Tartalomjegyzék
12 kapcsolatok: A szent család vagy a kritikai kritika kritikája, Belgium történelme, David Boriszovics Rjazanov, Friedrich Engels, Ideológia, Karl Marx, Kommunista kiáltvány, Lumpenproletariátus, Marxista dialektika, Materializmus, Moses Hess, Tézisek Feuerbachról.
A szent család vagy a kritikai kritika kritikája
''A szent család'' első kiadásának címlapja A szent család vagy a kritikai kritika kritikája – Bruno Bauer és társai ellen (Die heilige Familie, oder Kritik der kritischen Kritik. Gegen Bruno Bauer & Consorten) vagy gyakran csak A szent család című szatirikus írásmű Karl Marx és Friedrich Engels első közös munkája, melynek megírását szerzőik 1844 augusztus–szeptemberi párizsi találkozásukkor határozták el.
Megnézni A német ideológia és A szent család vagy a kritikai kritika kritikája
Belgium történelme
Belgium történelme az őskortól egészen napjainkig szorosan összekapcsolódik a németalföldi régió, illetve szomszédai, Hollandia és Luxemburg történelmével.
Megnézni A német ideológia és Belgium történelme
David Boriszovics Rjazanov
David Boriszovics Rjazanov (születési neve: David-Szimha Zelman-Berovics Goldendach; oroszul: Давид-Симха Зельман-Берович Гольдендах; Odessza, 1870. február 26. – Szaratov, 1938. január 21.) orosz forradalmár, szakszervezeti vezető, marxista teoretikus, levéltáros, akadémikus.
Megnézni A német ideológia és David Boriszovics Rjazanov
Friedrich Engels
Szülőháza Wuppertalban Friedrich Engels, elterjedt magyaros formában Engels Frigyes (Barmen, 1820. november 28. – London, 1895. augusztus 5.) német kereskedő, társadalomtudós, író, filozófus, gondolkodó, politikai teoretikus, a szociográfia műfajának megteremtője.
Megnézni A német ideológia és Friedrich Engels
Ideológia
Az ideológia valamely osztály, politikai párt, vallás, irányzat vagy korszak által vallott eszmék, nézetek, fogalmak rendszere, amely a társadalmi tudat különböző formáiban (filozófiai, vallási, művészeti, politikai, erkölcsi nézetekben) jut kifejezésre és ennek alapján irányelveket állapít meg a társadalom működtetésére nézve.
Megnézni A német ideológia és Ideológia
Karl Marx
Karl Marx, elterjedt magyaros formában Marx Károly (Trier, 1818. május 5. – London, 1883. március 14.) német filozófus, közgazdász, szociológus, a kommunista munkásmozgalom teoretikusa, egyben a marxizmus ihletője; munkássága jelentősen hozzájárult a társadalomtudomány fejlődéséhez.
Megnézni A német ideológia és Karl Marx
Kommunista kiáltvány
A Kommunista Párt kiáltványa vagy röviden Kommunista kiáltvány (németül Manifest der Kommunistischen Partei) Karl Marx és Friedrich Engels közös munkája, végső megszövegezését tekintve Marx műve, amely 1848.
Megnézni A német ideológia és Kommunista kiáltvány
Lumpenproletariátus
A lumpenproletariátus (hazai röviditett alakban "lumpen" vagy "lumpi") marxista pejoratív fogalom, a tőkés társadalom perifériájára került, deklasszálódott, lezüllött, részben tartósan munkanélküli, részben bűnözői életmódot folytató, osztálytudattal nem rendelkező egyénekből álló társadalmi réteget jelent.
Megnézni A német ideológia és Lumpenproletariátus
Marxista dialektika
A marxista dialektika az az elméleti módszer, amelyet Marx és Engels Hegel filozófiájának, különösen dialektikájának kritikai fogadtatásából fejlesztett ki azzal a céllal, hogy a filozófia és a politikai gazdaságtan központi kérdéseire alkalmazza.
Megnézni A német ideológia és Marxista dialektika
Materializmus
Lao-ce Démokritosz Denis Diderot Ludwig Feuerbach A materializmus filozófiai irányzat, amely a filozófia alapkérdésében abból indul ki, hogy az anyag, a természeti-társadalmi objektív lét, a létező valóság az elsődleges.
Megnézni A német ideológia és Materializmus
Moses Hess
Moses Hess vagy Moses Heß (Bonn, 1812. január 21. vagy június 21. – Párizs, 1875. április 6.) francia zsidó származású filozófus, utópista szocialista, a cionizmus munkásmozgalmi irányzatának egyik alapítója.
Megnézni A német ideológia és Moses Hess
Tézisek Feuerbachról
A Tézisek Feuerbachról tizenegy rövid filozófiai kommentár, amelyet Karl Marx A német ideológia című könyv első fejezetének alapvázlataként írt 1845-ben.