrajzi felfedezései, Az iszlám története, Áj Hánum, Ászik, Ázsia földrajza, Ázsia vízrajza, Üzbegisztán, Óxosz, Édenkert, Bagdad ostroma (1258), Baktria, Balh, Beruniy, Bombarnac Klaudius, Buhara, Buharai Népi Szovjetköztársaság, Csagri bég, Dahák, Feketefejű függőcinege, Gaznavidák, Gordiuszi csomó, Gorgán (tartomány), Gréko-buddhizmus, Hülegü ilhán, Horászán, Horug, Hszüan-cang, Hunok, Hvárezm, Hvárezmi Birodalom, I. e. 329, ..., I. Muávija omajjád kalifa, II. Mithridatész pártus király, III. Alexandrosz makedón király, Ili (folyó), Irán, Iráni nyelvek, Jászok, Jüan-dinasztia, Kangarok, Kangcsü, Kara-kum, Karakalpakok, Karakalpaksztán, Karsi, Kazahsztán földrajza, Kék (heraldika), Kínai–hsziungnu háborúk, Közép-Ázsia, Közép-Ázsia–Kína-gázvezeték, Közép-Ázsia–Központ-gázvezetékrendszer, Keleti szőnyeg, Khanabad (folyó), Kidarita királyság, Királyi szkíták, Kizil-kum, Koj-Krylgan-Kala, Kunduz (folyó), Kunya-Urgencs, Kusánok, Lavr Georgijevics Kornyilov, Lev Vasziljevics Uszpenszkij, Mahmúd gaznavida szultán, Masszagéták, Mazár-e Sarif, Méd Birodalom, Mongol hadjárat Hvárezm ellen, Muhammad ibn Ahmad al-Dzsajháni, Nagyszeldzsuk Birodalom, Noʻkis, Nyikolaj Konsztantyinovics Romanov orosz nagyherceg, Pastuk, Pártus Birodalom, Repetek Bioszféra-rezervátum, Sajbánidák, Szafavidák, Szakaurak, Szakák, Szir-darja, Szkíta nyelv, Szkíták, Szogdia, Tang Vu-cung kínai császár, Tastiki kultúra, Türk Birodalom, Türkmenabat, Türkmenisztán, Termiz, Tigris (állat), Togril bég, Transzoxánia, Triszong Decen, Turán (régió), Turáni-alföld, Turkesztán, Vahs, Vaszilij Vasziljevics Radlov, Zarafshon (folyó), Zarathustra, 588. Bővíteni index (69 több) »

A Kárpát-medence története a honfoglalásig

Kárpát-medencéről A Kárpát-medence első lakói az ősi emberszerűek (Hominoidea) voltak, maradványaik Rudabánya környékéről kerültek elő.

Új!!: Amu-darja és A Kárpát-medence története a honfoglalásig · Többet látni »

A nagy játszma (diplomácia)

Nagy-Perzsia a Nagy játszma kezdetén 1814-ben. A nagy játszma (ejtsd „bolsaja igra”) a Brit és az Orosz Birodalom között Közép-Ázsia ellenőrzéséért folytatott 19.

Új!!: Amu-darja és A nagy játszma (diplomácia) · Többet látni »

Afganisztán

Afganisztán, hivatalos nevén Afganisztáni Iszlám Emirátus (pastu nyelven د افغانستان اسلامي امارت, perzsául امارت اسلامی افغانستان) Ázsia szívében fekvő, szárazfölddel határolt ország.

Új!!: Amu-darja és Afganisztán · Többet látni »

Afganisztán és Üzbegisztán Barátság Hídja

A Barátság Hídja Afganisztánt és Üzbegisztánt köti össze.

Új!!: Amu-darja és Afganisztán és Üzbegisztán Barátság Hídja · Többet látni »

Afganisztán közlekedése

Dzsalálábád közötti főútvonal Afganisztán közlekedése vasúti, közúti, vízi és légi közlekedésből, valamint vezetékes szállításból áll.

Új!!: Amu-darja és Afganisztán közlekedése · Többet látni »

Ahmad ibn Fadlán

Ahmad ibn Fadlán ibn al-Abbász ibn Rásid ibn Hammád, arabul: أحمد بن فضلان بن العباس بن راشد بن حماد (Bagdad, 877 – 960) arab földrajztudós, író és utazó, akit úti beszámolói tettek ismertté.

Új!!: Amu-darja és Ahmad ibn Fadlán · Többet látni »

Alaj

Az Alaj vagy Alaj-hegység (kirgizül Алай, oroszul Алайский хребет) magashegység Kirgizisztán, Tádzsikisztán és Üzbegisztán területén.

Új!!: Amu-darja és Alaj · Többet látni »

Alánia

Alánia az ászi nép középkori királysága volt a Kaukázus északi előterében.

Új!!: Amu-darja és Alánia · Többet látni »

Alánok

Az ászik (massagetae) szállásterülete írott történelmük kezdetén Alán, többes számban alánok – görög nyelvű forrásokban Alanoi: Αλανοι – az ászi nép szövetségének görögösített elnevezése volt.

Új!!: Amu-darja és Alánok · Többet látni »

Alekszandr Fjodorovics Mozsajszkij

Alekszandr Fjodorovics Mozsajszkij (oroszul: Александр Фёдорович Можайский) (Kotka, 1825. március 21. – Szentpétervár, 1890. április 1.) orosz ellentengernagy a repülés egyik úttörője.

Új!!: Amu-darja és Alekszandr Fjodorovics Mozsajszkij · Többet látni »

Alekszej Ivanovics Butakov

Alekszej Ivanovics Butakov (orosz nyelven: Алексей Иванович Бутаков; Oroszország, Kronstadt, 1816. február 19. – Németország, Schwalbach, 1869. június 28.) orosz tengerésztiszt, ellentengernagy, utazó.

