Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
85 kapcsolatok: Apor István, Apor Lázár tánca, Baka János, Bács Lajos, Belső-Szolnok vármegye, Benkő András (zenetörténész), Beythe András, Botanika, Cantionale Catholicum, Cigányok, Craiova, Csíksomlyó, Csíkszék, Csíkszereda, Cseh Gusztáv (grafikus, 1934–1985), Dal, Domokos Pál Péter, Egyházi ének, Eisikovits Mihály, Erdély, Erdélyi Irodalmi Szemle, Farkas Ferenc (zeneszerző), Ferences rend, Gyergyószárhegy, Gyergyószentmiklós, Gyulafehérvár, Hadi Lap, Hegedű, Herbárium, Irodalomtörténeti Közlemények, Jézus Társasága, Jegenye (település), Kájoni-kódex, Kiskaján, Kolozsvár, Korunk, Kotta, Lakatos István (zenetörténész), Latin nyelv, László Ferenc (zenetudós), Lengyelország, Magyarok, Marțian Negrea, Marosvásárhely, Méliusz Juhász Péter, Mikháza, Miklóssy-Vári Vilmos, Miniatúra, Moldva (fejedelemség), Nagyszombat (település), ..., Németek, Nyomda, Olaszok, Orgona (hangszer), Pap Ferenc (történész), Petrás Ince János, Rádió, Rézkarc, Román nyelv, Seprődi János, Siklós Albert, Szabó Csaba (zeneszerző), Székely Nemzeti Múzeum, Székely–magyar rovásírás, Székelyföld, Szerzetes, Szvit (zenemű), Tánc, Történelmi Múzeum (Kolozsvár), Vonósnégyes, Zene, Zeneszerző, Zepeczaner Jenő, Zongora, 1629, 1647, 1655, 1675, 1676, 1687, 1719, 1805, 1806, 1848–49-es forradalom és szabadságharc, 1849. Bővíteni index (35 több) »
Apor István
Altorjai gróf Apor István (Altorja, 1638 – Nagyszeben, 1704. november 10.) erdélyi főúr, Erdély kincstartója, Torda vármegye főispánja, erdélyi főgenerális, a katolikus restauráció (ellenreformáció) egyik legfőbb támogatója Erdélyben.
Új!!: Kájoni János és Apor István · Többet látni »
Apor Lázár tánca
Apor Lázár tánca a Kájoni-kódexben fennmaradt 17.
Új!!: Kájoni János és Apor Lázár tánca · Többet látni »
Baka János
Baka János (Csíkszentgyörgy, 1840. december 24. – Csíkszentmárton, 1928. május 29.) kántortanító, pedagógiai író, kiváló pedagógus.
Új!!: Kájoni János és Baka János · Többet látni »
Bács Lajos
Bács Lajos (Petrilla, 1930. január 19. – Bukarest, 2015. június 30.) romániai magyar zeneszerző, pedagógus és karmester.
Új!!: Kájoni János és Bács Lajos · Többet látni »
Belső-Szolnok vármegye
Belső-Szolnok vármegye (latinul Comitatus Szolnok Interior, németül Innere Szolnoker Gespanschaft, románul: Comitatul Solnocul Interior) Magyarország egyik történelmi vármegyéje volt Erdélyben.
Új!!: Kájoni János és Belső-Szolnok vármegye · Többet látni »
Benkő András (zenetörténész)
Benkő András (Fejérd, 1923. január 21. – Kolozsvár, 2001. április 3.) romániai magyar zenetörténész.
Új!!: Kájoni János és Benkő András (zenetörténész) · Többet látni »
Beythe András
Kői Beythe András (Sárvár, 1564. október 18. – Németújvár, 1599) református prédikátor.
Új!!: Kájoni János és Beythe András · Többet látni »
Botanika
jobb A növénytan vagy botanika a biológiának növényekkel foglalkozó ága.
Új!!: Kájoni János és Botanika · Többet látni »
Cantionale Catholicum
A Cantionale Catholicum című latin-magyar egyházi énekeskönyv, Kájoni János leghíresebb és irodalomtörténeti szempontból a legjelentősebb műve.
Új!!: Kájoni János és Cantionale Catholicum · Többet látni »
Cigányok
William-Adolphe Bouguereau: Fiatal cigányok (1879) Pongrácz Ferenc: Három cigány (1836), Magyar Nemzeti GalériaNikolaus Lenau ''A három cigány'' című allegorikus versének egyik illusztrációjahttp://nemzetisegek.hu/repertorium/2008/03/belivek_14-21.pdf Cigányok a képzőművészetben a vászon egyik és a másik oldalán, nemzetisegek.huhttp://beszelo.c3.hu/cikkek/fekete-testek-feher-testek Kovács Éva: A „cigány” képe az 1850-es évektől a XX. század első feléig, 2009. január, Évfolyam 14, Szám 1 » Roma-dosszié, beszelo.c3.huPapp Júlia 2001: https://pappjulia.eoldal.hu/cikkek/tanulmanyok/---...hegedum-fuggesztem-szomoru-fuzfakra...---.html „...Hegedűm függesztem szomorú Fűzfákra...”, pappjulia.eoldal.hu http://epa.hu/01600/01615/00076/pdf/EPA01615_ars_hungarica%202001_01_063-074.pdfhttps://akademiai.com/doi/abs/10.1556/170.2018.59.1.8?journalCode.
Új!!: Kájoni János és Cigányok · Többet látni »
Craiova
Craiova (kiejtése:, régi magyar nevén: Királyi, a romániai magyar sajtóban: Krajova) romániai város Olténiában, Dolj megye központja.
Új!!: Kájoni János és Craiova · Többet látni »
Csíksomlyó
Csíksomlyó (románul Șumuleu, németül Schomlenberg vagy Somlyoer-Berg) egykor önálló község, 1959 óta Csíkszereda településrésze, Romániában, Hargita megyében.
Új!!: Kájoni János és Csíksomlyó · Többet látni »
Csíkszék
Csíkszék régies helyi hagyományokban olykor Csíkország egyike volt a székely székeknek, vagyis a történelmi Székelyföld közigazgatási egységeinek.
Új!!: Kájoni János és Csíkszék · Többet látni »
Csíkszereda
Csíkszereda (románul Miercurea Ciuc, németül Szeklerburg, latinul Sicolsburgum) város Romániában, Hargita megyében.
Új!!: Kájoni János és Csíkszereda · Többet látni »
Cseh Gusztáv (grafikus, 1934–1985)
Ifjabb Cseh Gusztáv (Kolozsvár, 1934. július 13. – Kolozsvár, 1985. június 19.) romániai magyar grafikusművész.
Új!!: Kájoni János és Cseh Gusztáv (grafikus, 1934–1985) · Többet látni »
Dal
„''Ré-gi mó – di so – kan tudják – mint ha – mi – sak a lá - - - nyok''” Bordal - 1901-ben kézzel jegyezték fel egy képeslapra A dal a legelterjedtebb és erős zeneiségű lírai műfaj.
Új!!: Kájoni János és Dal · Többet látni »
Domokos Pál Péter
Domokos Pál Péter (Várdotfalva, 1901. június 28. – Budapest, 1992. február 19.) Széchenyi-díjas magyar tanár, történész, néprajzkutató, a csángók történetének, kultúrájának kutatója.
Új!!: Kájoni János és Domokos Pál Péter · Többet látni »
Egyházi ének
Egyházi ének alatt értenek minden olyan dallamot, amely az istentiszteletek alkalmával templomi éneklés céljából íródott, hogy a hívek vallásos áhítatát, érzését növelje és emelje.
Új!!: Kájoni János és Egyházi ének · Többet látni »
Eisikovits Mihály
#ÁTIRÁNYÍTÁS Eisikovits Mihály Miksa.
Új!!: Kájoni János és Eisikovits Mihály · Többet látni »
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Új!!: Kájoni János és Erdély · Többet látni »
Erdélyi Irodalmi Szemle
Erdélyi Irodalmi Szemle tudományos és kritikai folyóirat Kolozsvárt, amely 1924 januárjától 1929-ig jelent meg, amikor is a 3-4.
