Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
18 kapcsolatok: Batthyány Lajos (nádor), Bocskai István, Eger ostroma (1552), Erdélyi fejedelem, Erdélyi Fejedelemség (1570–1711), Erdélyi Fejedelemség (1711–1867), Esterházy Pál (nádor), Habsburg Mária magyar királyné (1505–1558), I. János magyar király, II. János magyar király, Keleti Magyar Királyság, Magyar Királyság (egyértelműsítő lap), Pallavicini család, Pálffy János (nádor), Pálffy Miklós (nádor), Rákóczi-szabadságharc, Zrínyi Ilona, Zrínyi Péter.
Batthyány Lajos (nádor)
Németújvári gróf Batthyány Lajos (teljes nevén Batthyány Lajos Ernő; 1696. március 17. – 1765. október 26.), a magyar arisztokrata Batthyány–Strattmann családból való magyar főnemes, főpohárnokmester, előbb kancellár majd a Magyar Királyság nádora Mária Terézia királynő uralkodása alatt 1751-től 1765-ös haláláig.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és Batthyány Lajos (nádor) · Többet látni »
Bocskai István
Bocskai István szobra (Millenniumi emlékmű) reformáció emlékművén A kismarjai Bocskai család címere Kismarjai Bocskai István (Kolozsvár, 1557. január 1. – Kassa, 1606. december 29.) magyar államférfi, Bihar vármegye főispánja, 1605 és 1606 között Erdély és Magyarország fejedelme.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és Bocskai István · Többet látni »
Eger ostroma (1552)
Eger ostroma 1552-ben, az Oszmán Birodalomnak abban az évben a Magyar Királyság területén folytatott hadjárata utolsó hadi eseménye volt, amelyet az egri diadal elnevezéssel illet a magyar történelemtudomány és a nemzet emlékezete.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és Eger ostroma (1552) · Többet látni »
Erdélyi fejedelem
Erdély fejedelmeFallenbüchl 1988, p. 77.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és Erdélyi fejedelem · Többet látni »
Erdélyi Fejedelemség (1570–1711)
Az Erdélyi Fejedelemség (vagy Erdel Prensliği), a rákosi végzésre hivatkozva, a mohácsi csatavesztést követő kettős királyválasztás következményeként 1570-ben, a speyeri szerződés által létrejött történelmi államalakulat, az Oszmán Birodalom vazallus állama, amely jelentős szerepet töltött be a kora újkori magyar történelemben.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) · Többet látni »
Erdélyi Fejedelemség (1711–1867)
Az Erdélyi Fejedelemség (Habsburg birodalmi tartományként) 1765-től Erdélyi Nagyfejedelemség magyar koronatartomány, 1804-től pedig osztrák koronatartomány, 1860, Chambers's Encyclopaedia based on Brockhaus Enzyklopädie, 10th Edition volt, amelyet a Habsburg Birodalom (később Osztrák Birodalom) Habsburg-házi és Habsburg-Lotaringiai-házi uralkodói uraltak. Miután az oszmánokat kiűzték a középkori Magyar Királyság területeinek nagy részéből, a Rákóczi-szabadságharc (1703-1711) bukása után a Habsburg-dinasztia az Erdélyi Fejedelemség egykori területeit követelte a címükben, a " Magyar király " címben. Az 1848-as forradalom idején a magyar kormány az 1848. évi áprilisi törvényekkel kikiáltotta az uniót Erdéllyel. Az erdélyi országgyűlés május 30-i megerősítése és a király június 10-i jóváhagyása után Erdély ismét Magyarország, valamint a szabadságharc idején fennálló Magyar Állam szerves részévé vált. Meg kell itt jegyezni, hogy e döntés eredményeként az erdélyi románok 1848-as forradalmi mozgalma végül az unió miatt szembefordult a magyar forradalommal, és Erdélyben polgárháborús viszonyok alakultak ki a román és magyar foradalmi erők között, amelyek a polgári áldozatai is voltak. A forradalom bukása után az Olmützi alkotmány kimondta, hogy az Erdélyi Fejedelemség Magyarországtól teljesen független, külön koronaföld legyen.. (Section I, Art.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és Erdélyi Fejedelemség (1711–1867) · Többet látni »
Esterházy Pál (nádor)
Galántai herceg Esterházy Pál (Kismarton, Habsburg Birodalom, 1635. szeptember 8. – Kismarton, Habsburg Birodalom, 1713. március 26.), a magyar arisztokrata Esterházy családból származó magyar gróf és birodalmi herceg, előbb Moson vármegye ispánja, majd a Magyar Királyság nádora 1681-től 1713-as haláláig.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és Esterházy Pál (nádor) · Többet látni »