Új!!: Amu-darja és Alekszej Ivanovics Butakov · Többet látni »

Alp Arszlán nagyszeldzsuk szultán

Alp Arszlán, muszlim nevén Abu Sudzsá Muhammad (أبو شجاع محمد), uralkodói nevén Adud ad-Daula (عضد الدولة), Transzoxánia, 1029–1034 k. – Transzoxánia, 1073 januárja) a Szeldzsuk-család tagja, Togril bég unokaöccse, 1063 szeptemberétől haláláig nagyszeldzsuk szultán volt. Nevéhez fűződik a bizánciakra súlyos csapást mérő manzikerti diadal.

Új!!: Amu-darja és Alp Arszlán nagyszeldzsuk szultán · Többet látni »

Amu Darja

#ÁTIRÁNYÍTÁS Amu-darja.

Új!!: Amu-darja és Amu Darja · Többet látni »

Amu-Darja

#ÁTIRÁNYÍTÁS Amu-darja.

Új!!: Amu-darja és Amu-Darja · Többet látni »

Anatóliai szőnyeg

LACMA M.2004.32 Bergama szőnyeg, Nyugat-Anatólia, 18. század első része Az anatóliai szőnyeg a keleti szőnyegek azon csoportja, amelyet Anatóliában (Kis-Ázsiában) és az egykori Oszmán Birodalom területéhez tartozó szomszédos régiókban, szimmetrikus csomózással készítettek és készítenek ma is.

Új!!: Amu-darja és Anatóliai szőnyeg · Többet látni »

Aorszok

Skukha, az ászi nép aorsz törzsének nagyura a behisztuni felirat domborművén Az aorszok – görög nyelvű forrásokban aorszoi (ἄορσοι), arab kútfőkben al-Arsiyya, al-Arsiya, As-yah, al-Ursiyya, al-Larisiya, al-Orsiyya és Ors – az alán (korábban masszaget) szövetségéhez tartoztak, s az ászi nép egyik törzsét képviselték.

Új!!: Amu-darja és Aorszok · Többet látni »

Aral márna

Az aral márna (Luciobarbus brachycephalus) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe, ezen belül a pontyfélék (Cyprinidae) családjába tartozó faj.

Új!!: Amu-darja és Aral márna · Többet látni »

Aral-tó

Az Aral-tó vízgyűjtő területe Az Aral-tó (kazakul Арал теңізі / Aral tengizi, üzbégül Orol dengizi) Kazahsztán és Üzbegisztán határvidékén, a Kaszpi-tengertől keletre, a Turáni-alföldön elhelyezkedő lefolyástalan sóstó.

Új!!: Amu-darja és Aral-tó · Többet látni »

Az ókori kínaiak földrajzi felfedezései

Az ókori kínaiak útjaikon akkor jutottak el a dél-ázsiai és közép-ázsiai országokba, amikor ott már magas kultúrájú államok létesültek, ezért azt nem mondhatjuk, hogy Indiát, Iránt, Mezopotámiát a Távol-Keletről a kínaiak fedezték fel, csupán azt, hogy saját kultúrájuk szemszögéből nézve megismerték ezeket a területeket.

Új!!: Amu-darja és Az ókori kínaiak földrajzi felfedezései · Többet látni »

Az ókori rómaiak földrajzi felfedezései

Keletrómai Birodalom Pomponius Mela térképe Európáról Római kori híd a Tajo folyón Az ókori rómaiak által birtokolt valamennyi dél- és nyugat-európai tengerparti országot már Róma alapítása előtt felfedezték a föníciaiak és a görögök, valamint megkezdték Nyugat-Európa további megismerését is.

Új!!: Amu-darja és Az ókori rómaiak földrajzi felfedezései · Többet látni »

Az iszlám története

Mohamed születése. Középkori miniatúra (Dzsámi at-taváríh, Irán, Tabriz, 1314–15) Az iszlám története a 7. században az Arab-félszigeten kifejlődött, és onnan robbanásszerűen terjeszkedő monoteista vallás története, amely úgy történelemformáló erejénél fogva, mint hatásaiban ma is százmilliók mindennapi életét és kultúráját határozza meg.

Új!!: Amu-darja és Az iszlám története · Többet látni »

Áj Hánum

Az Északkelet-Afganisztánban lévő Áj Hánum ásatási helyen sikerült először feltárni egy hellenisztikus várost Belső-Ázsiában.

Új!!: Amu-darja és Áj Hánum · Többet látni »

Ászik

Ászik a Kárpát-medencében (i. sz. 2. század) Az ászik, helyesebben jászik – nevük görög köntösben aszianoi (ασιανοι), aszioi (ασιοι), iazügesz (ιαζυγες) stb., latinosan asii, astacae stb., napjainkban jászok – egykor a szkíta népek körébe, a szakák csoportjába tartoztak.

Új!!: Amu-darja és Ászik · Többet látni »

Ázsia földrajza

Ázsia mintegy 44,614 millió négyzetkilométer (Oroszország nélkül 31,7 millió négyzetkilométer) területével a Föld legnagyobb kontinense, mely terület a teljes szárazföldi tömeg mintegy harmadát teszi ki.

Új!!: Amu-darja és Ázsia földrajza · Többet látni »

Ázsia vízrajza

Ázsia vízrajzának két fő sajátossága van: centrális és periférikus.

Új!!: Amu-darja és Ázsia vízrajza · Többet látni »

Üzbegisztán

Üzbegisztán független állam Közép-Ázsiában.

Új!!: Amu-darja és Üzbegisztán · Többet látni »

Óxosz

#ÁTIRÁNYÍTÁS Amu-darja Kategória:Ókori folyók.

