Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
110 kapcsolatok: Adamikné Jászó Anna, Alapszókincs, Angol nyelv, Antonímia, Archaizmus, Beszédhelyzet, Bihar vármegye, Csoportnyelv, Diáknyelv, Elöljáró, Elvonás (nyelvészet), Etimológia, Főnév, Festőművészet, Finnugor nyelvek, Fogalom, Fonológia, Francia klasszicizmus, Francia nyelv, Franciaország, Frazeológia, Gerstner Károly, Grammatika, Guillaume Apollinaire, Hangutánzó szó, Határozószó, Hiponímia és hiperonímia, Homonímia, Horvát nyelv, Ifjúsági nyelv, Ige (nyelvészet), Igekötő, Igenév, Indulatszó, Irodalmi nyelv, Irodalom, Jövevényszó, Jelentés, Kalotaszeg, Költészet, Kötőszó, Köznyelv, Kiefer Ferenc, Kommunikáció, Kosztolányi Dezső, Kultúra, Latin nyelv, Lexéma, Lexikográfia, Lexikológia, ..., Louis Hjelmslev, Magyar nyelv, Művészet, Módosítószó, Melléknév, Mesterség, Mezőgazdaság, Morris Swadesh, Mozaikszó, Német nyelv, Népetimológia, Névelő, Névmás, Névutó, Neologizmus, Nyelv, Nyelvészet, Nyelvjárás, Nyelvváltozat, Orvostudomány, Peremszókincs, Regiszter (nyelvészet), Román nyelv, Sport, Swadesh-lista, Szakma, Szaknyelv, Számnév, Szépirodalom, Szó, Szóalkotás, Szóösszetétel, Szócsalád, Szófaj, Szóképzés, Szórövidülés, Szótag, Szótár, Szóvegyülés, Szürrealizmus, Szemantikai mező, Szerb nyelv, Szinkrónia és diakrónia, Szinonímia, Szláv nyelvek, Szleng, Szociolingvisztika, Sztenderd nyelvváltozat, Társadalom, Török nyelvek, Tükörfordítás, Technika, Tolvajnyelv, Tudomány, Ugor nyelvek, Uráli nyelvek, Vadászat, Vallás, Zsargon, Zsoltár. Bővíteni index (60 több) »
Adamikné Jászó Anna
Adamikné Jászó Anna (Budapest, 1942. július 14. –) magyar nyelvész, professor emerita.
Új!!: Szókincs és Adamikné Jászó Anna · Többet látni »
Alapszókincs
Az alapszókincs vagy alapszókészlet egy nyelv szókincsének az a része, amely a nyelv legősibb korszakából származik (alapnyelvi eredetű szavak vagy igen régi jövevényszavak), köznapi fogalmakat fejez ki, a nyelvközösség minden tagja ismeri a jelentését, és amelyek származékaiból gyakran nagyobb szócsaládok keletkeznek.
Új!!: Szókincs és Alapszókincs · Többet látni »
Angol nyelv
Az angol nyelv (angolul: the English language) az indoeurópai nyelvcsalád nyugati germán nyelvek ágába tartozó nyelv.
Új!!: Szókincs és Angol nyelv · Többet látni »
Antonímia
A szemantikában az antonímia azt a lexikai entitások közötti logikai viszonyt nevezi meg, amelyben az egyik jelentése ellentétes a másikéval.
Új!!: Szókincs és Antonímia · Többet látni »
Archaizmus
A nyelvészetben az archaizmus.
Új!!: Szókincs és Archaizmus · Többet látni »
Beszédhelyzet
A beszédhelyzet vagy másképpen szituációs kontextus egy viszonyállapot, amelyben a kommunikáció résztvevői információt kapnak egymás társadalmi jellemzőiről, motivációiról, cselekvéseiről.
Új!!: Szókincs és Beszédhelyzet · Többet látni »
Bihar vármegye
Bihar vármegye (románul: Comitatul Bihor, németül: Komitat Bihar; latinul: Comitatus Bihariensis) Magyarország közigazgatási egysége volt 1950-ig.
Új!!: Szókincs és Bihar vármegye · Többet látni »
Csoportnyelv
A csoportnyelv a nyelv egyes társadalmi csoportokon, továbbá foglalkozási és tudományágakon belül kialakult – a köznyelvtől csak szókincsének egy részében eltérő – változata.
Új!!: Szókincs és Csoportnyelv · Többet látni »
Diáknyelv
#ÁTIRÁNYÍTÁS Diákszleng.
Új!!: Szókincs és Diáknyelv · Többet látni »
Elöljáró
A nyelvtanban az elöljáró vagy elöljárószó, idegen szóval prepozíció (latinul praepositio Crystal 2008, 383. o.Dubois 2002, 377. o.Bidu-Vrănceanu 1997, 379. o.Constantinescu-Dobridor 1998, szócikk. Egyes nyelvekben, mint a magyar vagy a japán, az elöljáróknak ugyanolyan funkcióval névutók felelnek meg. E két viszonyszó-kategória szerepének a súlya a nyelvtani esetek kifejezésében hozzájárul a nyelvek elhelyezéséhez az analitizmus–szintetizmus skáláján. A viszonylag fejlett névszóragozású nyelvekben az elöljárók, illetve a névutók szerepe kevésbé fontos, mint a viszonylag csekély vagy éppenséggel hiányzó névszóragozású nyelvekben. Az előbbiek szintetikusabbak, például a latin nyelv, azaz kevésbé analitikusak, mint az utóbbiak, például az újlatin nyelvek. A nyelveket az is jellemezheti, hogy csak elöljárókhoz vagy csak névutókhoz folyamodnak, vagy az, hogy milyen súlya van az elöljáróknak a névutókkal szemben azon nyelvekben, amelyek mindkét viszonyszó-típussal rendelkeznek. Nyelvészek észrevették, hogy az elöljárót egy bizonyos mondattani típushoz tartozó nyelvek preferálják, mégpedig az SVO-nyelvek, amelyekben az alany–állítmány–tárgy szórend dominál, a névutók használata pedig az SOV-nyelvekre jellemző.Eifring – Theil 2005, 4. fej., 2. o. Az indoeurópai nyelvek többsége elöljárós, miközben névutós nyelvek például a finnugor nyelvcsaládhoz tartozók, köztük a magyar, vagy a török nyelvek. Például a magyarban gyakorlatilag csak névutók vannak. Az egyetlen elöljárószerű szó az ún. „határozóvá tevő mint”, pl. a Mint ápoló dolgozik mondatban. Bár az indoeurópai nyelvek többsége elöljárókat használ, mégis vannak köztük olyan nyelvek, amelyekben van néhány névutó is. Ilyenek például a klasszikus latin (pl. mortis causa „halál miatt”) vagy az angol (pl. ten years ago „tíz évvel ezelőtt”).
Új!!: Szókincs és Elöljáró · Többet látni »
Elvonás (nyelvészet)
A nyelvészetben az „elvonás” terminus a szókészlet gyarapításának egyik nyelven belüli eszközét, a szóalkotási módok egyikét nevezi meg.
Új!!: Szókincs és Elvonás (nyelvészet) · Többet látni »
Etimológia
Az etimológia (magyar szakszóval szófejtés) a nyelvészet egyik összetett ága, amely egy adott nyelv szavainak eredetével foglalkozik.
Új!!: Szókincs és Etimológia · Többet látni »
Főnév
A hagyományos nyelvtanok szemléletében a főnév olyan szófaj, amely elégséges fogalmi és szemantikai tartalommal rendelkezik, és tág értelemben vett tárgyat nevez meg: élőlényt, szűk értelemben vett tárgyat, anyagot, jelenséget, cselekvést, állapotot, tulajdonságot, viszonyt fejez ki.
Új!!: Szókincs és Főnév · Többet látni »
Festőművészet
Frederic Leighton: ''A festő mézeshetei'' (1864) A festőművészet a képzőművészet egy ága, amely síkbeli színekből, vonalakból állít elő művészi kompozíciót.
Új!!: Szókincs és Festőművészet · Többet látni »
Finnugor nyelvek
Az uráli nyelvek elterjedése Európában és Ázsiában Az uráli nyelvcsalád rokonsági viszonyai (a nyelvek szétválásának feltételezett évszámaival) A finnugor nyelvek az uráli nyelvcsalád nagyobbik csoportja.
Új!!: Szókincs és Finnugor nyelvek · Többet látni »
Fogalom
A fogalmak dolgok, tárgyak, személyek tulajdonságai, közöttük fennálló vélt vagy valós kapcsolatok, összefüggések (relációk).
Új!!: Szókincs és Fogalom · Többet látni »
Fonológia
A nyelvészetben a fonológia fogalom és terminus a strukturalista prágai nyelvészeti iskola révén terjedt el.
Új!!: Szókincs és Fonológia · Többet látni »
Francia klasszicizmus
A francia klasszicizmus szűk értelmű fogalma a 17.
Új!!: Szókincs és Francia klasszicizmus · Többet látni »
Francia nyelv
A francia nyelv (franciául la langue française vagy le français) az indoeurópai nyelvcsalád újlatin nyelvcsaládjának tagja, mégpedig ennek nyugati ágához tartozó galloromán csoportbeli oïl nyelvek egyike.
Új!!: Szókincs és Francia nyelv · Többet látni »
Franciaország
Franciaország, vagy hivatalos nevén a Francia Köztársaság, egy független állam Nyugat-Európában, amely európai közigazgatási és tengerentúli területekkel egyaránt rendelkezik.
Új!!: Szókincs és Franciaország · Többet látni »
Frazeológia
A frazeológia a nyelvészet azon ága, amely a hagyományosan állandósult szókapcsolatoknak, újabban frazeológiai egységeknek, frazémáknak vagy frazeologizmusoknak nevezett többé-kevésbé kötött szókapcsolatok tanulmányozásával foglalkozik.
Új!!: Szókincs és Frazeológia · Többet látni »
Gerstner Károly
Gerstner Károly (Dorog, 1952. március 12.) magyar nyelvész (nyelvtörténész, elsősorban a szókészlettörténet terén, lexikológus és lexikográfus), a Nyelvtudományi Intézet tudományos főmunkatársa, a PPKE BTK tanára.
Új!!: Szókincs és Gerstner Károly · Többet látni »
Grammatika
#ÁTIRÁNYÍTÁS Nyelvtan.
Új!!: Szókincs és Grammatika · Többet látni »
Guillaume Apollinaire
Guillaume Apollinaire (Róma, 1880. augusztus 26. – Párizs, 1918. november 9.) költő, író és kritikus.
Új!!: Szókincs és Guillaume Apollinaire · Többet látni »
Hangutánzó szó
A hangutánzó szó állati, emberi vagy természeti hangjelenséget felidéző lexikális elem.
Új!!: Szókincs és Hangutánzó szó · Többet látni »
Határozószó
A grammatikában a határozószó olyan szófaj, amelynek hagyományos meghatározása szerint mondattani funkciója az, hogy határozóként főleg ige, és ritkábban melléknév vagy más határozószó bővítményeként ezek jelentését megváltoztatja vagy pontosítja.
Új!!: Szókincs és Határozószó · Többet látni »
Hiponímia és hiperonímia
A nyelvészetben a hiponímia – hiperonímia terminuspár a szavak között lehetséges egyik szemantikai viszonyt nevezi meg.
Új!!: Szókincs és Hiponímia és hiperonímia · Többet látni »
Homonímia
A homonímia („hason(ló)nevűség”, „azonosalakúság”) két szó – esetleg egyéb nyelvi elem, például szókapcsolat – közötti véletlen egybeesés, amikor írásképük (és többnyire hangalakjuk is) azonos, de a jelentésük különbözik.
Új!!: Szókincs és Homonímia · Többet látni »
Horvát nyelv
A horvát nyelv (kékkel jelölve) elterjedése Horvátországban és a környező országokban (2006-os adatok szerint) A horvát nyelv az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Új!!: Szókincs és Horvát nyelv · Többet látni »
Ifjúsági nyelv
Az ifjúsági nyelv a fiatalok (elsősorban a középiskolás korosztály) többé-kevésbé egységes szlengje, olyan csoportnyelv (egyesek szerint rétegnyelv), amely az 1945 utáni egységesítő társadalmi változások következtében egybeolvadó diáknyelvekből jött létre az 1960-as évekre.
Új!!: Szókincs és Ifjúsági nyelv · Többet látni »
Ige (nyelvészet)
Az ige (latinul verbum) olyan, cselekvést, történést vagy létezést kifejező, ragozható szó, amely alakját személy, szám, idő, (aspektus) szerint változtathatja.
Új!!: Szókincs és Ige (nyelvészet) · Többet látni »
Igekötő
Az igekötő az igéhez szorosan kapcsolódó viszonyszó, amely módosítja annak jelentését.
Új!!: Szókincs és Igekötő · Többet látni »
Igenév
Az igenév igéből képezhető átmeneti szófaj, amely az ige sajátosságait más szófajok tulajdonságaival ötvözi.
Új!!: Szókincs és Igenév · Többet látni »
Indulatszó
A hagyományos nyelvtanban az indulatszó általában változatlan alakú szófaj, amely felkiáltó módon fejez ki érzést, lelki állapotot, ritkábban akaratot.
Új!!: Szókincs és Indulatszó · Többet látni »
Irodalmi nyelv
Szociolingvisztikai szempontból az irodalmi nyelv a nyelv egyik változata.
Új!!: Szókincs és Irodalmi nyelv · Többet látni »
Irodalom
Benczúr Gyula: Olvasó nő az erdőben (1875) Az irodalom, régiesen literatúra az emberiség szellemi munkásságának az a területe, amely maradandó nyelvi alkotások (rendszerint írásba foglalt nyelvi termékek) létrehozásában jelenik meg, illetve ilyen nyelvi alkotások bizonyos egésze is.
Új!!: Szókincs és Irodalom · Többet látni »
Jövevényszó
A jövevényszó a nyelvi kölcsönzés egyik tárgya, olyan szó, amely más nyelvből került egy nyelvbe, s abban elterjedt és meghonosodott.
Új!!: Szókincs és Jövevényszó · Többet látni »
Jelentés
A jelentés a nyelvtudomány alapfogalma.
Új!!: Szókincs és Jelentés · Többet látni »
Kalotaszeg
Kalotaszeg tájegység Romániában, részben Erdélyben, a valamikori Magyar Királyság területén, Kolozsvártól nyugatra.
Új!!: Szókincs és Kalotaszeg · Többet látni »
Költészet
A költészet, görögösen–latinosan poézis az irodalomnak művészeti ága, másképp: az a művészet, melynek közege az emberi beszéd.
Új!!: Szókincs és Költészet · Többet látni »
Kötőszó
A grammatikában a kötőszó olyan viszonyszó, amely a mondategységben (egyszerű mondatban, összetett mondat tagmondatában) szavakat vagy mondatrészeket köt össze, összetett mondatban pedig tagmondatokat, ezzel mondattani és logikai viszonyokat jelölve közöttük.
Új!!: Szókincs és Kötőszó · Többet látni »
Köznyelv
A köznyelv (németül Gemeinsprache) az igényes nyelvi érintkezés eszköze.
Új!!: Szókincs és Köznyelv · Többet látni »
Kiefer Ferenc
Kiefer Ferenc (Apatin, Jugoszlávia, 1931. május 24. – Budapest, 2020. november 21.) Széchenyi-díjas magyar nyelvész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Új!!: Szókincs és Kiefer Ferenc · Többet látni »
Kommunikáció
A kommunikáció az információcsere folyamata általában egy közös jelrendszer segítségével.
Új!!: Szókincs és Kommunikáció · Többet látni »
Kosztolányi Dezső
Nemeskosztolányi Kosztolányi Dezső, teljes nevén Kosztolányi Dezső István Izabella (Szabadka, 1885. március 29. Szent Teréz egyházközség anyakönyve – Budapest, Krisztinaváros, 1936. november 3.) író, költő, műfordító, kritikus, esszéista, újságíró, eszperantista, a Nyugat első nemzedékének kimagasló formaművésze, a 20. századi magyar széppróza és líra egyik legnagyobb alakja.
Új!!: Szókincs és Kosztolányi Dezső · Többet látni »
Kultúra
A kultúra (a latin cultura, a colo, colere, azaz „művel” igéből) tág értelemben mindent magában foglal, amelyet az ember maga teremt – ellentétben a természet azon részével, amelyet nem teremtett és nem is változtat.
Új!!: Szókincs és Kultúra · Többet látni »
Latin nyelv
A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.
Új!!: Szókincs és Latin nyelv · Többet látni »
Lexéma
A lexikológiában használt lexéma fogalomnak nincs általánosan elfogadott meghatározása.
Új!!: Szókincs és Lexéma · Többet látni »
Lexikográfia
A lexikográfia a különböző egy-, két- vagy többnyelvű szótárak szerkesztésének, összeállításának elmélete és gyakorlata.
Új!!: Szókincs és Lexikográfia · Többet látni »
Lexikológia
A lexikológia vagy szókészlettan a nyelvészet, szűkebben a szemantika azon ága, amely egy bizonyos nyelv szókészletét tanulmányozza.
Új!!: Szókincs és Lexikológia · Többet látni »
Louis Hjelmslev
Louis Hjelmslev (Koppenhága, 1899. október 3. – Koppenhága, 1965. május 30.) dán nyelvész és az európai strukturalizmus képviselője volt.
Új!!: Szókincs és Louis Hjelmslev · Többet látni »
Magyar nyelv
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.
Új!!: Szókincs és Magyar nyelv · Többet látni »
Művészet
Vincent van Gogh: Íriszek (1889) – minden idők egyik legdrágább festménye A művészet szó tágabb értelemben minden alkotó célú emberi igyekezetre vonatkoztatható.
Új!!: Szókincs és Művészet · Többet látni »
Módosítószó
A nyelvészetben a módosítószó olyan szófaj, amelynek modalizálási funkciója van, azaz „vagy valamely mondatrésznek, vagy az egész mondatnak módosítja a tartalmát, kifejezve egyúttal a beszélőnek a mondottakhoz való szubjektív viszonyát, a beszélői attitűdöt is”.
Új!!: Szókincs és Módosítószó · Többet látni »
Melléknév
A melléknév tulajdonságot, minőséget, hovatartozást jelölő szófaj.
Új!!: Szókincs és Melléknév · Többet látni »
Mesterség
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szakma.
Új!!: Szókincs és Mesterség · Többet látni »
Mezőgazdaság
Édesburgonya ültetvény Paradicsom thébai sírból, XVIII. dinasztia A mezőgazdaság a nemzetgazdaság azon ágazata, amely magába foglalja a földművelést (növénytermesztést) és az állattenyésztést.
Új!!: Szókincs és Mezőgazdaság · Többet látni »
Morris Swadesh
Morris Swadesh (Holyoke, Massachusetts, 1909. január 22. – Mexikóváros, 1967. július 20.) főleg a Swadesh-lista révén ismert amerikai nyelvész és antropológus.
Új!!: Szókincs és Morris Swadesh · Többet látni »
Mozaikszó
A mozaikszó a szóalkotásmódok egyik formája, amely magában foglalja a betűszókat (amelyek az eredeti kifejezés egyes szavainak kezdőbetűiből állnak), a szóösszevonásokat (amelyek az eredeti kifejezés nagyobb egységeit tartalmazzák), valamint az egyéb mozaikszókat (amelyek teljes szavakat megőriznek).
Új!!: Szókincs és Mozaikszó · Többet látni »
Német nyelv
A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.
Új!!: Szókincs és Német nyelv · Többet látni »
Népetimológia
A nyelvészetben a népetimológia vagy szóértelmesítés terminusok azt a jelenséget nevezik meg, amely során a beszélő számára ismeretlen, többnyire a nyelvbe nem régen került idegen szót vagy szócsoportot megváltoztat más olyan szó vagy szócsoport hatására, amelyből származónak hiszi valamilyen alaki, jelentésbeli vagy egyéb összekapcsolás lehetősége miatt.
Új!!: Szókincs és Népetimológia · Többet látni »
Névelő
nincs névelő Az alaktanban a névelő olyan, a viszonyszavak osztályába sorolt szófaj, amely a főnévi csoport tagjaként azt jelzi, hogy mennyire ismert a közlés résztvevői számára az, amit a főnév megnevez.
Új!!: Szókincs és Névelő · Többet látni »
Névmás
A hagyományos grammatikában a névmás olyan szófaj, amely zárt, de heterogén osztályt alkot.
Új!!: Szókincs és Névmás · Többet látni »
Névutó
A grammatikában használt névutó terminus olyan viszonyszót nevez meg, amely egyes nyelvekben az előtte álló névszót határozóvá teszi.
Új!!: Szókincs és Névutó · Többet látni »
Neologizmus
A nyelvészetben a neologizmus (Tófalvi 2008, neologizmus szócikk. Ennél szűkebb értelemben általában új lexikai egységet értenek alatta, olyat, amely nyelven belüli eszköz alkalmazásának az eredménye, újonnan a nyelvbe került jövevényszó vagy új keletű tükörfordítása valamelyik idegen lexikai egységnek.Bussmann 1998, 794. o. A francia nyelvészetben vannak olyan szerzők, akik nem értik bele a neologizmus fogalmába a jövevényszavakat. A „neologizmus” terminus nem egyértelmű. Egyrészt az illető lexikai egység csak a nyelvtörténet valamelyik momentumához, esetleg egy régmúltbelihez viszonyítva új.Bidu-Vrănceanu 1997, 321. o. Másrészt a nyelvhasználók tulajdonképpen a szókészletbe nem beilleszkedett egységet látnak neologizmusnak. Ezért olyanokat nem éreznek újaknak, amelyek nemrég kerültek a nyelvbe, de hamar lettek közhasználatúvá, viszont egyes viszonylag régieket, de kevéssé használtakat neologizmusokként értékelnek.Grevisse – Goosse 2007, 152–153. o.
Új!!: Szókincs és Neologizmus · Többet látni »
Nyelv
A nyelv az emberi kommunikáció legáltalánosabb eszköze, tagolt, egymástól elkülöníthető jelekből alkotott jelrendszer.
Új!!: Szókincs és Nyelv · Többet látni »
Nyelvészet
Általánosságban a nyelvészet, latinosan grammatika az emberi nyelvekkel foglalkozó tudományág, és nyelvész az, aki ezt a tudományt műveli.
Új!!: Szókincs és Nyelvészet · Többet látni »
Nyelvjárás
#ÁTIRÁNYÍTÁS Dialektus.
Új!!: Szókincs és Nyelvjárás · Többet látni »
Nyelvváltozat
A szociolingvisztikában a nyelvváltozat terminus egy adott nyelv olyan ágát nevezi meg, amely egységes és specifikus nyelvi rendszert képez, és amelyet nyelvészeten kívüli kritériumok szerint elkülönített beszélők csoportja használ.
Új!!: Szókincs és Nyelvváltozat · Többet látni »
Orvostudomány
Avicenna perzsa-arab polihisztor, a modern orvostudomány atyja (perzsa miniatúra) Az orvostudomány célja az egészség fenntartása vagy éppen visszaállítása betegség vagy sérülés után.
Új!!: Szókincs és Orvostudomány · Többet látni »
Peremszókincs
A peremszókincs, vagy kiegészítő szókészlet azoknak a szavaknak és kifejezéseknek az összessége, amelyek az alapszókincsbe már nem tartoznak bele, így ritkábban használtak.
Új!!: Szókincs és Peremszókincs · Többet látni »
Regiszter (nyelvészet)
A szociolingvisztikában a nyelvi regiszter terminus olyan nyelvváltozat-típust nevez meg, amelynek többféle, nyelvészeti irányzattól vagy nyelvésztől függő kezelése található, és ugyanakkor több terminus is a megnevezésére.
Új!!: Szókincs és Regiszter (nyelvészet) · Többet látni »
Román nyelv
A román nyelv (románul: limba română) az újlatin nyelvekhez tartozik az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül.
Új!!: Szókincs és Román nyelv · Többet látni »
Sport
Sport a gyerekkortól. A futball egy csapatsport, aminek szociális jelentése van. A sport meghatározott célú tevékenység, a mindennapoktól különböző környezetben; célja a testedzés, versenyzés, a szórakozás, eredmény elérése, a képességek fejlesztése.
Új!!: Szókincs és Sport · Többet látni »
Swadesh-lista
A Swadesh-lista Morris Swadesh amerikai nyelvész által, az 1940-es és 1950-es években alkotott szójegyzék, ami a történeti-összehasonlító nyelvészetben használatos.
Új!!: Szókincs és Swadesh-lista · Többet látni »
Szakma
A szakma (más néven mesterség) képzettséget (és gyakorlatot) igénylő foglalkozás; ill.
Új!!: Szókincs és Szakma · Többet látni »
Szaknyelv
A szaknyelv vagy műnyelv azoknak a csoportnyelveknek az összefoglaló neve, amelyek foglalkozásokhoz kötődnek, illetőleg egyik meghatározójuk a szakmai azonosság (nyomdászok nyelve, orvosi nyelv stb.). A vadász, horgász, futball, kártya, tánc vagy más iránt érdeklődő, rajongó csoport nyelve már nehezebben foglalható össze ugyanezzel a műszóval, azonban mivel ezek is a foglalkozási, foglalatossági, valami iránt vonzódási stb.
Új!!: Szókincs és Szaknyelv · Többet látni »
Számnév
A hagyományos grammatikában a számnév alaktanilag és mondattanilag heterogén szóosztály, mivel a számnevek kontextusuktól függően egyéb szóosztályokhoz tartozó szavakként viselkednek, azaz mint melléknevek, főnevek, névmások vagy határozószók.
Új!!: Szókincs és Számnév · Többet látni »
Szépirodalom
#ÁTIRÁNYÍTÁS irodalom.
Új!!: Szókincs és Szépirodalom · Többet látni »
Szó
A szó a nyelv egy jelentéssel bíró egysége, amely egy vagy több szorosan kapcsolódó morfémából áll.
Új!!: Szókincs és Szó · Többet látni »
Szóalkotás
A nyelvészetben a szóalkotás terminus a szókészlet gyarapításának fő nyelven belüli eszközét nevezi meg, olyan módok együttesét, amelyekkel új lexémák jönnek létre már meglévő nyelvi anyag alapján.
Új!!: Szókincs és Szóalkotás · Többet látni »
Szóösszetétel
A nyelvészetben a „szóösszetétel” (latinul compositio) terminus a szókészlet egyik nyelven belüli gyarapításának az eszközét, a szóalkotás egyik módját nevezi meg.
Új!!: Szókincs és Szóösszetétel · Többet látni »
Szócsalád
A szóalaktanban és a szókészlettanban használt szócsalád terminus olyan szavak csoportját jelenti, amelyek ugyanabból a szóból származnak vagy azzal összetett szót alkotnak.
Új!!: Szókincs és Szócsalád · Többet látni »
Szófaj
A hagyományos nyelvtan értelmezésében a szófaj szavak osztálya, amelybe ezeket morfológiai szempontból előfordulásaik szokásos vagy lehetséges alakjuk alapján, szintaktikai szempontból az előbbihez kötött szokásos vagy lehetséges mondatbeli szerepük vagy ennek hiánya alapján, szemantikai szempontból pedig lexikai jelentésük típusa alapján sorolják be.
Új!!: Szókincs és Szófaj · Többet látni »
Szóképzés
A szóképzés a szóalkotás egyik módja, amely során egy alapszóhoz a magyar nyelv nyelvészetében képzőnek nevezett toldalék járul, és ilymódon ugyanahhoz vagy más szófajhoz tartozó, új, többé-kevésbé más jelentésű szó jön létre.
Új!!: Szókincs és Szóképzés · Többet látni »
Szórövidülés
A magyar nyelvészetben szórövidülésnek nevezik azt a szóalkotási módot, amely során tudatosan vagy tudattalanul egyszerű szó vagy összetett szó tagjának csak egy részét hagyják meg.
Új!!: Szókincs és Szórövidülés · Többet látni »
Szótag
A hangtanban a szótag a szó vagy a beszéd egy beszédhangból vagy beszédhangok sorozatából álló alapvető kiejtési egysége, melyet intuitív módon azonosítanak a beszélők, és nincs egységes nyelvészeti meghatározása.
Új!!: Szókincs és Szótag · Többet látni »
Szótár
A szótár az az írásos, nyomtatott munka, amelynek a témája az egyes szavakhoz kapcsolódó ismeretek, elsősorban a szavak jelentése, és amelyben a szavak sorrendje a szavak jelentéseinek kapcsolata alapján, vagy a betűírást használó nyelvek esetében a szavak betűrendjében van kialakítva.
Új!!: Szókincs és Szótár · Többet látni »
Szóvegyülés
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szóalakvegyülés.
Új!!: Szókincs és Szóvegyülés · Többet látni »
Szürrealizmus
A szürrealizmus a két világháború közti periódus egyik legismertebb művészeti mozgalma volt az irodalomban és a képzőművészetben.
Új!!: Szókincs és Szürrealizmus · Többet látni »
Szemantikai mező
A nyelvészetben a szemantikai mező és a lexikai mező terminusok olyan halmazokat neveznek meg, amelyeket szavak különféle osztályokba való csoportosításának céljából alkotnak.
Új!!: Szókincs és Szemantikai mező · Többet látni »
Szerb nyelv
A szerb nyelv (sárgával jelölve) elterjedése az egykori Jugoszlávia területén Horvátországi területek (sötétzölddel jelölve), ahol a szerb elismert kisebbségi nyelv A szerb nyelv (szerbül cirill ábécével српски jeзик, latin ábécével srpski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Új!!: Szókincs és Szerb nyelv · Többet látni »
Szinkrónia és diakrónia
A nyelvészetben a szinkrónia és a diakrónia terminusokat Ferdinand de Saussure svájci nyelvész, a strukturalizmus megalapítója honosította meg halála után megjelent általános nyelvészeti kurzusa révén (1916).
Új!!: Szókincs és Szinkrónia és diakrónia · Többet látni »
Szinonímia
A szemantikában a szinonímia (magyar megfelelője rokonértelműség) a nyelvi entitások között lehetséges jelentési viszonyok egyike.
Új!!: Szókincs és Szinonímia · Többet látni »
Szláv nyelvek
A szláv nyelvek a szláv népcsoportok egymással közeli kapcsolatban álló nyelvei.
Új!!: Szókincs és Szláv nyelvek · Többet látni »
Szleng
A szleng olyan csoportnyelv (szociolektus), mely kis létszámú, sok időt együtt töltő, azonos foglalkozású vagy érdeklődési körű csoportokban születik, és fontos társas szerepet tölt be ezekben a közösségekben: erősíti az összetartozás érzését, és elkülöníti az adott közösséget a többitől.
Új!!: Szókincs és Szleng · Többet látni »
Szociolingvisztika
A szociolingvisztika egy szemléletmód, amely a nyelvhasználat és a társadalom összefüggéseit empirikus módszerekkel vizsgáló tudományterületeket foglalja magába.
Új!!: Szókincs és Szociolingvisztika · Többet látni »
Sztenderd nyelvváltozat
Egy nyelv sztenderd nyelvváltozata olyan dialektus, amelyben sztenderdizáció játszódott le, és amely autonómmá vált.
Új!!: Szókincs és Sztenderd nyelvváltozat · Többet látni »
Társadalom
Embertömeg A társadalom a közös lakóterületen élő emberek összessége, akiket a közös viszonyrendszerük és intézményeik – gyakran a közös érdeklődésük, ismertetőjegyeik, kultúrájuk – megkülönböztet más csoportok tagjaitól.
Új!!: Szókincs és Társadalom · Többet látni »
Török nyelvek
A török nyelvek körülbelül 30 nyelvből álló, hagyományosan az altaji nyelvcsaládba sorolt nyelvcsalád.
Új!!: Szókincs és Török nyelvek · Többet látni »
Tükörfordítás
A tükörfordítás a fordítás gyakorlatában olyan szó szerinti fordítást jelent, amely eredménye nem mindig helyes a célnyelv sztenderd változata szerint, de a kontrasztív nyelvészetben, a történeti nyelvészetben és a lexikológiában ez a terminus idegen nyelvből való kölcsönzés egyik típusát nevezi meg, mint vegyes, azaz egyszerre nyelven belüli és azon kívüli eszközét a nyelv gyarapításának új egységekkel, főleg a szókészlet és a frazeológia terén, de kisebb mértékben grammatikai téren is.
Új!!: Szókincs és Tükörfordítás · Többet látni »
Technika
A technika (görögül művészi, mesterség szerinti), többértelmű szó.
Új!!: Szókincs és Technika · Többet látni »
Tolvajnyelv
A tolvajnyelv (más szóval: argó) a bűnözők által használt szakmai szleng (szakszleng).
Új!!: Szókincs és Tolvajnyelv · Többet látni »
Tudomány
A tudomány a bennünket körülvevő világ megismerésére irányuló tevékenység és az ezen tevékenység során szerzett igazolt (tesztelt vagy bizonyított) ismeretek gondolati rendszere.
Új!!: Szókincs és Tudomány · Többet látni »
Ugor nyelvek
Az ugor nyelvek elterjedtsége Az uráli nyelvcsalád rokonsági viszonyai (a nyelvek szétválásának feltételezett évszámaival) Az ugor nyelvek a finnugor nyelvek egyik ága.
Új!!: Szókincs és Ugor nyelvek · Többet látni »
Uráli nyelvek
#ÁTIRÁNYÍTÁS Uráli nyelvcsalád.
Új!!: Szókincs és Uráli nyelvek · Többet látni »
Vadászat
Rókavadászat A vadászat azon tevékenységek összességét jelenti, amit a vadon élő állatok felett az ember hajt végre.
Új!!: Szókincs és Vadászat · Többet látni »
Vallás
A vallás olyan egyetemes és átfogó fogalom, amelyre nehezen adható meghatározás.
Új!!: Szókincs és Vallás · Többet látni »
Zsargon
A szociolingvisztikában a zsargon (Dubois 2002, 435. o. A francia terminust átvette több nyelv nyelvészete, és nincs egység közöttük, de egyazon nyelvvel foglalkozó nyelvészek között sem meghatározásának és jellemzésének tekintetében. Az egyetlen vonása, amely kapcsolatában mind egyetértenek az, hogy egy adott zsargont a beszélők egy bizonyos csoportja beszéli, és az ezen kívüliek nem értik. Gond az, hogy ugyanez jellemzi azt is, amit „argó”-nak, és azt is, amit „szleng”-nek neveznek, ezért a zsargon, az argó és a szleng terminusokat egyesek szinonimákként kezelik.
Új!!: Szókincs és Zsargon · Többet látni »
Zsoltár
A zsoltár egyfajta verses imádság, himnusz.
Új!!: Szókincs és Zsoltár · Többet látni »