Új!!: Kájoni János és Erdélyi Irodalmi Szemle · Többet látni »
Farkas Ferenc (zeneszerző)
Galántai Farkas Ferenc (Nagykanizsa, 1905. december 15. – Budapest, 2000. október 10.) kétszeres Kossuth-díjas és Erkel Ferenc-díjas magyar zeneszerző, érdemes és kiváló művész.
Új!!: Kájoni János és Farkas Ferenc (zeneszerző) · Többet látni »
Ferences rend
A ferences rend vagy más néven ferencesek, régebbi nevén franciskánusok (latin: franciscani) egy római katolikus szerzetesrend; koldulórend, melyet Assisi Szent Ferenc alapított 1209-ben.
Új!!: Kájoni János és Ferences rend · Többet látni »
Gyergyószárhegy
Szárhegy, másként Gyergyószárhegy (románul Lăzarea, 1921-ig Giurgeu-Sarheghi, németül Grünberg) falu Romániában Hargita megyében, Szárhegy község központja.
Új!!: Kájoni János és Gyergyószárhegy · Többet látni »
Gyergyószentmiklós
Gyergyószentmiklós város Romániában; Hargita megye harmadik legnépesebb városa, az egykori Gyergyószék központja.
Új!!: Kájoni János és Gyergyószentmiklós · Többet látni »
Gyulafehérvár
Gyulafehérvár környéke 1770 körül Gyulafehérvár vagy III. Károly magyar király után Károlyfehérvár (románul Bălgrad, majd Alba Iulia, németül Karlsburg, vagy Weissenburg, latinul Apulum, szászul Keist) város Romániában, Fehér megyében.
Új!!: Kájoni János és Gyulafehérvár · Többet látni »
Hadi Lap
A Hadi Lap 1849.
Új!!: Kájoni János és Hadi Lap · Többet látni »
Hegedű
A hegedű a vonós hangszerek hegedűcsaládjának legmagasabb hangolású, méretre legkisebb tagja, 4 db, kvint távolságra hangolt húrral.
Új!!: Kájoni János és Hegedű · Többet látni »
Herbárium
Oldal Pedaniosz Dioszkoridész ''De materia medica'' című művéből, 7. századi példány a Nápolyi Nemzeti Könyvtárból A herbárium szó két különböző, bár történetileg és fogalmilag egymáshoz kapcsolódó definíciót fog össze: egyrészt a növényvilágot többé-kevésbé gazdagon leíró kompendiumot (herbárium vagy hortus siccus); másrészt egy épületet, amelyet egy vagy több szárított példány (exsiccata) gyűjtemény elhelyezésére terveztek.
Új!!: Kájoni János és Herbárium · Többet látni »
Irodalomtörténeti Közlemények
Irodalomtörténeti Közlemények: az MTA tudományos folyóirata.
Új!!: Kájoni János és Irodalomtörténeti Közlemények · Többet látni »
Jézus Társasága
A Jézus Társasága ((SJ, vagy S.J.) vagy jezsuita rend a római katolikus egyház legnagyobb létszámú szerzetesrendje, amely a 2010-es évek végén világszerte, 112 országban mintegy 16 000 szerzetest számlált. A jezsuiták elsősorban lelkigyakorlatokkal, neveléssel és oktatással, médiával foglalkoznak, valamint szociális és egyéb lelkipásztori tevékenységet végeznek. Jelmondatuk: Mindent Isten nagyobb dicsőségére!, illetve A hit szolgálata és az igazságosság előmozdítása.
Új!!: Kájoni János és Jézus Társasága · Többet látni »
Jegenye (település)
Jegenye (románul Leghia) falu Romániában Kolozs megyében.
Új!!: Kájoni János és Jegenye (település) · Többet látni »
Kájoni-kódex
A Kájoni-kódex a 17. századi erdélyi zenetörténet egyik legfontosabb és legértékesebb dokumentuma.
Új!!: Kájoni János és Kájoni-kódex · Többet látni »
Kiskaján
Kiskaján (Kiskájon) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.
Új!!: Kájoni János és Kiskaján · Többet látni »
Kolozsvár
Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca,, néha Clausenburg,, szászul Kleusenburch,, Klojznburg) Románia második legnépesebb városa, Kolozs megye székhelye.