Új!!: Amu-darja és Óxosz · Többet látni »

Édenkert

Az Édenkert.(Limbourg fivérek: Les Très Riches Heures kódex, 15. század) Így képzelte el az Édenkertet Hieronymus Bosch Id. Jan Brueghel Édenkert-víziója Giovanni di Paolo: Kiűzetés a Paradicsomból Az Édenkert vagy Paradicsom (más nevein Éden, Paradicsomkert, héber nyelven: גן עדן, Gán-'Éden) azon vidék neve, ahol a héber Biblia (Ószövetség) elbeszélése szerint az első emberpár, Ádám és Éva lakott a bűnbeesés előtt.

Új!!: Amu-darja és Édenkert · Többet látni »

Bagdad ostroma (1258)

Bagdad ostroma 1258.

Új!!: Amu-darja és Bagdad ostroma (1258) · Többet látni »

Baktria

Baktria régi városai Baktria (óperzsa Bāχtriš, újperzsa Balkh, görög Baktriané, Baktra, latin Bactriana regio, Bactriana terra) az ókori Belső-Ázsia történelmi régiója volt a mai Afganisztán, Üzbegisztán és Tádzsikisztán határvidékén, legnagyobbrészt a mai Észak-Afganisztánban.

Új!!: Amu-darja és Baktria · Többet látni »

Balh

Balh (/ bælx /; pastu és perzsa nyelven: بلخ, Balkh; ősi görög nyelven: Βάκτρα, Báktra) Afganisztán Balh tartományában található.

Új!!: Amu-darja és Balh · Többet látni »

Beruniy

Beruniy (cirill írással: Беруний, orosz nyelven: Беруни) egy kis város Üzbegisztánban, a Karakalpakstan Autonóm Köztársaságban.

Új!!: Amu-darja és Beruniy · Többet látni »

Bombarnac Klaudius

A Bombarnac Klaudius (eredeti címe Claudius Bombarnac, magyarul megjelent még Bombarnac Claudius címmel) Jules Verne regénye.

Új!!: Amu-darja és Bombarnac Klaudius · Többet látni »

Buhara

A buharai Miri Arab medresze Buhara Üzbegisztán Buhara tartományának (üzbégül viloyat) székhelye az ország déli részén.

Új!!: Amu-darja és Buhara · Többet látni »

Buharai Népi Szovjetköztársaság

A Buharai Népi Szovjetköztársaság (üzbégül: Buxoro Xalq Shoʻro Jumhuriyati; oroszul: Бухарская Народная Советская Республика) a Buharai Emírség kommunista berendezkedésű utódállama volt 1920-tól 1925-ig.

Új!!: Amu-darja és Buharai Népi Szovjetköztársaság · Többet látni »

Csagri bég

Csagri bég, teljes nevén Abu Szulajmán Dávúd ibn Miháíl ibn Szaldzsúk (990-es évek – 1060 vége) a Nagyszeldzsuk Birodalom egyik alapítója, Togril bég fivére, 1040-től haláláig Horászán és a keleti birodalomfél uralkodója volt.

Új!!: Amu-darja és Csagri bég · Többet látni »

Dahák

A Kopet-dag Dargaz környékén, napjainkban Az ókori történetírók által daháknak, parthusoknak, szakáknak és szkítáknak is nevezett avarok a közép-ázsiai szkíták, azaz a szakák csoportjába tartoztak.

Új!!: Amu-darja és Dahák · Többet látni »

Feketefejű függőcinege

A feketefejű függőcinege (Remiz macronyx) a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a függőcinege-félék (Remizidae) családjába tartozó, mintegy 10-11 centiméter hosszú madárfaj.

Új!!: Amu-darja és Feketefejű függőcinege · Többet látni »

Gaznavidák

A Gaznavidák egy török eredetű emírdinasztia tagjai voltak a 10–12. században.

Új!!: Amu-darja és Gaznavidák · Többet látni »

Gordiuszi csomó

„Nem számít, hogyan bomlanak szét!” ''Nagy Sándor elvágja a gordiuszi csomót'' (Jean-Simon Berthélemy (1743–1811) festménye)A gordiuszi csomó egy Nagy Sándorhoz és a phrügiai Gordion városához kötődő legenda.

Új!!: Amu-darja és Gordiuszi csomó · Többet látni »

Gorgán (tartomány)

Gorgán (perzsa írással گرگان, arabul جرجان) északkelet-iráni történelmi régió, amely a hasonló nevű város körül terült el.

Új!!: Amu-darja és Gorgán (tartomány) · Többet látni »

Gréko-buddhizmus

Gautama Buddha grékó-buddhista stílusban ábrázolva, 1-2. század, Gandhára (mai nyugat-Pakisztán). A gréko-buddhizmus a hellén kultúra és a buddhizmus kulturális szinkretizmusára utal az i. e. 4.

Új!!: Amu-darja és Gréko-buddhizmus · Többet látni »

Hülegü ilhán

Hülegü kán (1217 körül – Dzsaghatu, Afganisztán, 1265. február 19.), mongolul: Хүлэгү, perzsa és arab szövegekben Húlákú hán (هولاكو خان – Hūlākū ẖān), modern perzsa ejtéssel Huláku hán, perzsa ilhán (mongolul: Персийн Ил Хан), mongol kán, Délnyugat-Ázsia jelentős részének meghódítója, illetve az Irán központú Ilhánida Birodalom (mongolul: Ил Хан улс) alapítója volt.

Új!!: Amu-darja és Hülegü ilhán · Többet látni »

Horászán

Horászán tartomány Iránban (2004-ben felosztották Észak-Horaszán, Razavi-Horaszán és Dél-horaszán tartományokra) Horászán (perzsául خراسان – Ḫorâsân; klasszikus és arabos ejtés alapján Hurászán) történeti földrajzi régió a mai Irán északkeleti részén és a szomszédos államokban.

