Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
129 kapcsolatok: A francia nyelv története, Alany (egyértelműsítő lap), Alany és állítmány viszonya, Alanyeset, Alárendelés (nyelvészet), Anafora (nyelvészet), Aromán nyelv, Állapothatározó, Állítmány, Összetett mondat, Ékírás, Élőség, Értelmező (nyelvészet), Bekezdés (nyelvészet), Birtokos eset, Birtokos névmás, Brassai Sámuel, Deixis, Diskurzus (nyelvészet), Együttelőfordulás, Egyeztetés (nyelvészet), Egyszerű mondatok a román nyelvben, Elöljáró, Ellipszis (nyelvészet), Eredethatározó, Eset, Függő beszéd, Főmondat, Főnév, Felszólító mód, Feltételes mód, Feltételes mellékmondat, Figura etymologica, Fogalomírás, Fokozás (nyelvészet), Folyamatos múlt, Francia determinánsok és névszók, Francia hangtan, Francia igerendszer, Francia mondattan, Francia területi nyelvváltozatok, Grammatikalizáció, Hagyományos írásmód, Hanglejtés, Hangutánzó szó, Határozatlan névmás, Határozó, Hüpokeimenon, Horvát nyelv, Idiomatikus kifejezés, ..., Igei igenév, Igemód, Igenem, Igeragozás és igehasználat a román nyelvben, Igeszemlélet és igejelleg, Indulatszó, Inverzió (nyelvészet), Isztroromán nyelv, Jövő idő (nyelvészet), Jelentéstapadás, Jelző, Jelzői értékű határozó, Jelzői mellékmondat, Katafora, Kérdő mondat, Kérdő névmás, Közbevetett mondat, Keleti újlatin nyelvek, Kijelentő mód, Kontextus (nyelvészet), Kopula, Kreol nyelv, Lingua franca, Lombard nyelv, Múlt idő (nyelvészet), Meglenoromán nyelv, Megszólító eset, Mellékmondat, Mellérendelés (nyelvészet), Modális ige, Mondat (nyelvészet), Mondatmegértés, Mondatrész, Mutató névmás, Névelők és névszók a román nyelvben, Névmás, Névutó, Nem (nyelvészet), Nem határozói mellékmondatok a román nyelvben, Nyelvi univerzálé, Nyelvtani kategória, Okinavai nyelv, Paradigma (nyelvészet), Poliszintetikus nyelv, Quesuizmus, Rag, Redundancia (nyelvészet), Resource Description Framework, Román nyelv, Segédige, Simulószó, SVO-nyelv, Szamojéd nyelvek, Szám (nyelvészet), Szófaj, Szórend, Szószerkezet, Személy (nyelvészet), Személyes névmás, Személytelen ige, Szerb nyelv, Szinonímia, Szintaxis (nyelvészet), Tagadás (nyelvészet), Tautológia (nyelvészet), Tárgy (nyelvészet), Tárgyeset, Többértelműség, Török nyelvek, Toldalék, Topik és predikátum, Tranzitivitás (nyelvészet), Ukrán nyelvtan, Ukrán szókészlet, Változatlan alakú szófajok a román nyelvben, Venezuelai spanyol nyelvjárás, Visszaható névmás, Vonatkozó névmás, Vonzat. Bővíteni index (79 több) »
A francia nyelv története
A francia nyelv története akkor kezdődött, amikor a rómaiak befejezték Gallia meghódítását az i. e. 1. században.
Új!!: Alany (nyelvészet) és A francia nyelv története · Többet látni »
Alany (egyértelműsítő lap)
*Alany, mondatrész, az állítmány mellett a mondat másik fő része.
Új!!: Alany (nyelvészet) és Alany (egyértelműsítő lap) · Többet látni »
Alany és állítmány viszonya
A mondattanban több nézet létezik az alany és állítmány viszonyáról hierarchiai státuszukat illetően.
Új!!: Alany (nyelvészet) és Alany és állítmány viszonya · Többet látni »
Alanyeset
A flektáló és az agglutináló nyelvek grammatikáiban az alanyeset (latin szóval nominativus, a nominare ’megnevez’ igéből) a nyelvtani esetek egyike.
Új!!: Alany (nyelvészet) és Alanyeset · Többet látni »
Alárendelés (nyelvészet)
A grammatikában az alárendelés a mondattani viszonyok egyike.
Új!!: Alany (nyelvészet) és Alárendelés (nyelvészet) · Többet látni »
Anafora (nyelvészet)
Az anafora terminus az ógörög ἀνά (ana) ’felfelé’ + φέρω (fero) ’viszek’ szavakból összetett ἀναφορά (anafora) szóból származik.
Új!!: Alany (nyelvészet) és Anafora (nyelvészet) · Többet látni »
Aromán nyelv
Keleti újlatin nyelvek: Egyes nyelvészek szerint az aromán nyelv (más néven arumén, makedoromán vagy vlach; beszélői elnevezéseként limba armãneascã, armãneashti vagy armãneashce) a Délkelet-Európában élő arománok önálló nyelve.
Új!!: Alany (nyelvészet) és Aromán nyelv · Többet látni »
Állapothatározó
Az állapothatározó a nyelvészetben azt fejezi ki, hogy valamilyen személy vagy dolog milyen állapotban van, milyen állapotból kerül ki, illetve milyen állapotba kerül.
Új!!: Alany (nyelvészet) és Állapothatározó · Többet látni »
Állítmány
A hagyományos nyelvtanban az állítmány egyike a két fő mondatrésznek, a másik az alany lévén, más fogalmazással a minimális tagolt mondat egyik összetevője, a másik az alany lévén.
Új!!: Alany (nyelvészet) és Állítmány · Többet látni »
Összetett mondat
Az összetett mondat két vagy több mondategységet tartalmaz, melyek ebben az esetben tagmondatok, ellentétben az egyszerű mondattal, mely csak egy mondategységből áll.
Új!!: Alany (nyelvészet) és Összetett mondat · Többet látni »
Ékírás
Az ékírás a legkorábbi ismert írástípusok közé tartozó írásrendszer.
Új!!: Alany (nyelvészet) és Ékírás · Többet látni »
Élőség
A nyelvészetben az élőség és ellentéte, az élettelenség elsősorban azon a természetes különbségen alapszik, amely élőlények és nem élőlények között van.
Új!!: Alany (nyelvészet) és Élőség · Többet látni »
Értelmező (nyelvészet)
A grammatikában az értelmező fogalmáról nem egységesek a nézetek.
Új!!: Alany (nyelvészet) és Értelmező (nyelvészet) · Többet látni »
Bekezdés (nyelvészet)
Általános értelemben a bekezdés írott, nyomtatott szöveg összefüggő, bizonyos egységet alkotó része, amely a szövegben új, önálló gondolat(csoport)ot, összefüggő mondanivalót tartalmaz.
Új!!: Alany (nyelvészet) és Bekezdés (nyelvészet) · Többet látni »
Birtokos eset
A grammatikában a birtokos eset, latin szóval genitivus az az eset, amely a legtágabb értelemben azt fejezi ki, hogy egy, ugyancsak tág értelemben vett tárgy viszonyban van egy másik tárggyal.
Új!!: Alany (nyelvészet) és Birtokos eset · Többet látni »
Birtokos névmás
A grammatikában a birtokos névmás olyan élőre vagy élettelenre utal, amely viszonyban áll egy grammatikai személlyel: a beszélővel/beszélőkkel (1. személy), a mondottak címzettjével/címzettjeivel (2. személy) vagy azzal/azokkal, aki(k)ről/ami(k)ről szó van (3. személy).
Új!!: Alany (nyelvészet) és Birtokos névmás · Többet látni »
Brassai Sámuel
Szülőháza Torockószentgyörgyön Brassai Sámuel (Torockószentgyörgy, 1797. június 15. vagy 1800. február 13. – Kolozsvár, 1897. június 24.) nyelvész, filozófus, természettudós, az „utolsó erdélyi polihisztor”, az MTA tagja.
Új!!: Alany (nyelvészet) és Brassai Sámuel · Többet látni »
Deixis
A nyelvészetben is használt deixis (Tolcsvai Nagy 2006, 113–116. o.Albertné Herbszt 2007, 706–709. o.Bussmann 1998, 285–286. o.Crystal 2008, 133. o.Crystal 2008, 178–179. o.Dubois 2002, 132–133. o.Bidu-Vrănceanu 1997, 150–151. o. Egyes szerzők ezekhez hozzáadják a diskurzusban (szövegben) lévő helyekre utaló deiktikus elemeket. Egyrészt a deiktikus elemekben, másrészt a főnevekben, igékben és melléknevekben általában az a közös, hogy legtöbbjüknek van szintaktikai funkciója, de az utóbbiak a nyelven kívüli entitásokra a beszédhelyzettől függetlenül utalnak, miközben a deiktikusok csak a beszédhelyzettel kapcsolatban lévő nyelven kívüli entitásokra utalhatnak. Olykor a deiktikus elemek olyan nem nyelvi közlési eszközökkel társítottak, mint mutatás, tekintet iránya stb. Deiktikus elemek például az alábbi párbeszédben vannak: A deixis azon három elemi utalási jelenségnek az egyike, amelyek kapcsolatokat teremtenek a diskurzus mikroszintjén. A többi két, forikusnak nevezett jelenség a diskurzuson belüli nyelvi entitásokra utal. Ezek az anafora, azaz visszautalás egy előbb előforduló nyelvi entitásra (pl. Muki kutya szereti a labdáját. Azzal akar mindig játszani.) és a katafora, azaz előreutalás egy utólag megjelenő nyelvi entitásra, pl. Leonin azt sugá barátjának: Most mindjárt el leszünk temetve (Jókai Mór).Hangay 2007, 540–541. o. Megjegyzendő az is, hogy egyes elemek olykor deiktikusak, máskor forikusak, pl. azt a fenti párbeszédben deiktikus, miközben azzal és azt az utóbbi két példában forikusak. Az is előfordul, hogy egyes elemek egyidőben deiktikusak és forikusak. Például az Ez a könyv a tiéd mondatban a tiéd a megnyilatkozás címzettjére utaló deiktikus elem és az alanyra utaló anaforikus elem. Ennek a három jelenségnek másokkal együtt pragmatikai funkciójuk van, hozzájárulnak a diskurzus egységéhez, részeinek összetartozásához.
Új!!: Alany (nyelvészet) és Deixis · Többet látni »
Diskurzus (nyelvészet)
A diskurzus eredeti jelentése ’szónoklat’, és a retorikában használatos, de a terminust átvette a nyelvészet is.
Új!!: Alany (nyelvészet) és Diskurzus (nyelvészet) · Többet látni »
Együttelőfordulás
A nyelvészetben az együttelőfordulás vagy együttes előfordulás (idegen szóval kookkurencia Például Fodorné Tóth 2011-ben „együttelőfordulás” és „kookkurencia”, Dóla 2014-ben „együttes előfordulás”. két vagy több nyelvi egység egyidejű jelenlétét nevezi meg egyazon kontextusban.Dubois 2002, 120. o.Bidu-Vrănceanu 1997, 138. o. Itt a kontextus a legtágabban értelmezendő, a szótagtól a beszédhelyzetig. Mindegyik nyelvnek megvannak a saját együttelőfordulási szabályai. Ezektől függően vannak fakultatív és kötelező együttelőfordulások, valamint együttelőfordulási tilalmak. Egy adott nyelv együttelőfordulási szabályszerűségeinek tanulmányozása hozzájárul szerkezetének leírásához.
Új!!: Alany (nyelvészet) és Együttelőfordulás · Többet látni »
Egyeztetés (nyelvészet)
A grammatikában az egyeztetés, idegen szóval kongruencia a flektáló nyelvekre és az agglutináló nyelvekre jellemző jelenség, amely révén formai megfelelés jön létre mondatbeli és diskurzusbeli (szövegbeli) entitások között grammatikai kategóriák kifejezésének szempontjából.
Új!!: Alany (nyelvészet) és Egyeztetés (nyelvészet) · Többet látni »
Egyszerű mondatok a román nyelvben
Ez a szócikk a román nyelv mondattanának az egyszerű mondattal foglalkozó részére szorítkozik.
Új!!: Alany (nyelvészet) és Egyszerű mondatok a román nyelvben · Többet látni »
Elöljáró
A nyelvtanban az elöljáró vagy elöljárószó, idegen szóval prepozíció (latinul praepositio Crystal 2008, 383. o.Dubois 2002, 377. o.Bidu-Vrănceanu 1997, 379. o.Constantinescu-Dobridor 1998, szócikk. Egyes nyelvekben, mint a magyar vagy a japán, az elöljáróknak ugyanolyan funkcióval névutók felelnek meg. E két viszonyszó-kategória szerepének a súlya a nyelvtani esetek kifejezésében hozzájárul a nyelvek elhelyezéséhez az analitizmus–szintetizmus skáláján. A viszonylag fejlett névszóragozású nyelvekben az elöljárók, illetve a névutók szerepe kevésbé fontos, mint a viszonylag csekély vagy éppenséggel hiányzó névszóragozású nyelvekben. Az előbbiek szintetikusabbak, például a latin nyelv, azaz kevésbé analitikusak, mint az utóbbiak, például az újlatin nyelvek. A nyelveket az is jellemezheti, hogy csak elöljárókhoz vagy csak névutókhoz folyamodnak, vagy az, hogy milyen súlya van az elöljáróknak a névutókkal szemben azon nyelvekben, amelyek mindkét viszonyszó-típussal rendelkeznek. Nyelvészek észrevették, hogy az elöljárót egy bizonyos mondattani típushoz tartozó nyelvek preferálják, mégpedig az SVO-nyelvek, amelyekben az alany–állítmány–tárgy szórend dominál, a névutók használata pedig az SOV-nyelvekre jellemző.Eifring – Theil 2005, 4. fej., 2. o. Az indoeurópai nyelvek többsége elöljárós, miközben névutós nyelvek például a finnugor nyelvcsaládhoz tartozók, köztük a magyar, vagy a török nyelvek. Például a magyarban gyakorlatilag csak névutók vannak. Az egyetlen elöljárószerű szó az ún. „határozóvá tevő mint”, pl. a Mint ápoló dolgozik mondatban. Bár az indoeurópai nyelvek többsége elöljárókat használ, mégis vannak köztük olyan nyelvek, amelyekben van néhány névutó is. Ilyenek például a klasszikus latin (pl. mortis causa „halál miatt”) vagy az angol (pl. ten years ago „tíz évvel ezelőtt”).
Új!!: Alany (nyelvészet) és Elöljáró · Többet látni »
Ellipszis (nyelvészet)
A nyelvészetben és a retorikában az ellipszis (Grevisse – Goosse 2007, 226–228. o. de sok esetben nem okoz helytelenséget. Ez az ellipszis legtágabb meghatározása, amelyet a nyelvészetben használnak. Abból a szempontból is, hogyan érthető meg az, amit kihagynak ellipszis révén, van a nyelvészetben egy tág értelmezés, amely szerint ellipszisről van szó az alábbi esetekben.
Új!!: Alany (nyelvészet) és Ellipszis (nyelvészet) · Többet látni »
Eredethatározó
Az eredethatározó azt a kiinduló állapotot, személyt, dolgot jelöli meg, amelyből vagy amelytől az alanyban, tárgyban stb.
Új!!: Alany (nyelvészet) és Eredethatározó · Többet látni »
Eset
Az agglutináló nyelvekben és egyes flektáló nyelvekben az eset (latinul casus) a névszó (főnév, melléknév, névmás, számnév) és egyes nyelvekben a névelő azon grammatikai kategóriája, amely a mondattani funkció kifejezésének az egyik alaktani módszere.
Új!!: Alany (nyelvészet) és Eset · Többet látni »
Függő beszéd
A függő beszéd a valaki által mondottak közvetítésének egyik eszköze, ellentétben ennek másik eszközével, a független beszéddel.
Új!!: Alany (nyelvészet) és Függő beszéd · Többet látni »
Főmondat
A hagyományos szintaxisban a főmondat fogalmának több értelmezése található különböző nyelvek grammatikáiban és különböző szerzőknél.
Új!!: Alany (nyelvészet) és Főmondat · Többet látni »
Főnév
A hagyományos nyelvtanok szemléletében a főnév olyan szófaj, amely elégséges fogalmi és szemantikai tartalommal rendelkezik, és tág értelemben vett tárgyat nevez meg: élőlényt, szűk értelemben vett tárgyat, anyagot, jelenséget, cselekvést, állapotot, tulajdonságot, viszonyt fejez ki.
Új!!: Alany (nyelvészet) és Főnév · Többet látni »
Felszólító mód
Különféle grammatikákban a felszólító módról nem egységesek a nézetek.
Új!!: Alany (nyelvészet) és Felszólító mód · Többet látni »
Feltételes mód
Egyes nyelvek alaktani rendszerében a feltételes mód olyan igemód, amely használata csaknem mindig modális jellegű.
Új!!: Alany (nyelvészet) és Feltételes mód · Többet látni »
Feltételes mellékmondat
A szintaxisban (mondattanban) a feltételes mellékmondat általános meghatározása szerint azt fejezi ki, hogy mely feltétel teljesülésével vagy nem teljesülésével valósul meg vagy nem valósul meg a főmondatban foglalt cselekvés, történés vagy állapot.
Új!!: Alany (nyelvészet) és Feltételes mellékmondat · Többet látni »
Figura etymologica
A grammatikában a figura etymologica latin terminus olyan lexikai-szintaktikai szerkezetet nevez meg, amelyben azonos tövű szavak társulnak.
Új!!: Alany (nyelvészet) és Figura etymologica · Többet látni »
Fogalomírás
„Fogalomírásomnak az élet nyelvéhez való viszonyát, úgy vélem, azzal világíthatom meg a legjobban, ha a mikroszkópnak a szemhez való viszonyával vetem össze.
Új!!: Alany (nyelvészet) és Fogalomírás · Többet látni »
Fokozás (nyelvészet)
A grammatikában a fokozás a legszélesebb értelemben vett tárgyak melléknevekkel kifejezett tulajdonságai és az igék által kifejezett cselekvés, történés, állapot stb.
Új!!: Alany (nyelvészet) és Fokozás (nyelvészet) · Többet látni »
Folyamatos múlt
A grammatikában a folyamatos múlt egyes nyelvekben létező vagy létezett igeidő-alak.
Új!!: Alany (nyelvészet) és Folyamatos múlt · Többet látni »
Francia determinánsok és névszók
Ez a szócikk a francia nyelv determinánsait és névszóit mutatja be vázlatosan.
Új!!: Alany (nyelvészet) és Francia determinánsok és névszók · Többet látni »
Francia hangtan
Ez a szócikk a francia nyelv sztenderd változatának fonémarendszerével, fonetikai jelenségeivel és prozódiájával foglalkozik.
Új!!: Alany (nyelvészet) és Francia hangtan · Többet látni »
Francia igerendszer
Ez a szócikk a francia nyelv igéinek rendszerével foglalkozik, azon igeidők esetében mutatva be az igeragozást és a főbb mondattani funkciókat, amelyek a mai beszélt nyelvben használatosak.
Új!!: Alany (nyelvészet) és Francia igerendszer · Többet látni »
Francia mondattan
Ez a szócikk a francia nyelv mondattanát mutatja be vázlatosan, a francia mondat szerkezeteinek jellegzetességeit hangsúlyozva ki összehasonlításban a magyar mondat szerkezeteivel.
Új!!: Alany (nyelvészet) és Francia mondattan · Többet látni »
Francia területi nyelvváltozatok
A 21. századbeli értelmezés szerint a francia nyelv területi változatainak azokat a sajátosságokat tekintik, amelyekkel a teljesen kifejlődött és az összes beszélő által elsajátított közös nyelvet használják a Frankofónia az egész világon található különböző területein.
Új!!: Alany (nyelvészet) és Francia területi nyelvváltozatok · Többet látni »
Grammatikalizáció
A nyelvészetben a grammatikalizáció terminus azt a nyelvi változást nevezi meg, amely során autonóm entitás, legtöbbször lexikai jelentésű szó grammatikai morfémává válik.
Új!!: Alany (nyelvészet) és Grammatikalizáció · Többet látni »
Hagyományos írásmód
A hagyományos írásmód a magyar helyesírás négy alapelvének egyike.
Új!!: Alany (nyelvészet) és Hagyományos írásmód · Többet látni »
Hanglejtés
A hanglejtés (idegen szóval intonáció) a hangtanban a nyelv egyik szupraszegmentális tényezője, más néven prozódiai eleme.
Új!!: Alany (nyelvészet) és Hanglejtés · Többet látni »
Hangutánzó szó
A hangutánzó szó állati, emberi vagy természeti hangjelenséget felidéző lexikális elem.
Új!!: Alany (nyelvészet) és Hangutánzó szó · Többet látni »
Határozatlan névmás
A hagyományos grammatikában a határozatlan névmás terminus heterogén szóosztályt nevez meg.
Új!!: Alany (nyelvészet) és Határozatlan névmás · Többet látni »
Határozó
A hagyományos nyelvtanban a határozó olyan mondatrész, mely szerkezeti alaptagjával alárendelő szószerkezetet alkot, és lehet.
Új!!: Alany (nyelvészet) és Határozó · Többet látni »
Hüpokeimenon
A hüpokeimenon ókori görög filozófiai fogalom.
Új!!: Alany (nyelvészet) és Hüpokeimenon · Többet látni »
Horvát nyelv
A horvát nyelv (kékkel jelölve) elterjedése Horvátországban és a környező országokban (2006-os adatok szerint) A horvát nyelv az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Új!!: Alany (nyelvészet) és Horvát nyelv · Többet látni »
Idiomatikus kifejezés
Az idiomatikus kifejezés olyan állandósult szókapcsolat, más néven frazeológiai egység, amely rögzültségi foka nagyobb, mint a kollokációé, de kisebb, mint olyan frazeológiai egységé, mint például a mottó vagy a szállóige.
Új!!: Alany (nyelvészet) és Idiomatikus kifejezés · Többet látni »
Igei igenév
Carl Arendt német nyelvész Az igei igenév vagy igenévi ige egy olyan szerkezet, mint pl.
Új!!: Alany (nyelvészet) és Igei igenév · Többet látni »
Igemód
Egyes nyelvekben, mint amilyenek a flektáló nyelvek és az agglutináló nyelvek, az igemód az ige egyik jellegzetes grammatikai kategóriája.
Új!!: Alany (nyelvészet) és Igemód · Többet látni »
Igenem
Az igenem (latin elnevezéssel genus) azt jelöli, hogy az ige alanya, tárgya, ill.
Új!!: Alany (nyelvészet) és Igenem · Többet látni »
Igeragozás és igehasználat a román nyelvben
Ez a szócikk a román igéről szól, a hagyományos nyelvtan szempontjából.
Új!!: Alany (nyelvészet) és Igeragozás és igehasználat a román nyelvben · Többet látni »
Igeszemlélet és igejelleg
A nyelvészetben az igeszemlélet (igeaspektus, aspektualitás) és az igejelleg (akcióminőség, Aktionsart) az ige olyan kategóriái, amelyek a cselekvés, történés lefolyásának módját, eredményességét, gyakoriságát stb.
Új!!: Alany (nyelvészet) és Igeszemlélet és igejelleg · Többet látni »
Indulatszó
A hagyományos nyelvtanban az indulatszó általában változatlan alakú szófaj, amely felkiáltó módon fejez ki érzést, lelki állapotot, ritkábban akaratot.
Új!!: Alany (nyelvészet) és Indulatszó · Többet látni »
Inverzió (nyelvészet)
A nyelvészetben az inverzió (Jarceva 1990, ’inverzió’ szócikk.Bidu-Vrănceanu 1997, 260–261. o.Dubois 2002, 357–358. o.Bussmann 1998, 593. o.Crystal 2008, 254. o. Szokásos szórend az olyan mondaté, amely elszigetelt (nem összetett mondatba vagy nagyobb kontextusba illesztett), szerkezetileg tagolt és legalább állítmányból álló minimális, tartalma és kommunikatív rendeltetése szerint kijelentő (nem kérdő, nem felszólító), és logikai minősége szerint állító (nem tagadó), valamint azé a szószerkezeté, egyszerű vagy összetett mondaté, amelyben egyetlen tag sem nyomatékosított, amely nem fejez ki érzelmet (például nem felkiáltó mondat) és amely kibocsátójának nincs semmiféle stilisztikai szándéka.Wyler 2019, Az inverzió egyike azoknak az eszközöknek, amelyekkel a beszélő egy vagy egynél több jellegzetességet változtat meg az előbbiek közül azért, hogy mondatát kontextusba illessze topikká vagy predikátummá téve egyik vagy másik részét; hogy információt kérjen; hogy utasítást adjon ki; hogy tagadjon valamit; hogy nyomatékosítsa azt, ami fontos számára; hogy érzelmeit fejezze ki; hogy stílushatást érjen el stb. A nyomatékosítás, az érzelmek kifejezése és a stílushatás elérése retorikai alakzattá teszik az inverziót, főleg irodalmárok használatában. Ezen indokokon kívül költők gyakorolhatják az inverziót csupán azért, hogy megfeleljenek a verselés kérelmeinek.Szathmári 2008, Inverzió szócikk.Dragomirescu 2008, szócikk.
Új!!: Alany (nyelvészet) és Inverzió (nyelvészet) · Többet látni »
Isztroromán nyelv
Keleti újlatin nyelvek: Egyes nyelvészek szerint az isztroromán önálló, a keleti újlatin nyelvekhez tartozó nyelv, a román, az aromán és a meglenoromán nyelvvel együtt.
Új!!: Alany (nyelvészet) és Isztroromán nyelv · Többet látni »
Jövő idő (nyelvészet)
A grammatikában a „jövő idő” terminus általánosan az igeidő egyik alapvető jelentését nevezi meg, amellyel a beszélő a közlés ideje utánra helyezi az igével kifejezett cselekvést, történést, állapotot stb.
Új!!: Alany (nyelvészet) és Jövő idő (nyelvészet) · Többet látni »
Jelentéstapadás
A magyar nyelvészetben jelentéstapadásnak nevezik egyes szerzők azt a szóalkotási módot, amely következtében szóösszetétel vagy szószerkezet egyik tagja felveszi az egész entitás jelentését.
Új!!: Alany (nyelvészet) és Jelentéstapadás · Többet látni »
Jelző
A mondattanban a jelző főnév, egyéb névszó (névmás, számnév stb.) vagy ilyen értelemben használt szó bővítménye, mely alaptagja fogalmi jelentését azzal pontosítja, hogy minőségét, mennyiségét, birtokosát stb.
Új!!: Alany (nyelvészet) és Jelző · Többet látni »
Jelzői értékű határozó
A jelzői értékű határozó vagy hátravetett határozó a határozó egy speciális fajtája, amely nem az állítmányhoz kapcsolódik (igéhez vagy melléknévhez), hanem az alanyhoz vagy másmilyen szerepű főnévhez, s ezt pontosítja, határozza meg közelebbről.
Új!!: Alany (nyelvészet) és Jelzői értékű határozó · Többet látni »
Jelzői mellékmondat
Az összetett mondat szintaxisában a jelzői mellékmondat olyan mellékmondat, amely a legáltalánosabb meghatározás szerint a főmondatában levő egyik névszónak van alárendelve.
Új!!: Alany (nyelvészet) és Jelzői mellékmondat · Többet látni »
Katafora
A nyelvészetben a magyar nyelvben katafora alakban átvett terminus alapformája az ógörög κατά (kata) ’lefelé’ és φέρω (fero) ’viszek’ szavakból összetett καταφορά (katafora) szó.
Új!!: Alany (nyelvészet) és Katafora · Többet látni »
Kérdő mondat
A grammatikában a kérdő mondat olyan mondat, amely kommunikációs szándéka szerint információt kér, ellentétben ezen kritérium szerint megállapított más mondattípusokkal: a kijelentő mondattal, amely információt ad, és a felszólító mondattal, amely valamire felszólít vagy valamit tilt.
Új!!: Alany (nyelvészet) és Kérdő mondat · Többet látni »
Kérdő névmás
A grammatikában a kérdő névmás olyan névmás, amely kiegészítendő kérdésben (nem eldöntendőben, amelyre igen vagy nem a felelet) azt helyettesíti, amiről a beszélő információt kér, és amit vár a válaszban.
Új!!: Alany (nyelvészet) és Kérdő névmás · Többet látni »
Közbevetett mondat
A mondattanban a közbevetett mondat terminus olyan mondatot nevez meg, amely összetett mondat tagmondata, de nincs szintaktikai viszonyban az összetett mondat többi részével.
Új!!: Alany (nyelvészet) és Közbevetett mondat · Többet látni »
Keleti újlatin nyelvek
A keleti újlatin nyelvek az újlatin nyelvek egyik ága, amelybe a román nyelv, az aromán nyelv, a meglenoromán nyelv és az isztroromán nyelv, valamint – a hagyományos nyelvészeti felosztás szerint – a már kihalt dalmát nyelv is tartozik.
Új!!: Alany (nyelvészet) és Keleti újlatin nyelvek · Többet látni »
Kijelentő mód
A grammatikában a kijelentő mód (latinul indicativus) az az igemód, amellyel a beszélő jellegzetesen azt fejezi ki, hogy a cselekvés, történés, állapot stb.
Új!!: Alany (nyelvészet) és Kijelentő mód · Többet látni »
Kontextus (nyelvészet)
A kontextus terminus eredetileg az írott szövegre vonatkozik.
Új!!: Alany (nyelvészet) és Kontextus (nyelvészet) · Többet látni »
Kopula
Az egyszerű mondat szintaxisában a kopula olyan nyelvi elem, amely az alanyt azzal a névszóval köti össze, amellyel együtt a mondat állítmányát képezi.
Új!!: Alany (nyelvészet) és Kopula · Többet látni »
Kreol nyelv
Guadeloupe-i kreol felirat, fordításban: ’'''LASSÍTS''' szó szerint ’emeld fel a lábad’ (a gázpedálról) '''GYEREKEK JÁTSZANAK ITT!'''’ Tok piszin nyelvű szállodaszobákra való feliratok. Szó szerinti fordításban a baloldali: ’Nem jöhet be’; a jobboldali: ’Most takaríthatják a szobát’. A szociolingvisztikában a kreol nyelv terminus olyan kevert nyelvet nevez meg, amely a beszélői által második nyelvként elsajátított közvetítőnyelvből a kifejezés szokásos jelentése szerinti anyanyelvvé fejlődött.
Új!!: Alany (nyelvészet) és Kreol nyelv · Többet látni »
Lingua franca
A lingua franca, más néven franco vagy sabir a Földközi-tenger körzetében használt kevert nyelv volt, amely közvetítőnyelvként szolgált, főleg a kikötőkben.
Új!!: Alany (nyelvészet) és Lingua franca · Többet látni »
Lombard nyelv
A lombard nyelv (saját neve: la lengua lumbarda, el lumbard / lumbaart) Olaszország északi részén (többnyire Lombardiában, illetve a környező régiókban) és Svájc déli részében – Ticinóban és Graubünden három völgyében (Val Mesolcina, Val Bregaglia, Val Poschiavo), illetve elszórtan Szicíliában – beszélt, egymással közeli rokon galloitáliai dialektusok területi alapú összefoglaló megjelölése, amelyek az újlatin nyelvek nyugati csoportján belül a galloromán nyelvekhez tartoznak.
Új!!: Alany (nyelvészet) és Lombard nyelv · Többet látni »
Múlt idő (nyelvészet)
A grammatikában a „múlt idő” terminus általánosan az igeidő egyik alapvető jelentését nevezi meg, amellyel a beszélő a közlés ideje elé helyezi az igével kifejezett cselekvést, történést, állapotot stb.
Új!!: Alany (nyelvészet) és Múlt idő (nyelvészet) · Többet látni »
Meglenoromán nyelv
Meglenoromán nyelv Vlach Moglena régió A meglenoromán egy, a tudományos körökben „meglenorománok”-nak nevezett népesség nyelvjárásainak csoportja.
Új!!: Alany (nyelvészet) és Meglenoromán nyelv · Többet látni »
Megszólító eset
Egyes flektáló nyelvek grammatikájában a megszólító eset (latin szóval vocativus, a vocare ’hívni’ igéből) az az eset, amellyel a beszélő közvetlenül hívja vagy szólítja meg azt, akivel kommunikációt kezdeményez.
Új!!: Alany (nyelvészet) és Megszólító eset · Többet látni »
Mellékmondat
A hagyományos mondattanban a „mellékmondat” vagy „alárendelt mondat” terminusok alárendelő összetett mondat olyan tagmondatát nevezik meg, amelynek nincs grammatikai autonómiája, elégtelen a jelentése és ugyanolyan funkciója van az összetett mondatban, mint a mondatrésznek a mondategységben.
Új!!: Alany (nyelvészet) és Mellékmondat · Többet látni »
Mellérendelés (nyelvészet)
A mondattanban a mellérendelés logikai viszony, egyike azoknak, amelyek a mondategységben (egyszerű mondatban vagy összetett mondat tagmondatában) létezhetnek.
Új!!: Alany (nyelvészet) és Mellérendelés (nyelvészet) · Többet látni »
Modális ige
A modális ige vagy módosító ige olyan ige, amely eredeti vagy a kontextus által meghatározott lexikai tartalma modalitást fejez ki, azt jelezve, hogy milyennek látja a beszélő a vele társított cselekvést, történést, állapotot, létezést stb.: lehetségesnek vagy lehetetlennek, szükségesnek vagy szükségtelennek, biztosnak vagy bizonytalannak, valószínűnek vagy valószínűtlennek, kötelezőnek vagy nem kötelezőnek, kívántnak vagy nemkívántnak, megengedettnek vagy tiltottnak, logikus következménynek, elhatározás eredményének stb.
Új!!: Alany (nyelvészet) és Modális ige · Többet látni »
Mondat (nyelvészet)
A mondat olyan grammatikai fogalom, amelynek nincs kielégítő meghatározása, hanem csak különböző szempontokból megfogalmazott definíciókísérletek vannak.
Új!!: Alany (nyelvészet) és Mondat (nyelvészet) · Többet látni »
Mondatmegértés
A mondatértés az a folyamat, ahogyan a szavakat szószerkezetekké kapcsoljuk össze, a szerkezetekhez pedig mondattani funkciót rendelünk.
Új!!: Alany (nyelvészet) és Mondatmegértés · Többet látni »
Mondatrész
A hagyományos grammatikában mondatrészeknek nevezik azokat a szavakat vagy szócsoportokat, amelyek a mondategységen belül, legyen az egyszerű mondat vagy összetett mondat tagmondata, mondattani (idegen szóval szintaktikai) funkciókat töltenek be, és mondattani viszonyok fűzik őket össze.
Új!!: Alany (nyelvészet) és Mondatrész · Többet látni »
Mutató névmás
Az alaktanban a mutató névmás úgy utal egy bizonyos entitásra, hogy kifejezi annak térbeli vagy időbeli közelségét vagy távolságát a beszélőhöz (olykor a közlés címzettjéhez is).
Új!!: Alany (nyelvészet) és Mutató névmás · Többet látni »
Névelők és névszók a román nyelvben
Ez a szócikk a román nyelv alaktanának azzal a részével foglalkozik részletesen, amelyben a névelőkről és a névszókról van szó.
Új!!: Alany (nyelvészet) és Névelők és névszók a román nyelvben · Többet látni »
Névmás
A hagyományos grammatikában a névmás olyan szófaj, amely zárt, de heterogén osztályt alkot.
Új!!: Alany (nyelvészet) és Névmás · Többet látni »
Névutó
A grammatikában használt névutó terminus olyan viszonyszót nevez meg, amely egyes nyelvekben az előtte álló névszót határozóvá teszi.
Új!!: Alany (nyelvészet) és Névutó · Többet látni »
Nem (nyelvészet)
A nyelvészetben a grammatikai nem egyes nyelvekre jellemző kategória, amely alapján a főneveket olyan osztályokba sorolják, mint hímneműek, nőneműek, semlegesneműek, élők, élettelenek.
Új!!: Alany (nyelvészet) és Nem (nyelvészet) · Többet látni »
Nem határozói mellékmondatok a román nyelvben
Ez a szócikk a román nyelv mondattanának az összetett mondattal foglalkozó azon részére szorítkozik, amely a nem határozói mellékmondatokat (románul propoziții subordonate necircumstanțiale) tárgyalja, a hagyományos grammatika szemlélete szerint.
Új!!: Alany (nyelvészet) és Nem határozói mellékmondatok a román nyelvben · Többet látni »
Nyelvi univerzálé
A nyelvészetben a nyelvi univerzálé olyan törvényszerűség jellegű kategória, vonás, viszony, tendencia, amelyeket minden emberi nyelvben meglévőnek tartanak, bár a nyelvek nagyon különbözőek számos tekintetben.
Új!!: Alany (nyelvészet) és Nyelvi univerzálé · Többet látni »
Nyelvtani kategória
A nyelvészetben a nyelvtani kategória olyan terminus, amely többé-kevésbé tág jelentésekkel található meg a különböző nyelvű szakirodalmakban, olykor egyazon nyelvűben is, különböző szerzőknél, sőt, egyazon szerzőnél is.
Új!!: Alany (nyelvészet) és Nyelvtani kategória · Többet látni »
Okinavai nyelv
A közép okinawai, vagy egyszerűen okinavai nyelv (沖縄口/ウチナーグチ Uchinaaguchi) egy észak-rjúkjúi nyelv, amit főként Okinava szigetének déli részén beszélnek, beleértve a körülötte lévő szigeteket is (Keremán, Kumedzsimán, Tonakin, Agunin és még több kicsi periferikus szigeten.) A közép-okinavai megkülönbözteti magát az észak-okinawai-tól, melyet önállóan osztályozunk mint a kunigami nyelv.
