Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
136 kapcsolatok: A Vendvidék népi táplálkozása, Alsószölnök, Anyanyelv, Apátistvánfalva, Apponyi Albert, Újszövetség, Asszimiláció (szociológia), Ausztria, Avarok, Balaton, Bömhécek, Betlehemezés, Bitnitz Lajos, Budapest, Délszlávok, Digitális, Doncsecz Károly, Dráva, Dunántúl, Etnikum, Etnogenezis, Evangélikus kereszténység, Földművelés, Felsőszölnök, Feudalizmus, Fidesz – Magyar Polgári Szövetség, Frank Birodalom, Gazdasági rendszer, Gécsek Tibor, Habsburg-család, Horvát nyelv, Horvátok, Horvátország, I. István magyar király, I. Mátyás magyar király, Itália, Jászi Oszkár, Jugoszláv Királyság, Kaj nyelvjárás, Karantánia, Kardos János (evangélikus lelkész), Kárpát-medence, Kétvölgy, Küzmics István, Küzmics Miklós, Kelták, Kiegyezés, Klekl József (politikus), Kossics József, Kossuth Lajos, ..., Krajna (Szlovénia), Kultúra, Magyar nyelv, Magyarok, Major (településföldrajz), Második világháború, Média (kommunikáció), Mezőgazdaság, Mikola Sándor, Mosonmagyaróvár, Mura (Dráva), Muraköz, Muravidék, Német-római Birodalom, Németek, Népdal, Néptánc, Népvándorláskor, Nemzetiség, Orfalu, Pannonia (provincia), Paraszt, Pars Krisztián, Pánszlávizmus, Pável Ágoston, Polgárság, Porabje, Pribina, Rába, Rábatótfalu, Római katolikus egyház, Reformáció, Rendszerváltás Magyarországon, Rogács Ferenc, Rogán Antal, Somogy vármegye, Somogyi szlovének, Stájerország, Surd, Szakonyfalu, Szélsőjobboldal, Szentgotthárd, Szentgotthárdi ciszterci apátság, Szlavónia, Szláv népek, Szláv nyelvek, Szlovén Nemzeti Párt, Szlovén nyelv, Szlovének, Szlovénia, Szlovenszka krajina, Szombathely, Tarany, Tótság, Török hódoltság, Trianoni békeszerződés, Vandálok, Változó Világ, Vend kérdés, Vend népmesék, Vend nyelv, Vendek, Vendkérdés, Vendvidék, Vendvidéki Köztársaság, Zala vármegye, 1183, 14. század, 16. század, 1723, 1734, 1779, 1788, 18. század, 1801, 1804, 1848–49-es forradalom és szabadságharc, 1867, 1873, 19. század, 1907, 1918, 1992, 20. század, 6. század, 900. Bővíteni index (86 több) »
A Vendvidék népi táplálkozása
A magyarországi szlovének táplálkozása kultúrájuk különbözősége miatt eltért a hagyományos magyar étkezési szokásoktól és hasonlatos a szlovén konyhához.
Új!!: Magyarországi szlovének és A Vendvidék népi táplálkozása · Többet látni »
Alsószölnök
Alsószölnök község Vas vármegyében, a Szentgotthárdi járásban.
Új!!: Magyarországi szlovének és Alsószölnök · Többet látni »
Anyanyelv
Anyanyelvnek azt a nyelvet vagy nyelveket nevezzük, amelyet az ember gyermekkorában a szüleitől vagy a környezetétől megtanul, és azt a mindennapi élete során természetes módon, külön fordítás nélkül képes használni, illetve gondolatait ezen a nyelven képes a legkönnyebben kifejezni.
Új!!: Magyarországi szlovének és Anyanyelv · Többet látni »
Apátistvánfalva
Apátistvánfalva község Vas vármegye Szentgotthárdi járásában.
Új!!: Magyarországi szlovének és Apátistvánfalva · Többet látni »
Apponyi Albert
Gróf nagyapponyi Apponyi Albert György Gyula Mária (Bécs, 1846. május 29. – Genf, 1933. február 7.) politikus, miniszter, belső titkos tanácsos, nagybirtokos, a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági tagja, 1921-től 1933-ig a Szent István Akadémia elnöke.
Új!!: Magyarországi szlovének és Apponyi Albert · Többet látni »
Újszövetség
Szent Biblia a "Könyvek Könyve", "Scriptura Sacra", "Isten Igéje" Az Újszövetség vagy Újtestamentum a keresztény bibliai kánon második része.
Új!!: Magyarországi szlovének és Újszövetség · Többet látni »
Asszimiláció (szociológia)
Az asszimiláció vagy beolvadás etnikai szempontból az a jelenség, amikor egy etnikum (népcsoport, nemzet, nemzetiség) vagy annak tagja nem képes saját értékeinek megtartására, és a többségi vagy más etnikum részévé válik.
Új!!: Magyarországi szlovének és Asszimiláció (szociológia) · Többet látni »
Ausztria
Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.
Új!!: Magyarországi szlovének és Ausztria · Többet látni »
Avarok
Kárpát-medencében 582-612 Reflexíj a gyenesdiási avar temetőből Az avarok Európában 814 körül Lovával együtt eltemetett avar harcos (Damjanich János Múzeum, Szolnok). Avar leletek (Damjanich János Múzeum, Szolnok). A Nagyszentmiklósi kincs aranyból készült ivócsanakja 520 körül.A területeken az általunk besenyőknek nevezett nép is élhetett, akiken Strabo szerint a heftaliták uralkodtak. Az avarok az eurázsiai sztyepp nomád népe voltak, akik a 6–8. század között Kárpát-medencei központú, erős birodalmat irányítottak.
