Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Telepítés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Kürthy Lajos (főispán)

Index Kürthy Lajos (főispán)

Fajkürthi és kolthai báró Kürthy Lajos (Komárom, 1852. november 17. – Budapest, 1921. szeptember 10.), földbirtokos, felvidéki főispán, kijelölt miniszter.

29 kapcsolatok: Árva vármegye, Báró, Bécs, Budapest, Felvidék, Hadik János, Hadik-kormány, Ispán, Kamarás, Kürthy István (katona), Kolta (település), Komárom (Szlovákia), Komárom vármegye, Liptó vármegye, Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság, Magyar Királyi Szent István-rend, Magyarország, Miniszter, November 17., November 18., Október 30., Szeptember 10., Turóc vármegye, Zólyom vármegye, 1848–49-es forradalom és szabadságharc, 1852, 1890, 1918, 1921.

Árva vármegye

Árva vármegye (szlovákul: Orava, németül: Arwa, lengyelül: Orawa) közigazgatási egység az egykori Magyar Királyság felvidéki részében.

Új!!: Kürthy Lajos (főispán) és Árva vármegye · Többet látni »

Báró

A báró a középkori Nyugat-, Közép- és Dél-Európában a királytól közvetlenül függő feudális nagybirtokosok, az uralkodó osztály legfelső rétegének megjelölése volt.

Új!!: Kürthy Lajos (főispán) és Báró · Többet látni »

Bécs

Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.

Új!!: Kürthy Lajos (főispán) és Bécs · Többet látni »

Budapest

Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.

Új!!: Kürthy Lajos (főispán) és Budapest · Többet látni »

Felvidék

A felvidéki magyar koronázóváros Pozsony látképe 1638-ban Matthäus Merian metszetén A Felvidék történelmi eredetű tájnév, amelynek a múltban többféle jelentése is volt.

Új!!: Kürthy Lajos (főispán) és Felvidék · Többet látni »

Hadik János

Gróf futaki Hadik János Kelemen Béla (Pálóc, 1863. november 23. – Budapest, 1933. december 10.) nagybirtokos, politikus, miniszter, gróf Hadik András ükunokája, 1918.

Új!!: Kürthy Lajos (főispán) és Hadik János · Többet látni »

Hadik-kormány

Hadik János volt Magyarország történelmének legrövidebb ideig regnáló miniszterelnöke, ténylegesen mindössze 17 órán át volt hatalmon, 1918.

Új!!: Kürthy Lajos (főispán) és Hadik-kormány · Többet látni »

Ispán

Az ispán legismertebb jelentésében a vármegye király által kinevezett első emberét jelentette a középkorban, az újkorban a tisztség neve főispán lett.

Új!!: Kürthy Lajos (főispán) és Ispán · Többet látni »

Kamarás

arany rojton függő aranykulcs A kamarási (latinul camerarius) intézmény régi keletű (kincstartó, kamerárius, kincstáros, tárnok, császári királyi aranykulcsos), és Európa-szerte szokásos volt a királyi udvaroknál.

Új!!: Kürthy Lajos (főispán) és Kamarás · Többet látni »

Kürthy István (katona)

Fajkürthi és kolthai Kürthy István (Lengyeltóti, 1820. augusztus 2. – Kolta, 1898. október 27.) 1848-1849-es honvéd ezredes és országgyűlési képviselő.

Új!!: Kürthy Lajos (főispán) és Kürthy István (katona) · Többet látni »

Kolta (település)

Kolta (szlovákul Kolta) szlovákiai község a Nyitrai kerület Érsekújvári járásában.

Új!!: Kürthy Lajos (főispán) és Kolta (település) · Többet látni »

Komárom (Szlovákia)

Nádor-vonal V. bástyája a levegőből Erzsébet-híd Komárom vagy Révkomárom (szlovákul Komárno, németül Komorn, szerbül Komoran) város Szlovákiában, a Nyitrai kerület Komáromi járásában, a Duna és a Vág-Duna összefolyásánál.

Új!!: Kürthy Lajos (főispán) és Komárom (Szlovákia) · Többet látni »

Komárom vármegye

Komárom vármegye közigazgatási térképe 1907-ből Komárom vármegye (németül: Komitat Komorn, latinul: Comitatus Comaromiensis, szlovákul: Komárňanská župa) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság dunántúli részében.

Új!!: Kürthy Lajos (főispán) és Komárom vármegye · Többet látni »

Liptó vármegye

Liptó (szlovákul Liptov, latinul Liptoviensis, Lyptoviensis, Liptaviensis, Liptovium, németül Liptau, lengyelül Liptów) a Magyar Királyság közigazgatási területe, vármegyéje volt.

