Tartalomjegyzék
17 kapcsolatok: Batthyány Lajos (nádor), Bocskai István, Eger ostroma (1552), Erdélyi fejedelem, Erdélyi Fejedelemség (1570–1711), Erdélyi Fejedelemség (1711–1867), Esterházy Pál (nádor), Habsburg Mária magyar királyné (1505–1558), I. János magyar király, II. János magyar király, Keleti Magyar Királyság, Pallavicini család, Pálffy János (nádor), Pálffy Miklós (nádor), Rákóczi-szabadságharc, Zrínyi Ilona, Zrínyi Péter.
Batthyány Lajos (nádor)
Németújvári gróf Batthyány Lajos (teljes nevén Batthyány Lajos Ernő; 1696. március 17. – 1765. október 26.), a magyar arisztokrata Batthyány–Strattmann családból való magyar főnemes, főpohárnokmester, előbb kancellár majd a Magyar Királyság nádora Mária Terézia királynő uralkodása alatt 1751-től 1765-ös haláláig.
Megnézni A Magyar Királyság a kora újkorban és Batthyány Lajos (nádor)
Bocskai István
Bocskai István szobra (Millenniumi emlékmű) reformáció emlékművén A kismarjai Bocskai család címere Kismarjai Bocskai István (Kolozsvár, 1557. január 1. – Kassa, 1606. december 29.) magyar államférfi, Bihar vármegye főispánja, 1605 és 1606 között Erdély és Magyarország fejedelme.
Megnézni A Magyar Királyság a kora újkorban és Bocskai István
Eger ostroma (1552)
Eger ostroma 1552-ben, az Oszmán Birodalomnak abban az évben a Magyar Királyság területén folytatott hadjárata utolsó hadi eseménye volt, amelyet az egri diadal elnevezéssel illet a magyar történelemtudomány és a nemzet emlékezete.
Megnézni A Magyar Királyság a kora újkorban és Eger ostroma (1552)
Erdélyi fejedelem
Erdély fejedelmeFallenbüchl 1988, p. 77.
Megnézni A Magyar Királyság a kora újkorban és Erdélyi fejedelem
Erdélyi Fejedelemség (1570–1711)
Az Erdélyi Fejedelemség (vagy Erdel Prensliği), a rákosi végzésre hivatkozva, a mohácsi csatavesztést követő kettős királyválasztás következményeként 1570-ben, a speyeri szerződés által létrejött történelmi államalakulat, az Oszmán Birodalom vazallus állama, amely jelentős szerepet töltött be a kora újkori magyar történelemben.
Megnézni A Magyar Királyság a kora újkorban és Erdélyi Fejedelemség (1570–1711)
Erdélyi Fejedelemség (1711–1867)
Az Erdélyi Fejedelemség (Habsburg birodalmi tartományként) 1765-től Erdélyi Nagyfejedelemség magyar koronatartomány, 1804-től pedig osztrák koronatartomány, 1860, Chambers's Encyclopaedia based on Brockhaus Enzyklopädie, 10th Edition volt, amelyet a Habsburg Birodalom (később Osztrák Birodalom) Habsburg-házi és Habsburg-Lotaringiai-házi uralkodói uraltak.
Megnézni A Magyar Királyság a kora újkorban és Erdélyi Fejedelemség (1711–1867)
Esterházy Pál (nádor)
Galántai herceg Esterházy Pál (Kismarton, Habsburg Birodalom, 1635. szeptember 8. – Kismarton, Habsburg Birodalom, 1713. március 26.), a magyar arisztokrata Esterházy családból származó magyar gróf és birodalmi herceg, előbb Moson vármegye ispánja, majd a Magyar Királyság nádora 1681-től 1713-as haláláig.