Új!!: Magyarországi szlovének és Avarok · Többet látni »
Balaton
Balatongyörökön, a 448 méter magas Boncsostetőn A Balaton (költői nevén: „a magyar tenger”, becenevén: Balcsi, németül: Plattensee, latinul: Lacus Pelso, horvátul: Blatno jezero) tó a Dunántúlon, Közép-Európa legnagyobb tava, Magyarország vízrajzának meghatározó eleme.
Új!!: Magyarországi szlovének és Balaton · Többet látni »
Bömhécek
Szlovén házak Bellosics Bálint rajzán a 19. században. A bömhéc a magyarországi szlovénség egyik magyar elnevezése.
Új!!: Magyarországi szlovének és Bömhécek · Többet látni »
Betlehemezés
Betlehemes csoport Hajdúdorogon A betlehemezés a karácsonyhoz kötődő magyar keresztény népszokás.
Új!!: Magyarországi szlovének és Betlehemezés · Többet látni »
Bitnitz Lajos
Bitnitz Lajos (Ják, 1790. július 17. – Nagykanizsa, 1871. június 28.) bölcselettudor, címzetes és bosoni választott püspök, szombathelyi nagyprépost, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja.
Új!!: Magyarországi szlovének és Bitnitz Lajos · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Magyarországi szlovének és Budapest · Többet látni »
Délszlávok
A délszláv népek feketével jelölve bolgárok A délszlávok a szláv népek déli ágába tartoznak a Balkánon.
Új!!: Magyarországi szlovének és Délszlávok · Többet látni »
Digitális
Digitális: valamely változó jelenségnek, vagy fizikai mennyiségnek diszkrét (nem folytonos), megszámlálhatóan felaprózott, s így számokkal meghatározható, felírható értékeinek halmaza (például: jel (informatika), számítógép, széles sávú internetkapcsolatok, digitális fényképezők, digitális hangrögzítés stb.). A digitális rendszerek sokkal inkább számokat (leginkább bináris számokat) használnak bevitelhez, feldolgozáshoz, átvitelhez, tároláshoz vagy megjelenítéshez, mint az értékek folytonos spektrumát (ez utóbbit ugyanis az analóg rendszerek használják), vagy a nem-numerikus szimbólumokat, mint a betűk vagy ikonok.
Új!!: Magyarországi szlovének és Digitális · Többet látni »
Doncsecz Károly
Doncsecz Károly,, (Orfalu, Vas vármegye, 1918. május 30. – Körmend, 2002. november 12.) szlovén nemzetiségű kétvölgyi fazekasmester, a népművészet mestere.
Új!!: Magyarországi szlovének és Doncsecz Károly · Többet látni »
Dráva
A Dráva forrása Villachnál Maribor alatt A Dráva (olaszul, szlovénül és horvátul Drava, németül Drau) a Duna jobb oldali mellékfolyója 40 095 km²-es vízgyűjtő területtel és 749 km-es hosszal.
Új!!: Magyarországi szlovének és Dráva · Többet látni »
Dunántúl
A Dunántúl Magyarország térképén Országrészek (NUTS 1) Pannonhalma Balaton A Dunántúl turisztikai régiói A Dunántúl vagy Nyugat-Magyarország (latinul: Transdanubia) Magyarország nyugati területének elnevezése.
Új!!: Magyarországi szlovének és Dunántúl · Többet látni »
Etnikum
viktoriánus világ összes ismert népcsoportjának képviselőit mutatja be, Great Malvern, Worcestershire, Nagy-Britannia Etnikum (görög ethnosz, ἔθνος "nép") alatt történelmileg kialakult, az összetartozás tudatával, valamint közös nyelvvel, kultúrával és hagyományokkal rendelkező népességet értünk.
Új!!: Magyarországi szlovének és Etnikum · Többet látni »
Etnogenezis
Az etnogenezis társadalomtörténeti fogalma azt a folyamatot tartalmazza, amelynek során egy embercsoport, populáció etnikai egységgé, néppé alakul.
Új!!: Magyarországi szlovének és Etnogenezis · Többet látni »
Evangélikus kereszténység
Az evangélikus kereszténység; más nevein lutheranizmus vagy evangélikus vallás egy keresztény felekezet; a protestantizmus egyik fő ága.
Új!!: Magyarországi szlovének és Evangélikus kereszténység · Többet látni »
Földművelés
#ÁTIRÁNYÍTÁS Növénytermesztés.
Új!!: Magyarországi szlovének és Földművelés · Többet látni »
Felsőszölnök
A Szölnöki-patak télen Felsőszölnök zászlaja az egyik falunapon Az iskola Táncosok a felsőszölnöki falunapon Táncosok a felsőszölnöki falunapon Felsőszölnök – faluközpont Felsőszölnök faluközpontja leírással Felsőszölnök középső részének lakóházai a patakmenti völgyben (Fő út) Régi kereszt a Jánoshegyen A Lázár-család által állított kereszt a Békaváros nevű falurészben Régi kereszt a Hármashatárhoz vezető úton Kereszt a Jánoshegyen Látkép Szlovén Mintagazdaság Felsőszölnök (szlovénül Gornji Senik, németül Oberzem(m)ing, latinul Zelnuk Superior) község Vas vármegye Szentgotthárdi járásában, az osztrák–szlovén–magyar hármashatár mellett, Magyarország legnyugatibb települése.
