Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
67 kapcsolatok: Adamikné Jászó Anna, Alany (nyelvészet), Alany és állítmány viszonya, Alárendelés (nyelvészet), Összetett mondat, Bosnyák nyelv, Diskurzus (nyelvészet), Egyeztetés (nyelvészet), Eset (nyelvészet), Főmondat, Főnév, Fogalom, Francia nyelv, Görög nyelv, Grammatika, Hanglejtés, Hangsúly (nyelvészet), Határozó, Homonímia, Horvát nyelv, Jövő idő (nyelvészet), Jelen idő (nyelvészet), Jelző, Kálmán László (nyelvész), Kérdő mondat, Közép-délszláv diarendszer, Közbevetett mondat, Kommunikáció, Logika, Magyar nyelv, Múlt idő (nyelvészet), Megnyilatkozás (nyelvészet), Mellékmondat, Melléknév, Mellérendelés (nyelvészet), Mondat (nyelvészet), Mondatrész, Montenegrói nyelv, Morfológia (nyelvészet), Névszó, Névszóragozás, Nem (nyelvészet), Nyelv, Nyelvtani kategória, Nyelvváltozat, Pragmatika, Prozódia (nyelvészet), Rag, Regiszter (nyelvészet), Szám (nyelvészet), ..., Szó, Szóösszetétel, Szófaj, Szókincs, Szórend, Szószerkezet, Szemantika, Szende Tamás, Szerb nyelv, Szinonímia, Szociolingvisztika, Sztenderd nyelvváltozat, Tagadás (nyelvészet), Tárgy (nyelvészet), Tárgyeset, Többértelműség, Viszonyszó. Bővíteni index (17 több) »
Adamikné Jászó Anna
Adamikné Jászó Anna (Budapest, 1942. július 14. –) magyar nyelvész, professor emerita.
Új!!: Szintaxis (nyelvészet) és Adamikné Jászó Anna · Többet látni »
Alany (nyelvészet)
A hagyományos mondattanban az alany a tagolt mondat egyik fő része, az, amelyről az állítmánnyal a beszélő megállapít valamit, azaz az állítmányban kifejezett cselekvésnek, történésnek, állapotnak vagy létezésnek, illetve minőségi vagy mennyiségi jegynek a hordozója.
Új!!: Szintaxis (nyelvészet) és Alany (nyelvészet) · Többet látni »
Alany és állítmány viszonya
A mondattanban több nézet létezik az alany és állítmány viszonyáról hierarchiai státuszukat illetően.
Új!!: Szintaxis (nyelvészet) és Alany és állítmány viszonya · Többet látni »
Alárendelés (nyelvészet)
A grammatikában az alárendelés a mondattani viszonyok egyike.
Új!!: Szintaxis (nyelvészet) és Alárendelés (nyelvészet) · Többet látni »
Összetett mondat
Az összetett mondat két vagy több mondategységet tartalmaz, melyek ebben az esetben tagmondatok, ellentétben az egyszerű mondattal, mely csak egy mondategységből áll.
Új!!: Szintaxis (nyelvészet) és Összetett mondat · Többet látni »
Bosnyák nyelv
A bosnyák nyelv (bosnyákul: bosanski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Új!!: Szintaxis (nyelvészet) és Bosnyák nyelv · Többet látni »
Diskurzus (nyelvészet)
A diskurzus eredeti jelentése ’szónoklat’, és a retorikában használatos, de a terminust átvette a nyelvészet is.
Új!!: Szintaxis (nyelvészet) és Diskurzus (nyelvészet) · Többet látni »
Egyeztetés (nyelvészet)
A grammatikában az egyeztetés, idegen szóval kongruencia a flektáló nyelvekre és az agglutináló nyelvekre jellemző jelenség, amely révén formai megfelelés jön létre mondatbeli és diskurzusbeli (szövegbeli) entitások között grammatikai kategóriák kifejezésének szempontjából.
Új!!: Szintaxis (nyelvészet) és Egyeztetés (nyelvészet) · Többet látni »
Eset (nyelvészet)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Eset.
Új!!: Szintaxis (nyelvészet) és Eset (nyelvészet) · Többet látni »
Főmondat
A hagyományos szintaxisban a főmondat fogalmának több értelmezése található különböző nyelvek grammatikáiban és különböző szerzőknél.
