Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
264 kapcsolatok: A magyar állam tulajdonában álló műemlékek listája Fejér vármegyében, A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Aba (Magyarország), Abai kistérség, Adony (település), Adonyi kistérség, Agárd, Alap (település), Alcsútdoboz, Alcsúti Arborétum Természetvédelmi Terület, Alföld, Alsószentiván, Annamatia, Újbarok, Úrhida, Avarok, Árpád magyar fejedelem, Árpád-ház, Óbarok, Bakony, Bakonycsernye, Bakonykúti, Balaton, Balinka (Magyarország), Baracs (település), Baracska, Batthyány család, Bács-Kiskun vármegye, Beloiannisz (település), Besenyők, Besnyő, Bicske, Bicskei járás, Bodajk, Bodmér, Brunszvik család, Brunszvik-kastély, Bruttó hazai termék, Buda (történelmi település), Budapest, Cece, Csabdi, Csákberény, Csákvár, Csókakő, Csókakő vára, Csór, Csősz (település), Daruszentmiklós, Dég, ..., Duna, Dunaújváros, Dunaújvárosi járás, Duna–Tisza köze, Dunai svábok, Dunai Vasmű, Előszállás, Enying, Enyingi járás, Ercsi, Esterházy-kastély (Csákvár), Etyek, Európa, Földvár (építmény), Füle, Fehérvárcsurgó, Fehérvári jog, Fejér vármegye, Fejér vármegye története, Fejér vármegye turisztikai látnivalóinak listája, Felcsút, Gaja-patak, Gánt, Gárdony, Gárdonyi járás, Géza magyar fejedelem, Gótok, Gerecse, Gorsium, Gulyás Antal, Gyúró, Hantos, Harmadik Birodalom, Honfoglalás, Hunok, I. e. 1. évezred, I. e. 3. évezred, I. István magyar király, Igar, III. István magyar király, Ikarus, Intercisa, Ispán, Iszkaszentgyörgy, Isztimér, Iváncsa, Járás, Járási jogú város, Jenő (település), Kajászó, Kalocsa, Káloz, Kápolnásnyék, Károly János, Károlyi-kastély (Fehérvárcsurgó), Közép-Dunántúl, Közép-Dunántúl turisztikai régió, Középkor, Központi Statisztikai Hivatal, Kőszárhegy, Kelták, Kincsesbánya, Kisapostag, Kisláng, Komárom-Esztergom vármegye, Kulcs (település), Kunok, Lajoskomárom, Lamberg-kastély (Mór), Latin nyelv, Lepsény, Longobárdok, Lovasberény, Ludwig van Beethoven, Magyar Királyság, Magyar törzsek, Magyaralmás, Magyarok, Magyarország, Magyarország járásainak listája, Magyarország kistérségeinek listája, Magyarország megyéi, Magyarország turisztikai régiói, Magyarország uralkodóinak listája, Magyarország városainak listája, Martonvásár, Martonvásári járás, Mány, Mária Terézia magyar királynő, Második világháború, Mátyásdomb (Magyarország), Mór (település), Móri járás, Megyei jogú város (önkormányzati rendszer), Megyei város (tanácsrendszer), Megyeszékhely, Mezőfalva, Mezőföld, Mezőkomárom, Mezőszentgyörgy, Mezőszilas, Mezőváros, Moha (település), Multinacionális vállalat, Nadap, Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár), Nagykarácsony, Nagylók, Nagyveleg, Nagyvenyim, Nádasdladány, Nádasdy-kastély (Nádasdladány), Német nyelv, Nemesség, Neogótika, Nomadizmus, Országalma (Székesfehérvár), Országgyűlés, Paraszt, Pákozd, Pátka, Pátkai-víztározó, Pázmánd, Püspöki palota (Székesfehérvár), Pentele híd, Perkáta, Pest vármegye, Polgárdi, Prépost, Pusztaszabolcs, Pusztavám, Rácalmás, Ráckeresztúr, Rétszilasi-tavak Természetvédelmi Terület, Római Birodalom, Rendszerváltás Magyarországon, Sárbogárd, Sárbogárdi járás, Sáregres, Sárkeresztúr, Sárkeresztes, Sárkeszi, Sárosd, Sárszentágota, Sárszentmihály, Sárvíz (folyó), Söréd, Schaár Erzsébet, Seregélyes (Magyarország), Sió, Simontornya, Solt (település), Somogy vármegye, Soponya, Spar, Sukoró, Szabad királyi város, Szabadbattyán, Szabadegyháza, Szabadhídvég, Szandzsák, Szár (település), Székesfehérvár, Székesfehérvári járás, Szövetséges hatalmak a második világháborúban, Szent Imre-templom (Székesfehérvár), Szlovákok, Szolgabíró, Szovjetunió, Tabajd, Tác, Török hódoltság, Törvényhatósági jogú város, Tolna vármegye, Tordas, Ukrajna, Vajta (település), Vasút, Vál, Váli-víz, Vármegye, Városi jogú nagyközség, Városkörnyék, Vértes (hegység), Vértesacsa, Vértesboglár, Velence (Magyarország), Velencei-hegység, Velencei-tó, Vereb, Veszprém vármegye, Videoton Holding Zrt., Zámoly, Zichy család, Zichyújfalu, 1333, 1543, 16. század, 1688, 1692, 17. század, 1703, 18. század, 1860-as évek, 1930, 1950-es megyerendezés, 1960-as évek, 1970-es évek, 1990-es évek, 20. század, 586, 895, 900, 970-es évek. Bővíteni index (214 több) »
A magyar állam tulajdonában álló műemlékek listája Fejér vármegyében
Az alábbi lista a Fejér vármegyében található, magyar állam tulajdonában álló, országos műemléki védettségű ingatlanokat tartalmazza.
Új!!: Fejér vármegye és A magyar állam tulajdonában álló műemlékek listája Fejér vármegyében · Többet látni »
A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa
A Népköztársaság Elnöki Tanácsa (Elnöki Tanács, NET) a Magyar Népköztársaságban 1949.
Új!!: Fejér vármegye és A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa · Többet látni »
Aba (Magyarország)
Aba város a Közép-Dunántúl régióban, Fejér vármegyében, a Székesfehérvári járásban.
Új!!: Fejér vármegye és Aba (Magyarország) · Többet látni »
Abai kistérség
az Abai kistérség Az Abai kistérség egy kistérség Fejér megyében, székhelye: Aba.
Új!!: Fejér vármegye és Abai kistérség · Többet látni »
Adony (település)
Adony (római kori latin nevén: Vetus Salina, a 17. században: Rácadony, 1882 és 1902 között: Duna-Adony) város Fejér vármegye Dunaújvárosi járásában.
Új!!: Fejér vármegye és Adony (település) · Többet látni »
Adonyi kistérség
Az Adonyi kistérség Az Adonyi kistérség kistérség Fejér megyében, központja: Adony.
Új!!: Fejér vármegye és Adonyi kistérség · Többet látni »
Agárd
Agárd egykor önálló település Fejér vármegye Gárdonyi járásában, a Velencei-tó déli partján, Székesfehérvártól 15 kilométerre keletre; közigazgatásilag ma Gárdonyhoz tartozik.
Új!!: Fejér vármegye és Agárd · Többet látni »
Alap (település)
Alap község Fejér vármegyében, a Sárbogárdi járásban.
Új!!: Fejér vármegye és Alap (település) · Többet látni »
Alcsútdoboz
Alcsútdoboz község Fejér vármegyében, a Bicskei járásban.
Új!!: Fejér vármegye és Alcsútdoboz · Többet látni »
Alcsúti Arborétum Természetvédelmi Terület
Az Alcsúti Arborétum Természetvédelmi Terület majdnem 40 hektár terjedelmű, a Vértes hegység lábánál elterülő természetvédelmi terület.
Új!!: Fejér vármegye és Alcsúti Arborétum Természetvédelmi Terület · Többet látni »
Alföld
Az Alföld (vagy régebben: Nagy Magyar Alföld) morfológiailag az eurázsiai sztyeppevidék legnyugatibb területe, kiterjedése kb.
Új!!: Fejér vármegye és Alföld · Többet látni »
Alsószentiván
Alsószentiván község Fejér vármegyében, a Sárbogárdi járásban.
Új!!: Fejér vármegye és Alsószentiván · Többet látni »
Annamatia
Annamatia, mai nevén Templomos, Baracs község régebbi falurésze, Fejér megye délkeleti sarkában, a Mezőföld keleti részén, Dunaújváros (Intercisa) vonzáskörzetében.
Új!!: Fejér vármegye és Annamatia · Többet látni »
Újbarok
Újbarok község Fejér vármegyében, a Bicskei járásban.
Új!!: Fejér vármegye és Újbarok · Többet látni »
Úrhida
Úrhida naplementekor Úrhida község Fejér vármegyében, a Székesfehérvári járásban.
Új!!: Fejér vármegye és Úrhida · Többet látni »
Avarok
Kárpát-medencében 582-612 Reflexíj a gyenesdiási avar temetőből Az avarok Európában 814 körül Lovával együtt eltemetett avar harcos (Damjanich János Múzeum, Szolnok). Avar leletek (Damjanich János Múzeum, Szolnok). A Nagyszentmiklósi kincs aranyból készült ivócsanakja 520 körül.A területeken az általunk besenyőknek nevezett nép is élhetett, akiken Strabo szerint a heftaliták uralkodtak. Az avarok az eurázsiai sztyepp nomád népe voltak, akik a 6–8. század között Kárpát-medencei központú, erős birodalmat irányítottak.
Új!!: Fejér vármegye és Avarok · Többet látni »
Árpád magyar fejedelem
Bíborbanszületett Konstantin szerint Árpád (845 – 907. július eleje) a magyar törzsszövetség nagyfejedelme volt a honfoglalás idején – melynek során a magyarok Etelközből a Kárpát-medencébe települtek.
Új!!: Fejér vármegye és Árpád magyar fejedelem · Többet látni »
Árpád-ház
Az Árpád-ház a honfoglaló magyar törzsszövetség vezéréről elnevezett dinasztia.
Új!!: Fejér vármegye és Árpád-ház · Többet látni »
Óbarok
Óbarok község Fejér vármegyében, a Bicskei járásban.
Új!!: Fejér vármegye és Óbarok · Többet látni »
Bakony
A Bakony (régiesen: Bakonyerdő, németül: Bakonyer Wald, Buchenwald) mintegy 4000 négyzetkilométer kiterjedésű karsztos röghegység, a Dunántúli-középhegység legnyugatibb és legnagyobb tagja.
Új!!: Fejér vármegye és Bakony · Többet látni »
Bakonycsernye
Bakonycsernye Lelkes György (szerk): Magyar helységnév-azonosító szótár.
Új!!: Fejér vármegye és Bakonycsernye · Többet látni »
Bakonykúti
Bakonykúti község Fejér vármegyében, a Székesfehérvári járásban.
Új!!: Fejér vármegye és Bakonykúti · Többet látni »
Balaton
Balatongyörökön, a 448 méter magas Boncsostetőn A Balaton (költői nevén: „a magyar tenger”, becenevén: Balcsi, németül: Plattensee, latinul: Lacus Pelso, horvátul: Blatno jezero) tó a Dunántúlon, Közép-Európa legnagyobb tava, Magyarország vízrajzának meghatározó eleme.
Új!!: Fejér vármegye és Balaton · Többet látni »
Balinka (Magyarország)
Balinka község Fejér vármegyében, a Móri járásban.
Új!!: Fejér vármegye és Balinka (Magyarország) · Többet látni »
Baracs (település)
Baracs község a Közép-Dunántúli régióban, Fejér vármegye déli szegletében, a Dunaújvárosi járásban.
Új!!: Fejér vármegye és Baracs (település) · Többet látni »
Baracska
Baracska község Fejér vármegyében, a Martonvásári járásban.
Új!!: Fejér vármegye és Baracska · Többet látni »
Batthyány család
II. Ulászlótól kapott címere A '''Batthyány család''' címere a Siebmacher féle címeres könyvből Batthyány I. Ádám (1610 – 1659), királyi kamarás Herceg németújvári Batthyány Károly József (1698–1772), tábornok Batthyány Lajos (1807–1849), az első magyar miniszterelnök Batthyány-Strattmann Fülöp (1781–1870), Vas vármegye örökös és valóságos főispánja, császári-királyi kamarás, a nemesi felkelők ezeres kapitánya, valóságos titkos tanácsos Boldog herceg németújvári Batthyány-Strattmann László (1870–1931), a „szegények orvosa”, császári és királyi kamarás, az Aranygyapjas rend lovagja, Vas vármegye örökös főispánja A gróf németújvári Batthyány család egy magyar főnemesi család, amely mai napig élő tagokkal rendelkezik.
Új!!: Fejér vármegye és Batthyány család · Többet látni »
Bács-Kiskun vármegye
Bács-Kiskun vármegye, 1950 és 2022 között Bács-Kiskun megye közigazgatási egység Magyarország déli részén, a Dél-Alföld régióban.
Új!!: Fejér vármegye és Bács-Kiskun vármegye · Többet látni »
Beloiannisz (település)
Beloiannisz (görögül: Μπελογιάννης) görög nemzetiségi község Fejér vármegye Dunaújvárosi járásában.
Új!!: Fejér vármegye és Beloiannisz (település) · Többet látni »
Besenyők
A besenyők a 8–11. század között a mai Dél-Oroszország területén, majd a magyar honfoglalást követően a mai Ukrajna, Moldova és Kelet-Románia területén erős törzsszövetséget alkotó nép.
Új!!: Fejér vármegye és Besenyők · Többet látni »
Besnyő
Besnyő község Fejér vármegyében, a Dunaújvárosi járásban.
Új!!: Fejér vármegye és Besnyő · Többet látni »
Bicske
Batthyány-kastély Bicske Fejér vármegye északi részén fekvő város, a Bicskei járás székhelye.
Új!!: Fejér vármegye és Bicske · Többet látni »
Bicskei járás
A Bicskei járás Fejér vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Új!!: Fejér vármegye és Bicskei járás · Többet látni »
Bodajk
Bodajk város Fejér vármegyében, a Móri járásban.
Új!!: Fejér vármegye és Bodajk · Többet látni »
Bodmér
Bodmér község Fejér vármegyében, a Bicskei járásban.
Új!!: Fejér vármegye és Bodmér · Többet látni »
Brunszvik család
A gróf korompai Brunszvik család címere A Korompai Brunszvik grófi család.
Új!!: Fejér vármegye és Brunszvik család · Többet látni »
Brunszvik-kastély
A Brunszvik-kastély a Fejér vármegyei Martonvásár városában található.
Új!!: Fejér vármegye és Brunszvik-kastély · Többet látni »
Bruttó hazai termék
A bruttó hazai termék (angolul gross domestic product, GDP, ejtsd: dzsídípí) a közgazdaságtanban egy bizonyos terület – többnyire egy ország – adott idő alatti gazdasági termelésének a mérőszáma.
Új!!: Fejér vármegye és Bruttó hazai termék · Többet látni »
Buda (történelmi település)
Buda (németül: Ofen, ókorban: Aquincum, horvátul: Budim, szlovákul: Budín, vendül: Büdin) egyike volt a Magyar Királyság történelmi fővárosainak, mely 1873-ban egyesült Pesttel és Óbudával Budapest néven.
Új!!: Fejér vármegye és Buda (történelmi település) · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Fejér vármegye és Budapest · Többet látni »
Cece
Cece nagyközség Fejér vármegyében, a Sárbogárdi járásban.
Új!!: Fejér vármegye és Cece · Többet látni »
Csabdi
Csabdi község Fejér vármegyében, a Bicskei járásban.
Új!!: Fejér vármegye és Csabdi · Többet látni »
Csákberény
Csákberény (szlovákul: Čakberíň) község Fejér vármegyében, a Móri járásban.
Új!!: Fejér vármegye és Csákberény · Többet látni »
Csákvár
Csákvár város Fejér vármegyében, a Bicskei járásban.