Új!!: Kájoni János és Kolozsvár · Többet látni »
Korunk
A Korunk folyóiratnak 1926-tól három időszaka (folyama) van.
Új!!: Kájoni János és Korunk · Többet látni »
Kotta
#ÁTIRÁNYÍTÁS Kottaírás.
Új!!: Kájoni János és Kotta · Többet látni »
Lakatos István (zenetörténész)
Lakatos István, szignója tempo (Nagyzorlenc, 1895. február 26. – Kolozsvár, 1989. szeptember 22.) zenetörténész.
Új!!: Kájoni János és Lakatos István (zenetörténész) · Többet látni »
Latin nyelv
A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.
Új!!: Kájoni János és Latin nyelv · Többet látni »
László Ferenc (zenetudós)
László Ferenc (írói álnevei: László V. Ferenc; Vigh Frigyes) (Kolozsvár, 1937. május 8. – Kolozsvár, 2010. március 17.) zenetörténész, zenetudós, egyetemi tanár.
Új!!: Kájoni János és László Ferenc (zenetudós) · Többet látni »
Lengyelország
A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.
Új!!: Kájoni János és Lengyelország · Többet látni »
Magyarok
Nincs leírás.
Új!!: Kájoni János és Magyarok · Többet látni »
Marțian Negrea
Marțian Negrea (Nagybaromlak, 1893. január 29. – Bukarest, 1973. július 13.) román zeneszerző, tanár, karmester.
Új!!: Kájoni János és Marțian Negrea · Többet látni »
Marosvásárhely
Marosvásárhely – piac a főtéren Marosvásárhely (– a második világháború utáni, rendszerváltás előtti román helyesírás szerint Tîrgu-Mureș,, erdélyi szász nyelven Nai Muark) municípium Romániában, Maros megyében.
Új!!: Kájoni János és Marosvásárhely · Többet látni »
Méliusz Juhász Péter
Méliusz Juhász Péter: ''Magyar prédikációk'' (Debrecen 1563) Méliusz Juhász Péter, más néven Horhi Juhász Péter, Horhi Melius Péter vagy Melius Juhász Péter (Horhi Somogy vármegye, a törökök elpusztították, 1532. – Debrecen, 1572. december 15.) református lelkész, a Tiszántúli református egyházkerület püspöke 1561-től haláláig, egyháztudós, író, botanikus, a magyarországi reformáció legeredetibb és legnagyobb, legszélesebb hatású vezéregyénisége.
Új!!: Kájoni János és Méliusz Juhász Péter · Többet látni »
Mikháza
Mikháza (románul Călugăreni) falu Romániában, Erdélyben, Maros megyében.
Új!!: Kájoni János és Mikháza · Többet látni »
Miklóssy-Vári Vilmos
Miklóssy-Vári Vilmos, névváltozat Miklóssy V. Miklós (Erdőszentgyörgy, 1947. március 21. – Budapest, 2007. január 2.) magyar biológus, természettudományi író, szerkesztő.
Új!!: Kájoni János és Miklóssy-Vári Vilmos · Többet látni »
Miniatúra
Mainz-i evangélium (''Codex Aureus'' 1250) Miniatúra a Képes krónika 143. lapján 1360) Limbourg testvérek: Május (1410) Richard Martin fitz Oliver (1602-1648) egész alakos képe (1616) Festette: ''Isaac Oliver'' Miniatúra (miniatúrafestés, miniatúrafestészet, miniatűrfestés, miniatűrfestészet, miniatűr kép) kis kép pergamenen, papíron, fatáblán, fémen, vásznon vagy bármilyen hordozón.
Új!!: Kájoni János és Miniatúra · Többet látni »
Moldva (fejedelemség)
Nagy István uralkodása alatt, 1483-ban. Moldva (nem összekeverendő a mai Moldova állammal) egykori fejedelemség, később egyike Románia történelmi tartományainak, Havasalföld (Olténiával együtt) és a tengerparti Dobrudzsa mellett. Régen Havasalfölddel együtt, összefoglalóan Oláhország névvel is illették. A 14. században független ország volt. 1859-ben indult meg az egyesülése Havasalfölddel, így jött létre Románia. Az északi és délkeleti része, tehát a Csernyivci terület és a Budzsák ma Ukrajnához tartozik, a nyugati fele, tehát Moldva ma Románia része.
Új!!: Kájoni János és Moldva (fejedelemség) · Többet látni »
Nagyszombat (település)
Az egykori egyetem Keresztelő Szent János-székesegyház Szent II. János Pál pápa szobra Nagyszombat város Szlovákiában, a Nagyszombati kerület székhelye, Szlovákia hetedik legnagyobb városa.
Új!!: Kájoni János és Nagyszombat (település) · Többet látni »
Németek
A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.
Új!!: Kájoni János és Németek · Többet látni »
Nyomda
#ÁTIRÁNYÍTÁS Nyomtatás (nyomdászat).
Új!!: Kájoni János és Nyomda · Többet látni »
Olaszok
Az olaszok, taliánok vagy taljánok egy dél-európai etnikai csoport, melynek a tagjai leginkább Olaszországban és a főként Dél-Amerikára, Nyugat-Európára, Amerikára és Ausztráliára kiterjedő diaszpóráikban találhatóak meg.
Új!!: Kájoni János és Olaszok · Többet látni »
Orgona (hangszer)
Az orgona összetett aerofon hangszer, hangját ajaksípok és nyelvsípok adják.
Új!!: Kájoni János és Orgona (hangszer) · Többet látni »
Pap Ferenc (történész)
Pap Ferenc (Bukarest, 1935. május 25. – Kolozsvár, 2016. szeptember 9. előtt) erdélyi magyar történész és műfordító.
Új!!: Kájoni János és Pap Ferenc (történész) · Többet látni »
Petrás Ince János
hittudományi főiskola falán Petrás Ince János OFMConv (Forrófalva, Moldva, 1813. július 24. – Klézse, 1886. szeptember 6.) katolikus pap, misszionárius, minorita szerzetes, folklorista.
Új!!: Kájoni János és Petrás Ince János · Többet látni »
Rádió
#ÁTIRÁNYÍTÁS Rádió (egyértelműsítő lap).
Új!!: Kájoni János és Rádió · Többet látni »
Rézkarc
Rembrandt: Ádám és Éva, rézkarc A rézkarc (régiesen aquafortis) hagyományos, sokszorosítható grafikák készítésére alkalmas eljárás, amikor a védőréteggel (pl. viasszal) bevont rézlemezbe tűvel karcolt grafikát a vonalak alatt védtelenné váló rézbe savval maratják bele, majd tintával nyomatokat készítenek papírra.
Új!!: Kájoni János és Rézkarc · Többet látni »
Román nyelv
A román nyelv (románul: limba română) az újlatin nyelvekhez tartozik az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül.
Új!!: Kájoni János és Román nyelv · Többet látni »
Seprődi János
Seprődi János (Kibéd, 1874. augusztus 15. – Kolozsvár, 1923. március 6.) erdélyi magyar zenetörténész, folklorista.
Új!!: Kájoni János és Seprődi János · Többet látni »
Siklós Albert
Siklós Albert, születési nevén Schönwald Albert (Budapest, 1878. június 26. – Budapest, 1942. április 3.) magyar zeneszerző, főiskolai tanár, zenetörténész, gordonkaművész, lapszerkesztő.
Új!!: Kájoni János és Siklós Albert · Többet látni »
Szabó Csaba (zeneszerző)
Szabó Csaba (Ákosfalva, 1936. április 19. – Szombathely, 2003. május 23.) erdélyi magyar zeneszerző, zenetörténeti szakíró, népzenekutató.
Új!!: Kájoni János és Szabó Csaba (zeneszerző) · Többet látni »
Székely Nemzeti Múzeum
A Székely Nemzeti Múzeum (románul: Muzeul Național Secuiesc) Székelyföld legrégibb múzeuma, 1875-ben alapították.
Új!!: Kájoni János és Székely Nemzeti Múzeum · Többet látni »
Székely–magyar rovásírás
267x267px A székely–magyar rovásírás (más néven székely írás, magyar rovás vagy magyar rovásírás) alapvetően alfabetikus írás, amelynek egyes elméletek szerint szótagjelei, szó- és mondatjelei is vannak.
Új!!: Kájoni János és Székely–magyar rovásírás · Többet látni »
Székelyföld
Székelyföld (rovásírással 11px10px9px10px10px10px10px8px6 px, (ritkábban Secuimea)) alatt az Erdély, Románia, területén található, történelmi székely székek területét kell érteni.
Új!!: Kájoni János és Székelyföld · Többet látni »
Szerzetes
Sofonisba Anguissola (1556) Ferences rendi szerzetes ábrázolása egy középkori kódex lapján A szerzetes az a személy, aki vallási fogadalmat tett vagy beavatást kapott és gyakorolja az aszkézis vagy önmegtagadás által a világtól való elvonult életet, egyedül vagy más személyekkel.
Új!!: Kájoni János és Szerzetes · Többet látni »
Szvit (zenemű)
A szvit különböző jellegű tételekből álló hangszeres mű, jellemzően a barokk zene műfaja.
Új!!: Kájoni János és Szvit (zenemű) · Többet látni »
Tánc
Versenytánc Gábor Áron – Háromszék Táncegyüttes Hétfalusi csángó tánc – 1918 A tánc egy művészeti és sportág, amely a test – jellemzően ritmikus, zenére történő – mozgásával fejez ki érzelmeket, épít társadalmi kapcsolatokat, de spirituális tartalommal is bírhat.
Új!!: Kájoni János és Tánc · Többet látni »
Történelmi Múzeum (Kolozsvár)
A múzeum épülete A kolozsvári Történelmi Múzeum épülete az Óvárban, a Bástya utca (Str. Constantin Daicoviciu) 2.
Új!!: Kájoni János és Történelmi Múzeum (Kolozsvár) · Többet látni »
Vonósnégyes
A vonósnégyes általános elhelyezkedése (''violin''–hegedű, ''viola''–brácsa, ''violin-cello''–cselló) A vonósnégyes egy komolyzenei együttes, amely négy vonós hangszerből áll.
Új!!: Kájoni János és Vonósnégyes · Többet látni »
Zene
Zeneóra, görög vázakép Kotta A zene a hangok és a csend érzelmeket kiváltó elrendezése, létezésének lényege az idő.
Új!!: Kájoni János és Zene · Többet látni »
Zeneszerző
Hacsaturján) A zeneszerző alkotóművész, aki zenét alkot, komponál, vagyis zenei kompozíciót hoz létre.
Új!!: Kájoni János és Zeneszerző · Többet látni »
Zepeczaner Jenő
Zepeczaner Jenő (szignója: zj. Marosvásárhely, 1946. december 11. – 2022. január 11.) erdélyi magyar történész, muzeológus.
Új!!: Kájoni János és Zepeczaner Jenő · Többet látni »
Zongora
A zongora billentyűs, polifón húros hangszer.
Új!!: Kájoni János és Zongora · Többet látni »
1629
Nincs leírás.
Új!!: Kájoni János és 1629 · Többet látni »
1647
Nincs leírás.
Új!!: Kájoni János és 1647 · Többet látni »
1655
Nincs leírás.
Új!!: Kájoni János és 1655 · Többet látni »
1675
Nincs leírás.
Új!!: Kájoni János és 1675 · Többet látni »
1676
Nincs leírás.
Új!!: Kájoni János és 1676 · Többet látni »
1687
július 18. – A keresztény sereg Eszékhez ér https://gallica.bnf.fr/ark:/12148/btv1b53041052r.item Vue de la bataille d'Esseck zoom.
Új!!: Kájoni János és 1687 · Többet látni »
1719
Nincs leírás.
Új!!: Kájoni János és 1719 · Többet látni »
1805
Nincs leírás.
Új!!: Kájoni János és 1805 · Többet látni »
1806
Nincs leírás.
Új!!: Kájoni János és 1806 · Többet látni »
1848–49-es forradalom és szabadságharc
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére.
Új!!: Kájoni János és 1848–49-es forradalom és szabadságharc · Többet látni »
1849
Nincs leírás.
Új!!: Kájoni János és 1849 · Többet látni »