Új!!: Magyarországi szlovének és Felsőszölnök · Többet látni »
Feudalizmus
A feudalizmus (vagy hűbéri rendszer, hűbériség) olyan társadalmi, jogi, gazdasági és politikai berendezkedés (függési rendszer), amely a hűbérurak, vazallusok és szolgák közötti kölcsönös magánjogi kapcsolatok rendszerére épül.
Új!!: Magyarországi szlovének és Feudalizmus · Többet látni »
Fidesz – Magyar Polgári Szövetség
A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség (rövidített nevén Fidesz vagy Fidesz–MPSZ) jobboldali populista,Vokskabinː euroszkeptikus, párt.
Új!!: Magyarországi szlovének és Fidesz – Magyar Polgári Szövetség · Többet látni »
Frank Birodalom
A Frank Királyság, vagy a hivatalos dokumentumokban fellelhető latin nevén: Regnum Francorum — elterjedt, de nem hivatalos közkeletű nevén: Frank Birodalom — az V. században, Gallia északi részén létrejött történelmi állam(482–843).
Új!!: Magyarországi szlovének és Frank Birodalom · Többet látni »
Gazdasági rendszer
A társadalmak gazdasági rendszerekbe szerveződnek az alapján, hogy hányféle módon lehet megválaszolni a mit?, hogyan?, és kinek? kérdését.
Új!!: Magyarországi szlovének és Gazdasági rendszer · Többet látni »
Gécsek Tibor
Gécsek Tibor (Szentgotthárd, 1964. szeptember 22.) magyar atléta, kalapácsvető, az első, aki 80 m-en felül dobott.
Új!!: Magyarországi szlovének és Gécsek Tibor · Többet látni »
Habsburg-család
#ÁTIRÁNYÍTÁS Habsburg-ház.
Új!!: Magyarországi szlovének és Habsburg-család · Többet látni »
Horvát nyelv
A horvát nyelv (kékkel jelölve) elterjedése Horvátországban és a környező országokban (2006-os adatok szerint) A horvát nyelv az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Új!!: Magyarországi szlovének és Horvát nyelv · Többet látni »
Horvátok
A horvátok délszláv népcsoport, leginkább Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában és a környező országokban élnek.
Új!!: Magyarországi szlovének és Horvátok · Többet látni »
Horvátország
Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.
Új!!: Magyarországi szlovének és Horvátország · Többet látni »
I. István magyar király
I.
Új!!: Magyarországi szlovének és I. István magyar király · Többet látni »
I. Mátyás magyar király
I.
Új!!: Magyarországi szlovének és I. Mátyás magyar király · Többet látni »
Itália
#ÁTIRÁNYÍTÁS Itália (egyértelműsítő lap).
Új!!: Magyarországi szlovének és Itália · Többet látni »
Jászi Oszkár
Jászi Oszkár (született Jakubovits Oszkár) (Nagykároly, 1875. március 2. – Oberlin, USA, 1957. február 13.) társadalomtudós, szerkesztő, politikus, a Magyar Nemzeti Tanács tagja, a Károlyi-kormány nemzetiségi ügyekkel megbízott tárca nélküli minisztere, majd emigráns politikus, egyetemi tanár.
Új!!: Magyarországi szlovének és Jászi Oszkár · Többet látni »
Jugoszláv Királyság
A Jugoszláv Királyság (szerbül, horvátul, szlovénül, bosnyákul Kraljevina Jugoslavija, macedónul Кралство Југославија) egy délkelet-európai többnemzetiségű állam volt a Balkán-félszigeten, a két világháború között.
Új!!: Magyarországi szlovének és Jugoszláv Királyság · Többet látni »
Kaj nyelvjárás
A kaj nyelvjárás (horvátul kajkavsko narječje, kajkavica vagy kajkavština) egyike a közép-délszláv diarendszer három legnagyobb nyelvjárásának a ča és a što nyelvjárás mellett.
Új!!: Magyarországi szlovének és Kaj nyelvjárás · Többet látni »
Karantánia
Karantánia 800 körül Karantánia (szlovénül Karantanija, németül Karantanien, ószlávul Korǫtanъ / Korotán(y)), kora középkori szláv fejedelemség, amely a 7.
Új!!: Magyarországi szlovének és Karantánia · Többet látni »
Kardos János (evangélikus lelkész)
'''Kardos János''' és unokája Sarolta közös sírja az őrihodosi régi temetőben Kardos János (névváltozat: Kardos Keresztelő János, szlovénul: Janoš Kardoš) (Norsincz, 1801. február 13. – Őrihodos, 1873. augusztus 12.) magyar szlovén evangélikus lelkész, műfordító, író.
Új!!: Magyarországi szlovének és Kardos János (evangélikus lelkész) · Többet látni »
Kárpát-medence
A Kárpát-medence a Kárpátok, az Alpok és a Dinári-hegység vonulatai által körbevett nagy kiterjedésű medence Közép-Európában.
Új!!: Magyarországi szlovének és Kárpát-medence · Többet látni »
Kétvölgy
Kétvölgy község Vas vármegye Szentgotthárdi járásában.
Új!!: Magyarországi szlovének és Kétvölgy · Többet látni »
Küzmics István
Küzmics Pozsonyban megjelent Újtestamentumának későbbi kiadása 1817-ben. Küzmics István (vendül: Števan Küzmič, szlovénül: Štefan Küzmič, gyakran helytelenül Kuzmics István-nak is nevezik) (Sztrukóc, 1723. k. – Surd, 1779. december 22.) magyarországi szlovén evangélikus lelkész, tanító és vallási író, aki Somogy vármegyében végezte lelkipásztori hivatását.
Új!!: Magyarországi szlovének és Küzmics István · Többet látni »
Küzmics Miklós
Radgonában Weitzinger János nyomdász újra kiadta, az átdolgozó azonban ismeretlen. A könyv otthoni használatra és templomi fölolvasásra egyaránt való, továbbá imádságokat és egyházi énekeket is tartalmaz. Küzmics Miklós vendül és szlovénül Mikloš Küzmič, németesen Nikolaus Küzmitsch (Alsócsalogány, 1737. szeptember 15. k. – Felsőszentbenedek, 1804. április 11.) magyarországi szlovén (vend) római katolikus plébános, imakönyvszerkesztő, bibliafordító, vallási író, a tótsági kerület esperese.
Új!!: Magyarországi szlovének és Küzmics Miklós · Többet látni »
Kelták
A kelták szűkebb értelemben egy, Közép- és Nyugat-Európában élt ókori indoeurópai nép, népcsoport volt, amely ősi indoeurópai nyelveket (szárazföldi vagy ókelta nyelveket) beszélt.
Új!!: Magyarországi szlovének és Kelták · Többet látni »
Kiegyezés
A kiegyezés, avagy osztrák–magyar kiegyezés (németül: Österreichisch-Ungarischer Ausgleich) a Habsburg-uralkodóház, pontosabban annak feje, I. Ferenc József és a Deák Ferenc és Andrássy Gyula gróf vezette magyar tárgyalódelegáció között 1867 elején született megállapodások összefoglaló elnevezése, amelyek az Osztrák Birodalom és a Magyar Királyság között fennálló politikai, jogi és gazdasági kapcsolatokat rendezték.
Új!!: Magyarországi szlovének és Kiegyezés · Többet látni »
Klekl József (politikus)
Klekl József, (Krajna, 1874. október 13. – Muraszombat, 1948. május 30.) magyarországi szlovén római katolikus pap, politikai vezető.
Új!!: Magyarországi szlovének és Klekl József (politikus) · Többet látni »
Kossics József
Kossics József 2001-ben felújított sírja a felsőszölnöki temetőben Kossics József szlovénul: Jožef Košič, az 1981-es Magyar életrajzi lexikonban nevét Kossits formában írják (Bagonya, 1788. október 9. – Felsőszölnök, 1867. december 26.) plébános, etnográfus, író, nyelvész, költő és történész volt egy személyben.
Új!!: Magyarországi szlovének és Kossics József · Többet látni »
Kossuth Lajos
Udvardi és kossuthfalvi Kossuth Lajos (Monok, 1802. szeptember 19. – Torino, Olaszország, 1894. március 20.) magyar államférfi, a Batthyány-kormány pénzügyminisztere, a Honvédelmi Bizottmány elnöke, Magyarország kormányzó-elnöke.
Új!!: Magyarországi szlovének és Kossuth Lajos · Többet látni »
Krajna (Szlovénia)
Krajna (friuli: Cragn, régi olasz: Cragno) egykori történelmi régió, területe ma többnyire a mai Szlovénia része.
Új!!: Magyarországi szlovének és Krajna (Szlovénia) · Többet látni »
Kultúra
A kultúra (a latin cultura, a colo, colere, azaz „művel” igéből) tág értelemben mindent magában foglal, amelyet az ember maga teremt – ellentétben a természet azon részével, amelyet nem teremtett és nem is változtat.
Új!!: Magyarországi szlovének és Kultúra · Többet látni »
Magyar nyelv
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.
Új!!: Magyarországi szlovének és Magyar nyelv · Többet látni »
Magyarok
Nincs leírás.
Új!!: Magyarországi szlovének és Magyarok · Többet látni »
Major (településföldrajz)
A major nagyobb mezőgazdasági üzemek lakott településen kívüli, annak határában lévő része: istállók, terménytárolók, javítóműhelyek és egyéb gazdasági épületek együttese.
Új!!: Magyarországi szlovének és Major (településföldrajz) · Többet látni »
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Új!!: Magyarországi szlovének és Második világháború · Többet látni »
Média (kommunikáció)
A kommunikációban a média vagy médium az információ rögzítésére és közvetítésére használt eszközöket jelenti.
Új!!: Magyarországi szlovének és Média (kommunikáció) · Többet látni »
Mezőgazdaság
Édesburgonya ültetvény Paradicsom thébai sírból, XVIII. dinasztia A mezőgazdaság a nemzetgazdaság azon ágazata, amely magába foglalja a földművelést (növénytermesztést) és az állattenyésztést.
Új!!: Magyarországi szlovének és Mezőgazdaság · Többet látni »
Mikola Sándor
Mikola Sándor (Felsőpetróc, 1871. április 16. – Nagykanizsa, 1945. október 1.) fizikus, pedagógus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Új!!: Magyarországi szlovének és Mikola Sándor · Többet látni »
Mosonmagyaróvár
Mosonmagyaróvár (németül: Wieselburg-Ungarisch Altenburg, latinul: Ad Flexum, horvátul: Stari Grad) város Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Mosonmagyaróvári járás székhelye.
Új!!: Magyarországi szlovének és Mosonmagyaróvár · Többet látni »
Mura (Dráva)
A Mura (németül: Mur, vendül Müra vagy Möra, horvátul és szlovénül Mura) közép-európai folyó, a Dráva leghosszabb mellékfolyója, amelyen négy ország (Ausztria, Szlovénia, Horvátország és Magyarország) osztozik.