Új!!: Fejér vármegye és Csákvár · Többet látni »
Csókakő
Csókakő község Fejér vármegyében, a Móri járásban.
Új!!: Fejér vármegye és Csókakő · Többet látni »
Csókakő vára
Csókakő vára a Fejér vármegyei Csókakő nevezetessége, a megye egyetlen fennmaradt középkori eredetű, a török időkben is használt vára.
Új!!: Fejér vármegye és Csókakő vára · Többet látni »
Csór
Csór község Fejér vármegyében, a Székesfehérvári járásban.
Új!!: Fejér vármegye és Csór · Többet látni »
Csősz (település)
Csősz község Fejér vármegyében, a Székesfehérvári járásban.
Új!!: Fejér vármegye és Csősz (település) · Többet látni »
Daruszentmiklós
Daruszentmiklós község Fejér vármegyében, a Dunaújvárosi járásban, Dunaújvárostól 23 kilométerre.
Új!!: Fejér vármegye és Daruszentmiklós · Többet látni »
Dég
Dég község Fejér vármegyében, az Enyingi járásban.
Új!!: Fejér vármegye és Dég · Többet látni »
Duna
A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.
Új!!: Fejér vármegye és Duna · Többet látni »
Dunaújváros
Dunaújváros (ókori római nevén: Intercisa, németül: Neustadt an der Donau, szerbül: Pantelija, 1951 előtt: Pentele, Dunapentele, 1951–1961 között: Sztálinváros) megyei jogú város a Közép-Dunántúl régióban, Fejér vármegye délkeleti részén, a Duna jobb partján.
Új!!: Fejér vármegye és Dunaújváros · Többet látni »
Dunaújvárosi járás
A Dunaújvárosi járás Fejér vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Új!!: Fejér vármegye és Dunaújvárosi járás · Többet látni »
Duna–Tisza köze
A Duna–Tisza köze kifejezés alatt a Duna és a Tisza folyók között elhelyezkedő magyarországi és szerbiai tájat értjük.
Új!!: Fejér vármegye és Duna–Tisza köze · Többet látni »
Dunai svábok
A dunai svábok (más néven Duna menti németek, németül Donauschwaben) az egykori Magyar Királyság és utódállamai, így a mai Magyarország területén élő német nyelvű népcsoport elnevezése.
Új!!: Fejér vármegye és Dunai svábok · Többet látni »
Dunai Vasmű
A Dunai Vasmű (Dunaferr, Dunaferr Dunai Vasmű Zrt.) az ország legnagyobb kohászati-gépészeti komplexuma, Dunaújváros legnagyobb munkaadója.
Új!!: Fejér vármegye és Dunai Vasmű · Többet látni »
Előszállás
Előszállás nagyközség Fejér vármegyében, a Dunaújvárosi járásban.
Új!!: Fejér vármegye és Előszállás · Többet látni »
Enying
Enying falu Fejér vármegyében, a Mezőföld nyugati peremén, az Enyingi-háton.
Új!!: Fejér vármegye és Enying · Többet látni »
Enyingi járás
A Enyingi járás Fejér vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Új!!: Fejér vármegye és Enyingi járás · Többet látni »
Ercsi
Ercsi város Fejér vármegye északkeleti szélén a Duna jobb partján, a Martonvásári járásban.
Új!!: Fejér vármegye és Ercsi · Többet látni »
Esterházy-kastély (Csákvár)
A csákvári Esterházy-kastélyt Fellner Jakab tervei szerint, gróf galántai Esterházy János főispán kezdte építtetni 1760 és 1765 között.
Új!!: Fejér vármegye és Esterházy-kastély (Csákvár) · Többet látni »
Etyek
Etyek nagyközség Fejér vármegyében, a Bicskei járásban.
Új!!: Fejér vármegye és Etyek · Többet látni »
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
Új!!: Fejér vármegye és Európa · Többet látni »
Földvár (építmény)
A szabolcsi földvár A földvár az őskortól használt erődítménytípus, eredete a Kr.e. 6.
Új!!: Fejér vármegye és Földvár (építmény) · Többet látni »
Füle
Füle község Fejér vármegyében, a Székesfehérvári járásban.
Új!!: Fejér vármegye és Füle · Többet látni »
Fehérvárcsurgó
Fehérvárcsurgó község Fejér vármegyében, a Móri járásban.
Új!!: Fejér vármegye és Fehérvárcsurgó · Többet látni »
Fehérvári jog
Szent István király, Képes krónika III. István királlyá koronázása, a Képes krónika miniatúrája A fehérvári jog a magyar városok önkormányzati jogalapját képező szabadságjogcsalád, amit elsőként a Magyar Királyság világi fővárosának számító Székesfehérvár kapott meg, mely ezzel első igazi városunkká alakult.
Új!!: Fejér vármegye és Fehérvári jog · Többet látni »
Fejér vármegye
A Bory-vár Fejér vármegye (1950-től 2022-ig hivatalosan Fejér megye, németül: Komitat Stuhlweiß) Magyarország fő közigazgatási egységeinek egyike, a Közép-Dunántúl régió központi vármegyéje.
Új!!: Fejér vármegye és Fejér vármegye · Többet látni »
Fejér vármegye története
Fejér vármegye (németül: Komitat Weißenburg; latinul: Comitatus Albensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság dunántúli részében.
Új!!: Fejér vármegye és Fejér vármegye története · Többet látni »
Fejér vármegye turisztikai látnivalóinak listája
Fejér vármegye Székesfehérvár belvárosa Székesfehérvári órajáték Kócsagok a Velencei-tó melletti Dinnyési Fertőn Kálváriadomb, Bodajk A martonvásári Brunszvik-kastély Vörösmarty Emlékmúzeum, Kápolnásnyék Zichy-kastély (Zichyújfalu) Ez a lista Fejér vármegye ismert turisztikai látnivalóit tartalmazza (műemlékek, természeti értékek, programok).
Új!!: Fejér vármegye és Fejér vármegye turisztikai látnivalóinak listája · Többet látni »
Felcsút
Felcsút község Fejér vármegyében, a Bicskei járásban, Székesfehérvártól 39 km-re északkeletre.
Új!!: Fejér vármegye és Felcsút · Többet látni »
Gaja-patak
A Gaja-patak a Keleti-Bakony legfontosabb vízfolyása.
Új!!: Fejér vármegye és Gaja-patak · Többet látni »
Gánt
Gánt község Fejér vármegyében, a Bicskei járásban, Székesfehérvártól 24 kilométerre északra.
Új!!: Fejér vármegye és Gánt · Többet látni »
Gárdony
Gárdony Fejér vármegyében, a Velencei-tó déli partján fekvő üdülőváros, a Gárdonyi járás székhelye.
Új!!: Fejér vármegye és Gárdony · Többet látni »
Gárdonyi járás
A Gárdonyi járás Fejér vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Új!!: Fejér vármegye és Gárdonyi járás · Többet látni »
Géza magyar fejedelem
Moritz von Schwind festménye Gézáról Josef Kriehuber litográfiája alapján (1828) Géza fejedelem szobra Székesfehérvárott. A talapzat felirata: Géza nagyfejedelem 972-997 Fehérvár alapítója Géza (945 – 997) magyar fejedelem volt 972 és 997 között.
Új!!: Fejér vármegye és Géza magyar fejedelem · Többet látni »
Gótok
A Római Birodalom területe A gótok (gótul gutans, Gutans, latinul gotones) germán törzs volt, mely a Római Birodalom (keleti és nyugati) sorsára a későbbi időben nagy befolyást gyakorolt.
Új!!: Fejér vármegye és Gótok · Többet látni »
Gerecse
A Gerecse, illetve Gerecse hegység (gyakran hibásan Gerecse-hegység) röghegység a Dunántúlon.
Új!!: Fejér vármegye és Gerecse · Többet látni »
Gorsium
Gorsium romterülete Decumanus Maximus, főutca Gorsium-Herculia Magyarország egyik legjelentősebb római kori romterülete, amely a mai Tác település közigazgatási területén található, Székesfehérvártól körülbelül 10 kilométerre délre.
