Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
209 kapcsolatok: A matematika pszichológiája, A matematika története, A számelmélet alaptétele, Abel-díj, Absztrakció, Absztrakt algebra, Alakzat (geometria), Algebra, Algebrai szám, Algoritmus, Arkhimédész, Axióma, Axiomatikus-deduktív módszer, Az algebra alaptétele, Émile Durkheim, Évariste Galois, Beatty-tétel, Bernoulli-egyenlőtlenség, Bizonyítás (film), Blaise Pascal, Bolyai János, Bolzano–Darboux-tétel, Borsuk–Ulam-tétel, Burnside-probléma, Carl Friedrich Gauss, Carleman-egyenlőtlenség, Catalan-sejtés, Cauchy–Bunyakovszkij–Schwarz-egyenlőtlenség, Centrális határeloszlás-tétel, Csoportelmélet, Dedukció, Derivált, Differenciálegyenlet, Differenciálgeometria, Dinamikai rendszer, Diophantosz, Dirichlet-tétel, Diszkrét geometria, Diszkrét matematika, Egész számok, Elemek, Elemrendszer, Encyclopædia Britannica, Eukleidész (matematikus), Függvény (matematika), Fejszámoló művész, Filep László, Filozófia, Fizika, Fogalom, ..., Formális logika, Fourier-analízis, Fraktál, François Viète, Funkcionálanalízis, Gauss–Lucas-tétel, Gödel első nemteljességi tétele, Geometria, Georg Cantor, Goldbach-sejtés, Good Will Hunting, Gottfried Wilhelm Leibniz, Gráfelmélet, Green–Tao-tétel, Gyűrű (matematika), Gyilkos számok, Halmaz (matematika), Halmazelmélet, Halmazrendszer, Hardy-egyenlőtlenség, Harmadfokú egyenlet, Hatványközepek közötti egyenlőtlenség, Háromszög-egyenlőtlenség, Hölder-egyenlőtlenség, Hidegháború, Hilbert-egyenlőtlenség, Hilbert-problémák, Hindu–arab számírás, Hipergráf, Ikerprím-sejtés, Informatika, Információs társadalom (fogalom), Irracionális számok, Isaac Newton, Ismeretelmélet, Izoperimetrikus egyenlőtlenség, Játékelmélet, Jensen-egyenlőtlenség, John Napier (matematikus), Jordan-féle görbetétel, Karl Popper, Kategóriaelmélet, Káoszelmélet, Képlet, Körnégyszögesítés, Kúpszelet, Kibernetika, Kijelentéslogika, Kockakettőzés, Kombinatorika, Komplex analízis, Komplex számok, Kontinuumhipotézis, Koordinátageometria, Kriptográfia, Kurt Gödel, Kvadratikus reciprocitás tétele, Kvaterniók, Laczkovich-tétel, Lakatos Imre (filozófus), Laurent de La Hyre, Leonhard Euler, Lineáris algebra, Logika, Matematikadidaktika, Matematikafilozófia, Matematikai analízis, Matematikai állandók, Matematikai logika, Matematikai struktúra, Matematikai tehetséggondozás, Matematikus, Mérő László, Mértani és harmonikus közép közötti egyenlőtlenség, Mérték (matematika), Művelet, Mechanika, Minkowski–Hajós-tétel, Modellelmélet, Monoid, Mozaik Kiadó, Muirhead-egyenlőtlenség, Nagy Fermat-tétel, Naiv halmazelmélet, Négynégyzetszám-tétel, Négyszín-tétel, Negatív és nemnegatív számok, Nemzetközi Matematikai Unió, Neumann János, Niels Henrik Abel, Numerikus analízis, Nyelv, Nyikolaj Ivanovics Lobacsevszkij, Obádovics J. Gyula, Omar Hajjám, Ontológia, Operációkutatás, Oszthatóság, Paul Cohen, Páros és páratlan számok, Püthagorasz, Püthagoreusok, Perspektíva, Pi (film), Pi (szám), Pierre de Fermat, Pitagorasz-tétel, Poincaré-sejtés, Preszókratikus filozófia, Projektív geometria, Racionális számok, Részhalmaz, Római számírás, Regiomontanus, Reláció, René Descartes, Reneszánsz, Reuben Hersh, Rhind-papirusz, Richard Courant, Riemann-integrál, Riemann-sejtés, Skolasztikus filozófia, Srínivásza Rámánudzsan, Statisztika, Stirling-formula, Szám, Számítástechnika, Számítástudomány, Számítógép, Számelmélet, Számmisztika, Számtan, Számtani és mértani közép közötti egyenlőtlenség, Szögharmadolás, Szürreális számok, Szemerédi-tétel, Szimmetrikus közepek közötti egyenlőtlenség, Szputnyik-válság, Térfogat, Terület (matematika), Természetes számok, Természettudomány, Thalész, Topológia, Transzcendens számok, Trigonometria, Tudomány, Tudománytörténet, UNESCO, Valós analízis, Valós számok, Valószínűségszámítás, Van der Waerden-tétel, Véges geometria, Végtelen, Waring-probléma, WebMathematics Interactive, Zorn-lemma. Bővíteni index (159 több) »
A matematika pszichológiája
A matematika pszichológiája a gondolkodáslélektan körébe tartozik, a matematikai gondolkodás folyamatait vizsgálja.
Új!!: Matematika és A matematika pszichológiája · Többet látni »
A matematika története
al-Hvárizmi perzsa matematikus híres műve: ''Al-Kitáb al-muhtaszar fi hiszáb al-dzsabr va l-mukábala'' ''(„A kiegészítés és egyensúlyozás általi számolás rövid könyve”)'' A matematika története avagy matematikatörténet tudományága elsősorban a matematikában történt új felfedezések eredetét és történetét kutatja, kisebb mértékben pedig a múltbeli standard matematikai módszereket és fogalmakat.
Új!!: Matematika és A matematika története · Többet látni »
A számelmélet alaptétele
Carl Friedrich Gauss számelméleti remekművének címlapja 1801-ből A számelmélet alaptétele, röviden SzAT a számelmélet egyik legalapvetőbb tétele, mely szerint minden 1-nél nagyobb természetes szám felbomlik, méghozzá (a szorzótényezők sorrendjétől eltekintve) egyféleképpen, prímszámok szorzatára.
Új!!: Matematika és A számelmélet alaptétele · Többet látni »
Abel-díj
Az Abel-díj (hivatalos nevén Niels Henrik Abel Matematikai Díj, norvégul: Abelprisen) a Norvég Tudományos Akadémia által 2003 óta évente odaítélt kitüntetés a matematika területén elért tudományos eredmények elismerésére.
Új!!: Matematika és Abel-díj · Többet látni »
Absztrakció
Az absztrakció szót hétköznapi használatában szokásosan elvonatkoztatásnak fordítják, és a lényeges és lényegtelen tulajdonságok elválasztását, a lényeges tulajdonságok kiemelését és a lényegtelen tulajdonságok figyelmen kívül hagyását értik rajta.
Új!!: Matematika és Absztrakció · Többet látni »
Absztrakt algebra
Az absztrakt algebra a matematika, és azon belül az algebra egyik ága, amely konkrét algebrai struktúraosztályokat illetve ezek közti viszonyokat vizsgál, így a csoportokat, gyűrűket, testeket, modulusokat, vektortereket.
Új!!: Matematika és Absztrakt algebra · Többet látni »
Alakzat (geometria)
Az alakzat (ponthalmaz, mértani hely) a geometriában a ponthalmazok egy másik megnevezése: olyan halmaz, amelynek az elemei pontok.
Új!!: Matematika és Alakzat (geometria) · Többet látni »
Algebra
Az algebra a matematika egyik ága, a matematikai műveletek általános tudománya.
Új!!: Matematika és Algebra · Többet látni »
Algebrai szám
Matematikában az algebrai szám olyan valós vagy komplex szám, amely gyöke egy racionális együtthatós nem azonosan nulla polinomnak.
Új!!: Matematika és Algebrai szám · Többet látni »
Algoritmus
Ibn Músza al-Hvárizmi abakusza, a „középkor számológépe” Az algoritmus szó és fogalom a matematikából ered, de a számítástechnikai kultúra elterjedése, népszerűsödése ültette át a köznyelvbe.