Új!!: Magyarországi szlovének és Mura (Dráva) · Többet látni »
Muraköz
A Muraköz egy 1690-ben keletkezett térképen A Muraköz (horvátul Međimurje, szlovénül Medžimurje, vendül Medmürje, németül Murinsel, kaj-horvát nyelven Medjimurje, Medjimorje) egykor Magyarországhoz, ma – néhány Szlovéniához csatolt falu kivételével – Horvátországhoz tartozó történelmi, politikai és néprajzi régió.
Új!!: Magyarországi szlovének és Muraköz · Többet látni »
Muravidék
A Muravidék (szlovénul Prekmurje, azaz „Murántúl”, németül Übermurgebiet, vendül Prekmürje, Prekmörje) Szlovénia legészakibb történelmi régiója, amely 1920 előtt a történelmi Magyar Királyság részét képezte.
Új!!: Magyarországi szlovének és Muravidék · Többet látni »
Német-római Birodalom
A Német-római Birodalom vagy Német-római Császárság, eredeti (korabeli) nevén Szent Római Birodalom (majd a 16. századtól – az itáliai területek elvesztése után – A Német Nemzet Szent Római Birodalma – Heiliges Römisches Reich deutscher Nation) egy hatalmas kiterjedésű politikai hatalom volt Közép-Európában.
Új!!: Magyarországi szlovének és Német-római Birodalom · Többet látni »
Németek
A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.
Új!!: Magyarországi szlovének és Németek · Többet látni »
Népdal
Daloló orosz nők A népdal tágabb értelemben valamely énekelt dallammal szerves egységet alkotó, strofikus szerkezetű népköltészeti alkotás, szűkebb értelemben lírai folklórműfaj.
Új!!: Magyarországi szlovének és Népdal · Többet látni »
Néptánc
Néptáncnak nevezzük a nép fogalomkörébe tartozó társadalmi rétegek és csoportok tudatrendszere és esztétikai elvei által meghatározott és a hétköznapitól eltérő mozgásformáját.
Új!!: Magyarországi szlovének és Néptánc · Többet látni »
Népvándorláskor
2–5. századi vándorlások A népvándorláskor vagy a népvándorlás kora körülbelül a 4-8. század közötti korszak Európában, a késő ókorból a kora középkorba való átmenet időszaka.
Új!!: Magyarországi szlovének és Népvándorláskor · Többet látni »
Nemzetiség
A nemzetiség egy adott állam területén az államalkotó nemzethez vagy nemzetekhez képest kisebbségben élő etnikai csoport.
Új!!: Magyarországi szlovének és Nemzetiség · Többet látni »
Orfalu
Orfalu község Vas vármegye Szentgotthárdi járásában.
Új!!: Magyarországi szlovének és Orfalu · Többet látni »
Pannonia (provincia)
Pannonia legfontosabb városai és a pannoniai limes Pannonia a Római Birodalom egyik provinciája volt.
Új!!: Magyarországi szlovének és Pannonia (provincia) · Többet látni »
Paraszt
Albrecht Dürer: ''Paraszt és a felesége'', 1512 Ökrökkel vontatott ekén ülő paraszt, 1625 Bikkessy Heinbucher József ''Kunsági paraszt'', színezett rézmetszet, 1816 Parasztasszonyok munka közben az első világháború idején A paraszt szónak két jelentése van, egy főnévi és egy melléknévi.
Új!!: Magyarországi szlovének és Paraszt · Többet látni »
Pars Krisztián
Pars Krisztián (Szentgotthárd, 1982. február 18. –) olimpiai bajnok magyar kalapácsvető.
Új!!: Magyarországi szlovének és Pars Krisztián · Többet látni »
Pánszlávizmus
Szlávok Európában Pánszláv zászló A pánszlávizmus egy politikai, társadalmi és tudományos-kulturális mozgalom amelynek célja a szláv népek politikai, társadalmi és kulturális egységének megteremtése, erősítése.
Új!!: Magyarországi szlovének és Pánszlávizmus · Többet látni »
Pável Ágoston
Pável Ágoston (Vashidegkút, 1886. augusztus 28. k. – Szombathely, 1946. január 2.) nyelvész, néprajzkutató, költő.
Új!!: Magyarországi szlovének és Pável Ágoston · Többet látni »
Polgárság
#ÁTIRÁNYÍTÁS Polgár (városlakó).
Új!!: Magyarországi szlovének és Polgárság · Többet látni »
Porabje
A Porabje a magyarországi szlovének nemzetiségi hetilapja, eleinte kéthetente, most már hetente megjelenő kulturális és közéleti jellegű újság.
Új!!: Magyarországi szlovének és Porabje · Többet látni »
Pribina
Pribina (a frank krónikákban Priwina vagy Privina), (800 körül – 861) morva származású gróf, a Nyitrai Fejedelemség első ismert uralkodója (825?-833), majd előbb rang nélkül (840?–847), 847-től 861-ig frank hűbéres grófként (comes) állt a Rába és Dráva közti terület élén.
Új!!: Magyarországi szlovének és Pribina · Többet látni »
Rába
A Rába (németül Raab, latinul Arrabo) Magyarország 3.
Új!!: Magyarországi szlovének és Rába · Többet látni »
Rábatótfalu
Rábatótfalu (szlovénül Slovenska ves, németül Windischdorf, latinul Villa Sclavorum) egykori Vas vármegyei szlovén település, a Vendvidék legrégibb községe.
Új!!: Magyarországi szlovének és Rábatótfalu · Többet látni »
Római katolikus egyház
A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.
Új!!: Magyarországi szlovének és Római katolikus egyház · Többet látni »
Reformáció
A reformáció vagy más nevein hitújítás, protestáns reformáció vagy európai reformáció, a nyugati kereszténység egyik jelentős mozgalma volt a 16. századi Európában, amely vallási és politikai kihívást jelentett a katolikus egyház és különösen a pápai tekintély számára, ami abból fakadt, hogy a katolikus egyházban hibákat és visszaéléseket fedeztek fel.
Új!!: Magyarországi szlovének és Reformáció · Többet látni »
Rendszerváltás Magyarországon
Hősök terén több ezer fő részvételével. A rendszerváltás Magyarországon (avagy rendszerváltozás, vagy rendszerváltoztatás) szűkebb értelemben Magyarország történelmének azon korszakát jelöli, mely során a magyar állam az egypártrendszerrel és annak kulturális, ideológiai relációival szakítva demokratikus állammá vált, s felszámolva az államszocialista rendszert, békés úton átalakult egy demokratikus, pluralista, köztársasági berendezkedésű állammá.
Új!!: Magyarországi szlovének és Rendszerváltás Magyarországon · Többet látni »
Rogács Ferenc
Rogács Ferenc pécsi püspök.
Új!!: Magyarországi szlovének és Rogács Ferenc · Többet látni »
Rogán Antal
Rogán Antal (Körmend, 1972. január 29. –) magyar politikus, közgazdász.
Új!!: Magyarországi szlovének és Rogán Antal · Többet látni »
Somogy vármegye
Somogy vármegye, 1950 és 2022 között Somogy megye (németül: Komitat Schomodei, horvátul: Šomođska županija) közigazgatási egység Magyarországon, a Dunántúlon, a Dél-Dunántúli régió területén.
Új!!: Magyarországi szlovének és Somogy vármegye · Többet látni »
Somogyi szlovének
A somogyi szlovének (szlovénül: Šomodski Slovenci, vendül: Slovénge v Šomodskoj) egykor jelentős létszámú kisebbség volt a Belső-Somogy területén és azokon a részeken, melyek ma már Zala vármegye részei.
Új!!: Magyarországi szlovének és Somogyi szlovének · Többet látni »
Stájerország
Stájerország (németül Steiermark, szlovénül és horvátul Štajerska, vendül Štájersko) Ausztria egyik tartománya, székhelye Graz.
Új!!: Magyarországi szlovének és Stájerország · Többet látni »
Surd
Surd község Zala vármegyében, a Nagykanizsai járásban, a Zalaapáti-hát területén.
Új!!: Magyarországi szlovének és Surd · Többet látni »
Szakonyfalu
Szakonyfalu község Vas vármegye Szentgotthárdi járásában.
Új!!: Magyarországi szlovének és Szakonyfalu · Többet látni »
Szélsőjobboldal
A szélsőjobboldal kifejezés a politikai spektrum azon szereplőire használatos, akik többek közt a hagyományos értelemben vett jobboldali középpártokkal sok kérdésben egyetértve, de azoktól egyben el is határolódva jóval szélsőségesebb, gyakran agressziót tanúsító nézeteket vallanak.
Új!!: Magyarországi szlovének és Szélsőjobboldal · Többet látni »
Szentgotthárd
Szentgotthárd (nek, nak, nak is hívják, ami történetesen „város” jelentéssel is bír) a legnyugatabbra fekvő város Magyarországon.
Új!!: Magyarországi szlovének és Szentgotthárd · Többet látni »
Szentgotthárdi ciszterci apátság
A szentgotthárdi ciszterci apátság 1183-ban, III. Béla király adományozása révén Szentgotthárdon alapított ciszterci apátság. Az alapítók Franciaországból, Trois Fontaines-ből érkeztek Magyarországra, a mai Vas vármegyébe, és birtokolták a mai Vendvidéket és néhány őrségi települést. E területek egészen addig a gyepűrendszer részét képezték. A ciszterciek a korban igen fejlett mezőgazdasági ismeretekkel rendelkeztek, így az apátság megalapítása a Szentgotthárd környéki vidék fejlődésének máig legfontosabb mérföldköve, egyfajta alapja, amely jelentős volt a középkori Magyarország gazdaságára nézve is. A szentgotthárdin kívül további négy monostor jött létre Béla király idejében. A Szentgotthárdról kirajzók alapítása Pornó (Pornóapáti) volt. A ciszterciek saját maguk művelték a földjüket jobbágyaikkal együtt, gazdag ismeretekkel rendelkeztek az állattenyésztés, a halászat, a szőlőtermesztés és az erdőgazdálkodás terén is. Ez utóbbi környezetvédelmi tekintetben is rendkívül fontos, mert a ciszterci típusú erdőgazdálkodás hozzájárult ahhoz, hogy a Vendvidéken rendkívül egyedi erdők alakultak ki. Különösen Orfalu községben, a híres Fekete-tó környékén találni meg ennek legszebb példáját, mivel ott nagy számú öreg, de jó állapotban levő magas fa található, amely ma az Őrségi Nemzeti Park kiemelten védett része. Szükséges megemlíteni, hogy az apátság lakói nem kizárólag munkástestvéreikre vagy jobbágyaikra hárították a nehéz fizikai munkát, hanem maguk is kivették részüket a tennivalókból. A szerzetesek éppúgy dolgoztak a földeken, a nagy munkák idején olykor több mint fél napot. A jobbágyaikkal is jól bántak, bár előfordultak komoly összetűzések az adóemelések kapcsán vagy az apát által elkövetett visszaélések miatt. A ciszterciek nem véletlenül igyekeztek megtelepedni gyér népességű vagy egészen lakatlan helyeken. Ez hozzátartozik a sajátos szerzetesi gondolathoz, a világtól való elzárkózáshoz. Továbbá a szerzeteseknek saját kétkezi munkájukból kellett megélniük, ami ugyancsak az elzárkózás elvéhez tartozik, megelőzendő a mással szembeni függő viszonyt. Az apátság a 14. század második felében hanyatlásnak indult. 