Új!!: Amu-darja és Horászán · Többet látni »

Horug

Horug (tádzsik írással: Хоруғ) város Tádzsikisztánban, Hegyi-Badahsán Autonóm Terület székhelye, egyúttal Sugnon járás székhelye is.

Új!!: Amu-darja és Horug · Többet látni »

Hszüan-cang

(602 körül – 664. február 5.) kínai buddhista szerzetes, tudós, utazó és fordító, aki a Tang-dinasztia korai időszakában készített beszámolókat a kínai és az indiai buddhizmus kapcsolatáról.

Új!!: Amu-darja és Hszüan-cang · Többet látni »

Hunok

Attila halála idején, a 453. évben hsziungnu és hun bronzüstök elterjedési területe Eurázsiában, Érdy Miklós gyűjtése nyomán A hunok néven ismert népességet részben kelet-európai, részben belső-ázsiai eredetű pásztorkodó lovasnépek alkották.

Új!!: Amu-darja és Hunok · Többet látni »

Hvárezm

Hvárezm (arab-perzsa írással خوارزم, klasszikus ejtéssel Xvārizm, modern perzsa ejtéssel Xârezm), oroszosan Horezm terület Közép-Ázsiában, az Aral-tótól délkeletre, az Amu-darja alsó folyása mentén.

Új!!: Amu-darja és Hvárezm · Többet látni »

Hvárezmi Birodalom

Az iszlám világ a 13. század elején A Hvárezmi Birodalom (1077-1231) a török eredetű szunnita muszlim uralkodók birodalma az Oxus (Amu-darja) körzetében, az Aral-tótól délre.

Új!!: Amu-darja és Hvárezmi Birodalom · Többet látni »

I. e. 329

Nincs leírás.

Új!!: Amu-darja és I. e. 329 · Többet látni »

I. Muávija omajjád kalifa

Muávija ibn Abi Szufján (arab betűkkel معاوية بن أبي سفيان – Muʿāwīya ibn Abī Sufyān; Mekka, 600–603 k. – Damaszkusz, 680. május 6.) volt az iszlám ötödik kalifája (uralkodott 661. január 24-étől haláláig), egyben a 750-ig uralkodó Omajjád-dinasztia alapítója.

Új!!: Amu-darja és I. Muávija omajjád kalifa · Többet látni »

II. Mithridatész pártus király

II.

Új!!: Amu-darja és II. Mithridatész pártus király · Többet látni »

III. Alexandrosz makedón király

ezüstdrakhmán III. Alexandrosz, magyarosan III. Sándor, Nagy Sándor (ógörögül:, ejtsd: alexandrosz ho megasz, perzsául: Szikandar vagy Iszkander;; Pella, i. e. 356. július 20. és július 30. között – Babilon, i. e. 323. június 10.) előbb Makedónia királya, majd Egyiptom fáraója és Perzsia nagykirálya. Az általános vélekedés szerint kiváló hadvezér volt; atyja, II. Philipposz nyomdokain haladva hatalmát a Peloponnészosztól az indiai szubkontinensig terjesztette ki, elfoglalva a görögök által akkor ismert világ nagy részét. Rövid, de eredményes uralkodása a klasszikus ókori történelem és kultúra egy új korszakának, a hellenizmusnak a kezdetét jelentette. Alexandrosz volt Napóleon koráig az európaiak számára a világtörténelem leghíresebb hadvezére, de ismertsége ma is nagyon nagy, s a hadvezetés második legnagyobb ikonja. Alexandroszról a mai Észak-Macedóniában sajátos kép él. A délszláv macedónok magukat előszeretettel azonosítják az ő makedón népével. Ez nem felel meg a valóságnak, mert az igazi makedónok a görögökkel rokon népcsoport volt, a mostani macedón nép, amely ugyan nyelvében makedoncinak mondja magát, de nyelvileg és más szempontok miatt a bolgárokhoz áll közel, nem leszármazottja az ókori makedónoknak. Görögország és (a mostanra már) Észak-Macedónia között emiatt már többször pattanásig feszültek az ellentétek.

Új!!: Amu-darja és III. Alexandrosz makedón király · Többet látni »

Ili (folyó)

Az Ili (ujgurul ئىلى دەرياسى, ULY: Ili deryasi, UYY: Ili dəryasi ?, Или Дәряси; kazahul Ile, ئله; oroszul Или; kínaiul 伊犁河; pinjin átírással Yīlí Hé; dunganul Йили хә, Xiao "erjing: اِلِ حْ; mongolul Ил; jelentése fényes) folyó Közép-Ázsiában, Kínában és Kazahsztánban.

Új!!: Amu-darja és Ili (folyó) · Többet látni »

Irán

Irán, hivatalos nevén az Iráni Iszlám Köztársaság (perzsául: جمهوری اسلامی ایران), a nemzetközi diplomáciában gyakran Perzsa Államként vagy Siíta Államként hivatkozott, régebbi elnevezéssel Perzsia, közel-keleti ország Délnyugat-Ázsiában.

Új!!: Amu-darja és Irán · Többet látni »

Iráni nyelvek

Az iráni nyelvek (régiesen iranoárja nyelvek) az indoeurópai nyelvcsaládon belül az indoiráni nyelvekhez tartoznak.

Új!!: Amu-darja és Iráni nyelvek · Többet látni »

Jászok

A jászok – indoiráni nyelvűnek tartott népcsoport – egykor a szkíta népek körébe, a szakák csoportjába tartoztak.