Új!!: Matematika és Algoritmus · Többet látni »
Arkhimédész
bélyegkép Arkhimédész (ógörögül: Αρχιμήδης), (Szürakuszai, Kr. e. 287 k. – Szürakuszai, Kr. e. 212) ókori szicíliai görög természettudós, matematikus, mérnök, fizikus, csillagász, filozófus.
Új!!: Matematika és Arkhimédész · Többet látni »
Axióma
Az axióma olyan kiindulási feltételt jelent (például a filozófia ágaiban, vagy a matematikában), amelyet adottnak veszünk az érvelések során.
Új!!: Matematika és Axióma · Többet látni »
Axiomatikus-deduktív módszer
Az axiomatikus-deduktív módszer fő vonalakban már a Kr.
Új!!: Matematika és Axiomatikus-deduktív módszer · Többet látni »
Az algebra alaptétele
Az algebra alaptétele az (egyváltozós) komplex együtthatós polinomok legfontosabb tulajdonságát mondja ki: van gyökük, sőt egy n-edfokú polinomnak multiplicitással számolva pontosan n gyöke van.
Új!!: Matematika és Az algebra alaptétele · Többet látni »
Émile Durkheim
Émile Durkheim (teljes nevén David Émile Durkheim; Épinal, 1858. április 15. – Párizs, 1917. november 15.) francia szociológus, filozófus és történész, a modern szociológia és kulturális antropológia atyja, legjelentősebb úttörő egyénisége, klasszikus alakja.
Új!!: Matematika és Émile Durkheim · Többet látni »
Évariste Galois
Évariste Galois (Bourg-la-Reine, 1811. október 25. – Párizs, 1832. május 31.) francia matematikus, a Galois-elmélet megalkotója.
Új!!: Matematika és Évariste Galois · Többet látni »
Beatty-tétel
A Beatty-tétel az elemi számelmélet egyik állítása.
Új!!: Matematika és Beatty-tétel · Többet látni »
Bernoulli-egyenlőtlenség
A Bernoulli-egyenlőtlenség egy esetének ábrázolása. Itt y.
Új!!: Matematika és Bernoulli-egyenlőtlenség · Többet látni »
Bizonyítás (film)
A Bizonyítás (eredeti cím: Proof) 2005-ben bemutatott amerikai filmdráma John Madden rendezésében.
Új!!: Matematika és Bizonyítás (film) · Többet látni »
Blaise Pascal
Blaise Pascal (Clermont-Ferrand, 1623. június 19. – Párizs, 1662. augusztus 19.) francia matematikus, fizikus, vallásfilozófus, teológus, moralista és vitatkozó.
Új!!: Matematika és Blaise Pascal · Többet látni »
Bolyai János
Bolyai János (Kolozsvár, 1802. december 15. – Marosvásárhely, 1860. január 27.) magyar matematikus és hadmérnök.
Új!!: Matematika és Bolyai János · Többet látni »
Bolzano–Darboux-tétel
A Bolzano–Darboux-tétel az analízisben a Bolzano-tétel egyenes következménye.
Új!!: Matematika és Bolzano–Darboux-tétel · Többet látni »
Borsuk–Ulam-tétel
A Borsuk–Ulam-tétel azt állítja, hogy minden \mathbb^n-t \R^n-be képező folytonos vektormezőhöz van két átellenes pont, amit a vektormező ugyanarra a vektorra képez.
Új!!: Matematika és Borsuk–Ulam-tétel · Többet látni »
Burnside-probléma
A Burnside-problémát, mely a csoportelmélet egyik legrégibb és legnyugtalanítóbb problémája, 1902-ben fogalmazta meg William Burnside angol matematikus.
Új!!: Matematika és Burnside-probléma · Többet látni »
Carl Friedrich Gauss
Carl Friedrich Gauss (Gauß) (Braunschweig, 1777. április 30. – Göttingen, 1855. február 23.) német matematikus, természettudós, csillagász.
Új!!: Matematika és Carl Friedrich Gauss · Többet látni »
Carleman-egyenlőtlenség
Carleman-egyenlőtlenség a matematika, ezen belül az analízis egyik fontos, konvergens sorokra vonatkozó eszköze.
Új!!: Matematika és Carleman-egyenlőtlenség · Többet látni »
Catalan-sejtés
A Catalan-sejtés vagy Mihăilescu-tétel a számelmélet egyszerűen megfogalmazható tétele, amelyet a belga Eugène Charles Catalan fogalmazott meg 1844-ben.
Új!!: Matematika és Catalan-sejtés · Többet látni »
Cauchy–Bunyakovszkij–Schwarz-egyenlőtlenség
A matematikában a Cauchy–Bunyakovszkij–Schwarz-egyenlőtlenség (illetve angol nyelvterületen Cauchy–Schwarz-egyenlőtlenség, az orosz matematikai irodalomban pedig Cauchy–Bunyakovszkij-egyenlőtlenség) Augustin Louis Cauchyról, Hermann Amandus Schwarzról és Viktor Jakovlevics Bunyakovszkijról elnevezett egyenlőtlenség, mely gyakran használatos az euklideszi és Hilbert-terek elméletében, a végtelen sorok és szorzatok integrálásának elméletében és a valószínűségszámításban.
Új!!: Matematika és Cauchy–Bunyakovszkij–Schwarz-egyenlőtlenség · Többet látni »
Centrális határeloszlás-tétel
A normális eloszlás közelítése szimmetrikus (fent) és ferde (lent) Binomiális eloszlásokkal. A közelítés pirossal, a normális eloszlás zölddel van ábrázolva A centrális határeloszlás-tétel (CHT) azt mondja ki, hogy adott feltételek mellett, elegendően nagy számú és független valószínűségi változó középértéke (várható értéke) jó közelítéssel normális eloszlású, ha a független valószínűségi változók jól meghatározott középértékkel és szórásnégyzettel rendelkeznek.
Új!!: Matematika és Centrális határeloszlás-tétel · Többet látni »
Csoportelmélet
A matematikában, azon belül az absztrakt algebrában a csoportelmélet a csoport nevű algebrai struktúrával foglalkozik.
Új!!: Matematika és Csoportelmélet · Többet látni »
Dedukció
Dedukció vagy levezetés, bizonyítás logikai fogalom.
Új!!: Matematika és Dedukció · Többet látni »
Derivált
A derivált a függvénygörbe érintőjének meredeksége, azaz az érintő ''x'' tengellyel bezárt szögének tangense. Minél jobban nő a függvény egy adott szakaszon, annál nagyobb a derivált. A matematikában a derivált (vagy differenciálhányados) a matematikai analízis egyik legalapvetőbb fogalma.
Új!!: Matematika és Derivált · Többet látni »
Differenciálegyenlet
A differenciálegyenletek olyan egyenletek a matematikában (közelebbről a matematikai analízisben), melyekben az ismeretlen kifejezés egy differenciálható függvény, és az egyenlet a függvény és ennek deriváltja között teremt kapcsolatot.
Új!!: Matematika és Differenciálegyenlet · Többet látni »
Differenciálgeometria
ultrapárhuzamos vonal A differenciálgeometria a matematika azon ága, amely a differenciálszámítás, az integrálszámítás és a lineáris algebra módszereinek segítségével tanulmányozza a geometria problémáit.
Új!!: Matematika és Differenciálgeometria · Többet látni »
Dinamikai rendszer
A dinamikai rendszerek elmélete egy matematikai elmélet (általában az analízis körébe sorolják), amely egy állapottérrel leírt rendszer valamely állapotainak rögzített szabályok szerinti időbeli változásával foglalkozik.
Új!!: Matematika és Dinamikai rendszer · Többet látni »
Diophantosz
Az ''Aritmetika'' hatodik könyve (az első, 1621-es latin nyelvű kiadás címlapja) Diophantosz (200 – 284 vagy 214 – 298 körül) egyiptomi hellenisztikus matematikus.
Új!!: Matematika és Diophantosz · Többet látni »
Dirichlet-tétel
A számelméletben L. Dirichlet nevezetes tétele azt állítja, hogy minden a, a+q, a+2q, a+3q,\dots számtani sorozatban végtelen sok prím van, feltéve, hogy a és q>0 relatív prímek.
Új!!: Matematika és Dirichlet-tétel · Többet látni »
Diszkrét geometria
A diszkrét geometria metrikus és kombinatorikus szempontból vizsgálja különböző geometriai objektumok tulajdonságait és konstrukcióját.
Új!!: Matematika és Diszkrét geometria · Többet látni »
Diszkrét matematika
A diszkrét matematika a matematika azon része, amelyben diszkrét, jól meghatározott értékekkel végzünk műveleteket, nem pedig folytonos értékekkel.