Új!!: Szintaxis (nyelvészet) és Főmondat · Többet látni »
Főnév
A hagyományos nyelvtanok szemléletében a főnév olyan szófaj, amely elégséges fogalmi és szemantikai tartalommal rendelkezik, és tág értelemben vett tárgyat nevez meg: élőlényt, szűk értelemben vett tárgyat, anyagot, jelenséget, cselekvést, állapotot, tulajdonságot, viszonyt fejez ki.
Új!!: Szintaxis (nyelvészet) és Főnév · Többet látni »
Fogalom
A fogalmak dolgok, tárgyak, személyek tulajdonságai, közöttük fennálló vélt vagy valós kapcsolatok, összefüggések (relációk).
Új!!: Szintaxis (nyelvészet) és Fogalom · Többet látni »
Francia nyelv
A francia nyelv (franciául la langue française vagy le français) az indoeurópai nyelvcsalád újlatin nyelvcsaládjának tagja, mégpedig ennek nyugati ágához tartozó galloromán csoportbeli oïl nyelvek egyike.
Új!!: Szintaxis (nyelvészet) és Francia nyelv · Többet látni »
Görög nyelv
A görög nyelv az ógörögből eredeztethető, az indoeurópai nyelvcsalád hellén ágába tartozó nyelv.
Új!!: Szintaxis (nyelvészet) és Görög nyelv · Többet látni »
Grammatika
#ÁTIRÁNYÍTÁS Nyelvtan.
Új!!: Szintaxis (nyelvészet) és Grammatika · Többet látni »
Hanglejtés
A hanglejtés (idegen szóval intonáció) a hangtanban a nyelv egyik szupraszegmentális tényezője, más néven prozódiai eleme.
Új!!: Szintaxis (nyelvészet) és Hanglejtés · Többet látni »
Hangsúly (nyelvészet)
A hangtan prozódiával foglalkozó ágában a hangsúly terminus a nyelv egyik szupraszegmentális tényezőjét nevezi meg.
Új!!: Szintaxis (nyelvészet) és Hangsúly (nyelvészet) · Többet látni »
Határozó
A hagyományos nyelvtanban a határozó olyan mondatrész, mely szerkezeti alaptagjával alárendelő szószerkezetet alkot, és lehet.
Új!!: Szintaxis (nyelvészet) és Határozó · Többet látni »
Homonímia
A homonímia („hason(ló)nevűség”, „azonosalakúság”) két szó – esetleg egyéb nyelvi elem, például szókapcsolat – közötti véletlen egybeesés, amikor írásképük (és többnyire hangalakjuk is) azonos, de a jelentésük különbözik.
Új!!: Szintaxis (nyelvészet) és Homonímia · Többet látni »
Horvát nyelv
A horvát nyelv (kékkel jelölve) elterjedése Horvátországban és a környező országokban (2006-os adatok szerint) A horvát nyelv az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Új!!: Szintaxis (nyelvészet) és Horvát nyelv · Többet látni »
Jövő idő (nyelvészet)
A grammatikában a „jövő idő” terminus általánosan az igeidő egyik alapvető jelentését nevezi meg, amellyel a beszélő a közlés ideje utánra helyezi az igével kifejezett cselekvést, történést, állapotot stb.
Új!!: Szintaxis (nyelvészet) és Jövő idő (nyelvészet) · Többet látni »
Jelen idő (nyelvészet)
A grammatikában a „jelen idő” terminus általánosan egy alapvető igeidőre vonatkozó jelentést nevez meg, azt, amely a cselekvés, történés, állapot stb.
Új!!: Szintaxis (nyelvészet) és Jelen idő (nyelvészet) · Többet látni »
Jelző
A mondattanban a jelző főnév, egyéb névszó (névmás, számnév stb.) vagy ilyen értelemben használt szó bővítménye, mely alaptagja fogalmi jelentését azzal pontosítja, hogy minőségét, mennyiségét, birtokosát stb.
Új!!: Szintaxis (nyelvészet) és Jelző · Többet látni »
Kálmán László (nyelvész)
Kálmán László (Budapest, 1957. november 24. – 2021. október 10.) nyelvész, a nyelvtudomány kandidátusa, tudományos főmunkatárs, az ELTE Bölcsészettudományi Kar Elméleti nyelvészet szakcsoportjának, később Elméleti nyelvészeti tanszékének docense, Kálmán C. György irodalomtörténész testvére.
Új!!: Szintaxis (nyelvészet) és Kálmán László (nyelvész) · Többet látni »
Kérdő mondat
A grammatikában a kérdő mondat olyan mondat, amely kommunikációs szándéka szerint információt kér, ellentétben ezen kritérium szerint megállapított más mondattípusokkal: a kijelentő mondattal, amely információt ad, és a felszólító mondattal, amely valamire felszólít vagy valamit tilt.
Új!!: Szintaxis (nyelvészet) és Kérdő mondat · Többet látni »
Közép-délszláv diarendszer
A közép-délszláv diarendszer (horvátul srednjojužnoslavenski dijasistem/dijasustav, centralnojužnoslavenski dijasistem/dijasustav vagy centralni južnoslavenski dijasistem/dijasustav) Dalibor Brozović horvát nyelvész által javasolt elnevezés.
Új!!: Szintaxis (nyelvészet) és Közép-délszláv diarendszer · Többet látni »
Közbevetett mondat
A mondattanban a közbevetett mondat terminus olyan mondatot nevez meg, amely összetett mondat tagmondata, de nincs szintaktikai viszonyban az összetett mondat többi részével.
Új!!: Szintaxis (nyelvészet) és Közbevetett mondat · Többet látni »
Kommunikáció
A kommunikáció az információcsere folyamata általában egy közös jelrendszer segítségével.
Új!!: Szintaxis (nyelvészet) és Kommunikáció · Többet látni »
Logika
A logika az érvényes következtetések és bizonyítások, illetve az ezzel összefüggő filozófiai, matematikai, nyelvészeti és tudományos módszertani kérdések tudománya.
Új!!: Szintaxis (nyelvészet) és Logika · Többet látni »
Magyar nyelv
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.
Új!!: Szintaxis (nyelvészet) és Magyar nyelv · Többet látni »
Múlt idő (nyelvészet)
A grammatikában a „múlt idő” terminus általánosan az igeidő egyik alapvető jelentését nevezi meg, amellyel a beszélő a közlés ideje elé helyezi az igével kifejezett cselekvést, történést, állapotot stb.
Új!!: Szintaxis (nyelvészet) és Múlt idő (nyelvészet) · Többet látni »
Megnyilatkozás (nyelvészet)
A megnyilatkozás terminus olyan beszédszegmensre vonatkozik, amelyről nem fogalmaztak meg hipotéziseket nyelvészeti elmélet szempontjából (ellentétben a mondattal, mely egyik vagy másik grammatikai elméletben kap meghatározást).
Új!!: Szintaxis (nyelvészet) és Megnyilatkozás (nyelvészet) · Többet látni »
Mellékmondat
A hagyományos mondattanban a „mellékmondat” vagy „alárendelt mondat” terminusok alárendelő összetett mondat olyan tagmondatát nevezik meg, amelynek nincs grammatikai autonómiája, elégtelen a jelentése és ugyanolyan funkciója van az összetett mondatban, mint a mondatrésznek a mondategységben.
Új!!: Szintaxis (nyelvészet) és Mellékmondat · Többet látni »
Melléknév
A melléknév tulajdonságot, minőséget, hovatartozást jelölő szófaj.
Új!!: Szintaxis (nyelvészet) és Melléknév · Többet látni »
Mellérendelés (nyelvészet)
A mondattanban a mellérendelés logikai viszony, egyike azoknak, amelyek a mondategységben (egyszerű mondatban vagy összetett mondat tagmondatában) létezhetnek.
Új!!: Szintaxis (nyelvészet) és Mellérendelés (nyelvészet) · Többet látni »
Mondat (nyelvészet)
A mondat olyan grammatikai fogalom, amelynek nincs kielégítő meghatározása, hanem csak különböző szempontokból megfogalmazott definíciókísérletek vannak.
Új!!: Szintaxis (nyelvészet) és Mondat (nyelvészet) · Többet látni »
Mondatrész
A hagyományos grammatikában mondatrészeknek nevezik azokat a szavakat vagy szócsoportokat, amelyek a mondategységen belül, legyen az egyszerű mondat vagy összetett mondat tagmondata, mondattani (idegen szóval szintaktikai) funkciókat töltenek be, és mondattani viszonyok fűzik őket össze.
Új!!: Szintaxis (nyelvészet) és Mondatrész · Többet látni »
Montenegrói nyelv
A montenegrói nyelv (helyi nyelven црногорски jeзик, crnogorski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Új!!: Szintaxis (nyelvészet) és Montenegrói nyelv · Többet látni »
Morfológia (nyelvészet)
Morfológia, avagy alaktan, a hagyományos elnevezése a szóalkotási eszközökkel foglalkozó nyelvészeti tudománynak.
Új!!: Szintaxis (nyelvészet) és Morfológia (nyelvészet) · Többet látni »
Névszó
A grammatikában a névszó több szófajt magába foglaló osztály, amely meghatározása azon alapul, hogy az e szófajokhoz tartozó szavak általában azonos inflexiós toldalékokat (ragokat és jeleket) vehetnek fel, és ezáltal ugyanolyan mondattani szerepük lehet.
Új!!: Szintaxis (nyelvészet) és Névszó · Többet látni »
Névszóragozás
Az alaktanban használt névszóragozás (deklináció) terminus a névszó alakjának változtatásaira vonatkozik, mely azzal a céllal történik, hogy nyelvtől függően különféle grammatikai eseteket, nemeket és számokat fejezzen ki.
Új!!: Szintaxis (nyelvészet) és Névszóragozás · Többet látni »
Nem (nyelvészet)
A nyelvészetben a grammatikai nem egyes nyelvekre jellemző kategória, amely alapján a főneveket olyan osztályokba sorolják, mint hímneműek, nőneműek, semlegesneműek, élők, élettelenek.
Új!!: Szintaxis (nyelvészet) és Nem (nyelvészet) · Többet látni »
Nyelv
A nyelv az emberi kommunikáció legáltalánosabb eszköze, tagolt, egymástól elkülöníthető jelekből alkotott jelrendszer.
Új!!: Szintaxis (nyelvészet) és Nyelv · Többet látni »
Nyelvtani kategória
A nyelvészetben a nyelvtani kategória olyan terminus, amely többé-kevésbé tág jelentésekkel található meg a különböző nyelvű szakirodalmakban, olykor egyazon nyelvűben is, különböző szerzőknél, sőt, egyazon szerzőnél is.
Új!!: Szintaxis (nyelvészet) és Nyelvtani kategória · Többet látni »
Nyelvváltozat
A szociolingvisztikában a nyelvváltozat terminus egy adott nyelv olyan ágát nevezi meg, amely egységes és specifikus nyelvi rendszert képez, és amelyet nyelvészeten kívüli kritériumok szerint elkülönített beszélők csoportja használ.
Új!!: Szintaxis (nyelvészet) és Nyelvváltozat · Többet látni »
Pragmatika
A pragmatika a jelekkel és jelrendszerekkel foglalkozó koncentrált (több hagyományos ismeretterületet átfogó, illetve azok határain elhelyezkedő) tudomány, a szemiotika egyik ága, mely a jel és jelfelhasználó viszonyát, a jelek kommunikációs folyamatban való használatának kérdéseit vizsgálja.
Új!!: Szintaxis (nyelvészet) és Pragmatika · Többet látni »
Prozódia (nyelvészet)
A nyelvészetben a prozódia (vö. francia prosodie Bussmann 1998, 962. o.) terminus a hangtan azon ágát nevezi meg, amely a nyelv ún.
Új!!: Szintaxis (nyelvészet) és Prozódia (nyelvészet) · Többet látni »
Rag
Az alaktanban használt rag terminus olyan szuffixumtípust, azaz szótő vagy más szuffixum mögé helyezett toldalékot nevez meg, amely mögött már nem állhat más toldalék.
Új!!: Szintaxis (nyelvészet) és Rag · Többet látni »
Regiszter (nyelvészet)
A szociolingvisztikában a nyelvi regiszter terminus olyan nyelvváltozat-típust nevez meg, amelynek többféle, nyelvészeti irányzattól vagy nyelvésztől függő kezelése található, és ugyanakkor több terminus is a megnevezésére.
Új!!: Szintaxis (nyelvészet) és Regiszter (nyelvészet) · Többet látni »
Szám (nyelvészet)
A szám egyike az alaktani nyelvtani kategóriáknak.
Új!!: Szintaxis (nyelvészet) és Szám (nyelvészet) · Többet látni »
Szó
A szó a nyelv egy jelentéssel bíró egysége, amely egy vagy több szorosan kapcsolódó morfémából áll.
Új!!: Szintaxis (nyelvészet) és Szó · Többet látni »
Szóösszetétel
A nyelvészetben a „szóösszetétel” (latinul compositio) terminus a szókészlet egyik nyelven belüli gyarapításának az eszközét, a szóalkotás egyik módját nevezi meg.