Új!!: Fejér vármegye és Gorsium · Többet látni »
Gulyás Antal
Gulyás Antal (Vészalja, 1884. december 13. – Debrecen, 1980. május 5.) természettudós, mikológus, virológus, egyetemi tanár, kutató.
Új!!: Fejér vármegye és Gulyás Antal · Többet látni »
Gyúró
Gyúró község Fejér vármegyében, a Martonvásári járásban.
Új!!: Fejér vármegye és Gyúró · Többet látni »
Hantos
Hantos község Fejér vármegyében, a Sárbogárdi járásban.
Új!!: Fejér vármegye és Hantos · Többet látni »
Harmadik Birodalom
A Harmadik Birodalom (németül: Drittes Reich) a nemzetiszocialista Németország félhivatalos elnevezése volt 1933 és 1945 között, amikor Adolf Hitler és pártja, a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP) vezetése alatt állt.
Új!!: Fejér vármegye és Harmadik Birodalom · Többet látni »
Honfoglalás
Általános értelemben honfoglalásnak nevezzük azt a folyamatot, melynek során valamely nép egy kiválasztott területet birtokába vesz, abból a célból, hogy ott új hazát alapítson.
Új!!: Fejér vármegye és Honfoglalás · Többet látni »
Hunok
Attila halála idején, a 453. évben hsziungnu és hun bronzüstök elterjedési területe Eurázsiában, Érdy Miklós gyűjtése nyomán A hunok néven ismert népességet részben kelet-európai, részben belső-ázsiai eredetű pásztorkodó lovasnépek alkották.
Új!!: Fejér vármegye és Hunok · Többet látni »
I. e. 1. évezred
Nagy Sándor leírása Dareioszról; a görög ábécé betűi; vaskori munkások; Julius Caesar.
Új!!: Fejér vármegye és I. e. 1. évezred · Többet látni »
I. e. 3. évezred
Nincs leírás.
Új!!: Fejér vármegye és I. e. 3. évezred · Többet látni »
I. István magyar király
I.
Új!!: Fejér vármegye és I. István magyar király · Többet látni »
Igar
Igar község Fejér vármegyében, a Sárbogárdi járásban.
Új!!: Fejér vármegye és Igar · Többet látni »
III. István magyar király
III.
Új!!: Fejér vármegye és III. István magyar király · Többet látni »
Ikarus
Az Ikarus egyike a magyar ipar egy időben legsikeresebb, valóban világhírű márkaneveinek.
Új!!: Fejér vármegye és Ikarus · Többet látni »
Intercisa
#ÁTIRÁNYÍTÁS Dunaújváros.
Új!!: Fejér vármegye és Intercisa · Többet látni »
Ispán
Az ispán legismertebb jelentésében a vármegye király által kinevezett első emberét jelentette a középkorban, az újkorban a tisztség neve főispán lett.
Új!!: Fejér vármegye és Ispán · Többet látni »
Iszkaszentgyörgy
Iszkaszentgyörgy község Fejér vármegyében, a Székesfehérvári járásban.
Új!!: Fejér vármegye és Iszkaszentgyörgy · Többet látni »
Isztimér
Isztimér község Fejér vármegyében, a Móri járásban.
Új!!: Fejér vármegye és Isztimér · Többet látni »
Iváncsa
Iváncsa község Fejér vármegyében, a Dunaújvárosi járásban.
Új!!: Fejér vármegye és Iváncsa · Többet látni »
Járás
Magyarország járásai a 2013. január 1-jétől a 218/2012. (VIII. 13.) számú kormányrendelet szerint A járás a vármegye részét alkotó, annak felosztásával kialakított, települések meghatározott csoportját magába foglaló közigazgatási területi egység Magyarországon.
Új!!: Fejér vármegye és Járás · Többet látni »
Járási jogú város
A járási jogú város a városok egy jogi kategóriája volt Magyarországon 1954–1971 között.
Új!!: Fejér vármegye és Járási jogú város · Többet látni »
Jenő (település)
Jenő község Fejér vármegyében, a Székesfehérvári járásban.
Új!!: Fejér vármegye és Jenő (település) · Többet látni »
Kajászó
Kajászó község Magyarországon, Fejér vármegyében, a Martonvásári járásban.
Új!!: Fejér vármegye és Kajászó · Többet látni »
Kalocsa
Kalocsa (németül: Kollotschau) város Bács-Kiskun vármegyében, a Kalocsai járás székhelye a Duna mellett.
Új!!: Fejér vármegye és Kalocsa · Többet látni »
Káloz
Rovástábla Káloz (korábban Kaluz) község Fejér vármegyében, a Székesfehérvári járásban.
Új!!: Fejér vármegye és Káloz · Többet látni »
Kápolnásnyék
Kápolnásnyék község Fejér vármegyében, a Gárdonyi járásban.
Új!!: Fejér vármegye és Kápolnásnyék · Többet látni »
Károly János
Károly János (Ráckeve, 1834. április 22. – Székesfehérvár, 1915. január 16.) római katolikus pap, kanonok és címzetes apát, székesfehérvári nagyprépost.
Új!!: Fejér vármegye és Károly János · Többet látni »
Károlyi-kastély (Fehérvárcsurgó)
A fehérvárcsurgói Károlyi-kastély egy a 19. században, klasszicista és eklektikus stílusban épült kastély Fehérvárcsurgón, Fejér vármegyében.
Új!!: Fejér vármegye és Károlyi-kastély (Fehérvárcsurgó) · Többet látni »
Közép-Dunántúl
|terület.
Új!!: Fejér vármegye és Közép-Dunántúl · Többet látni »
Közép-Dunántúl turisztikai régió
A Közép-Dunántúl turisztikai régió a Dunántúlon belül A Közép-Dunántúl turisztikai régiót Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém vármegye alkotja, leszámítva a Balaton környékét, ami egy önálló idegenforgalmi régió, valamint Esztergom és környéke a Budapest–Közép-Duna-vidék turisztikai régióhoz tartozik.
Új!!: Fejér vármegye és Közép-Dunántúl turisztikai régió · Többet látni »
Középkor
A középkor az európai történelem hármas történelmi korfelosztásában a középső korszakot jelenti: az ókor után következő, az újkor kezdetéig tartó időszakot.
Új!!: Fejér vármegye és Középkor · Többet látni »
Központi Statisztikai Hivatal
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szakmailag független, önálló gazdálkodású kormányzati főhivatal, a statisztikai szolgálat centruma.
Új!!: Fejér vármegye és Központi Statisztikai Hivatal · Többet látni »
Kőszárhegy
Kőszárhegy község Fejér vármegyében, a Székesfehérvári járásban.
Új!!: Fejér vármegye és Kőszárhegy · Többet látni »
Kelták
A kelták szűkebb értelemben egy, Közép- és Nyugat-Európában élt ókori indoeurópai nép, népcsoport volt, amely ősi indoeurópai nyelveket (szárazföldi vagy ókelta nyelveket) beszélt.
Új!!: Fejér vármegye és Kelták · Többet látni »
Kincsesbánya
Kincsesbánya község Fejér vármegyében, a Móri járásban.
Új!!: Fejér vármegye és Kincsesbánya · Többet látni »
Kisapostag
Kisapostag község Fejér vármegyében, a Dunaújvárosi járásban.
Új!!: Fejér vármegye és Kisapostag · Többet látni »
Kisláng
Kisláng község Fejér vármegyében, az Enyingi járásban.
Új!!: Fejér vármegye és Kisláng · Többet látni »
Komárom-Esztergom vármegye
Komárom-Esztergom vármegye, 1950 és 1990 között Komárom megye, 1990 és 2022 között Komárom-Esztergom megye, közigazgatási egység Magyarország északnyugati részén, a Közép-Dunántúl régióban.
Új!!: Fejér vármegye és Komárom-Esztergom vármegye · Többet látni »
Kulcs (település)
Kulcs község Fejér vármegyében, a Dunaújvárosi járásban.
Új!!: Fejér vármegye és Kulcs (település) · Többet látni »
Kunok
A kipcsak-szári-kun törzsszövetség területe 1200 körül. A terület sohasem állt egységes, központi vezetés alatt, kipcsak vagy kun birodalomról ezért nem beszélhetünk ebben az értelemben A Magyarországon kunok néven ismert nép egy török nyelvű népekből – kipcsakok, sárga ujgurok, ázsiai kunok – álló törzsszövetség volt, amelyik a 11. században jött létre és sokáig nyugtalanította támadásaival a szomszédos keleti szláv, magyar, lengyel, bizánci és délszláv területeket.
Új!!: Fejér vármegye és Kunok · Többet látni »
Lajoskomárom
Lajoskomárom nagyközség Fejér vármegyében, az Enyingi járásban.
Új!!: Fejér vármegye és Lajoskomárom · Többet látni »
Lamberg-kastély (Mór)
Lamberg-kastély A Lamberg-kastély egy, a Fejér vármegyei Móron található kastély, mely Fellner Jakab tervei alapján épült 1762 és 1766 között.
Új!!: Fejér vármegye és Lamberg-kastély (Mór) · Többet látni »
Latin nyelv
A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.
Új!!: Fejér vármegye és Latin nyelv · Többet látni »
Lepsény
Lepsény nagyközség Fejér vármegyében, az Enyingi járásban.
Új!!: Fejér vármegye és Lepsény · Többet látni »
Longobárdok
A longobárd királyok vaskoronája (Corona Ferrea), Európa egyik legrégebbi antik ereklyéje és királyi jelképe Theodelinda királynő A longobárd állam 526-ban, mai térképen ábrázolva Itália Alboin halálakor (572) A longobárdok vagy langobárdok, röviden lombardok a germán népek közé tartozó népcsoport.
Új!!: Fejér vármegye és Longobárdok · Többet látni »
Lovasberény
Lovasberény község Fejér vármegyében, a Székesfehérvári járásban.
Új!!: Fejér vármegye és Lovasberény · Többet látni »
Ludwig van Beethoven
Ludwig van Beethoven (Bonn, 1770. december 16. (vélhetően) – Bécs, 1827. március 26.) német zeneszerző.
Új!!: Fejér vármegye és Ludwig van Beethoven · Többet látni »
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Új!!: Fejér vármegye és Magyar Királyság · Többet látni »
Magyar törzsek
A honfoglalás kori magyarok más sztyeppi népekhez hasonlóan törzsekre tagozódtak.
Új!!: Fejér vármegye és Magyar törzsek · Többet látni »
Magyaralmás
Magyaralmás község Fejér vármegyében, a Móri járásban.
Új!!: Fejér vármegye és Magyaralmás · Többet látni »
Magyarok
Nincs leírás.
Új!!: Fejér vármegye és Magyarok · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Fejér vármegye és Magyarország · Többet látni »
Magyarország járásainak listája
Magyarország járásainak listája 2019 végén az alábbi.
Új!!: Fejér vármegye és Magyarország járásainak listája · Többet látni »
Magyarország kistérségeinek listája
Magyarország kistérségei 2013.
Új!!: Fejér vármegye és Magyarország kistérségeinek listája · Többet látni »
Magyarország megyéi
#ÁTIRÁNYÍTÁS Magyarország vármegyéi (2023–).
Új!!: Fejér vármegye és Magyarország megyéi · Többet látni »
Magyarország turisztikai régiói
400px Magyarország turisztikai régiói azt a kilenc területet jelenti, amelyek önálló turisztikai egységet képeznek.
Új!!: Fejér vármegye és Magyarország turisztikai régiói · Többet látni »
Magyarország uralkodóinak listája
Ezen a lapon Magyarország uralkodóinak listája látható, mely a törzsfőket, a Magyar Fejedelemség fejedelmeit és a Magyar Királyság királyait tartalmazza uralkodóházanként beosztva.
Új!!: Fejér vármegye és Magyarország uralkodóinak listája · Többet látni »
Magyarország városainak listája
#ÁTIRÁNYÍTÁS Magyarország városai.
Új!!: Fejér vármegye és Magyarország városainak listája · Többet látni »
Martonvásár
Martonvásár város Fejér vármegyében, a Martonvásári járás székhelye.
Új!!: Fejér vármegye és Martonvásár · Többet látni »
Martonvásári járás
A Martonvásári járás Fejér vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Új!!: Fejér vármegye és Martonvásári járás · Többet látni »
Mány
Mány község Fejér vármegyében, a Bicskei járásban.
Új!!: Fejér vármegye és Mány · Többet látni »
Mária Terézia magyar királynő
Mária Terézia (régiesen II. Mária, teljes nevén Mária Terézia Walpurga Amália Krisztina,; Bécs, 1717. május 13. – Bécs, 1780. november 29.) a Habsburg-házból származó német-római császári hercegnő, osztrák főhercegnő, magyar, cseh és német királyi hercegnő, 1740-től Ausztria uralkodó főhercegnője, magyar és cseh királynő, valamint Lotaringiai Ferenc császár hitveseként német-római császárné 1745 és 1765 között.
Új!!: Fejér vármegye és Mária Terézia magyar királynő · Többet látni »
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Új!!: Fejér vármegye és Második világháború · Többet látni »
Mátyásdomb (Magyarország)
Mátyásdomb község Fejér vármegyében, az Enyingi járásban.
Új!!: Fejér vármegye és Mátyásdomb (Magyarország) · Többet látni »
Mór (település)
Lamberg-kastély Mór város Fejér vármegyében, a Móri járás székhelye, a megye harmadik legnépesebb települése Székesfehérvár és Dunaújváros után.
Új!!: Fejér vármegye és Mór (település) · Többet látni »
Móri járás
A Móri járás Fejér vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Új!!: Fejér vármegye és Móri járás · Többet látni »
Megyei jogú város (önkormányzati rendszer)
A megyei jogú város olyan város Magyarországon, amely – megfelelő eltérésekkel – saját hatásköreként ellátja a megyei feladat- és hatásköröket.
Új!!: Fejér vármegye és Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) · Többet látni »
Megyei város (tanácsrendszer)
Megyei város volt a legnagyobb vidéki városok jogállása a tanácsrendszer alatt, pontosabban 1971 és 1990 között, a harmadik tanácstörvény időszakában Magyarországon.
Új!!: Fejér vármegye és Megyei város (tanácsrendszer) · Többet látni »
Megyeszékhely
Azokban az országokban, ahol léteznek megyék (vagy hasonló NUTS 3 szintű közigazgatási területi egységek), megyeszékhelynek nevezzük a megye ügyeit intéző hivatali szervezet működésének állandó helyt adó települést.
Új!!: Fejér vármegye és Megyeszékhely · Többet látni »
Mezőfalva
Mezőfalva (1951-ig: Herczegfalva) nagyközség Fejér vármegyében, a Dunaújvárosi járásban.
Új!!: Fejér vármegye és Mezőfalva · Többet látni »
Mezőföld
A Mezőföld Magyarország egyik földrajzi középtája a Dunától nyugatra, a Sió és a Duna között, a Duna menti síkság, a Dunántúli-középhegység, a Dunántúli-dombság és a Balaton között.
Új!!: Fejér vármegye és Mezőföld · Többet látni »
Mezőkomárom
Mezőkomárom község Fejér vármegyében, az Enyingi járásban.
Új!!: Fejér vármegye és Mezőkomárom · Többet látni »
Mezőszentgyörgy
Mezőszentgyörgy község Fejér vármegyében, az Enyingi járásban.
Új!!: Fejér vármegye és Mezőszentgyörgy · Többet látni »
Mezőszilas
Mezőszilas község Fejér vármegyében, a Sárbogárdi járásban.
Új!!: Fejér vármegye és Mezőszilas · Többet látni »
Mezőváros
16. században. A mezőváros (latinul oppidum, v. oppidium) a terület földesura által kiváltságokkal felruházott település volt a történelmi Magyarországon.
Új!!: Fejér vármegye és Mezőváros · Többet látni »
Moha (település)
Moha község Fejér vármegyében, a Székesfehérvári járásban.