Új!!: Amu-darja és Jászok · Többet látni »

Jüan-dinasztia

A Jüan-dinasztia (元朝; pinjin, hangsúlyjelekkel: Yuán Cháo, klasszikus mongol nyelven: 70px Dai Ön Yeke Mongghul Ulus; mai mongol nyelven: 70px ИхЮань улс) volt az a mongol etnikumú uralkodóház, amely Kínában 1271 és 1368 között birtokolta a császári címet.

Új!!: Amu-darja és Jüan-dinasztia · Többet látni »

Kangarok

A Szir-darja és vízgyűjtő területe Kankar fejedelem pénzérméje''Előlap: a nagyúr arcmása; hátlap: nemzetségjegye'' A kangarok – helyesebben kankarok – írott történelmük hajnalán (i. e. 2. század) Közép-Ázsiában laktak.

Új!!: Amu-darja és Kangarok · Többet látni »

Kangcsü

A Csang Csien által meglátogatott és leírt országok (előbbieket kék szín jelöli) Kang (康), Kangcsü (康居) vagy Kangkuo (康國) a legkorábbi kínai jelentésekben a Szir-darja középső szakaszát, valamint a Talasz és a Csu folyó lapályát magában foglaló területet, vagyis a kangarok országát jelentette.

Új!!: Amu-darja és Kangcsü · Többet látni »

Kara-kum

A Kara-kum, vagy más forrásokban Karakum és Gara Gum (am. „fekete homok”) (türkménül Garagum, oroszul Каракумы) egy sivatag Közép-Ázsiában.

Új!!: Amu-darja és Kara-kum · Többet látni »

Karakalpakok

Karakalpakföld zászlaja A karakalpakok (saját nyelvükön Qaraqalpaqlar) török eredetű nomád nép.

Új!!: Amu-darja és Karakalpakok · Többet látni »

Karakalpaksztán

Karakalpaksztán Autonóm Köztársaság (karakalpakul Qaraqalpaqstan Respublikası, üzbégül Qoraqalpogʻiston Respublikasi) Üzbegisztán autonóm területe, mely az ország északnyugati felében található.

Új!!: Amu-darja és Karakalpaksztán · Többet látni »

Karsi

Qarshi (cirill írással: Қарши; újperzsa nyelven: نخشب / Nahsab; orosz nyelven: Карши / Karsi) Dél-Üzbegisztán városa, Qashqadaryo régió fővárosa.

Új!!: Amu-darja és Karsi · Többet látni »

Kazahsztán földrajza

Kazahsztán térképe Kazahsztán Eurázsia közepén, Kelet-Európa és Közép-Ázsia határán terül el.

Új!!: Amu-darja és Kazahsztán földrajza · Többet látni »

Kék (heraldika)

Névváltozatok: sötétkék (Nagy Iván IX.518.), égszínű (Nagy Iván VIII. 324.), égszin kék (Nagy Iván IV. 122., Barna-Sümeghy 61.), tengerszínű (NySz I. 344), saphir színű (Nagy Iván I. 3., IV. 256.), türkís (NySz I. 1124.), lazúr festék: armenium, color armenius, cearuleum, asurblau (NySz I. 835.), achamarin (NySz I. 1124.) indegó, indi; indicum; indigo (NySz I. 1124.) fr: azur, en: azure, de: blau, r. de: Azur (Oswald 49.), Lasur, Lasurfarben (Oswald 248.), Saphir (Oswald 340.), la: coelestinus, coeruleus, cyaneus, coesius, azureus, flavus, asur A kék a színek közé tartozó heraldikai színezék.

Új!!: Amu-darja és Kék (heraldika) · Többet látni »

Kínai–hsziungnu háborúk

A kínai– háború azon csaták összességének elnevezése, melyek a kínai Han-dinasztia és a hsziungnu törzsek között zajlottak le i. e. 133 és i. sz. 89 között.

Új!!: Amu-darja és Kínai–hsziungnu háborúk · Többet látni »

Közép-Ázsia

Közép-Ázsia Ázsia hatalmas, szárazfölddel körülvett régiója.

Új!!: Amu-darja és Közép-Ázsia · Többet látni »

Közép-Ázsia–Kína-gázvezeték

A Közép-Ázsia–Kína-gázvezeték A Közép-Ázsia–Kína-gázvezeték (vagy Türkmenisztán–Kína-gázvezeték) épülő vezeték, amely Közép-Ázsiából szállítana földgázt a kínai Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület tartományba.

Új!!: Amu-darja és Közép-Ázsia–Kína-gázvezeték · Többet látni »

Közép-Ázsia–Központ-gázvezetékrendszer

A Közép-Ázsia–Központ (oroszul: газопровод "Средняя Азия – Центр") az orosz Gazprom vállalat által ellenőrzött gázvezetékrendszer, amely Türkmenisztánból Üzbegisztánon és Kazahsztánon keresztül Oroszországba tart.

Új!!: Amu-darja és Közép-Ázsia–Központ-gázvezetékrendszer · Többet látni »

Keleti szőnyeg

Keleti szőnyegeknek az iszlám világban és a Távol-Keleten készült szőnyegeket nevezik.

Új!!: Amu-darja és Keleti szőnyeg · Többet látni »

Khanabad (folyó)

A Khanabad folyó Afganisztánban, a Kunduz jobb oldali mellékfolyója.

Új!!: Amu-darja és Khanabad (folyó) · Többet látni »

Kidarita királyság

A Kidarita királyság a szkíták szövetségéhez, közelebbről a szakák csoportjába tartozó avarok közép-ázsiai birodalma volt.

Új!!: Amu-darja és Kidarita királyság · Többet látni »

Királyi szkíták

Szkíta király teljes fegyverzetben (i. e. 4. század) A királyi szkíták (baszileioi szküthai: βασιλειοι σκυθαι) az egyik legismertebb szkíta nép.

