Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
113 kapcsolatok: Alsórákos (Brassó megye), Antiszemitizmus, Újvidék, Bajorország, Bécs, Bóka László (irodalomtörténész, 1910–1964), Benedek Elek (író), Benedek Marcell, Beszterce (település), Budapest, Cleveland (Ohio), Corvin-koszorú, Csíkszereda, Csepreghy Jenő, Dohnányi Ernő, Ellenzék (napilap), Emberek a havason, Emigráció (tevékenység), Erdély, Erdélyi Helikon, Erdélyi Irodalmi Társaság, Erdélyi Párt, Erdélyi Szépmíves Céh, Farkas Ferenc (katonatiszt), Gyulafehérvár, Hajdúnánás, Harmadik Birodalom, Hegedüs Géza, Horthy Miklós (kormányzó), Hosszú Zoltán, II. József magyar király, Illés Endre, Jancsó Béla, Jávor Pál (színművész), Július 28., Kacsó Sándor (újságíró), Kádár Erzsébet (író), Kövér László, Keleti Újság, Kemény Zsigmond Társaság, Kide, Kiközösítés, Kolostor, Kolozs vármegye, Kolozsvár, Kopjafa, Lakatos Mihály, Madéfalvi vérengzés, Madrid, Magyar Újságírók Külföldi Egyesülete, ..., Magyar Örökség díj, Magyar filmművészet, Magyar Harangok, Magyarok, Magyarország, Marosvásárhely, Második bécsi döntés, Máté Imre, München, Mezőség, Milotay István, Muráti Lili, Nagyszeben, Németh László (író), Németország, Népi irodalom Erdélyben, Nyelvművelés Erdélyben, Nyugat (folyóirat), Október 16., Oláh György (újságíró), Orsós Ferenc (patológus), Országgyűlés, Pap (hivatás), Páger Antal (színművész), Pásztortűz, Pázmáneum, Pomogáts Béla, Rajk László (politikus), Római katolikus egyház, Regény, Reményik Sándor, Romantika, Románia, Schöpflin Aladár, Sopron, Szálasi Ferenc, Szálasi-kormány, Székely írók, Székelyföld (folyóirat), Székelyudvarhely, Székelyzsombor, Szép Szó, Színházi adattár, Színmű, Szövetséges Ellenőrző Bizottság, Szőts István, Szecesszió, Szeged, Szeleczky Zita, Szentimrei Jenő, Tabéry Géza, Tamási Áron, Uz Bence (film), Vaszary János (színművész), Wass Albert, Wesselényi Miklós (politikus, 1750–1809), XII. Piusz pápa, Zord Idő (folyóirat), 1889, 1938, 1942, 1944-es kiugrási kísérlet, 1953. Bővíteni index (63 több) »
Alsórákos (Brassó megye)
Rákos és Mátéfalva 1764–1785 között Alsórákos (románul Racoș, németül Ratsch, szász nyelvjárással Ruekesch) falu Romániában Brassó megyében.
Új!!: Nyirő József és Alsórákos (Brassó megye) · Többet látni »
Antiszemitizmus
Az antiszemitizmus (szó szerint: szemitaellenesség) a zsidókkal szembeni vallási vagy faji gyűlölet.
Új!!: Nyirő József és Antiszemitizmus · Többet látni »
Újvidék
Újvidék, korábban Péterváradi Sánc (szerbül Нови Сад / Novi Sad, horvátul Novi Sad, németül Neusatz, szlovákul Nový Sad) város Szerbiában, a Vajdaság Autonóm Tartomány székvárosa és a Dél-bácskai körzet adminisztratív központja.
Új!!: Nyirő József és Újvidék · Többet látni »
Bajorország
Bajorország (németül Bayern) Németország legnagyobb területű tartománya.
Új!!: Nyirő József és Bajorország · Többet látni »
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Új!!: Nyirő József és Bécs · Többet látni »
Bóka László (irodalomtörténész, 1910–1964)
Bóka László Károly, teljes nevén: Bóka László Károly Gyula Nándor Zoltán (Budapest, 1910. június 19. – Budapest, 1964. november 1.) József Attila-díjas (1960) magyar író, költő, irodalomtörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező: 1953).