Új!!: Fejér vármegye és Moha (település) · Többet látni »
Multinacionális vállalat
A multinacionális vállalat (magyar közbeszédben multi) kifejezés olyan vállalatot jelöl, amely számos országban (gyakran több földrészen) rendelkezik telephellyel.
Új!!: Fejér vármegye és Multinacionális vállalat · Többet látni »
Nadap
Nadap község Fejér vármegye Gárdonyi járásában.
Új!!: Fejér vármegye és Nadap · Többet látni »
Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár)
A székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilika (vagy Szűz Mária-bazilika, királyi bazilika, koronázóbazilika, főbazilika) a középkori Magyar Királyság legnagyobb és legfontosabb temploma volt, melyet I. István király kezdett el építtetni nem sokkal az államalapítás után.
Új!!: Fejér vármegye és Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) · Többet látni »
Nagykarácsony
Nagykarácsony község Fejér vármegyében, a Dunaújvárosi járásban.
Új!!: Fejér vármegye és Nagykarácsony · Többet látni »
Nagylók
Nagylók község Fejér vármegyében, a Sárbogárdi járásban.
Új!!: Fejér vármegye és Nagylók · Többet látni »
Nagyveleg
Nagyveleg község Fejér vármegyében, a Móri járásban.
Új!!: Fejér vármegye és Nagyveleg · Többet látni »
Nagyvenyim
Nagyvenyim község Fejér vármegyében, a Dunaújvárosi járásban.
Új!!: Fejér vármegye és Nagyvenyim · Többet látni »
Nádasdladány
Nádasdladány község Fejér vármegyében, a Székesfehérvári járásban.
Új!!: Fejér vármegye és Nádasdladány · Többet látni »
Nádasdy-kastély (Nádasdladány)
A nádasdladányi Nádasdy-kastély a 19. század második felében, Tudor-stílusban emelt épület, mely elkészültétől fogva egészen a második világháborúig a Nádasdy család egyik székhelyeként szolgált.
Új!!: Fejér vármegye és Nádasdy-kastély (Nádasdladány) · Többet látni »
Német nyelv
A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.
Új!!: Fejér vármegye és Német nyelv · Többet látni »
Nemesség
A nemesség kiváltságokat jelentő rang és jogállás, illetve az ezekkel rendelkező társadalmi osztály volt Európa nagy részén.
Új!!: Fejér vármegye és Nemesség · Többet látni »
Neogótika
A londoni Tower Bridge bizánci elemek is előfordulnak Az Országház épülete A neogótika (magyarul: újgótika) az első romantikus építészeti stílusirányzat, mely tisztán a gótika stíluselemeiből táplálkozik.
Új!!: Fejér vármegye és Neogótika · Többet látni »
Nomadizmus
A nomadizmus vagy nomád pásztorkodás olyan társadalmi, gazdasági életforma, amelynek gyakorlói, a nomádok a háziállatokat szabadon legeltetve tenyésztik (rideg állattartás), és az egész közösség az állatokkal együtt vándorol.
Új!!: Fejér vármegye és Nomadizmus · Többet látni »
Országalma (Székesfehérvár)
A Fehérvári jog, közismertebb nevén az Országalma egy vörösmárvány díszkút, emlékmű, amely Székesfehérvár belvárosában, a Városház tér közepén található.
Új!!: Fejér vármegye és Országalma (Székesfehérvár) · Többet látni »
Országgyűlés
Az Országgyűlés Magyarország parlamentje, legfőbb hatalmi és törvényhozó szerve, a népszuverenitás letéteményese.
Új!!: Fejér vármegye és Országgyűlés · Többet látni »
Paraszt
Albrecht Dürer: ''Paraszt és a felesége'', 1512 Ökrökkel vontatott ekén ülő paraszt, 1625 Bikkessy Heinbucher József ''Kunsági paraszt'', színezett rézmetszet, 1816 Parasztasszonyok munka közben az első világháború idején A paraszt szónak két jelentése van, egy főnévi és egy melléknévi.
Új!!: Fejér vármegye és Paraszt · Többet látni »
Pákozd
Pákozd nagyközség Fejér vármegyében, a Gárdonyi járásban, Székesfehérvártól 11 km-re északkeletre.
Új!!: Fejér vármegye és Pákozd · Többet látni »
Pátka
Pátka község Fejér vármegyében, a Székesfehérvári járásban.
Új!!: Fejér vármegye és Pátka · Többet látni »
Pátkai-víztározó
A Pátkai-víztározó Magyarország egyik legnagyobb mesterséges tava.
Új!!: Fejér vármegye és Pátkai-víztározó · Többet látni »
Pázmánd
Pázmánd község Fejér vármegyében, a Gárdonyi járásban.
Új!!: Fejér vármegye és Pázmánd · Többet látni »
Püspöki palota (Székesfehérvár)
A székesfehérvári püspöki palota a Székesfehérvári egyházmegye központja.
Új!!: Fejér vármegye és Püspöki palota (Székesfehérvár) · Többet látni »
Pentele híd
A Pentele híd a Duna fölött átívelve Kisapostagot köti össze Dunavecsével, egyúttal a Dunántúlt az Alfölddel, illetve a 6-os számú főutat az 51-es számú főúttal.
Új!!: Fejér vármegye és Pentele híd · Többet látni »
Perkáta
Perkáta nagyközség Fejér vármegyében, a Dunaújvárosi járásban.
Új!!: Fejér vármegye és Perkáta · Többet látni »
Pest vármegye
Pest vármegye, 1950 és 2022 között Pest megye, Magyarország középső részének egyik közigazgatási egysége.
Új!!: Fejér vármegye és Pest vármegye · Többet látni »
Polgárdi
Polgárdi város Fejér vármegyében, a Székesfehérvári járásban.
Új!!: Fejér vármegye és Polgárdi · Többet látni »
Prépost
A prépost a katolikus egyház prelátusa, szentelése szerint áldozópap, rangja szerint a megyés püspök alárendeltje.
Új!!: Fejér vármegye és Prépost · Többet látni »
Pusztaszabolcs
Pusztaszabolcs város Fejér vármegye keleti részén a Dunaújvárosi járásban.
Új!!: Fejér vármegye és Pusztaszabolcs · Többet látni »
Pusztavám
Pusztavám község Fejér vármegyében, a Móri járásban.
Új!!: Fejér vármegye és Pusztavám · Többet látni »
Rácalmás
Rácalmás Duna-parti város Fejér vármegyében, a Dunaújvárosi járásban.
Új!!: Fejér vármegye és Rácalmás · Többet látni »
Ráckeresztúr
Ráckeresztúr község Fejér vármegyében, a Martonvásári járásban.
Új!!: Fejér vármegye és Ráckeresztúr · Többet látni »
Rétszilasi-tavak Természetvédelmi Terület
A Rétszilasi-tavak Természetvédelmi Terület Magyarország védett természeti területeinek egyike a Közép-Dunántúlon.
Új!!: Fejér vármegye és Rétszilasi-tavak Természetvédelmi Terület · Többet látni »
Római Birodalom
Romulust és Remust szoptatja A Római Birodalom az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében.
Új!!: Fejér vármegye és Római Birodalom · Többet látni »
Rendszerváltás Magyarországon
Hősök terén több ezer fő részvételével. A rendszerváltás Magyarországon (avagy rendszerváltozás, vagy rendszerváltoztatás) szűkebb értelemben Magyarország történelmének azon korszakát jelöli, mely során a magyar állam az egypártrendszerrel és annak kulturális, ideológiai relációival szakítva demokratikus állammá vált, s felszámolva az államszocialista rendszert, békés úton átalakult egy demokratikus, pluralista, köztársasági berendezkedésű állammá.
Új!!: Fejér vármegye és Rendszerváltás Magyarországon · Többet látni »
Sárbogárd
Sárbogárd város a Közép-Dunántúl régióban, Fejér vármegye déli részén, a Sárbogárdi járás székhelye.