Új!!: Kürthy Lajos (főispán) és Liptó vármegye · Többet látni »

Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság

A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság egy tudományos társulat és társadalmi szervezet, amelynek elsődleges célja Magyarországon a heraldika és a genealógia tudományos kereteinek a biztosítása.

Új!!: Kürthy Lajos (főispán) és Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság · Többet látni »

Magyar Királyi Szent István-rend

A Szent István-rend keresztje és csillaga A rend szalagsávja Szent Koronával Esterházy Ferenc kamarai kancellár, a Szent István-rend felterjesztője és első kancellárja A Szent István-rend, 1938-tól: Magyar Királyi Szent István-rend (németül (Königlich Ungarischer) Sankt Stephans Orden, latinul Ordo Equitum Sancti Stephani Regis (Hungariae) Apostolici, a Magyar Királysághoz kötődő lovagrend, amelyet 1764-ben Mária Terézia magyar királynő alapított. A Katonai Mária Terézia-rend mellett ez lett a Habsburg Birodalom legjelentősebb kitüntetése. A Szent István-renddel olyan kiváló polgári és egyházi érdemeket jutalmaztak, amelyek a Magyar Királysághoz is kötődtek. A rend nagymesteri tisztségét 1938-ban Horthy Miklós kormányzó vette át. A rendet 1946-ban a II. Magyar Köztársaság kikiáltásakor szüntették meg. 2011-ben alapították újra Magyar Szent István-rend néven.

Új!!: Kürthy Lajos (főispán) és Magyar Királyi Szent István-rend · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Kürthy Lajos (főispán) és Magyarország · Többet látni »

Miniszter

A miniszter az államigazgatás valamely ágazatát irányító, általában minisztériumnak nevezett hivatalt vezető személy, egyben az államigazgatás legfőbb testületi szervének, a kormánynak a tagja, az egyik legmagasabb rangú politikai vezető a modern államokban.

Új!!: Kürthy Lajos (főispán) és Miniszter · Többet látni »

November 17.

Névnapok: Gergő, Hortenzia + Brunhilda, Brünhild, Dénes, Dienes, Ében, Ede, Gergely, Gertrúd, Györe, György, Györk, Györke, Hilda, Hilka, Ildikó, Salómé, Szalóme, Trudi, Viki, Viktória, Zágon, Zakeus, Zekő.

Új!!: Kürthy Lajos (főispán) és November 17. · Többet látni »

November 18.

Névnapok: Jenő + Csende, Csendike, Jolán, Jónás, Noé, Odiló, Odó, Ottó, Péter, Pető, Román.

Új!!: Kürthy Lajos (főispán) és November 18. · Többet látni »

Október 30.

Névnapok: Alfonz + Alfonza, Alfonzin, Alfonzina, Arzén, Aszter, Éneás, Fáni, Fanni, Kolos, Kolozs, Pompónia, Roderik, Rodrigó, Stefánia, Stefi, Zenóbia, Zinaida, Zinajda.

Új!!: Kürthy Lajos (főispán) és Október 30. · Többet látni »

Szeptember 10.

Névnapok: Hunor, Nikolett + Edgár, Erik, Erika, Honóra, Honória, Honorina, Menodóra, Miklós, Mikolt, Nikol, Nikola, Nikolasz, Nikoletta, Noémi, Tardos, Zalán.

Új!!: Kürthy Lajos (főispán) és Szeptember 10. · Többet látni »

Turóc vármegye

Turóc vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részén, utolsó székhelye Turócszentmárton volt.

Új!!: Kürthy Lajos (főispán) és Turóc vármegye · Többet látni »

Zólyom vármegye

Zólyom vármegye (szlovákul Zvolen) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részében.

Új!!: Kürthy Lajos (főispán) és Zólyom vármegye · Többet látni »

1848–49-es forradalom és szabadságharc

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére.

Új!!: Kürthy Lajos (főispán) és 1848–49-es forradalom és szabadságharc · Többet látni »

1852

Nincs leírás.

Új!!: Kürthy Lajos (főispán) és 1852 · Többet látni »

1890

Nincs leírás.

Új!!: Kürthy Lajos (főispán) és 1890 · Többet látni »

1918

Nincs leírás.

Új!!: Kürthy Lajos (főispán) és 1918 · Többet látni »

1921

Nincs leírás.

Új!!: Kürthy Lajos (főispán) és 1921 · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »