Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
53 kapcsolatok: Adamikné Jászó Anna, Alany (nyelvészet), Alárendelés (nyelvészet), Angol nyelv, Összetett mondat, Beszédhelyzet, Diskurzus, Főnévi igenév, Felkiáltójel, Feltételes mód, Francia nyelv, Gerelyes Endre, Hanglejtés, Határozó, Határozószó, Időjárás, Indulatszó, Jelző, Kérdő mondat, Kérdő névmás, Kérdőjel, Kötőmód, Kötőszó, Kijelentő mód, Kommunikáció, Kontextus (nyelvészet), Logika, Magyar nyelv, Módosítószó, Mellérendelés (nyelvészet), Modalitás (nyelvészet), Mondatrész, Mondatszó, Mondattan, Nyelv, Nyelvtan, Partikula, Prozódia (nyelvészet), Rag, Regiszter (nyelvészet), Sütő András (író), Segédige, Szó, Szószerkezet, Szöveg, Személy (nyelvészet), Személyes névmás, Szerb nyelv, Sztenderd nyelvváltozat, Tagadás (nyelvészet), ..., Tárgy (nyelvészet), Topik és predikátum, Vonzat. Bővíteni index (3 több) »
Adamikné Jászó Anna
Adamikné Jászó Anna (Budapest, 1942. július 14. –) magyar nyelvész, professor emerita.
Új!!: Mondat (nyelvészet) és Adamikné Jászó Anna · Többet látni »
Alany (nyelvészet)
A hagyományos mondattanban az alany a tagolt mondat egyik fő része, az, amelyről az állítmánnyal a beszélő megállapít valamit, azaz az állítmányban kifejezett cselekvésnek, történésnek, állapotnak vagy létezésnek, illetve minőségi vagy mennyiségi jegynek a hordozója.
Új!!: Mondat (nyelvészet) és Alany (nyelvészet) · Többet látni »
Alárendelés (nyelvészet)
A grammatikában az alárendelés a mondattani viszonyok egyike.
Új!!: Mondat (nyelvészet) és Alárendelés (nyelvészet) · Többet látni »
Angol nyelv
Az angol nyelv (angolul: the English language) az indoeurópai nyelvcsalád nyugati germán nyelvek ágába tartozó nyelv.
Új!!: Mondat (nyelvészet) és Angol nyelv · Többet látni »
Összetett mondat
Az összetett mondat két vagy több mondategységet tartalmaz, melyek ebben az esetben tagmondatok, ellentétben az egyszerű mondattal, mely csak egy mondategységből áll.
Új!!: Mondat (nyelvészet) és Összetett mondat · Többet látni »
Beszédhelyzet
A beszédhelyzet vagy másképpen szituációs kontextus egy viszonyállapot, amelyben a kommunikáció résztvevői információt kapnak egymás társadalmi jellemzőiről, motivációiról, cselekvéseiről.
Új!!: Mondat (nyelvészet) és Beszédhelyzet · Többet látni »
Diskurzus
A diskurzus jelenthet.
Új!!: Mondat (nyelvészet) és Diskurzus · Többet látni »
Főnévi igenév
A főnévi igenév (a latinban legismertebb megfelelője az infinitivus) az ige egyik személytelen alakja, amely kisebb-nagyobb mértékben főnévként tud működni.
Új!!: Mondat (nyelvészet) és Főnévi igenév · Többet látni »
Felkiáltójel
Felkiáltójel (!) A felkiáltójel (!) valamennyi latin ábécét használó nyelvben az az írásjel, amely – általában a mondat végén állva – felkiáltás, felszólítás, meglepetés, óhajtás, kívánság, vágy, parancs, tiltás, kérés jelölésére szolgál a kijelentéssel (állítással) és kérdéssel szemben.
Új!!: Mondat (nyelvészet) és Felkiáltójel · Többet látni »
Feltételes mód
Egyes nyelvek alaktani rendszerében a feltételes mód olyan igemód, amely használata csaknem mindig modális jellegű.
Új!!: Mondat (nyelvészet) és Feltételes mód · Többet látni »
Francia nyelv
A francia nyelv (franciául la langue française vagy le français) az indoeurópai nyelvcsalád újlatin nyelvcsaládjának tagja, mégpedig ennek nyugati ágához tartozó galloromán csoportbeli oïl nyelvek egyike.
Új!!: Mondat (nyelvészet) és Francia nyelv · Többet látni »
Gerelyes Endre
Gerelyes Endre (Hatvan, 1935. augusztus 15. – Budapest, 1973. április 6.) író, újságíró.
Új!!: Mondat (nyelvészet) és Gerelyes Endre · Többet látni »
Hanglejtés
A hanglejtés (idegen szóval intonáció) a hangtanban a nyelv egyik szupraszegmentális tényezője, más néven prozódiai eleme.
Új!!: Mondat (nyelvészet) és Hanglejtés · Többet látni »
Határozó
A hagyományos nyelvtanban a határozó olyan mondatrész, mely szerkezeti alaptagjával alárendelő szószerkezetet alkot, és lehet.
Új!!: Mondat (nyelvészet) és Határozó · Többet látni »
Határozószó
A grammatikában a határozószó olyan szófaj, amelynek hagyományos meghatározása szerint mondattani funkciója az, hogy határozóként főleg ige, és ritkábban melléknév vagy más határozószó bővítményeként ezek jelentését megváltoztatja vagy pontosítja.
Új!!: Mondat (nyelvészet) és Határozószó · Többet látni »
Időjárás
Az időjárás legjellemzőbb tulajdonsága a változékonyság Tornádó víztölcsére Hurrikán függőleges metszete a légáramlatokkal Időjárásnak nevezzük egy bolygót a világűrtől elválasztó atmoszféra valamely helyen és rövidebb időszakban jellemző fizikai paramétereit, azok kialakulását és egymásba átalakulását.
Új!!: Mondat (nyelvészet) és Időjárás · Többet látni »
Indulatszó
A hagyományos nyelvtanban az indulatszó általában változatlan alakú szófaj, amely felkiáltó módon fejez ki érzést, lelki állapotot, ritkábban akaratot.
Új!!: Mondat (nyelvészet) és Indulatszó · Többet látni »
Jelző
A mondattanban a jelző főnév, egyéb névszó (névmás, számnév stb.) vagy ilyen értelemben használt szó bővítménye, mely alaptagja fogalmi jelentését azzal pontosítja, hogy minőségét, mennyiségét, birtokosát stb.
Új!!: Mondat (nyelvészet) és Jelző · Többet látni »
Kérdő mondat
A grammatikában a kérdő mondat olyan mondat, amely kommunikációs szándéka szerint információt kér, ellentétben ezen kritérium szerint megállapított más mondattípusokkal: a kijelentő mondattal, amely információt ad, és a felszólító mondattal, amely valamire felszólít vagy valamit tilt.
Új!!: Mondat (nyelvészet) és Kérdő mondat · Többet látni »
Kérdő névmás
A grammatikában a kérdő névmás olyan névmás, amely kiegészítendő kérdésben (nem eldöntendőben, amelyre igen vagy nem a felelet) azt helyettesíti, amiről a beszélő információt kér, és amit vár a válaszban.
Új!!: Mondat (nyelvészet) és Kérdő névmás · Többet látni »
Kérdőjel
A kérdőjel (?) valamennyi latin ábécét használó nyelvben az az írásjel, amely – általában a mondat végén állva – a kérdés jelölésére szolgál a kijelentéssel (állítással) és felkiáltással (felszólítással) szemben.
Új!!: Mondat (nyelvészet) és Kérdőjel · Többet látni »
Kötőmód
A kötőmód az igemódok egyike, az indoeurópai nyelvekben a kijelentő mód mellett az egyik legjelentősebb igemód.
Új!!: Mondat (nyelvészet) és Kötőmód · Többet látni »
Kötőszó
A grammatikában a kötőszó olyan viszonyszó, amely a mondategységben (egyszerű mondatban, összetett mondat tagmondatában) szavakat vagy mondatrészeket köt össze, összetett mondatban pedig tagmondatokat, ezzel mondattani és logikai viszonyokat jelölve közöttük.
Új!!: Mondat (nyelvészet) és Kötőszó · Többet látni »
Kijelentő mód
A grammatikában a kijelentő mód (latinul indicativus) az az igemód, amellyel a beszélő jellegzetesen azt fejezi ki, hogy a cselekvés, történés, állapot stb.
Új!!: Mondat (nyelvészet) és Kijelentő mód · Többet látni »
Kommunikáció
A kommunikáció az információcsere folyamata általában egy közös jelrendszer segítségével.
Új!!: Mondat (nyelvészet) és Kommunikáció · Többet látni »
Kontextus (nyelvészet)
A kontextus terminus eredetileg az írott szövegre vonatkozik.
Új!!: Mondat (nyelvészet) és Kontextus (nyelvészet) · Többet látni »
Logika
A logika az érvényes következtetések és bizonyítások, illetve az ezzel összefüggő filozófiai, matematikai, nyelvészeti és tudományos módszertani kérdések tudománya.
Új!!: Mondat (nyelvészet) és Logika · Többet látni »
Magyar nyelv
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.
Új!!: Mondat (nyelvészet) és Magyar nyelv · Többet látni »
Módosítószó
A nyelvészetben a módosítószó olyan szófaj, amelynek modalizálási funkciója van, azaz „vagy valamely mondatrésznek, vagy az egész mondatnak módosítja a tartalmát, kifejezve egyúttal a beszélőnek a mondottakhoz való szubjektív viszonyát, a beszélői attitűdöt is”.
Új!!: Mondat (nyelvészet) és Módosítószó · Többet látni »
Mellérendelés (nyelvészet)
A mondattanban a mellérendelés logikai viszony, egyike azoknak, amelyek a mondategységben (egyszerű mondatban vagy összetett mondat tagmondatában) létezhetnek.
Új!!: Mondat (nyelvészet) és Mellérendelés (nyelvészet) · Többet látni »
Modalitás (nyelvészet)
A modalitás szemantikai kategória, amely a beszélő attitűdjét fejezi ki a saját mondatának tartalmával szemben.
Új!!: Mondat (nyelvészet) és Modalitás (nyelvészet) · Többet látni »
Mondatrész
A hagyományos grammatikában mondatrészeknek nevezik azokat a szavakat vagy szócsoportokat, amelyek a mondategységen belül, legyen az egyszerű mondat vagy összetett mondat tagmondata, mondattani (idegen szóval szintaktikai) funkciókat töltenek be, és mondattani viszonyok fűzik őket össze.
Új!!: Mondat (nyelvészet) és Mondatrész · Többet látni »
Mondatszó
A mondatszó olyan szó, amely egyedül képezhet megnyilatkozást, szemantikailag mondat szerepét töltve beDubois 2002, 313.
Új!!: Mondat (nyelvészet) és Mondatszó · Többet látni »
Mondattan
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szintaxis (nyelvészet).
Új!!: Mondat (nyelvészet) és Mondattan · Többet látni »
Nyelv
A nyelv az emberi kommunikáció legáltalánosabb eszköze, tagolt, egymástól elkülöníthető jelekből alkotott jelrendszer.
Új!!: Mondat (nyelvészet) és Nyelv · Többet látni »
Nyelvtan
A nyelvtan (latinul grammatica), vagy más néven általános nyelvészet, a nyelvészet egyik ága; egy nyelv elemeivel, szerkezetével, törvényszerűségeivel foglalkozó tudomány.
Új!!: Mondat (nyelvészet) és Nyelvtan · Többet látni »
Partikula
A nyelvészetben a partikula egyfajta nem toldalékolható nyelvi elem.
Új!!: Mondat (nyelvészet) és Partikula · Többet látni »
Prozódia (nyelvészet)
A nyelvészetben a prozódia (vö. francia prosodie Bussmann 1998, 962. o.) terminus a hangtan azon ágát nevezi meg, amely a nyelv ún.
Új!!: Mondat (nyelvészet) és Prozódia (nyelvészet) · Többet látni »
Rag
Az alaktanban használt rag terminus olyan szuffixumtípust, azaz szótő vagy más szuffixum mögé helyezett toldalékot nevez meg, amely mögött már nem állhat más toldalék.
Új!!: Mondat (nyelvészet) és Rag · Többet látni »
Regiszter (nyelvészet)
A szociolingvisztikában a nyelvi regiszter terminus olyan nyelvváltozat-típust nevez meg, amelynek többféle, nyelvészeti irányzattól vagy nyelvésztől függő kezelése található, és ugyanakkor több terminus is a megnevezésére.
Új!!: Mondat (nyelvészet) és Regiszter (nyelvészet) · Többet látni »
Sütő András (író)
Emlékháza Pusztakamaráson Sütő András (Pusztakamarás, 1927. június 17. – Budapest, 2006. szeptember 30.) Herder- és Kossuth-díjas erdélyi magyar író.
Új!!: Mondat (nyelvészet) és Sütő András (író) · Többet látni »
Segédige
A grammatikában a segédige olyan ige, melynek eredetileg tartalmas lexikai jelentése van, de egyes helyzetekben viszonyszóvá válik, elveszítve lexikai jelentését, és egy másik, lexikai jelentésű, azaz fogalomjelölő ige olyan grammatikai kategóriáit fejezi ki, mint igenem, igemód, igeidő, szám és személy.
Új!!: Mondat (nyelvészet) és Segédige · Többet látni »
Szó
A szó a nyelv egy jelentéssel bíró egysége, amely egy vagy több szorosan kapcsolódó morfémából áll.
Új!!: Mondat (nyelvészet) és Szó · Többet látni »
Szószerkezet
A szószerkezet (más néven szintagma) a nyelvi elemek egyik szintje.
Új!!: Mondat (nyelvészet) és Szószerkezet · Többet látni »
Szöveg
A szöveg megfelelője gyakorlatilag az összes európai nyelvben "Text" (különböző írásképekkel a nemzeti helyesírás miatt), ami a latin "textum" szóból ered, amely szó eredeti jelentése: szövet, szöveg.
Új!!: Mondat (nyelvészet) és Szöveg · Többet látni »
Személy (nyelvészet)
A nyelvészetben a személy olyan grammatikai kategória, mely a nyelvi kommunikációban résztvevőkre és a létrejött megnyilatkozásra való utaláson alapszik.
Új!!: Mondat (nyelvészet) és Személy (nyelvészet) · Többet látni »
Személyes névmás
A személyes névmás olyan névmás, amely a három nyelvtani személy valamelyikén keresztül embereket, állatokat vagy dolgokat jelöl.
Új!!: Mondat (nyelvészet) és Személyes névmás · Többet látni »
Szerb nyelv
A szerb nyelv (sárgával jelölve) elterjedése az egykori Jugoszlávia területén Horvátországi területek (sötétzölddel jelölve), ahol a szerb elismert kisebbségi nyelv A szerb nyelv (szerbül cirill ábécével српски jeзик, latin ábécével srpski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Új!!: Mondat (nyelvészet) és Szerb nyelv · Többet látni »
Sztenderd nyelvváltozat
Egy nyelv sztenderd nyelvváltozata olyan dialektus, amelyben sztenderdizáció játszódott le, és amely autonómmá vált.
Új!!: Mondat (nyelvészet) és Sztenderd nyelvváltozat · Többet látni »
Tagadás (nyelvészet)
A nyelvészetben a tagadás olyan művelet, amellyel a beszélő egy egész mondat vagy annak egy részének az ellenkezőjét fejezi ki.
Új!!: Mondat (nyelvészet) és Tagadás (nyelvészet) · Többet látni »
Tárgy (nyelvészet)
A hagyományos grammatikában a tárgy az a mondatrész, amely cselekvésfogalmat kifejező alaptag bővítményeként azt nevezi meg, akire vagy amire a cselekvés irányul, illetőleg ami a cselekvés eredményeképpen létrejön.
Új!!: Mondat (nyelvészet) és Tárgy (nyelvészet) · Többet látni »
Topik és predikátum
A nyelvészetben használt topik és predikátum terminusok az egyszerű mondat két részre való felosztására vonatkoznak.
Új!!: Mondat (nyelvészet) és Topik és predikátum · Többet látni »
Vonzat
A vonzat kötött bővítmény, amelyet egyes szavak mondattanilag és jelentéstanilag megkívánnak, és amely meghatározott alakú.
Új!!: Mondat (nyelvészet) és Vonzat · Többet látni »