1391-től Széchy Miklós fiai birtokolták időszakos megszakításokkal 1528-ig. Széchy Tamás önkényeskedései miatt csaknem teljesen elpusztult az apátság. 1528-ban visszanyerte javait s a talpra állás jelei mutatkoztak, de az utolsó apátot elkergették 1556-ban és a monostort erőddé alakították át. Ráadásul eljött a török hódoltság kora is. A 17. században a rabló akindzsik és szerbek már az apátság belső birtokain jártak. 1605-ben a megszálló császári erők elpusztították a régi apátságot, amelynek maradványai ma is láthatók. 1664-ben a szentgotthárdi csata pusztításai söpörtek végig a vidéken. A ciszterciektől csak a barokk stílusú templom és monostor épületegyüttese maradt fenn, az egykori Magtártemplom ma színházként működik. Előbbi építése az ún. heiligenkreuzi korszakhoz kapcsolható, amikor az apátságot 1734-ben III. Károlytól megkapta a heiligenkreuzi apátság, mely feltámasztotta haló poraiból a nagy múltú vendvidéki ciszterci apátságot. A kiegyezést követően, a mindenkori magyar kormányok követelései nyomán 1878-ban szétválasztották a két apátságot. A régi apátság birtokainak egy része a trianoni Magyarország határain kívülre, vagyis Jugoszláviához, illetve Ausztriához került. A kommunista hatalomátvételt követően 1950-ben végleg megszűnt a szerzetesi élet Szentgotthárdon. A vendvidéki területek határsávi közegbe kerültek, elszigetelődtek, ami nem kedvezett a szocialista Termelőszövetkezetek kialakulásának, ezért a vidék megmenekült a nagyüzemi mezőgazdaság minden káros következményétől. A birtok egykori majorjaiból kialakult községek többsége ma is létezik, és lakóik java része szintén az egykori apátság telepeseinek leszármazottja.
Új!!: Magyarországi szlovének és Szentgotthárdi ciszterci apátság · Többet látni »
Szlavónia
Szlavónia földrajzi régió a mai Horvátország területén, a Dráva és a Száva közötti terület keleti részén.
Új!!: Magyarországi szlovének és Szlavónia · Többet látni »
Szláv népek
A szláv népek a szláv nyelveket beszélő népek összefoglaló elnevezése.
Új!!: Magyarországi szlovének és Szláv népek · Többet látni »
Szláv nyelvek
A szláv nyelvek a szláv népcsoportok egymással közeli kapcsolatban álló nyelvei.
Új!!: Magyarországi szlovének és Szláv nyelvek · Többet látni »
Szlovén Nemzeti Párt
A Szlovén Nemzeti Párt (szlovénül Slovenska Nacionalna Stranka) Szlovénia nacionalista pártja, amit Zmago Jelinčič Plemeniti vezet.
Új!!: Magyarországi szlovének és Szlovén Nemzeti Párt · Többet látni »
Szlovén nyelv
A szlovén nyelv (szlovénül: slovenski jezik vagy slovenščina) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Új!!: Magyarországi szlovének és Szlovén nyelv · Többet látni »
Szlovének
A szlovének vagy szlovénok (szlovénul Slovenci) egy dél-szláv népcsoport tagjai, akik főleg Szlovéniában és Szlovénia szomszéd országaiban élnek.
Új!!: Magyarországi szlovének és Szlovének · Többet látni »
Szlovénia
Szlovénia (szlovénül Slovenija, teljes nevén Szlovén Köztársaság, szlovénül Republika Slovenija) Közép-Európa déli részén, az Alpok lábánál terül el.
Új!!: Magyarországi szlovének és Szlovénia · Többet látni »
Szlovenszka krajina
Szlovenszka krajina (szlovénül Slovenska krajina, régiesebb formában Szlovenszka kraina) összetett fogalom, amely egyrészről földrajzi, másrészről történelmi és politikai jelleget takar.
Új!!: Magyarországi szlovének és Szlovenszka krajina · Többet látni »
Szombathely
Szombathely (németül Steinamanger, latinul Savaria vagy Sabaria, szlovénül Sombotel, vendül Somboteo, horvátul Sambotel vagy Subotište) megyei jogú város a Nyugat-Dunántúl régióban.
Új!!: Magyarországi szlovének és Szombathely · Többet látni »
Tarany
Tarany község Somogy vármegyében, a Nagyatádi járásban.
Új!!: Magyarországi szlovének és Tarany · Többet látni »
Tótság
A '''Tótság''' Korabinszky János Mátyás 1804-ből való térképén. A Tótság egyéb magyar elnevezései Tótföld, Tótvidék (vendül Slovenska okroglina, latinul Sclavonia) a mai Vendvidék és Muravidék történeti elnevezése.
Új!!: Magyarországi szlovének és Tótság · Többet látni »
Török hódoltság
Erdélyi fejedelemséget, valamint a Kanizsai-, Budai-, Egri-, Temesvári- és Váradi- vilajetet. A török hódoltság a Kárpát-medence területének az Oszmán Birodalom uralma alatt álló része volt Buda 1541-es elfoglalásától több mint másfél évszázadig, a terület Habsburg irányítás alatt történt felszabadításáig (1686–1699).