Új!!: Nyirő József és Bóka László (irodalomtörténész, 1910–1964) · Többet látni »
Benedek Elek (író)
Benedek Elek (Kisbacon, 1859. szeptember 30. – Kisbacon, 1929. augusztus 17.) magyar újságíró, író, országgyűlési képviselő, „a nagy mesemondó”.
Új!!: Nyirő József és Benedek Elek (író) · Többet látni »
Benedek Marcell
Benedek Marcell (Budapest, 1885. szeptember 22. – Budapest, 1969. május 30.) magyar egyetemi tanár, író, irodalomtörténész és műfordító, színházigazgató, a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy nagymestere.
Új!!: Nyirő József és Benedek Marcell · Többet látni »
Beszterce (település)
Beszterce (románul Bistrița, németül Bistritz, korábban Nösen) város Romániában, Erdélyben.
Új!!: Nyirő József és Beszterce (település) · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Nyirő József és Budapest · Többet látni »
Cleveland (Ohio)
Cleveland (kiejtése IPA szerint: ˈkliːvlənd, kb. klívlend) az Amerikai Egyesült Államok egyik nagyvárosa, Ohio államban.
Új!!: Nyirő József és Cleveland (Ohio) · Többet látni »
Corvin-koszorú
A Corvin-koszorú egy kitüntetés, amelyet 1930-ban alapított Horthy Miklós, Magyarország kormányzója.
Új!!: Nyirő József és Corvin-koszorú · Többet látni »
Csíkszereda
Csíkszereda (románul Miercurea Ciuc, németül Szeklerburg, latinul Sicolsburgum) város Romániában, Hargita megyében.
Új!!: Nyirő József és Csíkszereda · Többet látni »
Csepreghy Jenő
Csepreghy Jenő (John Shepridge) (Budapest, 1912. január 29. – Maribell, 1978. május 6.) filmrendező.
Új!!: Nyirő József és Csepreghy Jenő · Többet látni »
Dohnányi Ernő
Dohnányi Ernő Jenő Frigyes (Pozsony, 1877. július 27. – New York, 1960. február 9.) magyar zeneszerző, karmester, zongoraművész, zenepedagógus.
Új!!: Nyirő József és Dohnányi Ernő · Többet látni »
Ellenzék (napilap)
Az Ellenzék kolozsvári politikai, közgazdasági és társadalmi napilap volt 1880–1944 között.
Új!!: Nyirő József és Ellenzék (napilap) · Többet látni »
Emberek a havason
Az Emberek a havason Szőts István 1941–42-ben forgatott első nagyjátékfilmje Görbe János és Szellay Alice főszereplésével, melyet Nyirő József Kopjafák és Havasok könyve című köteteinek elbeszélései alapján készített.
Új!!: Nyirő József és Emberek a havason · Többet látni »
Emigráció (tevékenység)
Amerika felé, valamikor a 20. század elején Emigráció vagy kivándorlás az a cselekvés, melyben egy adott országot vagy területet azzal a szándékkal hagy el a lakosa, hogy tartósan egy másikban éljen.
Új!!: Nyirő József és Emigráció (tevékenység) · Többet látni »
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Új!!: Nyirő József és Erdély · Többet látni »
Erdélyi Helikon
Erdélyi Helikon havonta megjelenő szépirodalmi és kritikai folyóirat.
Új!!: Nyirő József és Erdélyi Helikon · Többet látni »
Erdélyi Irodalmi Társaság
Erdélyi (Magyar) Irodalmi Társaság, rövidítve EIT Bartha Miklós és Petelei István kezdeményezésére 1888-ban alakult Kuun Géza elnökletével Kolozsvárt, célul tűzve ki az erdélyi magyar irodalmi törekvések pártfogását.
Új!!: Nyirő József és Erdélyi Irodalmi Társaság · Többet látni »
Erdélyi Párt
Az Erdélyi Párt egy, az 1940 és 1944 között Magyarországhoz visszacsatolt Észak-Erdélyben működő tömegpárt volt.