Új!!: Matematika és Diszkrét matematika · Többet látni »
Egész számok
Az egész számok szimbóluma Egész számoknak nevezzük a 0,1,2, … és −1,−2, … számokat.
Új!!: Matematika és Egész számok · Többet látni »
Elemek
Az Elemek (eredetileg görögül Στοιχεία) Eukleidész nevezetes összefoglaló munkája a matematika elemeiről.
Új!!: Matematika és Elemek · Többet látni »
Elemrendszer
Az elemrendszer a matematikai sorozat, ill.
Új!!: Matematika és Elemrendszer · Többet látni »
Encyclopædia Britannica
Az Encyclopædia Britannica általános, angol nyelvű enciklopédia, a chicagói központú, magántulajdonban lévő Encyclopædia Britannica, Inc.
Új!!: Matematika és Encyclopædia Britannica · Többet látni »
Eukleidész (matematikus)
Alexandriai Eukleidész (görög betűkkel: Εὐκλείδης; régiesen: Euklidész; i. e. 300 körül született) egyiptomi hellenisztikus matematikus, akit később a geometria atyjaként is emlegettek.
Új!!: Matematika és Eukleidész (matematikus) · Többet látni »
Függvény (matematika)
intervallumon értelmezett valós függvény grafikonja a koordinátasíkon ábrázolva. f: -4;1,5 → '''R'''; ''x''↦ex(x2-x) A függvény vagy más néven parciális (részleges) leképezés a matematika egy olyan absztrakt fogalma, mely a geometriai leképezések, elemi algebrai műveletek, folytonosan változó mennyiségek és hasonló, bemeneti értékekből egyetlen kimeneti értéket produkáló fogalmak általános leírására szolgál.
Új!!: Matematika és Függvény (matematika) · Többet látni »
Fejszámoló művész
A fejszámoló művészek olyan emberek, akik hatalmas számokkal nagyon rövid idő alatt képesek fejben műveleteket végrehajtani.
Új!!: Matematika és Fejszámoló művész · Többet látni »
Filep László
Filep László (Császló, 1941. december 6. – Budapest, 2004. november 19.) a Nyíregyházi Főiskola tanára, neves matematikatörténész.
Új!!: Matematika és Filep László · Többet látni »
Filozófia
Raffaello: ''Az athéni iskola'' (1509. Vatikán, Stanza della Segnatura) 20 neves ókori filozófus (J. W. Cook metszete, 1825) A filozófia, régebben magyarítva bölcselet a világegyetem, a természet, az élet okával és céljával, a történelemben érvényesülő rendezőelvvel, a tudás és megismerés lehetőségével, a szépség, művészet és nyelv mibenlétével, a jogi-politikai normák természetével, a cselekedetek helyes vagy helytelen mivoltával, Isten és a transzcendencia létével foglalkozó tudományág.
Új!!: Matematika és Filozófia · Többet látni »
Fizika
A fizikai jelenségek különböző példái A fizika (ógörögül a természet ismerete, az ógörög φύσις fűzisz "természet"-ből) az anyaggalA Mai fizika elején Richard Feynman az atomi hipotézist javasolja a messze legtermékenyebb tudományos elképzelésnek: "Ha valamilyen kataklizma során, az összes tudományos ismeretnek egyetlen mondat el kellene pusztulnia, mely állítás tartalmazná a legtöbb információt a legkevesebb szóval kifejezve? Azt hiszem ez az,hogy minden dolog atomokból épül fel - kis részecskékből, melyek örök mozgásban vannak, vonzva egymást, amikor kis távolságra vannak egymástól, de ellenállnak annak, hogy egymáshoz préseljük őket..." és mozgásával, ill.
Új!!: Matematika és Fizika · Többet látni »
Fogalom
A fogalmak dolgok, tárgyak, személyek tulajdonságai, közöttük fennálló vélt vagy valós kapcsolatok, összefüggések (relációk).
Új!!: Matematika és Fogalom · Többet látni »
Formális logika
A formális logika, vagy más néven szimbolikus logika a logika tudományának egy ága, az okok és következmények struktúrájával foglalkozik.
Új!!: Matematika és Formális logika · Többet látni »
Fourier-analízis
A Fourier-sorok vizsgálata nagyban hozzájárult az analízis fejlődéséhez.
Új!!: Matematika és Fourier-analízis · Többet látni »
Fraktál
A fraktálok végtelenül komplex geometriai alakzatok, amelyek két gyakori, jellemző tulajdonsággal rendelkeznek.
Új!!: Matematika és Fraktál · Többet látni »
François Viète
François Viète (latinosan Franciscus Vieta) (1540 – 1603. december 13.) francia matematikus, III. Henrik és IV. Henrik francia király udvari ügyésze.
Új!!: Matematika és François Viète · Többet látni »
Funkcionálanalízis
Az egyváltozós differenciálszámításban és az integrálszámításban valós értékű függvényeket vizsgálunk a valós számok részhalmazain.
Új!!: Matematika és Funkcionálanalízis · Többet látni »
Gauss–Lucas-tétel
A Gauss–Lucas-tétel kapcsolatot teremt egy komplex együtthatós polinom gyökei és deriváltja gyökei között.
Új!!: Matematika és Gauss–Lucas-tétel · Többet látni »
Gödel első nemteljességi tétele
''Gödel I. nemteljességi tételének elve''. Az aritmetikában felírható az a ☐''A'' formula, melynek jelentése: „''A'' levezethető”, és az a '''G''' Gödel-mondat, melynek jelentése: ''a'' '''G''' ''mondat (tehát saját maga) nem levezethető''. Ha az aritmetikából nem vezethető le ellentmondás ''(T'' ⊬ '''f')'', akkor sem '''G''', sem negációja (¬'''G''') nem bizonyítható, azaz '''G''' „igazságértéke” a matematika számára eldönthetetlen. Gödel első nemteljességi tétele Kurt Gödel osztrák matematikus matematikai logika és a metamatematika nagy jelentőségű tétele, mely (a Gödel második nemteljességi tételével együtt) destruktív hatást gyakorolt a matematika formális nyelvekre építő megalapozási kísérleteire.
Új!!: Matematika és Gödel első nemteljességi tétele · Többet látni »
Geometria
Geometria tanítása a középkori Franciaországban (1300-as évek eleje) Cyclopaediában.'' A geometria vagy mértan a matematika térbeli törvényszerűségek, összefüggések leírásából kialakult ága, melynek a tér mennyiségi viszonyainak leírása még ma is fontos alkalmazása.
Új!!: Matematika és Geometria · Többet látni »
Georg Cantor
Cantor, 1870 körül Georg Ferdinand Ludwig Philipp Cantor (Szentpétervár, 1845. március 3. – Halle an der Saale, 1918. január 6.) matematikus.
Új!!: Matematika és Georg Cantor · Többet látni »
Goldbach-sejtés
A Goldbach-sejtés azt mondja ki, hogy (I.) Minden 2-nél nagyobb páros szám előáll két prímszám összegeként. (II.) Minden 5-nél nagyobb páratlan szám előáll három prímszám összegeként.
Új!!: Matematika és Goldbach-sejtés · Többet látni »
Good Will Hunting
A Good Will Hunting (eredeti címe is Good Will Hunting) 1997-ben bemutatott amerikai filmdráma Gus Van Sant rendezésében, Matt Damon, Ben Affleck és Robin Williams főszereplésével.
Új!!: Matematika és Good Will Hunting · Többet látni »
Gottfried Wilhelm Leibniz
Gottfried Wilhelm Leibniz (Lipcse, 1646. július 1. – Hannover, 1716. november 14.) német polihisztor: jogász, diplomata, történész, matematikus, fizikus és filozófus.
Új!!: Matematika és Gottfried Wilhelm Leibniz · Többet látni »
Gráfelmélet
Gráf A gráfelmélet a matematika, ezen belül a kombinatorika egyik fontos ága.
Új!!: Matematika és Gráfelmélet · Többet látni »
Green–Tao-tétel
A Green–Tao-tétel Ben Green és Terence Tao nagy port felvert számelméleti eredménye.
Új!!: Matematika és Green–Tao-tétel · Többet látni »
Gyűrű (matematika)
Az algebrában a két kétváltozós művelettel rendelkező R struktúrákat gyűrűnek nevezünk – jelölésben: (R;+,\cdot) –, ha.