Új!!: Alany (nyelvészet) és Okinavai nyelv · Többet látni »
Paradigma (nyelvészet)
A hagyományos nyelvészetben paradigmának nevezik egy lexikai morféma és a hozzáadható toldalékok által képzett együttest.
Új!!: Alany (nyelvészet) és Paradigma (nyelvészet) · Többet látni »
Poliszintetikus nyelv
Poliszintetikus nyelvnek nevezik azokat a nagyon magas fokú jelentéstömörítést használó nyelveket, amelyben egyetlen, bonyolult morfémasorral fejeznek ki olyan tartalmakat, amelyeknek más nyelvekben szószerkezetek felelnek meg.
Új!!: Alany (nyelvészet) és Poliszintetikus nyelv · Többet látni »
Quesuizmus
A „quesuizmus” (a spanyol quesuismo fordítása) a spanyol nyelvben a que su szerkezet használatára utal az ’akié’, ’amié’, ’akinek a’, ’aminek a’ jelentésben az eleve ezt jelentő cuyo, -a, -os, -as (CUIUS) vonatkozó névmás helyett: például el chico que su padre es médico a szabályos el chico cuyo padre es médico helyett.
Új!!: Alany (nyelvészet) és Quesuizmus · Többet látni »
Rag
Az alaktanban használt rag terminus olyan szuffixumtípust, azaz szótő vagy más szuffixum mögé helyezett toldalékot nevez meg, amely mögött már nem állhat más toldalék.
Új!!: Alany (nyelvészet) és Rag · Többet látni »
Redundancia (nyelvészet)
A nyelvészetben a redundancia szakszó egyazon információ több mint egyszeri megjelenését nevezi meg egy megnyilatkozásban.
Új!!: Alany (nyelvészet) és Redundancia (nyelvészet) · Többet látni »
Resource Description Framework
A Resource Description Framework (RDF) olyan World Wide Web Consortium- (W3C) szabvány, melyet eredetileg metaadatok adatmodelljének szántak, de később gráfadatok leírásának és cseréjének általános módszere lett.
Új!!: Alany (nyelvészet) és Resource Description Framework · Többet látni »
Román nyelv
A román nyelv (románul: limba română) az újlatin nyelvekhez tartozik az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül.
Új!!: Alany (nyelvészet) és Román nyelv · Többet látni »
Segédige
A grammatikában a segédige olyan ige, melynek eredetileg tartalmas lexikai jelentése van, de egyes helyzetekben viszonyszóvá válik, elveszítve lexikai jelentését, és egy másik, lexikai jelentésű, azaz fogalomjelölő ige olyan grammatikai kategóriáit fejezi ki, mint igenem, igemód, igeidő, szám és személy.
Új!!: Alany (nyelvészet) és Segédige · Többet látni »
Simulószó
A simulószó – a szakirodalomban gyakran: klitikum – olyan, hangsúlytalan mondatelem (morféma), amely a kötött morfémák leggyakoribb, tipikus fajtájától, a toldalékoktól abban különbözik, hogy nem szigorúan meghatározott kategóriájú kifejezésekhez kapcsolódik.
Új!!: Alany (nyelvészet) és Simulószó · Többet látni »
SVO-nyelv
SVO-nyelvnek (a latin Subiectum–Verbum–Obiectum, vagyis „alany–ige–tárgy” rövidítése) nevezik a nyelvtipológiában azt a nyelvet, amelyben a jellemző szórend az alany–ige–tárgy sorrendet követi.
Új!!: Alany (nyelvészet) és SVO-nyelv · Többet látni »
Szamojéd nyelvek
A szamojéd nyelvek elterjedésének területe A szamojéd nyelvek az uráli nyelvcsalád egyik ágát alkotják.
Új!!: Alany (nyelvészet) és Szamojéd nyelvek · Többet látni »
Szám (nyelvészet)
A szám egyike az alaktani nyelvtani kategóriáknak.
Új!!: Alany (nyelvészet) és Szám (nyelvészet) · Többet látni »
Szófaj
A hagyományos nyelvtan értelmezésében a szófaj szavak osztálya, amelybe ezeket morfológiai szempontból előfordulásaik szokásos vagy lehetséges alakjuk alapján, szintaktikai szempontból az előbbihez kötött szokásos vagy lehetséges mondatbeli szerepük vagy ennek hiánya alapján, szemantikai szempontból pedig lexikai jelentésük típusa alapján sorolják be.
Új!!: Alany (nyelvészet) és Szófaj · Többet látni »
Szórend
A szórend a mondatot alkotó szavak, szószerkezetek hagyományosan kialakult sorrendje.
Új!!: Alany (nyelvészet) és Szórend · Többet látni »
Szószerkezet
A szószerkezet (más néven szintagma) a nyelvi elemek egyik szintje.
Új!!: Alany (nyelvészet) és Szószerkezet · Többet látni »
Személy (nyelvészet)
A nyelvészetben a személy olyan grammatikai kategória, mely a nyelvi kommunikációban résztvevőkre és a létrejött megnyilatkozásra való utaláson alapszik.
Új!!: Alany (nyelvészet) és Személy (nyelvészet) · Többet látni »
Személyes névmás
A személyes névmás olyan névmás, amely a három nyelvtani személy valamelyikén keresztül embereket, állatokat vagy dolgokat jelöl.
Új!!: Alany (nyelvészet) és Személyes névmás · Többet látni »
Személytelen ige
A grammatikában a személytelen ige olyan ige, amelynek nincs cselekvő alanya.
Új!!: Alany (nyelvészet) és Személytelen ige · Többet látni »
Szerb nyelv
A szerb nyelv (sárgával jelölve) elterjedése az egykori Jugoszlávia területén Horvátországi területek (sötétzölddel jelölve), ahol a szerb elismert kisebbségi nyelv A szerb nyelv (szerbül cirill ábécével српски jeзик, latin ábécével srpski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Új!!: Alany (nyelvészet) és Szerb nyelv · Többet látni »
Szinonímia
A szemantikában a szinonímia (magyar megfelelője rokonértelműség) a nyelvi entitások között lehetséges jelentési viszonyok egyike.
Új!!: Alany (nyelvészet) és Szinonímia · Többet látni »
Szintaxis (nyelvészet)
A grammatikában a szintaxis (a görög συν "közös" vagy ’együtt-’, és τάξις, ’sorrend, sorozat, elrendezés’ szavakból) fogalomnak két értelmezése van.