Új!!: Magyarországi szlovének és Török hódoltság · Többet látni »
Trianoni békeszerződés
date.
Új!!: Magyarországi szlovének és Trianoni békeszerződés · Többet látni »
Vandálok
Vandál vasfegyverek: pajzsdudor, lándzsahegyek A vandálok keleti germán népe az 5. század folyamán vette birtokába a Római Birodalom észak-afrikai területeit.
Új!!: Magyarországi szlovének és Vandálok · Többet látni »
Változó Világ
A sorozat jellegzetes arculata A Változó Világ egy ismeretterjesztő könyvsorozat, amely 1995 óta jelenik magyar nyelven.
Új!!: Magyarországi szlovének és Változó Világ · Többet látni »
Vend kérdés
#ÁTIRÁNYÍTÁS Vendkérdés.
Új!!: Magyarországi szlovének és Vend kérdés · Többet látni »
Vend népmesék
A Vend népmesék a vendeknek nevezett magyarországi szlovénok népmeséi.
Új!!: Magyarországi szlovének és Vend népmesék · Többet látni »
Vend nyelv
A vend nyelv, más néven muravidéki nyelv a délszláv nyelvek közé tartozó szlovén nyelvváltozat (nyelvjárás), amit a Muravidék régióban és Magyarországon, Vas megye néhány településén beszélnek.
Új!!: Magyarországi szlovének és Vend nyelv · Többet látni »
Vendek
A vendek tágabb értelemben a németek által minden, a területükön kívül és azon belül élő szláv népcsoportra használt elnevezése.
Új!!: Magyarországi szlovének és Vendek · Többet látni »
Vendkérdés
A vendkérdés a magyarországi szlovénok (vendek) körül kialakult teória, mely a magyarországi nemzetiség valóban szlovén, vagy éppen ellenkező származását fejtegeti.
Új!!: Magyarországi szlovének és Vendkérdés · Többet látni »
Vendvidék
A Vendvidék vagy Rábavidék (szlovénul Porabje, Slovensko Porabje, azaz Szlovén Rábavidék) néprajzi tájegység Vas vármegye területén, a Szentgotthárdi járásban, a Rába folyó mellett.
Új!!: Magyarországi szlovének és Vendvidék · Többet látni »
Vendvidéki Köztársaság
A Vendvidéki Köztársaság, más alakban Murai Köztársaság rövid életű államalakulat, amely 1919-ben a mai Vendvidék (Szentgotthárd térsége) és a Szlovéniához tartozó Muravidék (Muraszombat és Lendva körzetei) területén alakult meg, a szentgotthárdi, muraszombati és alsólendvai járások területén, bár több területre csak elvileg terjedt ki hatalma.
Új!!: Magyarországi szlovének és Vendvidéki Köztársaság · Többet látni »
Zala vármegye
Zala vármegye, 1950 és 2022 között Zala megye, közigazgatási egység a Dunántúl délnyugati részén.
Új!!: Magyarországi szlovének és Zala vármegye · Többet látni »
1183
Nincs leírás.
Új!!: Magyarországi szlovének és 1183 · Többet látni »
14. század
A 14.
Új!!: Magyarországi szlovének és 14. század · Többet látni »
16. század
A 16.
Új!!: Magyarországi szlovének és 16. század · Többet látni »
1723
Nincs leírás.
Új!!: Magyarországi szlovének és 1723 · Többet látni »
1734
Nincs leírás.
Új!!: Magyarországi szlovének és 1734 · Többet látni »
1779
Nincs leírás.
Új!!: Magyarországi szlovének és 1779 · Többet látni »
1788
Nincs leírás.
Új!!: Magyarországi szlovének és 1788 · Többet látni »
18. század
Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.
Új!!: Magyarországi szlovének és 18. század · Többet látni »
1801
Nincs leírás.
Új!!: Magyarországi szlovének és 1801 · Többet látni »
1804
Nincs leírás.
Új!!: Magyarországi szlovének és 1804 · Többet látni »
1848–49-es forradalom és szabadságharc
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére.
Új!!: Magyarországi szlovének és 1848–49-es forradalom és szabadságharc · Többet látni »
1867
Nincs leírás.
Új!!: Magyarországi szlovének és 1867 · Többet látni »
1873
Nincs leírás.
Új!!: Magyarországi szlovének és 1873 · Többet látni »
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
Új!!: Magyarországi szlovének és 19. század · Többet látni »
1907
Nincs leírás.
Új!!: Magyarországi szlovének és 1907 · Többet látni »
1918
Nincs leírás.
Új!!: Magyarországi szlovének és 1918 · Többet látni »
1992
Nincs leírás.
Új!!: Magyarországi szlovének és 1992 · Többet látni »
20. század
14px Évtizedek: 1900-as évek 1910-es évek 1920-as évek 1930-as évek 1940-es évek 1950-es évek 1960-as évek 1970-es évek 1980-as évek 1990-es évek Buzz Aldrin a Holdon (Apollo–11, 1969) A 20.
Új!!: Magyarországi szlovének és 20. század · Többet látni »
6. század
Főbb birodalmak, államok, népek a 6. század elején (angol nyelvű) A 6.
Új!!: Magyarországi szlovének és 6. század · Többet látni »
900
900 a 9. század utolsó éve.
Új!!: Magyarországi szlovének és 900 · Többet látni »
Átirányítja itt:
Magyarországi szlovénok, Rábavidéki szlovének, Szlovénok Magyarországon.