Új!!: Fejér vármegye és Sárbogárd · Többet látni »
Sárbogárdi járás
A Sárbogárdi járás Fejér vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Új!!: Fejér vármegye és Sárbogárdi járás · Többet látni »
Sáregres
Sáregres község Fejér vármegyében, a Sárbogárdi járásban.
Új!!: Fejér vármegye és Sáregres · Többet látni »
Sárkeresztúr
Sárkeresztúr község Fejér vármegyében, a Sárbogárdi járásban.
Új!!: Fejér vármegye és Sárkeresztúr · Többet látni »
Sárkeresztes
Sárkeresztes község Fejér vármegyében, a Székesfehérvári járásban, Székesfehérvár északi szomszédságában, a Móri-árok délkeleti végénél.
Új!!: Fejér vármegye és Sárkeresztes · Többet látni »
Sárkeszi
Sárkeszi község Fejér vármegyében, a Székesfehérvári járásban.
Új!!: Fejér vármegye és Sárkeszi · Többet látni »
Sárosd
Sárosd nagyközség Fejér vármegyében, a Székesfehérvári járásban.
Új!!: Fejér vármegye és Sárosd · Többet látni »
Sárszentágota
Sárszentágota község Fejér vármegyében, a Sárbogárdi járásban.
Új!!: Fejér vármegye és Sárszentágota · Többet látni »
Sárszentmihály
Sárszentmihály (1898-ig Szent-Mihály) község Fejér vármegyében, a Székesfehérvári járásban.
Új!!: Fejér vármegye és Sárszentmihály · Többet látni »
Sárvíz (folyó)
A Sárvíz egy magyarországi folyó a Mezőföld nyugati részén.
Új!!: Fejér vármegye és Sárvíz (folyó) · Többet látni »
Söréd
Söréd (Szlovákul: Šeríd) község Fejér vármegyében, a Móri járásban.
Új!!: Fejér vármegye és Söréd · Többet látni »
Schaár Erzsébet
Schaár Erzsébet (Budafok, 1908. július 27. – Budapest, 1975. augusztus 29.) szobrász, Munkácsy Mihály-díjas (1962), érdemes művész (1972).
Új!!: Fejér vármegye és Schaár Erzsébet · Többet látni »
Seregélyes (Magyarország)
Seregélyes nagyközség Fejér vármegyében, a Székesfehérvári járásban.
Új!!: Fejér vármegye és Seregélyes (Magyarország) · Többet látni »
Sió
A Sió vagy Sió csatorna jelentős folyó a Dunántúlon.
Új!!: Fejér vármegye és Sió · Többet látni »
Simontornya
Simontornya város Tolna vármegyében, a Tamási járásban.
Új!!: Fejér vármegye és Simontornya · Többet látni »
Solt (település)
Az első világháborús hősi emlékmű Solt város Bács-Kiskun vármegyében, a Kalocsai járásban.
Új!!: Fejér vármegye és Solt (település) · Többet látni »
Somogy vármegye
Somogy vármegye, 1950 és 2022 között Somogy megye (németül: Komitat Schomodei, horvátul: Šomođska županija) közigazgatási egység Magyarországon, a Dunántúlon, a Dél-Dunántúli régió területén.
Új!!: Fejér vármegye és Somogy vármegye · Többet látni »
Soponya
Soponya nagyközség Fejér vármegyében, a Székesfehérvári járásban.
Új!!: Fejér vármegye és Soponya · Többet látni »
Spar
#ÁTIRÁNYÍTÁS SPAR (egyértelműsítő lap).
Új!!: Fejér vármegye és Spar · Többet látni »
Sukoró
Sukoró Fejér vármegyei község a Velencei-tó északi partján, az M7-es autópálya mellett a Gárdonyi járásban.
Új!!: Fejér vármegye és Sukoró · Többet látni »
Szabad királyi város
A szabad királyi város (latinul: libera regiae civitas, vagy egyszerűen civitas) várostípus volt a középkor második felében és az újkorban a Magyar Királyságban.
Új!!: Fejér vármegye és Szabad királyi város · Többet látni »
Szabadbattyán
Szabadbattyán egy nagyközség Fejér vármegyében, a Székesfehérvári járásban.
Új!!: Fejér vármegye és Szabadbattyán · Többet látni »
Szabadegyháza
Szabadegyháza (1948-ig: Szolgaegyháza) község Fejér vármegyében, a Gárdonyi járásban.
Új!!: Fejér vármegye és Szabadegyháza · Többet látni »
Szabadhídvég
Szabadhídvég község Fejér vármegyében, az Enyingi járásban.
Új!!: Fejér vármegye és Szabadhídvég · Többet látni »
Szandzsák
A szandzsák az Oszmán Birodalomban a vilajet (helytartóság) kisebb területi egységeinek a neve.
Új!!: Fejér vármegye és Szandzsák · Többet látni »
Szár (település)
Szár község Fejér vármegyében, a Bicskei járásban.
Új!!: Fejér vármegye és Szár (település) · Többet látni »
Székesfehérvár
Székesfehérvár (további nevek), megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúl régió központja, Fejér vármegye és a Székesfehérvári járás székhelye.
Új!!: Fejér vármegye és Székesfehérvár · Többet látni »
Székesfehérvári járás
A Székesfehérvári járás Fejér vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Új!!: Fejér vármegye és Székesfehérvári járás · Többet látni »
Szövetséges hatalmak a második világháborúban
A szövetséges hatalmak, vagy szövetségesek (angolul Allies) a második világháborúban azok az országok voltak, amelyek együtt küzdöttek az ún.
Új!!: Fejér vármegye és Szövetséges hatalmak a második világháborúban · Többet látni »
Szent Imre-templom (Székesfehérvár)
A székesfehérvári Szent Imre-templom (gyakran barátok temploma vagy ferences templom) a belvárosban, a Városház téren áll.
Új!!: Fejér vármegye és Szent Imre-templom (Székesfehérvár) · Többet látni »
Szlovákok
A szlovákok (szlovákul: Slováci, régiesen: tótok) szlovák nyelvet beszélő nyugati szláv népcsoport.
Új!!: Fejér vármegye és Szlovákok · Többet látni »
Szolgabíró
A szolgabíró (latinul Iudex nobilium ~ a nemesek bírája; németül Stuhlrichter) a nemesi és polgári vármegyerendszer tisztviselője, aki igazságszolgáltatási és közigazgatási feladatokat látott el, eleinte a nemesség, később a jobbágyság és a polgárság számára is.
Új!!: Fejér vármegye és Szolgabíró · Többet látni »
Szovjetunió
A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, röviden Szovjetunió vagy SZSZKSZ (magyaros átírásban: Szojuz Szovjetszkih Szocialisztyicseszkih Reszpublik, röviden Советский Союз vagy СССР, azaz: sz-sz-sz-r), államszocialista berendezkedésű szövetségi állam volt Eurázsiában, mely 1922-től 1991-ig állt fenn.
Új!!: Fejér vármegye és Szovjetunió · Többet látni »
Tabajd
Tabajd község Fejér vármegyében, a Bicskei járásban.
Új!!: Fejér vármegye és Tabajd · Többet látni »
Tác
Tác község Fejér vármegyében, a Székesfehérvári járásban.
Új!!: Fejér vármegye és Tác · Többet látni »
Török hódoltság
Erdélyi fejedelemséget, valamint a Kanizsai-, Budai-, Egri-, Temesvári- és Váradi- vilajetet. A török hódoltság a Kárpát-medence területének az Oszmán Birodalom uralma alatt álló része volt Buda 1541-es elfoglalásától több mint másfél évszázadig, a terület Habsburg irányítás alatt történt felszabadításáig (1686–1699).
Új!!: Fejér vármegye és Török hódoltság · Többet látni »
Törvényhatósági jogú város
A törvényhatósági jogú város (rövidítve th.j. város, t.j. város, tjv. stb.) a városok és a törvényhatóságok egyik jogi kategóriája volt Magyarországon 1870 és 1950 között.
Új!!: Fejér vármegye és Törvényhatósági jogú város · Többet látni »
Tolna vármegye
Tolna vármegye, 1950 és 2022 között Tolna megye (németül: Komitat Tolnau, latinul: Comitatus Tolnensis) közigazgatási egység Magyarországon, a Dél-Dunántúlon.