Új!!: Matematika és Gyűrű (matematika) · Többet látni »
Gyilkos számok
A Gyilkos számok (NUMB3RS) egy amerikai tévésorozat, melynek főszereplői Don Eppes Szövetségi Nyomozóiroda-ügynök (Rob Morrow) és matematikazseni öccse, Charlie Eppes (David Krumholtz), aki minden részben kidolgoz egy formulát, amivel képes kiszámítani a különböző bűnözők cselekedeteit, lépéseit, tulajdonságait.
Új!!: Matematika és Gyilkos számok · Többet látni »
Halmaz (matematika)
A halmaz a matematika egyik legalapvetőbb fogalma, melyet leginkább az „összesség”, „sokaság” szavakkal tudunk körülírni (egy Georg Cantor által adott körülírását ld. lentebb); de mivel igazából alapfogalom, így nem tartjuk definiálandónak.
Új!!: Matematika és Halmaz (matematika) · Többet látni »
Halmazelmélet
A halmazelmélet - a matematikai logikával együtt - a matematika legalapvetőbb tudományága, mely a halmaz fogalmát tanulmányozza.
Új!!: Matematika és Halmazelmélet · Többet látni »
Halmazrendszer
Halmazrendszeren a matematikában többféle, de sok tekintetben hasonló dolgot érthetünk.
Új!!: Matematika és Halmazrendszer · Többet látni »
Hardy-egyenlőtlenség
A Hardy-egyenlőtlenség diszkrét formája azt mondja ki, hogy ha a_1,a_2,\dots nemnegatív valósokból álló sorozat és p > 1, akkor \sum^\infty_\left(\frac\right)^p\leq \left(\frac\right)^p\sum^\infty_a^p_n teljesül, ahol S_n.
Új!!: Matematika és Hardy-egyenlőtlenség · Többet látni »
Harmadfokú egyenlet
Egy harmadfokú függvény grafikonja, itt a gyököket a függvény ''x'' tengellyel való metszéspontjai jelentik (''y''.
Új!!: Matematika és Harmadfokú egyenlet · Többet látni »
Hatványközepek közötti egyenlőtlenség
A hatványközepek közötti egyenlőtlenség azt állítja, hogy ha a_1,\dots,a_n nemnegatív valós számok, akkor p esetén p-edik hatványközepük legfeljebb akkora, mint a q-adik, azaz K_p\leq K_q ahol p>0-ra K_p.
Új!!: Matematika és Hatványközepek közötti egyenlőtlenség · Többet látni »
Háromszög-egyenlőtlenség
A háromszög-egyenlőtlenség a geometria egyik legalapvetőbb tétele, megállapítható segítségével, hogy három szakaszból lehet-e háromszöget szerkeszteni.
Új!!: Matematika és Háromszög-egyenlőtlenség · Többet látni »
Hölder-egyenlőtlenség
A Hölder-egyenlőtlenség a következő állítás: ha a_1,\dots,a_n,b_1,\dots,b_n nemnegatív valós számok, p,q>1, továbbá \frac+\frac.
Új!!: Matematika és Hölder-egyenlőtlenség · Többet látni »
Hidegháború
A hidegháború sok nemzetközi feszültséggel járó korszak volt 1947 és 1991 között, amelyet a két szuperhatalom, az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti folytonos rivalizálás jellemzett.
Új!!: Matematika és Hidegháború · Többet látni »
Hilbert-egyenlőtlenség
A Hilbert-egyenlőtlenség a következő, valós számokból álló sorokra vonatkozó egyenlőtlenség: \sum^_\sum^_\frac\le\pi\sqrt\sqrt, ahol a jobb oldali sorok konvergensek.
Új!!: Matematika és Hilbert-egyenlőtlenség · Többet látni »
Hilbert-problémák
A II.
Új!!: Matematika és Hilbert-problémák · Többet látni »
Hindu–arab számírás
Hindu–arab számírás alatt a számoknak arab számjegyekkel (további elnevezéseik még a hindu–arab számjegyek, indiai számjegyek, hindu számjegyek, nyugat-arab számjegyek, európai számjegyek vagy nyugati számjegyek) történő leírását értjük.
Új!!: Matematika és Hindu–arab számírás · Többet látni »
Hipergráf
Példa hipergráfra: a csúcshalmaz V.
Új!!: Matematika és Hipergráf · Többet látni »
Ikerprím-sejtés
Ikerprím-sejtésnek nevezik azt a sejtést, hogy végtelen sok olyan p prímszám van, amire p+2 is prím.
Új!!: Matematika és Ikerprím-sejtés · Többet látni »
Informatika
Az informatika önálló tudományág, amely a különböző eszközökkel – de különösen a számítógéppel – megvalósított információkezeléssel, azaz az információ megszerzésével, (gyűjtésével), feldolgozásával, tárolásával, sokszorosításával és továbbításával foglalkozik.
Új!!: Matematika és Informatika · Többet látni »
Információs társadalom (fogalom)
Az információs társadalom (angolul information society) elmélete szerint a társadalomban az információ előállítása, elosztása, terjesztése, használata és kezelése jelentős gazdasági, politikai és kulturális tevékenység.
Új!!: Matematika és Információs társadalom (fogalom) · Többet látni »
Irracionális számok
A \sqrt2 irracionális szám szemléltetése Irracionális számnak nevezzük az olyan valós számot, amely nem racionális, vagyis nem írható fel két egész szám hányadosaként.
Új!!: Matematika és Irracionális számok · Többet látni »
Isaac Newton
Sir Isaac Newton angol fizikus, matematikus, csillagász, filozófus és alkimista; az újkori történelem egyik kiemelkedő tudósa.
Új!!: Matematika és Isaac Newton · Többet látni »
Ismeretelmélet
Az ismeretelmélet, vagy más néven episztemológia (a görög ἐπιστήμη episztémé – tudás és a λογος logosz – elmélet szavakból), valamint gnoszeológia (a görög γνῶσις gnószisz – ismeret és a λογος logosz – elmélet szavakból) a filozófia egyik ága és tudománya, amely a megismerés feltételeivel, határaival foglalkozik.
Új!!: Matematika és Ismeretelmélet · Többet látni »
Izoperimetrikus egyenlőtlenség
Az izoperimetrikus egyenlőtlenség szerint, ha egy egyszerű, síkbeli, zárt rektifikálható görbe kerülete K, közbezárt területe T, akkor T\leq K^2/4\pi és egyenlőség csak a kör esetén áll fenn.
Új!!: Matematika és Izoperimetrikus egyenlőtlenség · Többet látni »
Játékelmélet
A játékelméletet megalapozó egyik mű A játékelmélet a matematika egyik, interdiszciplináris jellegű (tudományágak közé egyértelműen nehezen besorolható) ága, mely azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy mi a racionális (észszerű) viselkedés olyan helyzetekben, ahol minden résztvevő döntéseinek eredményét befolyásolja a többiek lehetséges választása, vagyis a játékelmélet a stratégiai problémák elmélete.
Új!!: Matematika és Játékelmélet · Többet látni »
Jensen-egyenlőtlenség
A Jensen-egyenlőtlenség elegáns közös kiterjesztését adja számos matematikai egyenlőtlenségnek.
Új!!: Matematika és Jensen-egyenlőtlenség · Többet látni »
John Napier (matematikus)
John Napier (Laird of Merchiston) (1550–1617. április 4.) skót teológus, matematikus, természettudós.
Új!!: Matematika és John Napier (matematikus) · Többet látni »
Jordan-féle görbetétel
A tétel szemléltetése: a fekete színnel jelölt görbe egy korlátos (kék) és egy nemkorlátos (rózsaszín) részre bontja a síkot A Jordan-féle görbetétel egy szemléletesen nyilvánvaló, de csak nehezen bizonyítható topológiai tétel.
Új!!: Matematika és Jordan-féle görbetétel · Többet látni »
Karl Popper
Sir Karl Raimund Popper (Bécs, 1902. július 28. – London, 1994. szeptember 17.) osztrák származású angol-zsidó filozófus.
Új!!: Matematika és Karl Popper · Többet látni »
Kategóriaelmélet
A kategóriaelmélet az univerzális algebrához hasonlóan felfogható matematikai struktúrák általános elméleteként, ahol a struktúrák között szerepelnek csoportok, gyűrűk, modulusok és topologikus terek.
Új!!: Matematika és Kategóriaelmélet · Többet látni »
Káoszelmélet
A káoszelmélet olyan egyszerű nemlineáris dinamikai rendszerekkel foglalkozik, amelyek viselkedése az őket meghatározó determinisztikus törvényszerűségek ellenére sem jelezhető hosszú időre előre.
Új!!: Matematika és Káoszelmélet · Többet látni »
Képlet
A képlet több tudományágban használt fogalom.
Új!!: Matematika és Képlet · Többet látni »
Körnégyszögesítés
A Rhind-papiruszban megadott közelítő megoldás A kör négyszögesítése (kvadratúrája) az a szerkesztési feladat, melynek lényege adott kör területével egyenlő területű négyzet szerkesztése.
Új!!: Matematika és Körnégyszögesítés · Többet látni »
Kúpszelet
KúpszeletekKúpszeletek táblázata, ''Cyclopaedia'', 1728 A matematikában a kúpszelet olyan síkgörbe, mely egy kúp, pontosabban egyenes körkúp és sík metszeteként jön létre.
Új!!: Matematika és Kúpszelet · Többet látni »
Kibernetika
A kibernetika egy komplex tudományos irányzat, amely a szabályozás, vezérlés, információfeldolgozás, -továbbítás általános törvényeit kutatja.
Új!!: Matematika és Kibernetika · Többet látni »
Kijelentéslogika
Kijelentés alatt olyan mondatot értünk, amelyről egyértelműen eldönthető, hogy igaz vagy hamis.
Új!!: Matematika és Kijelentéslogika · Többet látni »
Kockakettőzés
A kocka megduplázása – az ún.
Új!!: Matematika és Kockakettőzés · Többet látni »
Kombinatorika
A kombinatorika (szó szerinti jelentése „kapcsolástan”) a matematika azon területe, amely egy véges halmaz elemeinek valamilyen szabály alapján történő csoportosításával, kiválasztásával, sorrendbe rakásával foglalkozik.
Új!!: Matematika és Kombinatorika · Többet látni »
Komplex analízis
A komplex analízis vagy komplexfüggvény-tan a matematika azon ága, amely a komplex változós komplex értékű függvényekkel foglalkozik.
Új!!: Matematika és Komplex analízis · Többet látni »
Komplex számok
A komplex számok halmaza a valós számhalmaz olyan bővítése, melyben elvégezhető a negatív számból való négyzetgyökvonás (a valós számok halmazával ellentétben, ahol negatív számnak nincs négyzetgyöke), valamint ennek folyományaként más, valósokon belül nem értelmezett műveletek is értelmezhetővé válnak.
Új!!: Matematika és Komplex számok · Többet látni »
Kontinuumhipotézis
A kontinuumhipotézis a matematika halmazelmélet nevű ágának egyik kijelentése („igazságértékére” vonatkozóan lásd később), amit Cantor vetett fel kérdésként, amikor a Cantor-tételben rámutatott, hogy többféle rendű végtelen számosságú halmaz létezik a halmazelméletben.
Új!!: Matematika és Kontinuumhipotézis · Többet látni »
Koordinátageometria
A koordinátageometria, más néven analitikus geometria a geometriai fogalmaknak algebrai fogalmakat feleltet meg, azaz mind a síkbeli, mind a térbeli geometriai alakzatokhoz mennyiséget rendel.
Új!!: Matematika és Koordinátageometria · Többet látni »
Kriptográfia
A kriptográfia (ógörög eredetű kif., κρυπτός (kryptós).
Új!!: Matematika és Kriptográfia · Többet látni »
Kurt Gödel
Kurt Gödel (Brünn, 1906. április 28. – Princeton, New Jersey, 1978. január 14.) osztrák matematikus, logikus és tudományfilozófus.
Új!!: Matematika és Kurt Gödel · Többet látni »
Kvadratikus reciprocitás tétele
A kvadratikus reciprocitás tétele a matematika számelmélet nevű ágának egy nevezetes tétele; miszerint Tételezzük fel, hogy p és q különböző páratlan prímek.
Új!!: Matematika és Kvadratikus reciprocitás tétele · Többet látni »
Kvaterniók
Hamilton A matematikában a kvaterniók a komplex számok négy dimenzióra történő nem kommutatív kiterjesztései.
Új!!: Matematika és Kvaterniók · Többet látni »
Laczkovich-tétel
Laczkovich Miklós tétele, avagy a kör modern négyszögesítése, avagy Tarski problémája egy, a Banach–Tarski-paradoxon témakörébe tartozó nevezetes állítás.
Új!!: Matematika és Laczkovich-tétel · Többet látni »
Lakatos Imre (filozófus)
Lakatos Imre (Debrecen, 1922. november 9. – London, 1974. február 2.), magyar matematika- és tudományfilozófus.
Új!!: Matematika és Lakatos Imre (filozófus) · Többet látni »
Laurent de La Hyre
Laurent de La Hyre egy francia barokk festő volt, aki főként vallásos témájú festményeket készített.
Új!!: Matematika és Laurent de La Hyre · Többet látni »
Leonhard Euler
Leonhard Euler (Bázel, 1707. április 15. – Szentpétervár, 1783. szeptember 18.) svájci matematikus és fizikus, a matematikatörténet egyik legtermékenyebb és legjelentősebb alakja.
Új!!: Matematika és Leonhard Euler · Többet látni »
Lineáris algebra
A lineáris algebra a matematika (konkrétan az algebra) egyik tudományága, mely jelentős geometriai, fizikai és mérnöki alkalmazásokkal rendelkezik, sőt születtek próbálkozások még a társadalomtudományokban való alkalmazására is (pl.: a modern közgazdaság-tudomány elképzelhetetlen lenne lineáris algebra nélkül).
Új!!: Matematika és Lineáris algebra · Többet látni »
Logika
A logika az érvényes következtetések és bizonyítások, illetve az ezzel összefüggő filozófiai, matematikai, nyelvészeti és tudományos módszertani kérdések tudománya.
Új!!: Matematika és Logika · Többet látni »
Matematikadidaktika
A matematikadidaktika vagy matematika (szak)módszertan a tantárgypedagógiák egyike, mely a matematika oktatásának (tanításának és tanulásának) kérdésével foglalkozik.
Új!!: Matematika és Matematikadidaktika · Többet látni »
Matematikafilozófia
Matematikaszobor Marosvásárhelyen A matematikafilozófia a filozófia azon ága, mely a matematikával foglalkozik (szemben a tudománnyal mint olyannal általában foglalkozó tudományfilozófiával, melynek nem tárgya külön a matematika természete, és ami nem jelenti külön egy-egy tudományág vizsgálatát), a matematikafilozófia az ún.
Új!!: Matematika és Matematikafilozófia · Többet látni »
Matematikai analízis
Az analízis vagy függvénytan a matematika egyik részterülete, amely a függvények vizsgálatával (analízisével) foglalkozik.
Új!!: Matematika és Matematikai analízis · Többet látni »
Matematikai állandók
Az "állandó" fogalom magyarázatát lásd a konstans című szócikkben.
Új!!: Matematika és Matematikai állandók · Többet látni »
Matematikai logika
A matematikai logika a matematika egyik fejezete, a matematikai rendszereket, a matematikai bizonyításokat matematikai módszerekkel vizsgálja.
Új!!: Matematika és Matematikai logika · Többet látni »
Matematikai struktúra
A matematikai struktúra a modern, huszadik századi matematika egyik legfontosabb fogalma a halmaz fogalma mellett, melyek teljesen átalakították a matematikát.
Új!!: Matematika és Matematikai struktúra · Többet látni »
Matematikai tehetséggondozás
A matematikai tehetséggondozás nagyon fontos szerepet kap az általános tehetséggondozáson belül a matematika mint tudományág egyedisége, és más tudományágak számára nélkülözhetetlen volta miatt is.
Új!!: Matematika és Matematikai tehetséggondozás · Többet látni »
Matematikus
Eukleidész, görög matematikus (jobbra), aki a „geometria atyja” néven is ismert A matematikus olyan személy, akinek kutatási szakterülete a matematika.
Új!!: Matematika és Matematikus · Többet látni »
Mérő László
Mérő László magyar matematikus, publicista, pszichológus, játékfejlesztő, az ELTE Pszichológiai Intézetének és a Babeș–Bolyai Tudományegyetemnek professzora.
Új!!: Matematika és Mérő László · Többet látni »
Mértani és harmonikus közép közötti egyenlőtlenség
A mértani és harmonikus közép közötti egyenlőtlenség egy matematikai tétel, ami szerint ha a_1,\dots,a_n pozitív valós számok, akkor \frac\leq \sqrt teljesül, tehát n szám mértani közepe legalább akkora, mint a harmonikus közepe.
Új!!: Matematika és Mértani és harmonikus közép közötti egyenlőtlenség · Többet látni »
Mérték (matematika)
A mérték egy függvény, ami egy adott halmaz részhalmazaihoz egy számot rendel.
Új!!: Matematika és Mérték (matematika) · Többet látni »
Művelet
A művelet a matematikában általában speciális függvényt jelent, mely esetében adott halmaz néhány eleméhez (azaz elemek rendezett véges sorozataihoz) rendelünk ugyanebbe a halmazba eső elemeket.
Új!!: Matematika és Művelet · Többet látni »
Mechanika
A mechanika (görögül Μηχανική) a fizikának az egyik fő része.
Új!!: Matematika és Mechanika · Többet látni »
Minkowski–Hajós-tétel
Ennek a sejtésnek számos egymással ekvivalens formája van: 1.
Új!!: Matematika és Minkowski–Hajós-tétel · Többet látni »
Modellelmélet
A modellelmélet a matematikai logika egyik legfontosabb ága a rekurzióelmélet mellett.
Új!!: Matematika és Modellelmélet · Többet látni »
Monoid
A matematikában az egységelemes félcsoportokat monoidoknak nevezzük.
Új!!: Matematika és Monoid · Többet látni »
Mozaik Kiadó
A Mozaik Kiadó egy 1990-ben létrejött magyar tulajdonú tankönyvkiadó.
Új!!: Matematika és Mozaik Kiadó · Többet látni »
Muirhead-egyenlőtlenség
A Muirhead-egyenlőtlenség a számtani és mértani közép közötti egyenlőtlenség általánosításaként ismert a matematikában, az előbbinél jóval több esetben használható.
Új!!: Matematika és Muirhead-egyenlőtlenség · Többet látni »
Nagy Fermat-tétel
Pierre de Fermat, a rejtélyes sejtés kiötlője Pierre de Fermat a következő megjegyzést fűzte Diophantosz Aritmetika című könyvéhez: Természetesen n.
Új!!: Matematika és Nagy Fermat-tétel · Többet látni »
Naiv halmazelmélet
A halmazelmélet alapjait Georg Cantor rakta le egy 1874-ben megjelent cikkében, melyben a valós számok nem megszámlálhatóan végtelen voltát bizonyította be elsőként.
Új!!: Matematika és Naiv halmazelmélet · Többet látni »
Négynégyzetszám-tétel
A négynégyzetszám-tétel az additív számelmélet egyik tétele.
Új!!: Matematika és Négynégyzetszám-tétel · Többet látni »
Négyszín-tétel
Példa egy négy színnel színezett térképre A matematikában a négyszín-tétel azt állítja, hogy egy tetszőleges régiókra osztott síkot, akár egy politikai térképet egy ország megyéiről, ki lehet úgy színezni legfeljebb négy szín felhasználásával, hogy ne legyen két azonos színű szomszédos régió.
Új!!: Matematika és Négyszín-tétel · Többet látni »
Negatív és nemnegatív számok
Egy negatív szám olyan valós szám, ami kisebb nullánál, mint például a ‒3, míg egy pozitív szám olyan valós szám, ami nagyobb nullánál, például a 3.
Új!!: Matematika és Negatív és nemnegatív számok · Többet látni »
Nemzetközi Matematikai Unió
A Nemzetközi Matematikai Unió (IMU) nemzetközi civil szervezet, ami a matematikusok nemzetközi együttműködésével foglalkozik.
Új!!: Matematika és Nemzetközi Matematikai Unió · Többet látni »
Neumann János
Margittai Neumann János (külföldön: John von Neumann, született: Neumann János Lajos) (Budapest, 1903. december 28. – Washington, 1957. február 8.) magyar születésű matematikus.
Új!!: Matematika és Neumann János · Többet látni »
Niels Henrik Abel
Niels Henrik Abel Niels Henrik Abel (Findø-szigetén, Stavanger közelében, Norvégia, 1802. augusztus 5. – Froland, Norvégia, 1829. április 6.) norvég matematikus.
Új!!: Matematika és Niels Henrik Abel · Többet látni »
Numerikus analízis
YBC 7289-es babiloni agyagtábla(ie. 1800–1600) A numerikus analízis a matematikai - elsősorban, analitikus - problémák közelítő megoldásával foglalkozik.
Új!!: Matematika és Numerikus analízis · Többet látni »
Nyelv
A nyelv az emberi kommunikáció legáltalánosabb eszköze, tagolt, egymástól elkülöníthető jelekből alkotott jelrendszer.
Új!!: Matematika és Nyelv · Többet látni »
Nyikolaj Ivanovics Lobacsevszkij
Nyikolaj Lobacsevszkij Emlékműve Kazanyban (1896) Nyikolaj Ivanovics Lobacsevszkij, (Nyizsnyij Novgorod, 1792. december 1. – Kazany, 1856. február 24.) kiemelkedő orosz matematikus, aki Bolyai Jánossal egyidőben, de tőle függetlenül, a nemeuklideszi geometria egyik megteremtője.
Új!!: Matematika és Nyikolaj Ivanovics Lobacsevszkij · Többet látni »
Obádovics J. Gyula
Obádovics József Gyula (Baja, 1927. március 3. –) természettudományi, műszaki doktor, a matematika tudományok kandidátusa.
Új!!: Matematika és Obádovics J. Gyula · Többet látni »
Omar Hajjám
Omar Hajjám (Omar Khajjám; Nisápúr, 1048. május 18. — 1131. december 4.) perzsa költő, matematikus, filozófus, csillagász.
Új!!: Matematika és Omar Hajjám · Többet látni »
Ontológia
Christian Wolff: ''Philosophia Prima Sive Ontologia'' című művének első oldala, 1730 - Ez volt az első olyan filozófiai mű amely címszavában szerepelt az „Ontológia” szó. Az ontológia, más néven léttan, lételmélet, létfilozófia vagy általános metafizika, az a filozófiai tudomány, amely a léttel mint létezők alapjával foglalkozik, azaz elsősorban nem a létezőről, hanem a létről szóló tudomány.
Új!!: Matematika és Ontológia · Többet látni »
Operációkutatás
Az operációkutatás az alkalmazott matematikának az az ága, ami bizonyos folyamatok és eljárások optimalizálásával foglalkozik.
Új!!: Matematika és Operációkutatás · Többet látni »
Oszthatóság
Az oszthatóság egy matematikai reláció, melynek tulajdonságait a számelmélet vizsgálja.
Új!!: Matematika és Oszthatóság · Többet látni »
Paul Cohen
Paul Joseph Cohen (Long Branch, New Jersey, 1934. április 2. – Stanford, Kalifornia, 2007. március 23.) amerikai matematikus.
Új!!: Matematika és Paul Cohen · Többet látni »
Páros és páratlan számok
A matematikában az egész számok közül páros és páratlan számokat különböztethetünk meg: párosak azok, amelyek oszthatóak 2-vel (más szóval 2 többszörösei), páratlanok, amelyek nem.
Új!!: Matematika és Páros és páratlan számok · Többet látni »
Püthagorasz
Raffaello Sanzio: Az athéni iskola (részlet) Szamoszi Püthagorasz (a matematikában meghonosodott, nem szabályos átírással Pitagorasz), (Kr. e. 570 körül – Kr. e. 495) ión származású, preszókratikus filozófus és matematikus, a püthagoreus filozófiai iskola megalapítója.
Új!!: Matematika és Püthagorasz · Többet látni »
Püthagoreusok
Püthagorasz A püthagoreusok Püthagorasz tanaira támaszkodó és őt követő filozófusok voltak.
Új!!: Matematika és Püthagoreusok · Többet látni »
Perspektíva
A Tenoji park fényképe, Japán (példa az enyészpontra) (2007) Perspektíva szónak konkrét és átvitt értelemben is többféle jelentése van.
Új!!: Matematika és Perspektíva · Többet látni »
Pi (film)
A Pi (Pi) 1998-ban bemutatott fekete-fehér szürreális pszichológiai thriller, sci-fi film Darren Aronofsky rendezésében.
