Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
61 kapcsolatok: Alghero, Alicante, Andorra, Aragónia (autonóm közösség), Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata, Észak-Katalónia, Baleár-szigetek, Barcelona, Besalú, Cenzúra, Cerdanya, Dialektus, Európa, Főnév, Főnévi igenév, Felszólító mód, Francia nyelv, Franciaország, Francisco Franco, Galloromán nyelvek, Gramàtica del català contemporani, Határozói igenév, Ibiza, Ige (nyelvészet), Igeidő, Igeszemlélet és igejelleg, Indoeurópai nyelvcsalád, Italikus nyelvek, Jövő idő (nyelvészet), Katalónia, Kötőmód, Kijelentő mód, Kopula, Latin ábécé, Lleida, Magyarország, Mallorca, Melléknévi igenév, Menorca, Murcia, Névelő, Nem (nyelvészet), Nyugati újlatin nyelvek, Okcitán nyelv, Olaszország, Pireneusok, Spanyol nyelv, Spanyolország, Spanyolország közigazgatási beosztása, Szardínia (sziget), ..., Tarragona, Tortosa, Urgell, Valencia (tartomány), Valenciai nyelv, Vinaròs, Vulgáris latin, 13. század, 14. század, 19. század, 9. század. Bővíteni index (11 több) »
Alghero
Alghero település Olaszországban, Szardínia régióban, Sassari megyében.
Új!!: Katalán nyelv és Alghero · Többet látni »
Alicante
Alicante (valenciai katalánul Alacant) város Spanyolországban, Alicante tartomány székhelye, a Costa Blanca legfontosabb városa.
Új!!: Katalán nyelv és Alicante · Többet látni »
Andorra
Az Andorrai Hercegség, másként Andorrai Fejedelemség vagy Andorrai Völgység (katalánul Principat d'Andorra) a Pireneusok keleti részén, Franciaország és Spanyolország között elterülő ország, Európa 6.
Új!!: Katalán nyelv és Andorra · Többet látni »
Aragónia (autonóm közösség)
Aragónia (spanyolul és aragónul: Aragón) Spanyolország egyik autonóm közössége.
Új!!: Katalán nyelv és Aragónia (autonóm közösség) · Többet látni »
Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata
Eleanor Roosevelt Az emberi jogok egyetemes nyilatkozatával (1949) Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata egy, az ENSZ által elfogadott nyilatkozat, mely összefoglalja a világszervezet álláspontját a minden embert megillető alapvető jogokról.
Új!!: Katalán nyelv és Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata · Többet látni »
Észak-Katalónia
Térképen Észak-Katalónia az 1659-ben megkötött pireneusi békeszerződés szerint a Spanyolország által Franciaországnak átengedett terület megnevezése.
Új!!: Katalán nyelv és Észak-Katalónia · Többet látni »
Baleár-szigetek
A Baleár-szigetek Spanyolország egyik autonóm közössége, egyben tartománya (provinciája); azon 7 autonóm közösség egyike, mely egyetlen tartományból áll.
Új!!: Katalán nyelv és Baleár-szigetek · Többet látni »
Barcelona
Barcelona (katalánul, spanyolul) város Észak-Spanyolországban, Katalónia fővárosa.
Új!!: Katalán nyelv és Barcelona · Többet látni »
Besalú
Besalú település Spanyolországban, Girona tartományban.
Új!!: Katalán nyelv és Besalú · Többet látni »
Cenzúra
A cenzúra információk felügyelete, elsősorban politikai és morális alapokon.
Új!!: Katalán nyelv és Cenzúra · Többet látni »
Cerdanya
Alsó Cerdanya ''(Baixa Cerdanya)'' és Felső Cerdanya ''(Alta Cerdanya)'' A 13–14. századi Cerdanya grófság ''(Rosselló és Cerdanya)'' területe mai közigazgatási térképre vetítve Marca Hispanica grófságai a 9. század elején Cerdanya (gyakran La Cerdanya alakban (latinul: Ceretani or Ceritania, franciául: Cerdagne, spanyolul: Cerdaña) a Pireneusok egyik történelmi–természetföldrajzi tájegysége. Jelenleg elfogadott területe 1086 km², ami csaknem pontosan fele-fele arányban oszlik meg Katalónia (Lleida tartomány Baixa Cerdanya járása — 50,3 %) és Franciaország (Pyrénées-Orientales megye Alta Cerdanya járása — 49,7 %) között. Teljes lakossága 2001-ben körülbelül fő volt, akik 53 %-a élt Spanyolországban. Észak–északnyugaton Andorrával határos.
Új!!: Katalán nyelv és Cerdanya · Többet látni »
Dialektus
A nyelvészetben a dialektus vagy nyelvjárás terminus egy adott nyelv azon változatát nevezi meg, amely csak a nyelvterület egy részén használatos.