Új!!: Amu-darja és Királyi szkíták · Többet látni »

Kizil-kum

A Kizil-kum (üzbégül: Qizilqum, kazahul: Қызылқұм, jelentése Vörös homok) egy közép-ázsiai sivatag, melyet északkeletről a Szir-darja, délnyugatról az Amu-darja, északnyugatról pedig az Aral-tó határol.

Új!!: Amu-darja és Kizil-kum · Többet látni »

Koj-Krylgan-Kala

Koj-Krylgan-Kala Hvárezm, Karakalpaksztán ősi történelmi helyszíneinek és a terület 9 erődjének (kalasának) egyike a mai Üzbegisztán területén.

Új!!: Amu-darja és Koj-Krylgan-Kala · Többet látni »

Kunduz (folyó)

A Kunduz folyó Afganisztán északi részén, az Amu-darja mellékfolyója.

Új!!: Amu-darja és Kunduz (folyó) · Többet látni »

Kunya-Urgencs

Kunya-Urgencs, a 32 ezer lakosú északkeleti türkmén város, 500 km-re északra fekszik a fővárostól, Aşgabattól.

Új!!: Amu-darja és Kunya-Urgencs · Többet látni »

Kusánok

A kusánok, kínai nevükön jüecsik (月氏 vagy 月支), vagy tokhárok kelet-iráni nyelvű nép voltak.

Új!!: Amu-darja és Kusánok · Többet látni »

Lavr Georgijevics Kornyilov

Lavr Georgijevics Kornyilov (oroszul: Лавр Гео́ргиевич Корни́лов, Uszty-Kamenogorszk, 1870. augusztus 18. – Jekatyerinodar közelében, 1918. április 13.) kozák származású orosz gyalogsági tábornok, rövid ideig az orosz hadsereg főparancsnoka, az ellenforradalom egyik vezetője, aki 1917 szeptemberében jobboldali puccsot kísérelt meg Kerenszkij kormánya ellen.

Új!!: Amu-darja és Lavr Georgijevics Kornyilov · Többet látni »

Lev Vasziljevics Uszpenszkij

Lev Vasziljevics Uszpenszkij Лев Васи́льевич Успе́нский (Orosz Birodalom, Szentpétervár, 1900. február 8. – Szovjetunió, Leningrád, 1978. december 18.) szovjet-orosz író, nyelvész, filológus, fordító, újságíró, haditudósító.

Új!!: Amu-darja és Lev Vasziljevics Uszpenszkij · Többet látni »

Mahmúd gaznavida szultán

Mahmúd a kalifától kapott díszruhában (14. századi miniatúra) Abu l-Kászim Mahmúd ibn Szebüktigin al-Gaznavi (arab írással أبو القاسممحمود بن سبكتكين الغزنوي, tudományos átiratban Abū l-Qāsim Maḥmūd ibn Subuktakīn al-Ġaznawī), uralkodói nevén Jamín ad-Daula (arabul يمين الدولة, átiratban Yamīn ad-Dawla; 971. október 2. – Gazni, 1030. április 30.) a legismertebb és legjelentősebb gaznavida uralkodó, az eredetileg „hatalom” jelentésű szultán cím első viselője volt (uralkodott 998 márciusától haláláig).

Új!!: Amu-darja és Mahmúd gaznavida szultán · Többet látni »

Masszagéták

Tomürisz (Τομυρις), az ászik királynője (i. e. kb. 530.), a ''Promptuarium Iconum Insigniorum'' szerint A masszagéták (mazkut) királysága a Keleti-Kaukázusban (i. sz. 290 körül) Masszaget (helytelenül Masszagéta), többes számban Masszagéták – görög nyelvű forrásokban Masszagetai: Μασσαγεται – az ászi nép szövetségének görögösített elnevezése volt.

Új!!: Amu-darja és Masszagéták · Többet látni »

Mazár-e Sarif

Mazár-e Sarif (újperzsa- és pastu nyelven: مزارِ شریف) Afganisztán negyedik legnagyobb városa, Balh tartomány székhelye.

Új!!: Amu-darja és Mazár-e Sarif · Többet látni »

Méd Birodalom

Méd Birodalom (Média, akkádul: Mādāya) ókori államalakulat volt Ázsiában, az Óperzsa Birodalom elődje.

Új!!: Amu-darja és Méd Birodalom · Többet látni »

Mongol hadjárat Hvárezm ellen

A mongol hadjárat Hvárezm ellen 1219-ben kezdődött és 1221-ig, a Hvárezmi Birodalom teljes meghódításáig tartott.

Új!!: Amu-darja és Mongol hadjárat Hvárezm ellen · Többet látni »

Muhammad ibn Ahmad al-Dzsajháni

Al-Dzsajháni, teljes nevén: Abu áh (Abu Naszr Szaíd) Muhammad ibn Ahmad al-Dzsajháni (tudományos átírásban: Abū ’āh Muḥammad ibn Aḥmad al-Ğayhānī, perzsa nyelven: ابو عبدالله محمد بن احمد جیهانی; Dzsajhán?, IX. század – Buhara, 922 után) vélhetően perzsa anyanyelvű, arabul író buharai tudós és államférfi.

Új!!: Amu-darja és Muhammad ibn Ahmad al-Dzsajháni · Többet látni »

Nagyszeldzsuk Birodalom

A Nagyszeldzsuk Birodalom (néha egyszerűen Szeldzsuk Birodalom, 1037–1194) a török eredetű dinasztiaalapító Szeldzsuk unokája, Togril bég által létrehozott birodalom, amely legnagyobb kiterjedése idején Anatóliától Kínáig húzódott, a mai Afganisztánt, Perzsiát, Kelet-Anatóliát, Irakot, Szíriát és az Arab-félszigetet foglalta magába Merv és Iszfahán fővárosokkal.