Új!!: Alany (nyelvészet) és Szintaxis (nyelvészet) · Többet látni »
Tagadás (nyelvészet)
A nyelvészetben a tagadás olyan művelet, amellyel a beszélő egy egész mondat vagy annak egy részének az ellenkezőjét fejezi ki.
Új!!: Alany (nyelvészet) és Tagadás (nyelvészet) · Többet látni »
Tautológia (nyelvészet)
A retorikában és a nyelvészetben a tautológia (Szathmári 2008, Tautológia szócikk. Ez a definíció fedi azokat a szószerkezeteket is, amelyeket figura etymologicának (pl. Az el nem múló múlt)Szathmári 2008, Figura etymologica szócikk. és polyptotonnak (pl. szebbnél szebb)Szathmári 2008, Poliptóton szócikk. neveznek. Olyan tautológia is létezik, amelyben szó ismétlődik meg alakváltozás nélkül, de különböző mondattani funkciójú előfordulásokkal, például az x az x szerkezetű mondat, mint az angol Boys will be boys ’A fiúk fiúk lesznek’.Bussmann 1998, 911. o. Ilyenszerű példa a magyar nyelvben A szabály az szabály. Rokon fogalom a tautológiával a pleonazmus. Közös bennük az, hogy mindkettő ugyanannak a tartalomnak két nyelvi entitással való kifejezése. Szathmári 2008 nézetében az a különbség közöttük, hogy a pleonazmus esetében olyan bővítménye van egy alaptagnak, amely jelentése beletartozik az utóbbi jelentésszerkezetébe, pl. jövőbeli terv. Egyes szerzők szinonimának tekintik a két fogalmat.Szathmári 2008 állítása, szerzők megnevezése nélkül (Pleonazmus szócikk). Olyan nézet is van, amely szerint tautológiát csak ismétlődő szó alkot, mint A szabály az szabály.Tyihonov 2014, 360. o. Eszerint két hasonló jelentésű különböző tövű szó (pl. pucér meztelenre) pleonazmust képezne.Dragomirescu 1995, szócikk. A tautológia tekinthető logikai, pragmatikai, stilisztikai és grammatikai szempontból.
Új!!: Alany (nyelvészet) és Tautológia (nyelvészet) · Többet látni »
Tárgy (nyelvészet)
A hagyományos grammatikában a tárgy az a mondatrész, amely cselekvésfogalmat kifejező alaptag bővítményeként azt nevezi meg, akire vagy amire a cselekvés irányul, illetőleg ami a cselekvés eredményeképpen létrejön.
Új!!: Alany (nyelvészet) és Tárgy (nyelvészet) · Többet látni »
Tárgyeset
Egyes flektáló nyelvekben és az agglutináló nyelvekben a tárgyeset (latinul accusativus) az a nyelvtani eset, amelynek alapvető funkciója a mondat tárgyának a kifejezése.
Új!!: Alany (nyelvészet) és Tárgyeset · Többet látni »
Többértelműség
A szemantikában a többértelműség (angolul ambiguity, franciául ambiguïté) terminus szavak, grammatikai alakok, szószerkezetek és mondatok azon esetleges tulajdonságát nevezi meg, amely miatt egynél több olvasatuk lehet.
Új!!: Alany (nyelvészet) és Többértelműség · Többet látni »
Török nyelvek
A török nyelvek körülbelül 30 nyelvből álló, hagyományosan az altaji nyelvcsaládba sorolt nyelvcsalád.
Új!!: Alany (nyelvészet) és Török nyelvek · Többet látni »
Toldalék
A nyelvészetben a toldalék (latinul affixum) olyan nyelvi elem, amely csak egy alaphoz hozzáadva működik, ezért kötött morfémának nevezik.
Új!!: Alany (nyelvészet) és Toldalék · Többet látni »
Topik és predikátum
A nyelvészetben használt topik és predikátum terminusok az egyszerű mondat két részre való felosztására vonatkoznak.
Új!!: Alany (nyelvészet) és Topik és predikátum · Többet látni »
Tranzitivitás (nyelvészet)
A grammatikában a tranzitivitás fogalmát kétféleképpen értelmezik.
Új!!: Alany (nyelvészet) és Tranzitivitás (nyelvészet) · Többet látni »
Ukrán nyelvtan
Az ukrán nyelvtan (ukr. Граматика української мови), mint a szláv nyelveké általában, flektáló nyelvre jellemző, és viszonylag nagy súlya van benne a szintetizmusnak az analogizmussal szemben.
Új!!: Alany (nyelvészet) és Ukrán nyelvtan · Többet látni »
Ukrán szókészlet
Az ukrán szókészlet legnagyobb része, mint a szláv nyelveké általában, a protoszláv nyelvből örökölt, de ezeken kívül számos jövevényszava is van, főleg két szomszédos másik szláv nyelvből, a lengyelből és az oroszból, amelyekből tükörfordítások is vannak.
Új!!: Alany (nyelvészet) és Ukrán szókészlet · Többet látni »
Változatlan alakú szófajok a román nyelvben
Ez a szócikk a román nyelv változatlan alakú szófajaival foglalkozik, alaktani szempontból, és részben mondattani funkcióikat is tárgyalja, a hagyományos grammatika szemlélete szerint.
Új!!: Alany (nyelvészet) és Változatlan alakú szófajok a román nyelvben · Többet látni »
Venezuelai spanyol nyelvjárás
A venezuelai spanyol nyelvjárás (español venezolano) a kasztíliai spanyol nyelv Venezuela területén beszélt változata, amelyet mintegy 24 600 000 ember használ.
Új!!: Alany (nyelvészet) és Venezuelai spanyol nyelvjárás · Többet látni »
Visszaható névmás
A grammatikában a visszaható névmás olyan névmás, amely cselekvőre utal, rendszerint ige vagy igenév alanyára, és ez esetben a névmás az ige(név) tárgya vagy határozója.
Új!!: Alany (nyelvészet) és Visszaható névmás · Többet látni »
Vonatkozó névmás
A hagyományos nyelvtanban a vonatkozó névmás „élőlényekre, élettelen tárgyakra, elvont fogalmakra, ezek tulajdonságára, mennyiségére előre- vagy visszautaló szó.
Új!!: Alany (nyelvészet) és Vonatkozó névmás · Többet látni »
Vonzat
A vonzat kötött bővítmény, amelyet egyes szavak mondattanilag és jelentéstanilag megkívánnak, és amely meghatározott alakú.
Új!!: Alany (nyelvészet) és Vonzat · Többet látni »