Új!!: Katalán nyelv és Dialektus · Többet látni »
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
Új!!: Katalán nyelv és Európa · Többet látni »
Főnév
A hagyományos nyelvtanok szemléletében a főnév olyan szófaj, amely elégséges fogalmi és szemantikai tartalommal rendelkezik, és tág értelemben vett tárgyat nevez meg: élőlényt, szűk értelemben vett tárgyat, anyagot, jelenséget, cselekvést, állapotot, tulajdonságot, viszonyt fejez ki.
Új!!: Katalán nyelv és Főnév · Többet látni »
Főnévi igenév
A főnévi igenév (a latinban legismertebb megfelelője az infinitivus) az ige egyik személytelen alakja, amely kisebb-nagyobb mértékben főnévként tud működni.
Új!!: Katalán nyelv és Főnévi igenév · Többet látni »
Felszólító mód
Különféle grammatikákban a felszólító módról nem egységesek a nézetek.
Új!!: Katalán nyelv és Felszólító mód · Többet látni »
Francia nyelv
A francia nyelv (franciául la langue française vagy le français) az indoeurópai nyelvcsalád újlatin nyelvcsaládjának tagja, mégpedig ennek nyugati ágához tartozó galloromán csoportbeli oïl nyelvek egyike.
Új!!: Katalán nyelv és Francia nyelv · Többet látni »
Franciaország
Franciaország, vagy hivatalos nevén a Francia Köztársaság, egy független állam Nyugat-Európában, amely európai közigazgatási és tengerentúli területekkel egyaránt rendelkezik.
Új!!: Katalán nyelv és Franciaország · Többet látni »
Francisco Franco
Francisco Franco, teljes nevén Francisco Paulino Hermenegildo Teódulo Franco y Bahamonde Salgado Pardo de Andrade (Ferrol, 1892. december 4. – Madrid, 1975. november 20.) spanyol katonatiszt, a spanyol polgárháborúban a nacionalista erők egyik vezetője, 1939–1975 között Spanyolország vezetője (Caudillo).
Új!!: Katalán nyelv és Francisco Franco · Többet látni »
Galloromán nyelvek
A galloromán nyelvek az újlatin nyelvek nyugati ágának egyik csoportja, amelyek az ókori Gallia, vagyis a mai Franciaország, Svájc bizonyos tartományai, illetve Olaszország északi részén alakultak ki.
Új!!: Katalán nyelv és Galloromán nyelvek · Többet látni »
Gramàtica del català contemporani
A Gramàtica del català contemporani (magyarul Kortárs katalán nyelvtan, a továbbiakban: GCC) háromkötetes összefoglaló mű mely leírja a mai modern katalán nyelvtanát.
Új!!: Katalán nyelv és Gramàtica del català contemporani · Többet látni »
Határozói igenév
A határozói igenév (amit az újlatin nyelvekben a főnévi igenév egyik formáját jelölő latin szó alapján gerundium névvel is jelölnek) az ige egyik személytelen alakja a főnévi és a melléknévi igenév mellett, amely a mondatban általában valamilyen határozói szerepet tölt be.
Új!!: Katalán nyelv és Határozói igenév · Többet látni »
Ibiza
Ibiza a Spanyolországhoz tartozó Baleár-szigetek egyik szigete a Földközi-tengerben.
Új!!: Katalán nyelv és Ibiza · Többet látni »
Ige (nyelvészet)
Az ige (latinul verbum) olyan, cselekvést, történést vagy létezést kifejező, ragozható szó, amely alakját személy, szám, idő, (aspektus) szerint változtathatja.
Új!!: Katalán nyelv és Ige (nyelvészet) · Többet látni »
Igeidő
Az igeidő (latinul tempus) alaktani kategória, amellyel a nyelvek a cselekvés, történés, állapot idejét fejezik ki a közlés idejéhez viszonyítva.
Új!!: Katalán nyelv és Igeidő · Többet látni »
Igeszemlélet és igejelleg
A nyelvészetben az igeszemlélet (igeaspektus, aspektualitás) és az igejelleg (akcióminőség, Aktionsart) az ige olyan kategóriái, amelyek a cselekvés, történés lefolyásának módját, eredményességét, gyakoriságát stb.
Új!!: Katalán nyelv és Igeszemlélet és igejelleg · Többet látni »
Indoeurópai nyelvcsalád
Indoeurópai nyelvcsalád Az indoeurópai nyelvcsalád (elavult elnevezéssel indogermán nyelvcsalád) a természetes nyelvek egyik nyelvcsaládja.
Új!!: Katalán nyelv és Indoeurópai nyelvcsalád · Többet látni »
Italikus nyelvek
Az italikus vagy itáliai nyelvek az indoeurópai nyelvcsalád egyik déli ágát alkotó, az ókor folyamán Itália területén beszélt, ma pedig – az újlatin nyelvek révén – a világ jelentős részén elterjedt nyelvek és dialektusok megnevezése.
Új!!: Katalán nyelv és Italikus nyelvek · Többet látni »
Jövő idő (nyelvészet)
A grammatikában a „jövő idő” terminus általánosan az igeidő egyik alapvető jelentését nevezi meg, amellyel a beszélő a közlés ideje utánra helyezi az igével kifejezett cselekvést, történést, állapotot stb.
Új!!: Katalán nyelv és Jövő idő (nyelvészet) · Többet látni »
Katalónia
Katalónia (katalánul Catalunya, okcitanul Catalonha, spanyolul Cataluña) Spanyolország egyik autonóm közössége az ország északkeleti részén.
Új!!: Katalán nyelv és Katalónia · Többet látni »
Kötőmód
A kötőmód az igemódok egyike, az indoeurópai nyelvekben a kijelentő mód mellett az egyik legjelentősebb igemód.
Új!!: Katalán nyelv és Kötőmód · Többet látni »
Kijelentő mód
A grammatikában a kijelentő mód (latinul indicativus) az az igemód, amellyel a beszélő jellegzetesen azt fejezi ki, hogy a cselekvés, történés, állapot stb.
Új!!: Katalán nyelv és Kijelentő mód · Többet látni »
Kopula
Az egyszerű mondat szintaxisában a kopula olyan nyelvi elem, amely az alanyt azzal a névszóval köti össze, amellyel együtt a mondat állítmányát képezi.
Új!!: Katalán nyelv és Kopula · Többet látni »
Latin ábécé
A latin ábécé, amelyet a magyar nyelv is használ, a következő betűkből áll: A, B, C, D, E, F, G, H, I, J, K, L, M, N, O, P, Q, R, S, T, U, V, W, X, Y, Z.
Új!!: Katalán nyelv és Latin ábécé · Többet látni »
Lleida
Lleida (spanyolul: Lérida) város Nyugat-Katalóniában, a hasonló nevű megye székhelye a Segre folyó partján.
Új!!: Katalán nyelv és Lleida · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Katalán nyelv és Magyarország · Többet látni »
Mallorca
Cala Figuera Mallorca tipikus látképe Mallorca (katalánul, spanyolul; ejtsd) Spanyolország legnagyobb szigete, a Baleár-szigetek (katalánul: Illes Balears, spanyolul: Islas Baleares) tagja, a Földközi-tengerben, az Ibériai-félszigettől keletre.
Új!!: Katalán nyelv és Mallorca · Többet látni »
Melléknévi igenév
A melléknévi igenév vagy – latin szóval – participium (bár ez valamivel tágabb fogalmat jelöl) – az ige egyik személytelen alakja (a főnévi és a határozói igenév mellett), amely a mondatban általában melléknévi szerepet tölt be.
Új!!: Katalán nyelv és Melléknévi igenév · Többet látni »
Menorca
Menorca a Földközi-tenger nyugati részén fekvő, Spanyolországhoz tartozó sziget, a Baleári-szigetek második legnagyobb tagja.
Új!!: Katalán nyelv és Menorca · Többet látni »
Murcia
Murcia fontos közlekedési csomópont, egyetemi város, püspöki székhely és idegenforgalmi központ Spanyolországban.
Új!!: Katalán nyelv és Murcia · Többet látni »
Névelő
nincs névelő Az alaktanban a névelő olyan, a viszonyszavak osztályába sorolt szófaj, amely a főnévi csoport tagjaként azt jelzi, hogy mennyire ismert a közlés résztvevői számára az, amit a főnév megnevez.
Új!!: Katalán nyelv és Névelő · Többet látni »
Nem (nyelvészet)
A nyelvészetben a grammatikai nem egyes nyelvekre jellemző kategória, amely alapján a főneveket olyan osztályokba sorolják, mint hímneműek, nőneműek, semlegesneműek, élők, élettelenek.
Új!!: Katalán nyelv és Nem (nyelvészet) · Többet látni »
Nyugati újlatin nyelvek
Újlatin nyelvek Európában A nyugati újlatin nyelvek az újlatin nyelvek legnépesebb ágát alkotják.
Új!!: Katalán nyelv és Nyugati újlatin nyelvek · Többet látni »
Okcitán nyelv
Az okcitán, okszitán vagy – hagyományos nevén – provanszál nyelv (okcitán nyelven occitan vagy lenga d’òc, vagy langue d’oc) Dél-Franciaországban beszélt, több dialektus formájában élő újlatin nyelv, amely közelebbről a nyugati újlatin nyelvek galloromán csoportjába tartozik.
Új!!: Katalán nyelv és Okcitán nyelv · Többet látni »
Olaszország
Olaszország (hivatalosan Olasz Köztársaság; olaszul Italia, hivatalosan Repubblica Italiana) független ország Dél-Európában, amely magába foglalja a Pó folyó völgyét, az Appennini-félszigetet és a Földközi-tenger két legnagyobb szigetét, Szicíliát és Szardíniát, illetve számos kisebb szigetet.
Új!!: Katalán nyelv és Olaszország · Többet látni »
Pireneusok
A Pireneusok (katalán: Pirineus; francia: Pyrénées; spanyol: Pirineos; baszk: Pirinioak) magashegység Délnyugat-Európában, amely természetes határt képez Spanyolország és Franciaország között.
Új!!: Katalán nyelv és Pireneusok · Többet látni »
Spanyol nyelv
A spanyol vagy kasztíliai nyelv (spanyolul, illetve) a nyugati újlatin nyelvek egyike, közelebbről az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán az újlatin nyelvek iberoromán csoportjába tartozik.
Új!!: Katalán nyelv és Spanyol nyelv · Többet látni »
Spanyolország
Spanyolország, hivatalos nevén Spanyol Királyság (spanyolul és galiciai nyelven Reino de España, katalánul Regne d’Espanya, baszk nyelven Espainiako Erresuma) független állam Dél-Európában, illetve Észak- és Nyugat-Afrikában (a hozzá tartozó Ceuta és Melilla autonóm városokkal, valamint a Kanári-szigetekkel).
Új!!: Katalán nyelv és Spanyolország · Többet látni »
Spanyolország közigazgatási beosztása
Spanyolország autonóm közösségeiSpanyolország tartományai Spanyolország közigazgatási beosztása háromszintű.
Új!!: Katalán nyelv és Spanyolország közigazgatási beosztása · Többet látni »
Szardínia (sziget)
Szardínia (szárdul Sardinna) a Földközi-tenger második, Európa nyolcadik, és a világ negyvenhatodik legnagyobb szigete, amely Olaszország, Spanyolország, Tunézia és Franciaország (Korzika) között helyezkedik el.
Új!!: Katalán nyelv és Szardínia (sziget) · Többet látni »
Tarragona
Tarragona város Spanyolország északkeleti részén, Katalónia autonóm közösségben, Tarragona tartományban, Deltebrétől körülbelül 89 km-re északkeletre, Lleidától körülbelül 90 km, az E90-től körülbelül 33 km-re délkeletre, Barcelona központjától mintegy 100 km-re délnyugatra.
Új!!: Katalán nyelv és Tarragona · Többet látni »
Tortosa
Tortosa település Spanyolországban, Tarragona tartományban.
Új!!: Katalán nyelv és Tortosa · Többet látni »
Urgell
Tàrrega Urgell (spanyolul Urgel) járás (comarca) Katalóniában, Lleida tartományban.
Új!!: Katalán nyelv és Urgell · Többet látni »
Valencia (tartomány)
Valencia tartomány (katalánul és valenciaiul Província de València, spanyolul Provincia de Valencia) egy tartomány Spanyolország keleti részén, Valencia autonóm közösségben, a Földközi-tenger partján.
Új!!: Katalán nyelv és Valencia (tartomány) · Többet látni »
Valenciai nyelv
A valenciai nyelv vagy valenciai katalán nyelv egyrészt a hagyományos, másrészt a hivatalos elnevezése a katalán nyelvnek Valencia autonóm közösségben.
Új!!: Katalán nyelv és Valenciai nyelv · Többet látni »
Vinaròs
Vinaròs település Spanyolországban, Castellón tartományban.
Új!!: Katalán nyelv és Vinaròs · Többet látni »
Vulgáris latin
A Római Birodalom területe A vulgáris latin (latinul sermo vulgaris, azaz „köznyelv”) hagyományos értelemben a Római Birodalom lakossága által a birodalom utolsó évszázadaiban használt – és feltehetően egészen a 6. századig viszonylag egységes – latin köznyelv változatainak (dialektusainak és szociolektusainak) összességét jelenti.
Új!!: Katalán nyelv és Vulgáris latin · Többet látni »
13. század
A 13.
Új!!: Katalán nyelv és 13. század · Többet látni »
14. század
A 14.
Új!!: Katalán nyelv és 14. század · Többet látni »
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
Új!!: Katalán nyelv és 19. század · Többet látni »
9. század
A világ keleti fele a 9. század végén (angol nyelvű) A 9.
Új!!: Katalán nyelv és 9. század · Többet látni »