Új!!: Amu-darja és Nagyszeldzsuk Birodalom · Többet látni »

Noʻkis

Noʻkis vagy Nókis (cirill írással: Нөкис; üzbég nyelven: Nukus / Нукус; kazak nyelven: Нүкіс / Núkis; orosz nyelven: Нукус / Nukusz) Üzbegisztán hatodik legnagyobb városa és az autonóm Karakalpaksztán Köztársaság fővárosa.

Új!!: Amu-darja és Noʻkis · Többet látni »

Nyikolaj Konsztantyinovics Romanov orosz nagyherceg

Nyikolaj Konsztantyinovics orosz nagyherceg (oroszul: Великий князь Николай Константинович Романов; Szentpétervár, 1850. február 2./14. – Taskent, 1918. január 14./27.) orosz nagyherceg, az Orosz Cári Hadsereg tisztje, botrányai miatt száműzték Üzbegisztánba.

Új!!: Amu-darja és Nyikolaj Konsztantyinovics Romanov orosz nagyherceg · Többet látni »

Pastuk

Szindhik A pastuk (pastuul پښتون, Paṣtūn, urdu پٹھان hindi पठान, Patán) vagy afgánok kelet-iráni gyökerű etno-nyelvi csoport, amelynek közösségei elsősorban Afganisztánban, illetve Kelet-Pakisztán Haibar-Pahtúnhva és Beludzsisztán nevű közigazgatási egységeiben élnek.

Új!!: Amu-darja és Pastuk · Többet látni »

Pártus Birodalom

A Pártus Birodalom, vagy Arszakida Birodalom az iráni népek közé tartozó pártusok birodalma volt a Kr. e. 3. századtól a Kr. u. 3. századig, részben a mai Irán és Irak területein.

Új!!: Amu-darja és Pártus Birodalom · Többet látni »

Repetek Bioszféra-rezervátum

A Repetek Bioszféra-rezervátum, amelyet gyakran Repetek Természetvédelmi területnek, vagy sivatagi rezervátumnak neveznek (Türkmenisztán: Repetek goraghanasy, Репетек горагханасы) egy sivatagi természetvédelmi terület (oroszuk zapovednyik), amely Lebap tartományban, a Kelet-Karakum sivatagban található, az Amu-darja közelében, Türkmenabattól délre.

Új!!: Amu-darja és Repetek Bioszféra-rezervátum · Többet látni »

Sajbánidák

A sajbánidák (perzsául: سلسله شیبانیان) perzsa kultúrájú mongol eredetű dinasztia Közép-Ázsiában.

Új!!: Amu-darja és Sajbánidák · Többet látni »

Szafavidák

A Szafavidák a perzsa sahok kurd származású dinasztiája (1501–1722/36), de uralmuk alatt türkmén, grúz cserkesz, és pontusi görögAnthony Bryer.

Új!!: Amu-darja és Szafavidák · Többet látni »

Szakaurak

A szakaurak királyának ünnepi viselete A szakaurak a közép-ázsiai szkíták, azaz a szakák csoportjába tartoztak.

Új!!: Amu-darja és Szakaurak · Többet látni »

Szakák

Skukha, az ászik, pontosabban az aorszok törzsének nagyura a behisztuni felirat domborművén A szakák közép-ázsiai szkíták.

Új!!: Amu-darja és Szakák · Többet látni »

Szir-darja

A Szir-darja (az ókorban ógörögül Ἰαξάρτης, kazahul Сырдария, tádzsikul Сирдарё, üzbégül Sirdaryo, perzsául) egyike Közép-Ázsia két leghosszabb folyójának Üzbegisztán, Tádzsikisztán és Kazahsztán területén.

Új!!: Amu-darja és Szir-darja · Többet látni »

Szkíta nyelv

A szkíta nyelvet, pontosabban a szkíta népek nyelvét – közmegegyezés szerint – az indoeurópai nyelvcsalád indoiráni ágán belül az iráni nyelvek keleti csoportjába osztják be.

Új!!: Amu-darja és Szkíta nyelv · Többet látni »

Szkíták

Szkíta aranyszarvas (i. e. 400–300 körül) Az európai szkíta népek elterjedése a vaskor elején (i. e. 8–7. század) halomsírban talált elektrum edény (i. e. 4. század) Szkíta harcosok rajza a Kul Oba halomsírban talált edény alakjai nyomán Szoloha halomsírból (i. e. 4. század) A szkíták – régi magyar nevén: szittyák – nevet Magyarországon tágabb és szűkebb értelemben is használják.

Új!!: Amu-darja és Szkíták · Többet látni »

Szogdia

Szogdia Kr. e. 300 körül Szogdia (vagy Szogdiané; tádzsik nyelven Суғд, óperzsául: Szughuda – سغد) egy iráni nép, a szogdok lakóhelye volt az Amu-darja felső folyása és mellékfolyói mentén a mai Üzbegisztán területén az ókorban.

Új!!: Amu-darja és Szogdia · Többet látni »

Tang Vu-cung kínai császár

Vu Cung (814. július 2. – 846. április 22.) kínai császár 840-től haláláig.

Új!!: Amu-darja és Tang Vu-cung kínai császár · Többet látni »

Tastiki kultúra

A jenyiszeji kirgizek időszámításunk kezdete körül a hsziungnuktól északra A tastiki kultúra a Minuszinszki-medencében virágzott a Kr.e. V. századtól a Kr.u. II. századig a Jenyiszej mentén a szkíta-hun kultúrkörben.