Új!!: Szintaxis (nyelvészet) és Szóösszetétel · Többet látni »
Szófaj
A hagyományos nyelvtan értelmezésében a szófaj szavak osztálya, amelybe ezeket morfológiai szempontból előfordulásaik szokásos vagy lehetséges alakjuk alapján, szintaktikai szempontból az előbbihez kötött szokásos vagy lehetséges mondatbeli szerepük vagy ennek hiánya alapján, szemantikai szempontból pedig lexikai jelentésük típusa alapján sorolják be.
Új!!: Szintaxis (nyelvészet) és Szófaj · Többet látni »
Szókincs
Legáltalánosabb meghatározása szerint a szókészlet egy adott nyelv szavainak az összessége.
Új!!: Szintaxis (nyelvészet) és Szókincs · Többet látni »
Szórend
A szórend a mondatot alkotó szavak, szószerkezetek hagyományosan kialakult sorrendje.
Új!!: Szintaxis (nyelvészet) és Szórend · Többet látni »
Szószerkezet
A szószerkezet (más néven szintagma) a nyelvi elemek egyik szintje.
Új!!: Szintaxis (nyelvészet) és Szószerkezet · Többet látni »
Szemantika
A szemantika (magyarul jelentéstan, ám ez a kifejezés az utóbbi időkben egyre kevésbé pontos) a nyelvészet egyik részterülete, amely a nyelvi formák (szavak, szimbólumok stb.) jelentésével, illetve jelentésváltozásaival foglalkozik.
Új!!: Szintaxis (nyelvészet) és Szemantika · Többet látni »
Szende Tamás
Szende Tamás (Budapest, 1940. március 23. – Budapest, 2015. augusztus 15.) magyar nyelvész, tudományos tanácsadó, tanszékvezető egyetemi tanár.
Új!!: Szintaxis (nyelvészet) és Szende Tamás · Többet látni »
Szerb nyelv
A szerb nyelv (sárgával jelölve) elterjedése az egykori Jugoszlávia területén Horvátországi területek (sötétzölddel jelölve), ahol a szerb elismert kisebbségi nyelv A szerb nyelv (szerbül cirill ábécével српски jeзик, latin ábécével srpski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Új!!: Szintaxis (nyelvészet) és Szerb nyelv · Többet látni »
Szinonímia
A szemantikában a szinonímia (magyar megfelelője rokonértelműség) a nyelvi entitások között lehetséges jelentési viszonyok egyike.
Új!!: Szintaxis (nyelvészet) és Szinonímia · Többet látni »
Szociolingvisztika
A szociolingvisztika egy szemléletmód, amely a nyelvhasználat és a társadalom összefüggéseit empirikus módszerekkel vizsgáló tudományterületeket foglalja magába.
Új!!: Szintaxis (nyelvészet) és Szociolingvisztika · Többet látni »
Sztenderd nyelvváltozat
Egy nyelv sztenderd nyelvváltozata olyan dialektus, amelyben sztenderdizáció játszódott le, és amely autonómmá vált.
Új!!: Szintaxis (nyelvészet) és Sztenderd nyelvváltozat · Többet látni »
Tagadás (nyelvészet)
A nyelvészetben a tagadás olyan művelet, amellyel a beszélő egy egész mondat vagy annak egy részének az ellenkezőjét fejezi ki.
Új!!: Szintaxis (nyelvészet) és Tagadás (nyelvészet) · Többet látni »
Tárgy (nyelvészet)
A hagyományos grammatikában a tárgy az a mondatrész, amely cselekvésfogalmat kifejező alaptag bővítményeként azt nevezi meg, akire vagy amire a cselekvés irányul, illetőleg ami a cselekvés eredményeképpen létrejön.
Új!!: Szintaxis (nyelvészet) és Tárgy (nyelvészet) · Többet látni »
Tárgyeset
Egyes flektáló nyelvekben és az agglutináló nyelvekben a tárgyeset (latinul accusativus) az a nyelvtani eset, amelynek alapvető funkciója a mondat tárgyának a kifejezése.
Új!!: Szintaxis (nyelvészet) és Tárgyeset · Többet látni »
Többértelműség
A szemantikában a többértelműség (angolul ambiguity, franciául ambiguïté) terminus szavak, grammatikai alakok, szószerkezetek és mondatok azon esetleges tulajdonságát nevezi meg, amely miatt egynél több olvasatuk lehet.
Új!!: Szintaxis (nyelvészet) és Többértelműség · Többet látni »
Viszonyszó
A viszonyszók a szófajok egyik nagy csoportját alkotják az alapszófajok és a mondatszók mellett, amelyekre az alábbiak jellemzőek.
Új!!: Szintaxis (nyelvészet) és Viszonyszó · Többet látni »
