Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
52 kapcsolatok: Andrija Mohorovičić, Štefan Banič, Bosnyákok, Bosznia-Hercegovina, Címer, Croatia Airlines, Dalmatia, Délszlávok, Fehér horvátok, Frangepán Ferenc Kristóf, Genealógia (történelem), Habsburg-család, Hérakleiosz bizánci császár, História (folyóirat), Horvát labdarúgó-válogatott, Horvát nyelv, Horvátország, I. Tomiszláv, Iráni nyelvek, IV. Krešimir horvát király, Ivan Gundulić, Ivan Meštrović, Josip Jelačić, Kárpátok, Krakkó, Macedónok, Magyarország, Magyarországi horvátok, Montenegróiak, Négyzet, Pánszlávizmus, Pripjaty (folyó), Római katolikus egyház, Ruđer Bošković, Split, Szín, Szerbek, Szláv népek, Szlovének, Verancsics Faustus, VII. Kónsztantinosz bizánci császár, Vladimir Prelog, Vlaho Bukovac, Zászló, Zrínyi Péter, 10. század, 16. század, 17. század, 6. század, 610, ..., 641, 7. század. Bővíteni index (2 több) »
Andrija Mohorovičić
Andrija Mohorovičić (Volosko, (ma Abbázia része) 1857. január 23. – Zágráb, 1936. december 18.) horvát meteorológus és geofizikus.
Új!!: Horvátok és Andrija Mohorovičić · Többet látni »
Štefan Banič
Štefan Banič (Jánostelek, 1870. november 23. – Jánostelek, 1941. január 2.) szlovák feltaláló, az ejtőernyő szabadalmaztatója.
Új!!: Horvátok és Štefan Banič · Többet látni »
Bosnyákok
A bosnyákok (bosnyákul: Bošnjak, Bošnjaci) délszláv népcsoport.
Új!!: Horvátok és Bosnyákok · Többet látni »
Bosznia-Hercegovina
Bosznia-Hercegovina (bosnyákul, horvátul és szerbül Bosna i Hercegovina, cirill írással Босна и Херцеговина, szó szerinti fordításban Bosznia és Hercegovina) Délkelet-Európában, a Balkán-félsziget nyugati felén fekszik.
Új!!: Horvátok és Bosznia-Hercegovina · Többet látni »
Címer
A címer általában pajzson viselt, meghatározott szabályok szerint megszerkesztett színes jelvény, melyet egy család, intézmény vagy testület a saját maga identifikálására örökletes, állandó jelleggel használ.
Új!!: Horvátok és Címer · Többet látni »
Croatia Airlines
A Croatia Airlines Horvátország állami tulajdonban lévő nemzeti légitársasága.
Új!!: Horvátok és Croatia Airlines · Többet látni »
Dalmatia
Dalmatia (e. dalmácia) a Római Birodalom ősi tartománya volt, amely magába foglalta a mai Horvátország, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Nyugat-Szerbia, Dél-Szlovénia és Észak-Albánia egyes területeit.
Új!!: Horvátok és Dalmatia · Többet látni »
Délszlávok
A délszláv népek feketével jelölve bolgárok A délszlávok a szláv népek déli ágába tartoznak a Balkánon.
Új!!: Horvátok és Délszlávok · Többet látni »
Fehér horvátok
A fehér horvátok, másképp viszlyánok vagy viszlánok a 6. századtól a 11. századig a Kárpátoktól közvetlenül északra, a mai Lengyelország déli részén élő szláv nép voltak.
Új!!: Horvátok és Fehér horvátok · Többet látni »
Frangepán Ferenc Kristóf
Gróf Frangepán Ferenc Kristóf (Bosiljevo, 1643. március 4. – Bécsújhely, 1671. április 30.) a Frangepán családból származó horvát főnemes, Terszati őrgróf, költő, a Horvátországban hatalmas birtokokkal rendelkező család utolsó férfi tagja.
Új!!: Horvátok és Frangepán Ferenc Kristóf · Többet látni »
Genealógia (történelem)
A genealógia (származástan) a nemzetségek, családok történetét, leszármazási rendjét tanulmányozó történeti segédtudomány.
Új!!: Horvátok és Genealógia (történelem) · Többet látni »
Habsburg-család
#ÁTIRÁNYÍTÁS Habsburg-ház.
Új!!: Horvátok és Habsburg-család · Többet látni »
Hérakleiosz bizánci császár
Hérakleiosz és két társcsászára, Kónsztantinosz és Hérakleónasz egy soliduson Hérakleiosz (görög Ἡράκλειος, latin Heraclius, Kappadókia, 574 körül – Konstantinápoly, 641. február 11.) a Bizánci Birodalom egyik legjelentősebb uralkodója 610-től haláláig.
Új!!: Horvátok és Hérakleiosz bizánci császár · Többet látni »
História (folyóirat)
A História 1979 és 2012 között előbb nyomtatott, majd online is megjelent magyar történelmi tudományos ismeretterjesztő folyóirat volt.
Új!!: Horvátok és História (folyóirat) · Többet látni »
Horvát labdarúgó-válogatott
A horvát labdarúgó-válogatott Horvátország nemzeti csapata, amelyet a horvát labdarúgó-szövetség (horvátul: Hrvatski nogometni savez) irányít.
Új!!: Horvátok és Horvát labdarúgó-válogatott · Többet látni »
Horvát nyelv
A horvát nyelv (kékkel jelölve) elterjedése Horvátországban és a környező országokban (2006-os adatok szerint) A horvát nyelv az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Új!!: Horvátok és Horvát nyelv · Többet látni »
Horvátország
Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.
Új!!: Horvátok és Horvátország · Többet látni »
I. Tomiszláv
#ÁTIRÁNYÍTÁS I. Tomiszláv horvát király.
Új!!: Horvátok és I. Tomiszláv · Többet látni »
Iráni nyelvek
Az iráni nyelvek (régiesen iranoárja nyelvek) az indoeurópai nyelvcsaládon belül az indoiráni nyelvekhez tartoznak.
Új!!: Horvátok és Iráni nyelvek · Többet látni »
IV. Krešimir horvát király
Petar Krešimir uralkodásának térképe IV.
Új!!: Horvátok és IV. Krešimir horvát király · Többet látni »
Ivan Gundulić
Ivan Gundulić, olaszul: Giovanni Francesco Gondola, szerbül: Иван Гундулић (Raguza, 1588. augusztus 8. – Raguza, 1638. december 8.) horvát költő.
Új!!: Horvátok és Ivan Gundulić · Többet látni »
Ivan Meštrović
Ivan Meštrović (Vrpolje, 1883. augusztus 25. – South Bend, Indiana, Amerikai Egyesült Államok, 1962. január 16.) horvát szobrász és építész.
Új!!: Horvátok és Ivan Meštrović · Többet látni »
Josip Jelačić
Gróf Josip Jelačić Bužimski, (Pétervárad, 1801. október 16. – Zágráb, 1859. május 20.) horvát származású császári-királyi táborszernagy, a Katonai Mária Terézia-rend parancsnoki fokozatának birtokosa, horvát bán.
Új!!: Horvátok és Josip Jelačić · Többet látni »
Kárpátok
A Kárpátok 1500 km hosszúságú hegységrendszer Közép-Európa délkeleti részén.
Új!!: Horvátok és Kárpátok · Többet látni »
Krakkó
Krakkó (IPA: 'krakuf,,,, Kroke) Lengyelország második legnépesebb települése.
Új!!: Horvátok és Krakkó · Többet látni »
Macedónok
A macedónok (átírva: Makedonci) – más néven makedón szlávokA "makedón szlávok" macedón fordítása Македонски Словени (Makedonszki Szloveni).
Új!!: Horvátok és Macedónok · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Horvátok és Magyarország · Többet látni »
Magyarországi horvátok
Szalántai bosnyák népviselet Bunyevác lány népviseletben 280px 2014-es magyarországi országgyűlési választások horvát nemzetiségi listáját népszerűsítő plakát A horvátok Magyarországon az egyik hivatalosan elismert nemzeti kisebbség.
Új!!: Horvátok és Magyarországi horvátok · Többet látni »
Montenegróiak
A montenegróiak vagy cernogorecek (montenegrói nyelven: Crnogorci) délszláv népcsoport, leginkább Montenegróban, Szerbiában és a környező államokban élnek.
Új!!: Horvátok és Montenegróiak · Többet látni »
Négyzet
jobbra A négyzet egyenlő oldalú téglalap, vagyis olyan sokszög, melynek négy egyenlő oldala és négy egyenlő szöge, mégpedig derékszöge van.
Új!!: Horvátok és Négyzet · Többet látni »
Pánszlávizmus
Szlávok Európában Pánszláv zászló A pánszlávizmus egy politikai, társadalmi és tudományos-kulturális mozgalom amelynek célja a szláv népek politikai, társadalmi és kulturális egységének megteremtése, erősítése.
Új!!: Horvátok és Pánszlávizmus · Többet látni »
Pripjaty (folyó)
A Pripjaty (ukránul Прип'ять, oroszul Припять) egy folyó Kelet-Európában.
Új!!: Horvátok és Pripjaty (folyó) · Többet látni »
Római katolikus egyház
A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.
Új!!: Horvátok és Római katolikus egyház · Többet látni »
Ruđer Bošković
Ruđer Josip Bošković (Raguza, 1711. május 18. – Milánó, 1787. február 12.) horvát polihisztor, fizikus, matematikus, filozófus, diplomata, költő, teológus, csillagász.
Új!!: Horvátok és Ruđer Bošković · Többet látni »
Split
Split Horvátország második legnagyobb városa Split-Dalmácia megyében, Dalmácia legnagyobb városa, igazgatási és gazdasági központja, a Split-Makarskai főegyházmegye érseki székvárosa.
Új!!: Horvátok és Split · Többet látni »
Szín
Színkép létrehozása prizmávalKöznapi értelemben a szín a környezet tárgyainak látással érzékelhető azon tulajdonsága, amit olyan fogalmakkal írunk le mint a vörös, sárga, zöld és kék stb.
Új!!: Horvátok és Szín · Többet látni »
Szerbek
A szerbek (szerbül Срби / Srbi, magyarul régebben rácok) délszláv népcsoport a Balkán-félsziget középső részén, főleg Szerbiában, de jelentős szerb közösség él még Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Koszovóban is.
Új!!: Horvátok és Szerbek · Többet látni »
Szláv népek
A szláv népek a szláv nyelveket beszélő népek összefoglaló elnevezése.
Új!!: Horvátok és Szláv népek · Többet látni »
Szlovének
A szlovének vagy szlovénok (szlovénul Slovenci) egy dél-szláv népcsoport tagjai, akik főleg Szlovéniában és Szlovénia szomszéd országaiban élnek.
Új!!: Horvátok és Szlovének · Többet látni »
Verancsics Faustus
Verancsics Faustus, vagy Verancsics Fausztusz OSPPE (Vrančić, Faust; olykor Verancsics János), (Šibenik, 1540 vagy 1551 – Velence, 1617. február 27.) neves dalmát család sarja, horvát történetíró, humanista tudós, csanádi püspök 1598-tól 1608-ig.
Új!!: Horvátok és Verancsics Faustus · Többet látni »
VII. Kónsztantinosz bizánci császár
VII.
Új!!: Horvátok és VII. Kónsztantinosz bizánci császár · Többet látni »
Vladimir Prelog
Vladimir Prelog (Szarajevó, 1906. július 23. – Zürich, 1998. január 7.) bosznia-hercegovinai horvát vegyész.
Új!!: Horvátok és Vladimir Prelog · Többet látni »
Vlaho Bukovac
Vlaho Bukovac (születési neve: Biagio Faggioni) (Cavtat, 1855. július 4. – Prága, 1922. április 23.) horvát festőművész, a horvát szecesszió kiemelkedő alakja.
Új!!: Horvátok és Vlaho Bukovac · Többet látni »
Zászló
A magyar zászló Turáni nemzetek zászlói A zászló rúdra rögzített, meghatározott színezésű illetve mintájú textil, mely árbócon (keresztrudas zászló) vagy rúdon leng, a rúdra van rögzítve.
Új!!: Horvátok és Zászló · Többet látni »
Zrínyi Péter
Gróf Zrínyi IV.
Új!!: Horvátok és Zrínyi Péter · Többet látni »
10. század
A 10.
Új!!: Horvátok és 10. század · Többet látni »
16. század
A 16.
Új!!: Horvátok és 16. század · Többet látni »
17. század
A 17.
Új!!: Horvátok és 17. század · Többet látni »
6. század
Főbb birodalmak, államok, népek a 6. század elején (angol nyelvű) A 6.
Új!!: Horvátok és 6. század · Többet látni »
610
Nincs leírás.
Új!!: Horvátok és 610 · Többet látni »
641
Nincs leírás.
Új!!: Horvátok és 641 · Többet látni »
7. század
A világ keleti része a 7. század kezdetén (angol nyelvű) A 7.
Új!!: Horvátok és 7. század · Többet látni »