Új!!: Matematika és Pi (film) · Többet látni »
Pi (szám)
Arkhimédész szobra Berlinben. Arkhimédész bebizonyította, hogy a kör kerületének és átmérőjének aránya ugyanannyi, mint területének és sugara négyzetének az aránya. Ezt nem hívta π-nek, de megadott egy módszert e számérték tetszőleges közelítésére, és adott rá egy olyan becslést, ami π értékét 3 + 10/71 (kb. 3,1408) és 3 + 1/7 (kb. 3,1429) közé teszi. A fölső határként megadott 22/7-et még a középkorban is általánosan használták a π közelítő értékeként kerülete: \pi A \pi (pi) egy matematikában és fizikában használt valós szám.
Új!!: Matematika és Pi (szám) · Többet látni »
Pierre de Fermat
Pierre de Fermat (fonetikusan) (Beaumont-de-Lomagne, 1607. január 13. és 1608. január 12. között – Castres, 1665. január 12.) francia jogász, a toulouse-i fellebbviteli bíróság tagja, és korának műkedvelő matematikusa.
Új!!: Matematika és Pierre de Fermat · Többet látni »
Pitagorasz-tétel
a^2 + b^2.
Új!!: Matematika és Pitagorasz-tétel · Többet látni »
Poincaré-sejtés
Ha egy kompakt kétdimenziós perem nélküli sokaság egyszeresen összefüggő (azaz a fundamentális csoportja triviális, vagyis minden hurok ponttá húzható össze), akkor a sokaság homeomorf a kétdimenziós gömbfelülettel. A Poincaré-sejtés feltételezi, hogy három dimenziós sokaság esetén is igaz az állítás, vagyis egy háromdimenziós sokaság ugyanezen feltételek mellett homeomorf a háromdimenziós gömbbel.A Poincaré-sejtés egy híres matematikai probléma: a topológia egyik sokáig igazolatlanul maradt sejtése volt.
Új!!: Matematika és Poincaré-sejtés · Többet látni »
Preszókratikus filozófia
ThalészAnaximenész A preszókratikus filozófia jelentése: Szókratész (Kr. e. 5-4 sz.) előtti filozófia.
Új!!: Matematika és Preszókratikus filozófia · Többet látni »
Projektív geometria
A projektív geometria a következőket jelentheti: 1.
Új!!: Matematika és Projektív geometria · Többet látni »
Racionális számok
A matematikában racionális számnak (hányados- vagy vegyes-törtszámnak) nevezzük két tetszőleges egész szám hányadosát, amelyet többnyire az a/b alakban írunk fel, ahol b nem nulla.
Új!!: Matematika és Racionális számok · Többet látni »
Részhalmaz
''A'' részhalmaza ''B''-nek, azaz ''B'' tartalmazza ''A''-t. A halmazelméletben egy halmaz valamely elemeinek a halmazát, összességét az adott halmaz részhalmazának nevezzük, beleértve azt az esetet is, amikor az adott halmaz összes elemét kiválasztjuk és azt is, amikor a halmazból egyetlen elemet sem választottunk ki.
Új!!: Matematika és Részhalmaz · Többet látni »
Római számírás
Római számokat tartalmazó óra, a négyes (IV) korábbi változatával A római számírás az ókori Rómából származó alfabetikus számjelölési rendszer.
Új!!: Matematika és Római számírás · Többet látni »
Regiomontanus
Emléktáblája az esztergomi várban Regiomontanus (születési nevén Johannes Müller, teljes nevén Johannes Müller von Königsberg, latinul Johannes Regiomontanus, magyarosan Királyhegyi János) (Königsberg, 1436. június 6. – Róma, 1476. július 6.) késő-középkori német matematikus, csillagász, asztrológus.
Új!!: Matematika és Regiomontanus · Többet látni »
Reláció
A reláció dolgok viszonyát jelenti; és hasonló jelentéssel bír a matematikában is.
Új!!: Matematika és Reláció · Többet látni »
René Descartes
René Descartes (ejtsd: röné dékárt), latinosított nevén Renatus Cartesius (La Haye-en-Touraine (ma Descartes (Indre-et-Loire)), Franciaország, 1596. március 31. – Stockholm, 1650. február 11.) francia filozófus, természetkutató és matematikus.
Új!!: Matematika és René Descartes · Többet látni »
Reneszánsz
Leonardo da Vinci: Vitruvius-tanulmány, példa művészet és tudomány ötvözésére a reneszánszból Benozzo Gozzoli: A Háromkirályok vonulása, freskó, Palazzo Medici-Riccardi-kápolna, Firenze A reneszánsz (a francia renaissance a. m. újjászületés szóból) tudományos forradalmat, művészeti átalakulást, megújulást hozó, meghatározó kulturális mozgalom volt Európa újkori történelmének hajnalán.
Új!!: Matematika és Reneszánsz · Többet látni »
Reuben Hersh
Reuben Hersh (New York-Bronx, 1927. december 9. – 2020. január 3.) amerikai matematikus.
Új!!: Matematika és Reuben Hersh · Többet látni »
Rhind-papirusz
Részletek a Rhind-papiruszról A Rhind-papirusz egy óegyiptomi, számtannal és mértannal foglalkozó papirusztekercs, amelyet Jahmesz (Ahmesz) írnok készített Kr. e. 1750 táján.
Új!!: Matematika és Rhind-papirusz · Többet látni »
Richard Courant
Richard Courant (Lublinitz, 1888. január 8. – New York, 1972. január 27.) német származású amerikai matematikus, David Hilbert tanítványa (s egy ideig munkatársa).
Új!!: Matematika és Richard Courant · Többet látni »
Riemann-integrál
Az integrál mint a függvénygörbe alatti terület Riemann-összegek egy sorozata az integrálási intervallum fölötti szabályos felosztású partíción. A felül lévő szám a téglalapok területeinek az összegét mutatja, ami a függvény integráljához konvergál. A partíciónak ugyanakkor nem kell szabályosnak lennie. A szükséges kritérium a partíciósorozatra (amely fölött vesszük a Riemann összegek sorozatát) az, hogy minden részintervallum hosszának 0-hoz kell tartania. A matematikai analízisben az érintőprobléma mellett a másik jelentős témakör a kvadratúra problémája, vagyis a függvénygörbe alatti terület meghatározása, azaz az integrálás (régen: egészelés).
Új!!: Matematika és Riemann-integrál · Többet látni »
Riemann-sejtés
A Riemann-sejtés, amelyet először Bernhard Riemann fogalmazott meg 1859-ben, egyetlen számelméleti tárgyú dolgozatában, a Riemann-féle zéta-függvény zérushelyeinek eloszlásával foglalkozik (és így a prímszámok lehető legegyenletesebb eloszlását állítja).
Új!!: Matematika és Riemann-sejtés · Többet látni »
Skolasztikus filozófia
A skolasztikus filozófia vagy skolasztika a középkorban a nyugati civilizáció legmeghatározóbb, a katolikus egyházhoz és ennek iskoláihoz szorosan kötődő filozófiai irányzata, egyben a keresztény teológia sajátos megközelítési módja.
Új!!: Matematika és Skolasztikus filozófia · Többet látni »
Srínivásza Rámánudzsan
Srínivásza Rámánudzsan Ijengar (szokásos latin betűs átírásban Srinivasa Ramanujan Iyengar; 1887. december 22. – 1920. április 26.) indiai matematikus zseni.
Új!!: Matematika és Srínivásza Rámánudzsan · Többet látni »
Statisztika
A statisztika avagy számhasonlítás a valóság számszerű információinak megfigyelésére, összegzésére, elemzésére és modellezésére irányuló gyakorlati tevékenység és tudomány.
Új!!: Matematika és Statisztika · Többet látni »
Stirling-formula
A Stirling-formula a faktoriális függvény nagy értékeinek becslését segíti aszimptotika megadásával.
Új!!: Matematika és Stirling-formula · Többet látni »
Szám
A szám matematikai fogalom, mennyiségek leírására használatos.
Új!!: Matematika és Szám · Többet látni »
Számítástechnika
A számítástechnika az automatizált adatfeldolgozás eszközeivel és azok különböző területeken való használatával (például a számítógép építése és azok programozása) foglalkozó elméleti és alkalmazott műszaki tudomány.
Új!!: Matematika és Számítástechnika · Többet látni »
Számítástudomány
A számítástudomány (computing science) és a számítógép-tudomány (computer science) egymáshoz nagyon közeli, egymást majdnem teljesen átfedő és szorosan összefüggő területeket ölel fel, ezért tárgyalásuk csak együttesen értelmezhető.