Habsburg Mária magyar királyné (1505–1558)
Ausztriai Mária (házassága révén ismert még mint Magyarországi Mária,,; Brüsszel, Habsburg Németalföld, 1505. szeptember 17. – Cigales, Spanyol Királyság, 1558. október 18.), Habsburg-házból származó magyar királyné 1521-től, majd cseh királyné 1522-től II. Lajos király hitveseként annak 1526-os haláláig.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és Habsburg Mária magyar királyné (1505–1558) · Többet látni »
I. János magyar király
Szapolyai János (Szepesváralja, 1480 vagy 1487 – Szászsebes, 1540. július 22.), a befolyásos Szapolyai-házból való erdélyi vajda 1510 és 1526 között, majd magyar király I. János néven 1526-tól haláláig.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és I. János magyar király · Többet látni »
II. János magyar király
Szapolyai János Zsigmond (teljes nevén János Zsigmond István,; Buda, Magyar Királyság, 1540. július 7. – Gyulafehérvár, Erdélyi Fejedelemség, 1571. március 14.), a Szapolyai-házból származó magyar király 1540 és 1551, valamint 1556 és 1570 között II.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és II. János magyar király · Többet látni »
Keleti Magyar Királyság
A keleti Magyar Királyság (más néven Keleti Magyar Királyság vagy Szapolyai János Magyar Királysága) egy modern fogalom, amelyet egyes történészek Szapolyai János és fia, János Zsigmond uralkodása alatti Erdélyi Fejedelemségre használták, akik vitatták és nem fogadták el a Habsburg-ház azon igényét, hogy 1526-tól 1570-ig ők uralkodjanak a Magyar Királyság trónján.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és Keleti Magyar Királyság · Többet látni »
Magyar Királyság (egyértelműsítő lap)
Nincs leírás.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és Magyar Királyság (egyértelműsítő lap) · Többet látni »
Pallavicini család
A Pallavicini család címere (Hofburg, 2011) A Pallavicini család első írásos említése 960-ból származik.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és Pallavicini család · Többet látni »
Pálffy János (nádor)
Erdődi gróf Pálffy János (teljes nevén Pálffy János Bernard István; Vöröskő vára, Habsburg Birodalom, 1664. augusztus 20. – Pozsony, Habsburg Birodalom, 1751. március 24.) a magyar arisztokrata Pálffy családból való magyar császári tábornagy, a pozsonyi vár örökös kapitánya, Sáros vármegye főispánja, előbb a Magyar Királyság országbírája 1731 és 1741 között, majd annak nádora Mária Terézia királynő uralkodása alatt 1741-től 1751-es haláláig.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és Pálffy János (nádor) · Többet látni »
Pálffy Miklós (nádor)
Erdődi gróf Pálffy Miklós (Pozsony, Habsburg Birodalom, 1657. március 1. – Pozsony, Habsburg Birodalom, 1732. február 20.), a magyar arisztokrata Pálffy családból származó magyar császári tábornagy, a későbbi gróf Pálffy János nádor testvére, aki előbb a Magyar Királyság országbírája 1713 és 1714 között, majd annak nádora 1714-től 1732-es haláláig.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és Pálffy Miklós (nádor) · Többet látni »
Rákóczi-szabadságharc
A Rákóczi-szabadságharc (1703–1711) az oszmán uralom alól felszabaduló Magyarország első jelentős szabadságharca volt a Habsburg abszolutizmus ellen.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és Rákóczi-szabadságharc · Többet látni »
Zrínyi Ilona
Gróf Zrínyi Ilona (Podbrest, Magyar Királyság, 1649. március 20. vagy 21. – Nikomédia, Oszmán Birodalom, 1703. február 18.), a Zrínyi családból való nemesasszony és hősnő, Zrínyi Péter horvát bán leánya, aki előbb I. Rákóczi Ferenc, majd Thököly Imre feleségeként erdélyi fejedelemné, a szabadságharcos II. Rákóczi Ferenc édesanyja. Az 1685 és 1688 között zajló munkácsi ostrom során tanúsított hősies kiállásával a kora újkori magyar történelem meghatározó szereplője.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és Zrínyi Ilona · Többet látni »
Zrínyi Péter
Gróf Zrínyi IV.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és Zrínyi Péter · Többet látni »