Új!!: Fejér vármegye és Tolna vármegye · Többet látni »
Tordas
Tordas község Fejér vármegyében, a Martonvásári járásban.
Új!!: Fejér vármegye és Tordas · Többet látni »
Ukrajna
Ukrajna kelet-európai állam.
Új!!: Fejér vármegye és Ukrajna · Többet látni »
Vajta (település)
Vajta község Fejér vármegyében, a Sárbogárdi járásban.
Új!!: Fejér vármegye és Vajta (település) · Többet látni »
Vasút
A vasút kötöttpályás közlekedési rendszer, amelynek az elemei a vasúti pálya és a köré épülő vasúti infrastruktúra, illetve a többnyire vonatban közlekedő vasúti járművek.
Új!!: Fejér vármegye és Vasút · Többet látni »
Vál
Vál község Fejér vármegyében, a Martonvásári járásban.
Új!!: Fejér vármegye és Vál · Többet látni »
Váli-víz
A Váli-víz a Gerecsében ered, Komárom-Esztergom vármegyében, Tarján külterületén, mintegy 250 méteres tengerszint feletti magasságban, majd nem sokkal ezután átlépi a megyehatárt; onnantól kezdve a teljes hátralévő szakaszán Fejér vármegyében húzódik.
Új!!: Fejér vármegye és Váli-víz · Többet látni »
Vármegye
A vármegye a Magyar Királyság közigazgatásának alapvető területi egysége A vármegye vagy megye a magyar közigazgatás alapvető területi egysége.
Új!!: Fejér vármegye és Vármegye · Többet látni »
Városi jogú nagyközség
Városi jogú nagyközség volt Magyarországon 1984.
Új!!: Fejér vármegye és Városi jogú nagyközség · Többet látni »
Városkörnyék
A városkörnyékek községeket összefogó közigazgatási egységek voltak a tanácsrendszer időszakának második felében 1971 és 1990 között Magyarországon.
Új!!: Fejér vármegye és Városkörnyék · Többet látni »
Vértes (hegység)
A Vértes, vagy ritkábban Vértes hegység, gyakran és helytelenül Vértes-hegység szűken vett területe, amely a Dunántúli-középhegység 314 négyzetkilométer nagyságú része a Bakony és a Gerecse között terül el a Velencei-hegység és a Velencei-tó szomszédságában, két megyeszékhely, Székesfehérvár és Tatabánya közötti területen.
Új!!: Fejér vármegye és Vértes (hegység) · Többet látni »
Vértesacsa
Vértesacsa község Fejér vármegyében, a Bicskei járásban.
Új!!: Fejér vármegye és Vértesacsa · Többet látni »
Vértesboglár
Vértesboglár község Fejér vármegyében, a Bicskei járásban.
Új!!: Fejér vármegye és Vértesboglár · Többet látni »
Velence (Magyarország)
Velence város Fejér vármegyében, a Gárdonyi járásban, a Velencei-tó keleti partján.
Új!!: Fejér vármegye és Velence (Magyarország) · Többet látni »
Velencei-hegység
Út az Angelika-forrás közelében Fejér vármegye középső részén, a Velencei-tótól északra, nagyjából vele párhuzamosan húzódik Magyarország variszkuszi hegységmaradványa, a Velencei-hegység, amelyet javarészt a földtörténeti óidőben (paleozoikum) keletkezett mélységi magmás kőzet, a gránit épít föl.
Új!!: Fejér vármegye és Velencei-hegység · Többet látni »
Velencei-tó
Gyakori halak a Velencei-tóban A Velencei-tó Magyarország harmadik legnagyobb természetes tava.
Új!!: Fejér vármegye és Velencei-tó · Többet látni »
Vereb
Vereb község Fejér vármegyében, a Gárdonyi járásban.
Új!!: Fejér vármegye és Vereb · Többet látni »
Veszprém vármegye
Veszprém vármegye, 1950 és 2022 között Veszprém megye, közigazgatási egység a közép-dunántúli régióban.
Új!!: Fejér vármegye és Veszprém vármegye · Többet látni »
Videoton Holding Zrt.
A székesfehérvári székhelyű VIDEOTON HOLDING ZRt. a legnagyobb, egészében magyar magántulajdonban lévő vállalat, ipari vállalatcsoport, amely gyártási és gyártáshoz kapcsolódó szolgáltatásokat kínál ipari vállalatok számára.
Új!!: Fejér vármegye és Videoton Holding Zrt. · Többet látni »
Zámoly
Zámoly község Fejér vármegyében, a Székesfehérvári járásban.
Új!!: Fejér vármegye és Zámoly · Többet látni »
Zichy család
Gróf '''Zichy Domonkos''' veszprémi püspök címere, amely azonos a családi címerrel A '''Zichy család''' cimere a Siebmacher féle címeres könyvből A gróf zicsi és vázsonykői Zichy család egy ősi magyar főnemesi család, amely a mai napig él.
Új!!: Fejér vármegye és Zichy család · Többet látni »
Zichyújfalu
Zichyújfalu (régi magyar nevein: Újfalu, Újfalupuszta, Pusztaújfalu) község az Alföldön, a Mezőföld északi részén, Fejér vármegyében, a Gárdonyi járásban, a Velencei-tótól 10 kilométerre délre, Székesfehérvártól körülbelül 25 kilométerre délkeletre.
Új!!: Fejér vármegye és Zichyújfalu · Többet látni »
1333
Nincs leírás.
Új!!: Fejér vármegye és 1333 · Többet látni »
1543
Nincs leírás.
Új!!: Fejér vármegye és 1543 · Többet látni »
16. század
A 16.
Új!!: Fejér vármegye és 16. század · Többet látni »
1688
Nincs leírás.
Új!!: Fejér vármegye és 1688 · Többet látni »
1692
Nincs leírás.
Új!!: Fejér vármegye és 1692 · Többet látni »
17. század
A 17.
Új!!: Fejér vármegye és 17. század · Többet látni »
1703
Nincs leírás.
Új!!: Fejér vármegye és 1703 · Többet látni »
18. század
Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.
Új!!: Fejér vármegye és 18. század · Többet látni »
1860-as évek
*186 186.
Új!!: Fejér vármegye és 1860-as évek · Többet látni »
1930
Nincs leírás.
Új!!: Fejér vármegye és 1930 · Többet látni »
1950-es megyerendezés
Az 1950-es megyerendezés – a járásrendezéssel együtt – a tanácsrendszer magyarországi bevezetését megalapozó közigazgatási területi reform egyik eleme volt.
Új!!: Fejér vármegye és 1950-es megyerendezés · Többet látni »
1960-as évek
Nincs leírás.
Új!!: Fejér vármegye és 1960-as évek · Többet látni »
1970-es évek
Nincs leírás.
Új!!: Fejér vármegye és 1970-es évek · Többet látni »
1990-es évek
Nincs leírás.
Új!!: Fejér vármegye és 1990-es évek · Többet látni »
20. század
14px Évtizedek: 1900-as évek 1910-es évek 1920-as évek 1930-as évek 1940-es évek 1950-es évek 1960-as évek 1970-es évek 1980-as évek 1990-es évek Buzz Aldrin a Holdon (Apollo–11, 1969) A 20.
Új!!: Fejér vármegye és 20. század · Többet látni »
586
Nincs leírás.
Új!!: Fejér vármegye és 586 · Többet látni »
895
Nincs leírás.
Új!!: Fejér vármegye és 895 · Többet látni »
900
900 a 9. század utolsó éve.
Új!!: Fejér vármegye és 900 · Többet látni »
970-es évek
Századok: 9. század – 10. század – 11. század Évtizedek: 920-as évek – 930-as évek – 940-es évek – 950-es évek – 960-as évek – 970-es évek – 980-as évek – 990-es évek – 1000-es évek – 1010-es évek – 1020-as évek Évek: 970 971 972 973 974 975 976 977 978 979.
Új!!: Fejér vármegye és 970-es évek · Többet látni »