Új!!: Matematika és Számítástudomány · Többet látni »
Számítógép
30000 mechanikus alkatrészt tartalmaz, de mégis egy programozható digitális számítógép, amely lebegőpontos számítások végzésére is képes. A gépet, Zuse házával együtt, a Szövetségesek lebombázták a II. világháborúban. PDP–11 kompatibilis szovjet számítógép, amely egy rajzfilmbeli robothoz hasonlít Számítógép minden olyan berendezés, amely képes bemenő adatok (input) fogadására, ezeken különféle, előre beprogramozott műveletek (programok) végrehajtására, továbbá az eredményül kapott adatok kijelzésére, kivitelére (output), amelyek vagy közvetlenül értelmezhetőek a felhasználók részére, vagy más berendezések vezérlésére használhatóak.
Új!!: Matematika és Számítógép · Többet látni »
Számelmélet
A számelmélet a matematika egyik ága, mely eredetileg a természetes számok oszthatósági tulajdonságait vizsgálta.
Új!!: Matematika és Számelmélet · Többet látni »
Számmisztika
Illusztráció Agrippa von Nettesheim okkult német író, alkimista és csillagász ''De Occulta Philosophia'' című művéből A numerológia vagy számmisztika számokkal foglalkozó ezoterikus rendszer.
Új!!: Matematika és Számmisztika · Többet látni »
Számtan
A számtan a matematikának legrégebbi és legszerteágazóbb területe, amely a számokkal, a számolás tudományával: a számok közötti műveletekkel, számolási szabályokkal foglalkozik.
Új!!: Matematika és Számtan · Többet látni »
Számtani és mértani közép közötti egyenlőtlenség
A számtani és mértani közép közötti egyenlőtlenség egy matematikai tétel, amely szerint nemnegatív valós számok számtani középértéke nem lehet kisebb, mint a számok mértani középértéke; egyenlőség is csak akkor állhat fenn, ha a szóban forgó számok megegyeznek.
Új!!: Matematika és Számtani és mértani közép közötti egyenlőtlenség · Többet látni »
Szögharmadolás
A szög harmadolása (lat. trisectio), azaz egy tetszőleges szög három egyenlő részre osztása egyike annak a négy nevezetes geometriai szerkesztési feladatnak, amellyel már az ókori görög matematikusok és nyomukban több tudósnemzedék is foglalkozott (l. még a kocka megkettőzése, szabályos hétszög szerkesztése, a kör négyszögesítése).
Új!!: Matematika és Szögharmadolás · Többet látni »
Szürreális számok
A szürreális számok fa-szerkezetű megjelenítése A szürreális számok olyan számrendszert, illetve lineáris kontinuumot alkotnak, amely tartalmazza a valós számokat, valamint végtelen és infinitezimális mennyiségeket is.
Új!!: Matematika és Szürreális számok · Többet látni »
Szemerédi-tétel
Szemerédi tétele a matematika, ezen belül a kombinatorika egyik fontos eredménye.
Új!!: Matematika és Szemerédi-tétel · Többet látni »
Szimmetrikus közepek közötti egyenlőtlenség
A szimmetrikus közepek közötti egyenlőtlenség szerint, ha a_1,\dots,a_n nemnegatív valós számok, akkor szimmetrikus közepeik csökkenő sorrendben helyezkednek el: S_1\geq S_2\geq \cdots \geq S_n, ahol k.
Új!!: Matematika és Szimmetrikus közepek közötti egyenlőtlenség · Többet látni »
Szputnyik-válság
A Szputnyik–1 műhold. A Szputnyik-válság a hidegháború fordulópontját jelentette.
Új!!: Matematika és Szputnyik-válság · Többet látni »
Térfogat
A térfogat (régiesebben köbtartalom; jele: V) megadja, hogy egy adott test mekkora helyet foglal el a térben.
Új!!: Matematika és Térfogat · Többet látni »
Terület (matematika)
Példa átdarabolásra A terület a síkidomok kiterjedését jellemző mennyiség, ami szemléletesen azt mutatja meg, hogy mennyi anyag kell ahhoz, hogy az illető síkidomot lefedjük.
Új!!: Matematika és Terület (matematika) · Többet látni »
Természetes számok
Természetes számoknak nevezik.
Új!!: Matematika és Természetes számok · Többet látni »
Természettudomány
A természettudomány az élő és élettelen természet jelenségeinek, objektumainak tanulmányozásával foglalkozó tudományágak gyűjtőneve.
Új!!: Matematika és Természettudomány · Többet látni »
Thalész
Milétoszi Thalész (Milétosz, Kr. e. 624 körül – Kr. e. 546 körül).
Új!!: Matematika és Thalész · Többet látni »
Topológia
A topológia (régiesen: helyzetgeometria) a matematikának az a részterülete, amelyik az alakzatoknak a folytonos (vagyis szakítás, lyukasztás stb. nélküli) deformációk – nyújtások, csavarások stb.
Új!!: Matematika és Topológia · Többet látni »
Transzcendens számok
A matematikában azokat a valós vagy komplex számokat nevezik transzcendensnek, amelyek nem algebrai számok, amelyek tehát nem gyökei egész (vagy racionális) együtthatós polinomnak, más szóval nem megoldásai alakú egyenletnek, ahol n ≥ 1, az együtthatók egészek és nem mind egyenlőek nullával.
Új!!: Matematika és Transzcendens számok · Többet látni »
Trigonometria
A trigonometria (az ógörög τρίγωνος / trigonosz – "háromszög", és μέτρον / metron – "mérés" szavakból) a matematika egy ága, mely a geometriában a háromszögek oldalai és szögei közötti összefüggésekkel, az analízisben az őket leíró trigonometrikus függvényekkel foglalkozik.
Új!!: Matematika és Trigonometria · Többet látni »
Tudomány
A tudomány a bennünket körülvevő világ megismerésére irányuló tevékenység és az ezen tevékenység során szerzett igazolt (tesztelt vagy bizonyított) ismeretek gondolati rendszere.
Új!!: Matematika és Tudomány · Többet látni »
Tudománytörténet
A tudománytörténet a tudományok keletkezésével, létrejöttével, az ókortól napjainkig tartó fejlődésével foglalkozik.
Új!!: Matematika és Tudománytörténet · Többet látni »
UNESCO
Az UNESCO az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete.
Új!!: Matematika és UNESCO · Többet látni »
Valós analízis
A valós analízis a matematika azon ága, amely a valós függvények analízisével foglalkozik.
Új!!: Matematika és Valós analízis · Többet látni »
Valós számok
A valós számok halmaza és a számegyenes pontjai között kölcsönösen egyértelmű megfeleltetés létesíthető.
Új!!: Matematika és Valós számok · Többet látni »
Valószínűségszámítás
A valószínűségszámítás a matematika egyik ága.
Új!!: Matematika és Valószínűségszámítás · Többet látni »
Van der Waerden-tétel
Van der Waerden tétele a kombinatorikus számelmélet és általában a kombinatorika egyik fontos tétele.
Új!!: Matematika és Van der Waerden-tétel · Többet látni »
Véges geometria
A véges geometria a matematikának a véges sok pontból építkező geometriai rendszerekkel foglalkozó része (neve ellenére inkább a kombinatorika és a diszkrét matematika, mint a geometria részeként szokás tárgyalni).
Új!!: Matematika és Véges geometria · Többet látni »
Végtelen
A végtelen jele különböző betűtípusokkal A végtelen kifejezés több elkülöníthető, a teológiában, filozófiában és a matematikában előforduló fogalomra utal.
Új!!: Matematika és Végtelen · Többet látni »
Waring-probléma
A Waring-probléma az additív számelmélet egyik alapfeladata, azzal foglalkozik, hogy hány darab k-adik hatvány (nem negatív egész szám k-adik hatványa) szükséges egy tetszőleges pozitív egész összegként való előállításához.
Új!!: Matematika és Waring-probléma · Többet látni »
WebMathematics Interactive
A WebMathematics Interactive (WMI) egy szabad forrású matematikai program.
Új!!: Matematika és WebMathematics Interactive · Többet látni »
Zorn-lemma
A Zorn-lemma, vagy más néven Kuratowski–Zorn-lemma, a halmazelmélet egyik (rendezett halmaz tekintetében fennálló) maximális elem létezését állító tétele.
Új!!: Matematika és Zorn-lemma · Többet látni »