Új!!: Nyirő József és Erdélyi Párt · Többet látni »
Erdélyi Szépmíves Céh
Az Erdélyi Szépmíves Céh (ESZC) erdélyi magyar könyvkiadó volt a két világháború között.
Új!!: Nyirő József és Erdélyi Szépmíves Céh · Többet látni »
Farkas Ferenc (katonatiszt)
Vitéz kisbarnaki Farkas Ferenc Xavér Pál (Kismarton, 1892. május 27. – Arnstorf, 1980. április 14.) magyar katonatiszt, cserkészvezető, a Ludovika Akadémia parancsnoka.
Új!!: Nyirő József és Farkas Ferenc (katonatiszt) · Többet látni »
Gyulafehérvár
Gyulafehérvár környéke 1770 körül Gyulafehérvár vagy III. Károly magyar király után Károlyfehérvár (románul Bălgrad, majd Alba Iulia, németül Karlsburg, vagy Weissenburg, latinul Apulum, szászul Keist) város Romániában, Fehér megyében.
Új!!: Nyirő József és Gyulafehérvár · Többet látni »
Hajdúnánás
Hajdúnánás város Hajdú-Bihar vármegyében, a Hajdúnánási járás székhelye.
Új!!: Nyirő József és Hajdúnánás · Többet látni »
Harmadik Birodalom
A Harmadik Birodalom (németül: Drittes Reich) a nemzetiszocialista Németország félhivatalos elnevezése volt 1933 és 1945 között, amikor Adolf Hitler és pártja, a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP) vezetése alatt állt.
Új!!: Nyirő József és Harmadik Birodalom · Többet látni »
Hegedüs Géza
Hegedüs Géza (Budapest, 1912. május 14. – Budapest, 1999. április 9.) háromszoros József Attila-díjas magyar író, újságíró, költő, színházi szakíró, kritikus, egyetemi tanár.
Új!!: Nyirő József és Hegedüs Géza · Többet látni »
Horthy Miklós (kormányzó)
Vitéz nagybányai Horthy Miklós (Kenderes, 1868. június 18. – Estoril, Portugália, 1957. február 9.) magyar politikus, a 20.
Új!!: Nyirő József és Horthy Miklós (kormányzó) · Többet látni »
Hosszú Zoltán
Hosszú Zoltán, olykor Hosszu (Kálnok, 1897. október 14. – Ukrajna, 1944.) magyar színész, rendező, a Nemzeti Színház örökös tagja, Gera Zoltán Kossuth-díjas színész édesapja, Eszenyi Olga színésznő férje.
Új!!: Nyirő József és Hosszú Zoltán · Többet látni »
II. József magyar király
II.
Új!!: Nyirő József és II. József magyar király · Többet látni »
Illés Endre
Illés Endre, 1928-ig Novotny Andor Dezső (Csütörtökhely, 1902. június 4. – Budapest, 1986. július 22.) kétszeres Kossuth-díjas magyar elbeszélő, drámaíró, könyvkiadó igazgató, műfordító, műkritikus.
Új!!: Nyirő József és Illés Endre · Többet látni »
Jancsó Béla
#ÁTIRÁNYÍTÁS Jancsó Béla (egyértelműsítő lap).
Új!!: Nyirő József és Jancsó Béla · Többet látni »
Jávor Pál (színművész)
Jávor Pál és Honthy Hanna Jávor Pál, eredeti nevén Jermann Pál Gusztáv (Arad, 1902. január 31. – Budapest, 1959. augusztus 14.) minden idők egyik legismertebb és egyik legkedveltebb magyar színésze, az első magyar férfi filmsztár.
Új!!: Nyirő József és Jávor Pál (színművész) · Többet látni »
Július 28.
Névnapok: Szabolcs + Alina, Ince, Ada, Adelina, Adelinda, Adna, Adina, Bars, Barsz, Botond, Győző, Nauzika, Szeréna, Szerénke, Viktor.
Új!!: Nyirő József és Július 28. · Többet látni »
Kacsó Sándor (újságíró)
Kacsó Sándor írói álneve: Őrhegyi Sándor (Mikháza, 1901. február 21. – Kolozsvár, 1984. február 17.) erdélyi magyar író, szerkesztő, közíró, baloldali politikus.
Új!!: Nyirő József és Kacsó Sándor (újságíró) · Többet látni »
Kádár Erzsébet (író)
Kádár Erzsébet (születési nevén mácsai Csernovics Erzsébet, olykor Csernovits formában is, férjezett neve: gyülvészi Dadányi Györgyné; Arad, 1901. március 3. – Budapest, 1946. április 25.) Baumgarten-díjas magyar író, festőművész.
Új!!: Nyirő József és Kádár Erzsébet (író) · Többet látni »
Kövér László
Kövér László (Pápa, 1959. december 29. –) magyar jogász, politikus.
Új!!: Nyirő József és Kövér László · Többet látni »
Keleti Újság
Keleti Újság (1918–1944) a két világháború közötti időszak egyik leghosszabb életű romániai magyar napilapja.
Új!!: Nyirő József és Keleti Újság · Többet látni »
Kemény Zsigmond Társaság
A Kemény Zsigmond Társaság (rövidítve KZST) 1876-tól 1948-ig Marosvásárhelyen működő irodalmi társaság.
Új!!: Nyirő József és Kemény Zsigmond Társaság · Többet látni »
Kide
Kide Romániában, Kolozs megyében, a Dobokai-dombvidéken, a Borsa-patak mellékvölgyében található, a Dobokai-dombvidék egyetlen mindmáig magyar többségű faluja.
Új!!: Nyirő József és Kide · Többet látni »
Kiközösítés
Kiközösítés (idegen szóval: izoláció) alatt egy személy vagy egy csoport valamely közösségből való részleges vagy teljes kizárását, diszkriminációját értjük.
Új!!: Nyirő József és Kiközösítés · Többet látni »
Kolostor
Pécsvárad, bencés apátság A kolostor, monostor vagy rendház olyan összetartozó épületcsoport, amelyben valamely szerzetesrend tagjai állandóan együtt élnek.
Új!!: Nyirő József és Kolostor · Többet látni »
Kolozs vármegye
Kolozs vármegye (románul: Comitatul Cluj, németül: Komitat Klausenburg) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság keleti részében.
Új!!: Nyirő József és Kolozs vármegye · Többet látni »
Kolozsvár
Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca,, néha Clausenburg,, szászul Kleusenburch,, Klojznburg) Románia második legnépesebb városa, Kolozs megye székhelye.
Új!!: Nyirő József és Kolozsvár · Többet látni »
Kopjafa
Kopjafák a Nyerges-tetőn Kopjafa, Hősök ligete, Mohács A kopjafa általában fából, ritkábban kőből kifaragott, díszített emlékoszlop.
Új!!: Nyirő József és Kopjafa · Többet látni »
Lakatos Mihály
Lakatos Mihály (Székelyudvarhely, 1964. február 11. –) József Attila-díjas romániai magyar költő, író, műfordító.
Új!!: Nyirő József és Lakatos Mihály · Többet látni »
Madéfalvi vérengzés
Köllő Miklós szobrával Az emlékmű felirata A madéfalvi veszedelem vagy madéfalvi vérengzés (régebben „mádéfalvi” formában is, latinul a siculicidium, azaz székelygyilkosság kifejezést is használják rá) a székelyek egy csoportja ellen elkövetett tömeggyilkosság volt 1764-ben, Mária Terézia királynő uralkodása alatt.
Új!!: Nyirő József és Madéfalvi vérengzés · Többet látni »
Madrid
Madrid (latinul: Matritum vagy Madritum) Spanyolország fővárosa, legnagyobb városa és az azonos nevű tartomány székhelye.
Új!!: Nyirő József és Madrid · Többet látni »
Magyar Újságírók Külföldi Egyesülete
A Magyar Újságírók Külföldi Egyesülete egy emigráns újságíró-szervezet volt.
Új!!: Nyirő József és Magyar Újságírók Külföldi Egyesülete · Többet látni »
Magyar Örökség díj
A Magyar Örökség díjat Farkas Balázs, Fekete György és Makovecz Imre javaslatára a Magyarországért Alapítvány kuratóriuma hozta létre 1995-ben.
Új!!: Nyirő József és Magyar Örökség díj · Többet látni »
Magyar filmművészet
A magyar film/mozi története 1896-ban vette kezdetét: a Lumière testvérek filmjeit 1896.
Új!!: Nyirő József és Magyar filmművészet · Többet látni »
Magyar Harangok
Magyar Harangok magyar emigráns folyóirat A Magyar Harangok.
Új!!: Nyirő József és Magyar Harangok · Többet látni »
Magyarok
Nincs leírás.
Új!!: Nyirő József és Magyarok · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Nyirő József és Magyarország · Többet látni »
Marosvásárhely
Marosvásárhely – piac a főtéren Marosvásárhely (– a második világháború utáni, rendszerváltás előtti román helyesírás szerint Tîrgu-Mureș,, erdélyi szász nyelven Nai Muark) municípium Romániában, Maros megyében.
Új!!: Nyirő József és Marosvásárhely · Többet látni »
Második bécsi döntés
bélyegkép A második bécsi döntést 1940.
Új!!: Nyirő József és Második bécsi döntés · Többet látni »
Máté Imre
#ÁTIRÁNYÍTÁS Máthé Imre (egyértelműsítő lap).
Új!!: Nyirő József és Máté Imre · Többet látni »
München
München (bajorul) a legnagyobb német tartomány, Bajorország fővárosa.
Új!!: Nyirő József és München · Többet látni »
Mezőség
A Mezőség (románul Câmpia Transilvaniei) folyókkal határolt erdő nélküli dombvidék Romániában, Erdélyben, az Erdélyi-medencében, Kolozs, Maros és Beszterce-Naszód megyék egymással érintkező vidékein.
Új!!: Nyirő József és Mezőség · Többet látni »
Milotay István
Milotay István (Nyírbátor, 1883. május 3. – Stein am Rhein, Svájc, 1963. február 10.), szélsőjobboldali újságíró, politikus, író.
Új!!: Nyirő József és Milotay István · Többet látni »
Muráti Lili
Muráti Lili (született Muráti Teodóra Aurélia; Nagyvárad, 1911. július 22. – Madrid, 2003. április 17.) magyar színésznő és írónő.
Új!!: Nyirő József és Muráti Lili · Többet látni »
Nagyszeben
Nagyszeben a 17. században Nagyszeben a 19. században Nagyszeben (románul: Sibiu, németül: Hermannstadt, latinul: Cibinium) municípium Romániában, Erdélyben.
Új!!: Nyirő József és Nagyszeben · Többet látni »
Németh László (író)
Osztályfénykép, Medve utcai elemi iskola, 1907. Középen Fekete Jenő tanitó, tőle balra Németh László, jobbra Grawátsch Tivadar, azaz Bilicsi Tivadar Németh László (teljes nevén: Németh László Károly, Nagybánya, 1901. április 18. – Budapest, 1975. március 3.) Kossuth-díjas magyar orvos, író, esszéista, drámaíró, műfordító, 1998-tól a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja.
Új!!: Nyirő József és Németh László (író) · Többet látni »
Németország
Németország, vagy hivatalos nevén a Németországi Szövetségi Köztársaság(), egy független szövetségi állam Közép- és Nyugat-Európában.
Új!!: Nyirő József és Németország · Többet látni »
Népi irodalom Erdélyben
Népi irodalom Erdélyben (1918–1989) – az írásbeliségnek az az ága, mely a népnyelv, népdal, népköltészet, népi hiedelmek és szokások, népművészet hagyományos közösségi kultúráját eredetiségében tudományosan rögzíti, annak elemeiből új, korszerű nemzeti művelődést gyarapít, a népi életmód folyamatosságát magasabb fokon biztosítja, s egyben az elmaradt vidéki lakosság öntudatos társadalmi fellépését és érvényesülését mozdítja elő.
Új!!: Nyirő József és Népi irodalom Erdélyben · Többet látni »
Nyelvművelés Erdélyben
Nyelvművelés Erdélyben (1918–1989) A nyelvművelés a helyes magyarság, a szép magyar beszéd megőrzésére és fejlesztésére, az anyanyelvi műveltség emelésére irányuló mozgalom.
Új!!: Nyirő József és Nyelvművelés Erdélyben · Többet látni »
Nyugat (folyóirat)
A Nyugat a 20. századi magyar irodalom meghatározó folyóirata 1908.
Új!!: Nyirő József és Nyugat (folyóirat) · Többet látni »
Október 16.
Névnapok: Gál + Ambos, Ambró, Ambrus, Aranka, Aurélia, Auróra, Bedecs, Bedő, Gallusz, Gálos, Gellért, Gerhárd, Hédi, Hedvig, Lehel, Lél, Lelle, Margit.
Új!!: Nyirő József és Október 16. · Többet látni »
Oláh György (újságíró)
Oláh György (Homonna, 1902. szeptember 8. – Villa Carlos Paz, Córdoba, Argentína, 1981. szeptember 13.), szélsőjobboldali író, újságíró, szociográfus, politikus.
Új!!: Nyirő József és Oláh György (újságíró) · Többet látni »
Orsós Ferenc (patológus)
Orsós Ferenc (Temesvár, 1879. augusztus 22. – Mainz, 1962. július 25.) sokoldalú, festészettel is foglalkozó, aktív politikai szerepvállalásáról is ismert magyar patológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tagja (1928–1945).
Új!!: Nyirő József és Orsós Ferenc (patológus) · Többet látni »
Országgyűlés
Az Országgyűlés Magyarország parlamentje, legfőbb hatalmi és törvényhozó szerve, a népszuverenitás letéteményese.
Új!!: Nyirő József és Országgyűlés · Többet látni »
Pap (hivatás)
Rómában A pap (latinul sacerdos, görögül presbyter), olyan vallási vezető, aki fel van hatalmazva egy vallás szent rituáléinak elvégzésére, különös tekintettel közvetítő szerepére az emberek és Isten vagy istenségek között.
Új!!: Nyirő József és Pap (hivatás) · Többet látni »
Páger Antal (színművész)
Páger Antal (Makó, 1899. január 29. – Budapest, 1986. december 14.) Kossuth-díjas magyar színművész, kiváló művész.
Új!!: Nyirő József és Páger Antal (színművész) · Többet látni »
Pásztortűz
A Pásztortűz Kolozsváron 1921–1944 között megjelent irodalmi és művészeti folyóirat, az Erdélyi Szemle utódja.
Új!!: Nyirő József és Pásztortűz · Többet látni »
Pázmáneum
A Pázmáneum (Collegium Pazmanianum) a Pázmány Péter bíboros, esztergomi érsek által 1623-ban Bécsben alapított papnevelő intézet neve.
Új!!: Nyirő József és Pázmáneum · Többet látni »
Pomogáts Béla
Pomogáts Béla (Budapest, 1934. október 22. – 2023. május 1.) Széchenyi-díjas magyar kritikus, tanár, irodalomtörténész, az irodalomtudományok doktora.
Új!!: Nyirő József és Pomogáts Béla · Többet látni »
Rajk László (politikus)
Rajk László, született Reich László (Székelyudvarhely, 1909. március 8. – Budapest, Józsefváros, 1949. október 15.) kommunista politikus, miniszter, 1945 után belügyminiszterként a Rákosi-diktatúra és terror kiépítésének fontos szereplője, 1948-tól külügyminiszter.
Új!!: Nyirő József és Rajk László (politikus) · Többet látni »
Római katolikus egyház
A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.
Új!!: Nyirő József és Római katolikus egyház · Többet látni »
Regény
Lev Tolsztoj Jókai Mór A regény rendszerint hosszabb időszakot felölelő, szerteágazó cselekményű, számos szereplőt (fő- és mellékszereplőket) bemutató mű, az epika vezető műfaja.
Új!!: Nyirő József és Regény · Többet látni »
Reményik Sándor
Király utcai palota Minorita utcai oldala) Reményik Sándor (Kolozsvár, 1890. augusztus 30. – Kolozsvár, 1941. október 24.) költő, a két világháború közötti erdélyi magyar líra kiemelkedő alakja.
Új!!: Nyirő József és Reményik Sándor · Többet látni »
Romantika
Caspar David Friedrich: ''Vándor a ködtenger fölött''A romantika egységes korstílus, ami több művészeti ágra együttesen terjedt ki.
Új!!: Nyirő József és Romantika · Többet látni »
Románia
Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.
Új!!: Nyirő József és Románia · Többet látni »
Schöpflin Aladár
Schöpflin Aladár Mihály (Maniga, 1872. október 4. – Budapest, 1950. augusztus 8.) Kossuth-díjas magyar műkritikus, irodalomtörténész, író, műfordító.
Új!!: Nyirő József és Schöpflin Aladár · Többet látni »
Sopron
Sopron (az ókorban, régies németül: Oedenburg) több mint hatvanezer lakosú megyei jogú város Győr-Moson-Sopron vármegyében, a soproni borvidék központja, a Soproni járás székhelye.
Új!!: Nyirő József és Sopron · Többet látni »
Szálasi Ferenc
Szálasi Ferenc (Kassa, 1897. január 6. – Budapest, Lipótváros, 1946. március 12.) hungarista politikus, katonatiszt.
Új!!: Nyirő József és Szálasi Ferenc · Többet látni »
Szálasi-kormány
A Szálasi-kormány beiktatásakor A Szálasi-kormány (vagy önelnevezése szerint a Nemzeti Összefogás Kormánya) volt Magyarország egyetlen hungarista kormánya, mely német segítséggel, puccs révén került hatalomra 1944.
Új!!: Nyirő József és Szálasi-kormány · Többet látni »
Székely írók
Székely írók – A Trianoni békeszerződés utáni Erdély magyar íróinak szervezkedései nagyobbrészt a korábbi irodalmi központokban indultak meg (Nagyvárad, Kolozsvár, Marosvásárhely, Arad).
Új!!: Nyirő József és Székely írók · Többet látni »
Székelyföld (folyóirat)
A folyóirat szerkesztőségének épülete Csíkszeredában A Székelyföld havonta megjelenő kulturális folyóirat, amely Csíkszeredában, Romániában jelenik meg.
Új!!: Nyirő József és Székelyföld (folyóirat) · Többet látni »
Székelyudvarhely
Székelyudvarhely (románul Odorheiu Secuiesc, latinul Areopolis, németül Oderhellen, szászul Odderhällen) megyei jogú város Romániában Hargita megyében.
Új!!: Nyirő József és Székelyudvarhely · Többet látni »
Székelyzsombor
Székelyzsombor (1899-ig Zsombor,,, erdélyi szász nyelven Sommerburch) falu Romániában Brassó megyében.
Új!!: Nyirő József és Székelyzsombor · Többet látni »
Szép Szó
A Szép Szó 1936 márciusa és 1939 júniusa-augusztusa között rendszertelen időközökkel megjelent irodalmi és társadalomtudományi folyóirat volt Cserépfalvi Imre kiadásában.
Új!!: Nyirő József és Szép Szó · Többet látni »
Színházi adattár
A Színházi adattár az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI) által létrehozott digitális színháztörténeti adatbázisok gyűjteménye.
Új!!: Nyirő József és Színházi adattár · Többet látni »
Színmű
A színmű más néven komoly dráma (dráma sérieux), avagy középfajú dráma drámai műfajtípus, amely a tragédia és a komédia között helyezkedik el.
Új!!: Nyirő József és Színmű · Többet látni »
Szövetséges Ellenőrző Bizottság
A Szövetséges Ellenőrző Bizottságok (SZEB),,, a második világháború után a győztes hatalmak által a fegyverszünet betartására és a kormányok működésének ellenőrzésére megalakított testületek voltak a legyőzött országokban a győztes hatalmak részvételével.
Új!!: Nyirő József és Szövetséges Ellenőrző Bizottság · Többet látni »
Szőts István
Szőts István (Szentgyörgyválya, 1912. június 30. – Bécs, 1998. november 6.) Kossuth-díjas magyar filmrendező, forgatókönyvíró.
Új!!: Nyirő József és Szőts István · Többet látni »
Szecesszió
Alfons Mucha: litográfiája Gresham Palota, Budapest (Quittner Zsigmond és a Vágó fivérek alkotása) Tündérpalota, Budapest (Kőrössy Albert Kálmán) Cifrapalota, Kecskemét (Márkus Géza) Az 1910-es bécsi vadászati kiállítás magyar pavilonja A szecesszió kivonulást, elkülönülést jelent, utalva arra, hogy 1897-ben Bécsben negyvenkilenc művész kivonult a városi művészeti központból, hogy új művészetet teremtsen.
Új!!: Nyirő József és Szecesszió · Többet látni »
Szeged
Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.
Új!!: Nyirő József és Szeged · Többet látni »
Szeleczky Zita
Szeleczky Zita, teljes nevén: Szeleczky Zita Klára Terézia (Budapest, 1915. április 20. – Érd, 1999. július 12.) magyar színésznő.
Új!!: Nyirő József és Szeleczky Zita · Többet látni »
Szentimrei Jenő
Szentimrei Jenő (született Kovács Jenő) (Arad, 1891. december 14.– Csucsa, 1959. szeptember 2.) erdélyi magyar költő, író, drámaíró, kritikus, színháztörténész, színházigazgató, a helikoni közösségben fejlődött és vált ismertté.
Új!!: Nyirő József és Szentimrei Jenő · Többet látni »
Tabéry Géza
Tabéry Géza (Nagyvárad, 1890. július 17. – Nagyvárad, 1958. január 6.) romániai magyar író, újságíró.
Új!!: Nyirő József és Tabéry Géza · Többet látni »
Tamási Áron
Tamási Áron szülőháza MOM közvetlen szomszédságában – élt. Emléktábla a ház falán Tamási Áron sírköve Farkaslakán Tamási Áron (született: Tamás János, Farkaslaka, 1897. szeptember 19. – Budapest, 1966. május 26.) Kossuth-díjas székely magyar író.
Új!!: Nyirő József és Tamási Áron · Többet látni »
Uz Bence (film)
Az Uz Bence 1938-as fekete-fehér magyar romantikus film Jávor Pál, Bordy Bella és Szilassy László főszereplésével.
Új!!: Nyirő József és Uz Bence (film) · Többet látni »
Vaszary János (színművész)
Vaszary János (Budapest, 1899. január 11. – Madrid, 1963. november 20.) magyar színész, színigazgató, rendező, színműíró.
Új!!: Nyirő József és Vaszary János (színművész) · Többet látni »
Wass Albert
Wass Albert családi címere Gróf szentegyedi és cegei Wass Albert (Válaszút, 1908. január 8. – Astor, Florida, 1998. február 17.) erdélyi magyar író és költő.
Új!!: Nyirő József és Wass Albert · Többet látni »
Wesselényi Miklós (politikus, 1750–1809)
Wesselényi Miklós és Cserey Heléna portréja. Korabeli festmények alapján készült metszet Idősebb Wesselényi Miklós (Zsibó, 1750. december 11. – Zsibó, 1809. október 25.) erdélyi magyar katona, politikus, főúr, a „zsibói bölény”.
Új!!: Nyirő József és Wesselényi Miklós (politikus, 1750–1809) · Többet látni »
XII. Piusz pápa
Eugenio Pacelli 1922-ben Tiszteletreméltó XII.
Új!!: Nyirő József és XII. Piusz pápa · Többet látni »
Zord Idő (folyóirat)
A Zord Idő romániai magyar irodalmi folyóirat, a romániai magyar írók első fóruma.
Új!!: Nyirő József és Zord Idő (folyóirat) · Többet látni »
1889
Nincs leírás.
Új!!: Nyirő József és 1889 · Többet látni »
1938
Nincs leírás.
Új!!: Nyirő József és 1938 · Többet látni »
1942
Nincs leírás.
Új!!: Nyirő József és 1942 · Többet látni »
1944-es kiugrási kísérlet
1944 nyarán a második világháború a vége felé közeledett, a szovjet Vörös Hadsereg már Magyarország területén nyomult előre, amikor (román mintára) Horthy Miklós megpróbált „kiugrani” a háborúból.
Új!!: Nyirő József és 1944-es kiugrási kísérlet · Többet látni »
1953
Nincs leírás.
Új!!: Nyirő József és 1953 · Többet látni »