Megnézni A Magyar Királyság a kora újkorban és Esterházy Pál (nádor)
Habsburg Mária magyar királyné (1505–1558)
Ausztriai Mária (házassága révén ismert még mint Magyarországi Mária,,; Brüsszel, Habsburg Németalföld, 1505. szeptember 17. – Cigales, Spanyol Királyság, 1558. október 18.), Habsburg-házból származó magyar királyné 1521-től, majd cseh királyné 1522-től II.
Megnézni A Magyar Királyság a kora újkorban és Habsburg Mária magyar királyné (1505–1558)
I. János magyar király
Szapolyai János (Szepesváralja, 1480 vagy 1487 – Szászsebes, 1540. július 22.), a befolyásos Szapolyai-házból való erdélyi vajda 1510 és 1526 között, majd magyar király I. János néven 1526-tól haláláig.
Megnézni A Magyar Királyság a kora újkorban és I. János magyar király
II. János magyar király
Szapolyai János Zsigmond (teljes nevén János Zsigmond István,; Buda, Magyar Királyság, 1540. július 7. – Gyulafehérvár, Erdélyi Fejedelemség, 1571. március 14.), a Szapolyai-házból származó magyar király 1540 és 1551, valamint 1556 és 1570 között II.
Megnézni A Magyar Királyság a kora újkorban és II. János magyar király
Keleti Magyar Királyság
A keleti Magyar Királyság (más néven Keleti Magyar Királyság vagy Szapolyai János Magyar Királysága) egy modern fogalom, amelyet egyes történészek Szapolyai János és fia, János Zsigmond uralkodása alatti Erdélyi Fejedelemségre használták, akik vitatták és nem fogadták el a Habsburg-ház azon igényét, hogy 1526-tól 1570-ig ők uralkodjanak a Magyar Királyság trónján.
Megnézni A Magyar Királyság a kora újkorban és Keleti Magyar Királyság
Pallavicini család
A Pallavicini család címere (Hofburg, 2011) A Pallavicini család első írásos említése 960-ból származik.
Megnézni A Magyar Királyság a kora újkorban és Pallavicini család
Pálffy János (nádor)
Erdődi gróf Pálffy János (teljes nevén Pálffy János Bernard István; Vöröskő vára, Habsburg Birodalom, 1664. augusztus 20. – Pozsony, Habsburg Birodalom, 1751. március 24.) a magyar arisztokrata Pálffy családból való magyar császári tábornagy, a pozsonyi vár örökös kapitánya, Sáros vármegye főispánja, előbb a Magyar Királyság országbírája 1731 és 1741 között, majd annak nádora Mária Terézia királynő uralkodása alatt 1741-től 1751-es haláláig.
Megnézni A Magyar Királyság a kora újkorban és Pálffy János (nádor)
Pálffy Miklós (nádor)
Erdődi gróf Pálffy Miklós (Pozsony, Habsburg Birodalom, 1657. március 1. – Pozsony, Habsburg Birodalom, 1732. február 20.), a magyar arisztokrata Pálffy családból származó magyar császári tábornagy, a későbbi gróf Pálffy János nádor testvére, aki előbb a Magyar Királyság országbírája 1713 és 1714 között, majd annak nádora 1714-től 1732-es haláláig.
Megnézni A Magyar Királyság a kora újkorban és Pálffy Miklós (nádor)
Rákóczi-szabadságharc
A Rákóczi-szabadságharc (1703–1711) az oszmán uralom alól felszabaduló Magyarország első jelentős szabadságharca volt a Habsburg abszolutizmus ellen.
Megnézni A Magyar Királyság a kora újkorban és Rákóczi-szabadságharc
Zrínyi Ilona
Gróf Zrínyi Ilona (Podbrest, Magyar Királyság, 1649. március 20. vagy 21. – Nikomédia, Oszmán Birodalom, 1703. február 18.), a Zrínyi családból való nemesasszony és hősnő, Zrínyi Péter horvát bán leánya, aki előbb I.
Megnézni A Magyar Királyság a kora újkorban és Zrínyi Ilona
Zrínyi Péter
Gróf Zrínyi IV.