Új!!: Amu-darja és Tastiki kultúra · Többet látni »

Türk Birodalom

Az első Türk Birodalmat Bumin hozta létre testvérével, Istemivel 551-ben, amikor a türkök legyőzték addigi uraikat, az „ázsiai avaroknak” is mondott zsuanzsuanokat az éppen széttagolt Kína egyik állama, a Nyugati Vej szövetségében.

Új!!: Amu-darja és Türk Birodalom · Többet látni »

Türkmenabat

Türkmenabat (cirill türkmén írással: Түркменабат), korábban és a középkor óta Chardzhou (orosz nyelven: Чарджоу, Čardžou; türkmén nyelven: Çärjew, Чәрҗев), (perzsa nyelven: چهار Chوی 'Chharjvy', ami négy csatornát jelent) és Āmul az ókori időkben, Türkmenisztán második legnagyobb városa és Lebap tartomány fővárosa, mely 187 m tengerszint feletti magasságban helyezkedik el az Amu-darja folyó partján, Üzbegisztán határának közelében.

Új!!: Amu-darja és Türkmenabat · Többet látni »

Türkmenisztán

Türkmenisztán egy közép-ázsiai ország, amely Afganisztánnal, Iránnal, Kazahsztánnal, Üzbegisztánnal határos, nyugaton pedig a Kaszpi-tenger mossa partját.

Új!!: Amu-darja és Türkmenisztán · Többet látni »

Termiz

Termiz, Термиз; (orosz nyelven: Термез; tadzsik nyelven: Тирмиз; perzsa nyelven: ترمذ Termez, Tirmiz; arab nyelven: ترمذ Tirmidh; az ókori görög Tàrmita, Thàrmis, Θέρμις) város Üzbegisztán legdélebbi részén, Afganisztán határán.

Új!!: Amu-darja és Termiz · Többet látni »

Tigris (állat)

A tigris (Panthera tigris) a legnagyobb ma is élő macskaféle ragadozó állatfaj.

Új!!: Amu-darja és Tigris (állat) · Többet látni »

Togril bég

Togril bég (arab betűkkel طغرل بك) azaz I. Togril szultán, muszlim nevén Abu Tálib Muhammad ibn Miháíl ibn Szaldzsúk (arab írással أبو طالب محمد بن ميخائيل بن سلجوق; Transzoxánia, 990-es évek – Rajj, 1063. szeptember 4.) az első szeldzsuk szultán (a titulust 1058 elejétől haláláig viselte), a Nagyszeldzsuk Birodalom egyik megalapítója volt fivére, a később Horászánban nagykirályi címmel uralkodó Csagri bég mellett.

Új!!: Amu-darja és Togril bég · Többet látni »

Transzoxánia

Közép-Ázsia tartományai és fő települései a 8. században Transzoxánia, arabul Ma Vará an-Nahr (ما وراء النهر.

Új!!: Amu-darja és Transzoxánia · Többet látni »

Triszong Decen

Triszong Decen (tibeti: ཁྲི་སྲོང་ལྡེ་བཙན) tibeti uralkodó, Me Agcom fia, aki 755 és 797 vagy 804 között uralkodott.

Új!!: Amu-darja és Triszong Decen · Többet látni »

Turán (régió)

Turán (perzsául: توران) a letelepedett iráni népektől északra, az Oxus (mai nevén az Amu-darja) folyón túl elterülő közép-ázsiai sztyeppék vidékének neve az iráni mitikus és epikus hagyományban.

Új!!: Amu-darja és Turán (régió) · Többet látni »

Turáni-alföld

A Turáni-alföld vagy Turán-síkság (kazak: Тұран ойпаты) 100-200 méter magas süllyedékterület Közép-Ázsiában, a Kaszpi-tenger, a déli-Urál, a Kazak-hátság, a Tien-san és az Iráni-medence északi peremének hegységei között.

Új!!: Amu-darja és Turáni-alföld · Többet látni »

Turkesztán

Turkisztán vagy más írással Turkesztán a történelemben Közép-Ázsia régióit jelezte, amelyet északon Szibéria, délen Tibet, India, Afganisztán és Perzsia (Irán); keleten a Góbi-sivatag; nyugaton pedig a Kaszpi-tenger határolt.

Új!!: Amu-darja és Turkesztán · Többet látni »

Vahs

A Vahs (tádzsikul Вахш) Közép-Ázsia egyik legfontosabb folyója, amely Kirgizisztánon és Tádzsikisztánon folyik keresztül.

Új!!: Amu-darja és Vahs · Többet látni »

Vaszilij Vasziljevics Radlov

Vaszilij Vasziljevics Radlov (orosz nyelven: Василий Васильевич Радлов, német nevén: Friedrich Wilhelm Radloff) (Berlin, 1837. január 17. – Petrograd, 1918. május 12.) Oroszországban dolgozó német származású nyelvész, turkológus és folklorista.

Új!!: Amu-darja és Vaszilij Vasziljevics Radlov · Többet látni »

Zarafshon (folyó)

A Zarafsán (tádzsik nyelven Зарафшон, üzbég nyelven Zarafshon, oroszul: Зеравшан) folyó az ázsiai Tádzsikisztánban és Üzbegisztánban.

Új!!: Amu-darja és Zarafshon (folyó) · Többet látni »

Zarathustra

Zarathustra vagy Zoroaszter (avesztai Zaraθuštra, görögül Ζωροάστρης, azaz Zóroasztrész, középperzsa Zardušt, perzsa nyelven زرتشت: Zartošt; Baktria/Sistan/Urmia) ókori iráni pap, Ahura Mazdá prófétája, a zoroasztrizmus létrehozója, amelyet mazdaizmusnak is neveznek.

Új!!: Amu-darja és Zarathustra · Többet látni »

588

Nincs leírás.

Új!!: Amu-darja és 588 · Többet látni »

Átirányítja itt:

Oxus, Ókszosz.

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »