Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
182 kapcsolatok: A biotechnológia története, A vallás Ázsiában, Abarisz, Abioi, Afanaszjevói kultúra, Alej, Alexander von Humboldt, Altaj (egyértelműsítő lap), Altaj sólyom, Altaj-hegység, Altáj vapiti, Andronovói kultúra, Aorszok, Argali juh, Argippaiok, Arimaszpok, Úzok, Az Altaj Arany-hegyei, Az eurázsiai sztyeppe történelme, Ászik, Ázsiai vadkutya, Örvös csóka, Észak-Ázsia, Észak-Ázsia művészete, Északi sárkányfű, Barnamedve, Barnaul, Békakonty, Belij Jar (Felső-Ketyi járás), Beluha, Benkő Mihály (történész), Bija, Bijszk, Botaji kultúra, Bumin, Carl Friedrich von Ledebour, Cerusszit, Csaris, Csíkos boglárka, Csíkos tücsökmadár, Csóka (madár), Csengettyűvirág, Csuvasok, Dél-Hangáj tartomány, Déli szamojéd nyelvek, Dzsungár Kánság, Ergenekon-ügy, Esti pávaszem, Eurázsiai hiúz, Eurázsiai-hegységrendszer, ..., Ezüstös boglárka, Fakó keselyű, Fergana, Finnugor őshaza, Garin doktor, Gorno-Altajszk, Griff, Grigorij Mihajlovics Kozincev, Gyapjas mamut, Gyemidov család, Gyenyiszova-barlang, Gyenyiszovai ember, Heftaliták, Hegyi fehérlepke, Hegyi szirtipáfrány, Hermelin, Hippémolgok, Hippophágok, Hujtun-csúcs, Hun-lemez, Hunok, Ibolyaszín boglárka, Illatos rózsásvarjúháj, Irtis, Isszédok, Istemi, Iszkityim, Ivan Alekszandrovics Pirjev, Jelena Alekszandrovna Kuzmina, Jenyiszeji kirgizek, Johann Georg Gmelin, Johannes Gabriel Granö, Kaptárkő, Karluk Törzsszövetség, Katuny, Kaukázusi füzike, Kazahsztán, Kazahsztán földrajza, Kazahsztán történelme, Kína földrajza, Kínai AAAAA-besorolású turistalátványosságok, Közönséges szemeslepke, Közönséges tűzlepke, Közönséges törpedenevér, Köznévi utótag nélküli földrajzi nevek listája, Kőszáli kecskék, Keleti szőnyeg, Kerecsensólyom, Kimekek, Kirgizisztán, Kisvirágú nebáncsvirág, Kulunda-síkság, Kuvik, Lanius borealis, Lápi szitakötő, Manasz (eposz), Múmia, Mezei pacsirta, Mihail Petrovics Mihejev, Minuszinszki Martyjanov Tájmúzeum, Mongólia, Mongólia földrajza, Mongol-Altaj, Natalja Viktorovna Poloszmak, Normantas Paulius, Nyugat-szibériai-alföld, Ob (folyó), Oltár, Orogén fázisok listája, Oroszország, Oroszország éghajlata, Oroszország földrajza, Pamíri rassz, Pazirik, Pemetefű-busalepke, Perzsaszőnyeg, Pjotr Petrovics Szemjonov-Tyan-Sanszkij, Pleisztocén–holocén becsapódási esemény, Podhorszky Lajos, Protoceratops, Pusztai macska, R256-os főút (Oroszország), Rangifer tarandus buskensis, Rénszarvas, Riparia diluta, Sambhala, Síelés, Süvöltő, Seregély, Shangri-La, Sivatagi sólyom, Syngrapha devergens, Szajánok, Szakák, Szakállas saskeselyű, Szalair hegyvonulat, Szöghárfa, Szibéria, Szibéria déli hegyvidékei, Szibériai erdei rénszarvas, Szibériai jegenyefenyő, Szirok, Szkíta művészet, Szkíta nyelv, Szkíták, Szojuz–18A, Szongáriai cselőpók, Sztyepp, Tarka hegyisáska, Taskent, Tatárok, Török népek, Törökök, Türk Birodalom, Türkök, Thüsszageták, Tigris (állat), Tulipán, Turkesztáni Birodalmi Kormányzóság, Turkesztáni vadkutya, Tyeleckoje-tó, Ukok-fennsík, Ulba, Uvsz-tó-medence, Vapiti, Vaszilij Makarovics Suksin, Vaszilij Vasziljevics Radlov, Vándorsólyom, Vörösfenyő, Világelsőség és magassági rekordok (hegymászás), Vilis Lācis, Vlagyimir Afanaszjevics Obrucsev. Bővíteni index (132 több) »
A biotechnológia története
A biotechnológia történetének kezdete a kutya háziasításával kezdődött. Háziasított állatok előfordulását mutatja történelmi koronként az ábra. kora bronzkori maradványait találták paradicsom (Lycopersicon esculentum) háziasítása, majd elterjedése a kontinensen. 1. Peru központjában diverzifikáció. 2. Mexikó: az első háziasítás központja. 3. Európa: a második központja a háziasításnak. 4. Egyesült Államok: harmadik háziasítási központ A biotechnológia története az élőlények segítségével végzett technológiák történetét írja le.
Új!!: Altaj és A biotechnológia története · Többet látni »
A vallás Ázsiában
Ázsia a legnagyobb és legnépesebb kontinens, és a vallások sokfélesége található meg itt.
Új!!: Altaj és A vallás Ázsiában · Többet látni »
Abarisz
Hüperboreia az ókorban ismert világ északi peremén, Hérodotosz leírása szerint Abarisz Hüperboreiosz (Ἄβαρις Ὑπερβόρειος) – az északon túli Avar – alighanem valóságos személy volt.
Új!!: Altaj és Abarisz · Többet látni »
Abioi
Ázsiai Szkítaország térképe Az abioi (ἄβιοι) kifejezés – jelentése a görögben: élettelenek, állandó megélhetés és lakóhely híján tengődők, vagy ellenkezőleg, jómódúak – valószínűleg szkíta nép megszólítása Homérosz költeményében.
Új!!: Altaj és Abioi · Többet látni »
Afanaszjevói kultúra
Az afanaszjevói kultúra területe a korai andronovóitól keletre. Az afanaszjevói kultúra késő rézkori, kora bronzkori régészeti kultúra volt a Balkas-tó és a Bajkál közötti területen az Altaj északi oldalán, az Ob és a Jenyiszej felső folyása környékén a sztyeppe és az erdős sztyeppe övezetben i. e. 2300–1500 között.
Új!!: Altaj és Afanaszjevói kultúra · Többet látni »
Alej
Az Alej folyó Oroszországban, Nyugat-Szibéria déli részén, az Altaji határterületen; a Felső-Ob bal oldali mellékfolyója.
Új!!: Altaj és Alej · Többet látni »
Alexander von Humboldt
Báró Alexander von Humboldt, teljes nevén Friedrich Wilhelm Heinrich Alexander Freiherr von Humboldt (Berlin, 1769. szeptember 14. – Berlin, 1859. május 6.) német természettudós és utazó, Wilhelm von Humboldt öccse.
Új!!: Altaj és Alexander von Humboldt · Többet látni »
Altaj (egyértelműsítő lap)
* Altaj – röghegység Közép-Ázsiában.
Új!!: Altaj és Altaj (egyértelműsítő lap) · Többet látni »
Altaj sólyom
Az altaj sólyom vagy altáj sólyom (Falco cherrug altaicus) a madarak osztályának sólyomalakúak (Falconiformes) rendjéhez, azon belül a sólyomfélék (Falconidae) családjához tartozó madár.
Új!!: Altaj és Altaj sólyom · Többet látni »
Altaj-hegység
#ÁTIRÁNYÍTÁS Altaj.
Új!!: Altaj és Altaj-hegység · Többet látni »
Altáj vapiti
Az Altáj vapiti (Cervus canadensis sibiricus) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a szarvasfélék (Cervidae) családjába tartozó vapiti (Cervus canadensis) egyik ázsiai alfaja.
Új!!: Altaj és Altáj vapiti · Többet látni »
Andronovói kultúra
Az andronovói kultúra területe. A cserkaszkuli kultúra ennek a szélén, az Aral-tótól északra található. A feltételezetten indoiráni andronovói kultúra és tőle délre Indiában a feltételezett indoárja továbbvándorlás eredményezte kultúrák. Az andronovói kultúra – kultúracsalád – több bronzkori kultúra összefoglaló neve Nyugat-Szibéria és a nyugat-ázsiai sztyeppe területén az i. e. 2.
Új!!: Altaj és Andronovói kultúra · Többet látni »
Aorszok
Skukha, az ászi nép aorsz törzsének nagyura a behisztuni felirat domborművén Az aorszok – görög nyelvű forrásokban aorszoi (ἄορσοι), arab kútfőkben al-Arsiyya, al-Arsiya, As-yah, al-Ursiyya, al-Larisiya, al-Orsiyya és Ors – az alán (korábban masszaget) szövetségéhez tartoztak, s az ászi nép egyik törzsét képviselték.
Új!!: Altaj és Aorszok · Többet látni »
Argali juh
Az argali juh (Ovis ammon) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és a kecskeformák (Caprinae) alcsaládjába tartozó faj.
Új!!: Altaj és Argali juh · Többet látni »
Argippaiok
A Déli-Urál vonulatai''„Magas, járhatlan hegyek vágják el, és senki sem megy rajtok keresztül”'' Az ókori görög történetírók által lejegyzett argippaiok (Argippaioi: Ἀργιππαῖοι, Argimpaioi: Ἀργιμπαῖοι, Orgempaioi: Οργεμπαῖοι, Orgiempaioi: Οργιεμπαῖοι) – latin forrásokban aremphaei, arimphaei – kifejezés a Déli-Urál erdős vidékein élő nyugat-szibériai nép szkíta neve.
Új!!: Altaj és Argippaiok · Többet látni »
Arimaszpok
Az arimaszpok és szomszédaik lakóhelye Hérodotosz leírása szerint Az arimaszpok (Ἀριμασποί) – ókori nép vagy népcsoport – valószínűleg az Altaj hegység vidékén laktak.
Új!!: Altaj és Arimaszpok · Többet látni »
Úzok
Az úzok vagy oguzok (Ghuzz, Guozz, Kuz, Oguz, Oğuz, Okuz, Oufoi, Ouz, Ouzoi, Torks, Turkmen, Uguz, Uğuz, és Uz neveken) az 1. évezred közepén Kaszpi-tengertől keletre feltűnt lovasnomád nép, amelyről több görög és bizánci forrás is említést tesz, ezenkívül fontos információkkal szolgálnak róluk az orkhoni feliratok és más ótörök történelmi művek, például a 8-9. századból származó Korkut apó könyve (Dede Korkut Kitabı) című eposz.
Új!!: Altaj és Úzok · Többet látni »
Az Altaj Arany-hegyei
Az Altaj nagy kiterjedésű hegylánc Dél-Szibéria és Közép-Ázsia találkozásánál, Kazahsztán, Kína, Mongólia és Oroszország területén.
Új!!: Altaj és Az Altaj Arany-hegyei · Többet látni »
Az eurázsiai sztyeppe történelme
eurázsiai sztyeppe Az eurázsiai sztyeppe történelme alapvető szerepet játszott Eurázsia és az emberiség történelmében.
Új!!: Altaj és Az eurázsiai sztyeppe történelme · Többet látni »
Ászik
Ászik a Kárpát-medencében (i. sz. 2. század) Az ászik, helyesebben jászik – nevük görög köntösben aszianoi (ασιανοι), aszioi (ασιοι), iazügesz (ιαζυγες) stb., latinosan asii, astacae stb., napjainkban jászok – egykor a szkíta népek körébe, a szakák csoportjába tartoztak.
Új!!: Altaj és Ászik · Többet látni »
Ázsiai vadkutya
Az ázsiai vadkutya, más néven dól (Cuon alpinus) az emlősök (Mammalia) osztályának ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a kutyafélék (Canidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Altaj és Ázsiai vadkutya · Többet látni »
Örvös csóka
Az örvös csóka (Coloeus dauuricus) a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a varjúfélék (Corvidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Altaj és Örvös csóka · Többet látni »
Észak-Ázsia
Délkelet-Ázsia Egyes szakirodalmak Észak-Ázsiának nevezik Ázsia egyik régióját, amely Oroszország ázsiai területét foglalja magába.
Új!!: Altaj és Észak-Ázsia · Többet látni »
Észak-Ázsia művészete
Sámándob rajza a Szibériai művészetek c. füzetből. Rajta a világtengely, a Nap és a Hold és csillagkép-figurák láthatók. Szibéria népeinek gazdasági tevékenysége többrétű, egy-egy foglalkozási ág előtérbe kerülésétől függően, amit pedig döntően befolyásolják a természeti körülmények.
Új!!: Altaj és Észak-Ázsia művészete · Többet látni »
Északi sárkányfű
Az északi sárkányfű (Dracocephalum ruyschiana) az árvacsalánfélék családjába tartozó, hidegkedvelő, hegyi vagy sztyeppi vadvirág.
Új!!: Altaj és Északi sárkányfű · Többet látni »
Barnamedve
Szereti a halat is grizzly A barnamedve (Ursus arctos) a medvefélék (Ursidae) családjának legelterjedtebb faja, a ragadozók rendjének egyik legnagyobb termetű szárazföldi faja.
Új!!: Altaj és Barnamedve · Többet látni »
Barnaul
Barnaul (oroszul Барнаул) fontos ipari város és az Altaji határterület (Алта́йский край) székhelye Oroszországban, a Nyugat-szibériai Gazdasági Körzetben az Ob partján.
Új!!: Altaj és Barnaul · Többet látni »
Békakonty
A békakonty vagy tojásdad békakonty (Neottia ovata) a kosborfélék családjába tartozó, Magyarországon védett növény.
Új!!: Altaj és Békakonty · Többet látni »
Belij Jar (Felső-Ketyi járás)
Belij Jar városi jellegű település Oroszország ázsiai részén, a Tomszki területen, a Felső-ketyi járás székhelye.
Új!!: Altaj és Belij Jar (Felső-Ketyi járás) · Többet látni »
Beluha
A Beluha (oroszul Белуха, altaji nyelven Kadin-Bazsi („Katuny csúcsa”), Ak-szumer) az Altaj és egyben Szibéria legmagasabb csúcsa, Oroszország nyugat-szibériai részén, a déli államhatárnál.
Új!!: Altaj és Beluha · Többet látni »
Benkő Mihály (történész)
Benkő Mihály (Budapest, 1940. november 22.) történész, orientalista, író.
Új!!: Altaj és Benkő Mihály (történész) · Többet látni »
Bija
A Bija (délaltaji nyelven Bij-szuu, jelentése: bij – 'úr'; szuu – 'víz') folyó Oroszország ázsiai részén, az Altaj köztársaságban és az Altaji határterületen; az Ob jobb oldali forrásága.
Új!!: Altaj és Bija · Többet látni »
Bijszk
Bijszk (oroszul: Бийск) város Oroszország ázsiai részén, az Altaji határterületen.
Új!!: Altaj és Bijszk · Többet látni »
Botaji kultúra
A botaji kultúra i. e. 3500 körüli (i. e. 3700–3100 közötti) rézkori kultúra volt az Uraltól keletre eső sztyeppeövezetben a mai Kazahsztán északi részén, amelyben vadlovaké mellett nagy mennyiségben találtak háziasított lovak csontját is.
Új!!: Altaj és Botaji kultúra · Többet látni »
Bumin
Bumin kagán (? – 552) az első Türk Birodalom megalapítója volt, amin öccsével, Istemivel – aki a nyugati részt kapta – osztozva uralkodott 551-től hamarosan bekövetkező haláláig.
Új!!: Altaj és Bumin · Többet látni »
Carl Friedrich von Ledebour
Carl Friedrich von Ledebour (Stralsund, 1785. július 8. – München, 1851. július 4.) német botanikus.
Új!!: Altaj és Carl Friedrich von Ledebour · Többet látni »
Cerusszit
A cerusszit egy karbonátásvány, az ólom-karbonát rombos kristályrendszerű ásványa.
Új!!: Altaj és Cerusszit · Többet látni »
Csaris
A Csaris folyó Oroszországban, Nyugat-Szibéria déli részén, a Felső-Ob bal oldali mellékfolyója.
Új!!: Altaj és Csaris · Többet látni »
Csíkos boglárka
Hím példány A csíkos boglárka (Polyommatus damon) a lepkék (Lepidoptera) rendjében, ezen belül a boglárkalepkefélék (Lycaenidae) családjának egyik faja.
Új!!: Altaj és Csíkos boglárka · Többet látni »
Csíkos tücsökmadár
A csíkos tücsökmadár (Helopsaltes certhiola) a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a tücsökmadárfélék (Locustellidae) családjába és a Helopsaltes nembe tartozó faj.
Új!!: Altaj és Csíkos tücsökmadár · Többet látni »
Csóka (madár)
A csóka (Coloeus monedula) a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a varjúfélék (Corvidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Altaj és Csóka (madár) · Többet látni »
Csengettyűvirág
A csengettyűvirág (Adenophora) a harangvirágfélék családjába tartozó növénynemzetség.
Új!!: Altaj és Csengettyűvirág · Többet látni »
Csuvasok
Csuvas diaszpóra az oroszországi Volgai Körzetben A csuvasok (csuvas nyelven: чăвашсем, oroszul: чуваши) türk származású népcsoport, akik a mai Oroszország területén a Volgától Szibériáig húzódó területen élnek.
Új!!: Altaj és Csuvasok · Többet látni »
Dél-Hangáj tartomány
Dél-Hangáj (mongolul: Өвөрхангай) Mongólia 21 tartományának (ajmag) egyike, mely az ország déli részén fekszik.
Új!!: Altaj és Dél-Hangáj tartomány · Többet látni »
Déli szamojéd nyelvek
Az uráli nyelvcsalád rokonsági viszonyai (a nyelvek szétválásának feltételezett évszámaival) A déli szamojéd nyelvek a szamojéd nyelvek egyik ága, melyet Eurázsiában az Urál-hegység mindkét oldalán, azaz Oroszország északi részén beszélnek.
Új!!: Altaj és Déli szamojéd nyelvek · Többet látni »
Dzsungár Kánság
A Dzsungár Kánság a belső-ázsiai Dzsungáriában 1634 és 1755 között fennállt nomád államalakulat volt, amit a nyugat-mongol ojrátok néhány, a térségben megtelepedett törzse hozott létre.
Új!!: Altaj és Dzsungár Kánság · Többet látni »
Ergenekon-ügy
Az Ergenekon-ügy egy Törökországban kirobbant botrány, illetve per, mely egyes újságírók szerint az úgy nevezett „mély állam” létét bizonyítja.
Új!!: Altaj és Ergenekon-ügy · Többet látni »
Esti pávaszem
Az esti pávaszem (Smerinthus ocellatus) a szenderfélék családjába tartozó, Eurázsiában és Észak-Afrikában honos éjjeli lepkefaj.
Új!!: Altaj és Esti pávaszem · Többet látni »
Eurázsiai hiúz
Az eurázsiai hiúz (Lynx lynx) az emlősök (Mammalia) osztályának ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a macskafélék (Felidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Altaj és Eurázsiai hiúz · Többet látni »
Eurázsiai-hegységrendszer
Az Eurázsiai-hegységrendszer elhelyezkedése Európában Az Eurázsiai-hegységrendszer a Föld legnagyobb hegységrendszere.
Új!!: Altaj és Eurázsiai-hegységrendszer · Többet látni »
Ezüstös boglárka
Az ezüstös boglárka (Plebejus argus) a boglárkalepkék (Lycaenidae) családjában a Polyommatini nemzetség Plebejus nemének egyik faja.
Új!!: Altaj és Ezüstös boglárka · Többet látni »
Fakó keselyű
A fakó keselyű (Gyps fulvus) a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó, rokonai közül nevében is megmutatkozó világos tollazatával kitűnő, nagy termetű, dögevő madár.
Új!!: Altaj és Fakó keselyű · Többet látni »
Fergana
''Fergana'' elhelyezkedése Üzbegisztán keleti részében. Fergana vagy Fargana (üzbégül: Fargʻona / Фарғона, oroszul: Фергана) város Közép-Ázsiában, Üzbegisztán keleti részében.
Új!!: Altaj és Fergana · Többet látni »
Finnugor őshaza
A finnugor őshaza vagy uráli őshaza az uráli (finnugor és szamojéd) nyelvű népek feltételezett közös őshazája az erre vonatkozó elméletek szerint.
Új!!: Altaj és Finnugor őshaza · Többet látni »
Garin doktor
A Garin doktor (orosz címe: Доктор Гарин) Vlagyimir Szorokin kortárs orosz író regénye, sci-fi.
Új!!: Altaj és Garin doktor · Többet látni »
Gorno-Altajszk
Gorno-Altajszk (oroszul Горно-Алтайск, dél-altaji nyelven Улулу Алтай) város Oroszországban, Nyugat-Szibéria déli részén, az Altaj előhegyeiben, Moszkvától 3641 km-re.
Új!!: Altaj és Gorno-Altajszk · Többet látni »
Griff
arimaszp látható A griff vagy más néven griffmadár – görög: γρύφων, grüphón vagy γρύπων, grüpón, korai formája γρύψ, grüpsz; latin: gryphus; török és perzsa szimurg – mesebeli állat.
Új!!: Altaj és Griff · Többet látni »
Grigorij Mihajlovics Kozincev
Grigorij Mihajlovics Kozincev (Kijev, 1905. március 22. – Leningrád, 1973. május 11.) orosz szovjet forgatókönyvíró, filmrendező; a Lenfilm stúdió egykori munkatársa.
Új!!: Altaj és Grigorij Mihajlovics Kozincev · Többet látni »
Gyapjas mamut
A gyapjas mamut (Mammuthus primigenius) kihalt mamutfaj, amely a pleisztocénben, mintegy 400 ezer évvel ezelőtt jelent meg és 4 ezer évvel ezelőtt pusztult ki.
Új!!: Altaj és Gyapjas mamut · Többet látni »
Gyemidov család
A Gyemidovok (orosz nyelven: Демидовы) orosz gyártulajdonos és földbirtokos család.
Új!!: Altaj és Gyemidov család · Többet látni »
Gyenyiszova-barlang
Turisták a Gyenyiszova-barlang előtt Kilátás a Gyenyiszova-barlangból A Gyenyiszova-barlang (oroszul Денисова пещера, helyi nyelven Ayu-Tash) nagy régészeti és paleoantropológiai jelentőségű, szilur kori mészkőben kialakult barlang az Altaj hegységben, Oroszország szibériai részén, az Altaji határterületen.
Új!!: Altaj és Gyenyiszova-barlang · Többet látni »
Gyenyiszovai ember
A gyenyiszovai ember ujjperce Az Altaj hegység (piros vonallal jelölve) Közép-Ázsiában A gyenyiszovai ember (angolos átírásban denisovai ember) a Homo nemzetség tagja, maradványait 2008-ban fedezték fel a Gyenyiszova-barlangban (Altaj hegység, Oroszország szibériai részén).
Új!!: Altaj és Gyenyiszovai ember · Többet látni »
Heftaliták
Heftalita lovas harcos (460–479.) A heftaliták, illetve fehér hunok néven ismert csoportosulás a tielö szövetség részeseiből, valamint Közép-Ázsia szkíta népességéből alakult ki.
Új!!: Altaj és Heftaliták · Többet látni »
Hegyi fehérlepke
A hegyi fehérlepke (Pieris bryoniae) a fehérlepkefélék családjába tartozó, Európában elterjedt lepkefaj.
Új!!: Altaj és Hegyi fehérlepke · Többet látni »
Hegyi szirtipáfrány
A hegyi szirtipáfrány vagy északi szirtipáfrány (Woodsia ilvensis) szilikátos sziklák repedéseiben, sziklagyepeiben élő kis termetű páfrányfaj.
Új!!: Altaj és Hegyi szirtipáfrány · Többet látni »
Hermelin
Hermelin augusztusban, Himalája, India A hermelin (Mustela erminea) az emlősök (Mammalia) osztályának ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a menyétfélék (Mustelidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Altaj és Hermelin · Többet látni »
Hippémolgok
Ázsiai Szkítaország térképe A hippémolgoi (ἱππημολγοί) kifejezés – jelentése lófejők – valószínűleg szkíta nép megszólítása Homérosz költeményében.
Új!!: Altaj és Hippémolgok · Többet látni »
Hippophágok
Ázsia Szarmataország térképe Ázsia Szkítaország térképe A hippophágoi (ἱπποφάγοι) kifejezés – jelentése lóevők – alighanem költött név.
Új!!: Altaj és Hippophágok · Többet látni »
Hujtun-csúcs
A Hujtun-csúcs (mongolul Хүйтэн оргил, am. Hideg-csúcs) Mongólia legmagasabb pontja az ország nyugati részén, a kínai határ mentén található.
Új!!: Altaj és Hujtun-csúcs · Többet látni »
Hun-lemez
A Hun-lemez a késő szilur és késő karbon időszakok között létező kis méretű kéregdarab, amely önálló lemeztektonikai egységként mozogva jelentős szerepet játszott a paleozoikum második felének ősföldrajzi alakulásában.
Új!!: Altaj és Hun-lemez · Többet látni »
Hunok
Attila halála idején, a 453. évben hsziungnu és hun bronzüstök elterjedési területe Eurázsiában, Érdy Miklós gyűjtése nyomán A hunok néven ismert népességet részben kelet-európai, részben belső-ázsiai eredetű pásztorkodó lovasnépek alkották.
Új!!: Altaj és Hunok · Többet látni »
Ibolyaszín boglárka
Az ibolyaszín boglárka (Polyommatus thersites) európai és nyugat-ázsiai elterjedésű, a boglárkalepkék családjához tartozó nappali lepkefaj.
Új!!: Altaj és Ibolyaszín boglárka · Többet látni »
Illatos rózsásvarjúháj
Az illatos rózsásvarjúháj (Rhodiola rosea) a kőtörőfű-virágúak (Saxifragales) rendjébe, ezen belül a varjúhájfélék (Crassulaceae) családjába és a fáskövirózsa-formák (Sempervivoideae) alcsaládjába tartozó faj.
Új!!: Altaj és Illatos rózsásvarjúháj · Többet látni »
Irtis
Az Irtis (oroszul Иртыш, kazakul Ertis / Эртiс, kínaiul 额尔齐斯河, Erqisi) folyó Ázsiában, Szibériában, az Ob legnagyobb, bal oldali mellékfolyója.
Új!!: Altaj és Irtis · Többet látni »
Isszédok
Az isszédok és szomszédaik lakóhelye Hérodotosz leírása szerint Az isszédok (isszédonesz: ἰσσηδόνες) a közép-ázsiai szkíták, azaz a szakák csoportjába tartoztak.
Új!!: Altaj és Isszédok · Többet látni »
Istemi
Istemi (? – 576) a Türk Birodalom egyik társalapítója, a nyugati rész jabguja, az egész birodalom urának, Bumin kagánnak az öccse, a sztyeppei szakrális Asina-klán sarja volt.
Új!!: Altaj és Istemi · Többet látni »
Iszkityim
Iszkityim város Oroszország ázsiai részén, a Novoszibirszki területen, az Iszkityimi járás székhelye.
Új!!: Altaj és Iszkityim · Többet látni »
Ivan Alekszandrovics Pirjev
Ivan Alekszandrovics Pirjev (Kameny, (ma: Kameny-na-Obi), Oroszország, 1901. november 17. – Moszkva, 1968. február 7.) orosz szovjet filmrendező.
Új!!: Altaj és Ivan Alekszandrovics Pirjev · Többet látni »
Jelena Alekszandrovna Kuzmina
Jelena Alekszandrovna Kuzmina (Tiflisz, ma: Tbiliszi, Grúzia, 1909. február 17. – Moszkva, 1979. október 15.) orosz szovjet színésznő.
Új!!: Altaj és Jelena Alekszandrovna Kuzmina · Többet látni »
Jenyiszeji kirgizek
A jenyiszeji kirgizek (a kínai forrásokban kienkunok) az ókor végén a Jenyiszej felső folyásánál élő, eredetileg valamilyen paleoszibériai nyelvet beszélő nép voltak.
Új!!: Altaj és Jenyiszeji kirgizek · Többet látni »
Johann Georg Gmelin
Johann Georg Gmelin (oroszul Иоганн Георг Гмелин; Tübingen, 1709. augusztus 12. – Tübingen, 1755. május 20.) német botanikus, természettudós, utazó, Johann Georg Gmelin (1684–1728) fia, Szibéria természetföldrajzának 18.
Új!!: Altaj és Johann Georg Gmelin · Többet látni »
Johannes Gabriel Granö
Johannes Gabriel Granö (Lapua, 1882. március 14. - Helsinki, 1956. február 23.) finn földrajztudós, egyetemi tanár, akinek a nevét főleg szibériai-és mongóliai expedíciói és az 1929-ben megjelent „Reine Geographie” (finn kiadásban Puhdas maantiede, magyarul Tiszta földrajz) című könyve tették ismertté.
Új!!: Altaj és Johannes Gabriel Granö · Többet látni »
Kaptárkő
A szomolyai Királyszéke nevű kaptárkő A kaptárkövek olyan sziklaalakzatok, kúp alakú kőtornyok, amelyek oldalaiba fülkéket és egyéb mélyedéseket faragtak.
Új!!: Altaj és Kaptárkő · Többet látni »
Karluk Törzsszövetség
Térkép Mahmud al-Kashgari Dīwān című művéből, a térképen a türk törzsek elhelyezkedése látható. (11. század) A karlukok egy kiemelkedő nomád törzsi törzsszövetség volt, amely a Kara-Irtysh (Fekete-Irtysh) és a Tarbagatai-hegység területén élt az Altaj-hegységtől nyugatra Közép-Ázsiában. (más néven qarluqok, karlukok, ótörökül: 𐰴𐰺𐰞𐰸, Qarluq, paramongolul: Harluut, egyszerűsített kínai: 葛逻禄; hagyományos kínai: 葛邏祿 Géluólù; szokásos hangtani: Gelu, Khololo, Khorlo, perzsa: خَلُّخ, Khallokh, arabul: قارلوق Qarluq) A karlukok adták a nevüket a türk nyelvek különálló karluk csoportjának, amelybe az ujgur, üzbég és ilitürk nyelvek is beletartoznak.
Új!!: Altaj és Karluk Törzsszövetség · Többet látni »
Katuny
A Katuny (oroszul Катунь) folyó Oroszország ázsiai részén, az Altaj köztársaságban és az Altaji határterületen, az Altaj-hegység legjelentősebb folyóvize.
Új!!: Altaj és Katuny · Többet látni »
Kaukázusi füzike
A kaukázusi füzike (Phylloscopus sindianus) a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a füzikefélék (Phylloscopidae) családjába és a Phylloscopus nembe tartozó faj.
Új!!: Altaj és Kaukázusi füzike · Többet látni »
Kazahsztán
Kazahsztán (hivatalos nevén: Kazah Köztársaság) független ország Közép-Ázsiában.
Új!!: Altaj és Kazahsztán · Többet látni »
Kazahsztán földrajza
Kazahsztán térképe Kazahsztán Eurázsia közepén, Kelet-Európa és Közép-Ázsia határán terül el.
Új!!: Altaj és Kazahsztán földrajza · Többet látni »
Kazahsztán történelme
keretnélküli Kazahsztán történelme több mint másfél millió éve kezdődött, már a Homo erectusok is éltek területén.
Új!!: Altaj és Kazahsztán történelme · Többet látni »
Kína földrajza
Kína földrajza hatalmas területe, valamint mozgalmas geológiai múltja miatt rendkívül változatos.
Új!!: Altaj és Kína földrajza · Többet látni »
Kínai AAAAA-besorolású turistalátványosságok
Az AAAAA-besorolású turistalátványosságok Kínában a Turistalátványosságok besorolási kategóriái (kínai: 旅游景区质量等级) közül a legmagasabb szint, amelyet a kínai történelem és kultúra legjelentősebb helyszíneinek és épületeinek ítéli oda a Kínai Nemzeti Turisztikai Adminisztráció (CNTA) 2004.
Új!!: Altaj és Kínai AAAAA-besorolású turistalátványosságok · Többet látni »
Közönséges szemeslepke
A közönséges szemeslepke (Arethusana arethusa) európai és nyugat-ázsiai elterjedésű, a tarkalepkefélék családjához tartozó lepkefaj.
Új!!: Altaj és Közönséges szemeslepke · Többet látni »
Közönséges tűzlepke
A közönséges tűzlepke (Lycaena phlaeas) a rovarok (Insecta) osztályának lepkék (Lepidoptera) rendjébe, ezen belül a valódi lepkék (Glossata) alrendjébe és a boglárkalepkefélék (Lycaenidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Altaj és Közönséges tűzlepke · Többet látni »
Közönséges törpedenevér
A közönséges törpedenevér (Pipistrellus pipistrellus) az emlősök (Mammalia) osztályának a denevérek (Chiroptera) rendjébe, ezen belül a kis denevérek (Microchiroptera) alrendjébe és a simaorrú denevérek (Vespertilionidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Altaj és Közönséges törpedenevér · Többet látni »
Köznévi utótag nélküli földrajzi nevek listája
A földrajzi nevek jelentős része magában foglal egy olyan földrajzi köznevet, amely megadja, melyik típusról van szó (tó, folyó, hegység, sziget stb.), például Velencei-tó, Szabadság-hegy, Csepel-sziget, l. a kötőjel szócikkben.
Új!!: Altaj és Köznévi utótag nélküli földrajzi nevek listája · Többet látni »
Kőszáli kecskék
A kőszáli kecskék (Capra) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és a kecskeformák (Caprinae) alcsaládjába tartozó nem.
Új!!: Altaj és Kőszáli kecskék · Többet látni »
Keleti szőnyeg
Keleti szőnyegeknek az iszlám világban és a Távol-Keleten készült szőnyegeket nevezik.
Új!!: Altaj és Keleti szőnyeg · Többet látni »
Kerecsensólyom
A kerecsensólyom (Falco cherrug) a madarak osztályának sólyomalakúak (Falconiformes) rendjéhez, azon belül a sólyomfélék (Falconidae) családjához tartozó faj.
Új!!: Altaj és Kerecsensólyom · Többet látni »
Kimekek
A kimekek török nyelvű törzsszövetség voltak a szibériai-kazak erdős sztyeppén az 1. évezred végén.
Új!!: Altaj és Kimekek · Többet látni »
Kirgizisztán
Kirgizisztán (régiesen Kirgizia) közép-ázsiai ország.
Új!!: Altaj és Kirgizisztán · Többet látni »
Kisvirágú nebáncsvirág
A kisvirágú nebáncsvirág (Impatiens parviflora) a nebáncsvirágfélék családjába tartozó, közép-ázsiai eredetű, Magyarországon megtelepedett és terjedőben lévő növényfaj.
Új!!: Altaj és Kisvirágú nebáncsvirág · Többet látni »
Kulunda-síkság
A Kulunda-síkság (régebben többnyire Kulunda-sztyepp vagy egyszerűen Kulunda; oroszul Кулундинская равнина, Кулундинская степь, Кулунда) tájegység Nyugat-Szibéria déli részén, a Felső-Ob és az Irtis között.
Új!!: Altaj és Kulunda-síkság · Többet látni »
Kuvik
A kuvik (Athene noctua) a madarak (Aves) osztályának bagolyalakúak (Strigiformes) rendjébe, a bagolyfélék (Strigidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Altaj és Kuvik · Többet látni »
Lanius borealis
A Lanius borealis a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjén belül a gébicsfélék (Laniidaee) családjába tartozó faj.
Új!!: Altaj és Lanius borealis · Többet látni »
Lápi szitakötő
A lápi szitakötő (Leucorrhinia pectoralis) a laposhasú acsák családjába tartozó, Európában és Nyugat-Szibériában elterjedt szitakötőfaj.
Új!!: Altaj és Lápi szitakötő · Többet látni »
Manasz (eposz)
A Manasz (kirgiz: Манас дастаны, arab: ماناس دستانی, azeri: Manas Dastanı, török: Manas Destanı) a kirgiz nép őseposza, valamint hős főszereplőjének neve.
Új!!: Altaj és Manasz (eposz) · Többet látni »
Múmia
Inka múmia Egyiptomi múmia a Louvre-ban A múmia olyan holttest, amely emberi beavatkozás (mumifikálás, balzsamozás, plasztináció) vagy különleges környezeti tényezők (jég, láp, homok, szél, só, egyedi mikroklíma) hatására nem indul oszlásnak, így a csontok, a bőr, az izmok, a haj, a körmök, de még az arcvonások is hosszabb ideig épségben megmaradnak.
Új!!: Altaj és Múmia · Többet látni »
Mezei pacsirta
A mezei pacsirta (Alauda arvensis) a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a pacsirtafélék (Alaudidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Altaj és Mezei pacsirta · Többet látni »
Mihail Petrovics Mihejev
Mihail Petrovics Mihejev, Михаил Петрович Михеев (Bijszk, 1911. szeptember 11. - Novoszibirszk, 1993. május 17.) orosz költő, író.
Új!!: Altaj és Mihail Petrovics Mihejev · Többet látni »
Minuszinszki Martyjanov Tájmúzeum
A Minuszinszki Martyjanov Tájmúzeum (orosz nyelven: Минусинский краеведческий музей им. Н.М. Мартьянова) az oroszországi Krasznojarszki határterület Minuszinszk városának 1877-ben alapított múzeuma, Szibéria egyik legrégebbi ilyen létesítménye.
Új!!: Altaj és Minuszinszki Martyjanov Tájmúzeum · Többet látni »
Mongólia
Mongólia Belső-Ázsiában található ország.
Új!!: Altaj és Mongólia · Többet látni »
Mongólia földrajza
Mongólia földrajza az Ázsia központi részén, Oroszország és Kína között elterülő, 1 565 000 km² területű ország természeti és társadalmi térbeli rendszereinek tudománya.
Új!!: Altaj és Mongólia földrajza · Többet látni »
Mongol-Altaj
A Mongol-Altaj (mongol nyelven: Монгол Алтайн нуруу) hegységrendszer Közép-Ázsiában, Nyugat-Mongóliában; természetföldrajzi szempontból az Altaj része.
Új!!: Altaj és Mongol-Altaj · Többet látni »
Natalja Viktorovna Poloszmak
Natalja Viktorovna Poloszmak (oroszul: Наталья Викторовна Полосьмак; Habarovszk, 1956. szeptember 12. –) orosz régész, a történettudományok doktora, az Orosz Tudományos Akadémia Szibériai Tagozatán a Régészeti és Néprajzi Intézet vezető kutatója.
Új!!: Altaj és Natalja Viktorovna Poloszmak · Többet látni »
Normantas Paulius
Normantas Paulius (Kalniskiu, 1948. június 8. – Nyíregyháza, 2017. január 7.) litván származású magyar fotóművész.
Új!!: Altaj és Normantas Paulius · Többet látni »
Nyugat-szibériai-alföld
A Nyugat-szibériai-alföld vagy Nyugat-szibériai-síkság (oroszul Западно-Сибирская низменность) óriástáj Oroszország ázsiai részén, Szibériában, az Uráltól keletre, az Urál és a Jenyiszej folyó között, mely délen egy darabon Kazahsztánban folytatódik.
Új!!: Altaj és Nyugat-szibériai-alföld · Többet látni »
Ob (folyó)
Az Ob Oroszország leghosszabb, Ázsia második leghosszabb folyója.
Új!!: Altaj és Ob (folyó) · Többet látni »
Oltár
Az oltár az ókor és középkor népeinél általában az áldozati kultusz helye, bizonyos keresztény egyházakban, így a katolikus egyházban a mise szertartásaira, kőből épült, asztalszerű emelvény.
Új!!: Altaj és Oltár · Többet látni »
Orogén fázisok listája
Az orogén fázisok a Föld történetének hegységképződési periódusai, a szárazulatképződés legfontosabb szakaszai.
Új!!: Altaj és Orogén fázisok listája · Többet látni »
Oroszország
312x312px Az Oroszországi Föderáció, vagy röviden Oroszország (Россия) Európa keleti részétől Észak-Ázsia (Szibéria) keleti partjáig, a Csendes-óceánig, valamint a Távol-Keletre is kiterjedő föderatív ország.
Új!!: Altaj és Oroszország · Többet látni »
Oroszország éghajlata
Oroszország éghajlata az ország óriási kiterjedése miatt igen változatos, a hideg éghajlati övtől a szubtrópusokig számos éghajlati terület megtalálható.
Új!!: Altaj és Oroszország éghajlata · Többet látni »
Oroszország földrajza
Oroszország földrajza a világ legnagyobb területű országa természeti és társadalmi jellegű térbeli rendszereinek leírása.
Új!!: Altaj és Oroszország földrajza · Többet látni »
Pamíri rassz
Pamíri férfi Üzbegisztánból. A pamíri rassz (más néven pamíro-fergánai, közép-ázsiai folyamközi, pamíri-iráni avagy közép-ázsiai típus) egy embertípus elnevezése az antropológiában.
Új!!: Altaj és Pamíri rassz · Többet látni »
Pazirik
Lovas alakja szőnyegen, a Kr. e. 5. századból egy paziriki fejedelmi sírból. A világ egyik legősibb szőnyege Pazirikból, a Kr. e. 5. századból. A körbefutó frízen szarvasok sorakoznak. Pazirik (Пазырык) világhírűvé vált helyszín az Altaj hegységben, ahol szkíta kori halomsírokban fejedelmi temetkezéseket tártak föl az orosz régészek a Kr.
Új!!: Altaj és Pazirik · Többet látni »
Pemetefű-busalepke
A pemetefű-busalepke (Carcharodus flocciferus) a busalepkefélék családjába tartozó, Európában, Nyugat- és Közép-Ázsiában honos lepkefaj.
Új!!: Altaj és Pemetefű-busalepke · Többet látni »
Perzsaszőnyeg
A Perzsa szőnyeg vagy iráni szőnyeg készítése mintegy 5000 éves kultúrára vezethető vissza.
Új!!: Altaj és Perzsaszőnyeg · Többet látni »
Pjotr Petrovics Szemjonov-Tyan-Sanszkij
thumb Pjotr Petrovics Szemjonov-Tyan-Sanszkij, 1906-ig Szemjonov (oroszul Пётр Петрович Семёнов-Тян-Шанский) (Rjazanka, 1827. január 14. – Szentpétervár, 1914. március 11.) orosz földrajztudós, botanikus, statisztikus, entomológus.
Új!!: Altaj és Pjotr Petrovics Szemjonov-Tyan-Sanszkij · Többet látni »
Pleisztocén–holocén becsapódási esemény
Elképzelhető, hogy a mamutok kihalásában egy 1,5 km átmérőjű üstökös is szerepet játszott (a képen a Hale–Bopp-üstökös látható) A pleisztocén–holocén becsapódási esemény a róla szóló elméletek szerint egy üstökös robbanása miatt bekövetkezett a természetben kimutatható nagy jégolvadás és egyéb járulékos jelenségek magyarázata.
Új!!: Altaj és Pleisztocén–holocén becsapódási esemény · Többet látni »
Podhorszky Lajos
Podhorszky Lajos (Feketelehota, 1815. – Párizs, 1891. augusztus 26.) nyelvész; a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1858).
Új!!: Altaj és Podhorszky Lajos · Többet látni »
Protoceratops
A Protoceratops (jelentése 'első szarv arc' az ógörög πρωτο- / proto- 'első', κερατ- / kerat- 'szarv' és -ωψ / -opsz 'arc' szavak összetételéből) a ceratopsia növényevő dinoszauruszok egyik neme, amely a késő kréta kor campaniai korszakában élt, a mai Mongólia területén.
Új!!: Altaj és Protoceratops · Többet látni »
Pusztai macska
250px A pusztai macska (Otocolobus manul) vagy manul, a ragadozók rendjébe, azon belül a macskafélék családjába tartozó faj.
Új!!: Altaj és Pusztai macska · Többet látni »
R256-os főút (Oroszország)
Az R256-os főút (oroszul: Федеральная автомобильная дорога link.
Új!!: Altaj és R256-os főút (Oroszország) · Többet látni »
Rangifer tarandus buskensis
A Rangifer tarandus buskensis az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a szarvasfélék (Cervidae) családjába tartozó rénszarvas (Rangifer tarandus) egyik eurázsiai alfaja.
Új!!: Altaj és Rangifer tarandus buskensis · Többet látni »
Rénszarvas
Erdei karibu ''(Rangifer tarandus caribou)'' A rénszarvas (Rangifer tarandus) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a szarvasfélék (Cervidae) családjába és az őzformák (Capreolinae) alcsaládjába tartozó faj.
Új!!: Altaj és Rénszarvas · Többet látni »
Riparia diluta
A Riparia diluta a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a fecskefélék (Hirundinidae) családjába és a Riparia nembe tartozó faj.
Új!!: Altaj és Riparia diluta · Többet látni »
Sambhala
Egy kifejező kép a buddhista szerzetesekről, akik spirituális úton tartják a kapcsolatot Sambhala rejtett királyságával. Sambhala (ejtése magyarulː /sambala/; angol helyesírás szerint: Shambhala, szanszkritül: शम्भलः, azaz: Śambhalaḥ,; kínai: 香巴拉; pinjin hangsúlyjelekkel: xiāngbālā) eredetileg a hindu vallásban gyökerező, de a tibeti buddhizmus által is átvett mitikus királyság.
Új!!: Altaj és Sambhala · Többet látni »
Síelés
Egy sítanfolyam résztvevői A síelés vagy sízés, régiesen lábszánkózás jelenthet közlekedési módot, szabadidő-, verseny- és extrém sportot is, ahol az ember havon csúszik a cipőjére erősített síléceken.
Új!!: Altaj és Síelés · Többet látni »
Süvöltő
A süvöltő (Pyrrhula pyrrhula) a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a pintyfélék (Fringillidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Altaj és Süvöltő · Többet látni »
Seregély
A seregély (Sturnus vulgaris) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a seregélyfélék (Sturnidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Altaj és Seregély · Többet látni »
Shangri-La
Shangri-La (helyes ejtése) James Hilton angol író képzeletében született hely, egy édeni elzárt völgy valahol a Kunlun hegység nyugati végén, amely 1933-ban Lost Horizon, magyarul A Kék Hold völgye címmel kiadott regényében jelent meg először.
Új!!: Altaj és Shangri-La · Többet látni »
Sivatagi sólyom
A sivatagi sólyom, más néven berber sólyom (Falco peregrinus pelegrinoides) a madarak (Aves) osztályának sólyomalakúak (Falconiformes) rendjébe, azon belül a sólyomfélék (Falconidae) családjába tartozó vándorsólyom egyik alfaja, bár mások szerint önálló faj Falco pelegrinoides tudományos név alatt.
Új!!: Altaj és Sivatagi sólyom · Többet látni »
Syngrapha devergens
A Syngrapha devergens a rovarok (Insecta) osztályának a lepkék (Lepidoptera) rendjébe, ezen belül a bagolylepkefélék (Noctuidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Altaj és Syngrapha devergens · Többet látni »
Szajánok
A Szajánok (oroszul Саяны, mongolul Соёны нуруу) hegyvidék Oroszországban és egy kisebb része Mongóliában; Szibéria déli hegyvidékeinek része.
Új!!: Altaj és Szajánok · Többet látni »
Szakák
Skukha, az ászik, pontosabban az aorszok törzsének nagyura a behisztuni felirat domborművén A szakák közép-ázsiai szkíták.
Új!!: Altaj és Szakák · Többet látni »
Szakállas saskeselyű
A szakállas saskeselyű (Gypaetus barbatus) a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó Gypaetus nem egyetlen faja.
Új!!: Altaj és Szakállas saskeselyű · Többet látni »
Szalair hegyvonulat
A Szalair (oroszul Салаирский кряж vagy Салаир) alacsony hegyvonulat Oroszországban, Nyugat-Szibéria déli részén.
Új!!: Altaj és Szalair hegyvonulat · Többet látni »
Szöghárfa
Függőleges szöghárfa, Esnunna, Kr. e. 2. évezred A szöghárfa a hárfa egy formaváltozata, melynek jellemzője, hogy az ívhárfától eltérően nyaka a testébe merőlegesen vagy hegyes szögben van becsapolva.
Új!!: Altaj és Szöghárfa · Többet látni »
Szibéria
Az Oroszországi Föderáció alanyai az Urálon túl        a Szibériai szövetségi körzetben        földrajzi értelemben: kb. Szibéria területén        köznyelvi, tágabb értelemben: Szibériában Szibéria (oroszul: Сибирь, Szibir) köznyelvi, általános értelemben Oroszország Urálon túli területét, ázsiai részét jelenti.
Új!!: Altaj és Szibéria · Többet látni »
Szibéria déli hegyvidékei
Szibéria déli hegyvidékei a Bajkál-tóval és Mongólia hegyvidékei. Szibéria déli hegyvidékeit azon hegyvidékek, – azokon belül hegységek, fennsíkok, medencék – változatos sora alkotja, amely nyugaton a kazahsztáni Zajszan-tó medencéjétől (illetve az orosz-kazah határtól) Oroszországban mintegy 3000 km hosszan, keleten nagyjából a Maja és a Zeja völgyéig, illetve a Silka és az Arguny találkozásáig húzódik.
Új!!: Altaj és Szibéria déli hegyvidékei · Többet látni »
Szibériai erdei rénszarvas
A szibériai erdei rénszarvas (Rangifer tarandus valentinae) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a szarvasfélék (Cervidae) családjába tartozó rénszarvas (Rangifer tarandus) egyik eurázsiai alfaja.
Új!!: Altaj és Szibériai erdei rénszarvas · Többet látni »
Szibériai jegenyefenyő
A szibériai jegenyefenyő (Abies sibirica) Kelet-Ázsiából származó és dísznövényként Magyarországon is terjedő örökzöld; a jegenyefenyő nemzetség Balsamea (balzsamfenyő) fajsorának tagja.
Új!!: Altaj és Szibériai jegenyefenyő · Többet látni »
Szirok
A szirok (oroszul: сырок), vagy tvorozsnij szirok (творожный сырок), glazirovannij szirok (глазированный сырок), teljes nevén glazirovannij sokoladom tvorozsnij szirok (глазированный шоколадом творожный сырок; csokoládémázzal bevont túró) Oroszországban készített túródesszert, róla mintázták a magyar Túró Rudit.
Új!!: Altaj és Szirok · Többet látni »
Szkíta művészet
Halomsír metszete Szkíta művészet címszó alatt lehet összefoglalni a szkíta népek – legjobban ismert közülük a királyi szkíták nemzetsége – anyagi és szellemi alkotásait.
Új!!: Altaj és Szkíta művészet · Többet látni »
Szkíta nyelv
A szkíta nyelvet, pontosabban a szkíta népek nyelvét – közmegegyezés szerint – az indoeurópai nyelvcsalád indoiráni ágán belül az iráni nyelvek keleti csoportjába osztják be.
Új!!: Altaj és Szkíta nyelv · Többet látni »
Szkíták
Szkíta aranyszarvas (i. e. 400–300 körül) Az európai szkíta népek elterjedése a vaskor elején (i. e. 8–7. század) halomsírban talált elektrum edény (i. e. 4. század) Szkíta harcosok rajza a Kul Oba halomsírban talált edény alakjai nyomán Szoloha halomsírból (i. e. 4. század) A szkíták – régi magyar nevén: szittyák – nevet Magyarországon tágabb és szűkebb értelemben is használják.
Új!!: Altaj és Szkíták · Többet látni »
Szojuz–18A
A Szojuz–18A, vagy Szojuz–18–1 (oroszul: Союз–18–1) kétszemélyes Szojuz 7K–T típusú űrhajó.
Új!!: Altaj és Szojuz–18A · Többet látni »
Szongáriai cselőpók
A szongáriai cselőpók (Lycosa singoriensis) az ízeltlábúak törzsébe, a pókszabásúak osztályába, a farkaspókfélék (Lycosidae) családjába tartozó, Magyarországon védett pókfaj.
Új!!: Altaj és Szongáriai cselőpók · Többet látni »
Sztyepp
Enyhén dombos sztyeppe Perkedpusztától. Ligetes sztyeppvidék széle A sztyepp (sztyep, vagy régiesen steppe, sztyeppe) tágabb értelemben a mérsékelt öv egyik alapvető biomja, az arid övet északról, illetve délről szélesen szegélyező, szemiarid éghajlatú füves puszta, amely három területen (Eurázsiában, Észak-, illetve Dél-Amerikában) fejlődött ki (KvLex) olyan helyeken, amelyeken már nincs elég csapadék összefüggő erdők fenntartásához (MNL).
Új!!: Altaj és Sztyepp · Többet látni »
Tarka hegyisáska
A tarka hegyisáska (Podisma pedestris) a sáskafélék családjába tartozó, Eurázsiában honos sáskafaj.
Új!!: Altaj és Tarka hegyisáska · Többet látni »
Taskent
Taskent (üzbégül: Toshkent, cirill betűkkel: Тошкент, tádzsikul: Тошканд/Toskand ill. تاشکند, oroszul: Ташкент) Üzbegisztán fővárosa, amely a selyemúttól északra, a kazah határnál, a Tien-san hegység nyugati peremén elhelyezkedő iparváros (gép- és repülőgépgyártás, gyapotfeldolgozás, élelmiszeripar), közlekedési csomópont metróval és repülőtérrel, kulturális központ egyetemmel, főiskolával, kutatóintézettel, színházzal, múzeummal, obszervatóriummal és állatkerttel.
Új!!: Altaj és Taskent · Többet látni »
Tatárok
A tatárok (tatárul: Tatarlar/Татарлар) Kelet-Európa és Közép-Ázsia területén élő török nyelvű nép, akik nevüket a középkori tatárok mongol nyelvű törzséről kapták.
Új!!: Altaj és Tatárok · Többet látni »
Török népek
A török népek Ázsiában és Európában élő népek, amelyeket a közös néprajzi és nyelvi eredet (török nyelvek) kapcsol össze.
Új!!: Altaj és Török népek · Többet látni »
Törökök
A törökök (törökül: Türkler), azaz a török nép (Türk halkı) alatt általában a Törökország területén élő török ajkú illetve állampolgárságú embereket értjük.
Új!!: Altaj és Törökök · Többet látni »
Türk Birodalom
Az első Türk Birodalmat Bumin hozta létre testvérével, Istemivel 551-ben, amikor a türkök legyőzték addigi uraikat, az „ázsiai avaroknak” is mondott zsuanzsuanokat az éppen széttagolt Kína egyik állama, a Nyugati Vej szövetségében.
Új!!: Altaj és Türk Birodalom · Többet látni »
Türkök
Kök türkök 6-8. századi ábrázolása Mongóliából A türkök kifejezés alatt értjük egyrészt a Türk Birodalom alapító nemzetségét, másrészt az ezen birodalom uralma alatt egyesített, török nyelveket beszélő népeket.
Új!!: Altaj és Türkök · Többet látni »
Thüsszageták
A thüsszageták és szomszédaik lakóhelye Hérodotosz leírása szerint A thüsszageták – görög hallás szerint lejegyzett nevük θυσσαγέται – a kelet-európai szkíta népeket képviselték.
Új!!: Altaj és Thüsszageták · Többet látni »
Tigris (állat)
A tigris (Panthera tigris) a legnagyobb ma is élő macskaféle ragadozó állatfaj.
Új!!: Altaj és Tigris (állat) · Többet látni »
Tulipán
A tulipán (Tulipa) kehelyalakú virággal rendelkező, több színben nyíló, hagymás dísznövény, a liliomfélék (Liliaceae) családjának egy nemzetsége.
Új!!: Altaj és Tulipán · Többet látni »
Turkesztáni Birodalmi Kormányzóság
A Turkesztáni Birodalmi Kormányzóság (másik nevén Turkesztán, németül rövidítve RKT) egy olyan tervezett birodalmi kormányzóság, amely létrehozását a Náci Németország a Szovjetunió közép-ázsiai térségében javasolta a második világháború idején a szovjetekkel való háború során.
Új!!: Altaj és Turkesztáni Birodalmi Kormányzóság · Többet látni »
Turkesztáni vadkutya
A turkesztáni vadkutya (Cuon alpinus hesperius) az emlősök (Mammalia) osztályának ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a kutyafélék (Canidae) családjába tartozó ázsiai vadkutya (Cuon alpinus) egyik alfaja.
Új!!: Altaj és Turkesztáni vadkutya · Többet látni »
Tyeleckoje-tó
A Tyeleckoje-tó (oroszul: Телецкое озеро) Nyugat-Szibéria déli peremén, az Altaj-hegység északkeleti részén terül el, Oroszország Altaj köztársaságának legnagyobb állóvize.
Új!!: Altaj és Tyeleckoje-tó · Többet látni »
Ukok-fennsík
Az Ukok-fennsík (oroszul: Плоскогорье Укок) Nyugat-Szibéria és Belső-Ázsia érintkezési pontján, Oroszország Altaj köztársaságának legdélibb pontján terül el.
Új!!: Altaj és Ukok-fennsík · Többet látni »
Ulba
Az Ulba folyó (orosz nyelven: Ульба) az Irtis jobb oldali mellékfolyója Kazahsztánban.
Új!!: Altaj és Ulba · Többet látni »
Uvsz-tó-medence
Az Uvsz-tó-medence, vagy az Uvsz-tó medencéje (mongol nyelven: Увс Нуур, Uvsz Núr; tuvai nyelven: Убсу-Нур, Ubszu-Nur) nagy kiterjedésű, hegységek által körülzárt mélyedés Dél-Szibéria és Közép-Ázsia érintkezési pontján, Mongólia és az oroszországi Tuva Köztársaság határvidékén.
Új!!: Altaj és Uvsz-tó-medence · Többet látni »
Vapiti
Vapitik az Opal teraszon, a Yellowstone Nemzeti Parkban levő Mammoth Hot Springsnél A vapiti (Cervus canadensis) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a szarvasfélék (Cervidae) családjába és a szarvasformák (Cervinae) alcsaládjába tartozó faj.
Új!!: Altaj és Vapiti · Többet látni »
Vaszilij Makarovics Suksin
Vaszilij Makarovics Suksin (Василий Макарович Шукшин) (Szrosztki, 1929. július 25. – Moszkva, 1974. október 2.) orosz író, színész, filmrendező.
Új!!: Altaj és Vaszilij Makarovics Suksin · Többet látni »
Vaszilij Vasziljevics Radlov
Vaszilij Vasziljevics Radlov (orosz nyelven: Василий Васильевич Радлов, német nevén: Friedrich Wilhelm Radloff) (Berlin, 1837. január 17. – Petrograd, 1918. május 12.) Oroszországban dolgozó német származású nyelvész, turkológus és folklorista.
Új!!: Altaj és Vaszilij Vasziljevics Radlov · Többet látni »
Vándorsólyom
A vándorsólyom (Falco peregrinus) a madarak (Aves) osztályának sólyomalakúak (Falconiformes) rendjébe, azon belül a sólyomfélék (Falconidae) családjába tartozó faj, Angola és az Egyesült Arab Emírségek nemzeti madara.
Új!!: Altaj és Vándorsólyom · Többet látni »
Vörösfenyő
A vörösfenyő (Larix) a tűlevelűek (Pinopsida) osztályában a fenyőalakúak (Pinales) rendjébe és a fenyőfélék (Pinaceae) családjába tartozó növénynemzetség.
Új!!: Altaj és Vörösfenyő · Többet látni »
Világelsőség és magassági rekordok (hegymászás)
Ez a szócikk a hegymászás sportág világelsőség és magassági rekordjait tartalmazza 1521-től 1978-ig.
Új!!: Altaj és Világelsőség és magassági rekordok (hegymászás) · Többet látni »
Vilis Lācis
Vilis Lācis (Rīnūži, 1904. május 12. – Riga, 1966. április 12.) lett író, politikus.
Új!!: Altaj és Vilis Lācis · Többet látni »
Vlagyimir Afanaszjevics Obrucsev
Vlagyimir Afanaszjevics Obrucsev (oroszul: Владимир Афанасьевич Обручев; Klepenyino, 1863. október 10. – Moszkva, 1956. június 19.) orosz geológus, geográfus, felfedező; a Szovjet Tudományos Akadémia tagja (1929), a Szovjet Földrajzi Társaság tiszteletbeli elnöke, a Szocialista Munka Hőse.
Új!!: Altaj és Vlagyimir Afanaszjevics Obrucsev · Többet látni »
